Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-11 / 265. szám

1959. november 11., szerda

PíEet' J S A G

3

Mit ad

a szakszervezet?

A Selypi Cukorgyárban —, de így van ez a többi üzemekben is, a szervezett dolgozók nemcsak úgy érzik a szakszervezet segítőkészségét, -hogy munkaügyi vitákban az ő oldalukra áll, ha törvénysértés történt a vállalat részéről, de anyagi helyzetük javításában is sokat segít a gyár szakszervezeti bizottsága. Ez évben is majdnem kétszázan részesültek szociális segélyben, 250-en kaptak kedvezményes tüzelőutalványt s majd félmillió forint rendkívüli előleget.

A szakszervezet segítségével 31 felnőtt és négy gyermek veit részt kedvezményes üdülésben a Mátrában, a Balatön-partján, de a gyár saját üdülőjében is 23 család több mint ezer napot töltött ez év folyamán.

Mindezek csak egy részéf képezik annak az anyagi segítségnek, amellyel a szakszervezet hozzájárul a gyár dolgozóinak gondtalanabb életéhez.

Vöpöskeresáíles előadások Egerben

Egerben a Magyar Vöröskereszt Május 1 úti csoportja rendezésében újra megkezdődnek az egészségügyi előadások, dr. Kovács András körzeti orvos, a Vöröskereszt csoport elnök vezetésével

Az előadásokat a Gyógypedagógiai Iskolában (Eger, Május 1 utca 21 szám alatt) tartják. Az első előadásra 12-én este 6 órakor kerül sor, „A gyermekkori fertőző betegségek" címmel.

„A növekvő építési feladatok megvalósítása megköveteli, hogy az országos építőipar termelését 1958-hoz viszonyítva, legalább 15 százalékkal emeljük. Az irányítás tökéletesítésével, a korszerű építési anyagok és technológia bevezetésével csökkenteni kell az építési időtartamot és az építkezések költségét.” (A Központi Bizottság irányelveiből.)

Biztosítva van a megye lakosságának téli zöldség-gyümölcs ellátása

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez évben megyénk földművesszövetkezetei, valamint a MÉK. kisebb hiányosságoktól eltekintve, általában jól oldották meg a felvásárlást és értékesítést és nem utolsó sorban felkészültek a lakosság téli zöldség-gyümölcs zökkenőmentes ellátására. Erről kértünk tájékoztatást Bar- tolák Mihály elvtárstól, a MÉSZÖV megyei elnökétől.

Hogyan biztosították a földművesszövetkezeti szervek (MÉK) a megye lakosságának téli ellátását?

A többi évektől eltérően a Heves megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ a zöldség-gyümölcs tárolását, illetve tartósítását ez évben jóval korábban megkezdte, és ennek tudható be, hogy ez ideig, mintegy 132 vaigon árut tároltak. így 60 vagon burgonyát. 33 vagon almát, 15 vagon vöröshagymát, 10 vagon zöldséget, sárgarépát,

hót vagon káposztát, illetve kelkáposztát, három vagon diót és mandulát és négy vagon egyéb áruféleséget, továbbá a fenti mennyiségen kívül 40 vagon káposztát, uborkát és paprikát dolgoztunk fel, illetve savanyítottunk be.

Míg az elmúlt tél folyamán

nagy problémát okozott a burgonyaellátás, addig ezen a hiányosságon elsősorban azzal segítettünk. hogy a betakarítással egyidejűleg megkezdtük a burgonya tárolását is. A jövőre vonatkozóan az a tervünk, hogy termelőszövetkezeteinkkel szerződéses úton fogjuk biztosítani a lakosság e fontos cikkel való ellátását.

Hogyan lett biztosítva a

tárolt mennyiség minősége?

A tárolt zöldség, gyümölcs minőségére is nagy gondot fordítottunk. Olyan áruféleségeket vásároltunk, illetve tároltunk, amely megfelel minden követelménynek. Különösen szembetűnő lesz a javulás a

burgonya és az alma esetében. Míg az elmúlt tél folyamán a burgonyában és az almában sem választékot, sem minőséget nem tudtunk biztosítani eléggé, addig most ügyeltünk arra is, hogy a letárolt burgonyából mintegy 30 vagon Güi- baba burgonya legyen. Almából elsősorban a téli tárolásra is alkalmas Jonathán és Húsvéti-rozmaring almát tároltuk; A felvásárlási központ gondoskodott arról is, hogy a tárolt zöldség-, gyümölcs-féleséget átválogassa, osztályozza és így hozza forgalomba. Jelenleg is mintegy 40—45 személy végzi a burgonya, alma, vöröshagyma válogatását, osztályozását.

A tároló-helyiség problémáit hogyan oldották meg?

Amíg az elmúlt tél folyamán igen sok probléma mutatkozott a tároló-helyiségek, pincék, raktárak biztosításában, addig ez évben a városi és községi tanácsok segítségével ez a probléma megoldódott. Miniden akadályt sikerült elhárítani és így jelenleg mintegy ‘huszonöt különböző raktárban, [pincében végezzük a 132 va- ;gon áru tárolását. Különösen ;nagy segítséget, adott a probléma megoldásában az egri, [gyöngyösi és a hatvani városi [tanács vezetőinek személyes [közreműködése.

» Az a véleményem, hogy a [földművesszövetkezeti szervei >az elmúlt évek hibáiból tanul- [va, jelenleg jól felkészültek a [téli ellátáshoz szükséges áruk [biztosításával a piac árszabá- [lyozó szerepének betöltésére, tmegyénk lakosságának ellátására.

»

►

______________________________ —

He

lyesbítés

; Lapunk tegnapi számában ►egy glossza jelent meg „Vé- |zérlő csillagunk" címmel. A |glossza téves megállapítást tar- Jtalmaz és a következőket mondja:

[ — Negyven esztendővel ezelőtt alakult meg Lenin kommunista pártja. — Ez a megállapítás a cikk szerzőjének figyelmetlensége következtében került be a lapba és helyesen így értelmezendő: Negyven évvel ezelőtt alakult meg Dánia kommunista pártja.

vezetével a kölcsönös segítésben.

Az oroszlánrészt mégis az intézetnek kell megoldani. A felmerülő költségek 200 —210 ezer forintot tesznek ki. Központi, állami támogatást 60 ezer forintot kaptak. A tanács lebontott épületanyaggal segített, s remélhetőleg a város más üzemei is támogatják majd az új sportpálya építését.

Ma már négy hete, hogy az égig nyúló giz-gazok mellett lerakták az első alapkövet, egy új kis stadion alapkövét. Az épületrész körvonalai rajzolódnak ki.

Munka közben találom Varga Pál testnevelő tanárt, Bádo- nyi Ferenc és Csontos József tanulókkal együtt. Szorgalmasan lapátolják a földet, társadalmi munkában.

Amint látom, munkakedvben, lelkesedésben nincs hiány. A falon kőműves tunulók dolgoznak. Szil- vási Pál és Nagy Sándor szakoktatók megelégedéssel nyilatkoznak róluk. Jelenleg első- és másodéves növendékek dolgoznak itt — mondja Szilvást elvtárs, majd azt is megtudom, hogy kiemelkedik jó munkájával az 1/7, 1/8, valamint a tl/10 és III 12-es osztály.

Egyénileg Kánya Nándor, Veszprémi József, Kollár Laci, Tóth Miklós és társaik jártak elöl. ök éjjel oltották a meszet, hogy a másnapi munka le ne álljon. Mások éjjeli szolgálatot teljesítettek a lerakószerszámok és anyagok őrzésére. Jól dolgozik a malterosok közül Zimányi JózseJ is.

Közben megérkezik a tervező Bardóczi elvtárs

Az építkezésről szólva. előkerül a tervrajz.

Eitoéletes épület.

dáman pöfögött egy 14 lóerős diesel-motor.

— íme a „rejtélyes” erőforrás — tréfálkozik Jáhn Ferenc.

— Ezt is házilag alakították át?

— A diesel-motor csehszlovák gyártmányú, egyhengeres, vízhűtéses, percenkénti fordulatszáma 1500. Ezt sebesség- váltó és csigakerék megoldással úgy kellett átalakítanunjs, hogy a kötéldob fordulatszáma a vonókötélnek 0,2—2 méteres sebességű haladást adjon. Munkatársaim, Tóth Sándor kiváló autószerelő és rendkívül jó gyakorlati érzékkel rendelkezik. Közös erővel megoldottuk a diesel átalakítását és a szállító kocsik automatikus kapcsolását is.

Tóth v. János csörlőkezelő a parancsnok itt. Hozzá fut be minden telefonüzenet, ő kezeli, indítja a gépet, irányítja a cs őrlőt, fékezi a terhet és mindezt úgy végzi, hogy a gépház ablakából csak az álmosan nyújtózó hegyeket, meg a gomolygó felhőket látja. A nagy figyelmét és pontosságot igénylő munkát kizárólag társai telefonjelzései alapján végzi.

Az erdei magányban és az új munkakörben egymásra szorulnak az emberek. Együtt ásták a gödröket, együtt állították az oszlopokat, közös erővel húzták ki a tartó- és vonóköteleket és a legnagyobb megértéssel segítik ma is egymást, hiszen falubeliek: tarna- szentmiklósiak mind.

Megszoktuk és megszerettük az erdőt — mondták. Meg aztán tudjuk, nagy dolog lesz ebből... — Egyszerű szavak és mennyi mindent mondanak: munkasieretet, öntudat, megbecsülés és ragaszkodás. ... Mérnököt és munkást, sík alföldi

köt. vagy a hasábfát és máris indulhat a kincset érő fa lefelé; 8 órás műszak alatt a kötélpálya 16—20 köbméter fát hoz le az Istállóskő tetejéről a szilvásváradi kisvasúihoz. A szállítási költséget 50 százalékkal. az igásfuvart 80 százalékkal csökkentettük.

Aztán elmondta a mérnök, hogy 1380 méter hosszú a pávölgyből az Istállóskő tetejére vezet. Elgondolásai alapján Tóth Sándor, az egri Erdő- gazdaság gépállomásának műhelyvezetője konstruálta az automatikus kocsiszerkezetet és két hete már ezzel az ötletes szerkezettel szállítják a fát. Ez a megoldás egyedülálló Magyarországon és a szakértők szerint külföldön sem található ennél modernebb és jobb berendezés.

— Jön a következő szállítmány! — Odafenn, az egyik hajlatban előbukkan a szállító- kocsi. Ügy tűnik, mintha a hatalmas tölgyek felett, a levegőben úszna és pár másodperc múlva sziszegő fütyüléssel e.'száguldott mellettünk.

— Fékezz! Lassan! Négy-öt méter — mondta a telefonikészülékbe egy fiatal munkás. A drótkötélpálya alsó végén nagy vasdarab függ, a pótkocsi tompa kattanással ennek ütközött. Ateherkorong ekkor automatikusan kiakadt a futókocsiból és terhét, a körülbelül egy köbméter tűzifát a földre helyezte.

Nagyon ötletes „masina” és látszólag milyen egyszerű. Megkértük a tervező mérnököt, mondja el nekünk, _ miként „született” ez a drótkötélpálya.

— Az Istállóskő 959 méter magas. Oldala rendkívül meredek, sziklahasadékok és ormok szelik keresztül. A faállomány túltartott, kitermelés eddig a hegy nagyobb ^részén nem folyt, mert az erdő úttal való feltárása rendkívül körülményes és főleg költséges. A becslések szerint ötezer köbméter tűzifa korhad itt. Sehogy sem tudtam belenyugodni abba. hogy továbbra is tétlenül nézzük ezt a pusztulást. A helyi körülmények miatt csak kötélpálya: megoldásra gondolhattam.

— Korábban nem próbáltak meg külföldről beszerezni hasonló kötélpályát és gépet?

— Sokat jártunk utána, de tudtommal hosszúpályás drót- kötélpályát csak Svájcban gyártanak. Nagyon drága berendezés az, és főleg valutával kellene érte fizetni. Sok-sok töprengés után terveztem és nagyrészt elfekvő hazai anyagokból munkatársaim segítségével megépítettem az itt felNégyezer éves

Egy angliai városban érdekes vizsgálatokat folytatnak a régi Jerikho területén folyó kutatások során előkerült hús és kenyérmaradványokkal. ReMesterséges tüdő — víz

A szovjet orvostudományi akadémia konstruktőreinek és munkatársainak egy csoportja elkészítette a vízbefultak élet- rekeltéséhez szolgáló készülélya, és 480 méter a szintkülönbség. A tűzifával terhelt szánkó több helyen 60 méter magasan gördül.

Nézzük meg az indítást és a gépet is!

Fent, a meredek hegyoldal nyakán két ember dolgozott! Kimért, egyenletes mozdula-! tokkal a szánkóra emelték a! nagy hasábfákat, átkötötték,| telefonjelzés és a fa már a !e-[ vegőbe is emelkedett, majd; gyors iramodással elindult a; drótkötélpályán, le a völgybe.;

Kiss Olivér munkavezetői megelégedett mosollyal nézett! a szállítmány után: ;

— Hej, valamikor de ko-[ misz munka volt az erdei! szállítás. Tört, pusztult bele! ember és jószág. Sok helyen! meg egyáltalán nem folyt ki-! termelés. A sok jó tüzelő! itt korhad és lassan olyanná! válik, mint ősszel a pöfeteg-; gomba. ;

Jó párat szusszantunk, míg! felértünk az Istállóskő tetejé-! re. A sziklás hegycsúcson vi-í

4-----------------él

elmiszerek

4

mélik, hogy az élelmiszertar-!

r . i

tósítás módszereit a kutatások eredményei révén tökéletest -J teni lehet. [

íiefűliak éietrekeltéséhez;

két, amelynek segítségével ál-; landó légzést tudnak biztosi-; tani. A készüléket a vízi men-| főállomásokon szerelik fel; !

A város utcáin, terein végigszáguld az őszi szél.

A Batthyány téren fiatal munkáskezek szorgalmasan rakják a téglát, lapátolják a földet, kavarják a maltert. Dacolnak az idővel.

— Kik ezek? — kérdi tőlem egy fiatalember.- A MŰM 212. ss.

Erkel Ferenc iparitanuló intézet kiszis- tái.

Nagy fába vágták fejszéjüket.

A tervrajz készítést Bardóczi Miklós taz nár vállalta. Az anyagbeszerzést, a pénzösszeg biztosítását a tantestület, élen az igazgatóval. A KISZ társadalmi munkában megépíti az épületet, sportpályát.

Felfigyelt a városi tanács, az építőipar, vasipari vállalat is a kezdeményezésre. A téglagyár KlSZ-szer- vezete megállapodott az intézet KISZ-szerNagyszerű tettek, igazi KISZ-munka

Benne zuhanyozó,;! mosdó, öltöző, WC. j Az emeleti részen tár- 3 salgó és irodahelyi- j ség. ]

— Mir most gon-\ dőltünk a jövőre, —i egészíti ki Varga Pál. J és úgy építjük meg,« hogy központi fűtésre J is alkalmas legyen. \

— Az öltözőt szeret- < nénk még ez évben1 befejezni — mondják < egyszerre többen is. ;

Távolabb ablakot; állítanak be hozzáér-; tő kezek. A falak ma-1 gassága percről perc-j re nő. Kő-, téglafara- j gók kalapálnak. Mai-< terhordó és kavaró■ kiszisták haját lengeti j a szél. i

Búcsúzóul csak< annyit kérnek, figyel- < jen fel rájuk a. me-* gyei KISZ és lehető-• ség szerint adjon se-: gitséget a. gyöngyösi' MŰM 212. sz. Erkel Ferenc iparitanuló intézetnek országos viszonylatban is nagy kezdeményéhez.

(Murcsányi) 1

szerelt első hazai hosszúpályás, kábeldarus automata drótkötélpályát.

— Miben különbözik ez a megoldás az eddig ismertektől?

— Az általunk alkalmazott szerkezet legnagyobb előnye az, hogy a pálya bármelyik pontjában lehet fel- és leterhelni, nem kell állomást építeni, hanem a kocsiállító berendezést (állítókoloncot! az élőfához erősítjük, a póznától jobbra-balra behúzatjuk a rönA hegyoldalakra tarka Ie- levekből ezerszínű szőnyeget terített az ősz. Bokáig gázoltunk a süppedő, puha avarban amint az Istállóskőre kapaszkodtunk. Az egyik kanyarban emeletnagyságú tűzifa-hegyre bukkantunk.

► — Itt építettük a drótkötél- pálya alsó állomását — mutatja a Nyug'atbükki Állami Erdőgazdaság fiatal mérnöke. Ö tervezte, építette a hosszú- pá yás, kábeldarus drótkötélpályát, amely a Szalajka

Ötletes találmány „született“ a Blikkben