Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

4 xepüjsag 1959. október 8., ösätörtSI KOL I OK ES VERSEK ANTALIV ISTVÁN versei: ti rum fi ti szűr el Rövidek már a nappalok, és hűvösek az éjszakák. ... Szél indul, én próbálgatom megérteni titkos szavát... ... Kinn, ahol már hűs hajnalon köd fehérük, és vadlibák szállnak esténként, — lelkesen dolgozik fürgén a brigád. Szedik a krumplit. Búg a gép. es nyomában, amerre jár, leány-, s a&szonykezek alatt telik a sok zsák, sok kosár. . Es míg a krumpliföld felett hajlong a sok asszonyderék, szél futja vígan át, meg át az alföld homoktengerét... visszalérek . . . Még visszatérek hozzád gondolatban, ahogyan visszatérnek a nyarak ... A percnek, melyet ajándékba kaptam ezernyi csöpp kis bimbója fakadt... ilyenkor egy-egy kis bimbó kb'attan, az egész nem több, csak egy pillanat, és idézlek, akarya-akaratlan, mert nékem ennyi jutott, és maradt.. . És megjelensz a döbbent szívverésben, szólsz hozzám, és szavad nem hallom mégsem, ha kérdezlek, talán nem is felelsz. szemed fényét lásd. én mégis megértem, s emlékek furcsa, illatos ködében a hullt szirmokból új életre kelsz... Édesanyám könnye... Rövidül már a nap, könnyen jön az este, köd ül hajnalonként a parti füzesre, zúg a kukoricás, szél ha újra támad, s jól esik már este enyhe a szobának, és eső, ha indul hull. csöppek özönje.. i. . Tán nem- is eső az: édesanyám könnye.... SASS MARTON: SZILÁRD CSABA versei: Őszi sóhajtás Késő ősz Madár nem csicsereg, Harkály sem kopog, Az erdő avas útján Magam ballagok. Halódó fény inog Az orom felett, Hulló levél fedi A nyári lépteket. De lélekzik a föld, S a holt avar alatt Érik már a jövő: Üj élet fakad.......... Tavaszi hangok, tavaszi szerelmek Tavaszi csókok, szép tavaszi estek Merre vagytok, hol keresselek? Elszálltatok, Isten veletek! Tavasz, tavaszi kedves, víg szerelem Forró csókjai idéznek-e engem? Néha ritkán, ha holdas szürkület Leszáll csuda titkán, hogy újra ott legyek, Gondolkodva mélán, búsan hallani Szótlanul, némán, de mégis vallani Neked, mámoros kacagó tavasz. Ki ide-oda dobsz, de örömöt fakasztsz. Ö tavaszi estek, hova tűntetek? Mért nem jöttök, újra várok már rátok Hogy halkan lehullva illat palástot Terítsek szét finoman, zajtalan. Jöjj. tavaszi lég, csókod színarany! Vajon gondol-e az is reátok, Kinek szíve lobogta e lángot, Ott velem együtt egy kis kapu alatt Vagy tán neki elnyűtt, rossz emlék maradt? Hímek az tíszi estéken Oly untató A koppanó Vad verdeső Bús rút eső No hállga csak Most hogy kopog A hangja vad Ahogy zokog Unalmamban Veszem pipám Már számban van Serceg gyufám Gondolkodom S várom itt Sok szép napom Emlékeit Míg fátyoit von S kötve köt Az unalom A szürke köd Es kint pedig Vadul esik Ügy zúg, zizeg Sok őszi csepp Nem hallani Hogy sírva rí A bánatom Hogy unalom Az életem Míg két kezem Tovább lapoz Az éveken És odákin, Mint okarin Az ég zokog Kopog, kopog 1959. október 8, csütörtök: 1984. Jakutszkban megalapították a pedagógiai intézetet, amelyet 1956-ban egyeterfii rangra emeltek. 1754-ben halt meg Henry Fielding angol regényíró. Névnap Ne feledjük. pénteken ' DÉNES telít — ABASÄRON a község éves művelődési tervét tár­j gyalják az október 10-i ta- j nácsülésen. — A HATVANI vasútállo­más dolgozói a tervezett villa- mosenergia-fogyasztással szem­ben majdnem 100 000 forintnyi megtakarítást értek el a kong­resszusi munkaverseny során. — KEDDEN ülést tartott a Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt pártbizottsága, amelyen igen élénk vita ke­retében a pártbizottság be­számolóját állították össze a vasárnap megtartandó párt­értekezletre. — MODERN elszívóberende­zések mentesítik a levegőt az egészségre ártalmas festéktől a Parádsasvári Üveggyár festő­műhelyében. — SZÉP EREDMÉNYT ért el a gyöngyösi Háziipari Ktsz kötő—szövő részlege. A Festő házaspár például az elmúlt hónapban 5300 forintot kere­sett. — RÖVIDESEN megkezdik az állandó próbákat a Recski Ércbánya színjátszói. A cso­port tagjai decemberben mu­tatkoznak be új színdarabbal a község lakosainak. — A POROSZLÓI Haladás Termelőszövetkezet tagjai be­fejezték a korai, őszi vetése­ket, ötvenhét hold őszi árpát is elvetettek. A Haladás Tsz tagjai most őszi mélyszán­tást és a talajé'őké’Zítést vég­zik Rövidesen elkészülnek az egyéb vetési munkákkal is. — AZ IDEI NYÁR nagyon alkalmas volt arra, hogy az ország fiataljai megismerjék hazánk szép tájait. Heves me­gyéből 60 általános iskola út­törőcsapata üdültetett közel kötezer tanulót. Ebből 14 is­kola a Balaton mellett, a többi a Bükkben és a Mátrában tá­borozott. Kétszázkét pedagógus és 40 szülő segített a táborok levezetésében. 1. Ti uda várának a töröktől való visszavétele után, 1687. tavaszán Caraffa Antal császári tábornok, Koháry Ist­ván és D’Oria János seregei ostrom zár alá vették Eger vá­rát. Inkább kiéheztetéssel, mint ostrommal akarták be­venni, Az egri törökség a vég­sőkig tartotta magát, számos vakmerő és véres kitöréssel za­varta a támadókat. Ám decem­ber eleién az éhező és a fel­mentés reménytelenségét látó védők kénytelenek voltak meg­kezdeni az alkudozást a vár feladásáról. Az előzetes megál'apodás érteimében „a várat és a várost sértetlenül kell átadniok — viszont teljes fegyverzettel és minden vagyo­nukkal békén elvonulnak, fe­dezetet és élelmezést kapnak Temesvárig P lakosság velük távozhat, de az ittmaradni óhajtók ingatlan és ingó va­gyonúkban háboríttatlanul ma­radnak.” Tisztességes feltéte­lek ezek, - amelyek december 7-én Pozsonyban felsőbb jóvá­hagyást nyertek. U gy hideg téli napon: 1687. december 17-én már a kora reggeli órákban felsora­koztak az ostromló csapatok az Eger várostól dél felé — Makiár irányába — vezető útvonal mentén. Délelőtt 11 órakor végre megnyíltak a Mák'ári kapu. a törökök Ilidse kapuiának szárnyai és az egyezség érte'mében a 4000 fő­nyi török védősereg, valamint a velük táv, zni akaró lakosság megkezdték a kivonulást. 300 szekér vitte a poggyászt és a megszálló sereg 400 biztosító lovasa kísérte őket. Alig tűntek el az utolsó sze­kerek és a lovasok az alma- gyari dombok alatt, ugyancsak a Makiári kapun át vonultak be az egyesített keresztény csa­patok a 91 évig török uralom alatt állott városba. Másnap, riec"rnh*>'r 18-án tartották az ünnepélyes T- Deum-ot az egyik mecsetből hirtelenében visszaalakított templomban... Milyen volt a város a fel- szabadulás időpontjában? — erről elég meggyőzően tájékoz­tat bennünket Fischer Mihá'y udvari kamarai adminisztrátor jelentése. Azt írja: „A hely­ség a katonaságtól eltekintve, teljesen lakatlan és üres, sőt a környező községek is öt mér- földnyi körben puszták és el­hagyottak... ezért nehéz még az élelmezés is...” A következő napokban — a részletesebb összeírás után — állapították csak meg, hogy valójában mintegy 50 török család és ke­vés számú rác kereskedő ma­radt a város falai között. Eger házairól a felszabadu­lás utáni harmadik évben — 1690-ben — készített az „Űj- szerzeményi Bizottság” (Neo- acquistica Commissio) pontos felvételt. Ez az összeírás 518 házat említ, amelyből csupán 413-at laktak még akkor is. Ezeknek egy része „domus”, vagyis csak ház és nagyon rit­ka a „Pulchra domus”, azaz szép ház. A legtöbb csak „do- muncula”, vagyis házacska. Sok van aztán „domuncula lig- nea” — faház —, és legfeljebb felesen „lapidea”, azaz kőház. HEVESY SÁNDOR: Eger építészete a török idők után Nem egy olyan is akad, amely alul kő, felül fából készült. Jellemző, hogy az összeírás külön kiemel egy házat, amely 1585-ben épült, annyira ritka volt már ekkor a városban a török hódoltság előtti időkből való épület. /gyakran felteszik nekünk ^ a kérdést: van-e Eger­ben, ebben a nagy történelmi múltú városban középkori ere­detű lakóház? Sajnos, mai tu­dásunkkal csak azt válaszol­hatjuk, hogy nincsen, és nem valószínű, hogy ilyen előkerül­hetne. Talán némelyik régi épületünk alapos vizsgálata (a jelenlegi vakolatok leverése, esetleges kibontások, ásatások) után elő fog még jönni a vá­rosban is egy-egy középkori részlet, de ennél többje alig­ha számíthatunk: Eger közép­kori fényét csupán a várbeli gótikus épületek maradványai hirdetik. És ez nem is csoda. A város pusztulása már a mo­hácsi vész után, a kettős ki­rályság idején megkezdődött, ekkor a szinte évenkénti ura­lom-változás ugyanannyi rom­bolást jelentett, Az 1552-es és 1596-os ostromok alkalmával — amidőn maguk a védők gyúj­tották fel az épületeket, hogy azokat az ostromlók aj át cél­jukra fel ne használhassák, — a pusztítás azután teljessé vált, amint Barton Edward angol követ is — aki jelen volt az 1596. évi ostromnál — felje­gyezte: a város feladása után a házak helyén csak romhal­mazokat talált. A török idők­ben pedig, ha volt Is építkezés, ezek inkább csak néhány für­dőre, minaretre, vagy átalakí­tásokra (mecsetek) vonatkoz­tak. a régi lakóházak helyre- állításával nem törődött senki és az új házacskák is — amint a Neoaquistica Gommissio ösz- szeírása bizonyítja —, inkább káeti modorban, jórészt mint faházak keletkezek. ★ ^ vár és a város felszaba­dulása után igen lassan indul meg az újjáépítés. Az akkori évek még nem is voltak alkalmasak erre. Eszterházy Pál nádor —, ^ki­nek pedig királyhűségében riEM: 4 matrózok dala NDK-FT LM Nagyszabású, izgalmas film a német matrózok hősiessé­géről, forradalmi megmozdulásáról. Főszerepben az ismeri Günther Simon és Horst Kube. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutatja be október 8—12-ig. Értékelték az első féléves munkát a gyöngyösi Vöröskereszt Szervezetnél Az elmúlt napokban a gyön­gyösi járási és városi Vörös- kereszt Szervezet vezetősége ülést tartott, amelyen értékel­ték az első féléves munkát Második napirendként részle­tes tervet dolgoztak ki a máso­Szüreti bál a Mátrav déki Erőműnél A Mátravidéki Erőmű KISZ- szervezete szombaton délután nagyszabású szüreti bált ren­dez. Délután színpompás fel­vonulás kezdődili, majd ezt követően, este 7 órai kezdettel lesz a bál. A bálon 10 tagú tánczenekar szolgáltatja a ze­nét. EGRI VÖRÖS CSILLAG Rakéta támaszpont EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Amigo GYÖNGYÖSI PUSKIN A matrózok dala HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH A vihar kapujában FÜZESABONY Per a város ellen HEVES Hétköznapi tragédiák. . pétervasára Nincs előadás dik féléves munkájával kap­csolatban. Október 12-én a járási és a városi Vöröskeresztes Csopor­toknak titkári értekezletet tar­tanak, amelyen ismertetik a második féléves munkatervet. Ezen az értekezleten 23 község, valamint Gyöngyös város 20 csoportjának titkára vesz részt, Tízezer fiatal üdült megyénkben Megyénk területén a nyár folyamán 13 iskolai intézmény turistaszállásként működött. Az ország egész területéről 74 iskolából 2280 tanuló és 643 pedagógus üdült ezekben' az intézményekben. A Nyugat­bükki Erdőgazdaság 90 sátor­tábor-engedélyt adott ki, mfg a Mátrai Erdőgazdaság 35 enge­déllyel segítette megyénkben a táborozást. így a szervezetten üdülő tanuló ifjúságunk száma a megyében mintegy tízezer főre tehető. Egerben, este fél 8 órakor: erdekhazassag I (Bérletszünet. Bianco-bérlet) aligha kételkedhetünk —, álla­pította meg: „Magyarország né­pe száz év alatt nem fizetett annyit a töröknek, mint most két év alatt a császári hadak­nak ... A kereszténység védő­bástyája elpusztult, s egy idő óta csak könnyeket látni ott ” Egerben magában a helyzetet még súlyosbítja az a belső küz­delem. amelyet a város szabad­ság után vágyó polgársága a szabad királyi városi rang meg­szerzéséért éveken át folytatott, és amely végül is 1695-ben a püspök-földesúr győzelmével zárult. A 18 század is inkább pusz­títással. mint építéssel kezdő­dött. A budai katonai főpa­rancsnokság — félve a .rebel­lis” magyaroktól —, elrendelte a vár katonai létesítményeinek lerombolását. Dumont francia származású hadmérnök végezte el a pusztítást 70 aknával, tel­jesen eltűnt ekkor a föld színé­ről a mai Sánc városnegyed he­lyén állott külső vár. 1702 jú­lius 1-én robbant az utolsó ak­na. Az 1703—1710 közötti idők­ben — Rákóczi Ferenc dicső szabadságharca alatt— érthető okokból — ugyancsak kevés volt az építkezés, így mindösz- sze a már 1714-ben befeiezet* kis Rókus kápolna emlékeztet a szabadságharc éveire, a sza­badságharc végén itt dúló pes­tis-járvány szomorú történeté­re. A szatmári békével (1711) véget ért a nemzeti füg­getlenség fenntartásáért folyta­tott nyílt küzdelem. Az állandó seregjárós nyomán óriási terü­letek néptelenedtek el, a terme­lés általánosan visszaesett Ilyen körülmények között — bár ténylegesen béke van — az éledés lassú, az építkezések szórványosak és eleinte csak bizonyos körökben mutatkoz­tak. A nagybirtokos uralkodó osz­tály most már teljesen behó­dolt a királynak és, nem állott többé a hatalom útjába, A Rá- kóczi-hívektől elkobzott oirto- kokat nagyobbára idegen, ki­sebbrészt megbízható, királyhű magyaroknak adományozták. A század első negyedében iőfor- mán csak ezeken a nagybirto­kokon taiálunk ielentősebb mű­vészi vállalkozásokat. Később azonban a főurak világi .étesít- ményeit mindiobban felülmúl­ták számban és jelentőségben is az egyházi építkezések. A harc ekkor már a hatalom megerősítéséért, kiszélesítéért folyt. A legfőbb tényező pedig ebben a harcban az egyház volt: a királyhoz való hűségre, alázatra elsősorban a katolikus egyház nevelte , a híveket. Az így nyújtott szolgálatokért az egyház bőséges anvagi támoga­tásban részesült, és így módja volt a saiát ideológiai vonalár nak fensőbbségét is bizonyítani akaró, pompázatos barokk épít­kezések végrehajtására. ^ városi polgári éoítészet általában csak később, és sokkal szegényesebben indul meg a lassú gazdasági megerőr södés nyomán, a 18. század má­sodik-harmadik negyedében. •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents