Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-22 / 275. szám

J959. november 22., vasárnap

.MÉPÜJSAG

3

Ünnepi tanác§ülés Kepecsenden

J falu nem akar elmaradni a környezetétől

Űj ötéves tervünk hatalmas feladatokat ad az építő- ji iparnak. Űj gyárak épülnek, számos kisebb-nagyobb üze- í műnket korszerűsítjük, bővítjük, s mindezeken túl nagy- | szabású lakásépítési programot is meg akarunk valósítani. Mindez az építési szervezet és irányítás tökéletesítését, a korszerű építési anyagok és technológia bevezetését feltételezi. Az építőipar hatalmas feladatai megkövetelik az építőanyagipar termelésének nagymértékű növelését is. A í Központi Bizottság irányelvei a következőkben rögzíti ezt { a feladatot: „Az építőanyagipar termelését az 1965. évre, f 1958-hoz viszonyítva, mintegy 85 százalékkal kell növelni.” t

Fellendült a KISZ-élet az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban

Talán még sohasem- voltak Kerecsent! község népéneK ennyire mozgalmas, forrongó, lázas napjai. Nagy lépésre készül a falu, az új izgalma fűti az embereket, beszélgetnek, vitatkoznak, kis csoportok szerte a faluban mindenütt. ..

Pénteken este ünnepi tanácsülést tartottak a községben. A tanácsülést a mozihelyiségben rendezték a nagy érdeklődés miatt. Több mint száz vendég is részt vett a nyilvános ülésen, asszonyok, férfiak vegyesen. A termet szépen földíszítették, az emberek ünneplőbe öltöztek, hogy kifejezzék ezzel is, milyen nagy dologról van szó,

Megbeszélték a mezőgazdaság helyzetét. A beszámolóban elmondták, hogy a szorgalmas munka ellenére sem tudták Kerecsenden azokat a termés- eredményeket megközelíteni, amelyeket a járás termelőszövetkezetei elértek. A termésátlag alulmaradt a tsz-ek átlagával szemben, a kis parcellákon nem tudják a modern gépeket kihasználni és ha a község nem változtat a termelési módszereken, messze elmarad a környék eredményeitől. Csak akkor lehet többet termelni, együtt haladni az idővel, ha Kerec.send község dolgozó parasztjai a nagyüzemi gazdálkodás útját választják, ha termelőszövetkezetet alakítanak.

Kerecsend község egy kis szigetet alkotott mind ez ideig ezen a vidéken. A környező községek dolgozó parasztjai már mindenütt termelőszövetkezetekben dolgoznak. Makiár, Kál, Nagytálya, Füzesabony, Kápolna — valamennyi termelőszövetkezeti község. Terméseredményeik messze felülmúlták a kerecsened gazdákét, és most az őszi munkákat is időben elvégezték, míg Kere- esenden ezen a téren is elmaradás mutatkozik. Egy meg- oldás van csak: foil kell zárkózni a községnek a többiekhez, a szomszédokhoz.

Az ünnepi tanácsülésen sokan felszólaltak. Kecsmár István bejelentette, hogy egyetért azzal, hogy változtatni kell a régi gazdálkodási módszereken, ő maga is részt

vesz ebben a nagy átalakítási munkában és élen járva, az elsők közt belépett a termelőszövetkezetbe. Kérte a tanácstagokat, . hogy valámennyien kövessék a példáját. Fölszólalt Lantér József járási tanácstag is, s arról beszélt, hogy a mezőgazdaság átszervezése elsősorban a dolgozó parasztok érdeke, ő maga is aláírta a belépési nyilatkozatot és szeretné, ha még többen követnék a példáját. Kerecsend község népe a szorgalmáról híres és ha összefognak, hamarosan a megye legjobb termelőszövetkezetét alakíthatják ki. Szent- györgyi László általános iskolai tanár, tanácstag, arról beszélt, hogy az újtól nem he'l félni, mert az élet azt igazolja, hogy az új mindig tovább vitte az embert. A haladás útja ez. A pedagógusok valameny- nyien szíwel-lélekkel támogatják a termelőszövetkezeti mozgalmat

Az Egri Finomszerelvény- gyárban a kongresszusi verseny legutóbbi értékelésekor azt állapíthatták meg, hogy az önköltség csökkentésére tett felajánlásukból I 924 000 forintot már teljesítettek, s a kongresszus megkezdésének napjáig eredeti felajánlásukat maradék nélkül teljesítik.

Az üzemelt közül a 35-ös, 26-os már teljesítette felajánlását és pótfelajánlást tett, de teljesítette adott szavát a 31- es, 13-as, 15-ös üzem is.

Jelentős eredményeket értek el az export-tervek teljesítésében, mivel vállalásuk szerint

Mint már korábbi lapszámunkban ,is jelentettük, az Egri’ Állami Áruház ez évi karácsonyi nagy vásárját a piactéren felállított pavilonban rendezi meg. A vásárlás torlódásának megelőzéséért a korábbi decemberi nyitás helyett, már hétfőn megnyitják a játékpavilont. A vásárlók a leglkülönbözöbb játékos: között

A tanácsülésen felszólaltak még Hangácsi János, tanácstag, Vajda László a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Hegyi János, az Egri Járása Tanács VB-elnöke, mindannyian a megye és a járás termelőszövetkezeteinek életéből vett példákkal bizonyítják, hogy a dolgozó parasztság számára csak a szocialista mezőgazdaság tud valóban jobb, szebb életet biztosítani.

A fölszólalások után a tanácsülés egyhangúlag határozott:' egyetértésben a párt és a kormány mezőgazdasági politikájával és az átszervezéssel, mindnyájan szíwel-lélekkel munkálkodnak azon, hogy Kerecsend község minél hamarabb a szocialista mezőgazdaság útjára lépjen, hogy minden dolgozó paraszt nagyüzemi gazdaságban, termelőszövetkezetben termeljen.

— sss —

ez évben 125 000 orvosi fecskendővel akarnak többet gyártani, s november 1-ig már 92 500 darabot elkészítettek. Előreláthatólag az export-terveknél is túlteljesítik felajánlásukat és a 125 000 helyett 140 000-et készítenek az év végéig.

A kerékpár-hátsóagyak gyártását végző dolgozók úgy tervezték, hogy ötvenezerrel teljesítik túl tervüket, de a vállalásuk teljesítése olyan biztatóan halad, hogy az év végéig még tízezerrel tudnak többet adni eredeti vállalásuknál, '

válogathatnak, háromszor any- nyi áru érkezett, mint az elmúlt évben, amelyek között elektromos játékmosógép, új típusú diavetítő és különböző elektromos játékok .vásárolhatók. A múlt évtől eltérően ez évben a pavilonban nemcsak játékokat, hanem ajándéktárgyaikat is árulnak.

Beszédes számok A termésátlagokról

A minap igen érdekes adatot hallottam. Ebben az esztendőben a termelőszövetkezetek terméseredményei a statisztika alapján mintegy 15—20 százalékkal voltak magasabbak, mint a kisparcellá- kon dolgozó egyéni parasztoké. Már az első évben maga az a tény, hogy táblába vetettek, jobb minőségű munkát végeztek, géppel dolgoztak és nagyobb volt a műtrágya-felhasználás, megmutatta a termelőszövetkezeti gazdaságok hatalmas fölényét. Ez a fölény még jobban megmutatkozik, ha azt vesz- szük figyelembe, hogy a régi termelőszövetkezetek — amelyek már esztendők óta kialakult vetésforgó szerint dolgoznak, s nagyobb lehetőségük volt az agrotechnikai szabályok betartására —, ebben az évben mintegy 25—30 százalékkal termeltek többet a kisparcellák tulajdonosainál.

Mind a két szám beszéder sen bizonyítja, mennyi lehetőség rejlik a nagyüzemi gazdaságban arra, hogy a hosszú idő óta alig valamivel emelkedő termésátlagokat ugrásszerűen növelhessük. És a több gabona, több takarmány — nem kétségey— jobb életet jelent falun és városon egyaránt

(d)

hétsxáx ragon műtrágya ...

1500—2000 mázsa műtrágyát használtak fel az idén a hatvani járás termelőszövetkezetei. Ez a szám is mutatja, hogy a termelőszövetkezeteink nagy gondot fordítanak a művelésük alatt álló földterület termőképességének javítására. A lőrinci Petőfi Termelőszövetkezet 500 mázsa szuperfoszfátot használt fel az őszi alaptrágyázáshoz.

A műtrágyázás mellett nagy mennyiségű istállótrágyát szórtak ki. A hatvani járás termelőszövetkezeteiben eddig 60 ezer mázsa istállótrágyát használtak fel a földeken, s mintegy 500 holdqn befejezték, már az istállótrágyázást.

Élénk szervezeti éLet van az egri Szilágyi- Erzsébet Leány- gimnázium KlSZ-szervezeté- ben. Megmutatkozik ez abban is, hogy a fiatalok rendelkezésére bocsátották délutánonként a KISZ-szervezet klubszobáját, ahol naponta 3—4-ig műsort rendeznek a fiatalok. Háromtól hét óráig pedig a kiszesek rádiózhatnak, lemezeket hallgathatnak és társasjátékokat játszhatnak a klub- helyiségben;

A fiatalok ugyancsak nagy munkába fogtak annak érdekében, hogy saját jégpályájuk legyen a télen. Az iskola udvarát egyengetik, lesimítják és előkészítik annak felületét, hogy amikor fagy lesz, azonnal eláraszthassák vízzel.

Az egri Szilágyi Erzsébet Le.' ánygimnázium KlSZ-szerveze» tének munkája dicséretre méltó más iskolák fiataljai előtt is^

~r' "■"* * i'in Sikeresen halad a vállalások teljesítése az Egri Finomszerelvénygyárban

Hétfőn nyílik

an Egri Állami Áruház játékpavilonja

Vidám élei — szaporább munka

— Mintha a fogorvoshoz mennék, úgy járok be az üzembe — panaszkodott egy ismerősöm, aki jó szakember hírében álL — Néha nem is tudom pontosan megmagyarázni magamnak — fűzte tovább a megkezdett panaszt ■—, de valahogy rossz a légköre a mi üzemünknek. Tudod, túl hivatalosak, túl ridegek az emberek s megmondom úgy ahogy van, turkálják egymást. Gyenge a vezető. Mindig annak ad igazat, akivel éppen akkor beszél. Egyszóval, nem szívesen dolgozom itt és nem várom meg a tavaszt ezen a helyen, az egyszer biztos!

Ismerősöm nagyon nekikeseredett. Hirtelen arra gondoltam, írok a rossz levegőjű üzem életéről, a vezetők módszereiről, de aztán eszembe jutott, hogy az egyik értekezleten hallottam én egy másfajta üzemről is. Olyanról, ahol jó a légkör, a vezetés, és ahová úgy járnak az emberek, mintha hazamennének.^

Az É. M. Heves megyei Állami Építőipali Vállalatról lesz itt most szó. Olyan vállalatról amelynek szerteágazó munkája igen sokrétű feladatot ró a vezetőkre.

Gyöngyösön 1949-ben alakult ez a vállalat, amelynek ma már közel másfélezer embere van, mintegy húsz szakmát egyesít magában, s 45 helyen épít a megye területén. Van gond, és van probléma ezernyi egy ilyen vállalatnál. S mégis a sokoldalú feladatok közepette sem feledkeznek meg az aprónak látszó — de lényegében nagyon is nagy _—, emberi problémákról.

A fiatal, alig 33 éves igazgató, 1954-től áll a vállalat élén. Éder György elvtárs meg nem is olyan régen kőműves volt, majd elvégezte^ a kétéves gazdasági és műszaki akadémiát. Kétszer nyerte el a 'Szakma kiváló dolgozója címet, s kitüntették a Szocialista Munkáért Érdeméremmel is.

Az igazgatónak jó segítőtársai vannak. Szabó Ferenc párttitkár. Kozik Pál főmérnök és Sándor János ÜB-titkár személyében. A négy vezető teljes összhangban irányítja a vállalatot. Bíznak egymásban, bíznak a dolgozókban és szeretik az embereket.

S ez a bizalom és szeretet kölcsönös. Nem magától jött, sok munka, jószándék, segíteni- akarás van mögötte. Bármerre jártam a vállalat dolgozói között, találkoztam ezzel a szeretettel és bizalommal. Ez az uralkodó légkör benn az irodákban, a műhelyekben, s kinn az építkezéseken egyaránt. Mindenki a maga módján fogalmazta meg gondolatait. Az egyik kőműves úgy mondta;

— Jó ember a párttitkár, szeretik a párttagok, s mi is, pártonkívüliek.

A másik, kicsit büszkén jelentette ki: olyan az igazgatónk, mint egy kőműves. Majd kissé megtoldottá — mint egy jó kőműves,

Baranyi Mihály a vezetőkről alkotott véle* ményét summázta így:

— Igazi munkáskáderek.

Hogyan? Honnan ez a bizalom, ez a szeretet? Ezt kutattam a vállalatnál.

ÉDER GYÖRGY SZABÓ FERENC

igazgató párttitkár

Minden az elveknél kezdődik. A munkások nagyon tudják becsülni azokat az embereketj akik viharos időkben is helytállnak elveikért. S az Építőipari Vállalat vezetői 1956. nehéz őszén sem hátráltak meg. Egységesen állták a harcot, és a dúló vihar nem tudott rést ütni a falakon. Győztek, s megnyerték az embereket is igaz ügyüknek. Ezért is bíznak bennük.

S azért is, mert elismert, jó szakemberek valamennyien. Az elismeréseket nemcsak a pecsétes oklevelek őrzik, hanem erről tanúskodnak a felhúzott falak, a frissen bevakolt épületek is. Mert ha társadalmi munkára hívják az üzemet, ott maguk a vezetők az elsők.

így volt ez legutóbb Adácson is, ahol az Előre Tsz ötven férőhelyes istállóépítésén együtt rakták a falat szombat és vasárnaponként a. vezetők a segédmunkásokkal.

De hétfőn és szerdán is megmarad ez a munka közben megteremtett meleg kapcsolat. A vezetők szobájának ajtaja mindig nyitva áll. Aki átlépi az igazgató irodájának küszöbét, mielőtt mondanivalójához kezdene, leül, mert a

fiatal igazgató első szava: foglaljon helyet, szaktárs!

Igen, szaktárs! Ez itt a megszólítás. Szak- társ az igazgató, a párttitkár, a kőműves és a vállalat megannyi dolgozója. De hiszen így is van, szaktársak valamennyien s nemcsak papíron, hanem ezt tapasztalja az ember napi munkája során, beszélgetéseiknél is.

Meghallgatják, sőt megszívlelik a dolgozók véleményeit. Számtalan megvalósult újítási javaslat tanúskodik erről. S ha a dolgozók a vezetők segítségét kérik ügyükhöz, nem marad el az sem. Hetekig hadakoztak a vállalat vezetői Bak János kétgyermekes segédmunkás lakásügyének elintézéséért. Még a Minisztertanácshoz is fordultak ügyében. Sikerrel. S ki ne emlékeznék Zsigri János festő esetére, akire rászakadt a lakás. Bár nehezen, de itt is sikerült segíteni.

És sorolhatnám még tovább és tovább a segítés és a bizalom nagyszerű példáit. Itt van Csató András kubijros esete. Odaáll az igazgató elé s azt mondja:

— Beteg az asszony odahaza, operálni kellene, de fél tőle, nem akar a kórházba menni. Ha a szaktársak segítenének s beszélnének az asszonnyal, talán hallgatna a jó szóra.

Az igazgató és a párttitkár segítettek. Néhány nap múlva kórházba szállították az asz- szonyt, és azóta egészséges.

Persze, vannak egyszerűbb kérések is, de hiszen mindenkinek a saját problémája a döntő, mindenki a maga ügyében vár segítséget.

Bíznak és szeretik őket az emberek azért is, mert tudják — erre számtalan példa is van —, hogy megvédik őket. S ez nagyon fontos. Az emberek biztos talajt éreznek lábuk alatt,

s maguk mögött tudják a párt s a vállalat- vezetés segítségét. Egy ilyen építővállalat nagyon sokféle emberből tevődik össze: volt kisiparosok, építési vállalkozók, akiknek munkájára nagy szükség van. A régi szakemberek égy része fenntartással élt a rendszert illetően, de ma már őket is elkapta a munka szenvedélye, az építés láza, s mert látják, hogy munkájuk után megbecsülik őket, sőt ha kell, kiállnak értük a vállalat vezetői, ebben a légkörben becsületesen dolgoznak, lojálisak, együttérzők életükkel.

A másfélezres létszám fele a vállalat törzsgárdája. De a vezetők ismernek minden egyes embert, sőt még a segédmunkások egy részét is. Mikor legutóbb náluk jártam, a vezetők ülték körül az igazgatói asztalt. Nem valami népszerű munkát végeztek. Azt kellete megállapítaniuk, ki, hogyan teljesítette prémiumfeltételeit, dönteniük kellett, kinek, milyen összeget vonnak le negyedévi prémiumából

Egymás után sorolták a neveket a bádogostól a kályhásig, az asztalostól a kőművesig, ismerteik mindenkit személy szerint, tudták, ki hogyan dolgozik. És szeretettel, nagy-nagy szeretettel beszéltek az emberekről távollótük- bén is.

Talán túl hosszúra is nyúlt ez az ismertetés. Égj' mondattal is ki lehetett volna fejezni, valahogy így: jó vezetők, kommunisták. S ez a megállapítás érvényes a pártonkívüli főmérnökre is, aki évek hosszú sora óta dolgozik ebben a környezetben s átveszi a kommunista, vezetők módszereit, s jótulajdonságait.

Ahogy az emberekkel beszélgettem, kutattam arcukat, önkéntelenül eszembe jutott a sztálini mondás: ahol vidámabb az élet. ott szaporábban megy a munka. S így van ez nagyon is így’, ennél a vállalatnál A kedvező légkör, a kölcsönös bizalom, a dolgozókkal való törődés, az elvekért való bátor kiállás, naponta termi gyümölcseit. Ég felé törnek az épületek, sokasodnak az iskolák, lakások, a termelőszövetkezetek istállói, s egyre emelkednek a tervteljesítés számadatai is.

Harmadik negyedévi tervét 100,5 százalékra teljesítette a vállalat, a termelékenység pedig 104,6 százalékot mutat. Nagy és szerteágazó ez a vállalat, sokat, nagyon sokat jelent itt egy-egy százaléknyi emelkedés is.

Kinn az építkezéseken zúgnak a gépek, a betonkeverő adagolja a masszát, a kőművesek kezenyómán szemlátomást nőnek a falak hogy még több legyen az iskola, a lakás, a kultúra csarnoka, hogy még szebb legyen életünk... De azoké. is, akik ezt formálják.

Márkusa Lászlé