Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

4 NÉPŰ J'8 A Ki 1959. november SS., aBöntlwS :S959, november 28, szombat: 2820-ban született Engels Frigyes. 2829-ben született A. G. Rubin- Stein orosz zeneszerző és zongora­művész. Engels Frigyes Névnap C? Be feledjük: vasárnap NOÉ IjííheIi A zsebrádió Micsoda híre, népszerűsége Volt a nyugati zsebrádióknak, nem is olyan régen, s nem is az idősebb generáció körében. ,,Hiába, azért ebben is kijön, hogy mi van ott” — hajtogatták a lelkes szakértők, akik egy zsebrádióért eladták volna azt, amit a bibliai Ézsau mégiscsak egy tál, ehető lencséért adott el Most olvasom az újságban, hogy több ezer zsebrádiót ex­portálunk Nyugatra, Belgium­ba. Hiába, azért ebben, is kijön, hogy mi van -r, itt! (—6) — EZEN A TÉLEN is rendez bentlakásos növény- védelmi tanfolyamot a ter­melőszövetkezeti tagok és állami gazdasági dolgozók részére a Növényvédő Állo­más. A február elején induló tanfolyamra a jelentkezése­ket már megkezdték. — ÁRUÉRTÉKESÍTÉS/ ter­vét 193 százalékra teljesítette az idén a gyöngyösi Űj Élet Termelőszövetkezet, ezért a 3004/1. kor. r. értelmében 65 700 forint állami kedvez­ményben részesül a szövetke­zet tagsága. — ÉTKEZÉSI vöröshagy­ma exportálását kezdték meg külkereskedelmi szerveink megyénk termelőitől. Szer­dán Egerből indult egy szál­lítmány Svédországba, s az utána következő napokban újabb szállítmányok hagyják el a megye területét, az NDK- ba címezve. — AZ EGERSZALÓK1 Vö­rös Csillag 23 holdon, a nosz- vaji Űj Élet 10 és a felnémeti Petőfi Termelőszövetkezet 5 holdon telepít szőlőt a jövő év­ben. Az egerszalóki és a nosz- vaji tsz az egri borvidékre jel­lemző bikavér, a felnémeti pe­dig leányka fajtát telepít, — JÓ ÜTEMBEN halad a viszneki Béke Termelőszö­vetkezet 100 férőhelyes, niag- tárpadlásos, szarvasmarha­istálló rának építése. A tető- szerkezet elkészítése, a tető felrakása után most a belső munkálatokat végzik, s így a szövetkezet tagjai már de­cember első napjaiban be­köthetik az állatokat. Közlemény Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház igazgatósága közli, hogy a Bástyasétány 77 szereposztásá­ból adminisztrációs hiba foly­tán a plakátokról lemaradt Herédy György neve. aki tava­lyi szerepét. Török István pro­fesszort alakítja majd. JÓidÁ tM/hl&hJé j'lMCikwzM l EGERBEN Ma este 7 órai kezdettel, a Szakszervezeti Székház nagy­termében, az MSZMT központi színjátszó csoportja bemutatja „Tacskó” című háromfelvoná- sos színdarabot. A Városi Művelődési Ház­ban délután 5—10-ig tart nyit­va az ifjúsági klub, ahol TV- közvetítés van, s ezenkívül tár­sasjátékok állnak a fiatalok rendelkezésére. A Vöröskeresz rendezésé­ben ma este 7 órai kezdettel, a Park Szálló termeiben Ste- fánia-bál lesz. A zenét a Szö­vetkezeti Tanács „Ritmus tánczenekara szolgáltatja. Megyénk községeinek, váro­sainak kultúrotthonai, műve­lődési házai az őszi és a téli hónapokban a legforgalmasab­bak. Természetesen így gazda­gabbak a műsorprogramok is. Felkerestük az egri Városi Művelődési Ház kulturális elő­adóját, Pintér Dezsőt, s meg­kértük, tájékoztasson bennün­ket az év utolsó hónapjának műsortervéről. Mivel ez a művelődési ház Eger egyik központi szórakozó­helye, színvonalas és gazdag műsortervet kellett készíteni. December hónapban az első nagyobb rendezvény 3-án lesz, Hámán Kató, a kommunista ifjúsági mozgalom mártírja születésének 75. évfordulója alkalmából az ifjúsági klub­ban, mely alkalomból Béri Jó­zsef, a KISZ Városi Bizottsá­gának tátikára tart ünnepi még- em’ékezést A megemlékezés után József Attila A város peremén című költeményének filmváltozatát mutatják be. ötödikén a MÉK KlSZ-alap- szervezete tart Télapó-esttel egybekötött összejövetelt. Ha­todikén kerül sor a megyében az első ifjúsági táncklub meg­nyitására. Ez alkalomból fellép Szenti Edit fővárosi énekmű­vésznő, és Szalkay László tánc- zenekara. Az Irodalmi Színpad decem­beri műsorát 7-én a Gárdonyi Géza Színházban tartják, fővá­rosi művészek részvételével. A műsort az Egész világ színház címmel rendezik meg. Tizedikén Utazás Olaszor­szágban és Bulgáriában cím­mel Suha Andor, a Népújság felelős szerkesztője és Gyurkó Géza helyettes szerkesztő tar­tanak élménybeszámolót. Utá­na a Bolgár kerámia című kis- filmet vetítik. Tizenharmadikán délelőtt Szabó Eszter óvónő mesél a gyerekeknek. Tizenhetedikén kerül sor a Dallamok szárnyán című zenei sorozat második részének elő­adására. Ez alkatomból beve­zetőt mond Gyulai Gaál Fe­renc, a Gárdonyi Géza Színház karnagya. A műsor keretében Les Paul gitárszámok és köz­Felkészülés az olimpiára 1960- ban címmel tart előadást a nagyteremben. Dr. Randé Jenő kiküldött tudósító tart beszá­molót az ENSZ üléseiről. Ugyancsak január hónapban hallhatunk előadást Tizenöt­éves a népi Csehszlovákia cím­mel, amelyen a Csehszlovák nagykövetség munkatársa is részi vesz. A felsorolt műsorterv alap­ján bizonyára mindenki meg­toló’ja majd a maga szórako­zási lehetőségét és az év utolsó hónanjában nem lesz problé­ma hogy hogyan töltsük hasz­nosan és kellemesen az esté­ké Kiss Béla FILMFORUM A törvény, az törvény Ez a einte Femandel és To­to, a két világhírű komikus űj és közös filmjének, amely az olasz—francia határon játszó­dik le, egy kisvárosban, amely­nek még fogadóját is kereszt­ben metszi a határ. Olasz-e. vagy francia, bigámista és de- zertőr-e vagy sem a Fernandel alakította figura? Mire képes a bürokrácia, mire képes a „törvény”, ha bürokraták ke­zére kerül — erről szól ez a filmvígjáték. Két világhírű. ellentétes egyéniségű komikus, jó alap­ötlet: másfél órás nevetési Gondolja legalábbis a gyanút­lan mozilátogató, aki kedven­ceire kíváncsian beül a néző­térre. S mikor vége az elő­adásnak, egy Kézen megszá­molja, hányszor nevetett, s azt, is, hányszor mosolyodott eh Sem a forgatókönyv írója, sem a film rendezője nem tudtaM- aknázni a téma adta lehetősé-, geket, közepes filmnél nem adhatott többet. De ez is el­sősorban Fernandel és Toto érdeme, mintsem a rendezőé, íróé. (gy—ó) Feltaláltam a spanyolviaszt! ü zzel a felkiát­‘-J tással rohant nekem az utcán a fiatalság nevelésén gondolkodó Ta­pasztó. — Megvan! Ér­ted? Megvan! — rázogatja földön­túli örömmel a kezemet és már kezdi is átszelle­mült arccal a mon- dókáját. — A filmek, igen, azok mérgezik a fiatalokat, a gyil­kosságról, hasfel- metszésről szóló darabok. Ezeket kiszuperáljuk, mint Svejket hü­lyesége miatt a hadseregből és idegnyugtató fil­meket gyártunk. Például, képzeld el, pereg a film — mondja és hogy jobban beleéljem magam, elkezd zúgni, sisteregni a járókelők legna­gyobb csodálkozá­sára. — Pereg a film, misztikus megvilá­gításban egy gyár­udvar látható, ahol görnyedt hátú alak lopakodik, kezé­ben kitömött ak­tatáska. A kerítés­nél szétnéz, átug­rik rajta, de a len­dülettől a táska betöri a jelzőké­szülék üvegéi. Felbúg a sziré­na, így: bú-ú-ú ... és búg egyre erő­södve az utca kel­lős közepén. Ami­kor kiszirénázta magát, folytatja: — Fények pász­tázzák a környező bozótot. Kigördül­nek az ügyeletes kocsik. Kezdődik a hajsza! Ágak csapódnak a menekülő arcá­ba, homlokán ve- ritékcseppek je­lennek meg, ro­han, fut tovább, magához szorítva az aktatáskát. — Figyelsz? — szól rám szinte hisztérikusan. — Persze — re­megek előtte. — Majdnem si­kerül elszöknie, de egy üldözésére küldött kedvesnő­vér felfedezi és el­fogja. Az autók körbeveszik a ref­lektorfényben re­megő férfit, aki még mindig a ke­zében szorítja az aktatáskát, így ni — és mutatni akar­ja a nyakamon. — Az üldözést vezető főmérnök kiszakítja kezéből a táskát, amely­nek tartalma ft földre hull. — A Zamakó gyártási terve! — szörnyednek él az üldözők. Fogság követke­zik. Az asszisz­tensnő egyre gyak­rabban látogatja, amiből a notórius mozilátogató előre sejti, hogy házas­ság lesz. Igaza van. A tolvaj elveszi, az asszisztensnőt és ő is beáll a Za- makó-gyárba és együtt dolgoznak az új gyermektáp­szeren. S utána az Odol- reklám eltűnésé­vel, majd a Dar- mol futóverseny győzteséről készült filmmel javítom a fiatalokat Űjra magyarázatba kezd, de két mar­cona ápoló lép ki a stoppoló mentő­ből és sűrű bocsá­natkérés közepette az autóba tuszkol­ják. — Már negyed­szer szökik meg — mondja búcsúzóul a vezető és ahogy a klinika felé ro- boaó autó után né­zek, szomorúan szorul, össze a szí­vem: mi lesz vele­tek, fiatalok? (—ács) uiiiiiimirmituiiJiiiiiiiiiiiiiiiinni!!« ]i!:iiiiit«««iniiimniiH:!i:;»u«in:iiiiiinii»iiiiiii!i!]iiiii!iininiiiininuiiniiiiniiiiniiKiiininiuiitinitiniimmnii«K»* Táncsics Mihály út Drága napsugár. • • Mosik műsora» MUNKÁSOTTHON MOZI műsora- November 29-én, vasárnap dél­előtt U órakor matiné: Maekószöktetés November 29-én, vasárnap dél­után S és T órai kezdettel: Hárman jöttek az erdőből EGRI VÖRÖS CSILLAG Törvény az törvény EGRI BRÖDY A kék nyű GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Emberi sore GYÖNGYÖSI PUSKIN Menekülés az árnyéktól HATVANI VÖRÖS CSILLAG agyúinak a fényei HATVANI KOSSUTH Felhívás táncra FÜZESABONY Dulszka asszony erkölcse PÉTERVÁSARA A torreádor műsora: ­Egerben este % S órakort Nyugtalan boldogság JEianoo-bérletj ligáskor is az. de különösen ilyenkor, no- vember végén, amikor már ködök húzódnak meg a délutáni sötétedésben, a nappalokat pedig annyiszor elszomorítja a szürke esőfelhő, amely olyan vigasztalanul el tudja takarni az eget. Ma délben is felragyogott a fénye, és meg­szépítette a vasárnap délutánt. Kicsalogatott engem is a hegyek felé, egy kis délutáni sétára. A Vécsey-völgy házai boldogan fürödtek ragyogó fényében, s a sok csillogó ablak szinte nevetve, kacagva beszélgetett át egy­másnak az utca két oldaláról. A téglagyár kéménye felmagasodva pipálgatta vasárnapi, pihenő füstjét a tiszta ég kéksége felé. A nyugalom, a béke, a csend húzódott mellém mindenfelől. Olyan jólesett ereznem, hogy mellettem vannak, kísérnek engem, elbeszél­getnek velem... Az Almagyar-tetőn megálltam. Visszanéz­tem a városra. A nap már búcsúzott tőle, a Hajdúhegy magasáról nézett vissza rá. Ko­rongjában vörös fények égtek, de olyan erőt­lenül, hogy a szemem hunyorgatás nélkül tudott szembenézni vele. Az a néhány felhő­foszlány, amely alatta pihent, mintha támo­gatta volna. Viszonzásul arany ló színeket ka­pott tőle, amelyek megvilágították, megfénye­sítették, megszépítették, mintha ezernyi mo­soly mosolygott volna bennük. Aztán eltűnt a nap, lebukott napnyugat felé, a dombok mögött, de sugarait még to­vább ott pihentette az égen. A vörös fények lassanként az opál tündöklésébe ragyogtak át, amelyekben a narancs, a kék, a zöld színek játszották egymással égi játékukat. Aztán el­szürkült minden, a felhöfoszlányok is elvesz­tették aranyló mosolyukat. A Várhegy felől hűvös szél kelt útra, hogy megzörgesse az elszáradt, rozsdás leveleket, amelyeket még őrizgettek a termésüktől meg­fosztott szőlők. A gyorsan lehulló estében elindultam ha­zafelé. Már égtek az utcai lámpák, sápadt fé­nyükkel szomorúan nézték, hogy gyülekezik alattuk a novemberi köd. Eltűnt a nap, vele a fény, a simogató me- leg. Milyen jó tudni, hogy visszajön újra, fel- aranylik az ég magasán, talán már holnap, hogy fényét, melegét, simogatását újra ide­adja nekünk, az embereknek ... HÖRVÖLGY1 ISTVÁN Czázharminckiienc évvel ezelőtt, 1820. november 28-án a reakciós porosz király­ság rajnai tartományában szü­letett Engels Frigyes. Apja szi­gorú, hatalmaskodó és vallá­sosságban túlbuzgó ember volt. Gimnáziumi tanulmányait félbe kellett szakítania és egy ideig apja irodájában dolgo­zott, majd egy nagykereskedel­mi cég alkalmazottja lett Bré­mában. Családjával egyre in­kább ellentétbe kerül. Még 24 éves sincs, amikor így ír egyik Marxhoz intézett levelében: „Gyalázatos dolog gyárosnak lenni,- azaz olyan burzsoának, aki aktívan áll szembe a pro­letariátussal.” Apját felhábo­rítják fia politikai nézetei és csupán anyjától kap némi meg­értést, támogatást. Gyűlölni igazán filozófiai ta­nulmányai tanították meg. Kap­csolatba került az Ifjú Német­ország radikális érzelmű iro­dalmi csoporttal, majd 1841- ben Berlinben megismerkedett az ifjú hegelistákkal. De amíg az idealista Hegel csak a szel­lem és az eszmék fejlődéséről és változásáról beszélt, Marx és Engels a létező anyagi világ fejlődését látták és megváltoz­tatását akarták. Engels ideológiai fejlődése szempontjából nagy jelentőségű angliai útja. Manchesterbe köl­tözött, az angol ipar fellegvá­rába, ahol közeli kapcsolatba kerül a proletariátussal. Meg­ismeri a munkások nyomorát, életét, foglalkozik sorsukkal és tanulmányozza a munkásosz­tályról írt műveket. Ilyen elő­zetes munka után készítette el „A munkásosztály helyzete Angliában” című nagy jelentő­ségű művét, amely 1845-ben jelent meg. Ezt a művet Lenin „A világ szocialista irodalma egyik legjobb művének” ne­vezi. |£ ét évi angliai tartózko­dás után visszatért Pá­rizsba, ahol Marx Károllyal is­merkedett meg. Mindketten részt vettek a párizsi forradal­mi csoportok mozgalmas éle­tében. Engels keményen veszi fel a harcot az „igazi szocializmus” frázisát pufogtató, a valóság­ban a munkás tömegeket lené­ző irányzatokkal szemben. Na­gyon egyszerűen, de minden félreértést kizárva határozza meg a kommunizmus lényegét és ezzel a 26 esztendős Engels egyenesen megsemmisíti az „igazi szocializmust” hirdetők tanait. Az 1848-as forradalom ide­jén Marx és Engels a demok­ratikus szellemű Üj Rajnai Újság-ot szerkesztik. Engels részt vett a fegyveres felkelés­jen is, majd a szabadsagnarc >ukása után menekülnie kell. Svájcon keresztül Londonba ér- :ezik. Szorgalmasan tanul, íyarapítja nyelvtudását és vlarxszal váltott levelei mind- nind egy láncszeme a tudomá- íyos szocializmus eszméjének '864-ben Marxszal együtt ala- cítják meg az első Nemzetközi Vlunkás Szövetséget. 1877—78- ían írta az Anti Düring című iönyvét. Marx halála után_ ő lolgozta fel és adta ki a Tőke T. és III, kötetét. A Tőke e tét kötete valóban kettőjük nűve és ha most idézzük saját szavait, hogy „Marx mellett én i második hegedűt játszottam”, ikkor e mű esetében eltekint- íetünk a nagy barát e leg- nesszebbmenő önzetlenséget, szerénységet eláruló szavaitól. 1895-ben Engels Frigyes ha­diéval olyan forradalmi har­cos húnyta le szemét, aki egész Hetében az elnyomott tömegek érdekeiért küzdött, ki soha nem ankadó fáradsággal hirdette ;s tanította, hogy a „proleta­riátus felszabadítása csak ma­cának a proletariátusnak a nűve lehet”. ^ világ proletariátusa örök hálával és kegyelettel emlékezik meg nagy tanítójá­ról. Nagyné. Kiss Margit a TIT tagja. Az egri Városi Művelődési Ház műsortervéből kedvelt magyar operettreszte­tek kerülnek bemutatásra. Utazás Amerikában címmel 18-án a kultúrteremben Beb- rits Anna, a Népszabadság munkatársa tart előadást a nagy látogatás napjairól. A be­számoló után Hruscsov Ame ■ rikában című kisfilmet vetítik. Húszadikán ugyancsak me- sedé’előttöt rendeznek, ame­lyen Varga Magda óvónő me­sél a gyermekeknek. 10 + l éves a Magyar Rádió tánc­zenekara címmei 21-én a Mű­velődési Ház és az Országos Rendező Iroda közös rendezé­sében tartanak előadást a film­klub termében. Ez alkalomból fellép a Magyar Rádió 24 tagú tánczenekara, a Módos vokál- együttes, va’amint Vámosi Já­nos, Zárai Márta, Sárosi Ka­talin és Keméndy András mű­vészek. Hull a hó címmel rendezi meg a bábszínpad és balett­iskola karácsonyi nagy műso­rát a gyermekek részére 25-én, a nagyteremben. Huszonhato­dikén este karácsonyi bál. A Dallamok szárnyán című ze­nei sorozat harmadik előadását 30-án rendezik meg, amelyen Verdi, Puccini és Erkel örök­szép operáiból részleteket hall­hatunk Bevezetőt mond Husz- thy Zoltán karnagy. Az év utolsó napjaként, 31-én Vidám, zenés évvége címmel műsoros szilveszteri bált ren­deznék, ahol helyi és fővárosi művészek is fellépnek. A felsoro’takon kívül 5-t51 14-ig a Művelődési Ház foto- és képzőművészeti szakköre az ifjúsági klubban kiállítást ren­dez. Megtudtuk még azt is, hogy december hó minden má­sodik hetében a Kertész utcai és a Szovjet hadsereg úti álta­lános iskolai tanulók számára a Művelődési Ház különböző témákról ismeretterjesztő elő­adást rendez. Igen változatosnak ígérkezik a jövő év első hónapja is, amelyből az érdekesebbeket megemlítjük. Január második hetében Szepesi György, az is­mert rádióbemondó, A magyar sport eredménye 1959-ben és ; Xí árosunkban is van. Egyik legszebb í ’ útja Egernek. A Népkerten át vezet, \ összeboruló fák alatt, a patak mentén. A ^messze benyúló tisztások hallgató csöndjét [ nem zavarja meg a patak csobogása. Egyik i is megnyugtat, a másik is pihentet, mintha [ nagy erdők mélyén járnánk messze, bent. \ Az út azért más. A városgondozás gondos­kodott arról, hogy kényelmessé tegye. Hen­gerrel simította el a forró aszfaltot, az út [közepére villanyoszlopokat állított, hogy ki- jtárt karjukon esténként kigyulladjon a fény. ) Ilyenkor szép igazán ez az út. A magasból [ sugárzó fények úgy hullnak le az úttestre, ! mint ezernyi gyémánt Csillognak, ragyog- I nak, megfényesítik a kopott színeket. Fel- [ aránylanak a lehullott avaron, amelyet zö­■ rögve sodor ide-oda a novemberi szél. Benéz- [ nek a magasba nyúló csupasz fák közé, s . fekete törzsüket megvilágítják. A lombtalan • gallyak között is elnézelődnek, de ott már ! csak lopva, mintha félnének a sötétségtől, ■ amely a magasból erőszakosan tör lefelé. [Legszívesebben a bokrok gallyain játszadoz­■ nak, s mint hancúrozó gyerekek, széppé te- [szik, kedvessé még a november haldoklá­sát is... [ A karcsú, fehér oszlopok tréfálkoznak is. \ A két karjukról lelógó lámpaernyők mintha [a messzeségben összefutnának, egymásba ér- \ nének. Pedig dehogy. Ahogy tovább me- [ gyünk, vesszük észre, hogy éppen olyan tá- [volságban vannak egymástól, mint az út kez- I detén. Szemfényvesztés ez? ... Nem, csak [egyszerű fizikai törvény, de olyan jólesik ezt ; az érzékek hullámain látni. Hisz a tudás [valóban mindent megad, amit az élet elénk ■ vetít, de az érzékek tovább mennek, érzéssé | szépítik azt, s ezen keresztül megszépül a [tudás is, elveszti azokat a sokszor komor szí- - neket, amelyek annyi embert a messzeségbe [tolnak el tőle. | Erre is megtanít ez az űt. Csak az a baj, |hogy akik járnak rajta, nem gondolnak erre. ! Pedig az utak mindig tanítanak, magát az [életet hozzák elénk. Csak nem hallgatunk ■ rájuk, önmagunk sorsával vagyunk telítve = mindig. Ezt a sorsot tehetnénk könnyebbé, ^szebbé, sokszor elviselhetőbbé, ha hallgat- |nánk néha arra is, hogy mit mond nekünk laa út, amelyet napról napra járunk...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents