Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-27 / 279. szám

2 N £ P 0 J S A G 1959. november TI.. pétit** Péter János felszólalása az ENSZ közgyűlésén WMmm. Kudarc vár minden olyan kísérletre, amely alá akarja ásni a szocialista rendszert Magyarországon ItuiiijrcoV beszéde a „magva** kérdés” napirendre tűzéséről Nem kétséges az a tény,. hogy azok a hatalmak, ame­lyeknek képviselői az ENSZ- ben az úgynevezett magyar kérdés felvetését kezdeményez­ték, nem kis szerepet játszot­tak a magyarországi ellenfor­radalmi lázadás előkészítésé­ben és végrehajtásában. Az Egyesült Államokban és más nyugati országokban bizonyos körök ma Is elősegítenek és mindenképpen támogatnak mindennemű aknamunkát Ma­gyarország, valamint a többi szocialista ország ellen, abban a reményben, hogy így meg­akadályozhatják ezekben az országokban a szocialista rendszer további fejlődését és megszilárdítását. A „magyar kérdés” körül az ENSZ-ben csapott hűhó a fenti aknamun­ka egyik megnyilvánulása. Az élet már bebizonyította, hogy kudarc vár minden olyan kísérletre, amely alá akarja ásni a szocialista rendszert Magyarországon. Mindazon­által az ilyen kísérletek aka­dályozzák a nemzetközi hely­zet normalizálását és az állam­közi kapcsolatok megjavítását. A hidegháború legsötétebb korszakára jellemző „magyar kérdés” feltámasztása, ma kü­lönösen helytelen, hiszen Hrus­csov szovjet kormányfőnek Eisenhower elnökkel történt találkozója nyomán észrevehe­tő javulás mutatkozik a nem­zetközi helyzet fejlődésében. A találkozó után kiadott szovjet —amerikai közös nyilatkozat­ból világosan következtethe­tünk: a két kormányfő egyet­értett abban, hogy közös erő­feszítésekkel a nemzetközi helyzet enyhítésére kell töre­kedni, és békés úton kell ke­resni a vitás nemzetközi kér­dések rendezését. A világ né­pei megelégedéssel fogadták a találkozót és annak eredmé­nyeit. A nyugati államférfiak közül is mind többen kezdik megérteni, hogy el kell térni a hidegháború végzetes politiká­jától. A nemzetközi helyzet javu­lása kétségtelenül elősegítette a jelehlegi ülésszakon at együttműködés légkörének ki­alakulását. Már megelégedés, sei állapítottuk meg, hogy i küldöttségek együttműködése ; közös szovjet—amerikai hatá­rozati javaslat kidolgozásán vezetett az általános, teljes le szerelés kérdésében. E javas \ lathoz ezután az ENSZ össze: 1 többi tagja csatlakozott. Hatá­rozat született a nukleári: fegyverkísérletek megszünteté­sének kérdésében és egész se­reg más kérdésben. Reméljük hogy ez a gyümölcsöző légkö: továbbra is fennmarad a na pirend megoldására váró má fontos kérdéseinek vitájánál is A szovjet küldöttség haj­landó minden erőfeszítés­re ennek érdekében és ha- J tározottan sikraszáll min­den olyan kísérlet ellen. ’ amelynek célja az orszá­1 gok közötti viszály kiéle­zése, a közgyűlés légköré­nek megrontása. Furcsa hatást keltenek Lodg> ! A lengyel páriáim szovjet leszerelési ’ VARSÓ (MTI) Lengyel par ’ lament szerdai ülésén határc zatot hozott, s ebben támogat ja a Szovjetunió Legfelső Ta nácsának az általános és telje leszerelésről a világ parla mentjeihez intézett felhívásé j A határozat egyebek közöl kimondja: a szovjet leszerelés j javaslat megfelel a lengyel né . létérdekeinek és vágyainál Ezért a parlament kinyilvánít r ja, hogy a Lengyel Népkö; t társaság mindent megtesz a j általános és teljes lőszereié y megvalósításáért. A vitas neu - zetközi kérdések békés rrtégo dósáért, a különböző társada amerikai megbízottnak azok az erőfeszítései, hogy teljesen más megvilágításba helyezze ezt a kérdést. A közgyűlés novem­ber 23-i ülésén mondott beszé­dében Lodge próbálta úgy beál­lítani a dolgot, hogy a „magyar kérdés” napirendre tűzésének terve összhangban áll azzal az együttműködési szellemmel és a nemzetközi feszültség enyhí­tésére irányuló törekvéssel, amely Hruscsov és Eisenhower Camp David-i beszélgetéseiről kiadott közleményben tükröző­dik. Minden elfogulatlan ember számára világos, hogy ellenkezik a Camp David-i szellemmel az a kísérlet, amelynek célja durva be­avatkozás egy szuverén ál­lam belső életébe, azzal a szándékkal, hogy az illető országban erőnek erejével uépéllenes rendszert ve­zessenek be. Talán az Egyesült Államok képviselője úgy véli, hogy a nemzetközi kapcsolatok ügyét, többek közt az amerikai— magyar kapcsolatok normalizá­lásának ügyét használják azok a koholmányok, amelyek el­hangzottak felszólalásában a Magyarországon végbemenő ál­lítólagos „bestialitásokról” és „kegyetlen kedésekről”, a „szö- gesdrótról”, az „őrtornyokról”, a „gyarmati nyomor fészkéről” és így tovább? Mellesleg szólva csaknem ilyen kifejezésekre gondol Lodge úr, amikor buz­dít, hogy a közgyűlésen éljünk a parlamenti nyelvvel? Semmiféle nyelvészeti bű­vészkedéssel nem lehet ellep­lezni azt a tényt, hogy lényegé­ben a hidegháború hívei ismét fel akarják használni az ENSZ-t a nemzetközi helyzet megrontására, az ülésszakon részvevő küldöttségek gyakor­lati együttműködésének alá- áknázására. Amennyiben azt akarjuk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete valóra váltsa a népek reményeit, ak­kor az ENSZ-nek hathatósan elő kell segítenie a béke meg­őrzését és megerősítését Félre kell dobnia mindent, ami aka­dályozza az alapokmányokban lerögzített elvek következetes megvalósítását. A szovjet küldöttség úgy vé­• U: mindenkinek, aki valóban törekszik a nemzetközi helyzet ! további javítására, kötelessége, hogy megakadályozza az 1 ENSZ-ben a hidegháború lég­körének feltámasztását, köteles­sége, hogy ne engedje a köz­gyűlést eltéríteni a világbéke fenntartásának érdekeit szolgá­ló fontos nemzetközi kérdések megoldásától. A szovjet küldöttség ragasz­kodik ahhoz, hogy utasítsák e; az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzésének javasla- ! tát. (MTI) •itt állási ogla! uhu a javaslat kérdésében • mi és politikai rendszerű ál­- lamok békés egymás mellett- éléséért. (MTI) s----------------------------­Id őjárás Jelentés j Várható időjárás péntek estig: Párás, több helyen ködös idő. Dél- 3 nyugaton felhöátvonulások. egy- két helyen kisebb esővel, vagy lia­- vasesővel. Gyenge légáramlás. Várható legmagasabb nappali hö- ' mérséklet pénteken: plusz 4—7; 2 az erősebben ködös helyeken oiusz s 4 fok alatt, legalacsonyabb éjsza- _ kai hőmérséklet: mirtusz 1—-mínusz i fok között. Távolabbi kilátások: Ftlhósebb- idő, kisebb eső, havaseső. NEW YORK (MTI) Az ENSZ- közgyűlés szerda délutáni ple­náris ülése, amely magyar idő szerint 21 órakor nyílt meg, megkezdte az úgynevezett ma­gyar kérdés napirendre tűzé­sének vitáját. Az ENSZ alapszabály van A közgyűlés legjobb tudó­másom szerint még soha nem került ilyen különös helyzetbe, mint ma. AtTa kérik, hogy hozzon határozatot anélkül, hogy tudná, miről is kell ha­tároznia — kezdte meg beszé­dét a magyar ENSZ-küldött- ség vezetője. A vita tárgyát képező javaslat arra kéri a közgyűlést, tűzzön napirendjé­re egy fontos és sürgős jellegű kérdést. S ezt olyan jelentés alapján tegye, amelynek tin­táiméról sejtelme sincs. A ja­vaslatot a 13, ülésszakon elfo­gadott egyik határozat értel­mében terjesztették elő. Mint ismeretes, e határozat szerint korábbi határozatok végrehaj­tásával kapcsolatos fontos fej­leményekről vagy a tagálla­mokhoz, vagy a közgyűléshez lehet jelentést benyújtani. A közgyűlésnek ma azzal a kér­déssel kell foglalkoznia, hogy egy, az említett határozat alapján készült jelentést fontos' és sürgős kérdésként napirend­re tűzzön. Mivel magát a jelentést nem nyújtották be, a közgyűlés nem dönthet arról, vajon elég­séges-e azt a tagállamok elé terjeszteni, vagy pedig valóban olyan fontos, sürgős-e a kér­dés. hogy az ülésszak késői szakaszán érdemes az értékes időt annak megvitatására for­dítani. A közgyűlés tagjainak kell elbírálniok, helyes-e az az el5árás és mérlegelniük e kü­lönös eljárás okait. Mivel itt az ENSZ alap­szabályainak megsértéséről van szó, arra kérem a kül­döttségeket, hogy ne sza­vazzák meg a javaslatot. Kérésemet még más jelentős érvekkel is alátámaszthatom. Hogy ezeket tisztázhassam, röviden kommentálni szeret­ném az ügyrendi bizottság je­lentését. A jelentés azt a lát­szatot kelti, mintha az ügy­rendi bizottságban a jelentés első pontjában említett két le­ül ran a járásit Azt lehetne erre mondani, hogy tegnapelőtt például az amerikai javaslat szavazat- többséget kapott. Ennek az el­lentmondó helyzetnek megér­téséhez szükséges, hogy alapo­sabban megvizsgáljuk e javas­latok hátterét. A módszer és a taktika egyszerű, sőt átlátszó A Magyarországról szóló hamis állításokat, célzatos lap'elentéseket és rágal­makat hivatalos és félhi­vatalos amerikai szervek találják ki, hogy azután a hírközlés min den eszközével terjesszék, meg botránkoztassák a jóindulati embereket , majd ugyanezek nek az amerikai szerveknek <- képviselői az emberi jogok vé­delmezőiként lépjenek fel a saját maguk kiagyalta cselek­ményekkel szemben. A magya­rázó memorandum egyes uta­lásai ilyen kitalá1 ásókból szár­maznak. önök közül is soka­kat befolyásolnak ezek a ko­holmányok. Vannak ennek a játéknak cinikus vonásai is. Ezt is bizonyítani tudom Elő­fordul hogy az Egyesült Álla­mok hivatalos és félhivatalos szervei felforgató elemeket dobnak át Magyarországra az­zal a céllal, hogy ellenünk meg­torló lépéseket provokáljanak ki, s azután ugyanennek a kor­mánynak képviselői megint csak az emberi jogok védel­mezőnként állnak elő. Jól tu­dom, hogy megállapításom sú­lyos, azonban ismét kijelen­tem, hogy amit mondok, bizo­nyítani is tudom E bizonyíté­kokat maid későbbi időpont­ban terjesztem elő. Egyelőre ennyit válaszolok a Magyaror­szágra szórt rágalmak nagyob­bik részére. A vitában elsőnek Péter Já­nos, a külügyminiszter első he­lyettese, a Magyar Népköz- társaság ENSZ-küldöttségének vezetője szólalt fel, aki a kö­vetkezőket mondotta: ainak megsértéséről sxó veiről szavaztuk volna. A va­lóság azonban egészen más. És ez a tény különösen sokat mond a nemzetközi helyzet összefüggésében, s nem utolsó­sorban a magyar—amerikai kapcsolatok szempöntjából. Mi történt ugyanis az ügyrendi bizottságban? Több küldöttség vitatta, hogy a múlt évi hatá­rozat alapján eljáró tisztelet­re méltó úriember illetékes-e ilyen levél beterjesztésére. Egyesek vitatták, mások állí­tották, hogy joga van új napi­rendi pontként felvételét java­solni. A magyar küldöttség az Egyesült Államok küldöttsé­gének levelét is azon az ala­pon kifogásolta, hogy az csu­pán egy több küldöttség által vitatott érvénytelen javaslatot támogat. Fontos, volt látnunk az ügyrendi bizottság hivata­los jegyzőkönyvéből, hogy az Egyesült Államok küldöttsége a Magyarországra vonatkozó napirendi pont elfogadását an­nak ellenére is erőszakolta, hogy az eredeti javaslat ne­hézségekbe ütközött és nem lett volna keresztülvihető. Vé­gül a vita eredményeként az ügyrendi bizottság kizárólag az Egyesült Államok küldöttsé­gének levele felett szavazott, s mindez nem érdektelen a mostani vitában és az előbb említett összefüggésben. A ma­gyar küldöttség jól tudja, hogy nemcsak a jelenlegi közgyűlé­sen, hanem több más kor­mányközi szervezetben Is az úgynevezett magyar kérdést az amerikai kül­döttség mesterkedései kö­vetkeztében használják fel újabb feszültség előidézé­sére. A teremben jelenlevő küldöt­tek saját személyes tapaszta­latukból tudják, hogy ezen a közgyűlésen senki sem törő­dött ezzel a kérdéssel mindad­dig. amíg az Egyesült Államok küldöttsége elérkezettnek nem látta áz időt arra, hogy a szín­re lépjen. ttok hátterében? A magyar kérdés napirend­re tűzését a fentieken kívül még a következőkkel próbálja indokolni a magyarázó memo­randum: „A magyar hatósá­gok továbbra sem hajlandók hozzájárulni, hogy az ENSZ Különmegbízott ja Magyaror­szágra látogasson és nem haj­landók bármilyen módon is együttműködni eben a kérdés­ben az ENSZ-szel." Ez a meg­állapítás nem indokolhatja a kérdés napirendre tűzését és nem is lehet rá ok a követke­zőknél fogva: Először hivatkozni szeretnék az alapokmány félreérthetetlen rendelkezéseire, amelyek sze- . rint a közgyűlés határozatai i ajánlójellegűek. E tekintetber ■ tanulságos idézni egy kijelen- 1 tést. amely ebben a terember hangzott el néhány nappal ez- ’ előtt Franciaország képviselője részéről. Különös i ellentmondás Franciaország egyes szövetsé- . gesei és különösen az amerikai 5 küldöttek, nem ütköznek meg t azon, hogy Franciaország szem- . beszegül egy olyan határozattal,- amely nagvon enyhe és udva- c rias formában arra irányul,- hogy megakadályozza az atom- t bomba-kísérletek felújítását és- ezzel nemcsak áz afrikai népe­- két, hanem az egész világot és- a javuló nemzetközi helyzetet- veszélyezteti. Nem, Franciaor- . szág egyes szövetségesei, külö- _ nősen az amerikai küldöttek. _ nem ütköznek meg ezen. Meg- e ütköznek viszont azon. hogy a magyar kormány nem „ hajt végre egy példátlanul sértő hangú határosaiét. mert az olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek kizá­rólag a magyar kormány illetékességébe tartoznak és nem érintik más népelv életet. Másodszor: az összes eddigi határozatok megfogalmazása olyan rágalmazó és megalázó hogy azoknak egyetlen tagállam I sem tenne eleget. Harmadsorban: utalok a leg- | utóbbi ülésszakon elfogadott j határozat alapján eljáró tiszte­letre méltó úriember működé­sére. Jelentését még nem ter­jesztette be ugyan az ENSZ- be. de máris előadást tartott — néhány nappal ezelőtt például Montrealban —. egy olyan kér­désről, amelyhez az említett határozat alapján nyúlt hozzá. Több alkalommal bebizonyítot­ta, így Montrealban is, hogy nem az igazi ENSZ-szellemet, hanem csupán a hidegháborút szolgálja. Ebben a vonatkozásban csak még egy mondatot szeretnék mondani: Ha az ENSZ bármi­lyen formában valamilyen to­vábbi lépésre szánná el magát, amely bármilyen módon kap­csolatban van a korábbi hatá­rozatokkal, vagy a múlt évi ha­tározat alapján eljáró tisztelet­re méltó úriemberrel, akkor ez a lépés önmaga sorsát pecsételné meg. Néhány szót kívánok szólni a sürgősség kérdéséről is. Az ügyrendi bizottságban a kér­désnek napirendre tűzését azon az alapon kifogásolták, hogy nincs szó sürgősségről. Válaszul a bizottság egy tisztelt tagjától azt hallottuk, a sür­gősség abban áll, hogy a ma­gyar kormány álláspontjában az utolsó percig valamilyen vál­tozásra számítottak, amely megfelelne a javuló helyzetnek és a Camp David-i tanácskozá­sok szellemének, de most, mi­után változás nem történt, az ügy sürgőssé vált, mert az ülésszak végéhez közeledik. Erre az érvelésre két észrevé­telem lenne: Nagyon téved, aki úgy értel­mezi a békés egymás mellett élés politikáját, hogy az ürügy lehet az ENSZ-tagáilamok bel- ügyeibe való beavatkozásra. A Camp David-i szellemet nem lehet ürügyül hasz­nálni újabb beavatkozásra és így újabb feszültség elő­idézésére sem. Az érvelés második része könnyebben érthető, vagyis: mivel az ülésszak a végéhez közeledik, a kérdés sürgős Sürgős azoknak, akik elégedet­lenek az ülésszak viszonylag jó légkörével és biztató eredmé­nyeivel. A kérdés sürgősnek látszik azok szemében, akik ezi az ülésszakot nem kívánják építő hangnemben befejezni. Végül: A magyarázó memo­randumban foglalt utalások — mint már mondottam —, vagy puszta hitalálásohra hirntlioxnah. vagy olyan ügyeikre, ame­lyek kizárólag Magyarország belső jogalkotásának körébe vagy pedig egy regionális egyezmény, a varsói szerződés illetékessége alá tartoznak Azért a javaslat alaptalan, el­lenkezik az alapokmánnyal és az ügyrenddel. Kérem a kül­dötteket, hogy ne szavazzák meg. A kérdés napirendre tűzést csupán azt bizonyíthatja a ma­gyar nép előtt, hogy ebben c ( különleges esetben a reakcit . erői még elég erősek ahhoz : hogy a világszervezetet hideg ‘ háborús célokra és a magya nép érdekei ellen használjál fel Azok a küldöttségek, ame . lyek nem szavazzák meg a ja vOslátot. a magyar nép érdeked á világfeszültség csökkentésé és a népek kölcsönös megérté sét támogatják. (MTI) NEW YORK (TASZSZ): Kuz­lyecov, a szovjet küldöttség 1 .ezetője az ENSZ közgyűlésé- I; lek szerdai ülésén az úgyne- t reaett magyar kérdés napi- k •endre tűzésének vitájában a t következőket mondotta: t £ A főbizottság ülésén a szov­jet küldöttség határozottan él- . enezte e ‘nemlétező kérdés napirendre tűzését és ellenzi , nőst is. j A „magyar kérdés” felveté- r se az ENSZ-ben beavatkozás j egy szuverén állam bel ügyei- £ be, s ez nyíltan ellentmond az ; ENSZ alapokmányának. Az ; alapokmány második cikkelye ( világosan kijelenti, hogy „az i alapokmány semmi esetre sem i jogosítja fel az Egyesült Nem- 1 zetek Szervezetét, hogy beavat- < kozzék olyan ügyekbe, ame- 1 lyek lényegében véve vala­mely állam belső hatáskörébe j tartoznak”. Ma viszont, az alapokmány , ellenére és nem törődve a Ma- . gyár Népköztársaság kormá- ; nyának jogos tiltakozásával, ( ismét kísérlet történik beavat- , kozásra e köztársaság ügyei- ; be, pusztán azon egyszerű ok- . nál fogva, hogy Nyugaton ; egyeseknek nem tetszik Ma­gyarország belső rendszere. Ez ; azonban, uraim, i kizárólag a magyar nép dolga és nem tartozik sen­ki másra. Csak a magyar nép dönthet saját sorsa fölött és állapíthatja meg, melyik rendszer felel meg legjobban érdekeinek. A Magyarország körül csa­pott hűhó kezdeményezői az „alapvető emberi jogokra” hi­vatkozva, próbálják igazolni eljárásukat. Ez azonban telje­sen alaptalan. A magyar nép „szabadságáról” hangoztatott szólamok képmutatóak. Szabad legyen feltennem a kérdést, hogy az Egyesült Ál­lamok és a többi nyugati hata­lom képviselőinek hol volt a „humanizmusa” és „embersze- retete”, amikor 1956-ban véres megtorlás folyt azok ellen a magyar dolgozók ellen, akik felléptek a fasiszta rendszer­nek hazájukban való visszaál­lításával szemben, amikor tom­bolt a reakció őrülete, amikor közéleti személyiségeket és má­sokat lőttek agyon. Nincs olyan bűntény, amelyet a reakció rö­vid garázdálkodása alatt ne követett volna el Magyarorszá­gon. Abban az időben a lázadás igazi sugalmazó! nemhogy nem ítélték el, hanem épp ellenkezőleg, bújtogatták védenceiket e bűntényekre a magyar nép ellen. Nem nehéz felismerni, hogy most a humanizmusra való hi­vatkozás leple mögött újabb kísérletek történnek egy nép­ellenes magyarországi rendszer visszaállítására, olyan rendszer Visszaállítására, amely nyíltan tiporná sárba a dolgozók jo­gait. Ami a szovjetellenes kiroha­násokat és a Szovjetunió állás­pontjának elferdítését illeti, e tekintetben a küldöttség nem kíván részletekbe bocsátkozni, csupán néhány tényt szándék­szik megemlíteni. Ismeretes, hogy az ellenfor­radalmi elemek 1956-ban Ma­gyarországon megkísérelték a szocialista rendszer megszün­tetését és a fasiszta Horthy- uralom visszaállítását. A re­akciósok maroknyi csoportjá­nak e lázadását azonban a ma­gyar nép, a Szovjetunió és a többi szocialista országok né­peinek testvéri segítségével gyorsan és teljesen elfojtotta. A szovjet csapatok, amikor se­gítséget nyújtottak a magyar népnek a kívülről támogatott belső ellenforradalom elleni harcához, a magyár kormány kérésére és a varsói szerződés­nek megfelelően jártak «L

Next

/
Thumbnails
Contents