Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-21 / 274. szám

4 N fi P ü J S A G 1959. november 21., szombat 1959. november 21, szombat: 1918. Megalakult a Görögországi Szocialista Munkáspárt (ma: Kom­munista Párt). 1694-ben született Voltaire fran­cia író. történész és filozófus. & Névnap <2 He feledjük: vasárnap CECILIA llogyoró-ügybeii E lap hasábjain, közel egy éve, hogy éppen a sorok írója ejtett panaszos szavakat a föl­dimogyoró ügyében. Nem volt, legalábbis Egerben nem volt e kedvenc és ízes csemegéből még mutatóban sem. Most, hogy hirt kaptunk arról, hogy 76 vagon földimogyorót vásá­rolnak fel Medgyesháza kör­nyékén, még nyugodtabban szemléljük a boltok kirakatai­ban már jó ideje ott illatozó mogyoróhegyeket: ezután sem lesz szűk keresztmetszet ez a finom csemege. Csak a szemét lesz több! (ó) — YÄMOSGYÜRKÖN ma VB-ülésen értékelik a köz­ségi mezőgazdasági munkák állását. Ezenkívül megbeszé­lik az állategészségüggyel kapcsolatos problémákat is. —’ TIZENNÉGY mázsát fize­tett az őszi búza, 13,5 mázsát a tavaszi búza, 17,7-et az őszi ár­pa, 15,7-et a tavaszi árpa, 18,9- et a rozs és 10,3-at a zab hol­danként az atkári Micsurin Tsz-ben. A gabonafélék mellett jó ■ termést takarítottak be ku­koricából és cukorrépából is az idén. Ez előbbi 21, míg az utóbbi 180 mázsát adott egy holdról. — A VISONTA1 Községi Tanács végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén a községi termelőszövetkezet munkáját értékelte, második napirendi pontként megbeszélték a köz­ség sportéletét. — JELENTŐSEN felfejlesztik állatállományukat a jövő évben a káli Április 4 Termelőszövet­kezet tagjai. A közös állomány elhelyezésére egy új, 50 férő­helyes szarvasmarha-istálló építését kezdik meg a jövő év első felében. — A GYÖNGYÖSI Városi Tanács tervbe vette, hogy a kórház előtt állítják fel Bu­gát Pál szobrát. — A HATVANI és selypi cukorgyárak a második ötéves terv végére előreláthatólag 45 százalékkal több répát dolgoz­nak fel, mint a múlt évben. A kongresszusi irányelvek szerint ugyanerre az időre a szerződött cukorrépa-terület 38 500 ka- tasztrális holdra növekszik. — SAJÄT ERŐBŐL építet­tek egy háromvagonos kuko- ricagórét a hevesi Egyetértés Tsz tagjai, az építkezéshez szükséges faanyagot is a tag­ság termelte ki. Az elkészült kukoricagéré nem áll üresen* mert már mintegy 250 mázsa csöveskukorieát tárolnak benne. —• A KISIPARI termelőszö­vetkezetek színjátszó- és kul- túrcsoportjai tanulmányozzák a KISZ Központi Bizottságának felhívását a „Felszabadulási kulturális szemle” megrendezé­sével kapcsolatban. A kulturá­lis szemlén szép számmal vesz­nek majd részt a ktsz-ek szín­játszói és szavalói. Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Nagy Erika, Vidák Mária. Korász András. Magyar Má­ria, Breznay Márta, Almási Erzsé­bet, Papp Erzsébet, Varga Ildikó Judit, Pongracz Agnes, Szévald Anna Judit, Zachár József. Bodo- nyi Tibor Ottó, Juhász Hajnalka Mária, Horváth István. Házasságot kötöttek: Szabó Jó­zsef—Sári Erzsébet Katalin, Ju­hász József—Maldrik Etelka, Süli Zoltán—Erdélyi Mária, Gotten Jó­zsef—Hatvani Ilona. Várhegyi Ist­ván—Pete Erzsébet. Meghalt: özv Dómján Károlyné (Juhász Júliámra Ilona.) Hozzászólás a „Válságban a szűcsi bányászénekkai*“ című cikkhez íTT" filmfórum nrrr aillHRIIIIHIIRIIRlIIIIIIIIIHII Pár lépés a határ Terjedelmes cikket, közölt november 14-én a Heves me­gyei Népújság Korsós Nándor elvtárs tollából, a szűcsi ének­kar válságáról. A cikk írója az énekkar válságának okát ab­ban látja, hogy „üzenetet ka­pott” az énekkar, amelyben mindenféle anyagi és erkölcsi támogatást megvon a Bányász Szakszervezet. Kár, hogy a Bányász Szakszervezetet erről nem kérdezték meg, hanem ehelyett az igazságot teljesen mellőzve, valótlansággal vádol­ták a Bányász Szakszervezetet. Mi történt valójában? Az énekkar válsága nem alt­kor kezdődött, amikor az úgy­nevezett „üzenet” megtörtént, hanem már korábban. Az énekkar, különösen az utóbbi időben, rendszeresen nem pró­bált, s így mindig voltak „vál­ságok”. Csak, amikor feladat állt az énekkar előtt, altkor voltak megerőltető hajrák (éj­szakákba nyúló próbák). Mi ilyen rapszódikus körül­mények között is támogattuk az énekkart. Legyen szabad utalni arra, hogy nemcsak az énekkart, hanem az egész köz­ség kulturális életét. Jelentős összeget adtunk a kpltúrház fenntartására, működtetésére, tatarozására, ezenkívül a nyá­ron kicseréltük az élvezhetet­len mozivetítő-berendezést. Hogy az énekkar magasabb színvonalú fejlődése biztosítva legyen, az énekkar vezetője havi 400 forint tiszteletdíjat kapott, fedeztük az énekkar utazási költségeit, stb. Monda­ni sem kell, hogy mindezek a feltételek ezelőtt, amíg nem a Bányász Szakszervezethez tar­toztak, nem voltaic biztosítva. Ügy vettük észre, — ahogy ezt mondani szokták —, hogy Műsoros-est az egri Park Szállóban Száll a dal címmel 28-án es­te nyolc órai kezdettel műsoros estet rendeznek a Park Szálló Éttermében. A műsor kereté­ben Benkő Béla, Karácsonyi Magda, Bodor Blanka, Pusztai Péter és Gyulai Gaál Ferenc lépnek fel. műsora; Egerben este fél 8 órakor; Nyugtalan boldogság (Katona J,-bérlet) evés közben jön meg az ét­vágy. A kórus egyes tagjai egyre jobban kezdték kifejteni azt a véleményt, hogy miért ne kaphatnának ők szenet a bá­nyától, hiszen nagy áldozato­kat hoznak azzal, hogy az énekkarba járnak. (Az a tanács népművelési csoportjának ülé­sén is elhangzott.) Sokan kezdtek elmaradozni a próbákról. Nem egy eset volt, amikor csak 10—12-en jöttek össze az 50—60 tagú kó­rusból. A bányásznapon vala­mennyi bányászkórus köteles­ségének tartotta, ho.T együtt ünnepeljen a bányászokkal, hogy ezzel is ápolják a bá­nyász munkásmozgalmi tradí­ciókat, hogy érezzék a bányá­szok azt a megbecsülést, ame­lyet a nép állama biztosít szá­mukra. Ezen az alapon bizo­nyára szívesen vették volna a szűcsi bányászok is az ének­kar fellépését, hiszen az ő munkájuk gyümölcse is az énekkar, eredményes működé­se, ha nem is közvetlenül, de közvetett úton, a szűcsi kultu­rális élet fenntartásához hoz­zájárul. Ügy gondoljuk, hogy kötelessége a szűcsi énekkar­nak és vezetőségiének is lett volna ezen a napon. Ilyen körülmények között, amikor lennjártunk a helyszí­nen, a Mátravidéki Tröszt Szakszervezete képviseletének jelenlétében arra az elhatáro­zásra jutottunk (tehát nem üzenet útján), hogy addig, amíg nincs kórus és nem lesz rendszeres működés, addig nem látjuk értelmét, hogy a kórus vezetőjének kifizessük a havi 400 forint tiszteletdijat, hanem ezt az összeget is fel­használjuk a szűcsi kulturális élet más területén, amelyet a dolgozók jobban igényelnek. Ez az intézkedés nem jelent egyet azzal, hogy meg akarjuk szün­tetni az énekkart. Mi csak olyan kifizetést állítottunk le, amelyért nem dolgoznak meg'. Ez — úgy érezzük — a mi tár­sadalmi rendszerünkben nem erkölcstelen dolog. Mi nem tagadjuk meg a tá­mogatást az énekkartól és mi­helyt újra lesz — és mi akar­juk, hogy legyen — anyagi erőnkhöz mérten újra támo­gatni fogjuk. Erről éppen a cikk megjelenése előtt (novem­ber 12-én) a helyszínen beszél­gettünk az illetékesekkel. Mi is azt akarjuk, hogy az embe­rek, akik szeretnek énekelni — minél többen és mind jobban — rendszeresen műveljék ma­gukat, ápolják a magyar nép dalkultúráját. A magyar és más népek munkásmozgalmi dalának éneklésével hirdessék a népek összefogását, neveljék az énekkaron kívüli dolgozó­kat is a haza és más népek szereteiére, a békéért folyó küzdelemre. Tóvízi Ferenc, a Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetének osztályvezetője. * 4 * 6 7 6 I. * III. IV. Tehetségkutató pályásat A Jelenkor szerkesztő bizottsága tehetségkutatő irodalmi pályázatot hirdet az alábbi feltételekkel; 1. A pályázaton részt vehet mind­az, akinek írása folyóiratban, an­tológiában, vagy önálló könyvalak­ban még nem jelent meg, de az irodalmi alkotáshoz tehetséget érez. 2. Pályázatként beküldhető az irodalom bármely műfajához so­rolható mű (vers, riport, novella, elbeszélés, kisregény, dráma). 3. A pályázat témája kötetlen, a szerkesztő bizottság azonban első­sorban a következő témák kidolgo­zását javasolja a pályázóknak: a) A felszabadulással kapcsolatos személyes élmények. b) A munkásosztály életére Jel­lemző események, helyzetek, han­gulatok. (PL a munkaverseny egy mozzanata, egy kiváló munkás életútja, a társadalmi tulajdon vé­delme, mai fiatal és öreg munkás érzésvilága, a szocializmus térhódí­tása láttán érzett költői eszközök­kel kifejezett öröm, stb.) c) A mezőgazdaság szocialista át­alakulása. (Egy termelőszövetkezet élete, egyéni gazda belépésének körülményei, tsz-brigád munkája, a szocialista gondolkodásmód küz­delme falun a maradisággal és előítéletekkel, stb.) d) A szocialista társadalomban élő dolgozók közös erőfeszítései. (Pl. munkások, parasztok, értelmi­ségiek részvétele valamely közös feladat megoldásában, más népi defnokrádák dolgozóinak segítsége magyar dolgozók számára - pl. az ellenforradalom idején.) 4. A pályázat formáját tekintve, a szerkesztő bizottságnak külön kikötése nincs, természetes azon­ban, hogy elbírálásra csak olvas­ható, géppel, vagy szép, jól olvas­ható kézírással írt pályaművek ke­rülhetnek. A pályaművek terje­delme, száma, ugyancsak kötetlen, egy-egy pályázó korlátlan számú és terjedelmű művel pályázhat. 3. A pályázat nyílt, a szerkesztő bizottság csak névvel és pontos lakcímmel ellátott műveket bírál el. 6. Pályadíj ak: I. díj; 1000 forint (1 darab), n. díj: 500 forint (4 darab). III. díj: 300 forint (4 darab). IV. díj: 200 forint (4 darab). (összesen 13 pályadíj, 5000 forint értékben.) 7. A pályaművek a Jelenkor szer­kesztő bizottsága, Pécs, Széchenyi- tér 16. sz. címre küldendők, a be­küldés határideje 1959. december 31. A borítékra: „Pályázat” szót kell imL A díjazott pályaművek közlési jogát a szerkesztő bizottság önma­gának tartja fenn. A szerkesztő bizottság valamennyi díjazott mű­ről részletes bírálatot küld a pá­lyázónak, a nem díjazottak közül azonban csak azokról, amelyeket a továbbiakban Javítással közölhető­nek ítél. A Jelenkor szerkesztő bizottsága „Megszökni!” — ezt ol­vassa Szabó, a váci fegyház beszélőjében annak a papírnak az aljáról, amelyet ügyvédje tart elé: írja alá a felhatalma­zást, hogy védhesse őt a tár­gyaláson. Megszökni, mert a Tanácsköztársaság egykori he­lyettes népbiztosát hazug vá­dak és hamis tanúk segítségé­vel, egy megrendezett tárgya­lás segítségével ki akarják vé­gezni. Megszökni ... megszökni... megszökni... S hogy a váci fegyháztól „pár lépés”-re hú­zódó határ mégis milyen mesz- sze van, hogy a szökött kom­munistákat — Szabót és Ba- loghot — hogyan őrzi, védi és segíti végül is át a határon a munkások szolidaritása — erről szól a film. Erről, s közben azt példázza, hogy az erős akarat, a munkásösszefogás győzedel­meskedik minden nehézségen, képes volt legyűrni egy had­seregre való csendőrt, rendőrt, nyomozót. A „Pár lépés a határ”, ame­lyet Mesterházi Lajos hasonló című és az ifjúság részére írt könyvéből vittek filmre, mind­végig izgalmas, érdekes alko­tása filmművészetünknek. Igaz, itt nem a lélekrajzé a „főszerep”, itt nem a szereplők egyénisége, jellemének fejlődé­se, nem emberi sorsok változá­sai peregnek előttünk a film kockáin, hanem események, vagy ha úgy tetszik — kalan­dok. De ahogy maga a regény sem csak az ifjúságnak szólt, hanem a felnőttek igazán szó­rakoztató, helyenként lebilin­cselő olvasmánya lehet, éppúgy a film sem egyszerűen csak kalandokat mond el, hanem ügyes kézzel használ ki min­den lehetőséget, hogy mélysé­gében is megmutassa a fehér­terror minden aljasságát szembeállítva vele a munkás- osztály összefogásában rejlő erőt.. Helyes) volt már csak azért is filmre vinni Mesterházi re­gényét, mert egyrészt valóban, szűkölködünk a — jobb szó híján — kalandfilmekben, más­részt. mert példát is ad ez a film: a munkásosztály, a párt harcai is kimeríthetetlen lehe­tőséget adnak, hogy ilyen for­mában is neveljük, szórakoztas­suk a ma generációját. Kétség­telen, ez a film nem lépett fel olyan igénnyel, hogy hősi emléket állítson a kommunista mozgalom hőseinek, mint tette azt a , 39-es dandár” ... De talán nincs is szükség minden­kor monumentalitásra, a „hét­köznapi-filmek” is becsületes szolgálatot tesznek, építőkövei lehetnek egy nagy emlékmű­nek. Korántsem állíthatjuk, hogy a film hibátlan. Szatirikus esz­közeiben. amelyekkel a másik oldal figuráit megrajzolja né­ha túlzásba esik, s ezáltal a két kommunista menekülésé­nek izgalma is csökken. Balogh alakja sem tisztázott a filmen, annyit tudunk csak róla, hogy kommunista (igaz, ez is ele­gendő „b ű n”). de Szabóval el­lentétben. már semmi többet nem mondanak róla, tanács­köztársaságbeli szerepéről. A rendezés mindvégig bizto­sítani tudta az események tem­póját, nem egyszer feszült, valóban izgalmas légkörtterem- tett. A fényképezés méltó se­gítőtárs volt ebben, különösen a börtön belső képeiben. A film sikerében jelentős része van Szirtes Ádámnak és Szabó Gyulának, a két megszökött kommunista fogolynak, Várko- nyi Zoltánnak, a renegát fehér tisztnek. Számos, jól sikerült epizódfigura közül meg kell említeni Kiss Ferencet, Mák- Ián Zoltánt, Rajz Jánost és Szabó Gyulát. (Gy... 6) Mozik műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG Pár lépés a határ EGRI BRODY Vörös lesz a rét GYÖNGYÖSI PUSKIN A cirkusz lánya HATVANI VÖRÖS CSILLAG A nagy Caruso HATVANI KOSSUTH A torreádor FÜZESABONY Kémek a Tiszánál PÉTERVÁSÁRA Rosemarie MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: november 22-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor matiné: Nehéz kesztyűk, november 22-én, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel". Felfelé a lejtőn Hétfőn: ha n g v ersen y -est Egerben A téli évadra kibocsátott hangverseny-bérletek. máso­dik előadására hétfőn, 23-án este hét órakor kerül sor Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. Ez alkalommal a miskolci Liszt Ferenc SzimfóniKus Ze­nekar látogat él a városba Műsorán Gluck Iphigénia Au- lisban című nyitánya, Mozart A-dur hegedűversenye, s Dvor- zsák Űj világ szimfóniája sze­repel. A zenekart Sulyok Ta­más vezényli. Hegedűn Szász József működik közre. Újabb tervek a világűr meghódítására A Lunyik II. és III. sikeres kilövése után az emberek mil­liói kíváncsian várják, milyen új meglepetéssel szolgálnak az elkövetkezendő időben a szov- kék tökéletesen meg tudják jet tudósok. A nagy számban védeni az embert a bolygókö- hozzájuk érkező levelek élénk zi tér szokatlan körülményei- érdeklődésről tanúskodnak és tői. felteszik a kérdést: melyek A szovjet sajtó hasábjain lesznek, a világűr kutatásának mindezeken túl már egyre újabb állomásai? több szó esik a Marsba és a Az űrhajózás szakemberei Venusba való' repülésről. A ra_ erre vonatkozóan már elkészí- kétatechnika fejlettsége alap­tették a részletes terveket. A ján ennek a két távolabbi boly- következő lépés egy olyan ra- gónák az elérése sem csupán kéta előállítása és kilövése lesz, amely majd a Hold mes­terséges bolygójává válik. Eb­ben az esetben a rakétát spe­ciális .motorral és a hozzá szükséges üzemanyaggal kell ellátni, amely a kellő időben és a Hódtól kellő távolságban lefékezi és olyan sebességet ad a leendő bolygónak, amely kompenzálja a Hold vonzóere­jét és megakadályozza a ra­kéta becsapódását. A harmadik kozmikus raké­ta működése bizonyítja, hogy 400 ezer kilométer távolságból is irányítható rádió segítségé­vel, éppen ezért az irányítha­tó fékező motor kérdése sem okoz különösebb problémát. A fő nehézséget az okozza, hogy ez a készülék jelentősen meg­növeli a raKéta súlyát. Csak ezeknek a kérdések­nek a megoldása után kerül­het sor az ember űrbéli uta­zásának a megvalósítására A biológiai vonatkozású kísérle­teit eddigi eredményei azt mu­tatják, hogy a különleges vé- dóberendezésű hermetikus fül­képzeletbeli terv. Megközelí­tőleg már az erre vonatkozó időpontokat is megállapítot­ták. A Mars-rakéta kilövésére 1960 szeptember—októberében, vagy 1962 novemberében ké­szülnek, a Venus-ra előrelát­hatólag 1961 januárjában kül­dik az első földi hírnököt, utazás a legrövidebb és leg­gazdaságosabb útvonalon is 259 napot vesz igénybe. A Földről való indulás és vissza­érkezés között körülbelül há­rom év fog eltelni, mert a ra­kétának több mint egy eszten­deig kell majd vesztegelnie a Marson, hogy kivárja a legal­kalmasabb időt a visszautazás­ra. Nagyobb sebességgel (21 kilométer másodpercenként) jóval hamarább elérhetné vég­célját, de akkor feltétlenül fé­kező motorra lenne szüksége a leszállásnál s ez nagy megter­helést jelentene a rakéta szá­mára. Ennélfogva tehát egy­előre biztosabb és célraveze­tőbb betartani a régi, jól be­vált közmondást: lassan járj, tovább érsz. Még egy fontos figyelmezte­tés a jövendő Mars-utazók szir­mára: ügyeljenek a Mars két kis bolygójára és ha netalán kikötnének rajtuk, kapaszkod­janak teljes erejükből, mert vonzóerejük nagyon kicsi s fennáll az a veszély, hogy a gyanútlan táborozó elszakad tőlük s maga is bolygóvá vá­lik. A Mars közelében már ala­posan megfigyelhető az égitest felülete s a műszerek majd eldöntik, hogy az innen lát­ható sűrű kék foltok tényleg sűrű erdőnek, a vörös részek pedig síkságoknak felelnek-e meg, mint ahogyan azt a csil­lagászok állítják. Még ennél is érdekesebb lesz a Venus megközelítése. Ezt a titokzatos ismeretlent sű­rű légréteg veszi körül s egész felületét beborítja. A Venus- utazás 148 napot vernie igény­be, a Mercuron való siitkére- zés már újabb veszélyeket rejt magában: nagyon közei van a Naphoz s az utasok könnyen végzetes égési sebe­ket szenvedhetnek. A Jupiter, Satumus és távo­labbi társaik viszont már a rajtuk uralkodó dermesztő hi­deg miatt alkalmatlanok a „kikötésre”. Élőlény nem is tartózkodhat felületükön, mi­vel sűrű gázokból és jégtöme­gekből állnak. Ezek a távolabbi útvonalak ma még csak a képzeletben élnek: egyelőre elégedjünk meg a Marssal, Venussal és mindenekelőtt a holdbéli uta­zással, amely lényegében vé­ve már megvalósultnak mond­ható. A Hold titkainak feltárásá­ban a Lunyik III. sikeres tel­jesítménye és érdekes fényké­pei után a következő állomás egy olyan rakéta indítása lesz, amely kiköt, azaz „Holdat ér“ legközelebbi szomszédunkon. A fékező készüléknek a raké­ta sebességét legalább egy re­pülőgép sebességére kell csök­kentenie, hogy az baj nélkül leszállhasson. Ha ez sikerül, még pontosabb képet kapunk az ott uralkodó légköri és ta­lajviszonyokról. A spektrál- analízis eredményei rádió út­ján érkeznek a Földre, de fog­lalkoznak azzal a tea-wel is, amely szerint a rakéta televí­ziós készüléket visz magával s így közvetlen közelről figyel­hetjük meg a Hold arculatát. Vie Nouve-bol fordítottat Nagy Katalin, Ezeket az időpontokat nem csupán a rakétatechniKa fej­lettsége szabja meg: az emlí­tett bolygók ezekben az idő­pontokban pályájuknak olyan szakaszán lesznek, ahol vi­szonylag könnyebben és ké­nyelmesebben közelíthetik meg a rakéták. A Mars felé vezető út bi­zony elég hosszú lesz. Az oda-

Next

/
Thumbnails
Contents