Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

1939. december í>., szombat

NEPOJSAG

3

Bízunk a jövőnkben

Dolgozók nyilatkoznak a VII. kongresszus munkájáról —

Megyénk dolgozói, munkások, -parasztok és értelmiségiek többsége lelkes munkafelajánlásokkal készültek a párt VII kongresszusára. Most ezekben a napokban még fokozódott a figyelem a kongresszus munkája iránt, a dolgozók naponta hallgatják a rádióban, vagy olvassák az újságokban a kongresszuson elhangzott beszámolókat, felszólalásokat. A hallottak fölött vitáznak — s a tömegek bizalma tovább nő a kongresszus munkája nyomán, mert tudják és érzik, hogy a kommunisták a még szebb jövőn munkálkodnak ezekben a napokban. Erről beszél a munkás, a dolgozó paraszt, az értelmiség. a kisiparos, amikor a kongresszussal kapcsolatban nyilatkozik.

Boldog, szép lövői tárt a munkásság elé a kongresszus

Dudás Dezső az Egri í.akatosárugyár munkása

— Már hetekkel a kongresz- szus megkezdése előtt észre lehetett venni a nagy készülődést nálunk a gyárban is. A munkaverseny lendülete egyre fokozódott. Érdeklődéssel vártuk a kongresszus kezdetét.

Az eddigi beszámolók nagy részét a rádióból ismerem és sokszor elgondolkozom egy-egy értékes hozzászóláson — mint a Hruscsov elvtársén is —. hogy mit jelent az nekünk, munkásoknak. Megnyugtató bejelentést is hallottam a harmadik napon. Fock Jenő elvtárs referátumában foglalkozott a mi helyzetünkkel is. Fejleszteni kell a gyárakat, újabb korszerű gépekkel kell felszerelni az elavult üzemeket és az a bejelentés, hogy fokozni kell a vidék iparosítását, csak növelte bizalmamat.

Nekünk, a lakatosárugyári munkásoknak régi óhajunk, hogy végre a gyártmányainkat

— értéküknek megfelelő csarnokban szereljük össze, modern munkahelyen dolgozzunk A mostani üzemet már csak a levegőbe lehetne tovább építeni. Még eddig csak tervezgetés volt. de most a kongresszuson elhangzott referátum megerősítette reményünket, hogy új gyárat, üzemrészt kapunk az elkövetkezendő időben.

Nagyon igaza van Fock elvtársnak, hogy a gyárakat hiába korszerűsítik, ha a munkások továbbképzése elmarad. A gyárral együtt, a technikával együtt kell fejlődni a munkások képzettségének.

Én is végeztém művezetői tanfolyamot, most a hegesztést tanulom, ha időm és erőm lesz, szeretnék gépipari technikumba beiratkozni. Érzem, hogy nagy és boldog jövőt szabott meg nekünk, munkásoknak a párt VII. kongresszusa, ennek szellemében kell dolgoznunk

Ezután még gyorsabb és nagyszerűbb lesz előrehaladásunk

Kelemen József címfestő

kisiparos, az Egri Festőipari Ktsz tagja, már hetek óta nagy munkában van. A népszámlálásra készül. Utca és házszámtáblákat fest százszámra, s míg el nem készül velük, naponta 14—15 órát dolgozik. Arra azonban mégis mindig szakít időt magának, hogy elolvassa az újságokat. Különösen az MSZMP VII. kongresszusának napi anyagát olvassa szívesen.

— Legtöbbet Kádár elvtárs beszámolójáról tudnék beszélni — mondja. — Ebben a beszédben velünk, kisiparosokkal is foglalkozik. Én csak annyit tudok mondani, hogy 22 évig voltam magánkisiparos és nyolc éve dolgozom a ktsz-ben. Nagyon jól érzem itt

magam, s alig hiszem el, hogy rövid idő múlva már nyugdíjba megyek. De addig, amíg ennek az ideje elérkezik, szeretnék még néhány fiatalt nevelni, hogy legyen, aki becsülettel folytatja a szövetkezeten belüli munkámat. Becsülettel, mert ha egy időben voltak is panaszok részünkről, ezek megszűntek, s a segítségért, amit pártunktól és államunktól kaptunk eddig, segítséggel akarunk fizetni. Nagyon bízunk a jövőnkben, mert ha egy-két év alatt annyit tudtunk tenni, ami szinte tíz évi munkának felel meg, akkor most e nagy jelentőségű kongresszus után még gyorsabb, még nagyszerűbb lesz előrehaladásunk,

tőségű számunkra a kongresz- szus.

Most legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy a kongresszus szellemében sportvezetőinket és sportolóinkat a szocialista sporterkölcs szellemében neveljük, és — mint népgazdaságunk más területén is tapasztalhatjuk — a testnevelés és sport tervszerű fejlesztésén munkálkodjunk, a Magyar Testnevelési és Sport- tanáccsal karöltve.

Ezt a célt szolgálja, hogy már 1960-ra egyéves fejlesztési tervet készítünk, amit 1961- ben ötéves fejlesztési terv követ.

Büszke vartok, Iiojjj lel jesítettiik felajánlásunkat

Lajter Ferenc, az egri Balázs Ignác Termelőszövetkezet elnöke:

Nagy jelentőséget tulajdonítok pártunk VIÍ. kongresz- szusának, nemcsak hazánk életében, de a világpolitikában is. Különösen nagy jelentőséget ad a kongresszusnak az, hogy az SZKP küldöttségének vezetőjeként eljött N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Hruscsov elvtárs beszédében ismertette a Szovjetunió mezőgazdasága fejlődésének néhány adatát, mely a mi termelőszövetkezetünk tagságára is ösztönzőleg fog hatni.

Ebéd közben, s este, mikor hazamegyek, sokat forgatom az újságokat. Engem — ugyanúgy, mint a munkást az ipari fejlesztés és a további feladatok — a mezőgazdaság fejlesztése ragadott meg legjobban Kádár elvtárs beszámolójában. Magam sokszor tettem már összehasonlítást a mi nagyüzemünk és az USA farmjai között, s rájöttem, hogy míg a nagyobb farmok tönkreteszik a parasztembert ott, addig nálunk éppen a parasztság jobb életét biztosítja a nagyüzemi -gazdaság, a termelőszövetkezet. Büszke vagyok arra. hogy pártunk kongresszusának tiszteletére tett vállalásainkat teljesítettük. Idejében elvetettük 21 hold őszi búzánkat, s az őszi betakarítást is befejeztük. Az állammal kötött szerződés értelmében már át is adtunk az idei termésből készült 118 hektoliter, egyszeri ejtett bort, s továbbra is úgy végezzük munkánkat, hogy hozzájáruljunk a szocialista mezőgazdaság fejlődéséhez.

Zárszámadás előtt felnémeti Petőfi Tsz-ben

GYAKRAN ELŐFORDUL,

hogy vendégek érkeznek a felnémeti Petőfi Tsz-be: újságírók, a mezőgazdasági nagyüzemekkel ismerkedő diákok járnak erre, de a minap a Filmhíradó is megjelent a portájukon és ha minden jól megy, látni fogjuk a moziban a tsz-ről készült kisfilmet.

Egyszóval híres szövetkezet a felnémeti Petőfi, pedig nem is olyan nagy: 200 holdas termelőszövetkezet a mai számítások szerint már alatta marad a közepesnek, ami a méreteket illeti. A hírnév tehát nem innen származik, hanem . ..

A felnémeti Petőfi Tsz portája körül sok látnivaló akad és a kíváncsi ember — de a tanulni szándékozó szakértő még inkább — elégedetten nézegethet a gazdaságban. Gyümölcsös, szőlő, kertészet, szántóföld, állatállomány — mindenből kerül itt a tsz-be. Nem is beszélve a kiváló termés- eredményekről.

Beszámoltunk néhányszor a termőszövetkezetek nagyszerű termésátlagairól és nem egyszer leírtuk: ..Különösen kiemelkedő eredményt értek el a felnémeti Petőfi tagjai” ... vagy: „például a Petőfi Felnémeten ...”

A búzájuk ugyanis holdanként 17,5 mázsás termést hozott, a cukorrépa is megtermett 230 mázsát egy holdon és a kukorica 35 mázsát. Tíz esztendeje kezdett a Petőfi Termelőszövetkezet, azóta javítják, gondozzák a földet, s ime az eredmény évről évre jobb. Hacsak annyit akarnánk bebizonyítani, hogy ez a kitűnő terméshozam a tíz év nagyüzemi gazdálkodásának az eredménye, elég összehasonlítani az eredményeket. Az egyénileg dolgozó parasztoknak búzából például 8—9 mázsánál többet nem fizetett egy hold. Példaként szerepel a termel őszövetkezet.

MOST, A ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT elbeszélgettünk Farkas Andrással, a szövetkezet elnökével. Elmondta, hogy Miícó József, a szövetkezet könyvelője Egerben jár tanfolyamon és ha hazajön, megkezdi az évvégi leltár készítését, majd lebonyolítják a zárszámadást. A munkaegység addig is szaporodik, most a gyümölcsösben dolgoznak, a fákat kötözi az asszonynép. és ha a férfiak végeznek a silózással, meg az idő is engedi, megkezdik a fa metszést.

— Hogy alakul a jövedelem?

Bíró Andrásnak, de Farkas Bemátnak is' meglesz különküiön a 450 munkaegység. Az ő eredményük a legjobbak közé tartozik, a férfiaknak általában 350 munkaegységet írtak a könyvükbe. Az asszonyoknak is meglesz általában 270. Hogy mennyit fizetnek egy munkaegység után. még hozzávetőlegesen tudják csak megmondani: 45—50 forint között lesz az értéke.

Az ember legyen mindig optimista, vegyünk 50 forintot. Bíró András így 22 500 forintot keresett az esztendőben. Ez pedig már szép pénz, meg kell adni és még nem is számítottuk, amit a háztáji föld jövedelmezett.

Az idei esztendő pedig nem sikerült a legjobban a Petőfi Tsz-nek. Volt már ennél jobb, meg még lesz is.

— Majd jövőre — így mondja az elnök.

A GÉPESÍTÉSRE FORDÍTOTT ÖSSZEGEK kissé megapasztották a jövedelmet, azaz majd kifizetődik ez később duplán, csak egy kis türelem dolga az egész, öntözőberendezést vásároltak és már működtették az idén. A kertészet jövedelmezett is 200 000 forin- tott.. . Igen ám, az ezer méter cső. a három motor meg a szórófejek — tehát az öntöző- berendezés — összesen 296 000 forintba kerültek. Az igazi tiszta bevétel csak a jövő esztendőben jelentkezik.

Az alma keveset termett ebben az esztendőben: mindösz- sze 15 vagonnal szállítottunk el. No, ez is 430 000 forint

azért. Farkas András elnök v4> leménye szerint a jövő esztendőben jobban sikerül majd biztosan a gyümölcstermés, mert az alma az ilyen; van esztendő, mikor alig találni a fán, de aztán terem roskadásig. Előrelátók a termelőszövetkezet tagjai: telepítettek ez esztendőben öt hold szőlőt és már megvásárolták a kádakat, hadd legyen, mire a szőlő megterem. Persze, egyelőre ez is a kiadások közé tartozik.

AZ ÁLLATÁLLOMÁNY is megadta megint a megfelelő összeget, amire számítottak. Elvittek eddig 66 hízott sertést, elmegy még 32, ez olyan 160 000 forint körüli összeg, a tíz hízómarha megint csak 90 000. Ezután fizetik még ki a cukorrépáért járó 50 000 forintot a gyárban, meg 56 mázsa cukrot. Ez az összeg is bejön még a zárszámadásig.

— A jövő esztendő már jobban sikerül — így mondja a termelőszövetkezet elnöke, és mondhatja nyugodtan, mert tíz esztendő óta mindig bevált a jóslat. A felnémeti Petőfi Tsz-nél, ha azt vesszük, hogy mennyit fizettek ki készpénzben a tagságnak, volt már ennél jobb zárszámadás. Ám ha jobban kinyitja az ember a szemét, akkor azt is meg kell látni, hogy az idei esztendőben a közös vagyon gyarapodott; a fejlődés, a jövő feltétele.,.

És azért, most sem kerestek rosszul az emberek, egy munkaegység után 45—50 forint, bizony szép pénz.

— sss —

Teljesítette éves tervét a Selypi Cementgyár

Heves megye ipari üzemei közül a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű dolgozói után, a selypi cementgyáriak pénteken délután jelentették, hogy a pártkongresszus tiszteletére befejezték egész évi tervüket. A cementgyár dolgozói az év eleje óta 57 200 tonna cementet adtak a népgazdaságnak, ezen belül 1200 tonna kiváló minőségű fehér cement helyett 1500 tonnát készítettek. A gyár dolgozói sikeresen kísérletezték ki az úgynevezett S—54-es cementet is, amely ellenáll a kénes és sós vizeknek és igen alkalmas csatornák építésére. Ebből a cementből 714 tonnát gyártottak.

A gyár dolgozói éves tervük befejezése után úgy határoztak, hogy tovább folytatják a kongresszusi versenyt és az év

végéig még 3000 tonna cementet adnak terven felül a népgazdaságnak. (Készéi)

A LOTTÓ e heti

nyerőszámai;

Pénteken kettős lottósorsolást rendezett a Ganz—MÁ- VAG művelődési otthonában a Sportfogadási és Lottóigazgatóság. Délelőtt 10 órakor a 49. játékhét nyerőszámait sorsolták. Erre a hétre 3 629 787 szelvényt küldtek be a fogadók, s így egy-egy nyerőosztályra körülbelül 1 360 000 forint jut. A kihúzott nyerőszámok a következők:

2, 15, 18, 44, 72

Ezután a 46. játékhét szelvényeire sorsolták a novemberi tárgynyereményeket. (MTI)

Dr. Németh Ferenc:

Nagy reményekkel néztünk a Vll. pártkongresszus elé és nem csalatkoztunk

Kollégáimmal gyakran beszélgetünk ezekben a napokban az MSZMP VII. kongresszusán elhangzott beszámolókról és hozzászólásokról. Ami érdekes, nem annyira a múltról. hanem inkább a jövőről esik ilyenkor szó. Mi. orvosok az értelmiség egy részét alkotjuk, természetes tehát, hogy a legtöbb szó a párt értelmiségi politikájáról esik. Nyugodt lel- kiismerettel lehet ma már megállapítani, hogy az orvosi etika írott és íratlan törvényei egyre inkább érvényesülnek és az egészségügyi dolgozók nemcsak szakmai tudásukat, de szívüket adják ahhoz a nagy munkához, melyre ez a nemzedék vállalkozott.

Külön örömmel állapíthatjuk meg, hogy az a nagyarányú fejlődés, melyet egészségügyi vonalon tapasztalhattunk az elmúlt években, mondhatni lassú előrehaladás ahhoz képest. melyet a kongresszus irányelvei alapján a második ötéves terv során el tudunk érni. Itt a megyében is nagy összegű beruházásokkal teszi jobbá a kormány az egészség- ügyi ellátást. Néhány példát erre. Növekedik az orvosok száma. Több kórházi ágy jut. a betegek számára. Megkezdi munkáját a hatvani új kórház. Gyöngyösön sok millió forintos Költséggel modern rendelőintézet épül, s fokozatosan a többi járási székhely is szakrendelőintézetet kap.

Az egészségügy fejlődésére Igen jellemző az az elképzelés, — melynek megvalósulásában nyugodtan bízni lehet —, hogy az ötéves terv végére csaknem száz százalékos lesz a társadalombiztosítás.

Mindezek tudatában, ismerve a kongresszusi irányelveket, én magam és Kollégáim nagy jelentőséget tulajdonítunk e tanácskozásnak, várjuk és bízunk abban, hogy az egészségügy tovább javul, a párt helyes gazdaságpolitikája nyomán.

fi kongresszus kihatással lesz sportmozgalmunkra is

Dr. Csicsai József, a Megyei TST elnöke:

— Mi, sportvezetők — és sportolók is — nagy figyelemmel kísérjük az MSZMP VII. kongresszusát, mert tudjuk, hogy a kongresszus politikai és gazdasági életünk nagy jelentőségű eseménye és kihatással lesz testnevelési és sportmozgalmunkra is.

Az eddig megtett út értékelése és az ennek alapján kialakított perspektíva sportéletünk eddig soha nem tapasztalt fellendülését fogja eredményezni. Ezért is nagy jeleaFIATALEMBER kér munkakönyvét a gyöngyösi Munkaerőgazdálkodási Hivatalban. Valamelyik Gyöngyös környéki községből való: üzembe akar menni dolgozni. Szülei most léptek be a szövetkezetbe, a fiú meg búcsút mond a mezőgazdasági munkának — ipari munkás lesz Ez a kis epizód, ha nem is jellemző teljes egészében a ma falusi fiatalságára, de kétségkívül elgondolkodtató jelensége egy olyan kornak, amelyben alapjaiban változik meg egy ország képe, az emberek gondolkodásmódja, életkörülménye.

Kétségtelen, hogy ma még — és csak még ma —, jelentős a különbség a falu és város között, nemcsak abban, hogy sár van és nincs színház, s talán mozi is csak egy, de abban is. hogy a paraszti munka nehezebb. bizonytalanabb, mint az üzemi. Az is kétségtelen, hogy szükség volt és szükség is lesz mindenkor, hogy fejlődő iparunk a mezőgazdaság felszabadult erőiből új munkásokat toborozzon, hogy számszerűségében is fejlődjön a magyar munkásosztály.

EZ A TÉNY azonban korántsem teszi indokolttá azt a nagy elvágyódást a faluról, amely manapság meglehetősen betölti a falusi fiatalság gondolatvilágát. Nem szükséges most megidézni a múltat tanúnak, hogy milyen volt akkor a falusi élet. tüdőbajjal és éhezéssel, egy vagy két piszkos kocsmáApák után a fiúk

val. tökmagköpködős vasárnapi sétával és bicskázással, mint a kulturális igények maximális kielégítésének lehetőségével. Minden parasztfiatal kérdezze meg szüleit és vesse össze a hallottakat a ma tényeivel. Mert. ha van is még különbség város és falu között, ez a különbség mind kisebb, a fejlődés állomásai örömteli módon le- mérhetők. Majd száz kultúrház van a megyében, tudományos előadás-sorozatok, szakkörök, könyvtár, mind több helyen, ízléses és modem cukrászdák hirdetik, hogy történt egy s más a falu kulturális felemelésére.

Mindez persze csak töredéke annak az alapvető változásnak, amely ma a Heves megyei községek sajátja és amely változás még mélyrehatóbb és alapvetőbb lesz a mezőgazdaság szocialista átalakításával. Mert jó dolog a könyvtár és a kultúrház, a cukrászda és a színjátszócsoport, de mit kezdjen mindezzel az, aki hajnaltól késő estig nehéz munkával őrli izmait? A szövetkezés a többi között a munka nehezétől szabadítja meg fokozatosan a dolgozó parasztságot. Az aratás vízfacsaró erőfeszítése helvett a kombájnkezelői a főszó. traktor szánt, gép szedi a cukorrépát és a nagy istállókban megoldható a gépi fejés, a takarmányozás mechanizálása is.

A könnyebb, gyorsabb és kevesebb munkáért, nagyobb jövedelem, emberibb élet, lehetőség arra, hogy kulturálódjon a falu népe. hogy végül is eltűnjön a város és a falu közti különbség.

MINDEZ PERSZE nem

megy egyik napról a másikra, s mindehhez emberek, hozzáértő, lelkes emberekre van szükség. Olyanokra, akik megtanulják a gépek kezelését, akik képesek arra, hogy a paraszti munkát az üzemi munka színvonalára emeljék. S ezek elsősorban a fiatalok!

Dehát a fiatalok elmennek faluról! Dehát a mezőgazdaságban mind több az idős ember, s mind kevesebb a fiatal! Hogyan lehet hát ebből a körből kitörni? Mert egy kicsit kétségkívül bűvös körnek látszik a dolog: a fiatal elmegy, mert. ha könnyebb a szövetkezet, akkor dolgozzanak benne az öregek egyedül, ugyanakkor éppen fiatalokra van szükség, hogy egyrészt az új technika harcosai legyenek, másrészt majdan helyére álljanak a munkából kiöregedetteknek.

Mint mindig, úgy most sem olyan sötét azért a kép. Igen sok szövetkezetünkben ott dolgoznak a fiatalok, bíznak, remélnek. perspektívát látnak már a paraszti gazdálkodásban, nem utolsósorban éppen szocialista formája miatt. Ezeknek a fiataloknak példája, valamint elsősorban a KISZ-szervezetek nevelő munkája döntő súllyal esik a latba a városi munka, az üzemi munka felé kacsintgató fiatalok megnyerésében. S ha

még ehhez hozzávesszük, hogy számos községünkben és termelőszövetkezetünkben — igen örvendetes módon! — terveken törik a fejüket a vezetők, hogyan és miként lehetne még vonzóbbá tenni az életet falun a fiatalok számára —, még biztatónak is mondható a helyzet

Íme, tehát máris kitörtünk abból a bizonyos bűvös körből! De még sok munkára, sok érvre. meggyőző, okos szóra és nem utolsósorban a tények erejére van szükség e probléma végleges megoldására. A rendszeres munkaegység előleg, amely készpénzhez juttatja évközben is a szövetkezeti fiatalt az ifjúságra való józan számítás. élet- és munkakörülményeik helyes kialakítása és a gépesítés ott tartja majd a parasztfiatalokat a szövetkezeti táblák mellett.

MINDEBBEN azonban segíteniük kell maguknak a szű- lőkneK is, akik büszkén mondhatják gyermekeiknek, hogy nem öt—tíz holdat, de száz és ezer holdakat hagynak örökségül az utódokra Segíteniük kel] az olyan családi légKör- megteremtésével, amelyben a fö_!dszeretet a közös gazdaság iránti bizalom, a paraszt; jövendő perspektívájába vetett hit apáról fiúra száll. Az apák és fiúk ma nem kerülnek szembe a föld miatt. Az apákat és fiúkat ma a föld. a nagy szövetkezeti : táblákon fa «adó jobb paraszti élet bizodalma tartja össze

Gyúr kő Géza