Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-25 / 277. szám
4 NÉPÚJSÁG 1959. november 85.» eves?da 1559. november 25, szerda: 1629-ben halt meg Bethlen Gábor erdélyi íejedelem. 1814-ben született J. R. Mayer német orvos, ö állította fel elsőnek ez energia megmaradásának elvét. & Névnap V Ke feledjük: csütörtökön MILOS IBS If Jégpálya... Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium KlSZ-szerve- zete elhatározta, hogy az intézet udvarán jégpályát létesít. A fiatalok szándékát tettek követték. A diákok már napok óta dolgoznak az udvar talajának egyengetésén. Szabad idejükben, testnevelési órákon lapáttal, csákánnyal a kezükben, simítgatják, egyengetik a talajt, hogy a jég is minél simább lehessen. _ í Az Ifjú Kommunista-próbá- zók, a Kilián-próbázók gyakorlati munkaként szintén az udvaron dolgoznák, a jégpálya megvalósításáért. A fiataloknak kedvez az időjárás is. megjött a hideg, és ha minden jól megy, néhány nap múlva már vidáman korcsolyázhatnak majd „saját” jégpályájukon. Gy. I. — HATVANNYOLCÁN jelentkeztek Makiáron a munkaegység-számítási tanfolyamra. A tanfolyamét Básti Józsefné nevelő tartja. Az előadásokon a hallgatók rendszeresen megjelennek. — A SELYPI Cukorgyár munkásai patronálják a lőrinci termelőszövetkezetet. Húsz férőhelyes tehénistállót alakítottak át és 60 férőhelyes sertés- hizlaldát hoztak rendbe a gyár munkásai. — A LEGUTÓBBI tanácsülésen a termelőszövetkezet helyzetéről és megszilárdításáról tárgyalt a nagytályaí tanács. Megbeszélték azokat a feladatokat, amelyek a falu dolgozói, a tsz-tagok előtt állanak a közeljövőben. — A RECSKI bányász fcuZ- túrotthonban felszerelték _ a múlt héten vásárolt televíziós készüléket. A vasárnapi olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzést sok érdeklődő nézte végig az új televíziós készülék előtt. — MÉG EZ ÉVBEN befejezik Poroszló községben a villanyhálózat kibővítésével kapcsolatos tervet és mintegy százezer forint értékű villanyhálózat-bővítést eszközölnek. — 1500—2000 MÁZSA műtrágyát használtak fel az idén a hatvani járás termelőszövetkezeteiben. A lőrinci Petőfi 500 mázsa szuperfoszfátot szórt ki őszi alaptrágyázásként. — AZ ÉMASZ egri üzlet- igazgatóságának dolgozói vállalták. hogy terven felül villamosítják az akolpusztai termelőszövetkezet épületeit. EGRI VÖRÖS CSILLAG Pár lépés a határ EGRI BRÖDY Vörös lesz a rét GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nyomorultak (I.—II. rész; GYÖNGYÖSI PUSKIN Megmentettem az életem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tisztességtudó utcalány HATVANI KOSSUTH A 39-es dandár .FÜZESABONY És Varsó messze vai PÉTERVÁSARA Mi ketten egyedül Egerben délután fél 4 órakor'. Nyugtalan boldogság ÍBródy-bérlet, középiskolásé "v-s r>f / Gondolatok egy kiállításon Megnyílt a Heves megyei képzőművészek őszi tárlata. Félszáz festmény — olaj, tempera, akvarell —, 13 festőművész alkotása ad számot közel egy esztendő művészi munkájáról. arról a fejlődésről, amelyet a megye képzőművészeitől elvitatni nem lehet és nem is szabad, de amely kétségkívül magán hordja még az ellentmondások bélyegét is. A képzőművészek fényhatásában megfelelő, de erre a célra alkalmasnak mégse mondható kollektív egri műtermében nyílt meg a kiállítás, amelyet már az első napokban is sokan megtekintettek azok közül, akik szeretik a szépet, szeretik a festészetet. E sorok írója is, kit szakértőnek mondani éppen nem lehet, de ki a szép szeretője és lelkes. hívő népszerűsítője, meg-megállt a kiállítás képei előtt, némelyiknél csak egy tűnő pillanatra, másnál hosszú perceket időzve, összegezve magában élményeket, benyomásokat — és gondolatokat. Mert gondolatokat ébresztő kiállítás ez: mindkét értelemben. Úgy is, hogy egyes alkotásai kétségtelen hatással bírnak a nézőre, s úgy is. hogy elgondolkodtatja az embert a megye képzőművészetének helyzetéről, alkotói módszerekről, látásmódról és több más problémáról. Ezekből egy kis csokorra valót. nem a mindent jobban tudó. vagy tudni akaró kritikus tollával és hangján, inkább a festőművészetet tisztelő, szerető és rendkívül fontos művészeti ágnak tartó tárlatnéző megjegyzéseivel. ★ ötven alkotás: lehet sok is, kevés is. Sok. ha képei rendre választ adnak a ma emberének problémáira, ha magas fokon, művészi módon tükrözik a valóságot. a holnapot, ha a múlt színei nem a múltbafordulást hanem az emlékeztetést jelentik. Sok, pontosabban, akkor elegendő a félszáz kép. De ha mindez hiányzik, vagy ha csak részben adják életünket, gondolatainkat, ha nem egy sajátos iskolát kapunk a tárlaton, hanem inkább valami azonos egysíkúságot —, akkor kevés és nem is a képek száma kevés, hanem a produktum. ★ Az immáron hagyományosan megrendezésre kerülő tárlatok kapcsán már elmondtuk néhányszor e lap hasábjain is, hogy a tájképek, tájrészletek túlságosan nagy aránya, bizonyos „natura intacta”-t jelent, elfordulást, majdhogynem menekülést az „érintetlen” természetbe. ahol az évszakok változásán túl, alig van más változás. De a ml életünk itt is kegyetlen tréfát űz a c s a k a természetet kedvelőkkel-: azt is megváltoztatjuk! Lehet menekülni tovább, mind mélyebbre és mélyebbre, de végül is hová? Ki nem lehetfutni a világból! Az élet mindennap és minden órában felteszi a kérdést a művésznek: mi a véleményed, mi a hitvallásod? S erre előbb, vagy utóbb, így, vagy úgy, de ki művész, válaszolni kénytelen. ★ örvendetes, nagyon örvendetes, hogy a Heves megyei képzőművészek keresik már ezt a választ, nem egy közülük egyértelműen meg is fogalmazta, hogy ma már a tájképek sem holmi és ma már indokolatlan nosztalgiát jelentenek. Erről tanúskodnak Jakuba János levegős, sajátos ízű képei, a „Faluvéee”, a „Tanyaudvar”, Gergely Pál két akvarellje, a „Komáromi városrész”, a „Szilvásvárad! erdő”, hogy csak kettőt említsünk meg a több megemlítésre méltó közül. Kátai Mihálynak a múltból is van mondanivalója a ma számára. A „Földosztás”, a „Jelenet a Horthy-fasizmusból” című o’ajfestményeá egy általános történelmi koncepciójú festőművész fejlődését példázzák a konkrét, egyértelműen állást foglaló művész irányában. Szép mozgalmas alkotás a „Cséplés” is. Kátai egyébként nyolc festménnyel jelentkezett a tárlaton! A képzőművész munkacsoport fejlődését igazolja, hogy a „dilettáns” munkásfestő, aki még a közelmúltban egy szakkörben tevékenykedett, SzVá- gyi Elek is helyet kapott a tárlaton. Szép alkotás Kastaly István mélytónusű „Hármas-kő” című festménye, amely egy természetet aTaposan ismerő és szerető művész ecsetje alól került a vászonra. Balogh László képe inkább meghökkent, mint megfog. Az ..Elba a kék híddal” című kompozíciója bizarr, valószínűtlen színeivel kicsit inkább fantasztikum, mint valóság. ★ ötven alkotás és a kétségtelen és boldogító fejlődés ellenére mégis kevésnek hat. Néhány alkotást kivéve, sok az ismétlés, de még az önismétlés is. Valahogy úgy érzi magát az ember ebben a csendes kiállítási teremben, ahol az emberek a művészet iránti tiszteletből is suttogva beszélnek, mintha valahogy kiszakadt volna az életből. Micsoda korban élünk! Szemünk láttára lesz a holnapból, amelyről azelőtt csak fantaszták álmodoztak, lenyűgöző jelen — és bizony — túlhaladott múlt. Népünk kimeríthetetlen energiája, amelyet évszázadokon keresztül vakon és vadon nyomtak el, kiszabadult börtönéből és csodálatos dolgokat alkot. S mindebből, erről a korról, a nagy változások éveiről , a háború és béke kérdéséről, nagy alkotásainkról gazdagodó, sokrétű életünkről kevés, nagyon kevés az ecset hitvallása. Távol álljon tőlem, hogy kohókat és Sztalinyec-traktoro- kat követeljek (bár ki tudja!), de a mindennapi munka, a mindennapi élet ezernyi szépsége. meghitt és nyugodt pillanata legújabb történelmünk ezernyi hősi eseménye miért kerüli ki tehetséges festőművészeink figyelmét? Nem szokás egy művészeti alkotást rőffel mérni: az érték nem az arasz- szal mérhető nagyságban van. De azért csak elgondolkodtató, hogy a parasztjaink évezredes á' mat megvalósító földosztás monumentalitását ki lehet-e fejezni egy tenyérnyi olajfestménnyel. Elgondolkodtató, hogy a balatoni strand vajon húsz évvel ezelőtt nem ugyanebben a formában jelent volna meg a „vásznon”? Pedig húsz év alatt csak annyi történt, ha más nem hogy ma a nép üdül, pihen a Balaton partján. ★ Igaztalanok lennénk, ha nem ismernénk el, hogy a Heves megyei képzőművészek problémái nemcsak Heves megyei problémákat jelentenek. De az egész megoldásához, a mi képzőművészeinknek is le kell tenniök a maguk obulusait, mert képesek rá. mert tehetségük van hozzá, s mint ez a kiállítás is igazolja, mind több ehhez a szándék, az akarat is. ★ Előrelépést jelent ez a kiállítás tartalinában és kifejezési eszközeiben is a megelőzőkhöz képest. Gyerekes dolog lenne egyik napról a másikra csodákat, döntő fordulatot várni, hisz a képzőművészet, általában a művészet nem a futó percek erjedésének szülötte. De várjuk ezt a változást, amelynek kétségtelen jeleivel most is találkoztunk és bízunk benne, hogy az elkövetkezendő tárlatokon mindinkább találkozunk majd. „.. mert a művészet az emberekről és az embereknek, a ma emberének szól! Gyurkó Géza FILM: Menekülés az árnyéktól MAGYARUL BESZÉLŐ CSEHSZLOVÁK FILM A történet egy csehszlovák kisvárosban, nem sokkal az államosítás után kezdődik. A töriénet két főszereplő je az idős, konzervatív nézeteihez csökönyösen ragaszkodó apa, vele szemben agyondédelgetett lánya, aki nem akar a régi konvenciók szerint élni. A két ember egyéni problémájában azonban ott sűrűsödik két társadalom, a kapitalizmus és a szocializmus ellentéte. Harcuk a régi és az új közötti küzdelem, bár Márta, a leány, nem tudatos képviselője az új társadalomnak, — ösztönösen, szerelme védelmében kerül szembe apjával. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutatja be november 26—30-ig. Az ismeretterjesztő mozi e heti programjában Raffai Anna tudományos kutató és filmrendező előadása szerepel Népi művészek, népi szokások címmel. Csütörtökön (26-án) 3, 5 és 7 órakor lesz előadás. Belépődíj: diákoknak 1 forint, felnőtteknek 2 forint, Több mint száz _ szülő vett részt a szülők akadémiája első előadásán Hevesem Az előadást dr. Somos Lajos főiskolai tanár tartotta A szülői ház és az iskola kapcsolata címmel. —o— Egercsehi bányatelepen rendezett zenei ismeretterjesztő előadáson az Operaház magánénekesei léptek fel nagy sikerrel, zsúfolt ház előtt —o— Füzesabonyban megindult a német nyelv oktatása. A hatvani zeneiskola és a TIT négy sorozatból álló mikrobarázdás hanglemez-koncertet rendez a zeneiskola Ko- dály-termében. Az első előadás november 13-án volt Népszerű operaest címmel. A Lenfilm Stúdió rövidesen új művét viszi filmre a nagy szovjet írónak, Solöhovnak. A CSIKÓ című novella filmváltozatát V. Fetyin rendezi, főszerepeit Matvejev és Parhomenko alakítja. ★ Brigitte Bardot, Gérard Philipe és Folco Lulli a főszereplői A SZERELEM ISKOLÁJA című. készülő francia filmnek. Az új produkció két középkori költőről szól, egyikük lányát alakítja a filmben Brigitte ~ Bardot. ★ Svájcban két perzsa tárgyé dokumentumfilmet mutattak be. Egyikük Dárius korának dicsőségét idézi fel, a másik « középkori és a modem Per-> ■ zsiát mutatja be. A film egy részlete elvezet egy perzsiai faluba, ahol a földművelést év* századok óta még változatlant primitív módon űzik. ★ SERGIO GORBUCCI filmre vitte Luciano Ma tine ,.A kakasoknak tetszenek a csillagok” című komédiáját A PA- RIOLI LEGÉNYEK címmel. A film az olasz „aranyifjúság** erkölcséről fest hű képet. ÍZ ATA NÉNI az üdülőnk ,v gondnoka. Arca száné, mint a gyönge kalács belseje, haja, álmodozó kék szeme után ítélve, hajdanában szőke lehetett. Most fehér, mint régmúlt idők asszonyainak gyászruhája. Könnyű, vékonyszálú, mint valami finom csipkefátyol, és fejebúbján sovány kontyocs- kába tekeredik, amelyet hófehér, menyecskében kötött kendő szorít le. Csak este, ha már rend van a konyhában, s kártyázni hívják magukkal a vendégek, akkor oldja le, s tűzi meg a nyaka fölött óriási tek- nőcsattal. özvegy. Rajtunk kívül, akiket évenként két-két hétre gyermekéül fogad, senkije sincsen. Néha éljön hozzá egy barátnője, s ha mi kirándulunk, ok kiülnek a nyugágyakba, megmáriogatják magukat a napban és régi emlékeikről beszélnek. * Kata néni egyébként született üdülőgcndnok. Ösztönösen ismeri az embert, kitűnően osztja el a helyeket, cserélgeti át, ha úgy látja jónak, az asztaltársakat. Sohasem feleltem el, milyen boldog volt, hogy ültetése eredményeképpen tavaly eljegyzés is történt az üdülőben. Neki ugyanis még az ültetésekkel is az a célja, hogy mindenki jól érezze _ magát. Arra nagyon vigyázott, hogy nőtlen férfiak csak lányok asztalához kerüljenek, de megnézte magának előbb, milyen a lány, milyen a fiú. s akkor döntött, ha biztos volt tenne: jól érzik majd egymás SZEMES PIROSKA: Kata néni mulat mellett magukai. Arra is vigyázott, hogy a családi fészekből kiröppent magányos férjek és feleségek ne melegedjenek össze túlságosan. Egyszóval, jóságos tündér volt Kata néni, akiről mindnyájan kedves emlékeket vittünk haza. Azt hiszem, ő vonzott bennünket vissza évről évre az üdülőbe s hiába lett volna másutt is hely, Kata néninél biztosra mehettünk. Ö még azt is meg tudta csinálni, hogy ne legyen zavaró társasága annak, aki magányos elmélkedésre vette ki kétheti szabadságát. 'T’AVALY, Katalin-napkor, -*■ elhatároztuk, megünnepeljük az üdülőben levő Katákat. Neki is szóltunk, jöjjön le este, vacsora után a társalgóba, egy kis murit akarunk csapni négy szál névnaposunk tiszteletére. Bólintott a meghívásra, de este, ahogy vége lett a vacsorának, megjelent nála barátnője, Kata néni pedig kis, begyes kalapot tett a fejére, ünnepi kabátjában, virággal a karján, szinte megszökött előlünk. Gondoltuk, nem tartjuk vissza, talán másképp ünnepel, ha hajdani dicsőségének tanújával, barátnőjével tölti a névnapi estét. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, ha emelkedik a hangulat, valami bolondos ötlet megszületik valakinél, s a többi megy utána. Elhatároztuk, hogy esti sétára megyünk, fel a kilátó- toronyhoz. Szép csillagos éjszaka volt, gyenge levegő, egß- szen tavaszias, mi pedig ebadta kölykök módjára ugrattuk egymást. Volt köztünk egy nagybajúszű, öreg kubikos, Krizsán bácsi, aki ördöngős históriákkal mulattatott bennünket és kuncogva nyugtázta, ha észrevette valamelyik félős asszonyon az ijedelmet. A kilátótoronyba érve torkunksza- kadtából énekelni kezdtünk. Mindent, ami eszünkbe jutott, játszottuk az „Ez a nóta, nóta körbejár‘’-t. Amikor kiénekeltük magunkat, lesétáltunk Róza nénihez a faluba, akinek a konyhájában zsíroskenyér mellett vörös bort ittunk. Valakinek eszébe jutott, hogy meg kellene nézni a negyedik Katánkat, s visszaindultunk az üdülőbe. Kata néni még mindig nem volt otthon. Miután jókedvünk igen magasra csapott. még néhány üdülőtársunk szobájába is bekukkantottunk, s ahol nem voltak otthon, feje tetejére állítottunk mindent, hadd örüljenek, ha gyanútlanul hazaérnek. Feltettük azonban, hogy Kata néni nélkül nem jövünk vissza, tehát ismét keresésére indultunk. Valaki azt javasolta: menjünk le a faluba újra, a vendéglőbe. Ekkor már meglehetősen lemorzsolódott a csapat, de még mindig voltunk vagy tizenöten. A KIS KOCSMA csöndes volt, ami érthető is, hiszen a falubeliek nem úgy vannak, mint mi, nekünk van két felelőtlen hetünk, de náluk holnap is reggel lesz. A külső teremben alig lézengett néhány ember, a belső pedig teljesen üres volt, csak a cigány muzsikált csalogatóan. Füleltünk. A muzsikaszó mellett két cingár, remegő hang énekelte: „Akácos út, ha végigmegyek rajtad én ..." Benéztünk. Nem akartunk hinni a szemünknek. Kata néni ült benn a barátnőjével. Ök húzatták, ők énekeltek. Háttal nekünk, nem törődve senkivel, csak a nótával. Kata néo.i a pénztárcájába nyúlt, kivett belőle egy papírost, odaadta a cigánynak: — Ezért is húzzon még, édes fiam. Art, hogy: „Volt szeretőm, tizenhárom...” És énekeltek, százasakat fizetett, miközben málnát ittak, csak a cigányok előtt állt a borosflaska, s ha kiürült, a mi gond nők-tündérünk szólt a pincérnek: — Miska fiam, hozzon még, nekünk egy kis limonádét;, s Észre se vettük, hogy az. ajtóban álldogálva önfeledten csatlakoztunk a két éneklőhöz, így neszeit meg bennünket Kata néni. Mint a kamaszlányok, olyan zavarba jött, aztán hirtelen leintette a zenét, és hozzánk kiáltott: — Gyertek be, gyermeikaim! Ügy mentünk hozzá, mint a rajtakapott srácok, kicsit szégyenkezve, mire ő bort rendek nekünk. — Édes fiaim, ti most megleptetek, de jó! Nem baj — legyintett. — Mulassunk együtt tovább... Tudjátok, az ilyen öregasszony, mint én, furcsa bogár. Nekem életemben nem húzta még cigány. Én még szerenádot se kaptam soha Nyaralni se mentem, mint ti csináljátok ... Ezért aztán azt mondtam: nézd, Kata, nincs neked különösebb örömöd, hiszen az urad se él. már harmincöt éve, gyereket se adott a sors. Gyújts pénzt, mint akik üdülni szoktak, s amikor együtt van, menj el, mulasd ki magad egyszer, úgy isten- igazábul... És azóta minden évben mulatok Katalinkor __ A CIGÁNY halkan húzta, r*' mi dúdoltunk, a szólót meghagytuk Kata néninek. Éjfélkor aztán felálltunk vele együtt, s hiába marasztaltuk, hazaindultunk. — Ennyi volt beütemezve, fiaim... — mondta. De azért gyertyát gyújtott, amikor a cigányokkal húzattuk az ablaka alatt,..
