Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-27 / 279. szám

19S9. november 27., péntek

»tPOISÍO

Szövetkezeti asszonyok

Ezzel természetesen együtt jár az. hogy ha az asszonyok nagyobb részt vállalnak a közös munkából, akkor éppen úgv. mint ahogy azt a városi asszonyoknál is, könnyíteni kell az otthoni, háztartási gondokon. Ennek egyik megoldása az. hogy egyik-másik szövetkezetben általában ötnapos munkahetet dolgoznak le az asszonyok. a szombati nap szabad, az a család rendbentartására szolgál. Hasonlóan könnyítést jelent, hogy a gyermekes asz- szonyokat általában lehetőség szerint olyan területre osztják be munkára — közel a faluhoz —. ahonnan haza is nézhetnek, megfőzhetik az ebédet. Ezek azonban csak az első lépések, sok dologgal lehet még köny- nyebbé tenni a falusi asszony második műszakját. Egyikmásik faluban kezdeményezték a mosógép-kölcsönzést. Ezt minden falura ki kellene terjeszteni, s hasznos volna, ha erősebb termelőszövetkezeteink vezetősége erre is áldozna

pénzt. Egy-egy mosógép vagy más háztartási gép közös megvásárlása és térítés ellenében való kölcsönzése, legalább Olyan hasznos lenne, mint a fiatalok számára megvásárolt sport- és egyéb felszerelés. Mert amíg az a fiatalokat vonzza jobban a szövetkezetbe, addig ezek az asszonyok részére teszik leNéhéz volt a parasztasszony sorsa régen. Várukra nehezedett a föld kemény munkája, a háztartás, a gyermekneve'és, óokszor a semmiből teremtette elő az élelmet — s mindezt még nehezebbé tette, hogy nein sok szava volt otthon a háznál. Elnyomott volt mint paraszt és elnyomott, lenézett volt mint nő. Esztendőkkel ezelőtt Sztálin elvtárs így határozta ezt meg: ,Míg pártában járt, hogy úgy mondjam, a dolgozók leghitványabb jának tartották. Az apjának dolgozott fáradhatatlanul és apja még szemére vetette: ,Az én kenyeremet

eszed’ Mikor asszony lett. a férjének dolgozott, s úgy dolgozott, ahogy a férje kényszerít ette és a férje megint csak szemére vetette: .Az én kenyeremet,, eszed’. A falun a nő utolsó volt a dolgozók között.”

E megállapítás úgyszólván a világon minden ország paraszt- asszonyára áll. Baráti beszélgetések során nem egy asszony elmesélte már nekünk Is, hogy a munkában éppen úgy ki kellett vennie részét, mint a férfiaknak, s nehéz mezei munka mellett rá várt a háztartás minden terhe is — mégis kevés olyan ház akadt, ahol szava volt az asszonynak is. Bármennyit dolgozott, soha sem mértéit munkája értékét. Ha hozott is. változást ebben a felfogásban a felszabadulás, ha nagyobb tért hódított is a családon belül a nőj egyenjogúság elvé. a parasztnő igazi fel- szabadu'ását egyenjogúságát a termelőszövetkezeti mozgalom jelenti, ahol éppen úgy értékelik az asszonyok munkáját is, mint a férfiakét, A termelő- szövétkezőtekben a jövedelem elosztásakor, ma már nem egy asszonv éppen annyit keres, mint férje, vagy legalábbis megközelítően annyit. Ma már

a termelőszövetkezetekben

nem lehet lebecsülni az asz- szonyok munkáját, s ez kihat a családra is, megnőtt a falusi asszony becsülete otthon is.

Az újlőrincfalvi Május 1 Term lőszövetkezeí elnöke, Bede elvtárs. amikor a szövetkezet első esztendei eredményeiről beszél, mindig hozzáteszi: a jövedelem nagy részét az asszonyok szorgos munkájának köszönhetjük, ők dolgoztak a kertészetben, az ő vállukra nehezedett a dohány, a kapások termesztésének majd minden gondja, míg a férfiak az építkezéssel' voltak elfoglalva Munkájukért megbecsülik _ itt az asszonyokat, de éppen úgy nőtt becsületük otthon a családban is. Egy-egy jól kereső termelőszövetkezeti asszonynak van szava a családi ügyek eldöntésében, s így válik lehetővé, hogy az asszony nemcsak háztartási alkalmazott, hanem egyre inkább élettárs a falun is. Hogy ez mit jelent, azt legjobban az asszonyok tudják lemérni —, akik messzebbről indultak el, míg eljutottak a felismerésig. mint a férfiak.

Kihat az asszonyok életére az is, ahogyan a család helyzete változik a szövetkezetben. Más? kedvvel dolgoznak amikor lát—§ iák. hogy több jut a gyerekek-? nek. amikor saját maguk ta-jj pasztalják, hogy mióta terme-? lőszövetkezetben dolgoznak.!, azóta sokkal jobban meg tud-:, iák adni a férjhez menendő? lánynak a kelengyét, többször? jut pénzhez és éppen ezért nem- kivánkozik úgy el hazulról a§ iegény. f

Mindezek vezettek oda. hogy? nem egy termelőszövetkeze-í tünkben az asszonyok tetemes? részt vállalnak például a kér-; tészetek, az ipari növények ter-t Kiéléséből. Akár a füzesabo-R nyi, visznek!, újlőrincfalvi.'' vagy szajlai termelőszövetkeze-j tek vezetőivel beszél az ember: —. de ezt sorolhatnánk továbbf is —. mindannyian azt mond-; hatják és mondják is el. hogy; a szövetkezet akkor erősödött meg igazán, amikor az asszonyok is részt kértek jobban a munkából, s nem egy hasznos, javaslatfa! segítették a vezetést.

Ha erősödött a szövetkezet.^ akkor jött ezzel együtt az egyes; szövetkezeti családok jövedel-1 me is. éppen ebből következik' a te’adat. hogy sokkal többet kell fog’alkozm a szövetkezeti assvr,r-."ok neve’ésével. felvilá- goa-■•■'■«'"■a!, hogy minél hamarabb megtalálják az őket meg-: Siető helyet a szövetkezetben.;

vahetővé a közös munkában ló fokozottabb részvételt. f

Beszélni kell a napközifei- lesztésról is. Községi tanácsaink állami segítséggel nagy lépést tettek előbbre, hogy legalább a nyári nagy munkák idején segítsék a termelőszövetkezeti asszonyok e nagy gondjának megoldását — de ez csak a fele. Mint ahogy más területen, itt sem lehet mindent csak az államtól várni. Nagyon sok szövetkezetben meglenne a lehetőség arra, hogy részben közös költségen, részben a tagok térítése alapján megoldják ezt helyi erőkkel. Ha például két- három asszony munkaegységben vigyázna a kicsikre — és főleg a kisgyermekes anyák és az Öregek foglalkoztatása jöhet számításba —, az erre fordított munkaegység értéke sokszorosan megtérülne abban, hogy több asszony, hosszabb ideig vehetne részt a közös munkában.

Megoldható gondok ezek, s megoldásuknak elsősorban a közösség, de benne minden egyes család is, hasznát venné.

És ami nem kevésbé fontos, sokszor minden szónál ékesebben szolgál a kívülálló asz- szonyok meggyőzésére az, amikor látják, mennyivel köny- nyebb, másabb az élete annak, aki a közösségben keresi maga és családja boldogulását.

Deák Rózsi

Ezüstkalászos tanfolyam indul Adócsőn

Igen sikeresen fejeződött be az elmúlt évben Adácson az ezüstkalászos tanfolyam. No- , vember 30-ig ez évben is meg- [ szervezik és hallgatói főleg a termelőszövetkezetek vezetőségi tagjai, brigádvezetők és munkacsapat-vezetők lesznek. Mivel az elmúlt év anyaga fő- ( ként a kertészeti istnereteket i tárgyalta, úgy tervezik, hogy ez évben a növényápolás és az ál- i lattenyésztés alapfogalmait veszik a tanfolyam anyagául. Eddig 158 hallgató jelentkezett az ezüstkalászos tanfolyam első évfolyamára.

Jóváhagyták az Egri Vízművek fejlesztési tervét

A jövő esztendőben megjavítják Eger város ivóvíz-ellátását, bővítik és átalakítják a vízműtelep berendezéseit. Már elfogadták az átalakításra vonatkozó terveket: összesen 400 ezer forintot fordítanak az Egri Vízművek korszerűsítésére.

A munkákat a jövő esztendőben kezdik, kibővítik a telepet, a vezetékeket átszerelik és egy 2000 köbméteres nagy medencét építenek, amelyre igen nagy szükség van, mert ennek segítségével lehet a fogyasztói hálózatot bővíteni. Sor kerül még a szívattyúháznál levő vízmedence átalakítására is.

Kongre$«ziisl küldötteink

Földi József

A Selypi Cukorgyár igazgatóját, aki 53 évét meghazudtoló energiával végzi kevésnek aligha mondható napi munkáját, nemcsak a gyárban ismerik: ismerik a termelőszövetkezetekben, községekben, mindenütt, amerre ő, s üzemének munkásai, mint patronálok megfordultak, hogy segítsék a falu felemelkedését. Ezért is fogadták őszinte örömmel nemcsak üzemének munkásai, közvetlen munkatársai, de a távolabbi ismerősök is a hírt, hogy Földi Józsefet, a Selypi Cukorgyár igazgatóját kongresszusi küldöttnek választották meg.

Méltó emberre esett a bizalom, olyan emberre, aki szó szerint apai örökségként vette át a párt mély szerete- tét, a nép igaz ügye szolgálatának gondolatát, azt a harcos és kemény elszántságot, amely az uradalmi kovács fiából, az illegalitás nehéz évein keresztül olyan embert faragott, aki típusa a kommunista munkásnak. Földi József, aki ott lesz az MSZMP VII. kongresszusán, ott volt a párt ezernyi harcában is, minden nehéz küzdelmében. Azok a röplapok, amelyek a negyvenes évek elején Petőháza környékén jelentek meg illegálisan, s amelyek gyújtó hangon szervezték ' a tömegeket a fasizmus ellen, három elvtársa mellett Földi József „alkotása” volt.

Csak a szerencse és a munkásszolidaritás

mentette meg a letartóztatástól. S közvetlenül a felszabadulást követő percekben elvtársaival együtt, ott, Petőházán megkezdte a gyári pártszervezet szervezését, Ott lett először üb., — majd párttitkár. Ég immáron több mint tíz esztendeje, hogy 1949. február 3-án igazgatója lett a Selyp! Cukorgyárnak. Az eltelt tíz esz- \ tendőről nehéz lenne beszámolni egy újság szűk keretei között, talán csak annyit munkájáról, emberi magatartásáról, hogy elvégezte a Vörös Akadémiát, megszerezte az általános mérnöki diplomát — túl negyven éves korán —, kétszer lett élüzem a Selypi Cukorgyár és most is a nyereség reményével várják a dolgozók az új esztendőt.

Földi József elvtárs, a cukorgyár kommunista igazgatója, nemcsak illegális tevékenységével, nemcsak a fegyveres harcok idején, de a békés építés időszakában is példamutatóan megállta helyét, becsülettel képviselte mindenkor pártja és osztálya érdekeit, önzetlenül dolgozott és dolgozik ma is túl az ötvenen, azért a célért, amellyel még gyermekkorában eljegyezte magát, s amelyért apja is megszenvedett annak idején.

Földi József elvtárs méltó a Heves megyei kommunisták bizalmára!

„A második ötéves terv időszakában mintegy 200—• 205 milliárd forintot keil beruházni... Az állami eszközökből termelő célokra 130—132 milliárd forintot, lakásépítésre, szociális és egyéb nem termelő célokra 37—38 milliárd forintot kell előirányozni... A tervidőszakban épülő új ipari létesítményeink jelentős részét az alapanyagok és a villamos energia előállításának növelésére irányozzuk elő. A feldolgozó iparokban kevesebb építkezést igénylő és gyorsan megvalósítható beruházásokkal, főleg a meglevő üzemeket kell korszerűsíteni, újjáalakítani és bővíteni. Ennek megfelelően a második ötéves terv időszakában körülbelül 85 milliárd forintot fordítunk gépek, szállítóeszközök és technológiai berendezések beszerzésére, 70—75 százalékkal többet, mint a megelőző öt évben.” (A Központi Bizottság irányelveiből.)

Nagy diákszálló épül Egerben az 5 érés terv során

tek: a főiskola nemcsak Egerben marad, de nagy fejlődésnek is néz elébe Előreláthatólag több millió forintos költséggé’ 300 személyes diákszálló épül az ötéves terv során és ielentős összeget költenek a főiskola berendezéseire is.

4* iskola és a szülők kapcsolata segíti a ne velőm un kát Verpeléten

Verpeléten az általános iskola nevelőtestülete értekezletet tartott, amelyen 'megbeszélték az eddigi eredményeket és szó esett a hiányosságokról is. Elmondták, hogy ebben az évben jobb eredményeket érnek el a tanítás minden területén, mint az elmúlt tanévben. Jobb az iskola és szülők kapcsolata is. amely segíti az oktató-nevelő munkát.

A mulasztók száma még

C C0C000D00C0000C0lX>COCKX)0000000O^.-00<XXXXXX)000000000C<XXX:C(Í)CXXO00O

I <taoooooooooooooooooooooooooooooooco

Nem az a baj, hogy élünk

dig nem ezt kellett volna. Sőt! Mert, ahogyan nőtt a fiú, úgy terebélyesedtek vele emberi, jellembeli hibái is. A falu pi- perkőcnek, flegmának, nagyképűnek, tiszteletlennek tartotta, de a szülők nem vették, nem akarták ezt észrevenni. Még akkor sem, amikor egyre ritkábban hallották kamaszko- dó vérüktől, hogy apám, vagy anyám, hanem helyette: Gergely, vagy Ilon.

B. 3. TANULÓNAK I

_____________________L fiatalon szakmunkás lett, a színdarabokban csak „hőst" alakított, pertut ivott minden „valakivel”. nyakkendőjét harminc fokos melegben sem oldotta meg és vasárnaponként apjának is fizetett egy nagy- fröccsöt.

Re

ggelig tartó dáridók, cigány és éjjeli zenék, kaland kaland után, ajándékok és „mindenkinek egy kört”, a fizetése persze nem futotta minderre — só a máséhoz nyúlt.

Első eset, megtévedt, fiata1 — nem is nagyon bizonyítha tó — elnézték, szerencsésen megúszta. Katonai szolgálatra vonult Jó fellépésével dörzsöltségével, értelmességével és szolgálátkészségével kiérdemelte: iskolára került, tisztté avatták. Jól állt néki az egyenruha, „buktak“ utána a nők, hangosabb lett a cigány muzsikája, gyakoribbak a mulatozások, az éjjeli zenék. Barátunk azoknak az életét élte. akiket az operettecskékben valamikor ő alakított. A ritkán írt levelekben pedig az egyre öregedő két szülő megszólítása most is: Gergely és Ilon.

Tiszttársai nem szerették. Néhány vele együtt gondolkodó és mulató becsülte csak, mások útálták, még mások segíteni akartak a lefelé taposó, rágalmazó, felfelé dörzsölődő és hajbókoló B. J.-n. Akik igyekeztek segíteni rajta, azok is megúnták az örökös ígérgetést, mentegetőzést, de végül is annyi szabálytalanságot, mulasztást követett el, megsokallták viselkedését. — leszerelték.

EKKOR MÄR NŐS VOLT |

és ismét Visszatért szakmájához. Kezdődött — vagy inkább folytatódott!? — minden elölről. A többszöri figyelmeztetés ellenére is: ital, cigány, nők.

És amikor hajnalonként hazatért az átmulatott, a könnyűvérű nőkkel áthempergett éjszaka után, Kékre-zöldre verte feleségét — féltékenységi mániájában tört, zúzott.

De a mulatozáshoz pénz kell, a pénzt pedig elő kell valahonnan teremteni. Megint a máséhoz nyúlt, elítélték, ma segédmunkás egy kisebb üzemnél...

G, S.-nek, akik ismerték, mind más jövőt jósoltak, mint amiben most része van. A tehetséges, fiatal rajzoló pályája szinte töretlenül ívelt fölfelé. S amikor elkezdte munkáját hanyagolni, s ezen a többszöri próbálkozás, tanács, baráti és feljebbvalói szó ellenére sem változtatott, alacsonyabb beosztásba helyezték. Erre még ő sértődött meg. Igaz, szülei, rokonai is ludasok ebben, akik nemcsak elnézték G. S. hibáit, de még azokkal szálltak szembe ők is, akik jó- ravaló, okos, emberi tanácsokkal igyekeztek G S.-re hatni. És G. S. odáig jutott, hogy meglopta szüleit, éjszakázik és nem dolgozik, s ahol csak módjában áll, rága’maz. fröcsköl mindenkit, akik pedig jót akarnak neki é& ezért többet

mindig sok, de ezt családlátogatással, a szülőkkel való beszélgetésekkel igyekeznek a nevelők minimálisra csökkenteni.

További tervük a pedagógusoknak, hogy emelik a munkás- és parasztgyermekek tanulmányi átlagát.

Az értekezleten beszámolt á munkáról és a további tervekről az óvoda és az úttörőcsapat vezetője is.

tettek, mint tulajdon szülei ...

Két fiatalember, két tragédia. Mindkettő a mi generációnk. hisz 1945-ben még csak serdülő emberkék voltak. Barátaik, iskolatársaik közül nein egy felelősségteljes, vezető állást tölt be, de szinte valamennyi megtalálta helyét a társadalomban. Ök nem! És erről nem a társadalom tehet! A lehetőség előttük állt és áll. Hanem tehetnék ők maguk, akik önzőn, felelőtlenül sáfárkodnak fiatal éveikkel. És tehetnek a szülők. Ne a társadalmat okol’ák, hanem magukat és nevelésüket. Ne másban, ne a társadalomban keressék a hibát, hanem magukban.

MÉG NEM KÉSŐ, !h°gy B----------------------------ÍJ., G. s.

és a hozzá hasonlók sorsa egyenesbe kerüljön. Életük nagyobbik része még előttük áll. S valamit tanulhattak saját kárukon is. Ha többet nem csak annyit, hogy nem ott a baj, hogy élünk, hanem az, ahogyan egyesek élnek, ahogyan ők is élnek — ez már elég ahhoz, hogy újra kezdjék életüket.

A társadalom, a szocia’izmust építő közössé' segftőkezet nyújt. De azt me is kell ragadni.

Papp -János

VANNAK EMBEREK. ! akik ______________________! s őrsük rosszrafordulása miatt csak a társadalmat okolják, képtelenen elismerni, hogy bennük, vagy nevelésükben van a hiba. Hogy hiába a leghumánusabb emberi közösség, ha valaki csak önző, egyéni érdekeket követ s ha meg akarják is állítani a lejtőn, lerázza magáról a segítséget, a visszahúzó Kezet és rohan, rohan a szakadék felé.

E sorokat olyan embereknek szánom, akik gyakran hangoztatják elkeseredetten: az a baj, hogy élünk! És hányszor elmondják ezt! Méghozzá lehetőleg publikum előtt, lehetőleg úgy, hogy minél többen hallják, hogy esetleg egy kis satnya szánalmat keltsenek maguk iránt, — irántuk, aki- Ket üldöznek, akik sokkal többre „Képesek”, mint amit most tehetnek, akik sokkal, de sokkal többet „érdemelnének“ a ; társadalomtól, mint amit most > kapnak.

i B. J. apja munkás volt. az : ma is. Az italt nem vetette í meg, de a családját nem hanyagolta el. Különösen nem a három gyermekéből a legidősebbet, aki a család szemefé- nye lett, akit dédelgettek a másik kettő rovására is, akire ; nagyon büszke volt az egész • család, az egész rokonság. Pe- Az utóbbi években sok vitát szült, hogy Egerben maradjon-e a Pedagógiai Főiskola, vagy sem. E jelentős tanintézmény jövője egyáltalán nem látszott biztosnak, ám, amint dr. Némedi Lajos igazgatótól értesültünk, a vitára pontot tét-