Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

1959. október 8., csütörtök nepüjsag s A szocializmus: a fejekben is A marxizmus, a dialektixus materializmus nagy igazság — a lét határozza meg a tu datot — egyúttal azt is jelent: hogy az ember nem változik egykönnyen, egyik napról , másikra, hogy az ember gon dolatvilágának formálódás történelmi folyamat. Ennek folyamatnak vagyunk most ta núi, amikor egy megváltozol társadalmi rendszerben, eg más „lét"-ben élő embere! millióinak lassan, de azért má nagycnis lemérhető fejlődéssé változik gondolatvilága: ala Írül, formálódik a szociálist embertípus. Ennek a folyamat nak felmérése éppen olya: öröm és megelégedés lehe mindenki számára, aki szereti becsüli népét, hazáját, az or szág holnapját, mint amilyet öröm és megelégedés szemlél ni a szocializmus építésénél anyagi sikereit. Változik, alakul körülöttünl minden: új városok és város részek, új üzemek, iskolái épülnek, új módon, szociálist; módon dolgozunk, részesülünl a társadalom anyagi javaiból s ha ezzel nem is tart lépést de kétségkívül nyomon kö veti az emberi gondolkodás, a: emberi tudat megváltozása is Üj ötéves tervünk irányelvei amelyek perspektívájukban le nyűgözöek. alapjaiban reáli sak. megoldásukban hatalma: munkát igénylők, a szocializ mus építésének győzelmes elő­retörését hirdetik. Ez azonban megköveteli az is, hogy az ország nagyarónyi építését, a tervek megvalósítá sát kövesse nyomon, ha lehet tartson vele lépést, az emberei gondolkodásmódjának megvál toztatása is. Tény és való, hogj a lét határozza meg a tudatot hogy a szocialista társadalm rend kiépítése visszahat a: építőkre, azok tudatának pozi­tív irányú megformálására is De azt hinni, azt állítani, hogj ez valami magában levő do­log, hogy a szocialista nagy­üzemet építő kőműves az épít­kezés befejezésére szociálist; gondolkodású ember lesz — e: több lenne, mint naívság. A szocializmust a fejekbe! is „építeni" kell, kitartó, ne­velő munkával, helyes politi­kával, következetességgel, bá­tor és éles kritikával. A múl; sebeit könnyebb vakolókanál­lal eltüntetni a házak falán mint szóval, az emberek gon­dolkodásmódjában. Az a hatás amely egykor egy egész társa­dalmi rend alapjaiból sugár­zott, az a gondolkodásmód amelyet a kapitalizmus alakí­tott ki, nem múlt el nyomtala­nul, számtalan áttétellel, szü­lői, családi kapcsolatokon, em­berek egymásközti kapcsola­tán keresztül — hogy csak né­hány példát említsünk — ma is lemérhető, ma is ott lap­pang a fejekben. Egyik községünk KlSZ-funk- cionáriusa például, hogy meg­kapja a 2000 forintos sógod hozományt, templomban eskü­dött. Néhány nappal azelőtt még atheista felfogásban be­szélt a faluban, hogy az eskü­vő után megpróbálja továbbra is képviselni a materialista vi­lágnézetet. Az ilyen ember — amellett, hogy elveszti hitelét és becsületét az egész falu előtt — prototípusa annak aki szavaival, tetteivel ugyan a szocializmust építi, annas: a hívének vallja és hiszi magát, de gondolkodásában, az első megpróbáltatásánál felszínre bukkan a múlt. rögtön beiga­zolódik, hogy koponyájában korántsem „épült fel” még a szocializmus. Sok ba;unk és jogos pana­szunk van az intrikára. Hát­mögötti beszéd, alaptalan rá­galom. meggondolatlan kije­lentések, — s akik ezt teszik, nemegyszer büszkén vallják magukat a szocializmus hívé­nek, s nemegyszer tagsági könyvük szerint is, kommunis­tának! Az új iskolák tövében még burjánzik a babona, a kultúr- ház mellett véres verekedés tör ki, a szocialista nagyüzem­ben egyesek megdézsmálják társadalmi tulajdont: nem egy és nem két ilyen példát lehet­ne felhozni forrongó, vajúdó, alakuló életünkből, amelyek mind azt igazolják, hogy köny- nyebb egy új várost felépíteni tán’, mint gyökeresen megvál­toztatni az emberek, vagy az emberek egy részének gondol­kodásmódját, eszmei világát. Dehát az ember nem is tég­la, s nem is vas, amit hajlítani lehet, nagyobb türelem, na­gyobb megértés és kitartás szükséges ahhoz, hogy a fejek­ben is véglegesen tisztázódja­nak a frontok. Sokan hajlamo­sak arra, hogy a formát össze­tévesszék a tartalommal. Azért mert valaki belépett a terme­lőszövetkezetbe, még nem szö­vetkezeti gondolkodású, még nem közösségi, még nem szo­cialista típusú ember. Azért, mert valaki szocialista nagy­üzemben dolgozik, még nem jelenti, hegy feltétlenül a mun­kásosztály gondolatvilágát vallja magáénak. Az effaj+a szemlélet káros és veszedel­mes, nem más, mint formaliz­mus, nem más, mint az embe­rék lebecsülése, az emberi lé­lek, a bonyolult belső emberi folyamatok figyelmen kívül ha­gyása. Szocializmus: a fejekben is! Mennyi munkára van még eh­hez szükség? Sok, de szép és csodálatos eredményeket hozó munkára, amely nem egyesek munkaköréből adódik, nem a „hivatásosak" feladata, de mindenkié, az egész társada­lomé. Az emberi közösség rá­hatása, a lényeget tisztábban látók tudatos munkája, s első­sorban a kommunisták szere­pe — óriási jelentőségű ebben a kérdésben. Kitartó harc — nem az emberek, a hibák el­len, a múlt ittmaradt gomdo- latosökevényei ellen — min­dennap és minden órában. Mert nem lehet úgy építeni házat sem — hát még társa­dalmi rendszert —, hogy fel­húzzuk a falakat, a tetőt, csak éppen belül felejtünk el tartó- gerendákat, födémeket elhe­lyezni, csak éppen a ház bel­sejéről feledkezünk meg. \z ilyen ház gyorsabban omlik össze, mint ahogyan épült, az ilyen ház nem talál lakóra, gazdára. A marxizmus felismerte azt a törvényt, hogy a tudat a má­sodlagos, a lété az elsőbbség. De azzal, hogy felismerte, még csak az első lépést tette, ér, tesszük meg, mi magunk is. Ennek a törvénynek szellemé­ben, ezzel a törvénnyel dolgoz­va, alkalmazva tudunk csak eredményt elérni, tud hatni maga a törvény is: megválto­zik az ember, szocialista gon­dolkodás váltja fel a régit, s a gondolatvilág új tartalma ve- tületében új anyagi sikereknek lesz forrása. S ezeknek a sikereknek el­érése minden ember társadal­mi és egyéni érdeke is. Gyurkő Géza Egymillió* költséggel új földmüvessxöveí* kexeti üzletház épül Gyöngyöstarjanban A Gyöngyös és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet már régebben megkezdte Gyöngyös- tarjánban egy korszerű föid- művesszövetkezeti üzletház épí­tését, amelyben élelmiszer, háztartási és vegyesiparcikk bolt és cukrászda lesz. Az épít­kezés a berendezéssel együtt több mint egymillió forintba kerül. A háromezer lakosú község földművesszövetkezeti tagsága ebben az évben 14 700 forint részjeggyel járult hozzá az építkezéshez és lemondott ez évi vásárlási visszatérítéséről, mintegy 70 000 forintról. A korszerű új üzletházat előrelát­hatólag november 7-én adják át ünnepélyesen rendeltetésé­nek. Össze f ogással Az Istenmezeji Körzeti Föld­művesszövetkezet új italbolt építését vette tervbe, amelynek felépítése még ez évben befe­jeződik. Az újonnan épülő italbolthoz a község lakossága jelentős társadalmi munkával járult hozzá. A társadalmi munkák megszervezésében a helyi nép­front-bizottság elnöke, Fodor cs. József és a nőtanács titkára, Utassi d. Józsefné, fáradságot nem ismerve mutattak jó pél­dát. (Bartók Géza.) TRAKTOR Álfoinányl Találkozás... A mezőgazdaság gépesítése A mezőgazdaság fokozott gépesítése a legnehezebb földmunkától mentesíti a dolgozó embereket. Mindamel­lett a gépi földművelés rendkívül nagy hatással van a terméseredményekre is. Ezernyi példát lehetne felsora­koztatni arra, hogy ott, ahol nagy táblákon, állami gaz­daságokban és termelőszövetkezetekben gépi művelés fo­lyik, ott a terméseredmények magasak és egyre nőnek, A Központi Bizottság irányelvei éppen ezért írják elő: a második ötéves terv időszakában növekvő mennyiségben kell korszerű gépekkel ellátni a mezőgazdaságot. Orszá­gosan 1965-ben egy katasztrális hold szántóterületen leg­alább háromszor annyi gépi munkát kell elvégezni, mint 1958-ban. Ezen belül a traktorállomány mintegy két és félszeresére, 62—63 000 darabra nő az új ötéves terv során. Finn küldöttség látogatása a gyöngyösi Férfi és Női Szabó Klsz-ben a szívem dobogását, a kezem reszketett. Próbáltam uralkod­ni magamon, de nem sikerült. A vad már egészen közel járt hozzám, idegszálaim a patta­násig feszültek... Egyszer csak néma csend lett. A vad megállt, s én izgatottan meresztgettem szemem a sötét­be. Aztán egy gyors mozdulat­tal felkattintottam az elemlám­pát és az éles fénycsóvában, mintegy 25—30 méternyire tő­lem, hatalmas agyaré, szürkés- barna vaddisznót láttam ma­gam előtt, amint mozdulatla­nul állt egy fa tövében. A többit nem is tudom, hogy történt. A puska nagyot dör- rent, a fény kialudt és a vad­kan vad fújtatással rugaszko­dott neki az éjszakának. Mit tagadjam, örültem, hogy első találkozásunk így sike­rült ... V...Í A közelmúltban héttagú finn küldöttség látogatta meg a gyöngyösi Férfi és Női Szabó Ktsz-t, hogy megismerkedjék a munkások életével és terme­lési eredményeikkel. A látogatást a Hazafias Nép­front Országos Titkársága szer­vezte. A külföldi vendégekkel együtt részt vettek a látogatá­son a Hazafias Népfront orszá­gos és megyei titkárai, a me­gyei pártbizottság kiküldötte, a városi pártbizottság s a vá­rosi tanács megbízottja, vala­mint a városi Hazafias Nép­front vezetője. A finn küldöttségben öt kommunista és két szociálde­Be kell vonni a dolgozókat a termelés irányításába! A tömegek kezdeménye- zésének fejlesztése, a termelés irányításában való részvételük fokozása — a párt­munka fontos feladata. Az utóbbi időben járásunkban igen elterjedtek a dolgozók be­vonásának különböző formái. A vállalati tervek előkészíté­se és öszeállítása. Miután a tervelőirányzatok elkészültek, széleskörű megvitatás elé ter­jesztik azokat. A vitának — amelyben minden munkás, mű­vezető. technikus és mérnök részt vesz — az a fő célja, hogy feltárja a tartalékokat, felszín­re hozza az értékes tapasztala­tokat. javaslatokat. A vita so­rán mindig sok javaslat hang­zik el. A „Motor” gépgyárban például a műszaki-szervezési intézkedésekre, a termelés ész- szerűsítésére vonatkozó 98 ja­vaslat több mint négymillió ko­rona megtakarítását tette lehe­tővé. Az állami terv megvita­tása után a Délcseh Malmok és Sütödék Vállalat valamennyi üzemében lehetőséget találtak arra, hogy terven felül 6.65 százalékkal emeljék a munka termelékenységét és minden 100 korona értékű termék után 70 fillér helyett 87 fillérrel csökkentsék az önköltséget. Így van ez minden vállalatnál. A pártszervezetek arra töreked­nek. hogy a vállalati tervek a termelés feilesztésére, az új technika meghonosítására, a maximálisan hatékony mun­kára irányuló kollektív törek­vés megtestesülései legyenek. Irta: STANISLAV DUJKA, a CSKP Ceske-Budejovice-i járási pártbizottságának első titkára Ef gy másik forma a dolgo­zóknak a gazdaság irá­nyításába történő bevonására: a termelékenység hatékonysá­gának tömeges ellenőrzésére, aminek során összegezik a terv teljesítésének eredményeit és egyúttal új tartalékokat moz­gósítanak. A „Délcseh Fruta” konzervgyárban tavaly a ter­melés hatékonyságának ellen­őrzése során 211 javaslatot ter­jesztettek elő, amelyeknek megvalósítása az év folyamán 136 ezer normaóra megtakarí­tást eredményez. Ezenkívül még 249 más javaslatot vetet­tek fel. A vállalatvezetőség ki­jelentette: a javaslatok megva­lósításához az szükséges, hogy más vállalatoknak is teljesít­senek megrendeléseket. Erre azonban nem volt eszköz. Ek­kor született meg a kezdemé­nyezés, hogy úgynevezett reali­záló brigádokat kell szervezni. A brigádok meg is alakultak és vállalták, hogy meghatáro­zott időre keresztülviszik a ja­vaslatok megvalósítását, felté­ve, hogy a gyár vezetősége rendelkezésre bocsát! a a szük­séges anyagokat, szerszámokat, berendezést, stb. Az ilyen köl­csönös vállalásokat szocialista szerződések formájában fogal­mazták meg. Az év eieiétő; kezdve 27 szocialista szerződést kötöttek, s ebből 15 már telje­sült. A kezdeményezés eredmé­nyeként a „Délcseh Fruta” vál­lalat már az idén eléri az 1960-ra tervezett munkaterme­lékenységet. gazdaság irányításában való részvétel másik alapvető formáját jelentik a termelési tanácskozások. Az üzemrészek, illetőleg az üzemek és a gyárak dolgozóinak terme­lési tanácskozásai lehetővé te­szik, hogy az egyszemélyi veze­tés elve összekapcsolódjék az alulról jövő ellenőrzéssel, s az egész kollektíva részt vegyen a termelési feladatok teljesítésé­ben. így például a Gorod-i épí­tővállalatnál egy negyedév alatt több mint kétszáz üzem­rész-tanácskozást hívnak Ö6Z- sze. A tanácskozásokon körül­belül kilencezer ember vesz részt. A termelési tanácskozá­sok fokozzák az érdeklődést a termelés iránt, fejlesztik a szo­cialista munkaversenyt, előse­gítik egyes részlegek elmaradá­sának leküzdését. A termelési tanácskozások magasabb formái nálunk a mű­szaki-gazdasági konferenciák. Ezeken a konferenciákon vizs­gálják meg a technika, a tech­nológia fejlesztésének, a minő­ség javításának kérdéseit, a ta­karékosság problémáit, a bér­kérdéseket. stb. Az „IGLA” gépgyárban hosszú időn kerese­tül harcoltak a magas selej*- százalék ellen, de különösebb eredményt nem sikerült elérni. A termelés hatékonyságának; ellenőrzése során műszaki-gaz-; dasági konferenciát tartottak; a következő témáról: „Harc a; nagyobb takarékosságért, a se-; lejt csökkentéséért.” A vitában; 30 ember szólalt fel, sokan pe-! dig írásban küldték meg észre-í vételeiket, összesen 161 javas-! lat hangzott el. A javaslatok; megvalósítása céljából 9 kom-; plex brigádot alakítottak tech-; nikusokból, vezetőkből, kiváló; termelési dolgozókból. A kon-; ferencia javaslatára végrehaj-; tott intézkedések hatásosaknak; bizonyultak. A gyár 1958-ban; a magas selejtszázalék miatt! 360 ezer koronával lépte túl az! előirányzott kiadásokat, ez év; első negyedében viszont 90 ezer korona terven felüli meg-; takarítást értek eL A z idézett példa termesze-; tesen nem meríti ki a; dolgozók bevonásának összes: formáit. Szólni lehetne még a; kollektív szerződések szerepé-; ről, a műszaki-gazdasági taná-! csókról (ezek tavaly alakultak! a vállalatoknál), a szocialista; munkaversenyről, stb. Az élet; állandóan újabb formákat hoz< létre, a pártszervezetek pedig! igyekeznek széleskörűen hasz-; nosítani azokat a formákat, amelyek valóban fejlesztik a; dogozók kezdeményező szelle­mét, fokozzák a népgazdaság, irányításában játszott szerepű-! két. ! mokrata vezető volt, és mind­nyájan szakszervezeti funkcio­náriusok. Igen jólesett nekik, hogy finn nemzeti zászlóval és finn nyelvű üdvözlő felirattal várták őket. A vendéglátók megmutatták új, modern üze­müket és nagyon tetszett a vendégeknek — őszinte csodál­kozásukat is kifejezték —, hogy ilyen kis szövetkezet mi­lyen komoly műszaki beren­dezésekkel dolgozik. Megnyer­te tetszésüket a speciálgépek sokféle fajtája. Az üzemlátogatás után a finn küldöttség ellátogatott a ktsz saját klubhelyiségébe, ahol magyaros vendégszeretet­ben részesítették őket. A kül­döttség tagjai hosszú, felejt­hetetlen órákat töltöttek el a gyöngyösi Férfi és Női Szabó Ktsz dolgozóival, éltették a két nép, a finn és a magyar nép rokonságát és barátságát. Csefán József Orosz nyelvtanfolyamra lehet jelentkezni A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége fel­hívja mindazon dolgozók fi­gyelmét, akik orosz nyelvet akarnak tanulni, hogy a rövi­desen meginduló nyelvtanfo­lyamra október 15-ig lehet je­lentkezni. A jelentkezéseket az MSZBT elnökségeken és a ba­ráti kör vezetőknél lehet meg­tenni. t —«• Újabb önkiszolgáló élelmiszerbolt nyílik Egerben Szinte hetenként hírt adha­tunk arról, hogy megyeszerte tért hódít a korszerűbbnél kor­szerűbb eladási forma és szá­mos önkiszolgáló bolt könnyíti a bevásárlást Ezúttal újabb önkiszolgáló élelmiszerbolt kö­zelgő nyitási idejéről adhatunk hírt. Az Egri Kiskereskedelmi Vál’alat előreláthatóan a hét végén adja át a fox-galomnak korszerűen átalakított, új ki­szolgálási módszerrel dolgozó árudáját. Egerben, a Széchenyi utca végén. Közben teljesen besötétedett már. A szél gyengén mozgatta a fák lombjait, enyhe köd per­metezett alá a magasból és olyan csendes volt a Bükk, hogy a köd szitálását is halla­ni lehetett a rothadó szagú avaron. A közelben sehol élő­lény, s bennem kavarogva egymást érték a gondolatok. így ültem egyedül vagy más­fél órát, s előttem minden olyan misztikusnak, félelme­tesnek tűnt. A legkisebb recs- csenésre is vadat véltem látni magam előtt. A csendet egyszer csak gya­nús zaj szakította meg. A hegy­gerinc felöl lassan kocogó állat zörejét hallottam az avarban. Megfeszített idegekkel figyel­tem a zaj irányába, amely fe­lém közeledett. Óvatosan felálltam, kibiztosí­tottam a fegyvert, s közben ta­lálgattam, hogy milyen vad le­het. Szinte torkomban éreztem. Egy borongás őszi szombat délutánon erdész barátommal nekivágtunk a Bükknek. Az volt a célunk, hogy éjszaka kint maradunk vaddisznólesen. Az őszi Bükk rengetege ezer­nyi színben pompázott, s a né­hány kilométer, amit gyalogo­san tettünk meg, szinte fel sem tűnt. Alföldi ember lévén, cso­dáltam a lenyűgözően szép tájat. Még a sötétedés előtt elértük utunk végcélját, közben bará­tommal vadászélményekről be­szélgettünk. Bevallom, izgatott voltam, hiszen annyi mindent hallottam már póruljárt vadá­szokról, hatalmas agyarú ka­nok félelmetes rohamairól. Rövid tanácskozás után el­váltunk. Én egy vízmosás part­ján maradtam, ő tovább húzó­dott felfelé, a horhos irányába. Csőre töltöttem puskámat, leül­tem egy kéttörzsű fa tövébe és vártam...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents