Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-06 / 261. szám

népújság 1959. «member ft., petitet Egy nevelési értekesiet tanulságai A VÁROSI TANÁCS műve­lődési felügyelősége a napok­ban fejezte be az egri V. szá­mú általános iskolában az egy hónapig tartó ellenőrző mun­kát. Az értékelő záróértekezle­ten megjelent Jordán Júlia, a Művelődésügyi Minisztérium, Kovács Sándor, a megyei ta­nács művelődési osztálya, Pol­gár Miklós, a III-as számú párt­körzet, Dargai Lajos városi művelődési felügyelő, a városi tanács képviseletében, Gömböc József, az igazgatói munkakö­zösség vezetősége nevében, to­vábbá a nevelőtestület 19-es taglétszámmal, Mikus László igazgató vezetésével. Az általános felügyeletet végző Dargai Lajos elöljáróban vázolta a szocialista iskola fel­adatát, hangsúlyozva, hogy eh­hez a nemes, de nem könnyű munkához marxista életszem­lélettel rendelkező pedagógu­sokra van szükség. Ennek a célkitűzésnek megfelelően az V. számú általános iskola ne­velői testületé egységes, igyek­szik munkáját szocialista tar­talommal megtölteni és ehhez nagy segítséget nyújt a testü­let összetétele, amelynek har­madrésze párttag, jó kommu­nista. A szocialista iskola együk alapvető feladata — mondotta Dargai elvtárs — a szocialista ember jellemvonásainak for­málása. A tanuló értse meg a természetben és a társada­lomban az okozati összefüg­géseket, világosan lássa, hogy a társadalom ügyeitől nem Tarthatja magát távol. Az ér­telmi nevelés szoros kapcso­latban van a politechnikai képzéssel. A szocialista építés­ben ez központi feladat. Ifjú­ságunk vegye észre és alkosson szépet, de erről ítéletet is tud­jon mondani. Ez már elvezeti őket az esztétikai nevelés te­rületére. AZ EGÉSZ ISKOLA mun­káján a haladó szellem tükrö­ződik és idealista megnyilat­kozások az oktató-nevelő mun­kában nem tapasztalhatók. Természetesen vannak hibák, vannak pótolnivalók, amelyek­re az ellenőrzés az egyenes és őszinte kritika eszközével rámutatott. Minden nevelő érezte, hogy amikor munkájá­nak jó oldalait elismerték, a hiányosságok feltárásánál az ellenőrző közegeket a segíteni- akarás, a tan ügy érdekeinek előbbrevitele vezette. Jóindu­latú volt tehát a bírálat és így feltétlen építő jellegű. A minisztérium tanév eleji utasítását — amely szerint eb­ben a tanévben az ideológiai­politikai egység mellett a pe­dagógiai egységet is meg kell teremteni, részint a nevelési, részint az oktatási folyamatok egységes eljárásában, továbbá a fegyelmezés következetes végrehajtásában — a tantestü­let igyekszik a legjobban meg­oldani. A nevelők majdnem mindén egyes tagja politikai­ideológiai továbbképzésben vesz részt. A tantestület majdnem va­lamennyi tagja hozzászólt az értékelő referátumhoz. Léná­val Vilmosné az osztályfőnöki órák tartalmasabbá tétele ér­dekében haladóbb szellemű se­gédkönyvet . kért, amely átfo­góan és egységesen vezetné a nevelőket, s marxista alapon adna segítséget az ifjúság er­kölcsi neveléséhez. Balogh Vik­tória a gyermekek logikus gon­dolkodásra való neveléséről fejtette ki nézeteit. Forgács Ernőné a nevelési célok erőlte­tett belemagyarázása ellen emelt szót, majd az V. osztály átmeneti problémájának meg­oldásához adott egy-két gondo­latot. Kovács Sándor, megyei álta­lános tanulmányi felügyelő az eszmei-politikai és pedagógiai egység konkrétabb megnyilvá­nulását & a szaktárgyakra való lebontását kívánta, továb­bá kifejtette, hogy a világné­zeti nevelésnek ma már egy magasabb szakaszába kell lép­ni. Kéri a tantestületet, hogy az órák hatékonyságát fokoz­za. A Pedagógus Tudományos- i ..■■■ i ............. ­Me gtartotta első próbáját Egerben a Pedagógus Énekkar A kollektív összefogásnak egyik legszebb példája az ének­karok alakítása. Ez a cél ve­zette a megyei tanács művelő­dési osztályát és a Pedagógus Szakszervezetet, amikor né­hány héttel ezelőtt toborozni kezdte a dalostársakat, ügyel­ve arra, hogy a már meglevő Szövetkezeti Énekkar egységét meg ne bontsa. Mintegy har­mincán jelentek meg az első próbán, amely alkalommal fiatal zeneszerzőnk, Karai Jó­zsef ..Barikádon” című francia; forradalmi dalát tanulták meg. Szárnyalt a dal, szólt a muzsi­ka és a fiatal vegyeskar sze-i mében az tükröződött, hogy mennyire pihentet és szórakoz-] tat a zene. • Feltűnt azonban és azt öröm-] mel állapítjuk meg, hogy so-, rainkban nemcsak pedagógu-] sok jelentek meg. Ezzel szem-! ben annál lehangolóbb, hogy 12 helybeli iskolából egyetlen kartárs sem jelentkezett az énekkarba. A próbákat min­den hétfőn délután 5—7-ig tart­juk a Pedagógus Klubban (fő­iskola, földszint 9. terem), aho­vá szívesen várunk minden ér­deklődőt. — sós -s Intézet országos felmérése alapján az órák hatékonysága csak 60—70 százalékos. A mun­kás-paraszt tanulók felemel­kedését továbbra is segíteni kell. Kovács Sándor elvtárs az iskola-vezetést jónak minő- sí tciíte A MINISZTÉRIUMI kikül­dött elismerőleg nyilatkozott az iskola munkájáról, majd a továbbiakban arról beszélt, hogy az egész nevelési eljárá­sainkhoz és így az osztály- főnöki órákhoz nem tudnak még kiforrott utasításokat ad­ni, mivel átmeneti korban élünk. Az erkölcsi nevelést — mondotta — nem lehet leszű­kíteni csak az osztályfőnöki órákra. Gömböcz József, az I-es szá­mú iskola igazgatója és az igazgatói munkaközösség Ve­zetője megállapítja, hogy Eger­ben 10 év óta nem volt ilyen mindeme kiterjedő általános ellenőrzés. Ez kell és szüksé­ges, mert a fejlődést biztosít­ja. Kiemélte és helyeselte, hogy a nevelőtestület egyene­sen és őszintén hozzászólt a problémákhoz. Annak az el­gondolásának adott kifejezést, hogy testvér-iskolának meg­hívja az V. számú általános iskolát és közös óralátogatá­sokkal, nevelési problémák ki­dolgozásával együttes erővel emeljék közoktatásunk szint­jét. Polgár elvtárs, a III-as sz. pártkörze't részéről kijelentet­te: nagyra értékeli az itt folyó oktató-nevelő munkát, kéri a testületet, hogy továbbra is ko­moly, kötelességtudó ifjúságot neveljen, amelyre építeni tud a párt Mikus László, az iskola igaz­gatója megköszönte az ellen­őrző közegek értékelő munká­ját. A tantestületet pedig arra kérte, hogy az év eleji határo­zatokat tekintsék szentnek és sérthetetlennek, s azokat hajt­sák is végre. A felmerült hiá­nyosságokkal kapcsolatban ígéretet tett azok kijavítására. A hosszantartó értekezlet zárószavaiban Dargai Lajos, művelődési felügyelő kijelen­tette, hogy sokat tanultunk egymástól. Igen hasznos és szükséges volt ez a felmérés, amelynek még elmélyültebb­nek kell lennie a jövőben. ŐSZINTE A LÉGKÖR ebben a tantestületben, nagyon sok jó nevelő tanít itt és ez bizto­síték arra, hogy az V. számú iskola nevelőtestülete még jobb munkát fog végezni — fejezte be zárszavait Dargai Lajos városi művelődési fel­ügyelő. Korsós Nándor 1909-ben halt meg Madarász 1903-ben halt meg Madarász László, a szabadságharc politikusa. 1864-ben született Lovászy Már­ton hírlapíró, liiusli — A MŰM. 214. sz. „Erkel Ferenc” Iparitanuló Intézet KISZ-szervezete november 7-én tartja névadó ünnepélyét, az intézet nagytermében. — EZ ÉV májusában ünne­pelte fennállásának 70- évfor­dulóját a gyöngyöstar,jani tűzoltócsapat. Az önkéntes tűzoltók az ünnepség óta el­telt idő alatt két versenyen vettek részt, s mindkét alka­lommal értékes helyezésekkel tértek haza. — A MÁSODIK ötéves terv utolsó évére az 1959. évi terv­hez viszonyítva, 21,1 százalék­kal növekszik az Egri Lakatos- árugyár termelése. — ÁTADTAK a tiszananai Petőfi és az erki Űj Barázda Termelőszövetkezet 100—100 férőhelyes szarvasmarha- istállóját rendeltetésének. A tiszanánai Petőfi tagjai azóta bekötötték az állatokat, az erki Űj Barázda tagjai a na­pokban kezdték meg az álla­tok összehordását. «- A KONGRESSZUSI mun­kaverseny során ez év harma­dik negyedévében végzett jó munkájáért az egri Homok ut­cai téglagyár nyerstéglagyártó brigádja 1800 forint jutalmat kapott. — ABASÄRON megkezd­ték a szőlőoltványok kiszedé­sét. Az Űj Élet Termelőszö­vetkezet oltványainak minő­sége 15—20 százalékkal felül-- múlja az egyéni termelők olt­ványainak minőségét, — A SELYPI Cukorgyár dol­gozói közül 173-an részesültek eddig szociális segélyben a szakszervezet által és 415 000 forint rendkívüli előleggel se­gítették az arra rászorulókat. — 165 SZÁZALÉKOS ered­ményt ért el az őszi szerződ- tetési versenyben a megyei MEZÖMAG Vállalat. Ered­ményükkel az első helyet sze­rezték meg a kirendeltségek között folyó országos ver­senyben. Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház művészgárdája Gorkij: El­lenségek című drámája bemu­tatásával készül a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepségére. A drámát Florváth Árpád rende­zi. A próbák nagy ütemben folynak, a szereplőgárda nagy szorgalommal, nagy igyekezet­tel készül a bemutatóra, s az azt követő előadásokra. A sok szereplőt igénylő dráma — úgymond —, a színház „nagy gárdá”-ját foglalkoztatja. A szereplők között találjuk töb­bek között Pálffy Györgyöt, Olasz Erzsébetet, Paláncz Fe­rencet, Kovács Máriát, Magda Gabit, F. Nagy Imrét, Csapó Jánost, Pusztai Pétert. Érdekes­sége a szereposztásnak az is, hogy a színház egyik rendezője, Sprok György is szerepel a drámában. Az Ellenségek kü­lönösen nagy erőpróbát jelent a színház két fiatal művészé­nek, a főiskolát ebben az év­ben elvégzett Magda Gabinak és Paláncz Ferencnek. Nagv ér­deklődéssel tekintünk az ő sze­replésük elé is. ★ Az elmúlt színházi évadban nagy sikert aratott zenés vígjá­ték, a Bástyasétány 77., újra színre kerül — új szereposztás­ban. Az előadásokra elsősorban vidéken kerül sor: olyan helye­ken, ahol eddig még nem ját­szották, de olyan községekben is, ahol a közönség újra igé­nyelte a vígjáték bemutatását. A Bástyasétány 77 e hét szom­batján Füzesabonyban kerül előadásra. (A színházban be­szélnek arról is, hogy néhány előadásban bemutatják a víg­játékot még Egerben is, de ez még nem véglegesen eldöntött kérdés.) Ar Folynak az előkészületek Jó­kai Aranyemberének bemuta­tására is a színházban. A sze­reposztás már megtörtént E szerint Tímár Mihály szerepét Paláncz Ferenc játssza. A sze­reposztásból még: Tímea — Stefanik Irén; Noémi — Varga Edit. Ott láthatjuk az Arany­ember szereplői között majd Kovács Máriát, Ruttkay Má­riát, Olasz Erzsébetet, F. Nagy Imrét, Gyuricza Ottót, Csapó Jánost is. Ugyancsak folynak a felújí­tott Ábrahám operett, a Hawai rózsája előkészületei is. Az ere­deti librettót — a Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház között megkötött szocialista szerződés alapján —». a Nemzeti Színház dramaturg­ja, Bereczki Erzsébet dolgozta át. ★ Érdekes és értékesnek ígér­kező kezdeményezés kerül a közönség elé az irodalmi szín­pad következő műsorában. A színpad vezetősége a követke­ző műsort a színház művészei­nek legkedvesebb számaiból ál­lítja össze. Azaz: a művészek legkedvesebb szerepeiket hoz­zák a közönség elé. Az irodalmi színpadnak erre a műsorára — a tervek szerint — december első hetében kerül sor. ★ November 10-én a Pedagó­giai Főiskola dísztermében nagyszabású színháztörténeti kiállítás nyílik, amely 1790-től 1959-ig mutatja be a magyar színészet fejlődését. A kiállítá­son sok korabeli dokumentum szerepel. Az általános színház- történeti anyagon kívül bemu­tatja a kiállítás az egri színé­szek útját és fejlődését is. A kiállítás összeállításában igen nagy segítséget nyújtott a színháznak dr. Cenner Mihály, a Színháztörténeti Intézet ki­tűnő munkatársa. A kiállítást — amely két hé­tig lesz nyitva —, Hont Ferenc, a Színháztudományi Intézet igazgatója nyitja majd meg. (—r.) Érdekes előadások GySngjősöji a TlT rendezésében A gyöngyösi TIT érdekes előadásait szívesen és nagy számban látogatják a kultúrára éhes gyöngyösiek. A jól szerve­zett előadások keretében leg­utóbb dr. Soós Rezső egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémi­kus „Utazásom a Földközi­tenger partvidékein” címmel tartott igen szép előadást Az előadás megkezdését hát­ráltatta, hogy nem volt idejé­ben vetítőgép, amivel az elő­adó színpompás képekkel is il­lusztrálta előadását. A gyön­gyösiek szeretnék, ha a TIT ré­szére az illetékesek mielőbb egy saját vetítőgépet vásárolnának.- i < >itii 1‘lM l i i i i ■ ■ ■ i i l. i .■ liuiijina::l:.li:l;il-i!imitilumiiJli.f 1.1:11 iiiii > • «• I::«: III Kllnllll 1. « Ilii Ilii I J:.l l'l: H'.l’l EGRI VÖRÖS CSILLAG Nyomorultak (I—IT. részi EGRI BRÖDY Fiú vagy lány GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vörös lesz a rét GYÖNGYÖSI PUSKIN Vakmerő szív HATVANI VÖRÖS CSILLAG A félkegyelmű HATVANI KOSSUTH Lángok a határon FÜZESABONY Nincs előadás PETEKVAsARA Nincs előadás MUNKÁSOTTHON MOZI műsora:] november 8-án. délelőtt 11 óra-, kor matiné: Kék sirály november 8-áu, délután 5 és V1 órai kezdettel: ' Don Juau legutolsó kalandjai t ■unts«». Egerben este V, 8 órako. Ellenségek Bemutató előadó» «Mrdonyi-bérleyi ]Vegyvenkét évvel ezelőtt “'a forradalomhoz hű pehrográdi helyőrség, a petrog- rádi Vörös Gárda harci oszta­gai és a balti flotta tengerész- különítményei támadásra ké­szen várták a roham megin­dításának jelét, a forradalom vezérének, Lenin elvtársinak az utasítását. Lenin elvtárs a forradalom lángeszű vezére, a fegyveres felkelés legodaadóbb híve és harcosa volt. Amikor' a bur- zsoó ideiglenes kormány rend­őrsége elől kénytelen volt a fővárosból távozni, akkor sem szakadt meg kapcsolata a fegyveres felkelés előkészítői­vel. Az illegalitásból levelei­vel irányította, buzdította a felkelés híveit. Sorai lángra gyújtották nemcsak a bolsevi- kok, hanem a munkás- és ka- tonatomegek szívét is. Lenin elvtárs 1917 októberé­ben titokban Petrográdba ér­kezett, ahol a fegyveres felke­lés előkészítésének élére állt. Vezetésével a Központi Bizott­ság tagjai felkeresték a petrog- rádi üzemeket és a helyőrség alakulatait, kimentek a front­ra és a vidéki szervezetekhez is. A felvilágosító és szervező munka eredményeként roha­mosan közeledett a fegyveres felkelés. Lenin elvtárs vaskéz­zel távolította el mindazokat az akadályokat amelyek a for­radalom kirobbantását hátrál­tatták. Leleplezte és pellengé­re állította a fegyveres felke­lés ellenzőit, a különböző pol­gári pártok képviselőit, az el­lenforradalom ügynökeit. T enin elvtárs javaslatára határozta el a párt Köz­ponti Bizottsága a fegyveres felkelés irányító szerve, a for­1917. november 5. — Petrográd Negrvenkét évvel ezelőtt... getegem voltak. Vlagyimir II­jics és két kísérője elvegyült egy csoportban, amely az őr­séggel vitatkozott A tömeg mindjobban szorította az őrö­ket, ezek nem bírták a nyo­mást és utat engedtek, •— Ezeknek nem könnyű el­lenállni — mondta Lenin ne­vetve és a tömeggel együtt be­sodródott a Szmolnij épületié­Lenint gyorsan megismer­tették a helyzettel. A forrada­lom vezére közvetlenül a kor­mány-kerék mellett állt. Lenin megérkeztével a for­radalmi katonai bizottság mun­kája hatalmas lendületet vett. Legközelebbi munkatársaival, Sztálinnal és Szverdlowal a vörösgárdistáknak, a kerületek, üzemek, és csapattestek kép­viselőinek pontos és kimerítő utasításokat adtak. A felkelés összes szálai a proletár-forra­dalom lángeszű stratégájának, Vlagyimir Iljics Leninnek, Sztálinnak és Szverdlovnak * kezében futottak össze. Ezen az éjszakán Leninnél a Szmolnijban tucatjával fordul­tak meg a munkások és kato­nák, vörösgárdista osztagon parancsnokai, összekötök. A Putyilov-gyári bizottság és a Narva kerületi szovjet képvi- , selőinek Lenin személyesen , adott részletes útbaigazításo­- kát, hogy hogyan szervezzék i meg a kerületben a hatalom ■ gyors és teljes meghódítását. A forradalom zseniális szervezője hűséges mun- Ka társaival a fegyveres felke« i lés élén állott és utasításai- nyomán bezárult a gyűrű a . népáruló ideiglenes kormány • körül; ra és a Szmolnijba hívták, gyorsan ruhát váltott, melyen a fejére húzott egy zsíros sap­kát, kendővel bekötötte az ar­cát’és az összekötőivel együtt Kiment az utcára. Az utcák üresek voltaik. Egy arva villa­mos sietett a kocsiszínbe. Vla­gyimir Iljics felugrott a kocsi­ra és elkezdte kérdezgetni a kocsivezetőt, hogy hova megy? — Furcsa ember vagy, hon­nan csöppentél ide? Hát nem tudod, mi van a városban? — válaszolta a vezető. — Nem én, nem tudom. — ÜVIicsod munkás vagy te, ha nem tudod, hogy forradalom lesz? Megyünk burzsujt ver­ni! Lenin elmosolyodott és élén­ken kezdte magyarázni, ho­gyan kell foradalmat csinál­ni. Az összekötő úgy érezte magát, mintha tűkön ülne. A kocsiban sok ember volt, fel­ismerhették volna és elárul­hatták volna Lenint. Lenin azonban nem félt. Amikor a villamos a kocsiszínbe kanya­rodott, gyalog folytatták az utat. A Spalemaja utcán két , lovas hadapród utolérte őket. Igazolványt követeltek tőlük. Az összekötő szóváltást kez- ■ dett velük, hogy Lenin előre mehessen. A hadapródoK nyil­ván azt hitték, berúgott mun­kásokkal van dolguk és to- vábbáltak. T enin éjfél után került a ’ Szmolnijba. Oda iga­t zolvány nélkül nem volt könv- • nyű bejutni, A kapunál ren­Ros vömösgárdista őrséget ál­lított. j Lenin lakására újságját, leveleket, írásokat hoztak. Az ajtót csak a megbeszél csen­getésre nyitották Ml. T.enin elvtárs ritkán távolt titkos lakásáról. Egyszer késő éjsza­ka tért vissza az őrjárat megállította. Miután semmi gyanúsat sem észleltek, elen­gedték. Lenir, elment a ház előtt, nehogy felfedezzék rej­tekhelyét. jáő múlva visz- szatert. ^ a2 őrjárat még mindig az előbbi helyén állt. Lehete' Qen vo;ß észrevétlenül az ud varra kerülmi. Ekkor Le- P™ elhatározta, hogy más íJ^°r.n megy haza. Elment a , nszkája állomásra, átment a Pályatesten és csali hajnalban e rkezett haza. TyTapanta egész köteg űj- ’ ságot olvasott él. Ille­gális lakásán írta meg cikkeit a párt lapja számára és leve­leit a Központi Bizottságnak. 1 Amikor minden jel arra mu­tatott, hogy közeledik a dön- ' tő pillanat, Lenin levelet irt a forradalom petrográdi köz- ^ pontjába. Engedélyt kért, hogj átmehessen a Szmolnij épülő ‘ tébe. A háríaszony tagadó va­- lasszal tért vissza. Lenin ide- ■ gesen járt fél és alá a szobá­- ban.- Végül is nem tudott továbt- várni; Amikor összekötő- küldtek érte illegális lakása radalmi katonai bizottság és a pártközpont megalakítását. A forradalmi katonai bizottság a pártközpont közvetlen vezeté­sével valóra váltotta Lenin élvtársnak a fegyveres felke­lésre vonatkozó utasításait. Ez­zel párhuzamosan Oroszor­szág minden részében lázas ütemben folyt a fegyveres fel­kelés előkészítése. A forrada,- lom erői hamarosan készen álltak a hatalom átvételére. A fegyveres felkelés megkez­désére minden előkészület be­fejeződött. Lenin nagysága, páratlan szervezőkészsége és a fegyve­res felkelésbe vetett határta­lan bizalma különösen azok­ban a napokban mutatkozott meg, amikor elárulták a forra­dalom kitörésének eredetileg tervezett időpontját. Lenin elvtárs ekkor a forradalom egyik legdrámaibb pillanat'’ d ban sem ingott meg. hitt bolsevik párt erejében és < szetartásában. a nép tárni __ ... osa' tasaban. Fáradhatatlan energ \j^va vezette a felkelés előkés; sét. Illegális lakásán csák j-e lesége és nővére látogett ^ Tanácskozásai a bolsevik K ^z ponti Bizottsággal más he ^ ken voltak. A ház elé, aho ^ kott, a Központi Bizottság ren deleiére a. Viborgi-kerület . ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents