Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-25 / 303. szám
1959. december 85., péntek NBPOJ8AO 9 Akik karácsonykor is dolgosnak Évről évre annyiszor leírjuk: karácsony, s értjük: csillogó, ragyogó -fenyőfa, égő gyertyákkal, szaloncukorral, alatta ajándékok, boldog, mindenütt kutató gyerekek, egymásnak halk köszönést súgó felnőttek — az igaz, békés, szeretet ünnepe. Karácsony. Milyen varázsa van ennek az egy szónak évszázadok, évtizedek óta! Ilyenkor oly könnyű elfelejteni a hétköznapok gondjait, bajait, apróbb, nagyobb problémáit, de egyet mégsem. Azt, hogy még ezen az ünnepen is sokan vannak, akik dolgoznak, míg az emberek többsége pihen. Ki itt, ki ott, de helyén van, vigyáz a vonatolt forgalmára, a köz- biztonságra, kiszolgálja azokat, akik karácsonykor is kénytelenek vendéglőben étkezni. Szánjunk ez alkalommal szó- mukra egy kis időt, s emlékezzünk meg róluk, hiszen minden tiszteletet, megbecsülést megérdemlő emberek valameny- nyien. mérnöknek hát nincs sokkal több feladata, mint az, hogy a dolgozni jövő munkásokat ellenőrizze, nem csíptek-e be egy kicsit jobban a kelleténél az ünnepi ebéd után, mert itt, ha valaki csak egy pillanatra is elveszti a józan eszét, abból már lehet hiba. Ilyesmi azonban nem szokott A itt ősip Az egri Vörös Csillag Filmszínház pénztárában található az ünnep délelőttjén és délutánján egyaránt. — Kérek két kezdődő elő- HKt nak be sorban a mellette levő kis rekeszek egyikéből már veszi is ki az egyik jegy tömböt, hajtogatja, válogatja, hogy valóban jó helyet tudjon adni a szórakozni kívánóknak. Igen. Míg mások szórakoznak, addig Kundrák Andrásné mozipénztáros dolgozik. Ha már minden jegyet eladott, s A re Vendégségbe siet az ünnepnapon a család. A gyerekek a meglepetésekről, az ajándékok■R|gjl|Hk meg a csöpp- i§, ségek örömé131 beszélgetSSÄ ^ nek útközben * • OCr * Jjf s szinte észre .wtifLj sem veszik az jesítő rendőrt, Burkus József tizedest. Oly megszokott már a gyöngyösi embernek, hogy ez a szürke köpenyes fiatalember és néhány társa nap mint nap vigyáz biztonságára, épségére. Most is milyen nyugodtan hagyták ott mindnyájan a lakást, hiszen nincs mit félteniük, még akkor sem, ha csak későn este térnek ismét haza. A rendőr nem kapott rá külön előfordulni. Olyan emberek dolgoznak ebben a hatalmas, szántók közül szinte szigetként kiemelkedő óriás üzemben, mint Molnár Gyula. Hétköznap, vagy karácsony — mindegy. Beosztásuknál fogva a helyükön vannak mindnyájan hogy adhassanak a pihenő embereknek. énxtároa van néhány percnyi ráérő ideje az előadások kezdete előtt, elnézegeti az előcsarnokban gyülekező, ünneplő ruhába öltözött embereiket. A fiatalokat, akik . úgy szeretnek moziba járni, jó filmekről beszélgetni az előadás után. Az ünnepet nem töltheti a családjával, mert munkája ide köti, de mégsem érzi hétköznapnak a karácsonyt, hiszen az emberek olyan mások, mint évközben, boldogok, kedvesek, szeretetre méltóak, s feledtetnek vele is mindent. Fáradságot, hazakívánkozást. Meg aztán, ha az ünnepek alatt nem is, de utána még oly sokat lehet családjával, a kisebbel, mert most is azzal van, de a nagyobbal s velük örül, ha tetszik a film, a Szegény gazdagok. ndőr utasítást, de mégis tudja, mire kell vigyáznia ilyenkor, karácsonykor. Sajnos, vannak még nálunk tolvajok, akik az alka- • lomra lesnek — s ezek egyik legjobbika már évek óta a karácsony — s máris több ember látja „munkájuk” kárát. Ezek garázdálkodását igyekeznek megelőzni éber figyelemmel Burkus József és társai. — Az ünnep első napján teljesítek szolgálatot, s remélem hogy a végén azzal jelentkezhetek az őrsnél: semmi különösebb nem történt —. beszélget rövid pihenőjében társaival a tizedes. — Holnap aztán már én is ünnepelek. Hazautazom szüléimhez, Erdőtelekre. Karácsonykor mindig náluk jön ösz- sze a család, s ilyenkor az evés. ivás közben elmondjuk azt. hogy mi is történt mindegyikünkkel egy esztendő alatt. A postásnő As éttermi dolgosé Még mindenki az igazak álmát alussza a városban a karácsony esti boldog izgalmak után, —- •«**•*«■» amikor Szojácsek Katalin, az egri 1. számú Postahivatal csomagraktárosa, már munkahelye felé siet. Hajnali négy órakor megérkeznek a vasútállomásról az első csomag-szállítmányok, azokat kell gyorsan osztályozni. Külön helyre kerülnek azok, amelyeket majd a lovas kocsik szállítanak ki a városba, s megint külön helyre, amelyek autóbuszokkal, vonatokkal tovább „utaznak”. Gyors, pontos munkát kíván mindenkitől ez az osztály, annál is inkább, a gyógi Egerben a Széchenyi utcai nagy gyógyszertárban az ünnep e'** naplán Tóth Kázmér, a gyógyszertár vezetője adja íz inspekciót, Nyugalmas lesz a napja? Azt ,már észtén-- ;dők tapasztalatai alap- I ián minden- 1 ki tudja,-hogy nem túlzásán. Bár a notórius gyógy- szergyűjtögetők ezúttal ugyancsak pihennek, de éppen elég munkát ad más. Az influenzások hada. A felnőttek közül ugyan ilyenkor nem sokan kapják meg ezt a kellemetlen betegséget. hiszen itt az alkalom a kiadós kalapkúrára, amelynek hatása az ünnepek alatt különösen tapasztalható, de ott vanA t a Tizenhét éve dolgozik a vasútnál Ginezli Lajos, a hatvani vasútállomás átmenesztője. Ez tizenhét kará- rácsony, s ebből eddig tizenkettőt töltött munkával. Most, ebben az esztendőben meg ráadásul úgy jött a beosztás, hogy 25- én nappal, aztán 26-ról 27-re virradó éjszaka dolgozik. — Bizony nem sok időt tölt- hetek családommal, három gyerekemmel ezen az ünnepen — mosolyodik el egy kicsit szomorkásán. — De mit tehetnénk. Ez a munkám, s az ünnep miatt nem állhat le a forgalom. Máskülönben is a vasútnál karácsonykor még nem érezni a forgalomcsökkenést. Éppen annyi a munka, mint máskor. Sőt, a karácsonyi ünnepek okozta nagy szállítások miatt sokszor még nagyobb. Az átmenesztők munkája fontos. Minden szerelvény, Ax ügyele A taxisofőr Még most, az ünnepek alatt is bodor füstfellegeket fúj kéményein a Mátravidéki Erőmű. Hatalmas épülettömbjéből a szélrózsa minden irányába futó távvezetékek tíz- és tízezer Volt áramot visznek a városok és falvak felé, hogy a pihenő emberek számára mindig legyen fény. Munkások szorgoskodnak az óriás JUHÁSZ GYULA: A munka n őt dicsérem csak, az élet anyját, Kitől jövendő győzelmünk ered; A munkát dalolom, ki a szabadság Ütjára visz gyász és romok felett. gyárkémény harsogja diadalmát S a zengő sínen kattogó vonat. A béke ő, a haladás, igazság, Mely leigázza a villámokat. agy városokban, végtelen mezőkön A dala zeng és zúgni fog örökkön, Míg minden bálvány porba omol itt. É n őt dicsérem csak, az élet anyját, Kinek nővére Szépség és Szabadság S kinek világa most hajnalodik. 1920. ☆ : találkoztam olyan emberrel, aki a karácsonyi munka miatt egy szót is szólt volna — ha igazi vendéglátósnak tartja magát. Az ünnep első napján dolgozni kell — jó. De a második nap az enyém, s velem együtt a gyermekeimé. Az ünnep második napján kapjuk magunkat, családostól felkerekedünk, megyünk a Mátrába, szánkózni, szórakozni, ünnepelni együtt, jókedvvel, hogy aztán egy vidám pihenőnap után kezdhessünk az ünnepek elmúltával ismét a munkához. Alig fejezi be a mondatot, már siet is tovább. Űj vendég jött, azt kell kiszolgálni. Valahogy melegebb szavakkal fogadják ilyenkor, karácsonykor a vendéget az éttermekben, nem sietnek olyan gyorsan kiszolgálni, aztán magára hagyni. Szinte az a gondolat sugárzik ki a pincérekből: érezze jól magát nálunk, ön sem otthon ünnepel, mi sem lehetünk szolgálatunk miatt családunk körében. Ünnepeljünk hát együtt, így, ezen a szép karácsonyon. gálatban talál a karácsony. Remélhetőleg azonban nem vidéki túrával megy ismét el a nap, mert ami azt illeti, benn a városban is lesz éppen elegendő munka. Szalad hát a kocsi karácsony napján Szabó Józseffel, az ünnepi szolgálat ideje alatt. Szalad és csak ritkán tart pihenőt, mert az utas azért még ilyenkor is mindig sok. Lassan azonban letelik majd a szolgálat, a kocsi a garázsba kerül, Szabó József pedig siethet haza a családjához, feleségéhez, s mindkettőjük szemefényéhez, egyesztendős kislányukhoz. Az igazi ünnep csak ekkor kezdődik majd számára: amikor a kis élet rugdalózását, apró mosolyát, vidám hangját hallja, S kell-e ennél szebb boldogabb karácsony egy szülőnek? jeliőr Régen volt az már. Sok évtized múlt az azóta, hogy gyermek módján örült a csillogó fenyőfa alatt felhalmozott ajándékoknak, meglepetéseknek. A karácsonyi öröm azonban a gyermekséggel nem múlt el. Megmaradt, sőt. ahogy az unokák nőttek, egyre jobban kiteljesedett. Most már nem az a fontos, hogy ő kapjon ajándékot, sokkal többet jelent számára a kicsik boldogsága. Ez a legszebb, legnagyobb ajándék. Ebbe az évben is megkapja, ha letelik a szolgálat. s hazamegy szerető melegséggel telített körükbe. Addig aze iban türelmesen kell várni a reggelt, s főként lankadatlan figyelemmel, -r mert első a kötelesség. í, akik karácsonykor is dolgozókét kötelességük teljesítéséért, ecettel, hiszen amit tesznek, árijaiménak teljesebbé tételéért Weidinger László — Az elmúlt év karácsonya valahogy úgy adódott, hogy alig álltam szolgálatba, máris indultam üdéikre — mondja Szabó ljil§ József, az egri j; W' L J mú Moszkvics , taxijának vezókkal jártam a megyét. A falusi boltok leltárait ellenőrizték utasaim, s nem mondhatom, hogy ez a legkellemesebb munkák egyike. Dehát, ahány ember, annyi a beosztása, s nekem az a feladatom, hogy míg utasaim teendőiket végzik, várakozzam rájuk. Ebben az esztendőben ismét szolAx éjl Az egri Vágóhíddal szemben, a Tanácsi Építőipari Vállalat telephelyén teljesít éjjeliőri szolgálatot T MA rí bácsi. ÉrtéF ’ .Ilii kékért felel, J| pénzbe kaját is itt a telepen tölti, csendesen egymagában, míg odahaza az unokák az ajándékosztó vidám zsi- vajgásután nyugodtan alszanak. Néha-néha, ha egy kis időre behúzódik valami melegebb helyre, maga elé képzeli kedves, kis arcukat, nagy örömüket, aztán eszébe jut a maga fiatalsága. íme, tíz ember azok közül nak. Feláldozzák pihenöidejii gondoljunk hát mi rájuk szere tünk, a mi szép ünnepünk ny t teszik. Nyílik a gyöngyösi szövetke- seti étterem ajtaja, s Ficzere lánós főpincér szolgálatkészen »t'i* mm mm sie*t a vendég ! elé. Felveszi a í rendelést, azW* tán alig <£/ JR ' néhány perc ?ff ■ múlva már pífprgfc & \ ott párolog a F 'satfe* - m i jóízű leves az J asztalon. Ka- Jt’Y M rácsony van. L1 JÉkJm JÜ Nem lehet azt mondani, hogy forgalmas nap. Az emberek nagy része, különösen most, az ünnep első napján otthon ebédel, vacsorázik. Így szokás, de néhányan, akiknek körülményei úgy adják, mégis, még ezen a napon is kénytelenek vendéglőben étkezni. Értük dolgozik Ficzere János és még, ki tudja hány száz éttermi dolgozó az országban. — 1940-ben kezdtem el dolgozni a vendéglátó szakmában, s azóta megjártam már Pará- dot, Egert, Galyatetőt, Budapestet, s jó néhány év óta dolgozom Gyöngyösön is — mondja a főpincér —, de még nem ;alember, aki tudja: jól végzett nunka után érdemelte meg szerettei körében a pihenést. oltó cot, hiszen már nem kazlak, hanem a közeli házak voltak veszélyben. Hat agárból ontották a vizet a lángokra, s a /égén győzedelmeskedtek: egyetlen ház sem lett a vörös kakas martaléka. — Ez a tűz nem télen volt — emlékezik vissza a törzsőrmester. — Karácsonykor egyébként nem is nagyon történik említésre méltó esemény. A szolgálatot azonban éppen úgy el kell látni, mint máskor, hisz'— soha sem tudni, mikor van szükség a segítségünkre, mert gondatlanságból, a gyertyák rossz elhelyezéséből azért minden esztendőben - meggyullad egy-két karácsonyfa, amekmek lángolását a tűzoltó fojtja el. Örködnek hát vagyonunk biztonsága felett a tűzoltók, még az ünnepek alatt is, vigyáznak, hogy abban ne tehessen kárt semmiféle eíemi erő. amíg nem láttuk egymást. t Ilyenkor a rendőr már nem i „szolgálati közeg”. Vidám fia- : A tűz Az egy esztendő alatt hány i alkalommal száguldottak végig Eger utcáin piros gépkocsijuk- szSrénáz- ■ a a tűzoltók, ip valami veve- S most e JT karácsony is- i 1|. ■'»$&**. f mét szolgálatiig' ban találja ijjKPHpS^ őket. Juhász »Ilii, M Ilii Ferenc törzsőrmestert és raját. Ha baj van, megszólal a riasztócsengő és negyven másodperc múlva már ki is száguld a tűzoltóság épületéből a raj. A Juhász-raj egyébként úgy ismeretes, hogy számtalan nagy csatát vívott már a tűzzel. Sokan emlékeznek még a nagytályai szalma- és takarmánykazal tűzre. Ide is Juhász Ferenc és raja vonult ki. Pillanatok alatt kellett tájékozódni- i ok vízszerzési lehetőség tekin- 1 tétében és megkezdeni a har- i mert menetrendszerinti jára- , tokhoz kell igazodni. Így aztán ] Szojácsek Katalin és segítőtársai, a négy csomagkézbesítő, s az expressz kézbesítő, akik vele együtt látják el a szolgálatot karácsonykor, nem érnek rá sokszor még egy percre sem megállni. — Ez a hivatásunk, ez a munkánk —, mondja a csomag- raktárosnő, s ezt mindenkor igyekszünk becsülettel ellátni. 1951 óta dolgozom a postánál, s már öt karácsonyt tarthatok úgy számon, hogy szolgálatban töltöttem, azért, hogy sokan kapják meg még időben a vár- : va várt ajándékokat karácsony első napján. Ebben egy kicsit mi is közreműködünk, — pihenni meg majd szolgálat után is ráérünk. yaxeréax nak a gyerekek. A nagy örömben ki-, s befutkároznak karácsony este a lakásban, s mire ágyba kerülnek, sokszor belá- zasodnak. megbetegszenek. Rajtuk mindig, s mindenképpen segíteni kell gyógyszerrel. De ez még csak a kezdet mert később jönnek a mohók, akik a nagy lakmározásban, a sok ínyenc étel láttán elfeledkeznek magukról, s most gyomorrontással kínlódnak. Róluk így beszél Tóth Kázmér: — Emberi gyengeség. Mindig voltak, s lesznek is. Ebben semmi csodálatos nincs. Minket pedig megtalálnak helyünkön éjjel-nappal, éppen azért, hogy az emberek, akik egész esztendőn át keményen dolgoztak családjukért, boldogulásukért, most zavartalan békességben, nyugalomban tölthessék a karácsonyi ünnepeket Hutaa minden vagon okmánya az ő kezükön megy keresztül, ők állapítják meg, hogy Hatvanból merre kell tovább haladnia a szállítmánynak, s ha tévednek, abból áruszállítási késések, s bonyodalmak származnak vég nélkül. De hát melyik szolgálatban levő vasutas munkája 5 mellőzhető itt, Hatvanban, ezen J a nagy forgalmú gócponton. 1 Karácsony napján háromszázan 3 teljesítenek szolgálatot egy-egy 3 műszakban a teher- és sze- 3 mélyszállításnál forgalmisták, < vonatvezetők, kocsirendezők, j tolatásvezetők, mozdonyveze- J tők, kalauzok, s szállítják az 3 utasokat, az áruval megrakott J vagonok százait, miközben né- 3 ha-néha arra gondolnak: vajon 3 mit csinál épp abban a pilla- 3 natban a család. De a másik 3 perc már ismét nem az övék. 3 Üjabb szerelvény érkezik be. 3 Cukorrépát szállít. Gyorsan 3 szét kell osztani a karácsony- 3 kor is működő hatvani és; selypi cukorgyár felé, hogy egy < percnyi fennakadás se legyen, 3 még ha ünnep is van... ; tea mérnök turbinák körül, mások a kazánházakban terítik a tűzre az újabb szénadagokat, s mindennek legfőbb irányítója, ellenőre, az ügyeletes mérnök. Karácsony napján ezúttal Molnár Gyulára esett a választás. Az övé a teljes felelősség az erőmű munkájáért, az esetleges zava- - rokért, s a felmerülő hibák gyors orvoslásáért is. — Az ünnepek alatti szolgálat rendszerint nem veszélyes — mondja. — Alacsony terheléssel dolgoznak a gépek, így azoknál sem fordulhat elő semmi különös hiba. Az ügyeletes