Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-21 / 274. szám
4 N fi P ü J S A G 1959. november 21., szombat 1959. november 21, szombat: 1918. Megalakult a Görögországi Szocialista Munkáspárt (ma: Kommunista Párt). 1694-ben született Voltaire francia író. történész és filozófus. & Névnap <2 He feledjük: vasárnap CECILIA llogyoró-ügybeii E lap hasábjain, közel egy éve, hogy éppen a sorok írója ejtett panaszos szavakat a földimogyoró ügyében. Nem volt, legalábbis Egerben nem volt e kedvenc és ízes csemegéből még mutatóban sem. Most, hogy hirt kaptunk arról, hogy 76 vagon földimogyorót vásárolnak fel Medgyesháza környékén, még nyugodtabban szemléljük a boltok kirakataiban már jó ideje ott illatozó mogyoróhegyeket: ezután sem lesz szűk keresztmetszet ez a finom csemege. Csak a szemét lesz több! (ó) — YÄMOSGYÜRKÖN ma VB-ülésen értékelik a községi mezőgazdasági munkák állását. Ezenkívül megbeszélik az állategészségüggyel kapcsolatos problémákat is. —’ TIZENNÉGY mázsát fizetett az őszi búza, 13,5 mázsát a tavaszi búza, 17,7-et az őszi árpa, 15,7-et a tavaszi árpa, 18,9- et a rozs és 10,3-at a zab holdanként az atkári Micsurin Tsz-ben. A gabonafélék mellett jó ■ termést takarítottak be kukoricából és cukorrépából is az idén. Ez előbbi 21, míg az utóbbi 180 mázsát adott egy holdról. — A VISONTA1 Községi Tanács végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén a községi termelőszövetkezet munkáját értékelte, második napirendi pontként megbeszélték a község sportéletét. — JELENTŐSEN felfejlesztik állatállományukat a jövő évben a káli Április 4 Termelőszövetkezet tagjai. A közös állomány elhelyezésére egy új, 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló építését kezdik meg a jövő év első felében. — A GYÖNGYÖSI Városi Tanács tervbe vette, hogy a kórház előtt állítják fel Bugát Pál szobrát. — A HATVANI és selypi cukorgyárak a második ötéves terv végére előreláthatólag 45 százalékkal több répát dolgoznak fel, mint a múlt évben. A kongresszusi irányelvek szerint ugyanerre az időre a szerződött cukorrépa-terület 38 500 ka- tasztrális holdra növekszik. — SAJÄT ERŐBŐL építettek egy háromvagonos kuko- ricagórét a hevesi Egyetértés Tsz tagjai, az építkezéshez szükséges faanyagot is a tagság termelte ki. Az elkészült kukoricagéré nem áll üresen* mert már mintegy 250 mázsa csöveskukorieát tárolnak benne. —• A KISIPARI termelőszövetkezetek színjátszó- és kul- túrcsoportjai tanulmányozzák a KISZ Központi Bizottságának felhívását a „Felszabadulási kulturális szemle” megrendezésével kapcsolatban. A kulturális szemlén szép számmal vesznek majd részt a ktsz-ek színjátszói és szavalói. Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Nagy Erika, Vidák Mária. Korász András. Magyar Mária, Breznay Márta, Almási Erzsébet, Papp Erzsébet, Varga Ildikó Judit, Pongracz Agnes, Szévald Anna Judit, Zachár József. Bodo- nyi Tibor Ottó, Juhász Hajnalka Mária, Horváth István. Házasságot kötöttek: Szabó József—Sári Erzsébet Katalin, Juhász József—Maldrik Etelka, Süli Zoltán—Erdélyi Mária, Gotten József—Hatvani Ilona. Várhegyi István—Pete Erzsébet. Meghalt: özv Dómján Károlyné (Juhász Júliámra Ilona.) Hozzászólás a „Válságban a szűcsi bányászénekkai*“ című cikkhez íTT" filmfórum nrrr aillHRIIIIHIIRIIRlIIIIIIIIIHII Pár lépés a határ Terjedelmes cikket, közölt november 14-én a Heves megyei Népújság Korsós Nándor elvtárs tollából, a szűcsi énekkar válságáról. A cikk írója az énekkar válságának okát abban látja, hogy „üzenetet kapott” az énekkar, amelyben mindenféle anyagi és erkölcsi támogatást megvon a Bányász Szakszervezet. Kár, hogy a Bányász Szakszervezetet erről nem kérdezték meg, hanem ehelyett az igazságot teljesen mellőzve, valótlansággal vádolták a Bányász Szakszervezetet. Mi történt valójában? Az énekkar válsága nem altkor kezdődött, amikor az úgynevezett „üzenet” megtörtént, hanem már korábban. Az énekkar, különösen az utóbbi időben, rendszeresen nem próbált, s így mindig voltak „válságok”. Csak, amikor feladat állt az énekkar előtt, altkor voltak megerőltető hajrák (éjszakákba nyúló próbák). Mi ilyen rapszódikus körülmények között is támogattuk az énekkart. Legyen szabad utalni arra, hogy nemcsak az énekkart, hanem az egész község kulturális életét. Jelentős összeget adtunk a kpltúrház fenntartására, működtetésére, tatarozására, ezenkívül a nyáron kicseréltük az élvezhetetlen mozivetítő-berendezést. Hogy az énekkar magasabb színvonalú fejlődése biztosítva legyen, az énekkar vezetője havi 400 forint tiszteletdíjat kapott, fedeztük az énekkar utazási költségeit, stb. Mondani sem kell, hogy mindezek a feltételek ezelőtt, amíg nem a Bányász Szakszervezethez tartoztak, nem voltaic biztosítva. Ügy vettük észre, — ahogy ezt mondani szokták —, hogy Műsoros-est az egri Park Szállóban Száll a dal címmel 28-án este nyolc órai kezdettel műsoros estet rendeznek a Park Szálló Éttermében. A műsor keretében Benkő Béla, Karácsonyi Magda, Bodor Blanka, Pusztai Péter és Gyulai Gaál Ferenc lépnek fel. műsora; Egerben este fél 8 órakor; Nyugtalan boldogság (Katona J,-bérlet) evés közben jön meg az étvágy. A kórus egyes tagjai egyre jobban kezdték kifejteni azt a véleményt, hogy miért ne kaphatnának ők szenet a bányától, hiszen nagy áldozatokat hoznak azzal, hogy az énekkarba járnak. (Az a tanács népművelési csoportjának ülésén is elhangzott.) Sokan kezdtek elmaradozni a próbákról. Nem egy eset volt, amikor csak 10—12-en jöttek össze az 50—60 tagú kórusból. A bányásznapon valamennyi bányászkórus kötelességének tartotta, ho.T együtt ünnepeljen a bányászokkal, hogy ezzel is ápolják a bányász munkásmozgalmi tradíciókat, hogy érezzék a bányászok azt a megbecsülést, amelyet a nép állama biztosít számukra. Ezen az alapon bizonyára szívesen vették volna a szűcsi bányászok is az énekkar fellépését, hiszen az ő munkájuk gyümölcse is az énekkar, eredményes működése, ha nem is közvetlenül, de közvetett úton, a szűcsi kulturális élet fenntartásához hozzájárul. Ügy gondoljuk, hogy kötelessége a szűcsi énekkarnak és vezetőségiének is lett volna ezen a napon. Ilyen körülmények között, amikor lennjártunk a helyszínen, a Mátravidéki Tröszt Szakszervezete képviseletének jelenlétében arra az elhatározásra jutottunk (tehát nem üzenet útján), hogy addig, amíg nincs kórus és nem lesz rendszeres működés, addig nem látjuk értelmét, hogy a kórus vezetőjének kifizessük a havi 400 forint tiszteletdijat, hanem ezt az összeget is felhasználjuk a szűcsi kulturális élet más területén, amelyet a dolgozók jobban igényelnek. Ez az intézkedés nem jelent egyet azzal, hogy meg akarjuk szüntetni az énekkart. Mi csak olyan kifizetést állítottunk le, amelyért nem dolgoznak meg'. Ez — úgy érezzük — a mi társadalmi rendszerünkben nem erkölcstelen dolog. Mi nem tagadjuk meg a támogatást az énekkartól és mihelyt újra lesz — és mi akarjuk, hogy legyen — anyagi erőnkhöz mérten újra támogatni fogjuk. Erről éppen a cikk megjelenése előtt (november 12-én) a helyszínen beszélgettünk az illetékesekkel. Mi is azt akarjuk, hogy az emberek, akik szeretnek énekelni — minél többen és mind jobban — rendszeresen műveljék magukat, ápolják a magyar nép dalkultúráját. A magyar és más népek munkásmozgalmi dalának éneklésével hirdessék a népek összefogását, neveljék az énekkaron kívüli dolgozókat is a haza és más népek szereteiére, a békéért folyó küzdelemre. Tóvízi Ferenc, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője. * 4 * 6 7 6 I. * III. IV. Tehetségkutató pályásat A Jelenkor szerkesztő bizottsága tehetségkutatő irodalmi pályázatot hirdet az alábbi feltételekkel; 1. A pályázaton részt vehet mindaz, akinek írása folyóiratban, antológiában, vagy önálló könyvalakban még nem jelent meg, de az irodalmi alkotáshoz tehetséget érez. 2. Pályázatként beküldhető az irodalom bármely műfajához sorolható mű (vers, riport, novella, elbeszélés, kisregény, dráma). 3. A pályázat témája kötetlen, a szerkesztő bizottság azonban elsősorban a következő témák kidolgozását javasolja a pályázóknak: a) A felszabadulással kapcsolatos személyes élmények. b) A munkásosztály életére Jellemző események, helyzetek, hangulatok. (PL a munkaverseny egy mozzanata, egy kiváló munkás életútja, a társadalmi tulajdon védelme, mai fiatal és öreg munkás érzésvilága, a szocializmus térhódítása láttán érzett költői eszközökkel kifejezett öröm, stb.) c) A mezőgazdaság szocialista átalakulása. (Egy termelőszövetkezet élete, egyéni gazda belépésének körülményei, tsz-brigád munkája, a szocialista gondolkodásmód küzdelme falun a maradisággal és előítéletekkel, stb.) d) A szocialista társadalomban élő dolgozók közös erőfeszítései. (Pl. munkások, parasztok, értelmiségiek részvétele valamely közös feladat megoldásában, más népi defnokrádák dolgozóinak segítsége magyar dolgozók számára - pl. az ellenforradalom idején.) 4. A pályázat formáját tekintve, a szerkesztő bizottságnak külön kikötése nincs, természetes azonban, hogy elbírálásra csak olvasható, géppel, vagy szép, jól olvasható kézírással írt pályaművek kerülhetnek. A pályaművek terjedelme, száma, ugyancsak kötetlen, egy-egy pályázó korlátlan számú és terjedelmű művel pályázhat. 3. A pályázat nyílt, a szerkesztő bizottság csak névvel és pontos lakcímmel ellátott műveket bírál el. 6. Pályadíj ak: I. díj; 1000 forint (1 darab), n. díj: 500 forint (4 darab). III. díj: 300 forint (4 darab). IV. díj: 200 forint (4 darab). (összesen 13 pályadíj, 5000 forint értékben.) 7. A pályaművek a Jelenkor szerkesztő bizottsága, Pécs, Széchenyi- tér 16. sz. címre küldendők, a beküldés határideje 1959. december 31. A borítékra: „Pályázat” szót kell imL A díjazott pályaművek közlési jogát a szerkesztő bizottság önmagának tartja fenn. A szerkesztő bizottság valamennyi díjazott műről részletes bírálatot küld a pályázónak, a nem díjazottak közül azonban csak azokról, amelyeket a továbbiakban Javítással közölhetőnek ítél. A Jelenkor szerkesztő bizottsága „Megszökni!” — ezt olvassa Szabó, a váci fegyház beszélőjében annak a papírnak az aljáról, amelyet ügyvédje tart elé: írja alá a felhatalmazást, hogy védhesse őt a tárgyaláson. Megszökni, mert a Tanácsköztársaság egykori helyettes népbiztosát hazug vádak és hamis tanúk segítségével, egy megrendezett tárgyalás segítségével ki akarják végezni. Megszökni ... megszökni... megszökni... S hogy a váci fegyháztól „pár lépés”-re húzódó határ mégis milyen mesz- sze van, hogy a szökött kommunistákat — Szabót és Ba- loghot — hogyan őrzi, védi és segíti végül is át a határon a munkások szolidaritása — erről szól a film. Erről, s közben azt példázza, hogy az erős akarat, a munkásösszefogás győzedelmeskedik minden nehézségen, képes volt legyűrni egy hadseregre való csendőrt, rendőrt, nyomozót. A „Pár lépés a határ”, amelyet Mesterházi Lajos hasonló című és az ifjúság részére írt könyvéből vittek filmre, mindvégig izgalmas, érdekes alkotása filmművészetünknek. Igaz, itt nem a lélekrajzé a „főszerep”, itt nem a szereplők egyénisége, jellemének fejlődése, nem emberi sorsok változásai peregnek előttünk a film kockáin, hanem események, vagy ha úgy tetszik — kalandok. De ahogy maga a regény sem csak az ifjúságnak szólt, hanem a felnőttek igazán szórakoztató, helyenként lebilincselő olvasmánya lehet, éppúgy a film sem egyszerűen csak kalandokat mond el, hanem ügyes kézzel használ ki minden lehetőséget, hogy mélységében is megmutassa a fehérterror minden aljasságát szembeállítva vele a munkás- osztály összefogásában rejlő erőt.. Helyes) volt már csak azért is filmre vinni Mesterházi regényét, mert egyrészt valóban, szűkölködünk a — jobb szó híján — kalandfilmekben, másrészt. mert példát is ad ez a film: a munkásosztály, a párt harcai is kimeríthetetlen lehetőséget adnak, hogy ilyen formában is neveljük, szórakoztassuk a ma generációját. Kétségtelen, ez a film nem lépett fel olyan igénnyel, hogy hősi emléket állítson a kommunista mozgalom hőseinek, mint tette azt a , 39-es dandár” ... De talán nincs is szükség mindenkor monumentalitásra, a „hétköznapi-filmek” is becsületes szolgálatot tesznek, építőkövei lehetnek egy nagy emlékműnek. Korántsem állíthatjuk, hogy a film hibátlan. Szatirikus eszközeiben. amelyekkel a másik oldal figuráit megrajzolja néha túlzásba esik, s ezáltal a két kommunista menekülésének izgalma is csökken. Balogh alakja sem tisztázott a filmen, annyit tudunk csak róla, hogy kommunista (igaz, ez is elegendő „b ű n”). de Szabóval ellentétben. már semmi többet nem mondanak róla, tanácsköztársaságbeli szerepéről. A rendezés mindvégig biztosítani tudta az események tempóját, nem egyszer feszült, valóban izgalmas légkörtterem- tett. A fényképezés méltó segítőtárs volt ebben, különösen a börtön belső képeiben. A film sikerében jelentős része van Szirtes Ádámnak és Szabó Gyulának, a két megszökött kommunista fogolynak, Várko- nyi Zoltánnak, a renegát fehér tisztnek. Számos, jól sikerült epizódfigura közül meg kell említeni Kiss Ferencet, Mák- Ián Zoltánt, Rajz Jánost és Szabó Gyulát. (Gy... 6) Mozik műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG Pár lépés a határ EGRI BRODY Vörös lesz a rét GYÖNGYÖSI PUSKIN A cirkusz lánya HATVANI VÖRÖS CSILLAG A nagy Caruso HATVANI KOSSUTH A torreádor FÜZESABONY Kémek a Tiszánál PÉTERVÁSÁRA Rosemarie MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: november 22-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Nehéz kesztyűk, november 22-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel". Felfelé a lejtőn Hétfőn: ha n g v ersen y -est Egerben A téli évadra kibocsátott hangverseny-bérletek. második előadására hétfőn, 23-án este hét órakor kerül sor Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. Ez alkalommal a miskolci Liszt Ferenc SzimfóniKus Zenekar látogat él a városba Műsorán Gluck Iphigénia Au- lisban című nyitánya, Mozart A-dur hegedűversenye, s Dvor- zsák Űj világ szimfóniája szerepel. A zenekart Sulyok Tamás vezényli. Hegedűn Szász József működik közre. Újabb tervek a világűr meghódítására A Lunyik II. és III. sikeres kilövése után az emberek milliói kíváncsian várják, milyen új meglepetéssel szolgálnak az elkövetkezendő időben a szov- kék tökéletesen meg tudják jet tudósok. A nagy számban védeni az embert a bolygókö- hozzájuk érkező levelek élénk zi tér szokatlan körülményei- érdeklődésről tanúskodnak és tői. felteszik a kérdést: melyek A szovjet sajtó hasábjain lesznek, a világűr kutatásának mindezeken túl már egyre újabb állomásai? több szó esik a Marsba és a Az űrhajózás szakemberei Venusba való' repülésről. A ra_ erre vonatkozóan már elkészí- kétatechnika fejlettsége alaptették a részletes terveket. A ján ennek a két távolabbi boly- következő lépés egy olyan ra- gónák az elérése sem csupán kéta előállítása és kilövése lesz, amely majd a Hold mesterséges bolygójává válik. Ebben az esetben a rakétát speciális .motorral és a hozzá szükséges üzemanyaggal kell ellátni, amely a kellő időben és a Hódtól kellő távolságban lefékezi és olyan sebességet ad a leendő bolygónak, amely kompenzálja a Hold vonzóerejét és megakadályozza a rakéta becsapódását. A harmadik kozmikus rakéta működése bizonyítja, hogy 400 ezer kilométer távolságból is irányítható rádió segítségével, éppen ezért az irányítható fékező motor kérdése sem okoz különösebb problémát. A fő nehézséget az okozza, hogy ez a készülék jelentősen megnöveli a raKéta súlyát. Csak ezeknek a kérdéseknek a megoldása után kerülhet sor az ember űrbéli utazásának a megvalósítására A biológiai vonatkozású kísérleteit eddigi eredményei azt mutatják, hogy a különleges vé- dóberendezésű hermetikus fülképzeletbeli terv. Megközelítőleg már az erre vonatkozó időpontokat is megállapították. A Mars-rakéta kilövésére 1960 szeptember—októberében, vagy 1962 novemberében készülnek, a Venus-ra előreláthatólag 1961 januárjában küldik az első földi hírnököt, utazás a legrövidebb és leggazdaságosabb útvonalon is 259 napot vesz igénybe. A Földről való indulás és visszaérkezés között körülbelül három év fog eltelni, mert a rakétának több mint egy esztendeig kell majd vesztegelnie a Marson, hogy kivárja a legalkalmasabb időt a visszautazásra. Nagyobb sebességgel (21 kilométer másodpercenként) jóval hamarább elérhetné végcélját, de akkor feltétlenül fékező motorra lenne szüksége a leszállásnál s ez nagy megterhelést jelentene a rakéta számára. Ennélfogva tehát egyelőre biztosabb és célravezetőbb betartani a régi, jól bevált közmondást: lassan járj, tovább érsz. Még egy fontos figyelmeztetés a jövendő Mars-utazók szirmára: ügyeljenek a Mars két kis bolygójára és ha netalán kikötnének rajtuk, kapaszkodjanak teljes erejükből, mert vonzóerejük nagyon kicsi s fennáll az a veszély, hogy a gyanútlan táborozó elszakad tőlük s maga is bolygóvá válik. A Mars közelében már alaposan megfigyelhető az égitest felülete s a műszerek majd eldöntik, hogy az innen látható sűrű kék foltok tényleg sűrű erdőnek, a vörös részek pedig síkságoknak felelnek-e meg, mint ahogyan azt a csillagászok állítják. Még ennél is érdekesebb lesz a Venus megközelítése. Ezt a titokzatos ismeretlent sűrű légréteg veszi körül s egész felületét beborítja. A Venus- utazás 148 napot vernie igénybe, a Mercuron való siitkére- zés már újabb veszélyeket rejt magában: nagyon közei van a Naphoz s az utasok könnyen végzetes égési sebeket szenvedhetnek. A Jupiter, Satumus és távolabbi társaik viszont már a rajtuk uralkodó dermesztő hideg miatt alkalmatlanok a „kikötésre”. Élőlény nem is tartózkodhat felületükön, mivel sűrű gázokból és jégtömegekből állnak. Ezek a távolabbi útvonalak ma még csak a képzeletben élnek: egyelőre elégedjünk meg a Marssal, Venussal és mindenekelőtt a holdbéli utazással, amely lényegében véve már megvalósultnak mondható. A Hold titkainak feltárásában a Lunyik III. sikeres teljesítménye és érdekes fényképei után a következő állomás egy olyan rakéta indítása lesz, amely kiköt, azaz „Holdat ér“ legközelebbi szomszédunkon. A fékező készüléknek a rakéta sebességét legalább egy repülőgép sebességére kell csökkentenie, hogy az baj nélkül leszállhasson. Ha ez sikerül, még pontosabb képet kapunk az ott uralkodó légköri és talajviszonyokról. A spektrál- analízis eredményei rádió útján érkeznek a Földre, de foglalkoznak azzal a tea-wel is, amely szerint a rakéta televíziós készüléket visz magával s így közvetlen közelről figyelhetjük meg a Hold arculatát. Vie Nouve-bol fordítottat Nagy Katalin, Ezeket az időpontokat nem csupán a rakétatechniKa fejlettsége szabja meg: az említett bolygók ezekben az időpontokban pályájuknak olyan szakaszán lesznek, ahol viszonylag könnyebben és kényelmesebben közelíthetik meg a rakéták. A Mars felé vezető út bizony elég hosszú lesz. Az oda-