Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-30 / 305. szám
2 nepojsao 1959. december 80., szerda Ä szocializmus ellenséf cinek inukba szállt a bátorságuk HruHcaov beszéde az SZIÍP Központi Bizottságának plénumán MOSZKVA (TASZSZ): Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, december 25-én, pénteken, az SZKP Központi Bizottságának plénumán beszédet mondott. A moszkvai lapok keddi számukban közlik beszédének szövegét. Hruscsov megállapította, a Szovjetuniónak kedvező lehetőségei vannak, hogy az 1959—1965-ös hétéves tervidőszak végére utolérje az Egyesült Államokat az egy tőre eső hústermelésben. Ehhez a Szovjetunióban 1965- ben 20—21 millió tonna húst kell termelni a hétéves tervben előirányzott 16 millió tonna helyett, vagyis évente körülbelül 16 százalékos növekedést kell elérni. Hruscsov megjegyezte, hogy „a Szovjetunió mezőgazdasága jó úton, igen jól fejlődik”. Az idén az állami szervek 2 845 000 000 púd kenyérgabonát vásároltak fel. Az elmúlt négy esztendő alatt a kenyér- gabona felvásárlásának átlagos szintje hárommilliárd púd volt, szemben az azt megelőző négy esztendő kétmilliárd pudos átlagával. A Szovjetunióban az idén 8.6 millió tonna húst termeltek. Az 1959-es esztendő első 11 hónapjában a kolhozok és a szovhozok hústermelése 32 százalékkal emelkedett, a felvásárlás pedig 36 százalékkal. Gyapotból 4 669 000 tonnát takarítottak be. „Ez több, mint a szovjet gyapottermelés egész történetének bármelyik esztendejében” — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy „a kolhozok és szovhozok az államilag felvásárolt húsnak 83 százalékát, tejnek pedig 92 százalékát adták. „Ez a szocialista mezőgazdaság nagy győzelme — mondotta. — A szocialista szektor lett a városok fő hús- és tejszállítója. A kolhozok és szovhozok kielégítik a hús- és tejszükségletet.” Hruscsov megállapította, hogy az egy főre jutó vajtermelésben a Szovjetunió idén megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat. A Szovjetunió az idén 845 000 tonna vajat termelt, vagyis fejenként átlag négy kilogrammot. Az amerikai földművelés- ügyi minisztérium becslése szerint az Egyesült Államokban az idén 658 Ó00 tonna vajat termelnek, vagyis egy főre 3,7 kilogramm jut. Hruscsov kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének döntő feltétele a munkatermelékenység további emelése. „A munkatermelékenység fokozása a gépesítés kérdése, a technika meghonosításának kérdése. Nekünk különös figyelmet kell fordítanunk erre” — mondotta. Most nemcsak a vetésterületeket kell bővítenünk — folytatta —, hanem jobb agrotechnikával növelnünk kell a terméshozamot is, nagyobb termelékenységre kell törekednünk, csökkentenünk kell az önköltséget. „A mi utunk nem a külterjes gazdálkodás, amely elsősorban a vetésterület növelésén alapszik, hanem a nagy szaktudást igénylő belterjes gazdálkodás, amely minden hektár földről, minden befektetett munkaegység után maximális terméshozamot biztosít” — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov rámutatott, hogy a mezőgazdaság fejlődésében még sok komoly fogyatékosság mutatkozik. így például Kazahsztán az idén nem birkózott meg a kitűzőit feladatokkal és nem végezte el kielégítően a legfontosabb mezőgazdasági munkákat. A kazahsztáni rossz munka- szervezés következtében az állam súlyos kárt szenvedett — mondotta Hruscsov. — Ugyanakkor azonban Kazahsztán számos sikerrel dicsekedhet, különösen a termelés növelésében és az államnak eladott hús mennyiségében. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára felhívta a figyelmet, hogy egyik halaszthatatlan feladat a kolhozok és a szovhozok számára több mező- gazdasági gépészmérnököt kiképezni. Elérkezett az ideje — mondotta —, hogy megoldjuk az olyan növényfajták, mint a gyapot, a cukorrépa, a burgonya, a szója, a bab, stb. kézi erő fel- használása nélkül történő megművelésének feladatát. Ez lehetővé teszi a munkatermelékenység nagyarányú emelését és az önköltség csökkentését. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára aláhúzta, hogy a falun első helyen áll a feladatok között a káderek helyes elosztása, nevelése és ésszerű beállítása. Arról szólva, hogyan fizetik a kolhozban a végzett munkát, Hruscsov kijelentette, ennek úgy kell történnie, hogy ösztönzőleg hasson a mező- gazdasági termelés növelésére. — Olyan rendszert kell bevezetnünk a kolhozmunka megfizetésére — mondotta Hruscsov — amely kizárja a rendkívül magas, egyáltalán nem indokolt keresetet, de ugyanakkor meghagyja az anyagi ösztönzést és arra buzdítja a kolhozparasztokat, hogy fejlesszék a közös gazdálkodást. Hruscsov hangoztatta, hogy amilyen arányban növekszik a mezőgazdaság gépesítése, emelkedik a kolhozparasztok szak- képzettsége, javul a munka- szervezés, olyan arányban a kolhozokban rendszeresen felül kell vizsgálni a teljesítménynormákat és a munkabesorolást, progresszívabb normákat és bérezési rendszert kell megállapítani, ahhoz hasonlóan, miként az ipari vállalatoknál történik. Ez segíti fokozni a munka termelékenységét, növelni a közös gazdaság bővített újratermeléséhez szükséges felhalmozásokat és emelni a kolhozparasztok anyagi jólétét. Hruscsov elmondta, hogy a szovjet emberek lelkes munkával búcsúznak a hétéves terv első esztendejétől. Az ipari termelés 11 hónap alatt 11,3 százalékkal emelkedett, a tervben előirányzott 7,7 százalék helyett. Ez igen jó, biztató kezdet. — A hétéves terv első esztendejében — mondotta Hruscsov — több mint ezer új nagyüzem kezdi meg a munkát. Sikeresen teljesítjük a jólét további emelésére kidolgozott terveinket. 1959. első 11 hónapjában az előző év megfelelő időszakához viszonyítva 20 százalékkal több húskészítményt, 10 százalékkal több tejterméket, 9 százalékkal több tojást, 10 százalékkal több cukrot adtak el a lakosságnak. A szovjet mezőgazdaság sikereiről szólva Hruscsov emlékeztetett arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának 1953- ban és 1955-ben tartott plénumáin hozott határozatokat követően, amikor is a párt határozottan feltárta a szovjet mezőgazdaság fejlődésének hiányosságait, a reakciós. amerikai sajtó azt kürtölte világgá, hogy a kolhozok lejáratták magukat, válság van a szovjet mezőgazdaságban, stb., stb. Nos, a szovjet dolgozók megmutatták nekik, milyen „válság” van nálunk. És ez csak a kezdet. Az amerikaiak csak szokjanak hozzá ehhez. — Már megelőztük az Egyesült Államokat az egv főre jutó vajtermelésben — folytatta Hruscsov. — Tejből is többet termelünk, mint az Egyesült Államok. Nincs messze az idő, amikor a hústermelésben is megelőzzük. — Azt hiszem, hogy az amerikaiak azért nem fognak megsértődni — jelentette ki a továbbiakban Hruscsov — hiszen attól, hogy mi utolérjük és megelőzzük őket az állattenyésztési termékeik termelésében, nem lesznek sem karmo- lásaik. sem kék foltjaik. Dolgozóink jobban élnek, ha országunkban több lesz a hús, a tej, a vaj. — A Központi Bizottság mostani ülésének célja a mezőgazdasági tartalékok mozgósítása — mondotta Hruscsov. — Ez a bővített plénum bizonyos mértékig pártértekezlet. Munkájában nagy számban vesznek részt a párt aktivistái, tudósok, kolhozelnökök, újítók. Sok pártonkívüli is van itt, akik együtt dolgoznak a párttal. Éppen abban rejlik a mi erőnk, hogy a párt és az egész nép tettei összekapcsolódnak, hogy a pártonkívüli dolgozók vállvetve dolgoznak a párttagokkal. — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov ezután elmondotta, hogy 1960. decemberben, esetleg külön plénumot hívnak össze, hogy az összegezze, milyen eredményeket mutatott fel a szovjet mezőgazdaság fejlődése a hétéves terv második évében. Ez igen jó ösztönzés lesz. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió fényes eredményeket mondhat magáénak. „A szocializmus ellenségeinek inukba szállt a bátorságuk a sikereink miatt — mondotta. — Rájuk támaszkodva, biztosan haladhatunk az újabb eredmények felé. Magasra jutottunk és jól nekilendültünk. Így most könnyebb átkapcsolni a következő, a még nagyobb sebességre és még magasabbra emelkedni(MTI)-------------------------------------------------------------------------------------------------ta lt vettek fel az egyetemre, s így ma már a hallgatók többsége a munkások és parasztok XII. A munkások, mémököx szívesen beszéltek segítőjükről: az egyetemről, barátaikról: a professzorokról és a hallgatókról. Hasznos tanácsokat kapnak tőlük, együtt dolgoznak új módszereken. Azelőtt például 30 percig tartott az acél összetételének vizsgálata. Az egyetem új eljárásával hat percre csökkentették ezt az időt. Az oktatás és az élet ily gyümölcsöző kapcsolatának számtalan példáját találja az ember az üzemben, s a városban másutt is. A matematikusok például az autóbuszválla- latnál gyakoroltak egy ideig, mint kalauzok. Közben olyan járatrendszert alakítottak ki a városban amely a legelőnyösebb a vállalatnak és a lakosságnak is. A nehézszerszámgyárban kilenc egyetemi hallgató tökéletesíti a technológiát. Tanáruk és a mérnökök segítségével tanulnak és tanítanak is egyben. Teljesen új vonása ez a kínai értelmiségnek. „Elefántcsont-torony" — vagy az élet ? A régi Kínában az értelmiség lenézte a fizikai munkát. A feudális-burzsoá szemlélet azt mondatta velük, hogy a munka lealázó, s egyedül a magasszínvonalú tudományosság lehet méltó az „igazi“ értelmiséghez, — fókáit ez nyit utat az érvényesüléshez. „Csak a jó könyvek méltóak érdeklődésünkre, semmi másnak nincs értelme“ — ez a gőgös magábazárkózottság határozta meg annak idején a művelődés tartalmát és irányát. Az iskolák, köztük az egyetemek is ezt a szemléletet hirdették, terebélyesítették. Csodálható-e, hogy a régi kínai értelmiség zöme megvetette a fizikai munkát? A feudális erkölcs maradványa a népi Kínában nem szűnt meg máról holnapra, a tanulók és szüleik gondolatvilágában sokáig erősen éreztette hatását. Ismeretes, hogy a párt két évvel ezelőtt — munkastílust javító mozgalom meghirdetésével — a szocialista rendszer megszilárdítására, a termelőerők továbbfejlesztésére hívta csatasorba a kínai tömegeket. A nagyarányú mozgalom a nép millióiban erősítette a kommunista tudatosságot, mélyítette a kapcsolatot a nép és a vezetők között. Világos, hogy ebben a folyamatban az ifjúságot a munka szeretetére kellett nevelni. Tavaly több mint ezer munkás- és parasztszármazású fiagyermeke. Az egyetemi oktatásnál az úgynevezett hármas kapcsolás elve érvényesül: a politikai nevelés, a fizikai munka és a szakmai munka. A munkastílust javító mozgalom meghirdetése után döntő nevelőerőt tulajdonítottak a fizikai munkának. A fiatalok közvetlenül segítették az útDüsseldorfi vádlók Békeharcosok — munkás, tisztviselő, diák, volt evangélikus lelkész —, ülnek Düsseldorfban a vádlottak padján. Bűnvádi eljárást indítottak ellenük, mert felléptek a békét veszélyeztető nyugatnémet atomfelfegyverzés ellen, népszerűsítették a béke nemes eszméit, a békés egymás mellett élés gondolatát, latbavetették tekintélyüket, hogy az egyház ne adja többé áldását az újrafelfegyverzés politikájára, a háborúra. Igaz ügyért harcoltak, a bonni „jogállam” mégis alkotmány- ellenes felforgató tevékenységgel. ellenséges ideológia terjesztésével, kommunista aknamunkával, a Német Demokratikus Köztársaság államrendje Nyugat-Németor- szágra való kiterjesztésének kísérletével vádolja őket. A tárgyalás folyamán azonban a szerepek helyet cserélnek. A vádlottakból vádlók lesznek, hiszen ők képviselik a haladást az élenjáró eszméket, az ő erejüket megsokszorozza a világ békeszerető táborának rokonszenve és együttérzése. Es a több hete tartó tárgyalás során a tárgyalóterem, amelyet a militaristák a béke erői elleni csapás színteréül szántak, a béke szószékévé változik. A bátor békeharcosok leleplezik az Adenauer-kormány új háborút előkészítő revansísta politikáját, büszkén vallják magukénak és hirdetik a béke- világmozgalom céljait és eszméit, az atom- és hidrogén- fegyver-kísérletek betiltásának, az általános leszerelésnek, a Kelet és Nyugat közti békés együttélés biztosítáaá- nak követelését. És amikor a hitlerista jogászokból álló bíróság a pert a Német Demokratikus Köztársaság elleni rágalomhadjárat vágányára akarja terelni, a békeharcosok bátran leplezik le a szemen- szedett hazugságokat. „Nevezzenek meg egyetlen embert, aki a béke eszméinek terjesztése miatt üldöznek a szocialista Német Demokratikus Köztársaságban!” — vetik fel a rágalmazóknak. Erre a vád képviselői természetesen nem képesek és a bíróság nagy zavarban csupán egyetlen eszközt, a tárgyalás elnapolását kénytelen alkalmazni. A béke eszméit ma már nemcsak a kommunisták, a dolgozók teszik magukévá, hanem még a józanabb burzsoá politikusok és személyiségek is elismerik, hogy a békés egymás mellett élés korunkban a történelem, az élet parancsa. A béke védelme a földkerekség túlnyomó többségének természetes érdeke, éppen ezért békés tevékenység miatt büntetőeljárást indítani a jog megcsúfolása. A békeharcosok erőfeszítései nem a jogot, hanem egyedül és kizárólag a hidegháború bajnokainak terveit sértik, akik minden körülmények között ragaszkodni akarnak elavult, népellenes politikájukhoz és nem sajnálják az erőfeszítéseket, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség enyhülését. Ezért van szükségük — többek között —, a békeharcosok elleni koholt, megrendezett düsseldorfi perre is. Gémes Miklós Emlékirat a tízhatalmi leszerelési bizottság összehívásáról MOSZKVA (TASZSZ): A szovjet kormány Bulgária. Lengyelország, Csehszlovákia és Románia kormányával egyetértésben hivatalosan közölte, hogy az öt ország kormánya hozzájárul a tízhatalmi leszerelési bizottság Genfben, 1960. március 15-én, vagy más, ehhez közeli időpontban történő összehívásához. A nyugati hatalmak kormányainak erre irányuló javaslatát a francia kormány december 22-én kelt emlékirata tartalmazza. A szovjet kormány emlékiratáépítést, öntözőcsatornákat ástak a kommunákban. A munkások és a parasztok között megváltozott életszemléletük, nem véletlen az, hogy ma már a vuhani munkások és parasztok úgy beszélnek az egyetemistákról, mint jó barátokról, akik segítik és támogatják őket. Az egyetemi oktatásban az év elején az egy—három— nyolcas rendszer uralkodott, vagyis egy hónap szabadság, három hónap fizikai munka — természetesen részletekben — és nyolc hónap tanulás. Kz egyetemek vezetői szerint ahány ház. annyi szokás: van ahol két hónap fizikai mun ra és kilenc hónap tanulás, másutt a négy hónapi fizikai munkával szemben hét hónap a tanulás. Az év elején széleskörűen vitatták, milyen legyen az arány a fizikai munka és a tanulás között. Az arányokat mindig az élet igényei szerint módosítják. Ha meggyőződtek arról, hogy a fizikai munka már kellően megváltoztatta a hallgatók szemléletét — és valóban megváltoztatta —, akkor módosítják az arányokat és a szakszerű munkát helyezi k előtérbe. Egyre inkább az a fő jelszó: a fizikai munka kövesse a szakmai munkát, vagyis a tanulást, tehát például a fizikaszakosok a vuhani üzemeknek segítenek, a bölcsészek pedig, mondjuk népdat gyűjtenek a vuhani kommunákban. (folyt, köv.) Lovászi Ferenc ban, amelyet Valerian Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes nyújtott át Maurice Dejcan francia nagykövetnek, az áll, hogy a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia hajlandó 1960-ban a lehető legkorábbi időpontban összehívni a tizes bizottságot. Amennyiben azonban a nyugati hatalmak erre nem hajlandók, az említett országok kormányai nem emelnek kifogást a bizottság összehívására a nyugati hatalmak által javasolt időpont ellen. (MTI) Nyugati megbeszélések kezdődnek a csúcsértekezlet előkészítéséről WASHINGTON (DPA): Washingtonban a nyugati hatalmak és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői megkezdik megbeszéléseiket a munkabizottságok megalakításáról. A munkabizottságok azt a feladatot kapják, hogy előkészítsék a kelet—nyugati kormányfői értekezletet. E munkacsoportok január elején kezdik meg munkájukat. Diplomáciai körökben közölték. még nem határozták el. hogy minden csoport Washingtonban dolgozzék-e. Lehetséges. hogy csak a német kérdéssel foglalkozó bizottság ülésezik majd az amerikai fővárosban. a két másik csoport pedig Londonban és Párizsban ül össze. (MTI) idő tárás jelentés Várható időjárás szerdán estig: Nyugat felől felhősödés, a Dunántúlon több helyen újabb esővel. Reggeli ködök Élénk nyugati, északnyugati, később mérséklődő délnyugati, délire forduló szél. Várható legmagasabb nappalt hőmérséklet szerdán 3—6. várhaté legalacsonyabb éjszakai hőmérsél*» let 0-plusz 3 fok között. (MTI)
