Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-01 / 282. szám
2 IVEPOJSAG 1959. december 1., kedd Megkezdte tanácskozását az MSZMP VII• kongresszusa megválasztása. A kongresszus ezután megkezdte az első napirendi pont tárgyalását. A Központi Bizottság beszámolóját Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ismertette. Kádár János előadói beszéde A Központi Bizottságának beszámolója és a párt feladatai Kádár János bevezetőben I megemlékezett arról, hogy a' párt valamennyi szervezetében megtartották a kongresszusi vezetőségválasztó taggyűléseket, megtartották a pártérte- ke’zléteket. A párttagság egységesen kifejezésre juttatta: helyesli a három éve folytatott politikát és azt kívánja, hogy ezt a politikát folytassuk következetesen a jövőben is. Egyértelműen helyesli a kongresz- szusi irányelveket is. Elmondható. hogy a Központi Bizott-\ ság és a párttagság ös széf or- i rótt, az egység pártunkban! erős. megbonthatatlan. Hazánkban ma erősek a párt és a j tömegek kapcsolatai, a párt és | a nép a szocializmus zászlaja alatt tömörült egységes, hatalmas erő. — A Központi Bizottság azoknak tulajdonítja az elért nagy eredményt, akiknek támogatását a három év alatt élvezte. Köszönetét mondunk pártunk egész tagságának a bizalomért, amellyel követtek és a támogatásért, amelyben részesítettek bennünket. Köszönetét mondunk pártonkívüli barátainknak, akik az Elnöki Tanácsban, a kormányban, az országgyűlésben, a tanácsokban. a Hazafias Népfrontban, a szakszervezetekben, valamennyi tömegszervezeíben és ümegmozgalomban együtt dolgoztak velünk és támogattak bennünket. Hálás köszönetét mondunk munkásosztályunknak, doldolgozó népünknek azért a hónapról hónapra mélyülő bizalomért és fokozódó támogatásért, amelyben az elmúlt három év alatt részesítették a Központi Bizottságot, egész pártunkat. Kádár János ezután külpolitikánkról és a nemzetközi helyzetről beszélt. A magyar nép 1945. tavaszán visszanyerte nemzeti függetlenségét, az állami szuverenitást. Azóta kivívta saját hatalmát és a szocialista építésben is nagy utat tett meg. Külpolitikánk célja népünk nagy vívmányainak meggőrzése és a szocializmus békés építésének biztosítása. Külpolitikánk alapelvei: magyar- szovjet barátság, hűség a szocialista táborhoz, imperialista-ellenesség, békés egymás mellett élés minden országgal és néppel, tekintet nélkül a társadalmi rendszer különbözőségére. A magyar nép büszke arra, hogy a Szovjetuniót a hétéves terv, a kommunizmus építésének országát, az emberi haladás és a világbéke e leg- hatalmasabb erejét — barátja-i nak nevezheti. A Szovjetuniói célul tűzte ki, hogy az egy i főre eső termelésben és fo-1 gyasztásban 1970-ig utolérj és túlhaladja a legfejlettebb kapitalista országot, az Amerikai Egyesült Államokat. Nincs ma a világon komoly politikai tényező, amely kételkedne e cél realitásában. Mi, magyar dolgozók szívből kívánjuk a szovjet embereknek: arassanak mielőbb teljes győzelmet e békés versengésben. A békés versenyben a Szovjetunió döntő fölényének záloga; a kapitalizmusnál magasabbrendű szocialista társadalma, amely megteremtette a határtalan fejlődés lehetőségeit. Büszkeségünk, a magyar— szovjet barátság, nem újkeletű. Ez a barátság akkor született. amikor 1917-ben a cári Oroszországba hadifogolyként került magyar munkások, parasztok és éi’telmiségiek széles tömegei megértették Lenin í szavát és a szocialista fórra- ! dalom lényegét. Tízezrével lép- , tek a vöröshadseregbe és a j vörös partizánalakulatok ko- j' elékeibe. becsülettel harcoltak I szovjet testvéreik oldalán a fe- I hérgárdisták és intervenciósok ellen, a kommunizmus győzelméért. Tovább erősödött ez a barátság a Magyar Tanács köztársaság kikiáltása és fennállása idején. — A Szovjetunió kiverte Magyarország területéről a náci-fasiszta hadakat és fiai élete árán felszabadította a magyar népet a hódítók igája alól. Ezért, nevezi népünk a Szovjetuniót felszabadítójának és ünnepli legnagyobb nemzeti ünnepként április 4-ét, azt a napot, amelyen a szovjet hadsereg az utolsó hitlerista megszállót is kiverte az ország területéről. Amíg öntudatos és becsületes ember él ezen a földön, hálásan emlékezik meg arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió a forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére — 1956-ban nyújtott az ellenforradalom és az imperialisták által fenyegetett magyar népnek. E segítséggel akadályozhattuk meg. hogy a magyar nép nyakára ismét visszahozzák a | kapitalizmust, a fasizmust és azt, hogy hazánkat az imperialisták katonái felvonulási területté tegyék, hadszíntérré változtassák. A Szovjetunió tehát az utolsó 15 év alatt két ízben is fiai vére hu Hatásával adta bizonyságát a magyar nép iránti mély barátságának, internacionalizmusának. Csehszlovák Köztársaság és h Román Népköztársaság, örvendünk a szocializmus építésében elért nagyszerű sikereiknek, s annak, hogy e két népi állammal állandóan fejlődik barátságunk a legbensőbb egyetértés és a proletárinter- nacionalizmus szilárd alapjain. — Szomszédunk továbbá Jugoszlávia. Jugoszláviával az államközi kapcsolatok 1953 augusztusa óta fokozatosan normalizálódtak. A viszony 1956—1958-ig erősen romlott, majd a lassú javulás eredményekén-1 ez idő szerint a diplomáciai, állami, gazdasági, s néhány társadalmi kapcsolat - - mint például a sport területén — normálisnak nevezhető. Véleményünk szerint — az ismert ideológiai ellentétek ellenére — megvan a lehetősége annak, hogy a két állam Között normális jószomszédi viszony álljon fenn. Mi erre törekszünk, mert meggyőződésünk szerint ez Jugoszlávia, és Magyarország népeinek közös érdeke. A jószomszédi viszony kedvező alakulásában szerepet játszik az. hogy a jugoszláv kormány néhány fontos nemzetközi kérdésben pozitív fellépésével segíti a békéért folyó harcot, az viszont nehezíti a viszony alakulását, hogy támadják barátainkat — mint a legutóbbi időszakban — a Kínai Népköz- társaságot és az Albán Nép- köztársaságot.. — Másik szomszédunkkal, Ausztriával ez idő szerint nem kielégítő a viszonyunk, s ezt sajnálatosnak tartjuk. Szerintünk nincs elvi akadálya annak. hogy a két szomszéd állam között — az eltérő belső, társadalmi rendszer ellenére — jó kapcsolatok alakuljanak ki. Nehezíti azonban az előrehaladást hogy az osztrák kormány a két állam viszonyát illetően a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges nyugati körök mesterkedéseitől engedi befolyásoltatni politikáján. Az osztrák kormány még mindig tűri, hogy Ausztria területén a Magyar Nép- köztársaság ellen aknamunkát folytató kémügynökségek és magyar fa» siszta szervezetek tevékenykedjenek és garázdálkodjanak. Ez is számottevően zavarja viszonyunkat. Mi a kölcsönös előnyökkel járó ténjdeges jóviszony kialakítására törekszünk, mert meggyőződésünk, hogy ez a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság népeinek közös érdeke. Semmiféle tényleges érdek- ellentét nincs a Magyar Nép- köztársaság és az európai semleges államok, nevezetesen Ausztria. Svédország, Svájc között. Ellenben közös érdek a béke fenntartása, a békés egymás mellett élés, az országok közötti kapcsolatok bővülése. Ezért arra törekszünk, hogy viszonyunkat javítsuk velük. Véleményünk szerint a semleges országok bizonyos pozitív szerepet ma is betöltenek és a jövőben még inkább betöltő etnek az országok és népek békés egymás mellett élésének előmozdításában. — Elvtársak! Korunk legfontosabb eseményei De segített a magyar népnek ezerféle módon a háborús károk helyreállításában és a szocializmus építésében is. A magyar és a szovjet nép ellenségei még néhány évvel ezelőrt is azzal rágalmazták a Szovjetuniót, hogy „kizsákmányolja’* országunkat. E rágalom ostobasága annyira nyilvánvaló, hogy ma már az ellenség is elismeri: a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokban a magyar fél élvezi a nagyobb előnyt. Kádár János aláhúzta, hogy a Szovjetunió Magyarországgal és a többi szocialista országgal kifejlődött gazdasági kapcsolataiban nem a kereskedelmi haszon elvéből indul ki, hanem — mint az idősebb és erősebb szocialista ország — önzetlenül és áldozatkészen testvéri segítséget nyújt. A Szovjetunióból a tavalyi .kereskedelmi forgalomban Magyarországra hozott áruk több mint 82 százaléka nyersanyag és félkésztermék, ugyanakkor a Szovjetuniónak szállított magyar áruk több mint 5S százaléka gépipari és finommechanikai termék volt. A magyar népgazdaság jelentős behozatalra szorul fontos nyersanyagokból, nevezetesen vasércből, olajból, fából. A szovjet szállítások a má- gyar népgazdaság ilyen irányú szükségleteinek legnagyobb részét fedezik. íme. így kereskedik egy szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió, egy kisebb szocialista országgal, a Magyar Népköztársasággal — állapította meg Kádár János —, maid így folytatta: — Nincs és soha nem is volt a világon olyan kapitalista nagyhatalom, amelyik kereskedelmi forgalmát úgy fejlesztőt-, te volna egy kis országgal, hogy annak kedvező módon, túlnyomóan nyersanyagot szállítana és tőle nagyobbrészt kész ipari terméket vásároljon. De ez ellenkezne is a kapitalizmus lényegével: a kapitalizmus saját népének kizsákmányolásán Kívül más népeket is kizsákmányol. Az előbbit a „kezdeményezés és vállalkozás szabadságának”, az utóbbit a I „kereskedelem szabadságának“ az egészet pedig a „szabad vi- Iág”-nak nevezi. — A magyar—szovjet barát- i ság ma erős. Ez a barátság a j magyar nép erőforrása, nagy í támasza és boldogulásának záloga. A magyar—szovjet barátságot szüntelenül erősíteni, örök és megbonthatatlan barátságként megtartani — ez pártunk és kormányunk legfőbb külpolitikai feladata. Elvtársak! Szoros egységben haladunk, jó barátságban élünk a szocialista tábor valamennyi országával, a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, az Albán Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal, a Csehszlovák Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, a Mongol Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Román Népköztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. között tartja számon az emberiség, hogy az utóbbi 10—15 esztendő alatt a népek egész sora — közötök India, Indonézia, Irak, az Egyesült Arab Köztársaság — rázta le magáról az imperialisták igáját és lépett az önálló nemzeti fejlődés útjára. Velük jó a viszonyunk, és arra törekszünk, hogy tovább javuljon. Egy fronton vagyunk velük az imperializmussal. szemben; szélesíteni akarjuk velük gazdasági és kulturális kapcsolatainkat. Bizonyos mértékig a Magyar Népköztársaság is hozzájárulhat a gyarmati sorból felszabadult országok önálló iparának fejlesztéséhez. Teljesen szolidárisak vagyunk a felszabadulásukért most küzdő^gyar- mati népekkel. Meggyőződésünk, hogy az imperializmus nem tudja többé megállítani a felszabadulásért és független, ségért' vívott harc folyamatát, s győzedelmeskedik a gyarmati népek igazságos harca. Népköztársaságunk viszonya a NATO vezető országaihoz, illetve kormányaihoz nem kielégítő. Közülük la leginkább az Amerikai Egyesült Államok kormányával vannak komoly ellentéteink. Az amerikai szenátus évi 25 millió dolláros alapjából jelentős összegeket folyósítanak a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkára. Mintegy ötezer magyar di&szádenst felvettek az USA hadseregbe. Fenntartják az úgynevezett „Szabad Európa” rádióállomást, amely uszító hadjáratot folytat a Magyar Népköztársaság ellen. Azt a példátlan gyakorlatot folytatják, hogy miközben diplomáciai kapcsolat áll fenn országaink között, az amerikai kormány hivatalos küldöttei támadják a Magyar Népköztársaság hivatalos küldötteinek mandátumait az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. — Mindezek ellenére őszintén óhajtjuk a normális viszony kialakítását az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság között, mert ez megfelel a két ország népe érdekednek. Mi tiszteljük a tehetséges és magas civilizációt kifejlesztett amerikai népet Üdvözöljük azoknak az amerikai közéleti tényezőknek lépéseit, akik az utóbbi időben valamelyest hozzájárul ok a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezéséhez, a nemzetközi helyzet bizonyos enyhítéséhez. A két ország közötti viszony normalizálása megkívánja, hogy az USA felelős körei vizsgálják felül és korrigálják a hamis presztízs- okokból mindmáig fenntartott, idejétmúlt, barátságtalan és célra nem vezető politikájukat a Magyar Népköztársasággal szemben. — lényegében arra van szükség, hogy — A szocialista tábor egységének szilárd és megbonthatatlan alapja a közös társadalmi-politikai rendszer, a szocializmus építésének közös útja, a közös világnézet, a béke megőrzésére irányuló együttes erőfeszítés. Együttműködésünket a táboron belül nemcsak az egyenjogúság, a területi integritás, az állami, függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás szabályozza— hanem ezeken túlmenően a kölcsönös segítségnyújtás elve. Szépen fejezte ki Hruscsov elvtárs, amikor Berlinben azt mondotta: táborunkban az „egy mindenkiért — mindenki egy-! ért" elv uralkodik. — A szocialista tábor, amely, nek magva és vezető ereje a Szovjetunió, napjainkban a haladás és a béke főereje a világon. A Magyar Népköztársaság a szocialista tábor egyenjogú és megbecsült tagja. Népünk életbevágó érdekeinek hű szolgálata megköveteli: külpolitikánk egyik fő feladata a jövőben is az legyen, hogy tovább erősítsük a szocialista tábor erejét, egységét és határozottan visszaverjünk minden: kísérletet, amely ez ellen irányul. Népünk óhajának felel meg, hogy valamennyi szomszédos országgal és néppel a jóviszony kiépítésére törekszünk. A Szovjetunióhoz fűződő jo. j baráti kapcsolatainkról már | részletesen beszéltem. Közvet- j len szomszédunk, a testvéri j az Egyesült Államok kormánya tartsa tiszteletben az egyenjogúság elvét és mondjon le hiábavaló kísérleteiről, amelyekkel be akar avatkozni a Magyar Népköz- társaság belügyeibe. Véleményünk szerint ezen az alapon nem nehéz a magyar—amerikai viszony normalizálásának útját és módozatait megtalálni Kormányunk ennek érdekében kész minden célszerűnek látszó lépés megtételére. Elítéljük a Német Szövetségi Köztársaság kormányának külpolitikáját. Adenauer kancellár színleg a lekéről beszél, ugyanakkor — mint az egész világon — Itt Magyarországon Is mindenki tudja, hogy a békéről hangoztatott szólamok mögött Nyugat-Néamikor látjuk, hogy gyorsan haladnak előre, s az egy főre eső termelésben és fogyasztásban rövidesen elérik és túlszárnyalják a Német Szövetségi Köztársaságot. Kívánjuk; a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói érjenek el új sikereket a szocializmus építésében. államuk erősítésében, a béke megőrzésére és a két német állam közeledésére irányuló poitikájukban. — Három évvel ezelőtt, a* átmeneti súlyos nehézségek idején népköztársaságunk nemzetközi helyzete is bonyolulttá, nehézzé vált. Rágalmazó hadjáratot indítottak ellenünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében & más nemzetközi szervezetben. Az ENSZ ellenünk hozott határozataival a reakciós amerikai körök ki akarták erőszakolni, hogy beavatkozzanak belügyeinkbe. Mi az ENSZ alapokmányával is ellentétben álló, törvénytelen határozatokat nem ismertük el és nem fogjuk elismerni a jövőben sem. A határozatok körül évenként felméle- gített hecc-kampány mindenkor szovjetellenes és hidegháborús célt szolgált. — Népköztársaságunk belső megerősödésével párhuzamosan megerősödött nemzetközi helyzetünk is. A kapitalisták bojkottja és rágalomhadjárata részben már a múlté. Ami a legfontosabb: népünk tömegei előtt lelepleződtek, a magyar í közvélemény előtt hitelüket i vesztették. Még ellenségeink is | kénytelenek tudomásul venni. \ hogy népköztársaságunk kon- j szolidálódott és megerősödött A Magyar Népköztársaság ba- j rátái pedig, akik a legsúlyosabb (helyzetben is szolidárisak voltak velünk, ma értékelik eredményeinket és becsülik népünket. — Nemzetközi helyzetünk megszilárdulását — annak Köszönhetjük, hogy következetesem szembeszálltunk minden imperialista beavatkozási kísérlettel és annak, hogy népünk helyesli és támogatja külpolitikánKat. Ez kötelez bennünket, hogy nemzetközi helyzetünket a jövőben is az eddigi politika alapján erősítsük tovább. — Elvtársak! metorszigban erőltetett fegyverkezés folyik és mindenáron a hidegháború fenntartására törekszenek. Közismert a Német Szövetségi Köztársaság karmányánaK ellenséges magatartása a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. — A magyar nép a nyugatnémet agresszív szellemmel szemben, teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársaság békepoUtikájával. ! A Magyar Népköztársaság és |az első német munkás-paraszt I állam, a Német Demokratikus I Köztársaság törekvései teljes I mértékben azonosak. Udvözöl- I jük a szocializmus építésében leiért nagy sikereiket, örülünk, A nemzetközi helyzetben az elmúlt két-hároin esztendő alatt bizonyos enyhülés következett be. Ez a változás döntően a Szovjetunió, a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom és a világ békemozgalma erői növekedésének, a békepolitikának köszönhető. Kiemelkedő és jelentős eredmény volt Hruscsov elvtárs amerikai útja, amelyet a világon mindenütt üdvözöltek a békeszerető emberek. Hruscsov elvtársat az egész, világon még a kommunizmustól távol eső emberek is úgy tekintik, mint akinek a legnagyobb személyes érdeme van abban, hogy a hidegháború jege töredezik. Örülünk, hogy közöttünk van és szívből gratulálunk amerikai útja sikeréhez. — Kiemelkedő esemény volt a Szovjetunió teljes leszerelésére vonatkozó javaslatának benyújtása az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Örvendetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének nagy többsége ezt a javaslatot helyesléssel fogadta — és közös amerikai—szovjet indítványra —. egyhangú szavazattal a tízes leszerelési bizottság hatáskörébe utalta. Nagy horderejű az a megegyezés, amelyben Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök leszögezte, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni. — Tennivalónkat abban lát- iuk. hogy a Magyar Néoköz- íársaság. egyetértésben a Szov- (Folytatása a 3. oldalon) Or ülünk, hogy a szocialista tábor valamennyi országa nagy lendülettel halad előre a szocializmus útján, új és új nagyszerű eredményeket ér el. (Folytatás az 1. oldalról) 6. A Magyar Szocialista j Munkáspárt Központi Bízott-! sága és a revíziós bizottság I
