Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-25 / 277. szám

1959. november 83., szerda

N £ P t J 8 A G

n

A kápolnai dohánybeváltóban

a dohány átvételt?!

megkezdték

Ahogy megjöttek az első

esős őszi napok, megpuhult a dohánylevél, a gazdák meg- Kezdhették a válogatást, csomózást, majd a bálázást és megindíthatták a dohányszállítást a beváltóba.

A Budapesti Dohánybeváltó és Fermentáló kápolnai üzemegysége már korábban megkezdte a dohányok átvételét, egyelőre az egyéni termelőktől. A dohánybeváltó szakemberei megállapodtak a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal, hogy a termésüket december hónapban veszik át. Az egyéni termelők a megye dohánytermésének körülbelül egyhatcdát szállították be eddig, főként szabolcsi fajta dohányt adtak át.

Dr. Borbereki István üzemvezető mondotta, hogy az idei hozzávetőleges megállapítások szerint a közepesnél jobb dohánytermelést takarítottak be a földekről. Szabolcsi fajta dohányból holdanként körülbelül nyolc múzsa átlagot értek el a termelők, kerti fajtákból pedig körülbelül hét mázsa termett holdanként. Ezek a számok valamivel alacsonyabbak a múlt évinél, azonban a nagyüzemi gazdálkodás előnye feltétlenül megmutatkozott ebben az esztendőben is. A termelőszövetkezetek átlagtermése jóval magasabb az egyéni gazdák termésátlagánál,

A termelőszövetkezetek itt a

megyénkben már belátták az ipari növények termelésének a hasznosságát és a jelentőségét is. A jelentőséget említve gondolunk itt arra, hogy mező- gazdasági exportunk egy jó részét a dohány teszi ki. A dohánybeváltó vállalat munkatársainál a jövő évi dohánytermő terület mintegy nyolcvan százalékára megkötötték már a szerződéseket a termelőszövetkezetek .

A kápolnai üzemben a munka dandárja tulajdonképpen most következik, amikor az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek megindítják a dohány szállítását. A vállalat még a korábbi időszakban felkészült a szezonra, fertőtlenítették a tárolóhelyiségeket A

körzeti felügyelők ellátogattak a termelőszövetkezetekbe, az állami gazdaságokba és megbeszélték a szállítások Időpontját

A termelőszövetkezetek kérték a vállalatot, hogy dohánytermésüket december hónapfolyamán vegyék át, mivel az idén az év végén tartják a zárszámadásokat és erre az időpontra kell a tsz-cknek a pénz, hogy kifizethessék a munkaegységek után járó ösz- szegeket. A dohányt is termelő szövetkezetek bevételének jókora hányada a dohányból szárm ázik, különösen jó kész- pénzforrás, amikor Így, decemberben megkezdik az átadásokat — «SS —

Újabb épületet vásárait a porosxlói fiildművessxötetkexet

Poroszlón gyarapodik a helyi földművesszövetkezet vagyona. Az elmúlt esztendőben Vásároltak egy épületet 156 000 forintért, ebben helyezték el a vasboltot, a húsüzletet, és a cukrászdát. A szövetkezet most

egy újabb épületet vásárolt 56 000 forintért és ebben helyezik el a felvásárlási részleget A földművesszövetkezetnek most már öt háza van Poroszló községben.

Szülők akadémiája Hevesen

Az elmúlt napokban nagy jelentőségű esemény zajlott le Hevesen. Mintegy 100 szülő részvételével megnyílt a járási TIT és a Nőtanács rendezéséül libegtek Tarnaszentmiklóson

Igen hasznos kezdeményezése a támaszén tmiklósi Nőtanácsnak, hogy minden héten klubestet rendez az asszonyok részére. Ilyenkor különböző előadásokat hallgatnak meg az asszonyok nagy érdeklődéssel. Az előadások tematikája rendkívül változatos; a gyermeknevelésről, természettudományos ismeretekről, külpolitikái eseményekről szálnak. Tekintélyes részt foglal el a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos kérdések megvitatása, lévén termelőszövetkezeti községről szó. Ezeken a klubesteken ismertetik többek között az asszonyokkal, a szövetkezeti munkaszervezést, a szövetkezet életét érintő rendeleteket, kedvezményeket, szociális juttatásokat, & megismerkednek a munkaegység-számítással is.

Az asszonyok nagy érdeklődéssel fogadták a Nőtanács kezdeményezését, s a hírek szerint hamarosan követőkre találnak a hevesi járásban, mert a boeonádi Nőtanács is hasonló klubestek rendezését tervezi!

ben a szülök akadémiája.

— Minden szülő szeretné, ha gyermeke művelt ember lenne — mondotta a megnyitóban Grúz János, a TIT járási titkára. A szülők akadémiája ehhez kíván komoly segítséget nyújtani. A megnyitó után ár. Somos Lajos, az egri Pedagógiai Főiskola tanára tartott előadást „A szülők és az iskola kapcsolata" címmel. A szülőik nagy érdeklődéssel hall gatták az előadást, amely többek között a szülői tekintélyről, a helyes szülői szeretetröi tartalmazott elvi és gyakorlati útmutatásokat.

A jövőben minden hónapban megrendezésre kerül a szülök akadémiája, hogy megvitassák a nevelési problémákat;

Szaktanácsadók

Történt pedig, hogy a községben strand épült, örült az egész környék, hogyne örült

volna. Csakhogy éppen a strandavatáson egy kis kellemetlenség jött közbe. Valaki ugyanis a megjelentek közül úgy látta, hogy a medencében nincs víz. De érdekes, mások is úgy látták. Az avatóbeszéd folyt —, víz sehol. Pedig mit ér a strand víz nélkül?

Véget ért az avatóbeszéd, a „strandanya” éppen már fürdőruhára vetkőzött, hogy ne csak szavakkal, hanem gyakorlatilag is birtokba vegye és adja a strandot. amikor figyelmeztették az apró rendellenességre. Az ünneplő tömeg zsongott, itt-Ott hangosabb szó is elhangzott, mert látták, minden megvan, csak a víz nincs és nem is lesz.

Sem forrás, sem folyóvíz a közelben amely a strandot táplálhatná.

A strand kivitelezője azonban csendet intett: Mit morognak emberek, nincs itt baj! Aki fürödni akar, hoz magával vizet.

S mindjárt javasolta is: javítsák ki a kapun elhelyezett táblán: belépődíj 2,S0 helyett négy vödör víz. *

Még a régi jó világban történt. N. falu lakossága nap mint nap panasszal fordult az elöljárósághoz, intézkedjék, mert a falun áthaladó, az Egerbe tartó vonat utolsó kocsija nagyon ráz. Márpedig nekik mindig csak az utolsó kocsiban jut hely, a többi kocsit az előbb felszállók foglalják el.

A bíró vakarta az üstökét, a jegyző úr vedig egy jó hosszan

cirkalmazott levelet juttatott el az álló- másfőnötoégre. A válasz nem is késett soká: a MÁV nem tudja, mit cselekedjék, de szívesen vesz minden jó és okos tanácsot. Hát bizony ettől még csak ráz az utol- űó kocsi és a panaszok ■nemhogy fogytak volna, de szaporodtak.

összehívták a képviselőtestületet. Néz- 1 ték a dolgot jobbról, balról, elölről és hátulról. a kisbíró már vagy ötször fordult a „Hangya” kocsmája és a községháza között, de csak nem tudtak valami okosat kisütni. Egyszer azután, amikor már jó éjfélre járt, az egyik esküdt odafordult a bíróhoz: Boldi, te vagy a falu feje, főjön a tied, mondjad, hogy mi legyen a vonattal?

Keszeg Boldi, a bíró először a jegyző úrra píslantott, mit

szól a dologhoz, de amikor látta, hogv az már elszenderült. ismételten megvakarta üstökét és imigyen szólt: Hát ha ráz. le kell akasztani az utolsót és kész.

Hogy erre eddig nem gondoltak!? Hát persze, itt a megoldás. Néhányszor még koccintottak a bíró egészségére, aztán kiki hazament és magára húzta a dunyhát. *

Ez a két történet jutott eszembe, amikor arról hallottam, hogy épült olyan iskola, ahol füstkijáratot nem csináltak, terveztek egy többemeletes bérházat lépőt6c ház nélkül (és majdnem fel Is építették), de a felelősségre vonást, azt meg sem tervezték és ki sem vite- lezték.

(P.)

A tagság bizalmából

(Tudósítónktól.) .

TARI BÉLA, a visznek! Béke Termelőszövetkezet főállattenyésztője, alig fél évvel ezelőtt még egyéni gazda volt. A mezőgazdasági középiskola elvégzése után nem ment állásba, visszavárta az a 18 hold föld, amivel később a közösbe lépett. Az iskola hasznosnak bizonyult a kisgazdaságban is, de tehetsége kibontakozásának határt szabott a nadrágszíj- parcella.

így mondták ezt nekünk, amikor a fiatal .állattenyésztési szakember munkája után érdeklődtünk. És akik mondtál*, azoknak a hangjából bizakodás és megbecsülés csendült Tari Béla személye iránt.

Tani Bélával egyébként az irodában találkoztunk. Aznap éppen a bevitt állatoK értékelését végezték, onnan szaladt be valamiért.

— Hány darab szarvasmarhája van a Békének?

— Tehén, növendék és kis- borjú együttvéve 340 darab. Ebből azonban 170 darab még kint van a tagoknál, mert nem tudjuk az állatokat elhelyezni.

— A háztáji gazdaságokban

mennyi tehenet hagyta* visz- sza a belépők?

Tari Béla egy kimutatást vesz elő, amiből megtudjuk, hogy ez a szám nem kevesebb, mint 350. így tűnt ki, hogy Viszneken, a gyöngyösi járás egyik szövetkezeti falujában 690 szarvasmarhát tartanak nyilván. Ez a szám a jövő esztendőben nem csökken, hanem növekszik, mert a Béke Tsz nagyszabású állattenyésztési tervet készít.

Tari élvtárs azt mondja, hogy jövőre lényegesen több lesz a baromfiállományuk is, mint most. Jelenleg 350 tyúkkal rendelkeznek. 120 pulykát pedig nemrég adtak át, ezért tizenkétezer forintot kaptak Most kezdték meg egy ideiglenes, 500 férőhelyes baromfiól készítését.

JÖVÖ ÉVI tervükben egy

3000 férőhelyes csibenevelő felépítése is szerepel, ami a kijelölt baromfifarmon létesül.

A sertéstenyésztés szintén fellendülőben van. A közeljövőben kerül sor 210 hízósertés átadására, 280-ra pedig hizlalás; szerződést kötnek. Érdemes megemlíteni, hogy a beálígy kezdtünk — eddig jutottunk

11,2 mázsa volt a holdunkén ti

átlagtermés.

A nyári betakarítást teli es egészében géppel végeztettük el,

így jelentős munkaegységmegtakarítást - értünk el, a gépi munka jóval kevesebbe került a tervezettnél, őszi árpánkat például kombájn aratta, s utána még rostálásra sem volt szükség. Négyzetesen vetettük a kukoricát, s a szárvágást is géppel végeztettük, valamint a cukorrépa kapálását is. Meg is hálálta nekünk e két növény a gépi ápolást, mért a kukorica 31 mázsát adott átlagosan egy holdról, de volt egy olyan 15 holdas táblánk, ahol 46 mázsa volt a holdanként! termés. Májusi morzsolt- ban 24,8 mázsa volt az átlagtermésünk. A cukorrépa 196 mázsás termést adott. Nem is volt baj a szedés megkezdésekor, mindegy volt, hogy vasárnap van-e, vagy hétköznap, ki kellett menni a határba, de az év végi jó eredmény reményében senki sem érzett akkor fáradtságot.

Ez így volt az év folyamán, s most ősszel is. amikor a jövő évi kenyémekvalót vetettük. A jól előkészített magágyba 50 hold őszi árpát, 70 hold őszi búzát, 15 hold rozsot és 5 hold takarmánykeveréket vetettünk. Megkezdtük az állatok téli és tavaszi takarmány- szükségletének biztosítását. Két vagon szál as takarmány áll már ^kazalban, s 500 köbméter siiótakarmányunk van, silókukoricából, répaszeletből

lításra kerülő állomány hathetes korban 14 kilogramm átlagsúlyt ért el. Az ilyen állományhoz joggal lehet reményeket fűzni, mert az állattenyésztők biztosítani fog. jáií a szerződésben vállalt kötelezettségeik maradéktalan teljesítését;

— Hogyan állnak a takarmánnyal?

Szálastakarmány-készletünk mintegy háromezer mázsa. A 40 vagon szelet járandóságunkhoz újabb 40 vagonnál vásároltunk, ami a tervszerű takarmányozás mellett elég lesz, különösen ha hozzáadjuk sze- mestakarmárny-készletünket is, amiből szintén jól el vagyunk látva.

Tari Béla néhány hónappal ezelőtt a 18 hold kereted között gondolkodott, ma pedig egy többezer holdas gazdaság főállattenyésztője, hasznosíthatja tudását, amely a szövetkezeti gazdálkodás színvonalát és ami ettől elválaszthatatlan, a tagság jövedelmét emeli;

AMIKOR a tagiág fontos posztra állította, bizalmat szavazott neki; Az eddigi tettek és a tervek, amelyek még ezután kerülnek megvalósításra, igazolják, hogy Tari elvtárs a bizalomra tettekkel válaszol.

A hónap végén kezdődnek az ezüstkalászos tanfolyamok a megyében

Megyénk területén november végén kezdik meg az

ezüstkalászos tanfolyamok hallgatói a tanulást. Az idén körülbelül hetven tan folyamot indítanak, megszervezik az ezüstkajúszos tanfolyamokat minden termelőszövetkezeti községben. A megyei tanács nemrég összehívta az ezüst- kalászos tanfolyamok vezetőit, és megbeszélték a tananyagot, s. a tematikát átadták a tanfolyamvezetőknek. Az idén az ezüstkalászos tanfolyamok a nagyüzemi gazdálkodás módszereivel, a termelőszövetkezetek munkájával kapcsolatos kérdéseket tárgyalják. A termel »szövetkezetek vezetőit és a tagságnak különösen a fiatalabb rétegét vonják be az idén a tanulásba.

NÉPÚJSÁG

A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő:

Suba Andor.

Kiadja:

Népújság I,apidadó Vállalat. Felelős kiadó:

Tóth József. Szerkesztőség:

Eger, Beloiannisz u. 3. Telefon: 56-74. 56-78 Postaflók; 3*. Kiadóhivatal:

Eger. Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-14. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat.

Eger. Bródy Sándor u. 1. Felelős vezető: Mandula Ernő. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetési díj: egy hónapra Sí *1,

és répafejből. Megérdemli a? ráfordított munkát, meg költ-? séget, mert a jövő évben sok-?' szorosan visszafizetődik ne-? künk. Szerződött nyolc hízó-? marhánk a jövő év tavaszán? 50 ezer forintot jelent, a 48? hízót az év közepén adjuk le.< A többi növendéket továbbié-? nyésztésre állítjuk be. 120—130? ezer forintot ad közvetlen az? év elején az állattartás, s eb-< bői ?

biztosítani tudjuk ? ismét a ?

munkaegységenkénti ] 10—15 forint előleget. ?

Alig választ el bennünket;*' egy hónap a zárszámadás ide-? jétől, s így már az egész évii munka eredményéről is bizto-> sabb számokat tudunk. 178? ezer forintot fizettünk ki mim- ^ kaegység címén, ezenfelül 192> mázsa kukoricát, 89 mázsa ár-| pát, 164 mázsa búzát, 10 má-j; zsa mákot és még munfcaegy-? ségenként 33 deka cukrot ősz-? tottunk ki a tagságnak. A? dinnye nem úgy sikerült, mint? ahogy előre terveztük, de a? mintegy 72 ezer forint kiesés? ellenére is jól fizetett. A tehe-? nészetünk például szerény szá-< mítás mellett is hoz 40 ezer? forintot, s a tagság többi tag-? jai is visznek haza a zárszám-? adás után 25—30 ezer forintot.? Az egy munkaegységre jutó 70? forintos eredménnyel bebizo- > nyitottuk a falu középparaszt-? jainak a nii igazunkat, s nincs? messze az idő, hogy ők is as közös gazdálkodás útját vá-S lasztják jövőjüknek — fejezte? a szövetkezet egy évi rövid > történetét' Kocsis Sándor, a? csányi Űj Élet Termelőszövet-? kezet elnöke.

Pilisy Elemér \

10 forint előleget. Ez az első eredmény meghozta a tagság jókedvét, lelkesebben dolgoztak, s már a tervezgetésnél jöttek javaslataikkal. Így vásároltunk közös elhatározásra állami hitelből 11 tehenet és 20 növendéket — ebből kettőt saját erőből — és 48 hízónak való süldőt. Három lovat hoztak be a tagok, ezt hamarosan ki is fizettük, sőt még kettőt vásároltunk. Kezdett kialakulni a közös állatállományunk. Sürgős munkaként jelentkezett ezért — a tavaszi munkák mellett — a férőhely biztosítása.

Szerencsés helyzetben voltunk, mert az államtól kapott 394 hold földdel megkaptuk a Halász-tanyát is, egy 50 férőhelyes istállóval együtt. Hetvenezer forintot kaptunk ennek rendbehozására. Pallásolni kellett, meg ajtókat felszerelni. Lelkes munka volt itt akkor. A tagság mellett segítettek a község szakemberei is, így tudtunk a lovak részére is készíteni egy 8 férőhelyes istállót, s a megtakarított pénzből vásárolni anyagot egy 8—10 vagonos magtár építéséhez. Jó jövedelmet jelent az állattenyésztés, s ezért gondoskodtunk is az állatokról. Negyvennégy hold legelőnkön elvoltak tavasszal, meg a nyáron. A 11 élőhasi tehénnél 1Ö liter fejési átlag volt.

Kertészetünkből előbb vittük piacra az uborkát, és a paradicsomot, de a kalászos termésünkkel sem vallottunk szégyent. Az őszi búza 15,3 má- 2sát. az őszá árpa 21 mázsát, a tavaszi árpa 14-et fizetett holdanként. Nyolc hold zabunkon

A termelőszövetkezeti mozgalom szele eljutott az elmúlt év őszén Csányba is. Üj utat mutatott, amely a parasztember jobb életmódjához vezet. Az eszmét ugyan elismerték többen is a faluban, de az újjal járó nehézségeket már csali 13 család, mind volt uraság! cseléd, vállalta. Megalakulásukkor el is határozták, hogy rövid egy év alatt virágzó kis gazdaságot alakítanak ki az államtól kapott földön, s a gazdasági év befejezőével kiosztandó jövedelemmel bebizonyítják a falu köaépparasztjaá- nak. hogy aki jól dolgozott a szövetkezetben, annak jut bútor, motor vásárlására, sőt házépítésre is.

Tavasszal kezdték meg a közös gazdálkodást, s tervük már közel áll a megvalósuláshoz, a 70 forintot érő munkaegység már fényes bizonyítéka ennek. A kimagasló eredménynek történetét hadd mondja el Kocsis István, a szövetkezet elnöke:

Az elmúlt év őszén alakult

kis szövetkezetünk — mondja Kocsis István élttárs, aid a tagság bizalmából a szövetkezet vezetését végzi, de egyben ellátja az agronómusi teendőket is, mert az állami gazdaságban több éves tapasztalatot, gyakorlatot szerzett ebben. Timihárom család, huszonnyolc taggal választotta a közös gazdálkodást., a közös sorsot. Tudtuk azt, hogy ha például az állatok gondozását valaki elhanyagolja azt nemcsak az állatok, de a mi zsebünk is észreveszi, fgy örültünk, hogy körülbelül egyívású emberek kerültünk össze —, de most, hogy már értünk el eredményt, égj7 kicsit irigykedve nézünk az atkáriakra, meg a honfiakra.

ahol jövőre már egy táblában szökell kalászba a búza.

Az őszi talajelőkészítést, a vetést az állami gazdaság traktorosai végezték el — most utólag megmondhatom, nagyon jó, minőségi munkát végeztek — természetesen a gépállomási tarifa szerinti ellenérték fejében. 86 hold őszi búza, 50 hold őszi árpa került a földbe, de gondoltunk már a vásárlaíidó állatok takarmányellátásának biztosítására is, s vetettünk még hót hold őszi takarmány- keveréket. Nagy gondot fordítottunk a talaj termőképességének pótlására, s még a tél folyamán 140—150 kiló szu- perfoszfátot és kálisót szórtunk ki egy holdra alaptrágyaként. Tavasszal, mikor minden tag bekapcsolódott intenzíven is a közös munkába, a növény fejlődésétől függően trágyáztuk a talajt.

A homokon 56 hold kertészeteit alakítottunk ki. Tizenhárom holdon paradicsomot, 10 holdon sárga-, míg 15 holdon görögdinnyét, 5 holdon tököt, 4 holdon uborkát, egy holdon paprikát termeltünk. A szezon idején a családtagok is segítettele, így már 33—34-en dolgoztunk akkor a közösért. A Csányi Állami Gazdaságtól melegúgyi trágyát kaptunk, nagy segítséget jelentett ez, még ha később fizettünk is érte. Ez is jelentősén hozzájárult ahhoz, hogy jól sikerült a paradicsomunk, s mintegy

280 ezer forintot adott

a kertészei

Jól jött ez a pénz, mert ebből már április elejétől fizetni tudtunk munkaegységenként