Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. december L, ««ÉNértÓfc Münnich Ferenc elvtár» felszólalása a kedd délelőtti vitában (Folytatás a 2. oldalról.) terveiket Ezt nagymértékben segítette a hitelfinanszírozás új rendszere: a Magyar Nemzeti Bank csak megkötött áruérté­kesítési szerződésekre nyújtott hitelt. Ma már megállapítható, hogy a minisztériumok és vál­lalataik részére biztosított na­gyobb önállóság, terveink ked­vező teljesítésével ás a korábbi éveknél jobb eredmények el­érésével jár együtt. Bevált a nyereségrészesedés rendszere is. Igazgatóink mind nagyobb szakértelemmel, kö­rültekintőbben vezetik a reájuk hízott vállalatokat, és munká­jukhoz jelentős segítséget nyúj­tanak a jól működő üzemi ta­nácsok is. Az új ötéves tervben előttünk álló feladatok megva­lósításához azonban a vállala­toknál is tovább kell javítani a vezetést. Sokat javult igazgatóink munkája a vezetésük alatt álló emberekkel való foglalkozás tekintetében is. de a javulás még itt sem kielégítő. Még mindig gyakori az emberi problémákkal szembeni rideg magatartás, a büntetés ott, ahol a nevelés jobban segítene. Igazgatóinknak a jövőben töb­bet kell építeniük a vállalati kollektívák erejére, javaslatai­kat jobban kell félhasználniok a termelés szervezetének meg­javítására és a vállalaton be­lül jelentkező fegyelmezetlen­ségek, a munkát gátló hibák kiküszöbölésére. Eredményesen oldják meg feladataikat a tanácsok Ezután a tanácsok jelentősé­géről szólt Münnich elvtárs. — A tanácsok útján maga a dol­gozó nép közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában, ma­guk a dolgozók intézik saját ügyeiket. Ez kifejezésre jut a tanácsok összetételében is. A csaknem 107 ezer tanácstag 41 százaléka munkás, 42 százaléka dolgozó paraszt, s közöttük je­lentős számban foglalnak he­lyet a termelőszövetkezeti ta­gok. kifejezve azt a jelentős társadalmi változást, amely a mezőgazdaság szocialista át­szervezése során ez ideig ha­zánkban végbement A tanácsok népi jellegét a munkásosztály vezető szerelőét kifejezi az is, hogy a tanács- iünkcionáriusoknak, a végre­hajtó bizottságok vezetőinek csaknem kétharmada munkás­ból és parasztból vált elismert helyi állami vezetővé, a közélet megbecsült munkásává. Ezek a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kikerült vezetők cáfolhatatlanul bebizo­nyították, hogy a munkások és egyszerű dolgozók, megszerezve « szükséges ismereteket, tudják, sőt, sokkal jobban tudják az államot vezetni, mint a régi kiváltságos osztályok tagjai. Nem tekinthetjük véletlen­nek, hogy az 1956. évi ellen- forradalom, amely meg akarta fosztani a magyar dolgozók millióit attól, hogy továbbra is maguk irányítsák életüket, ép­pen a proletárdiktatúra legfon­tosabb szervei, a párt és az ál­lami szervek, köztük a taná­csok ellen irányította fő ere­jét. Ezekre akart döntő csapást mérni, tudva, hogy ezzel meg­dönti a munkásosztály hatal­mát. A tanácsok az ellenforrada­lom leverése után rövid idő alatt talpraálltak, és nagy ré­szük van az ellenforradalom gazdasági és ideológiai pusztí­tásainak páratlanul gyors fel­számolásában. A tanácsok ki­lencéves működésük során a szocialista építés sok feladatát eredményesen oldották meg, mind színvonalasabban vezetik a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységét. A helyi ipar a lakosság szolgálatában Általában helyesen gazdál­kodnak a rájuk bízott gazdasá­gi eszközökkel. A dolgozók ér­dekeinek megfelelően vezetik és irányítják a mintegy 270 ezer dolgozót foglalkoztató 1052 ipari, építőipari, kereske­delmi és szolgáltató vállalatot, a kulturális és szociális intézmé­nyek egész sorát Az elismerés hangján kell szólni azokról az erőfeszítésekről, amelyeket ta­nácsaink a kormány messze­menő támogatásával kifejtettek az állami helyiipar létrehozá­sában és fejlesztésében. A tanácsok többsége fele­lősséget érez azért, hogy iparunk olyan cikkeket gyártson és olyan szolgál­tatásokat teljesítsen, ame­lyek elsőrendű fontosságú­ak. a lakosság ellátásában. Nagy jelentőségű például. hogy teljes egészében a taná­csi élelmiszeripar látja el a la­kosságot kenyérrel és péksüte­ménnyel, ez az iparág termeli az ország nyershús-szükségle- tének 40—45 százalékát, a tar­tósított húsárunak csaknem fe­lét. A dolgozó tömegek életkörül­ményeinek állandó javítását szolgálja a tanácsok beruházá­si tevékenysége is. A rendelke­zésükre bocsátott állami beru­házási eszközökből ebben az évben átadnak rendeltetésének 6213 lakást, 7277 lakás építését pedig megkezdik. Villamosíta­nak 171 községet, üzembe he­lyeznek kenyérgyárakat. Növe­lik a víztermelést, sok ember részére gondoskodnak egészsé­ges ivóvízről. Az orvosi körze­tek számát hatvanhéttel növe­lik, több száz ággyal emelik a kórházak befogadóképességét Az oktatást 1672 új iskolai tan­terem megépítésével segítik. Ebből több mint 600 a lakosság támogatásával, helyi erőforrás­ból létesül. A tanácsok jó munkát végeztek a tsz-mozgalom fejlesztésében A tanácsok az elmúlt évek során jelentős eredményeiket értek el a mezőgazdasági ter­melés emelésében, a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésében, társadalmunk politi­kai alapjának, a munkás-pa­raszt szövetségnek erősítésében. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1958. decemberi és 1959. márciusi határozatának végrehajtásá­ban a párt helyi szerveinek közvetlen irányítása mellett dicséretre méltó munkát vé­geztek. Jelentősen elősegítették a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének meggyorsítását: gondos politikai és gazdasági szervező munkával hozzájárul­tak a 4511 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport közös gazdálkodásának megin­dulásához és a termelőszövet­kezetek megszilárdításához. A párt irányításával nagyrészt sikerült biztosítaniuk a ter­melőszövetkezetek alapszabály szerinti működését, a földjára­dékkal és a háztáji gazdaság­gal kapcsolatban kialakult helytelen nézetek felszámolá­sát. A tanácsok eddigi működé­sük során számottevő eredmé­nyeket értek el szocialista ál­lamunk egyik legfontosabb funkciójának gyakorlásában, a társadalom tudatának átformá­láséban, a kulturális nevelő­munkában. Egyre eredménye­sebben irányítják kulturális intézményeinket. Érzik a fele­lősséget azért, hogy nekik kell gondoskodniuk az általános is­kolai hálózat egészéről, a kö­zépiskolák csaknem 70 száza­lékáról, az óvodák 80 százalé­káról, a színházak 70 százalé­káról, a filmszínházak mintegy 80 százalékáról. Tőlük is függ, hogyan fejlődik az ország kul- túrotthonainak 85—90 százalé­kában a kulturális élet, hogyan szolgálja dolgozó népünk neve­lését a tanácsi könyvtárháló­zat. Hatalmas alkotó erő a társadalmi összefogás A tanácsok mtmikájánaik igen fontos része a pártunk javas­latára létrehozott közsógpoli- tifcai tevékenység, amely gaz­dasági- és politikai szempont­ból egyaránt' egyik leghatéko­nyabb eszköze a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat fej­lesztésének. Ezt, a lakosság ön­kéntes anyagi hozzájárulásán és önkéntes társadalmi mun­káján alapuló munkát, a kor­mány jelentős támogatásban részesítí. Az állam által támo­gatott társadalmi összefogás­ban hatalmas alkotó erő rej­lik. Az idén tovább növekedett az építési kedv, a társadalmi összefogás alkotó ereje. Az 1959, évi községfejlesztési alap bevételének tervezett összege meghaladja az 1,5 milliárd fo­rintok A tanácsok az év első Kállai Gyula elvtárs felszólalása (Folytatás a 3. oldalról) színházi előadások látogatott­ságának növekedéséről tanús­kodó adatok is. Most, a szocializmus alap­jai lerakásának befejező sza­kaszában a legfontosabb fel­adat a tömegek tudatának marxista-leninista átformálá­sa. Ennek természetesen elő­feltétele, hogy a tömegek tu­datára ható ideológiai és kul­turális fórumokról kiszorítsuk a polgári és kispolgári eszmé­ket és a marx izmus—-leniniz- must a kulturális alkotómun­ka és a tömegfelvilágosító te­vékenység kizárólagos alapjá­vá tegyük. Nem lehet a kulturális for­radalmat tovább vinni anélkül, hogy ne fejlesztenénk, nősí­tenénk kapcsolatainliat a ma­gyar értelmiséggel, ne fokoz­nánk eröfeszáteseinket a szo­cialista értelmiség kialakításá­ra. Értelmiségi politikánk kiállta az idők próbáját az életben, he­lyesnek bizonyult és azt ered­ményezte, hogy egészséges po­litikai szövetség fejlődött ki a párt és a nem marxista érteL- miség többsége között. Az értelmiség jelentős része és közöttünk a közös politikai cél, s a szocialista munkában való egyre fokozódó összefor- rottság ellenére világnézeti té­ren még vannak eltérések. Az értelmiség többségének gon­dolkodásában hazánk, vala­mint a földgolyó fejlődésének 15 éves tapasztalatai nem múl­tak el nyomtalanul. A régi pol­gári világnézetet megingatták, vagy romokba döntötték. De még nem építették fel a tudat marxista-leninista rendszerét. Reméljük, hogy a szocializmus építésének befejezéséért folyó vállvetett harcban az értelmi­ség eszmeileg tovább fejlődik s világnézetileg is teljesen ösz- szeforr a munkásosztállyal és a dolgozó néppel. Kapcsolatai a munkásosztállyal és a dolgo­zó parasztsággal eltéphetetle- nek akkor lesznek, ha világ­nézeti téren is azonosul ve­lük. Mi bízunk a magyar ér­telmiségben. Bízunk benne, hogy a ma még nem marxista értelmiség pozitív választ ad: történelmileg nincs messze az az idő, amikor a szocialista értelmiséggé válás folyamata a marxizmus—leninizmus esz­mei alapján befejeződik, s ez­zel értelmiségünk fejlődésének magasabb fokára lép: nemcsak egy test, hanem egy lélek is lesz a magyar munkásosztály- lyal és parasztsággal — mon­dotta Kállai Gyula. A. szerdai tanácskozás további felszólalásai H ALTER ULBRICHT elv­társ, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak első titkára üdvözölte ez­után a kongresszust, különösen kiemelve annak jelentőségét, hogy itt a szocialista államok egész családjának, a kommu­nista és munkáspártoknak a képviselői gyűltek egybe. Ez kitűnő — mondotta —, mert ezáltal kinyilvánítjuk az önök pártjának marxista—leninista egységébe helyezett bizalmun­kat és azt a meggyőződésün­ket hogy Magyarországon si­keresen halad előre a szocia- Hzmua, SZENTISTVÄNI GYULANÉ elvtársnő, Baranya megyei kül­dött és SOJTOR JÁNOS elv­társ, Zala megye küldötte fel­szólalását követően KAROL BACILEK elvtárs, a Csehszlo­vák Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, a Cseh­szlovák Kommunista Párt és a csehszlovák dolgozó nép üd­vözletét tolmácsolta a kong­resszusnak, az egész Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Magyar Népköztársaság dol­gozó népének. FRIEDL FÜRNBERG elv­társ, az Osztrák Kommunista Piárt politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az osztrák kommunis­ták, a haladó szellemű emberek üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta. Ezután EMIL BODNARAS elvtárs, a Román Munkáspárt politikai bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust majd IGNACY LOGASOVINSKI elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt politikai bizottsá­gának tagja, tolmácsolta a len­gyel munkásosztály és az egész lengyel nép forró, baráti kö­szöntését. (A további felszólalások ismer­tetésem visszatérünk«) felében már átadtak rendelte­tésének a többi között 25 or­vosi rendelőt, 19 orvoslakást, 50 iskolai és óvodai tantermet, 63 művelődési otthont, 559 000 négyzetméter szilárd burkolatú utat és járdát, sóik közikutat, törpevízművet. Münnich elvtárs ezután ki­jelentette: a párt és a kor­mány nagyra értékeli a taná­csok munkáját, eddig elért eredményeit. Hatékonyan tá­mogatja őket abban, hogy munkájuk tovább javuljon és eredményesebb legyen. Az eredmények elismerése mellett meg kell mondanunk azt is, hogy a tanácsok mun­kájában még sok olyan fogya­tékosság tapasztalható, amely nehezíti a további fejlődést, hátrányosan hat a tanács és a tömegék kapcsolatára — mon­dotta, majd így folytatta: Az elért gazdasági eredmények el­lenére még nem elég színvo­nalas a tanácsok gazdasági szervező munkája. Gyenge a műszaki és a közgazdasági elemző munka. Emiatt gyak­ran a megengedettnél maga­sabbak a termelési költségek. Esetenként nem elég megala­pozott a beruházások tervezé­se, gyakran elaprózzák pénz­es anyagi eszközeiket. Hibák vannak még a. tervfegyelem­mel és a községfejlesztési munkában is. Egyes tanácsok a tervek készítésébe nem von­ják be a lakosságot, nem kérik ki javaslatukat, nem hallgat­ják meg véleményüket. A fe­lettes tanácsok végrehajtó bi­zottságai és vezetői nem min­dig nyújtanak kellő segítséget a községfejlesztési tervek elő­készítéséhez és megvalósításá­hoz. Megemlékezett Münnich elv­társ arról is, hogy még nem kielégítő a kulturális tevé­kenység irányítása. — A választott tanácsfunk­cionáriusok és az apparátus do’gozóinak túlnyomó többsé­ge lelkiismeretesen, ügybuzga- lommal és becsületesen látja el feladatait, intézi a lakosság ügyes-bajos dolgait. De még mindig találkozhatunk bürok­ratikus munkamódszerekkel, korrupcióval, a törvények semmibevevésével. A tanácsok és szerveik ál­talában már megtanultak gazdálkodni, gazdasági esz­közeiket politikusán, a la­kosság érdekében felhasz­nálni, de még mindig gyakori a dol­gozók panaszainak, kérelmei­nek és javaslatainak intézésé­ben a huzavona, a törvények­ben előírt intézkedési határ­idők be nem tartása, általában a dolgozók mindennapi ügyei­vel való nem törődés, a jog­szabályba ütköző határozatok hozatala. Pedig a törvényesség megsértése nagy károkat őkoz, rombolja a tanácsok tekinté­lyét Az említett hibák fő oka * tanácsok és végrehajtó bízató ságaik irányító, szervező műn- kaján ak fogyatékossága. Ta­nácsainknak még nincs eléggé meghatározó szerepük az ügyeli vitelében. Az állandó bizottságok munkája és a ta­nácstagok választókerületi tevé­kenysége sem elég aktív és tar­talmas. A végrehajtó bizottsá­gok nem szervezik kellő ala­possággal a tanácsok, az ál­landó bizottságok és a tanács­tagok munkáját. A tanácsai)- parátus soil dolgozója, de még sok végrehajtó bizottsági ve­zető is lebecsüli a választott testületek és a tanácstagok munkáját. Sok hiba forrósa, hogy a vég­rehajtó bizottságok még nem tudták helyesen kialakítani a kollektív vezetést. Nem elég elemző, nem elég elvi. az. irá­nyítás és hiányzik a rendsze­res, alapos ellenőrzés. A tanácsok tevékenységét hátrányosan befolyásolja, hogy főként a kis községekben gyen­ge a vezetés. Sok VB-elnök és titkár nem rendelkezik a szük­séges politikai és szakismeret­tel és azzal az általános mű­veltséggel, amely népünk 1945 óta élért politikai és kulturá­lis fejlődését figyelembe véve elengedhetetlenül szükséges a község társadalmi, kulturális és politikai életének irányítá­sához. A gazdasági szervező munka fejlődését • nehezíti, hogy a tanácsok apparátusá­ban hiány van megfelelő fel­készültségű szakemberekben; A párt és a kormány rend­kívül fontos Madatnák tartja az állami élet demokratizmu­sának további szélesítését Nagy jelentőséget tulajdonít a választott testületi szervek te­vékenysége további kibonta­koztatásának Tovább növeljük a tanácsok hatásköréi Münnich elvtárs ezután el­mondta: növelni fogjuk a la­kossággal közvetlen kapcsolat­ban álló tanácsok és szerveik hatáskörét A végrehajtó bi­zottságok munkájában fő fel­adat a vezetési módszerek to­vábbi javítása, a politikai, a gazdasági és az igazgatási szervező tevékenység színvo­nalának emelése, a rendszere­sebb és hatékonyabb ellenőr­zés. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom várható fejlődése további feladatokat ró a taná­csokra, Olyan intézkedést teszünk Walter Ulbricht elvtárs felszólalása a kongresszus szerdai ta­nácskozásán, —■ mondotta —■, amely a járási tanácsok végrehajtó bizottsá­gaira bízza a mezőgazdasági termelés Jcözvetüera irányítását; Biztosítjuk, hogy a járási ta­nácsoknak megfelelő anyagi eszközeik és szemezett feltéte­leik legyenek ahhoz, hogy terv­szerű befolyásolással hatható­san elősegítsék a mezőgazdasági termelés fokozását és a felvá­sárlási tervek teljesítését. A megyei gépállomási igazgatósá­gokat a megyei tanácsok vég­rehajtó bizottságai irányítása alá helyezzük. El kell énig hogy a tanácsok vezetői na­gyobb szakértelemmel irányít­sák a gazdálkodást. Olyan fel­tételeket kell teremteni, ame­lyek lehetővé teszik a tanácsi apparátus megerősítését poli­tikailag és szakmailag jól kép­zett műszaki és gazdasági szakemberekkel. A tanácsok munkájában to­vább szilárdítjuk a szocialista törvényességet, fellépünk min­den fegyelmezetlenség éllein, harcolunk a korrupció, a bü­rokratizmus, mindenfajta laza­ság és pazarlás ellen. Követke­zetesen felelősségre kell vonni azokat, akik figyelmen kívül hagyják törvényeinket s ezzel sértik a dolgozó nép érdekeit. A dolgozók bevonása az ügyek intézésébe egyik fő té­nyezője sikereinknek, egyben biztosíték is a hibák elköveté­se ellen, vagy ha mégis előfor­dulnak, gyors kijavításukra: Elvi szempontjaink gyakorlati igazolásai, tapasztalataink arra mutatnak, hogy a jövőben is ezrt az utat járjuk, s tömegkap. csőlátóinkat még szélesebbé, még mélyebbé tegyük — mon­dotta befejezésül Münnich elv- társ. (Hosszantartó taps.) Idő iárás jelenté» Várható időjárás csütörtök esttgi Felhős, párás, enyhe Idő. Solt he­lyen eső, egy-két helyen zivatar. Mérsékelt, helyenként kissé élén- kebb délkeleti szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 11-14. legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3-8 íok kö­zött. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents