Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-13 / 240. szám

4 BtiPÜJS AG 1939. október t3« keM Három gimnáziumban a gyakorlati képzés eddigi tapasztalatairól Nem használunk nagy szava- zös szándéka az. hogy kát akkor, ha azt mondjuk, hogy középiskoláinkban forra­dalmi oktatási változások vár­hatók az elkövetkező években Ennek a változásnak már min­denütt fúj az előszele: egyelőre még tapogatódzóan, sok-sok kérdőjellel a mindennapi mun­kában, de már elindult a gya­korlati életre való nevelés. A cél az, hogy a középiskolákból olyan ifjúság kerüljön ki, amely, megismeri és megszereti az ipart és a mezőgazdaságot. Ezeknek a távlati gondolatok­nak a jegyében látogattunk né­hány általános gimnáziumba, hogy közelről lássuk az elgon­dolásokat és a megvalósulás kezdetét: I Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban dr. Szebeni Lajos igazgatóhe­lyettes fogadott bennünket. El­mondta, hogy a négy első osz­tály közül háromban bevezet­ték a heti 5+1 napos oktatási rendszert. Minden kedden az I/B osztály teljes létszáma szabni és varrni tanul az inté­zet házi varrodájában. Tíz var­rógép mellett szorgoskodnak a lányok. Kocsis Árpádné tanítja őket, aki nemcsak pedagógus, hanem segédleveles varrónő is. — Ügy tervezzük — mondja az igazgatóhelyettes —, hogy a szabni-varmi tanuló lányok a gimnázium négy esztendeje alatt elsajátítják majd a szak­mát — Az I/D osztály lányai a kiskereskedelmi vállalatnál és az Állami Áruházban ismerked­nek a kereskedelemmel és a kiszolgálással. Ügy gondoljuk, hogy a szakma megközelítésén túl tanulóink fellépése és az emberekkel való bánásmódja sokat fejlődik a kereskedelmi élet nyilvános szereplésében. — Az I/C diáklányai egy fél­évig cukrászatot tanulnak és gyakorolnak, majd a második félévben a konyhának mutat­koznak be: közelebbről megis­merik a főzés nagyüzemi for­télyait és apró titkait. Nyilván­való, hegy a szokatlan helyze­tet nem mindenki ismerte fel azonnal, de a legtöbb diákunk élvezettel fogott a gyakorlati munkához. Azt sem lehet még most látni, hogy az iskolai fe­gyelemre hogyan hat ez a kö­tetlennek látszó foglalkozás. Annyit már most, néhányhetes tapasztalat után is megállapít­hatunk. hogy a fiatal lányok nagy kedvvel és lelkesedéssel készülnek a gyakorlati napok­ra és eddigi eredményeiket ki­pirult arccal beszélik el a töb­bieknek. Nekünk is. Moldoványi Mária az I/C-ből süt. Elmondja, hogy az első al­kalommal alig mertek bemen­ni a Vendéglátóipari Vállalat cukrász-üzemébe, de már az el­ső órán búrkiflit sütöttek, a másodikon krémest. Az is na­gyon jó —. mint a szemfüles lányka mondja —. hogy amit sütnek, azt meg is eszik. Jagudits Katalin az I/C-ből az egyik kollégium konyháján főz. Legutóbb is nagy élvezet­tel rakta el a csalamádét, majd húslevest főztek és párizsi sze­letet kirántottak — krumplival és uborkasalátával. Szabó Anikó az I/D-ből az Állami Áruház méteráruosztá­lyán dolgozott két alkalommal Megállapította, hogy bízom nagy türelem szükséges a vevő­höz. Az egyik idős falusi néni­ké reggeltől estig válogatott végül nem vett. mert néni tud­ta eldönteni, melyiknél is ma­radion. Prókai Rózsa az I/D-ből te­jet mért egy kisker-boltban Gergyák Viktória műszaki cik­keket árult. Sík Sári fércein: tanult, öltéseket ismert meg Mint mondja, géphez csak fél­év után eresztik őket. I Gárdonyi Géza Gimnáziumban három csoportban folyik s gyakorlati tanítás. A mezőgaz­dasági csoport Suba János ta­nár vezetésével gombatenyész­tésre és méhészetre vállalko zott. Ez mór nem egészen szo­katlan ügy a Gárdonyiban, hi szén évek óta tenyésztik a gom bát és jeles eredményekkel Most a nevelők és a diákok kö alapos elméleti és gyakorlati tudást szerezzenek a csoport tagjai. Tavaly 14 000 forint tiszta jöve­delmet szereztek a tenyésztők a gombából, az idén sem akar­nak lemaradni. Távlati tervet is készítettek: a második gya­korlati évben virágházzal akar­nak bővülni és virágkertészet­tel. a harmadik évben a szőlé­szet titkait akarják felnyitni és a negyedikben átfogó általános mezőgazdasági ismereteket sze­retnének szerezni. A fiúk újabb csoportja az iparral köt tartósabb ismeret­séget: vasesztergályosok és la­katosok szeretnének lenni Mint ahogyan tájékoztatónk. Llóska Károly igazgatóhelyettes elmondja, tárgyalások vannak azirányban, hogy a szakmát ki­tanuló és értő fiúk — a közép­iskola négy éve után — megfe­lelő minősítést is kapjanak. Negy venhat lány a Gárdonyi­ból kereskedelmet tanul: a kis­kereskedelmi vállalatnál. a Rövikötnél, a Textilnagykeres­kedelminél és az Állami Áru­házban. A boltvezetők és a le- rakatvezetők —. mint Lóska igazgatóhelyettes mondja — a legnagyobb elismeréssel nyi­latkoznak a lányok szorgalmá­ról és munkaszeretetéről. A megkérdezett tanulók kö­zül Paróczai Irén, Bodnár Má­ria és Mag Aranka a keres­kedelemben szerzett tapaszta­lataikról számolnak be és el­mondják, hogy a kereskede­lem szakemberei milyen elő­zékenységgel foglalkoznak ve­lük és oktatják őket. Nagy Ár­pád a gombatenyészetet dicséri és arról vall, hogy a földhá­nyás nehéz munkájával is meg kellett ismerkedniük. Kö- vecsi János és Acsay Ferenc arról nyilatkoznak, hogy az MTH-iskolában milyen nagy gonddal és tervszerűséggel ve­zetik be őket a szakmá­ba: eddig már kioktatták balesetvédelemre, tűzvédelem­re és megismertették velük a mérőműszereiket, tanműhelyi naplót vezetnek és a foglal­kozás anyagát szorgalmasan jegyzetelik. — Ebben a gyakorlati okta­tásban — mondja Lóska Ká­roly — sók még a kísérlete­zés, az útkeresés. A szülőle is vegyes érzelmekkel fordultak az új elgondolások gyakorlati megvalósulása elé. Meggyőző­désem azonban, hogy a fiatal­ság eddigi tapasztalatai, a szakmák iránti érdeklődés fo­kozódása, a kétkezi munka megszerettetése és egyéb gya­korlati hasznok az elgondo­lás helyességét fogúik igazon: már az első év végén. B hatvani Bajza József Gimnáziumban altkor nyitunk be, amikor ép­pen a tanári karnak tartanak beszámolót dr. Bartos Imre igazgató és Novák Sándor ta­nár arról a bajai értekezlet­ről, amely a mezőgazdasági gyakorlati képzés elgondolásait akarta bajai gyakorlatban be­mutatni. Az igazgató ízes elő­adásban ismerteti az ottani előadásokat és 'gyakorlati ta­pasztalatokat, majd Novák Sán­dor kiegészítésül a maga élmé­nyeit mondja, aztán az inté­zet munkásságára terelődik a szó. Megtudjuk, hogy az egyik osztály ma a Lőrinci Erőmű­ben dolgozik. A fiatal fiúknak tetszik az ipar: az egyik cso­port — kipróbált szakvezetők irányítása mellett — géplakatos munkát végez, a másik a mo­tortekercselésnél foglalatosko­dik. míg a harmadik az elekt­roműszerészeknél tanulja a szakmát. Megtudjuk, hogy a lakatosoknál tanuló Patkós Gyuri máris olyan csavarhú­zót készített három foglalko­zás után, hogy az akár keres­kedelmi értékesítésre is me­hetne. De ugyanilyen ügyessé­get árul el Belinszky, Pong- rácz, vagy éppen Juhász, az ipari csoportból. — A mezőgazdasági tagozat, azaz az I/B- — mondja dr. Bartos igazgató — a nagygom­bosi tangazdaságban ismerke­dik a tudnivalókkal. Már ku­koricát törtek, részt vettek a betakarításban, majd sorra ke­rül a szüret, a szőlőben való foglalkozás is. Az értekezleten megbeszéli a tanári kar azokat a prob­lémákat, amelyek a gyakorlati képzéssel felmerülnek. Vita és helyes szemlélet alakul a fe­gyelmezés kérdésében és sok­sok hozzászólásban ott bujkál az érlelődő megoldás: hogyan kell ezt a legjobban csinálni, hogyan kapja meg a fiatalság a legtöbbet az iskolától, mivel lehet fegyelemre és a gyakor­lati munkára úgy rávinni a fiatalokat, hogy számukra a gyakorlati munka kedves le­gyen. A látogatások után a kép alakul bennünk: szerte az or­szágban a tanárok és a fia­talság a meginduló gyakorlati képzés ki nem taposott útját kezdik járni: az általános mű­veltség mellé igyekeznek meg­szerezni egy szakma alapos ismereteit. Vagy talán helye­sebben mondjuk akkor, ha így fejezzük ki: ma már' az általános műveltséghez szük­séges az ipar és a mezőgazda­ság alapos megismerése és az ipari szakmák közül legalább egynek alapos ismerete. (f. a.) 1959. október 13, kedd: 1944. A szovjet hadsereg felsza­badítja Rigát, a Lett SZSZK fővá­rosát. 1479. Döntő győzelem Kenyér­mezőnél a törökök fölött. 1904-ben halt meg Lotz Károly festőművész. V Névnap C? Ne feledjük, szerdán: BEATRIX 1SC 1í — OSTOR NYELES, neon­cső-világítást szerelnek az épülő gyöngyösi MÄVAUT- megálló köré. Az új, modern világítású MÁVAUT-állomás ékessége lesz a városnak.- ŰJBÚL nagy látogatott­ságnak örvend a parádfürdői turistaház, mert esténként a moszkvai Világifjúsági Talál­kozón második díjat nyert recski népi zenekar tagjai szó­rakoztatják a vendégeket. — A vállalt 15 százalék he­lyett 25,7 százalékkal csök­kentették a szerszám-felhasz­nálást az Egri Autóipari For­gácsológyárban a kongresz- szusi munkaverseny során.- A GYÖNGYÖSI Tégla­gyárnál újabb korszerűsítési munkán dolgoznak a gyár ve­zetői. Ha sikerül az új terv, jelentős mennyiségű téglával tud többet termelni a tégla­gyár. A munkálatokat a téli szünidőben kezdik meg. — CSAKNEM kétszer any- nyi újítást adtak be a kong­resszusi munkaverseny során a Bélapátfalvi Cement- és Mészmü dolgozói, mint az el­múlt évben. A napokban is huszonnégy újítás sorsáról döntöttek.- A HATVANI Konzerv­gyárban a nagy mennyiségű szilva feldolgozása tart. A gyümölcsíz készítése után hoz­zákezdenek a must sűrítéséhez. — A MEGYEI könyvtár művelődési autója ma az egri tangazdaságba látogat el, az ott dolgozóknak könyveket kölcsönöznek és levetítik az „Égi madár” című magyar filmet. FILM: A tenger leihe Magyarul beszélő kínai film ■ ■ ■ ■ • i EGRI VÖRÖS CSILLAG Rakéta támaszpont EGRI BRODY A 13-as kedvenc GYÖNGYÖSI PUSKIN Berlin, Schönhauser sarok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A tett színhelye Berlin HATVANI VÖRÖS CSILLAG Per a város ellen HATVANI KOSSUTH A tenger lelke FÜZESABONY Az én drága párom HEVES Nincs előadás PETE RV AS ARA Haláltánc Sanghaj kikötőjéből Tajvan szigetére indul a Ku-Lang hadihajó. Tengerészeinek izgalmas történetét mondja el a film, amelyet a hatvani Kossuth Filmszínház október 13— 14-én mutat be. Felavatták Kolacskovszky Lajos emlékművét Bélapátfalva és Mónosbél között a Blikkben, ott, ahol a Telekesy-menedékház áll, va­sárnap délután sok turista gyűlt össze. Kolacskovszky La­josnak, a munkásmozgalom jeles veteránjának emlékmű­vét avatták fel. A késő délutá­ni ünnepségen Kovács Domon­kos, Kolacskovszky Lajos vete­rántársa tartott megemléke­zést. Mint régi harcostársa, akivel együtt volt az intemá- lótáborban, a börtönben, együtt dolgoztak a Tanácsköztársaság idején, meleg szavakkal mél­tatta Kolacskovszky Lajost, a népszerű „Lajos bácsi” mun­kásmozgalmi tevékenységét. — 1912-ben ismertem meg kedves barátomat, Lajos bá­csit. Akkor jogász volt Eger­ben és már akkor is úgy is­mertem meg, mint a diákság egyik vezetőjét. Két év után elkerült Egerből, s csak 1913- ban, a Tanácsköztársaság ide­jén találkoztunk újra. A Ta­nácsköztársaság bukása után — mert a munkáshatalom ideje alatt a megyei direktórium ve­zetője volt, halálra ítélték. A börtönben bátorította az em­bereket, mesélt nekik, és ép­pen ezzel a kedves, mesélő szavaival adott nekik új erőt. Nemcsak mint kommunista, hanem mint író is sokat tett és adott a társadalomért. Sose felejtem el azt az elbeszélését, amit Mőnosbélről írt. A témá­ja az, hogyT egy cselédember 40 évi szolgálat után összeku­porgatott pénzéből tudott ven­ni egy kecskét, s mert a kecs­két vezető kötelet kiadja a ke­zéből, megtréfálják. Ez volt a mondanivalója az elbeszélés­nek is. Ne adjuk ki kezünkből a vezetést. Igazi harcos volt, aki sze­rette az embereket, azokat, akik az új, egy szebb, egy bol­dogabb jövőért harcolnak — mondotta többek között. Az ünnepi megemlékezés után az. Intemacionálé elének- lése közepette leleplezték a Kolacskovszky Lajos emlékére felállított emlékművet, ame­lyet az ÉMÁ.S_ természetjáró szakosztálya társadalmi mun­kával épített. Kovács Ferenc- né, a Magyar Természetbará­tok Szövetsége nevében átvet­te az emlékművet, majd fi szervezetek képviselői elhe-,n lyezték koszorúikat. Ez alkalomból a VASAS Ter­mészetbarát Egyesület ‘ egri elektromos szakosztálya, vala­mint a KISZ Heves'megyéi természetjáró bizottsága KISZ természetjáró versenyt rende­zett, amely alkalomból a há­rom legjobb — az egri Gárdo­nyi Géza Gimnázium I., a Mát- ravídéki Erőmű KISZ., s a gyöngyösi Váltó- és Kitérő­gyártó ÜV. csapatait jutalom­ban részesítették. A hivatalos ünnepség után a részvevő tu­ristáknak és a vendégeknek emlékérmet osztottak ki, majd este tábortűznél szórakoztak a jelenlevők. K. B. ’ niuauru • Egerben délután fél 4 órakor: Érdekházasság (Arany-bérlet. Középiskolás.) I Este. fél 8 órakor: Warrenné mesterség« I (Petőfi-bérlet) Rét kilométer járda épült Uom* »árián Egy kilométer kocsiút épül "«»I160611 építő mozgalmának. Eddig már három kilométer. hosszúságú járda épült a községben, mely­hez a lakosság mintegy 30 000 forint értékű társadalmi mun­kával járult, hozzá. A napokban is folyik útépí­tés a községben. Egy kilomé­ter hosszúságban épül a hosz- szú időn keresztül elhanyagolt Atkári út. Ehhez a munkához mintegy 40 000 forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a rédeiek. Ferenczy Lajosné, Eger: Pana­szára közöljük, hogy a 3 havi ke­resete tévesen lett feltüntetve, az elmaradt 515.— forintot a követke­ző időszakban r -deaes összeesel együtt elszámolják. Bettenbuch Pálné, Heves: Uno­kahúgával kapcsolatos panaszát ki­vizsgáljuk. s az eredményről tevéi­ben értesítjük. Addig kérjük, vár­ton türelemmel. Bódi Ferenc, Karácsond: A vil­lany bekapcsolásáról írt panaszos levelét továbbítjuk az illetékesek felé. Kérjük, hogy az esetleges eredményről, illetve, ha- a villanyt bekapcsolták, értesítsen bennünket. Várhelyi Aladárné, Gyöngyös: Levelét és mellékletét mevkaotulc. Ehhez hasonló leveleket mi Is és több olvasónk kapott már. foglal­koztunk is vele laounkhan Örven­detes. hogy önhöz hasonlóan lárt el mindenki. Ml most már ezzel ismételten nem foglalkozunk, de örülünk, hogy kedves Olvasónk ia nyitott szemmel jár és tudja, hogy a levelek küldőinek mi a cell aj A rédeiek sem akarnak sáros utakon járni, s ezért nem saj­nálják a fáradságot és a költ­ségeket sem, hogy új járdákat építsenek falujukban. A köz­ségi tanács is minden segítsé­get megad a lakosság járda­ASVWWWVWSWMVWWWAW olykor elérik a 9000 métert is.; Még megfigyelték a krátere­ket és az egy-két kilométer- széles rendkívül mély hasadé-; kokat. A Hold fe'ületét vastag: porréteg borítja, amely he-: Ivenként eléri az egy kilomé-: tér vastagságot. Ez a por a hőmérséklet különbségek ered­ményeként a sziklák szünte­len rombolódása, s portása kö­vetkeztében jött létre, illetve a lehulló meteorok és kozmi­kus porból keletkezett. AMINT a fentiekből is ki­tűnik, ismereteink a Holdról még meglehetősen hézagosak és sok tekintetben csak felte­véseken alapszanak. De itt van mär az idő, amikor a tu­domány és technika rohamos fejlődése teljes mértékben ké­pessé válik, hogy kielégítse az emberiség évezredes kíváncsi­ságát. A szovjet tudomány ép­pen ezekben a napokban ad majd választ sok, eddig rejté­lyes titokra, a harmadik űr- ru'r'tn segítségévéi! Mit kell tudni a Holdról gek igen nagyok. Azokon a helyeken, ahol a Nap megvi­lágítja, a hőmérséklet éléri a plusz 130 C fokot, míg azokon a helyeken, ahol nem éri nap­fény, a hőmérséklet mínusz 160 C fokra száll alá. Ha at­moszféra borítaná, nem lenné­nek a nappalok és az éjjelek körött ezek a hatalmas hő- mérsékleti különbségek, mert az atmoszféra hiányának kö­vetkezménye az is, hogy a Holdon mélységes csend ho­nol, mivel nincs levegőréteg, amely továbbvigye a zajokat. A Hold felszíne rendkívül változatos. Általában négyféle alakzatot állapítottak meg, amelyeket csillagászok nevei után vagy más földi kifejezé­sekkel jelöltek meg. A sötét foltokat (a Hold felszínén lat­ható hatalmas mélyedéseket) „tengereknek" nevezték el. holott cseppnyi vizet sem tar­talmaznak. Ezeket a magas hegységek övez’k. am»'-­félénk esik s így teljes egesze- ben láthatóvá válik. A Hold azonban nemcsak a Föld körül kering, hanem sa­ját tengelye körül is. Ez a Kör­forgás szintén 27 napig és 8 óráig tart. A Hold jóval kisebb Föl­dünknél: átmérője csupán 3480 kilométer, míg a Földé 12 756 kilométer. A térfogata is tehát egyötöde a Földnek. Felületén a gravitációs vonzó­erő jóval kisebb, mint a Föl­dön, mivel térfogata és sűrű­sége is jóval kisebb. Nincs légköre, rendkívül ritka gázok borítják, amelyek sűrűsége alig századrésze a mi leve­gőnknek. A HOLDON nem létezik semmiféle víz vagy vízpára s így felhő sem. Ezért a Főid­ről jól megfigyelhetők dom­borzatának részletet is. Az úgynevezett termóelemek se­gítségévéi megállapították, hogy a hőmérséklet különbsé < A HOLDBA irányított szöv­őét kozmikus rakéta célbata- ílalása után az egész tudomá­nyos világ biztosra veszi, hogy ínincs már messze az az idő, <amikor az Ember megveti a <lábát ezen az égitesten. < Mit kell tudnunk a Hold­éról? < Elsősorban azt, hogy a Föld jegyeden természetes bolygója jGömbalakú égitest, amely > „mindössze“ 384 386 kilomé- sterre fekszik tőlünk. Ez a ta- jvolság viszonylag nem is olyan snagy, hiszen a Föld és a Nap Jkörötti távolság nem kisebb. Jmint 149 500 000 kilométer. A >Hold csaknem szabályos V>r- Jivszerű pályán kering a Főid Jkörül, s 27 nap és 8 óra alatt > kerüli meg a Földet. > A Holdnak nincsen saját fé­nnyé. hanem csak a Nap fényét > tükrözi vissza. Aszerint, hogy |milyen helyzetet foglal el a 5 Nappal szemben. állandóan ^változik a megvilágított felü- Veteis. Amikor „újhold” van, a >megvilágított része a Földdel ^ellentétes oldalán van. „Teli- I hold kor" a megvilágított része

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents