Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

4 népújság 1959. december 85., péntek 1959. december 25., péntek: 1859-ben született N. A. Kaszat- kin szovjet festő. 1959. december 26., szombat: 1944. A 2. és a 3. ukrán hadsereg- csoport egységei Esztergomnál egyesültek. Bezárult a gyűrű a Budapesten és környékén rekedt fasiszta haderő körül. 1959. december 27., vasárnap: 1949. Indonézia szuverenitásának elismerése. 1914-ben halt meg Herman Ottó természettudós. 1834-ben halt meg Charles Lamb angol író; V Névnap V Ne feledjük: 27- én JÁNOS 28- An KAMILLA 29- én TAMAS Gyönyörű muzsilw, pazar látványosság Abrahám: Hawai rózsája Az egri Gárdonyi Géza Színház karácsonyi bemutatója Szeretet A karácsony a békesség és a szeretet ünnepe. Karácsonykor mindenki magához öleli szeret­teit. Így öleli magához nagy- nagy szeretettel az ország gon­doskodása az árva, elhagyott kis gyermekeket is ... Tegnap­előtt bensőséges kis ünnepség^ volt az egri Gyermekgondozó Otthonban: a városi nőtanács és a szülői munkaközösség ajándékozta meg az otthon kis lakóit. Milák Gézáné, a városi nőtanács szociális bizottságá­nak elnöke adta át a szeretet ajándékait. „Nem vagytok egyedül — mondotta —, az or­szág meleg szívvel gondoskodik rólatok, hogy nektek is szép és csillogó legyen a karácsony”. A kis ünnepségen a kará­csony boldog fenyőillata lengett a fénylőszemű gyermekek kö­zött. (k. b.) — AZ EGRI Finomszerel- vénygyárban is sikereket ho­zott a pártkongresszus tiszte­letére indított munkaverseny. A gyár munkásai a gyártmá­nyok önköltségének csökken­tésével, hozzávetőleges számí­tások szerint hárommillió fo­rint megtakarítást értek el.- A KÖZVILÁGÍTÁS fel­újítására és részbeni bővítésé­re félmillió forintot fordítottak Gyöngyösön. Az összeget a vá­rosfejlesztési alapból ruházták be. — IGEN NÉPSZERŰ Eger­ben a Gárdonyi Géza Színház szakszervezeti bizottsága ál­tal kiadott Színésznaptár. A naptárt a város üzemeiben is terjesztik.- ELKÉSZÜLTEK az új vá­rosi művelődési otthon tervei Gyöngyösön. Az új otthont egy használaton kívül álló, az iz­raelita hitközségtől több millió forintért nemrég megvásárolt épület átalakításával létesítik. — ÉV VÉGÉIG 450—460 ezer darab orvosi fecskendőt gyártanak az Egri Finomsze- relvénygyárban. A fecsken­dőket külföldi országokba szállítják. Ezt a mennyiséget a szovjet külkereskedelmi vállalat kötötte le.- HUSZONHÁROM és fél ezer hold mélyszántást végez­tek eddig a hevesi járás ter­melőszövetkezeteiben. A még szántatlan területen is — a kedvezőbb időjárás beálltával hamarosan befejezik a mun­kát. — KÉT TONNÁS teher­autót vásároltak a Selypi Cu­korgyár vezetői, hogy meg­könnyítsék a cukorrépa szál­lítását a termelőktől a gyá­rig. műsora 25—26—27-én: Egerben délután % 4 és este 8 ófai kezdettel: HAWAI RÖZSÄJA (Bérletszünet) 25-én: Gyöngyösön este 6 órakor: AZ ARANY EMBER Ilyenkor, a decemberi szép ünnepek közeledtével és bekö- szöntével az ember hangulatá­ban — és bentebb is — valami­féle kellemes változás áll be. Könnyebb, szebb, és színesebb lesz minden; ajándékokat adunk, várunk és kapunk, kö­rülfog bennünket — mint kará­csonyestén a gyerekeket — va­lami csodavárás, valami mese- várás. Pedig hát felnőttünk ... Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház Abrahám Pál háromfel- vonásos revűoperettjét, a Ha­wai rózsáját mutatta be szí­nesen sziporkázó ajándékként az ünnepek alkalmával a cso­daváró, a meseváró színház­szerető felnőtteknek. Beül az ember a színházba; a nézőtér elsötétül, felcsendül Abrahám Pálnak ’ — mint egyik írónk nemrég megjelent könyvében írta: az érzelmes- ség világmárkájú muzsiKusá- nak, a hazai frivolságok OC- fenbachjának — szép muzsi­kája, és ebben a pillanatban megkezdődik a varázslat..: Tele egzotikummal, mesével — és csodákkal is. A Hawai rózsája — mint annyi más Abrahám operett — a harmincas évek nagy- nagy síiKere volt. Ez is — mint ahogy a Viktória — újat hozott az akkori operettben: felbontotta az addig megszo­kott operett-formákat, a ha­gyományos és nagyrészt Bécs irányította operett zenét a modem dzsessz felé törte át. Egy kicsit szirupos-, egy kicsit édeskés volt ez a zene ugyan, de az akkori közönségnek ná­lunk is, külföldön is „ez kel­lett”, s Abrahám Pál neve bejárta a világ operettszínpa­dait Jó huszonegynéhány esz­tendő porát kellett lerázni a Hawai rózsája librettójáról és partitúrájáról azért, hogy most újra közönség elé — a mai közönség elé — kerüljön a haj­dan valóban világhírű revű- operett. A librettót Bereczky Erzsé­bet, a Nemzeti Színház fiatal dramaturgja dolgozta át A zenét Gyulai Gaál Ferenc hangszerelte — bontotta ki, s ha kellett komponálta át — magas művészi igénnyel. Es ez a zene — így ahogy hallottuk, ahogy gyönyörködhettünk és elmerülhettünk benne — adja [a Hawai rózsája legnagyobb talán egyedüli értékét. Gyulai Gaál Ferenc a magasmércéjű alkotó művész avatott kezével nyúlt a régi partitúrához, s új- játeremtette, levegőssé, üdén egzotikussá varázsolta a mu­zsikát. S a színház tizenkilenc tagú — tehát igen kis létszá­mú — zenekarát is elismerés illeti: így talán még nem is játszott ez a zenekar. Szív és lélek van a muzsikában. Ve­zényel: Gyulai Gaál Ferenc. A sziporkázóan látványos revű-képek Gyuricza Ottó koreográfiái. A Hawai rózsája sok-sok lehetőséget adott a koreográfusnak — aki valóban érdekesen és szellemesen hasz­nálta ki ezeket a lehetőségeket. Tűz, ritmus, egzotikum árad a gyönyörködtetően, merészen, de feltétlenül ízlésesen meg­komponált revű-képekből, s nem kisebb a sikere a kisebb táncbetéteknek sem. A tánco­sok ügyesek, valamennyi pro- dokciójuk kulturált, s írjuk ide a nevüket is: Dómján Mária, Medgyesi Jolán, Máthé Anna­mária, Marossy Borbála, Csa- mai Emma, Kardhordó Olga, Palla Emőke, Bakos László, Székesi István. A főszerepben (Lilia, Hawai hercegnője) Olgyai Magdát lát­tuk. Kulturált, szép hangja él- ménytadó Szabadi Józsefet (Liló Táró herceg) sok elisme­réssel üdvözöljük idei első ne­ki való szerepében. Kellemesen szárnyaló tenorja, kitűnő meg­jelenéssel párosuló játéka fel­felé ívelő fejlődésének újabb bizonyítéka. Fekete Alajos a tőle megszokott jó játékot adta Harrison, Hawai kormányzója szerepében. Csala Zsuzsa (Bessy) és Kiesszó Imre (Buffy) s ugyanígy Magda Gabi (Raka) és Kanalas László (Jim Boy) kettőse szellemesen sziporkázó, s kedves figurái voltak az elő­adásnak; sok taps jelezte a kö­zönség elismerését. Kürtös Ist­vánt Harold Stone kapitány szerepében láttuk az operettben. A többi jelentősebb szerepben Szüry Györgyöt, Mátyus Emí­liát, Horváth Gézát, Fábián Jó­zsefet láttuk; valamennyien jól illeszkedtek bele az egzotikus revűbe. A rendezés Sprok György munkája. A Hawai rózsájával első revű-operettjét rendezte és nem sikertelenül. A díszleteket Pásztor Péter tervezte. Kitűnően sikerült a revü és operett által megkívánt világot a színpadra teremtenie; a színpadot kitágította, levegős­sé tette pazar díszleteivel. A jelmezek szépsége és gazdag­sága Rácz Ilona és Nádassy Géza igényes tervezését dicsé­rik. Egy üveg gyöngyöző pezsgő a karácsonyi és szilveszteri ün­nepeken az egri Gárdonyi Géza Színházban.. A márka: Áb­rahám Pál — Hawai rózsája. Dér Ferenc Jmtifóidik ÍTÁkikü-tni t DECEMBER 25-ÉNí Egerben a Városi Művelődési Házban este 7 órai kezdettel: karácsonyi bál. A Gárdonyi Géza Színházban délután fél 4 és este 8 órai kez­dettel a Hawai rózsája kerül be­mutatásra. Gyöngyösön a Városi Művelődési Ház kultúrtermében este 6 órai kezdettel az egri Gárdonyi Géza Színház Az aranyember-t mu­tatja be. Hatvanban a Városi Művelődési Házban délután 4 órakor a gyer­mekek részére rendeznek mű­sort, este 7 órakor a Művelődési Ház nagytermében tánc lesz. DECEMBER 26-ÄN: Egerben a Városi Művelődési Házban este 8 órától éjjel 2 óráig tánc. A Gárdonyi Géza Színházban délután fél 4 és este 8 órai kez­dettel Hawai rózsájá-t játsszák. Gyöngyösön a Szerszám- és Ké­szülékgyár színjátszó csoportja a Svejk-et mutatja be a Városi Művelődési Ház nagytermében, este 7 órakor. Hatvanban délután 4 órai kez­dettel a Városi Művelődési Ház nagytermében gyermekműsor lesz, este 7 órakor tánc, DECEMBER 27-ÉN: Egerben a Városi Művelődési Házban este 8 órai kezdettel tánc. Gyöngyösön a Szerszám- és Ké­szülékgyár színjátszó csoportja a Városi Művelődési Ház nagy­termében a Svejk-et mutatja be. Hatvanban délután 4 órakor gyermekdélután a Városi Műve­lődési Házban, este 7 órakor pe­dig magyar nóta-est a Városi Művelődési Házban. KISS JÄNOS: Az évforduló HÁROM ESZTENDEJE ;már nem kedvelem a decem­ber hónapot és nem boldogít az, hogy hazamegyek. Valami ború húzódik ilyenkor a szülői ház felett, keveset mosoly- ;gunk és olyan furcsa, szomo- ;rúságtól ünnepélyes a csend. ;Járunk-kelünk a házban, alig ; beszélünk, mintha legalábbis gyászolnánk valakit: Az érkezésem is más. Hazake­rülök egy félesztendő után, | anyám megvizsgál, mintha az :idő okozta változást leltározná |rajtam. Lehajtott fővel tűröm, nem merném elfogni a pillan­tását, várok, mit mond, s a mellkasom mintha szorongat­nák. — Mondtam már, vigyázz ma­gadra — ilyenkor ezzel végzi a | vizsgálódást és elnéz felettem. ; Eszembe se jut azt a néhány 'borral leöblített éjszakám ta­gadni, tudom, még szólni fog: — Szegény öcséd sem ivott. Emlékszel ugye. még ünnep­ikor se. — Erre várok és a ikönnyeire, amit a köténye sár­ikéval fog letörölni. Három iesztendeje ismerem ezt amoz- idulatát. Az öcsém tizenkilenc évét töltötte, hogy elment és soha ■számomra olyan karácsonyt, ;mint amilyen akkor köszön­tött ránk. Anyám az ágyban 'feküdt, a húgom cserélgette homlokán a vizesruhát. A sze­gét eltakarta a ruha, az ajka ;mozdulatán láttam csak, ha isírt: megvonaglott olykor, ;majd konokul összepréselte, ; mígnem remegve megnyílt a iszája isméig mint a tátogó szirmai és akkor megfordult a párnán. APÁM IDŐS EMBER, most figyeltem erre először életemben, ahogy törten előre- gömyedt a rádió előtt. Órákig hallgatta a disszidensek üzene­teit, közben szünet nélkül ci­garettázott és a hamut a pad­lóra szórta. A húgom velem porolt ha­sonló rendetlenség miatt, őt nem bántotta. .— Semmi — így szólt apám, ha időnként felegyenesedett, majd tehetetlenül az ágyhoz ment, leereszkedett a szélére, leheletfinoman — mintha félne, hogy kárt tesz hatalmas tenyere ■— megfogta anyám kezét: — Mi fáj, anyja? Most is pirulok, ha vissza­gondolok. mennyire ostobán viseltem magam akkor kará­csonykor. Valami önzés erede­tű bosszúság dagadt, gyúródott bennem és hajszolt a szobában fel, alá, a szekrénytől a dí­ványig és vissza. Senki sem ügyelt rám, megszokták a sar­kam monoton kopogását és hogy jártatom a szám, dühön­gök. A húgom, ha szólt néha: — Ugyan hagyd már, nem lá­tod? — Ilyenkor rosszallóan csóválta a fejét, és intett az ágy felé. Más esetben a húgom intel­me mindig hatott, nemigen el­lenkeztünk, s végül is minden úgy lett, ahogy akarta. Ma sem tudom pontosan, hogy miért, de még apámnál is eredménnyel járt, ha valamiért porolt vele. Nem is beszélek arról, hogy ha mi, testvérek, hárman dön­teni akartunk, hiába pendül- tem öcsémmel egy húron, a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 "1 12 állá 13 r 14 sie 15 > 16 álfa 17 áll 18 19 álla 20 21 alá 22 23 állá 24 25 állá 26 27 alls 28 29 áfa 30 3115 31 álfa 32 33 alá 34 35 als 36 Hl 37 38 39 áll 40 41 m 42 43 állá 44 45 álfá 46 47 álfa 48 áfa 49 50 állá 51 1 lila 52 álfa 53 54 alá I É > állá 55 Karácsonyi jókívánság a vízszintes és függőleges 1-ben. VÍZSZINTES: 1. A jókívánság első része. 12. Tisztességtelen esz­közökkel követel valamit. 13. Régi híres prímásunk neve volt. 14. Me­nü. 15. Ülőhelyem. 16. Becézett Ró­bertét. 18. Látószerve. 19. Idegen férfinév. 20. GOÁ. 22. Kenyeret vág. 23. Halál, németül. 24. Gyümölcs- féle. 30. Határozó rag. 31. Ez a lel­ke mindennek. 32. Keményebb anyagú burkolat. 34. Női név. 37. Noszogat. 39. Forró. 40. Majdnem Róma. 42. Idealista filozófus. 43. Magas mássalhangzói. 44. Merev és hideg együttesen kifejezve. 46. Ala­csonyrendű növény. 47. Páré. 48. Mok ikerszava. 49. Definíció része. 51. Adok, latinul. 52. Majdnem eszik. 53. Kutyáját. 55. Influenzás a hangja. FÜGGŐLEGES: 1. A jókívánsá­gok folytatása. 2. Eger környéki bortermő falu. 3. Vízzel keverve gyúlékony anyag. 4. Vigyázóik. 5. Nem javít! 6. Tedd el láb alól! 7. EPS. 8. Vissza: tenniszparti része. 9. Vissza: fölös ékezettel, délvidéki nép. 10. Ilyen kocsi is van. 11. Magasra tartja. 17. Bársonyanyag. 20. Bánat és bú a velejárója. 21. Bámul ikerszava. 24. Elméleti té­tele, mely követésre buzdít. 25. A gótok és gepidák korában élő germán törzs, mely a catalaunumi csatában is szerepelt. 28. Ha erdő van, ilyen is van. 29. Állammal szembeni kötelezettségek. 31. Ke­leti élelmiszer, de már nálunk is terem. 33. Vissza: az önözés közön­ségesebb fajtája. 35. Hazugság, né­metül. 36. Prémes állatka. 38. Szá­raztelep. 40. Erősen elüt a színe. 41. Folyó ágya. 44. Jó ellentéte. 45. Rozzant paripa. 48. Mássalhang­zó kiejtve. 50. Jármű alkatrésze. 52. Latin és 54. Személyes névmás. Moxik műsorát legkisebbé, a húgom akarata érvényesült. Egyedül is szó­többséggel győzött. Nekem ugyan volt egy önfe­ledt korszakom — egybeesett természettudományi tanulmá­nyaim legkezdetével — mikor- is a világ minden általam fel­fogott jelenségét magam al­kotta törvényekkel magyaráz­tam. Alighogy átfutottam né­hány könyvet, ahogy megtud­tam, mit jelent a definíció, máris készítettem néhányat. Nos, ekkor körülbelül így láttam a húgom helyzetét: VÉLEMÉNY- a ter™t; SZABADSÁGÁT szettől _______________ kapta, at tól a természettől, amely a világ létéről önmaga gondos­kodik. A mi családunkban — gondoltam — a húgom a to­vábbi lét, az előbbrelépés. mert mi ketten öcsémmel csak a szülők pótlására vagyunk és legfeljebb ha annyit meg­engedhetek magamnak, hogy majdan a férfit, az apámat pótolom.' Húgom tehát joggal vezéregyéniség — okoskodtam — ezt a tulajdonságot a ter­mészettől kapta, mint új egyed. A természetet pedig különö­sen tiszteltem abban az időben, akkor kezdődött ugyanis a fa­kultatív vallás-oktatás és ne­kem ez lett az új istenem. Meg­vallom, kicsit még most is ma­gaménak tudom a húgomra vonatkozó tételem, mivelhogy az istenem se változott azóta, legfeljebb másként hódolok neki. Három esztendeje azonban mit bántam az egészet, cse­kélyke akadályt jelentett fenn- hangú dühösködésemnek. Most már megtanultam viselkedni, EGRI VÖRÖS CSILLAG 23—26—27-én: Szegény gazdagok (szélesvásznú) EGRI BRÖDY 25- én: Kopogd le a fán 26— 27-én: Nincs előadás EGRI BEKÉ 25—26—27-én: Emberi sors GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 25—26—27-én: Pár lépés a határ hogy öcsémről szólni egyedül anyám joga. Akkor még nem láttam, hogy emlegetése ke­gyetlenségnek is nevezhető, amit az emberek egy jó részé­vel együtt gyakorolok szülő­mön. Anyám lánykorában úri la­kások cselédszobáit lakta, de még mint asszony is visszajárt a mosókonyhákba, sőt ezt mos­tanáig se hagyta fel. Naív női­essége a formákra figyel szün­telen, azt hitte, az urat a visel­kedés, a modor, a gesztus teszi úrrá, és ő ezeket gyűjtögette, csipegette össze. Minket az­tán a keservesen vett leckék anyagából nevelt. Később, ahogy ő mondja a „demokráciában”, apám a vasúti ranglétrán a segédtisztig emelkedett, ő mégis hajthatat­lan maradt, ha szóba került: hagyja fel ezt az idejétmúlt foglalkozást. Kérlelt bennünket, ahogy valószínűtlen hangon védte az álláspontját. — Hallgassatok, mit tudjátok ti, mibe kerül az élet? VOLTAKÉPPEn| niiárt^ most már ezt is tudom —, mert a mosókonyhákban szüntelenül az övéit emlegette. Mi lesz be­lőlünk. mit mondanak a taná­rok, mire vihetjük — ilyenek­kel szórakoztatta a ház asszo­nyát és nem utolsósorban ön­magát. Egyszóval: dicsekedett, diszkréten, ahogy a diszkréciót velünk is tanította. Olcsón és sokat dolgozott ebben az utóbbi időben is. mert mit megért ne­ki, hogy elmondhatta: nincs messze és belőlünk is úr szár­mazik, bizony. Urak leszünk, így könyvelte el a sorsunkat, aztán ha szólt erről és fanyar, erőszakolt elismerést kapott: „így van ez ma, Eszti néni”, és hogy ki nem mondták: „saj­nos”* helyette egy sóhaj követ­GYÖNGYÖSI PUSKEN 25—26—27-én: Gyalog a mennyországba (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH 25—26—27-én: Emberi sors HEVES 25—26—27-én: A nagy Caruso PETERVÁSÁRA 25- én: Mexikói szerenád 26— 27-én: Apák iskolája FÜZESABONY 25—26—27-én: Kölyök kezett — ő elégedett boldog­sággal ismét a teknő fölé ha­jolt: — Majd meglátjuk. Tetszelgett, mert úgy éreztet irigyelik. Valamelyik munkaadójaj hogy, hogy nem, emlékszem, a ballagásomon is megjelent. Anyám, miután megigazította az öltözékemet, odavitt hozzá és nagy-nagy izgalomban kipi- rultan figyelt. Tudom, a szíve rettenetesen vert, amíg mi ket­ten az asszonysággal néhány szót váltottunk. Megéreztem & önkéntelenül is produkáltam magam. Kimérten, nyájasan elméskedtem, hódoltam, bokáz- tam, udvariaskodtám és mikor végül is legyőzve viszolygásorrij a hölgy kezefején sikerült le­heletfinom kézcsókom elhe­lyezni. anyám az örömtől ke­serves sírásra fakadt. Odabo­rult a karomra, az ölemben szorongatott orgonák, szegfűk, tulipánok fölé és rázta a sírás, zokogott: , — Ugye fiam, ember lettél, most már te is tudod ... Most, hogy öcsém elment, bujkálva járt az utcán, a fal tövén osont, de a hír már szer­tefutott esetünkről és minden hiába volt. Egy vénecske mosó­konyha-tulajdonos például, utána kiabált az utcán a túl­oldalról: — Álljon meg! Eszti néni! Halló... Nem restellt fennhéjázó ör­vendezéssel a sáros úttesten át­lábalni a porig lesújtott anyám­hoz. — MIT VAN ÚGY ODA? Karriert csinál a fia. Meddig akart még mosni? Majd iön ezután a dollár, ne féljen. Nemhogy örülne... Még ez a beszéd... — Én nem azért mostam — mondta anyám szelídéi!—,és de-

Next

/
Thumbnails
Contents