Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-14 / 241. szám
MS6. október 14., szerda NBPÜJTS Ag s Számadás MEGSZOKTUK már, hogy ha manapság gondokról írunk, idézőjelbe tesszük a szót. Mert milyenek ezek a gondok? Nincs elég televízió, autó, hiányzik az új stílusú drága bútor, elfogyott a zenegép és így tovább- Ezek a gondok arról beszélnek, hogy megvan ugyan a pénz, megvan az új, a jobb élet feltétele, azonban itt-ott az ipar még nem tudja követni az emelkedő, s az egyre nagyobb igények hozta követelményeket. Ott kell még javítani: mindent megfelelő arányban hozni a piacra, hogy az emberek mindent be tudjanak szerezni a pénzükért. Áz idézőjel arra vonatkozik, hogy ezek a gondok tulajdonképpen . a szó korábbi értelmében nem is nevezhetők gondnak. Mert a gond korábban nem itt kezdődött. A betevő falatra vonatkozott. Most, mikor Nagyréde községgel kapcsolatban emlegetjük a szót, szándékosan elmaradt az idézőjel. Elmarad, mert valódi gondokról van szó, nem túlzás: kenyérgondról. No, persze itt sem az a régi, az a múltbeli jelentkezik, azonban az idézőjeles írásjel erre a gondra, semmi szín alatt sem volna jó. Nagyréde határa 6000 hold. Az idei termés mindenfelé kitűnő volt. Ennél többet máskor — úgy mondják — a felszabadulás óta nem hordtak be a földekről a gazdák. Az időjárás kedvezett, az emberek jól dolgoztak, s a termés- eredmények minden eddigit felülmúltak. Nagyrédén mégis kenyérgondokról beszélnek a vezetők, most a betakarítás után, a kitűnő jó termés idején. Igen, a község ellátásához szükséges kenyérnek valóból — 6000 hold Ide, 6000 hold oda — hiányzik 12 és fél vagon búza. taMOLNÄR JÓZSEF, a ________ nácst.itk ár, a tanácsülés jegyzőkönyveit mutatja, a beszámoló szövegéből idéz. Számok: Az egyéni termelők búzatermése holdanként átlag öt mázsa volt. Az őszi árpa 12 mázsát termett átlagosan egy holdon, a tavaszi árpa 10-et, a rozs nyolc mázsát. Kevés. Ezért hiányzik a 12 és fél vagon búza. Megmutatja a termelőszövetkezet átlagát is: 14 mázsa búzát arattak átlagosan egy hold földről, őszi árpájuk is termett 16 mázsát, s a tavaszi árpa is hozott 17 mázsát holdanként, Mennyivel szebb, mennyivel nagyobb eredmények. Miért van hát, hogy még az ellátásban is hiány mutatkozik? —« Mert kicsike a termelő- szövekezet — mondja a titkár. — A hatezer holdból mindösz- sze 146 a Kossuth Tsz-é, 29-en gazdálkodnak ezen a földön, s ez bizony kevés. A községi átlag nem az ő eredményeiken alapszik, az övéké az csak ahhoz elég, hogy az ember kiszámítsa: ml lett volna, ha... Mi lett volna, ha... ? Ha az egész község termelőszövetkezetben van, búzából kereken 5775 mázsával termeltek volna többet, azaz, ha Nagyréde termelőszövetkezeti község, 57 vagonnal több búzája terem. A termelőszövetkezet eredményei alapján számították ki, és azt is, hogy árpájuk 20 vagonnal lett volna több ebben az esetben, ami annyit jelent, hogy 400 darab sertéssel többet hizlalnak, ez forintban kifejezve pedig 728 ezer forint bevételt jelent. Itt jelentkeznek a gondok, bizony, sajnálják, amit elmulasztottak, és mi tagadás, jókora okuk van erre. Mekkora jövedelem, mekkora többlet, ha... és ime hiányzik a kenyér. Számoljunk. A számok állítólag csak a matematikusoknak kedvesek, a számok állítólag unalmasak. A statisztikai adat nem szórakoztató, nem olvasmányos. Lehet. Azonban semmi szín alatt sem lehet azt elvitatni, hogy igenis, a számok beszédesek, a számok tanulságosak. Nagyrédén az em-: berek többsége talán nem ismeri eléggé a számókat? Jóllehet a kezükbe vették már a ceruzát és papíroson sok adat jelentkezett, mindig nem ahhoz, hogy útra lépjen. azonban még annyi, ami elég a község az új PÉLDÁK UTÁN kutattunk, beszédes számok után és nem jártunk eredmény nélkül. Utunk a Kossuth Termelőszövetkezet irodájába vezetett, ahol Kiss István termelőszövetkezeti könyvelő elénk rakta a számadásokat, és a következőket jegyeztük ki belőlük: Mindjárt bevezetőül annyit, hogy a termelőszövetkezetben elégedettek az emberek. Azt mondja Kiss István, hogy az eredeti terveikben az szerepelt, hogy az idén egy munkaegységre 59 forintot fizetnek, azonban a jelenlegi tény- számok megengedik azt is, hogy nyolcvan forintra számítsanak. Ne menjünk messze, ne részletezzük nagyon a dolgot. Itt van mindjárt a búza. Ügy tervezték, hogy 20 hold földön termelnek búzát és az idén 240 mázsa terem. Kiszámították, hogy ebből lejön a vetőmag, lejön a földadó és végül is marad 175 mázsa kenyérgabonájuk, amiből egy munkaegységre 3 kiló és 61 dekát tudnak majd osztani. Ez volt tavasszal a terv és mit mutat most a papíros, a betakarítások után? Sok gondot fordítottak a talaj előkészítésére, a talajerő utánpótlására, elvégezték a mélyszántást, műtrágyázást, hozzájött ehhez a kedvező időjárás és nem 240 mázsát arattak, hanem 280-at. Ez pedig annyit jelent, hogy egy munkaegységre most már nem 3 kiló és 61 deka búza jár, hanem több mint négy kiló. Ez a búza. Példának elég. A többi terméssel is csak így van, körülbelül meglesz az év végén egy munkaegység után a 80 forint. a termeMIT JELENT EZ __ lőszövetke zet szempontjából? Itt van mindjárt Markovics Márton. Ketten dolgoznak a termelőszövetkezetben: 5 és a felesége. Kiss István könyvelő elővette a kimutatásokat, s megmutatta, hogy Markovics Mártonnak eddig 270 munkaegysége van és feleségének is megvan a 150. Mindjárt hozzátette, hogy az év végiéig, mivel most kitolódik a zárszámadás ideje, minden bizonnyal meglesz Markovics Mártonnak is a 350 munkaegysége és a feleségének is vagy 250. Mit jelent ez? Köny- nyű kiszámítani, mennyi az évi tiszta jövedelmük. Tessék, szorozzuk meg először a 350-et 80-al. Mindjárt kiderül, hogy ez 28 ezer forint, azaz a férj keresete havonta 2300 forint körül van. A feleség 250 munkaegységéért 20 ezer forintot kap, azaz havonta mintegy 1700 forintot. 2300 plusz 1700 — 4000 forinttal, tehát a kettőjük keresete összesen havi 4000. Ám ez még nem minden. Markovics Mártonnénak jár egy hold háztáji föld is, amin az idén kukoricát termeltek, és letörtek róla 35 mázsát, — ami 150 forintjával is 5250 forint. Tessék ezt elosztani 12 felé és eredményként a havi négyezerhez járul még 440 forint. Tehát összkeresetük egy hónapra átlagosan 4400 forint. Mindketten a növénytermesztésben dolgoznak. Nagyon szoros dologidő volt az, mikor naponta 10 órát voltak kint a mezőn, többnyire 8—9 órát dolgoztak, akár az ipari munkások. az érem egyik nézzük meg az összeEZ A PÉLDA oldala. És most a másik oldalt is, hasonlítás kedvéért. Molnár Alajos, egyénileg dolgozó paraszt egyike a község legjobb gazdáinak, ók is ketten művelik az öt és fél hold földjüket a feleségével. Elbeszélgettünk. íme az évi számadásuk. Az öt és fél hold földből másfél hold szőlő. Egy hold új ültetvény, ez még nem jövedelmez. Van 400 négyszögöl málnájuk és 3 hold szántó- területük, ami ugyan nem egészen szántó, mert jókora rét is van benne. Elmondják, hogy eladtak 10 mázsa csemegeszőlőt, ezért kaptak összesen 4200 forintot. 35 hektó b.,ruk terem, amire leszerződtek, pénzösszegben kifejezve ez 17 500 forintot jelent. A málnából 2800 forintot árultak. Termett 13 mázsa búza és 15 mázsa kukorica. Pénzben kifejezve a búza értéke 2730 forint, a kukoricáé 2250 forint. Ennyi a bevétel. És a kiadások? Réz- gálic 1500 forint, rafia 300 forint. adó 3500 forint. Molnár Alajos megcsináltatta a kocsiját, ez 4000 forint volt. Ám nem bírtak ketten a munkával, napszámost u kellett fogadni és e célra 2000 forintot költöttek. Jó gazda műtrágyát i használ: 400—500 forint. A kiadás 11 800 forint. Ha kivonjuk a bevételből, megmarad tisztán: 17 680 forint. Mi jut egy hónapra kettőjüknek? Mondjuk, hogy 1500 forint. Mennyit dolgoznak ezért a pénzért? Molnár Alajos szavait idézzük: ■— Nálunk nyáron 14—16 óra a munka, olyankor nem is ebédelünk. Csinálni kell, mert másképp nem győzi az ember. — Most is egész éjszaka dolgozunk a szőlővel — mondja a felesége. álGOND VAN A lóval, az _____________latokkal, a fö lddel, mindennel. Szép házuk van. talán legszebb a faluban. Véres verejtékkel keresték. Most, a falatokért is gyöngyözik a homlokuk, patakzik róluk az izzadság, s bizony nehéz, nagyon nehéz. A termelő- szövetkezetben Markovicsék jóval kevesebbet dolgoznak, többet termelnek, mégis jobban élnek. Négyezer egynéhány forint a jövedelmük, mi ehhez képest a Molnérék ezeregy- néhányszáz forintja? — Hiszen nem is vagyok én ellene a termelőszövetkezetnek — mondja Molnár Alajos, s az is kiderül, hogy meghányta- vetette magában ezt a dolgot ő is. Kívülről tudja, hogy ki mennyit keres a tsz-ben, néhány javasláta is volna, oltványokkal is kéne a tsz-ben foglalkozni, az jól fizet. 34 esztendeje foglalkozik a szőlővel, ő jól értene hozzá, elkelne ott egy ilyen ember — így elmélkedik. Megvan a véleménye a többi egyéni gazdáról is. Semmi trágyázás, semmi gazdálkodás, a földben évről évre a kukoricát, a búzát váltogatják, így nem lehet termelni, ö maga is nehezen él, pedig másként gazdálkodik. Az egész községnek a termelőszövetkezetben volna a helye. Nagyréde község ellátásához hiányzik 12 és fél vagon búza. Egy termelőszövetkezeti tag és a felesége 4000 forint körül keres, egy egyéni gazda csak 1500 körül. Az egyik emberi körülmények között dolgozik, a másik az igát húzza. És aki az igát húzza, annak a munkája jövedelmez kevesebbet. Számadást végeztünk. A puszta számok mellett aligha kell még a szóbeszéd. jövője | NAGYRÉDE függ. attól hogy mikor választják az új szocialista utat, az előnyösebbet, a jobbat az egyénileg gazdálkodó parasztok. Ha majd ez megtörténik és ismét az újság hasábjain szerepel a község neve, minden valószínűség szerint idézőjelbe kerülnek a gondok, mint az újabb időkben sok-sok magyar községben mér. Kiss János Jól halad az őszi i háza retése a sarud t termelőszövetkezetekben Sarudon négy termelöszöve1 - kezet van. A jövő évi kenyér biztosítására a termelőszövetkezetek úgy határoztak, hogy szántóterületük 30 százalékát őszi búzával vetik be. A négy termelőszövetkezet tervezett őszi búza vetésterülete 1878 hold. A tsz-ék vezetői időben biztosították a szükséges fémzárolt vetőmagot, amit a gyöngyösi Növényvédő Állomás segítségével gépi erővel csáváztak. A mai napig a fcsz-ejk 650 Katasztrális holdon végezték el az őszi búza vetését. A pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy az őszi búza vetésüket október 20-ra, az őszi betakarítást, valamint az őszi mélyszántást november 1-re befejezik. Autóbusz-váróterem épül Abasáron Hosszú huzavona után az elmúlt hónapban Abasár községben is megkezdték egy új autóbusz-váróterem építését. A 120 ezer forintos költséggel épülő váróteremhez a község lakosai társadalmi munkát ajánlottak fel, melynek során még az őszi esőzések beállta előtt átadhatják azt rendeltetésének. A berendezéshez és az anyagpótláshoz a helybeli földmű vesszövetkezet 40 ezer forintos költséggel járult hozzá; A nagymamák Keveset szólunk róluk, pedig megérdemelnék. Megérdemelnék, hiszen mi lenne sok családdal nélkülük. Pontosabban a nagymama nélkül, aki amíg lányuk, fiuk gyárban, hivatalban dolgozik, gondos szeretettel vigyáz az unokákra és neveli őket. Hányszor, de hányszor hallani: — Szerencse, hogy a nagymama él, velünk van, és mindent elintéz, mindent elvégez mire hazamegyünk... — No, és ha nem is éppen a munka, de maga az a tény, hogy egész nap van valaki odahaza, készíti, várja a gyerekeket, aztán ha anyuka, apuka moziba, színházba megy... akkor is ott a nagymama. Nem kétséges, hogy az utóbbi esztendőkben számtalan olyan intézkedés történt, amellyel államunk segíteni iparkodott a szülők helyzetén és a napközi otthonok, óvodák, bölcsődék, pótmama-szolgálat — mind megannyi lépés a dolgozó ember, a családvédelem, a nevelés érdekében. Ez igaz. De mindezek mellett mégis mennyivel másabb, ha van egy nagymama is, aki estére megmelegíti a vacsorát, enni ad a gyerekeknek és megstoppolja a kiszakadt zoknikat... És a nagymama áldozatkész munkájáért, szorgalmas igyekezetéért mit kap cserébe a fiataloktól? Bizony nem mindig azt amit érdemelne. Sajnos, vannak családok, ahol p nagymama munkáját egyszerűen csak tudomásul veszik, természetesnek könyvelik el, és szinte soha, vagy csak nagyon ritkán gondolnak arra, hogy a nagymama is érző ember, akinek néha-néha jólesne egy kis figyelem, egy kis kedvesség, egy kis tapintat. Bizony jólesne és sokszor még jó szót sem kap, nemhogy megbecsülést. Szerencsére a családok zöménél nem így áll a helyzet, de most éppen nem az. ilyen családokhoz szólok, hanem azokhoz a kevesekhez, akik eddig már sokat kaptak a nagymamáktól, de cserében vajmi keveset adtak. Pedig a nagymamáknak is van névnapja, vágya, álma, titkon őrzött gondolata, amelyet úgy szeretne megvalósítani. Van, bizonyosan van, még akkor is, ha erről nem beszél, nem követelőzik, talán még szót se tesz felőle Fordítsunk hót több figyelmet a nagymamákra. Hadd érezzék ők is, hogy munkájukat nagyra becsüli, értékeli a család és van célja, érteimé öreg életüknek. Próbáljuk csak meg, kedves olvasók, vagy tegyék továbbra is, ha már eddig se feledkeztek el róla. Több megbecsülést, figyelmet, szere- tetet irántuk és ha eleinte nem megy könnyen, gondoljanak arra, hogy egyszer mi is csak megöregszünk... (sz .y) Jlwelek.. . A MÖNOSBÉLI gyermek- otthon udvarát bearanyozza a vénasszonyok nyara; A vén hórsak lombjait ezer színűre festette az ősz, belekeverve ecsetes táljába pirosat, sárgát, rózsaszínt, barnát, a vénülő október jellemző színeit. A park hátulján ugyan örök ifjúságot hirdetnek a mindig ?őld fenyők, de csalóka színüknek már úgysem hisz senki, hiszen elmúlt a nyár, ősz van és itt kopogtat az ajtóban a morózus tél; A kastélyparkban aprócska gyerekek ugrálnak, játszadoznak gondtalanul, Pistikék, Lacikák, Margitkák, Erzsikék kergetőznek, és vidám kacagásuk felveri a kertet. — Hopp, megvagy! — ujjong az egyik és magához öleli apró barátját, aki lihegve kiáltja: — Jó, de most már te vagy a kergető... És amíg ők — a gyermek- otthon 44 kis lakója — jókedvűen játszanak, addig a fehérköpenyes óvónénik féltő gonddal lesik, figyelik minden lépésüket. A Nap beragyogja a parkot, és az őszi szellő elsárgult leveleket sodor a még zöld pázsiton. Bent, a jól felszerelt otthonban találkoztunk Gei- b i n g e r Mária óvónővel, aki a maga tizenkilenc esztendejével sok érdekes dolgot mesél el az apróságokról. KÉSŐBB LEVELEK kerülnek elő, amelyeket a gyermekek szülei, hozzátartozói írtak. Némelyik rózsaszín, másik zöld borítékba rejtve, a következő csak egyszerű levelezőlap, amelyen felkiáltójelként kiabálnak a betűk. — Sajnos, a negyvennégy apróság közül csak tízzel tartanak fenn legalább írásban kapcsolatot szüleik — mondja Marika. — A többiekkel nem törődnek... Ügy kop- pannak a szavak, oly ridegen. és szomorúan, hogy lehetetlen meghatódottság nélkül fogadni Őket. L. B. édesanyja nemrégiben írt levelet, amelyben érdeklődik az apróság felől. — Selypít-e még? Sír-e sokat a kicsi? —. érdeklődik és a kuszáit sorok mögött ott pislákol valahol az anyai szív tüze, a gyermekéért aggódó asszony, az édesanyai szeretet apró, picike lángja. Űjabb levél, rózsaszín borítékban. A szülők disszidáltak és „jó ismerős” gondjaira bízták a gyermeket. Am a kicsit nem nevelte a kedves ismerős, hanem beadta az állami Intézetbe, de közben zsarolja a külföldön amúgy is sok bajjal küszködő szülőket. A szülők nemrég tudták meg az Igazságot a „jólelkű” ismerős felől. Megtudták, hogy gyermekük jó kezekben van, gondoskodik róla az állam, még nagyobb gonddal és nagyobb felelősséggel, mint amilyennel ők viseltettek gyermekeik iránt. Most megszólaltak és írnak, úgy látszik, az ő szívükben se szakadt még el teljesen a gyermeket és szülőt összekötő kapocs. — És írnak néha az édesapák is — meséli tovább az óvónéni. — Néha e! is jön, meglátogatja a gyereket egy- egy közülük. — De máris újabb leveleket mutat, újabb sorokat, amelyekből akármelyik egy egész életre szóló tanulság lehet. — Ügy élünk itt, mint egy nagy család — kezdi a szót megint valaki és megsimogatja az egyik szöszke kislány fejecskéjét. Bizony, szépek itt a gyermekotthonban a napok, az esték. Az esték, amikor az óvónénik szebbnél szebb mesékkel viszik el őket az álmok szárnyain. — Nagyon boldogok, ha „szeretgetjük” őket — meséli Geibinger Marika, — Hányszor, de hányszor hallani a kedvesen gügyögő szavakat: — Övónéni! Engem is tessék „megszeretni”. — És némelyik közülük talán még elaludni se tudna addig, amíg az óvónéni meg nem csókolja arcocskáját.„ ★ MENNYI LEVÉL, mennyi gondolat, és milyen nagy szerencse, hogy a könnyelmű, felelőtlen szülők helyett valaki féltő szeretettel gondoskodik ezekről a gyerekekről, a kedves gyermekotthon lakóiról; Gondoskodik róluk és tisztességes emberekké neveli őket a társadalom; a nép állama. Szalay István Kiváló tenyészüszőket kaptak a termelőszövetkezetek A 3004/1. kormányrendelet a termelőszövetkezetek közös álPoloska-muzeum mint esztétikai élvezet... Aschaffenburg természettudományi múzeuma egyedülálló látványt nyújt az érdeklődőknek: néhai dr. Karl Singer egészség- ügyi tanácsos poloska- gyűjteményét, amelyet a városra hagyományozott. ötvenegy üvegvitrinben 403 po- loekafaj, 1457 fajtája látható. Wilhelm Noll adjunktus nagy hévvel magyarázgatja a csodálkozó látogatóknak, hogy a poloskák között „igazi drágakör vek” is vannak, amelyek „esztétikai élvezetet" nyújtanak Undorító látvány tulajdonképpen csak egyetlen egy fajta, mégpedig a közismert ágyi poloska, tudományos nevén „lectula- ris", amely emberi vérrel táplálkozik, Minden mis fajta, kettőt kivéve, amelyek galambokon és denevéreken tanyáznak — kizárólag növényeken éh A természet szempontjából egyes fajták eqyene- sen hasznosak ezeket Amerikában tenyésztik és igen jó szolgálatot tesznek a mező- gazdaságnak és az erdészetnek A múzeumban mikroszkóp alatt látható minden Közép-Euró- pában előforduló po- loekafajta, amelyeknek nagysága 0,25 millimétertől 5 cm-ig váltakozik. A „legszebb” poloska a „Tingis ampliata’’, amely nedves réten és erdei tisztáson él: fején apró koronácskát hord. Vannak olyanok is. amelyek a szivárvány minden színében pompáznak. Az aschaffenburgi múzeum a világ egyetlen helye, ahol ilyen szépen rendezett, szakosított és jól preparált poloskagyűjtemény található. latállományának kialakítása érdekében intézkedett, hogy a vágásra hizlalt szerződéses üszők közül válasszák ki a legjobbakat és adják át tovább* tenyésztésre. Az Élelmezésügyi Minisztérium Adatforgalmi Igazgatóságán közölték, hogy az idén, tavasszal Indult akció eredményeképpen országosan eddig több mint 6200 tenyésztésre kiválóan alkalmas üszőt adtak át a közös gazdaságoknak. Különösen sok jó tenyészállatot kaptak a szövetkezetek Fejér, Pest, Somogy. Tolna és Baranya megyéből. (MTI) — A HATVANI Konzervgyárban komoly eredményeket hozott a kongresszusi munkaverseny. A megtakarítás összege meghaladja az ötmillió forintot.
