Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

198». november 24., kedd népújság § A beköleei bevonuló fiatalok ünnepélyes búcsúztatása A bekölceá KXSZ-fí.atalok a bevonuló katonák (észére bú- esúdólutáht rendeztek. A KISZ-szervezet jó mun­kája megmutatkozott a társa­dalmi munkával készült kul- túrhéz és a kultúrház mellé épített KISZ-helyteóg építésé­nél is. Ebből a munkából a KlSZ-tagok valamennyien be­csülettel kivették részüket. A járási kultúrversenyben első dijat nyertek. Ebben kü­lönösen a bevonulók közül Dorkó Ferenc, Hossó Imre és Kovács Imre KIS2-tagaknak volt nagy szerepük. Ezért a szervezet vezetősége úgy határozott, hogy jó mun­kájuk elismeréséül a bevonuló katonák részére búcsúdélutánt rendez. A búcsú délutánra meg­hívták Holló Aladár elvtársat, a pártszervezet titkárát, Bóta József munkásőr parancsnokot és Vályi János kultúrotthon­igazgató elvtársat. A délutánon Hossó Sándor KISZ-titkár mondott beszédet a bevonuló fiataloknak. Be­szédében, a többi között, a kö­vetkezőket mondotta: ^Büsz­kék vagyunk valamennyiötök- re, büszkék vagyunk azért, mert részben nektek köszön­hetjük azt, hegy KISZ-s®?rve- ZötQk ilyen jól megállta helyét a községben, a pártszervezet nyíltan mondhatja ránk, hogy Valóban a párt aranytartalékai Vágyunk. Kérem tőletek, hogy továbbra is álljatok meg a he­lyeteket azon a területen, aho­vá a munkásosztály, a nép ha­talma állított benneteket, hogy továbbra is kiérdemeljétek a néphatalom bizalmát.” Ezután Bóta József és Vályi János szóltak a fiatalokhoz. A bevonulók részéről Dorkó Ferenc köszönte meg az útra- völóul adott hasznos tanácso­kat, ígéretet term, hogy ezután is helytállnak, s ha úgy adó­dik, bátran szembe is néznek az ellenséggel. Ezután a KISZ-szervezét a meghívott vendégeket és a be­vonuló katonákat vendégül látta. A vacsora után „katona- bált” rendeztek. BEKÖLCEI KISZ-VEZETÖSÉG Egy tanulságos iskolalátogatás Mi, másod— és harmadéves magyar—történelem szakos fő­iskolai hallgatók, dr. Molnár József vezetésével, valamint dr. Chikány Zoltánná, dr. Ba­kos József és, dr. Szántó Imre kíséretében tanulságos kirán­duláson vettünk részt. Ez al­Fiatalok versenye Az elmúlt héten ugyancsak nagy volt a sürgés-forgás az eg­ri közgazdasági technikumban. Mindenki sziwel-lélekkel munkálkodott az iskola szépíté­sén. csinosításán. Tiszasági és dekorációs verseny volt. Ez a kezdeményezés nálunk már há­rom esztendős hagyomány- számba megy. Joggal mondhat­tuk, hogy ma iskolánk a megye legszebb, legtisztább intézetei közé tartozik. Öröm itt tanulni, hiszen már nem is tanterem­nek, hanem barátságos klub- helyiségnek tűnnek az osztá­lyok. Az ez évi versenyt az I. b. osztály indította el, ami iga­zán figyelemre méltó és nagy­szerű lépése volt a még nem teljesen összeszokott elsős kol­lektívának. Megmutatták, hogy ők is szerves részei az iskolai közösségének. A verseny során még szorosabbra fűződtek a tanulók közötti kapcsolatok, a közös munka új barátságokat, egészséges, jó osztályszellemet alakított ki. Az osztályok függönyöket, függönytartókat, népi szőttese­ket, műanyagtálcákat vettek. A fogasokat, ablakkereteket is lefestették. Itt bőven akadt munka a fiúk számára is. Rendkívül mulatságos látvány volt, amint a létra tetején áll­va tisztították az ablaküvege­ket, meghazudtolva az „asszony dolga a háztartás!” elvét. A III. b. osztály akváriuma s a benne fickándozó kis halacs­kák is a fiúk odaadó munkáját dicséri. A tisztogatás, takarítás, festés a lányokra várt, mert ha száz keze is lett volna minden­kinek, akkor is talált volna munkát Jellemző az Iskolára, hogy nemcsak versenyek alkalmával, nem kampányszerűen megy végbe mindez, a rend, a tiszta­ság állandó és magától értető­dő dolog nálunk. Év közben is csinosítjuk kedves iskolánkat s április 4-re, hazánk felszabadu­lásának évfordulójára újabb versenyt rendezünk, amely re­mélhetőleg. még nagyobb ered­ményeket hoz majd. November 5-én. csütörtökön volt az értékelés, amelyen részt vettek: Bóta Albert elv­társ, a megyei pártbizottság ok­tatási felelőse. Strbák István elvtárs, a megyei tanácsművelő­dési osztályának vezetője. Báry József elvtárs, a városi KISZ- bizottság titkára, dr. Csemik József igazgató elvtárs, tantes­NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suba Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József. Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz u. S. Telefon: 56-74. 56-78. Postaflók: 3S. Kiadóhivatal: Eger. Bajcsy-Zsilínszky utca 1. Telefon: '.'4-44 Postafiók: 83. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger. Bródy Sándor u. 4. Felelős vezető* Mandula Ernő, Terjeszt! a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. •Mtortés) díj; e*y hónapra fi « tületünk több tagja és az isko­lai KISZ-vezetőség tagjai. Ven­dégeink elismerőleg nyilatkoz­tak intézetünkről, kiemelték az egyéni kezdeményezést, a szü­lők anyagi mentesítését és az osztályok ízléses dekorációját, Különösen dicséretre méltók a II. c. III. b, I. b. I. a osztályok tanulói, akik a lelkes kezdemé­nyezést még odaadóbb munká­val egészítették ki. A verseny eredményei meg­születtek, de joggal lehetne kérdezni, hogy jár-e ezért, il­letve kaptak-e a tanulók a to­vábbi eredmények elérésére ösztönző jutalmat? A legjobb osztályok IS—15, a 11. helye­zettek 11—11, és a III. csoport­beliek 8—8 színházjegyet kap­tak Mlljutyín: Nyugtalan bol­dogság című operettjére és Gorkij: Ellenségek című drá­májának megtekintésére. A sok színházbérlettel rendelkező osz­tályok pedig mozijegyeket kap­tak az Emberi sors és a Kö­lyök című filmekre. A verseny az ifjúság szocia­lista nevelését és a közösségi szellem kialakítását szolgálta. Helyes lenne az iskolák kö­zötti verseny megvalósítása te, ami a különböző iskolatípusok közötti együttműködés és ba­rátság elmélyüléséhez vezetne. Rohonczv Ilona KlSZ-vezetőségi tag­Italommal nem az egri gya­korló iskolába mentünk hos- pitálni, hanem meredek szer­pentinen Noszvaj felé kapasz­kodott velünk az autóbusz. Szép, napsütötte délelőtt be­értünk az oly sok változatos­ságot magában rejtő faluba, ahol szinte plasztikusan raj­zolódik a régi. sötét képek helyén, az új élet pirospozsgás arca. A tanácsházán már ott várt bennünket a noszvaji álta­lános iskola igazgatója: Balázs Ernő. Hamar elértünk az isko­lához. Először a nyolcadik osz­tályban néztünk meg egy nyelvtanórát. Jólesett belépni a tiszta terembe, ahol vidám, mosolygó gyermekarcok egész­ségles életörömről meséltek. Otthonuknak érzik iskolá­jukat. Fegyelmezetten visel-1 kednek, figyelemmel kísérik Daragó József előadó tanár szavait és kérdéseire kielégítő feleletet adnak. Szeretnek ta­nulni, sokan középiskolába is jelentkeztek. Az óra végeztével átmen­tünk a KISZ-helyiségbe, ahol értékeltük a tanítást. Szá­munkra rendkívül hasznos volt e látogatás. Megmutatta, hogy falun is lehet szép eredményt elérni és ide hív bennünket az élet, s nagy feladat, mert — mint Balázs Ernő igazgató mondotta: „itt van most a munka dandárja”. Kékesi Loránd, főiskolai hallgató. Az illet éhesek figyelmébe A vasútállomás peronja fe­lé és a nagy várócsarnok felé is nyitott ablakit büfé előtt mindig hatalmas embercso­port áll. Legtöbbjének mind­össze csak néhány percnyi ideje van egyik vonat érke­zésétől a másik indiilásáié, s ezt használja ki egy-egy fél­deci pálinka, vagy fröccs fei- hörpintésére. Az italt kérők közé számtalanszor kevered­nek 18 éven aluliak is s bi­zony a büfében dolgozó sze mélyzetnek sok esetben nincs ideje jobban megnézni, ki leéri a szeszes italt. Persze a 18 éven aluliak egy idő után ravaszabbak is lesznek. Ha néhányszor rájuk szólnák, hogy miért akarnák szeszes italt inni, a legközelebbi al­kalommal a baráti kör leg­magasabb tagját küldik ita­lért, azt gondolván, hogy öt biztosan tizennyolc éven felü­linek nézik már. Kitől tanulták ezt? Példa mindig akad a füzesabonyi restiben. Elsősorban a részeg emberek, akik társaságuk leg józanabbját küldik a borért, vagy pálinkáért. Ezek a rendellenességek még enyhéknek mondhatók a füzesabonyi Utasellátóban, ha azt is tekintetbe vesszük, milyen nagy itt a forgalom. De nem magyarázható ugyan­ezzel az állomással szemben levő szövetkezeti étteremben, ahol már sokkal rendezet­tebb, nyugodtabb körülmé­nyek között végzik a kiszol­gálást. S mindennek ellenére is számtalan esetben előfor­dul az, hogy 16—17 éves fiúk és erősen ittas emberek fo­gyasztják a szeszes italokat. A füzesabonyi járás egyéb­ként, úgy látszik, e tekintet­ben szerencsétlen. Kálban ugyanis nemrégiben nyitottak egy iparos-leört, amely ital­mérési engedéllyel is rendel­kezett. Az első időben még nem érkezett innen semmi panasz, később azonban, s különösen az utóbbi hóna­pokban, szinte „késdobálóvá” vált, oly nagy mértékben folyt itt az italozás, időseb­bek és fiatalok részéről egy­aránt. Jó lenne, ha a járásban az illetékes szervek is felfigyel­nének az ilyen helytelensé­gekre. (w) Hatvani Citayyárből jelentifik (Folytatás az 1. oldalról) ü|f§ Hosszú úton, sok h-unkafo- 'yamaton megy keresztül a ré­pa, míg abból cultor lesz. Egy- egy műszak munkáját a mű­vezető irányít­ja. ő ellenőrzi a munkaszaka­szokat, a gépe­ket, ő felelős a folyamatos munkáért, s a cukor minősé­géért is. Pesz- legy Ferenc mű­vezető jól látja el nehéz fel­adatát. Képün­kön a centrifu­gánál ellenőrzi a gyártást. Egy műszakban 2400 zsák cukrot csomagolnak a Hatvant Cukorgyárban. Képünkön Bognár Gézáné és munkatársai, • csomagolóbrigád tagjai mérik és csomagolják m kristály­cukrot. A DÉLELŐTTI órákban min­dig nagy a forgalom a feldeb- rői földművesszövetkezetd bolt­ban. Jönnek az asszonyok — ritkábban a férfiak, akiknek még mindig van munkájuk a gazdaságban, — s bevásárol­ják ami a napra, a hétre szük­séges. Ezek az apró vásárlá­sok, a mindennapiak: cukor, só, élesztő, fűszerfélék, kisebb használati cikkeik ... Hangos az üzlet a terei erétől, mert amíg az asszonyok sorukra várnak, mindent megbeszélnek, ami a ház körül — vagy ép­pen a szomszédban — történt. (Nem is hinné az ember, meny­nyi újság van, mi minden tör­ténik akárcsak egy nap alatt is a faluban, s mind olyan, ami mindenkit érdekel, legalábbis aminek mindenkihez eljut a híre.:.) Beszélgetnek az asz- szonyok, de azért egyik sze­mük mindig az eladón van, vi­gyázzák: nehogy elvétse az ér­kezési, azaz kiszolgálási sor­rendet, mert hát azért min­denki mihamarabb haza akar jutni a bevásárolt holmikkal. Amikor csendesedni kezd a forgalom, beszélgetni kezdünk az üzletvezetővel, akit minden­ki ismer a faluban, sakitöreg- je-fiatalja csak Sanyi bácsinak szólít. Milyen a forgalom? Na­gyon szép, jól mutatja, hogy Feldebrő valóban a megye gaz­dag községei közé tartozik, ami nem is csoda, hiszen a szőlő- és bortermelés soha nem volt szegényes vállalkozás. A dehrői hárslevelűnek pedig nagy híre van ... A bolt árukészletéinek értéke 530 ezer forintot tesz ki, s az áruellátás folyamatossága min­dig és mindenben biztosított. (Igaz, hogy ebben a pillanat­ban a mész és a festék hiány­cikként mutatkozik, nagy volt ez irányban a kereslet az őszi. ünnepek előtti tatarozások, fes­tések, meszelések miatt.) A forgalom az elmúlt negyedév­ben jócskán meghaladta a fél­millió forintot: pontosan 670 ezer forint volt S a vásárlás üteme nem csökken ezekben a hónapokban sem, sőt: növeke­dés várható a közelgő miku­lásnapi, karácsonyi, majd pe­dig az újévi ünnepek miatt Egyszóval, csúcsidőszak követ­kezik. TÉNY ÉS VALÖ, hogy egy falusi bolt forgalmából sok mindenre lehet következtetni az életszínvonal alakulásával kapcsolatban. A lezajlott for­galmat mutató elmúlt negyed­évi tényszámnak sokféle össze­tevője van. Jelentős részét a háztartáshoz szükséges árufé­leségek teszik ki. A helyzet azonban az, hogy a háztartási áruféleségek között igen nagy eltolódások vannak. Amíg pél­dául régebben a petróleumfo- gyasztás igen nagy volt. most erősen lecsökkent. Miért? Mert az elmúlt években egyre több házba vezették be az egészsé­ges villanyfényt, s a petróle­umlámpát legfeljebb udvari, s alkalmi világításra használják. Az embereknek petróleum he­lyett villanykörték, vezetékek, lámpák, s olykor még csillárok is kellenek, Más: az emberek ni — s csak bizalom, az eddi­gi közösségi eredmények isme­rete, jó felfogása kell hozzá ■—, hogy felismerjék a feldeb- rői parasztok is: a parasztság jólétét biztosító kormány taná­csolja a falusi embereknek az összefogást is. És nem másért, mint hogy ez az élet még jobb, könnyebb és szebb le­gyen. Mert akarhat-e a népi kormány rosszat azoknak, akik az életet, a kenyeret teremtik meg a földeken? S a termelő­szövetkezet, az összefogás —« a kormány jó akarata mind a parasztság, mind pedig az egész ország érdekében. Megteszik-« ezt a felismerő lépést a fel- debrői dolgozó parasztok? Min. den bizonnyal! Előbb, vagy utóbb, de megteszik, s ha i maguk hasznát, jobb és szebb életét akarják, akkor inkább előbb... MENNYI MINDENRŐL sző esik — csupán egy óra alatt — egy falusi földművesszövet­heti boltban ... Nagy a forga­lom, ilyenkor a délelőtti órák­ban ... Jó lenne már korszerű­síteni is az üzletet. Soka« igénylik: legyen itt is önki­szolgáló, illetve önkiválaszt» rendszer. Csak akkor külön kellene választani a háztartá­si-, a műszaki-, az élelmiszer- részleget. Ez már fejlettebb áruellátást jelent, magasabb színvonalú kereskedelmi mun­kát feltételez ... Ez az igény is — reméljük — mielőbb megvalósul. Sor kerül mindenre, ami * dolgozó emberek jólétéi, kul­turáltságát szolgálja. Előbb, vagy utóbb, de sor kerül... Dér Ferenc be az üzletbe, hogy ami van és olcsó, azt megveszik, hanem azzal, hogy van-e ilyen, vagy olyan anyag, ruha vagy cipó? Konkrét igényekkel jönnek. Ha nem találják meg itt az üz­letben, akkor beutaznak Gyön­gyösre, vagy Egerbe :.« Azt mondtuk: az üzlet for­galmáról sok mindenre lehet következtetni. Nőst az utóbbi Időben az üzletben nem vásá­roltak nagyobb mezőgazdasági gépet és eszközt. Miért? A kérdésre az üzletvezető így adja meg a választ: az embe­rek várják a termelőszövetke­zeti szervezést, s nem vesznek ' maguknak gépet, szerszámot. ’ Ha megalakulnak a közös gaz- ; daságok, majd vásárolnak kö- ^ zösen :., S ha már itt tartunk, azt is ; megkérdezzük: hogyan véle­■ kednek itt az emberek a ter­melőszövetkezeti mozgalomról? A válasz óvatos: „Beszélnek . róla az emberek, ki így, ki i úgy i:Hát az tény, a falusi : embereket most igenigen fog­lalkoztatja ez a téma. Egy ■ idős, 86 éves parasztemberrel ; is váltottunk néhány szót a i mostani életről — vásárolni , volt éppen a boltban —, aki : így foglalta össze véleményét: „Áldja meg az Isten a kor­mányt, mert jó életlehetőséget biztosít a parasztságnak .. Ettől a véleménytől már csak egy lépéssel kell tovább men­sokkal több cukrot és édessé­get fogyasztanak. Nem negyed­kiló, nyplcadkiló cukrokat vá­sárolnak, mint régen — ha ugyan nincs saját termelésből szár­mazó cukruk —, hanem na­gyobb mennyiséget egyszerre és nem spórolnak vele. Nem ritkaság az sem, hogy a házi­asszony konzervet vesz az urá­nak ,,fr üstökre“ — bár vala­mikor igencsak idegenkedtek a tartósított ételféleségektől, job­ban mondva az ártól. És így tovább, lehetne sorolni a pél­dákat. De menjünk tovább. Három- négy évvel ezelőtt nagy kelet­je volt az olcsó. 380 forintos néprádióknak. Sokat él is ad­tak belőlük az üzletben. Ma mi a helyzet? Nemcsak hogy a néprádiónak, de még a 870 forintos korszerűbb készülé­keknek sincs nagy keletje. Az 1180 forintos rádió megy leg­inkább. Csák legutóbb hét da­rabot adtak el ebből a típus­ból. Kerékpár — hogy a mű­szaki cikkeknél maradjunk — kilenc darab talált gazdára a közelmúltban. De így van ez más cikkeknél is. PÉLDÁUL a textilféleségek­nél. Az igények nagyok, s a bolt többé-kevésbé ki is tudja elégíteni ezeket az igényeket. A hagyományos textilféleségek —- ceig, karton, perkál — mel­lett egyre nagyobb a kereslet a drágább, jobb minőségű anyagok és készruhák iránt Az emberek nem úgy jönnek Egy óra a feldebrői fö / d m ű vessző vetkezeti boltban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents