Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-21 / 274. szám

1959. november 21., szombat NBP0I8.1Q s Furcsa irattározás... A vállalatoknál — vonatko­zó rendelet értelmében — a könyvelési bizonylatokat hosszú évekre visszamenően meg kell őrizni. A bizonylati fegyelem betartása, a válla­lati iratok kezelése, a legtöbb helyen ma már nem hagy sok kívánnivalót maga után. Annál furcsább a Mátravi- déki Vendéglátóipari Vállalat irattározási módszere. Ez a vállalat iratait, könyvelési okmányait olyan helyiségben őrzi hatalmas, báláknak is beillő kötegekben, ahol csak az nem férhet hozzá, aki nem akar. A több éve felhalmo­zott fontos könyvelési bi­zonylatok a könyvelés szobá­jában szekrények tetején és a padlón irattározódnak. Vajon miként értelmezik ennél a vállalatnál a bizony­lati fegyelmet? F. L. Az építőanviifsipur feite*izlPtnp — HAMAROSAN átadják a detki Szabadság Tsz-ben a gyorsan épülő 300 férőhelyes juhhedályt. Az új épületet előregyártott elemekből ké­szítik, így építése kevés időt vesz igénybe. Hevelésí értekezlete! tartott ' a Magyar Honvédelmi Sportszövetség zésj év nevelési feladatairól, A beszámolóhoz az értekezleten megjelentek közül számosán fűzték javaslataikat, észrevéte­leiket. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Heves megyei Nevelési Osztálya tegnap dél­után nevelési értekezletet tar­tott. amelyen beszámoló hang­zott el az 1959—60-as kikép­flz újítok munkájával olcsóbb, gazdaságosabb lesz a termelés a gyöngyösi MftV Váltó- és Hitérőgyárté ÜV-nál A gyöngyösi MÁV Váltó- és Kitérőgyártó ÜV-nál a gyár bejárata előtt tábla hirdeti, hogy ki az első az újítási ver­senyben, melyik munkás adott többet ahhoz, hogy a gyár gaz­daságosabban, olcsóbban ter­meljen. A munkafolyamatokat módosító újítások — amellett, hogy segítik a gyárat tervének teljesítésében — könnyítik a fi­zikai munkát. Az újítók versenyében Borra Gyula került az első helyre húsz elfogadott újításával, amelyek 591551 forint megta­karítást hoztak a vállalatnak. Az újító is megérdemelt jutal­mat kapott lelkes munkájáért, hisz 34 419 forint újítási díjat fizettek ki részére. Faragó József 21 elfogadott újítással a második helyre ke­rült, mert a megtakarítás Iraki filmesek. Iraki filmek Egerben Az egri Szakszervezeti Szék­ház és a TIT rendezésében csütörtökön délután és este tar­tották meg az egri Szakszerve­zeti Székház nagytermében az ismeretterjesztő előadás-sorozat második előadását. Ez alkalomból az Idő folyót című, Irakról készült doku­mentumfilmet mutatták be a közönségnek. Érdekessége volt az előadásnak, hogy két iraki vendég, Karim Majid és Yahya Jaik bagdadi filmoperatőrök is részt vettek a bemutatón. Mint megtudtuk, augusztus 15-től 1960. február 15-ig tar­tózkodnak hazánkban és ez idő alatt dokumentumfilmet készí­tenek Magyarországról, amelyet hazájukban mutatnak majd be. A filmvetítés előtt a két iraki vendég üdvözölte a megjelen­teket. — Bagdadból, a béke városá­ból jöttünk. Az önök országa, az önök élete hasonló a miénk­hez 1958. közepéig a mi né­pünk angolszász elnyomás alatt élt mindaddig, míg Kasz- szem fel nem szabadította ha­zánkat. Barátunknak érezzük a magyar embereket s ha vissza­megyünk hazánkba, szeretnénk majd Bagdad utcáján talál­kozni magyarokkal — mondot­ta többek között Karim Majid. Ezután került sor a színes dokumentumfilm vetítésére. Az első részben bemutatták az idő­számítás előtti több ezer éves Irakot. A film további részében az angolszász elnyomást, a for­radalmat és a forradalom utáni Irakót láthattuk. A délután 3 és este 7 órakor megtartott előadásokon mint­egy 700 néző jelent meg. Az utolsó előadás után a Hazafias Népfront megyei szervezete valamint a TIT vendégül látta a két iraki filmest és a késő esti órákig baráti beszélgetésen cserélték ki hasznos tapaszta­lataikat. A bemutatott dokumentum­filmet a két iraki filmoperatőr készítette, amelyeket csak ilyen ismeretterjesztő előadá­sokon mutatnak be. (k. b.) „csak” 351 811 forintot tett ki. A gyár újítógárdájának csak két legszorgalmasabb tagját említettük, akik példaképül állnak a többiek előtt. Az újí­tók egyre több újítást adnak át az újítási megbízottnak, amelyekkel elősegítik, hogy az üzem adósság nélkül zárja az évet. Építkezéseink hatalmas mennyiségű cementet igényelnek. Az ötéves tervet felvázoló központi bizottsági irányelvek előírják: „Az építőanyagipar korszerű gyártási ágainak to­vábbfejlesztése és az építkezések növekvő terjedelme ál­tal megkövetelt nagy mennyiségű cement biztosítására az 1958. évi 1,3 millió tonna cementlermelést az 1965. évre 2,2—2,4 millió tonnára szükséges felemelni. Ezt részint a folyamatban levő üzembővítések befejezésével, rés&nt a váci cementgyár megépítésével kell elérni.” Hozzászólás az MSZMP kongresszusának irányelveihez Olcsóbban és többel termelnek a hatvani járás üzemei A PART KONGRESSZUSI irányelveinek megjelenése után az üzemek kommunistái, a pártonkívüliek gyűléseken be­szélték meg annak jelentőségét, és a nyilvánosságra hozott szá­mok alapján megindult a ter- vezgetés a jövőt illetően. Valamennyi üzemben figye­lembe vették, hogy a most folyó kongresszusi munkaver- Senyben milyen eredmények mutatkoznak, s azt. hogy az éves tervek teljesítése biztató­an halad. Az eddigi eredmé­nyek alapján határozták el, hogy új gépek beállításával, a meglevők korszerűsítésével és a termelést akadályozó hibák megszüntetésével növelik a munka termelékenységét. A járás üzemeinek tovább! fejlődését elősegíti az is. hogy előnyben részesítik a meglevő üzemeket a modem, korszerű gépek beszerzésénél, annál is in­'i!W!tiiii:i!iiniin!ii:iin«iniiiiiiiiiiiiiii!iiiiliiiiiiitiiii!iiniiiiiaiiiiniiiiiiii«inittimniiiiniirniiiininiiiiiiiiiini:iiiii,iiiiii:;,iil„lti,iiliiiinilli;,|ljIIII!ll|ll|I;:tl|I||illIMIMI|ltl|II,t, luiiiiitiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittii kább, mert nagyon rászorulnak erre. Mindezek alapján a járás négy legíontosabb ipari üzemé­ben a kongresszusi irányelvek és az ötéves terv néhány alap­vető adatának ismeretében nagy fejlődésre lehet számíta­ni. s az üzemek dolgozói lelke­sedéssel fogadták a párt által megszabott feladatokat. A Mátravidéki Szénbányá­szati Trösztnél hosszú időre terveztek, különösen arra töre­kednek. hogy a tröszt termelé­sében egyre nagyobb szerepet kapjon az ecsédi külszíni fejtés. Távlati tervük szerint 1965-ben már csaknem a felét adja a tröszt termelésének az ecsédi külszíni fejtés, amely az elmúlt évben mindössze egyharmadát adta. A KONGRESSZUSI irányel­vekből világosan kitűnik, hogy csökkenteni kell az önköltséget, növelni kell a munka termelé­kenységét, amelyet a trösztnél a föld alatti bányászat további gépesítésével, a külszíni fejtés [korszerűsítésével akarnak elér- ;ni. Ez kedvezően hat az önkölt- ■ségre is. hiszen a külszíni szén- termelés az ötéves terv végére ■mindössze 36 százalékába kerül [a múlt évinek. [ A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszttel szorosan össze­függ a Mátravidéki Erőmű ol- ,esőbb termelése is. A múlt évi ■adatokat figyelembe véve a kö- ■vetkező eredményeket kell el- ,érniök 1965-ig. Az elmúlt évi 810 millió helyett. 880 millió [kilowattóra villamosenergiát ■kell adniok az országnak, jóval [olcsóbban a mostaninál. Itt is ■további műszaki intézkedéseket [kell tenni ahhoz, hogy a villa- ■mosenergia előállítási költsége [23 százalékkal csökkenjen, ami ■több millió forintot jelent a [népgazdaság számára. [ Az irányelvek számai nasv feladatot rónak a hatvani és [selypi cukorgyárakra, amelyek- •nek termelése összefügg a me­zőgazdasági termelés fokozásá- .val. Előreláthatólag a múlt évi­A leli Idényre készül a verpeléti Nőtanács hez viszonyítva az alábbi fejlő­dést érik el a cukorgyárak: na­ponta 53 vagonnal több cukrot dolgoznak fel és 8245 vagon cukrot adnak az országnak, amely 44 százalékkal haladja meg az 1958, évi termést. A TÖBBLETCUKROT nem a cukorrépa-területek növelésé­vel, hanem az átlagtermés 40 mázsával való emelésével akarják elérni. Ennek előfelté­tele természetesen a mezőgaz­daság nagyüzemi átalakítása, a fejlett agrotechnika további al­kalmazása. Az idén már mindkét cukor­gyárban nagyobb beruházást hajtottak végre, korszerűsítet­ték a gyártási eljárást, s az el­következendő években újabb, nagy teljesítményű gépeket kapnak a gyárak. A hatvani járás üzemeinek dolgozói ezek tudatában tekin­tenek bizalommal a párt VII. kongresszusa elé, s dolgoznak nagy lelkesedéssel a tervek megvalósításán. Meggyőződtek arról, hogy az ország gazdasági fejlődése az 6 jólétük növelését is jelenti. Meggyőződhettek ar­ról. hogy az üzemekben egyre kultúráltabb körülmények kö­zött dolgozhatnak, hiszen csak a szociális juttatásokra mint­egy 33 millió forintot költenek évenként a járás üzemei. EZT ISMERVE, az üzemek dolgozói az elmúlt években is hozzájárultak ahhoz, hogy a műszaki színvonal sokat javult növekedett a termelékenység, csökkent az önköltség. Ezt fő­leg az tette lehetővé, hogy a munkások és műszakiak mint­egy 1500 újítást adtak be. ame­lyeknek népgazdasági haszna megközelíti a tízmillió forintot A munkások, műszakiak al­kotó részvétele a kongresszus irányelveinek megvalósításá­ban biztosíték arra, hogy si­kerrel teljesíteni tudjuk azo­kat a járás üzemeiben, Igrlódi Ferenc az MSZMP Hatvani Járási Bizottságának első titkára. ilyen jelszóval csak újabb el­lenségeket lehet szerezni, s nem támogatókat. Valahol itt van hát a kutya eltemetve, ez a titka annak a rengeteg sóhajnak, és könny­nek, amit a magyar népért ej- tegetnek a mikrofon előtt, a szerkesztőségekben. Műköny- nyek, műsóhajok: félredoban­dó rossz színészi eszközök, rossz színészekkel. Nincs szük­ségünk arra, hogy bizonygas­suk, mennyire és mennyiben nincs, illetőleg, hogy egyálta­lán nincs igazuk azoknak, akik azt hiszik, hogy a magyar nép ma is vak, s el lehet hitetni ezért vele, hogy amit lát, azt nem is látja, az nincs is, — mert Nyugaton ott egyesek így akarják. Ledge úr az ENSZ-ben, Bá­lint ténsúr a Szabad Európa Rádióban, s a többiek ott, ahol vannak, mondják csak, szaj­kózzák csak csepegő jószándé­kukat. Nem az a fontos, hogy mit szeretnének ők igaznak tudni és látni, hanem az, hogy mi az igazság. Még akkor is, ha ezt az utol­só szót nem találjuk meg szó­tárukban. És nem sajtóhiba miatt! Gyurkó Géza szívén viselik ott a nyugati vadászberkekben, szívük min­den részvétlenségével kirúgták az állásából, ha kinyitotta a száját, feketelistára tették, be­börtönözték, s ha nem halt éhen, nem lett öngyilkos, vagy nem halt bele a rendőrségi in­tim beszélgetésekbe, kiküldték a frontra, őt is egy Kicsit ha­zát védeni. El is pusztultak százezren, el is pusztult egy ország, ponto­sabban elpusztult belőle az, amit még Báldijt gazdáék és kenyéradóik nem pusztítottak el egy olyan negyedévszázad alatt, amely csak annyiban kü­lönbözött a Szent Bertalan éj­től, hogy tovább tartott. De alaposabb is volt! S most ezek az emberek rá­dióban és újságban, szószéken és egyáltalán, ahol lehet, ver­senyaggódást rendezne,1? azért a népért, amelynek volt segít­sége és ereje, hogy .kétszer is — és most már véglegesen! — lerázza nyakáról azokat, akik csodák csodájára 1956-ban is­mét nem sajnálkoztak a sze­gény magyar népen, hanem gyilkolni kezdték a szegény magyar népet. Annak idején a színházak­ban, hogy ne bukjon meg a színigazgató kedvenc prima­donnája, vagy színpadi szerző­je, bértapsolókat szerződtettek. Tapsoltak és fizettek érte. Óhatatlanul felmerül az em­berben a gyanú, hogy Nyugat­ra tisztult darutollas magyar­jainkon nem segített az ottani „demokrácia“ légköre — ron­tani hogyan is lehetett volna rajtuk! —. hanem pénzért ag­gódnak, béraggódók lettek a javából. S ez az üzleti dolog jól egybe is vág a „politikai irányzattal”, mert 1956-ból nemcsak mi. de ők is tanultaik: ma már úgy nem lehet politi­zálni, mint tette azt a bíboros őeminenciája, — vissza a föl­det. a régi jogokat! Ez lehet terv, mint ahogy az is, de nem lehet jelszó, mert Nem győz az ember betelni a csodálkozástól, hogy ni, mi lelte ott egyeseket, határain­kon túl: mennyire aggodnak a népi demokráciáért, közelebb­ről a magyar mezőgazdaság helyzetéért. A közelmúltban a Szabad Európa Rádió — mert egyesek jóvoltából Európában szabad lehet egy ilyen rádió — aggódott egy sort, melynek ke­retében még a munkásokért, értelmiségiekért is kiaggódta magát: a mezőgazdaság foko­zott támogatása veszélyezteti az életszínvonalat. Hogy most azon a bárgyúsá- gan ne vitatkozzunk, hogyan veszélyeztetheti az életszínvo­nalat, ha növeljük a mező- gazdaság termelését, techniká­ját, ha nagyüzemi módon dol­gozunk, — mondom, hogy most ezen ne vitatkozzunk, köny- nyű megállni. Az egészben azonban inkább egy más dol- log az elgondolkodtató! Ügy látszik, a kommunisták nagyon elfogultak lehettek és lehetnek egyes nyugati országok politi­kai életét Illetően, mert lám, bármit mondanak, mondtak és fognak mondani azok, akik az­előtt Magyarországon nem ag­gódtak a magyar parasztért, munkásért, de még az értelmi­ségért sem, most aggódnak. Eltelt néhány év, élteit egy év­tized és ime a nyugati demok­ráciák jótékony légkörében úgy átformálódtak ezek az em­berek, hogy ezzel térnek meg esti nyugovóra: Én édes egyjó- istenem, add, nehogy valami gondjuk, bajuk legyen Ma­gyarországon a munkásoknak, parasztoknak. Mert azelőtt nem aggódtak, nem bizony. Azelőtt a parasz­tot, akinek sorsát most oly­annyira szívén viseli a tekin­tetes Bálint gazda, szívük minden részvétlenségével elár­verezték, a csendőrrel megpo- foztatták és ha még ebbe se pusztult bele. kiküldtél? a frontra „hazát védeni”. Az­előtt a munkást, akinek sorsát Műliövinyek, műsóhajok nek előadója ismét dr. Szemer-1 kényi Bemeit orvos lesz. DUDÁS JÁNOSNÉ elmond-- ta, hogy nem akarják az asszo- í nyok idejét túlzottan igénybe - venni, mert soknak közülük ” más elfoglaltságuk is lesz a \ tél folyamán. Többen az álta- * lános iskola VII., VIII. osztá- 1 lyát végzik, mások a pártokta- " fásban vesznek részt, így a I Nőtanács minden két hétben - tart csak összejövetelt. j[ A Nőtanács elnöke elmond- " ta, hogy a közeljövőben ismét l összehívják a vezetőséget és ■’ kidolgozzák a részletes prog- ” ramot, majd december hónap- ■ ban megkezdik a tervek meg- " valósítását. Minden bizonnyal - eredményes munkát végeznek " az idén is, mert a verpeléti I asszonyokra lehet számítani. ■ Megmutatkozott ez nemrég is, l amikor a Fóti Gyermekváros = építésére kibocsátott téglaje-' gyeket árulták: az olcsó je- » gyekből 5000 forintot gyűjtőt- ” tek össze rövid idő alatt, szór- l galmas munkával. ­—sas— l sze, a közös, nagy színjátszó csoportban ott lesznek a Nő­tanács legjobb színjátszói is, Dobroviczki Jánosné, Pintér Mihályné és még mások is. A verpeléti Nőtanács az idén olvasókört szervez, ' amelyet kéthetenként tartanak. Ezeken az olvasóköri foglalkozásokon a nawmzerni mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekre vála­szolnak, valamint arról lesz szó, hogy a termelőszövetkeze­tekben milyen szerep jut az asszonyoknak. A pártkong­resszus után együttesen beszé­lik meg a pártkongresszus anyagát is. Rendeznek majd élménybeszámolót, ahol olya­■ nők, akik a Szovjetunióban jártak, elmondják tapasztala­taikat. Az idén is megtartják a . tavaly már jól bevált egészség­■ ügyi előadássorozatot, amelf­jó munkát végeztek tavaly és ezt az idei esztendőben is meg akarják ismételni. Persze, most már más szempontok szerint készülnek fel a téli időszakra. Dudás Jánosné; a Nőtanács helyi szervezetének elnöke el­mondta, hogy a falu művelő­dési munkáját már nem kü- lön-külön végzik az egyes szer­vek. hanem közös munkát vé­geznek. A NÖTANÄCS a KlSZ-szer- vezettel. a Művelődési Ház ve­zetőivel. a Hazafias Népfront­tal. a tűzoltókkal együtt irá­nyítja ä falu téli kulturális programját. A sütés-főzés tan­folyamot és a varrótanfolya- mot is a Művelődési Ház ren­dezi az idén. Közös színjátszó csoportot alakítottak a falu­ban — összevonták az erőket —, így a Nőtanács színjátszó cso­portja feloszlott és nem sze­repelnek az idén önállóan. Per­A SZÜRET befejeződött és erre Verpelót felé a lakodalmi szezon is végére jár, ahol bi­zony nagy szükség volt az asz- szonyokra. Sütöttek, főztek, készítették a lakodalmi cse­megéket és ez így november táján lefoglal csaknem min­den időt. Ám, mint mondtuk, vége felé jár ez is, s kezdődik a téli időszak, a hosszúra nyúló esték korszaka, amely nagyon alkalmas az egész évi munka utáni pihenésre, azonban még­sem szabad, hogy haszontalan unalom töltse ki. Verpeléten összeültek a Nő­tanács asszonyai és közösen számba vették, hogy mit vé­geztek a múlt esztendőben és milyen teendők várnak rájuk az idén. Az elmúlt esztendőben varró-, főzőtanfolyamot ren­deztek és előadássorozat is volt a gyermeknevelésről, a beteg­ségekről. általában egészség- ügyi témával foglalkoztak az előadók. Eleinte 45-en kezdték és 300 hallgató lett később. A Nőtanács színjátszó csoportja önállóan szerepelt, színdara­bot is mutattak be, egyszóval

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents