Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

2 ngpüjsag 1959. október 8.. esfttűrtök II II T ársadalombiztosítás a tőkés országokban... nélkülözés, I betegség, ____________ munka­nélküliség a dolgozók osztály­része a tőkés országokban. A kapitalista országokban csak­nem teljesen hiányoznak az egészségvédelmi intézkedések és az orvosi szolgálat, alig ismerik a társadalombiztosítás rend­szerét és a munkavédelmi in­tézkedéseket. Még az „előreha­ladott" kapitalista országokban is. ahol a törvények bizonyos mértékben elismerik a dolgo­zók és a lakosság többségének e szociális jogait, a gyakorlat­ban ezeket a jogokat megcsor­bítják. vagy egyszerűen nem veszik figyelembe. Franciaor­szágban a túlhajszolt munka­ütem következtében a dolgo­zóknak több mint 40 százaléka idegbetegségben, súlyos kime­rültségben szenved. A Szak- szervezeti Világszövetség múlt év júliusában megállapította, hogy különösképpen az USA- ban, a Német SZK-ban. Bel­giumban és Franciaországban ..... a fokozott kizsákmányolás különösképpen a munka inten­zitása és bizonyos életkörülmé­nyek — például a lakásviszo­nyok — folytán beálló ideg­kimerültség legyengíti a szer­vezetet, megtöri ellenálló képes­ségét. Ennek eredményeként egyre gyakoribbak az idegmeg­betegedések. a súlyos vérkerin­gési és emésztési zavarok. Emiatt mind több munkás kénytelen abbahagyni a mun­kát. még mielőtt elérné a nyug­díjazási életkort”. EZER ÉS EZERj *J££Jg; összeesett a futószalag mellett, Kórházba került. Tizenöt napig kezelték napi 40 dollárért. (Jimnek majdnem ennyi volt egyheti keresete.) Utána megint a kimerítő munka következett. — Egy napon az óriási idegfe­szültség következtében, a be­tegség után legyöngülve, egv pillanatra elvesztette Önural­mát. s hibás mozdulatot tett. Jobb kezét összezúzta a motor. Jim munkaképtelen lett. Ponciustól Pilátusig járt. a szakszervezetné!, a városi kór­házban, a különböző orvosi bi­zottságoknál. Végül is megálla­pították, hogv ő a hibás, s így nincs joga még öt cent kárté­rítésre sem, sem pedig segély­re. így aztán a „boldog” Jim ma már a munkanélküliek so­rait duzzasztja Amerikában, a Fordok és Rockefellerek mennyországban, a „minden lehetőségek hazájában”. Vagy íme egy jellemző tény az „ember iránti gondoskodás­ról” az USA-ban. — A Nem­zetközi Munkaszervezet kimu­tatásai szerint Amerikában évente kétmillió munkás (a reá­lis adatok ennél nagyobbak) kénytelen lemondani pihenő szabadságáról, mivel a trösztök nem hajlandók fenntartani munkahelyüket. A NYUGATI | "Svá­ban mást mondanak a propa­ganda fényreklámjai és más a reális helyzet. Az USA egész­ségvédelmi, közoktatási és tár­sadalombiztosítási miniszté­riumának gyermeknevelési kérdésekkel foglalkozó irodája egyik nemrégiben kiadott je­lentésében elismeri, hogy öt­millió olyan 12 éven aluli gyer­mek közül, akiknek szülei mindketten dolgoznak, csupán 24 ezer három éven aluli gyer­mek kapott helyet a gyermek­nevelő intézményekben. A töb­bi gyermek az utcán cselleng addig, amíg szüleik hazakerül­nek a munkából. Az amerikai mezőgazdasági idénymunkások gyermekei pedig már tikéves koruktól kénytelenek dolgozni. Ez a súlyos helyzet még bi­zonyos hivatalos köröket is megmozgatott — papíron. Port hintve a világ szemébe, meg­húzták a vészharangot: külön brosúrát adtak ki ezekről a kér­désekről. A brosúra természe­tesen nem fog változtatni a helyzeten — viszont akaratla­nul is leleplező jellegű. A „me­zőgazdasági kérdésekkel foglal­kozó országos amerikai tanács­kozó bizottság „szóban forgó dokumentumában ugyanis egyebek között ezeket olvashat­juk: „A statisztikai adatok füg­gönyén túl olyan gyermeket lá­tunk. aki kénytelen kimaradni az iskolából,'egészsége gyenge. mondhatnánk, hogy ólban la­kik, apja pedig 131 napot dol­gozik évente, s 50 cent órabért kap. Egy ilyen gyermeknek nem nagyon van lehetősége fejlesz­teni képességeit, hogy aztán hasznára válhassék önmagának és az országának. Ebből fakad aztán az emberek iránti közö­nyös magatartását, mint igen visszataszító jelenség”. I egyébként- hangsú­lyozza. hogy az amerikai far­mokon 1951-ben 172 ezer tíz­tizenhárom év közötti gyermek dolgozott, s ez a szám 1958-ban 227 ezerre emelkedett. Milyenek a körülmények a társadalombiztosítás szempont­jából más kapitalista országok­ban? A statisztikai adatok a maguk száraz, de mégis ékes­szóló módján arról tanúskod­nak, hogy a helyzet más tőkés államokban is hasonló vagy még súlyosabb. Spanyolország­ban például nincs érvényben egyetlen olyan törvény sem, amely munkavédelmi intézke­déseket irányozna elő. Portu­gáliában pedig a textilipari munkásnőknek tiltja meg a férjhezmenést. A munkabalesetek száma óriási a különböző kapitalista országokban. Nyugat-Németor- szágban például évente két­millió 500 ezer munKabalesetet jegyeznek fel, s ebből átlag 2000 halálos kimenetelű. — Csupán 1958 első felében egy­millió 287 ezer 700 munkabal­esetet jegyeztek fel a Német SZK-ban. Az egész tőkés vi­lágban a bányászok körében a legnagyobb a megbetegedések és halálozások száma. Nyugai- Németországban 1958-ban mun­kabalesetek folytán naponta hat bányász vesztette életét, 11 bányász pedig szilikózis kö­vetkeztében munkaképtelenné vált. Franciaországban a Pás de Calais-i fiatal bányászok soraiban a szilikózisos megbe­tegedések száma az 1947. évi 40-ről, 1957-ben közel hatszáz­ra emelkedett. Az utóbbi tíz évben több mint 2500 fiatal bányász halt meg szilikózis­ban. MUNKASSORS | a,^fn Vi' Csupán néhány mozzanatot villantottunk fel erről, s fő­ként csak a társadalombiztosí­tás, munkavédelem és az eh­hez fűződő kérdések köréből. De már ez is elég ahhoz, hogy képet alkothassunk magunk­nak arról, hogy a kapitalista világban, ahol nem az ember, hanem a profit áll a termelés középpontjában. ott semmi sem óvja, semmi sem kíméli a munkást. Joga csak annyi van, amennyit keserves körül­mények között ki tud magának harcolni. A BROSÚRA hogy a kapitalista világban az emberre csak addig van szük­ség. amíg húzni tudja a kizsák­mányolás igáját. íme. egy pél­da: Jim Forgims már kiskorától nagyon sokat hallott a kapita­lista mennyországról. Alig pelyhedzett az álla. amikor a Ford-üzembe került, mégpedig úgy, hogy őt állították be egy baleset következtében munka- képtelenné vált munkás helyé­be. Jim 21 éves korában még nem értette meg, hogy milyen „szerencse” érte. „Jól ment a dolga” egészen ez év júniusáig. Fiatal volt, s jól húzta az igát. Idén töltötte be a 29, évét. Ar­ról álmodozott, hogy házat épít magának s megnősül. Jim bol­dog volt. Detroit nem csupán autógyá­rairól híres, hanem e gyárak pokoli munkaüteméről is. Jim áprilisban kegyetlen nyilaliást érzett hátgerincében. — meg­vizsgálta az orvos: 15 dollárjá­ba került. Aztán az tanácsolta neki, vizsgáltassa meg magát tüzetesebben. Jim azonban nem hallgatott a tanácsra, s tovább húzta az igát. Mindaddig, amíg A most nyíló kedvező alkalmat fel kell használni a béke és biztonság megszilárdítására l/, V. Kuznyecov felszólalása az EiMSZ-közgyülés általános politikai vitájában NEM YORK (TASZSZ): Az ENSZ-közgyűlés kedd délelőtti ülésén az általános politikai vitában felszólalt V. V. Kuz- nyecov, a szovjet küldöttség vezetője. Kuznyecov ismertette a szov­jet kormány általános és tel­jes leszerelési javaslatait, hang­súlyozva, hogy a szovjet javas­latok megvalósítása kizárná a háború kitörésének lehetősé­gét. A Szovjetunió képviselője rámutatott, hogy Indonézia, Afganisztán, Kanada és Dánia képviselői csatlakoztak a szov­jet javaslat célkitűzéséhez. Po­zitív értékelést adott a szovjet javaslatról több más ázsiai, európai és afrikai küldöttség is. közöttük Finnország, Nor­végia, Svédország, Ausztrália, Libéria, Szaud-Arábia küldött­sége. Kuznyecov megjegyezte, hogy figyelmesen tanulmá­nyozni kell mindazokat az építő elgondolásokat, amelyek az általános és teljes leszerelés kérdésének megoldását céloz­zák. A szovjet kormány nem ál­lítja, hogy okmánya kimerí­tően tartalmazza e hatalmas probléma minden vonatkozá­sát. A Szovjetunió kész megvi­tatni minden olyan konkrét megjegyzést, amely az új szov­jet javaslatokkal kapcsolatban elhangzott vagy elhangzik. Ha a nyugati hatalmak még nem hajlandók vállal­ni az általános és teljes le­szerelést, a szovjet kor­mány kész megállapodni velük részleges leszerelési és biztonsági intézkedések­ben is. Kuznyecov utalt arra, hogy a szovjet leszerelési javaslato­kat nem mindenütt fogadták kedvezően. A hidegháború és a fegyverkezési hajsza folytatá­sáért síkraszálló erők ellensé­gei nemcsak az általános és teljes leszerelésnek, hanem ál­talában mindenféle leszerelési intézkedésnek. Egyesek azt ál­lítják, hogy az új szovjet ja­vaslatok — szerintük a koráb­biakéhoz hasonlóan — nem irá­nyoznak elő hatékony leszere­lési ellenőrzést. Ez az állítás nagyon messze esik a valóság­tól. A Szovjetunió mindig a leszerelési egyezmény végre­hajtásának legszigorúbb nem­zetközi ellenőrzését követelte. A szovjet leszerelési javaslato­kat mindig konkrét ellenőr­zési javaslatok kísérték, s ezek nemzetközi alapon álló haté­kony ellenőrzést indítványoz­tak. Ugyanakkor a Szovjetunió mindig ellenezte, hogy az el­lenőrzési rendszert elszakítsák a leszerelési intézkedésektől és az ellenőrző szervek lényegé­ben kémértesülések gyűjtésé­vel foglalkozzanak olyan kö­rülmények között, amikor nem folyik leszerelés. Az új szovjet leszerelési ja­vaslatok — folytatta Kuznye­cov — nemzetközi ellenőrző szerv létrehozásáról beszélnek, amelynek feladatköre a lesze­relés szakaszonkénti előrehala­dásától függően módosulna és bővülne. Végeredményben az ellenőrzés általános és teljes lesz, magában foglalja a légi­felügyeleti és a légifényképe­zési rendszert is. A leszerelés kérdésében el­foglalt új szovjet álláspont egyik legfőbb erénye az, hogy minden tényleges és mesterségesen támasztható akadályt elhárít az ellen­őrzés útjából. A Szovjetunió képviselője tarthatatlannak minősítette azt az állítást, hogy az általános és teljes leszerelés csak a Szovjetuniónak és a szocialista tábornak előnyös. A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja leszögezni — hangsúlyozta Kuznyecov —, hogy az általános és teljes le­szerelési javaslat vitája nem hátráltatja olyan égető kérdés megoldását, mint az atomfegy­verkísérletek örök időkre való megtiltása. A genfi tárgyalá­sok eredményeképpen közele­dett egymáshoz a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia álláspontja ebben a kérdésben. A Szovjetunió szerint most minden feltétel adva van ah­hoz, hogy a közeljövőben vég­re megegyezés jöjjön létre eb­ben a kérdésben. A szovjet küldöttség sajnálattal állapít­ja meg, hogy Herter amerikai külügyminiszter szeptember 17-j beszédében valótlan képet adott a genfi tárgyalásokról. Herter úgy jellemezte a hely­zetet, mintha Genfben a Szov­jetunió akadályozná a meg­egyezést. Pedig ismeretes, MOZDONYFÜTTY, vonat­zakatolás, hangos beszéd ver: fel a hatvani vasútállomás :sen.djét. Emberek százai, ez­rei fordulnak meg itt e fontos vasúti csomóponton, kik hely­beliek. kik meg csak úgy, hogy amíg a vonat áll — ieugranas egy újságért, vagy egy pohár söire. Az állomás képe szinte perc­ről percre változik, hiszen „két vonat között” jobbadán csak a várótermekben és a restiben tartózkodnak az emberek. Középmagas, zömök rendőr sétál az udvaron. Nyugodt, Ki­mért. léptekkel halad, de lát­szik rajta, hogy. minden érdek­li, mindenre figyel, ami csak körülötte történik. — K. J. tizedes, a vasútbiz­tosító tiszti őrs tagja, aki ép­pen az imént kezdte meg szol­gálatát. Barátságosan moso­lyog, aztán az újságíró kérdé­seire felhívással válaszol: — Tudja mit? Tartson ve­lem, sétáljunk együtt egy órá­ig, aztán amit tapasztal, azt írja meg. Ez lesz talán a leg­helyesebb — Egy-két perc, rövid ta­nácskozás és szinte reflexsze- rűen váltok lépést a rendőr- elvtárs mellett. Mozdulatomat észreveszi s elneveti magát. Alig megyünk néhány lépést, amikor megjelenik a színen egy ittas ember. A vonat felől érdek1 11 ődik útitársaitól, aztán láthatóan megnyugodva visz- #zatér a söntésbe. nem a Szovjetunió, hanem éppen az Egyesült Államok terjesztett elő sorozatosan olyan javaslatokat, ame­lyekkel hátráltatni igyeke­zett az atomfegyverkísér- letek megszüntetését. Az atomfegyverkísérletek megszüntetésének kérdésében — folytatta a Szovjetunió kép­viselője —, akárcsak a többi nemzetközi kérdésben, a felek­nek az érintkezési pontokat és a kölcsönösen elfogadható meg. oldásokat kell keresniök és nem szabad minden eszközzel azt kihangsúlyozniok, ami el­választja őket. A szovjet küldöttség vezető­je elítélően nyilatkozott arról, hogy egyesek a jelen ülésszak napirendjére akarják tűzni az úgynevezett tibeti kérdést, hogy ezzel is akadályozzák az ENSZ-ben a tárgyilagos légkör kialakulását. Kuznyecov a továbbiakban a világűrkutatás problémáiról beszélt. Az emberiség már a múltban sem nélkülözhette a tudományos tapasztalatcserét és együttműködést, s most, <S kozmikus korban, a magener­gia korában nyilvánvaló lesz és semmiféle bizonyításra nem szorul a nemzetközi együttmű­ködés szükségessége — mon­dotta. Mint ismeretes, az ENSZ- közgyűlés 13. ülésszakán a koz­mikus térség kutatásával fog­lalkozó ENSZ-bizottság meg­alakításakor durva megkülön­böztetést alkalmaztak több or­szággal szemben. A Szovjet­unió támogatta a bizottság megalakításának gondolatát, de ellenezte olyan összetételét, amely megsérti a tevékenysé­gében érdekelt országok egyen­jogúságának elvét. Az említett döntés lényegében lefékezte az igazi nemzetközi együttműkö­dés megvalósulását a világűr kutatásában. A szovjet kor­mány a kozmikus együttmíkö- dés és tapasztalatcsere hasz­nosságát szem előtt tartva, ja­vasolni szándékozik, hogy az ENSZ keretében hívja­nak össze nemzetköz! tu­dományos értekezletet a kozmikus térség kutatási problémáinak megvitatá­sára. Kuznyecov végül utalt Hrus­csov és Eisenhower csereláto­gatásainak nemzetközi jelentő­ségére, a feszültség enyhülésé­nek néhány jelére. Hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezetének a most nyíló kedvező alkalmat fel kell használni a béke és biz­tonság megszilárdítására. A közgyűlés ülésszaka támogat­hatja és támogatnia is kell az általános és teljes leszerelésről szóló javaslatokat, elő kell mozdítania azok mielőbbi meg­valósítását. Az ENSZ ezzel fontos lépést tenne azon az úton, amely végül is megsza­badítja az emberiséget a hábo­rús borzalmaktól és tartós bé­két teremt a Földön. (MTI) Szovjet tudósok nyilatkozatai a harmadik űrrakétáról nyítása valóságos műszaki cso­da — írja Krilov. Modar Razmedze grúz csilla­gász szerint a harmadik űrra­kéta kilövése — a szovjet űr­hajózás fejlődésének ragyogó bizonyítéka. Emlékeztet rá. ho«v az első űrrakéta tudomá­nyos berendezésének súlva nem sokkal haladta meg a 360 kilo­grammot. A második űrrakéta már 390. a harmadik pedig 435 kilogramm súlyú tudományos műszereket vitt magával. (MTI) idő $ árás ie!<tnté$ Várható időjárás csütörtök estig! Kevés felhő, száraz idő. Éjjeli pá- rásodás, helyenként reggeli köd- képződés. Gyenge légáramlás. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet: 11—14, ' legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 3— plusz 1 fok között. Távolabbi kilátások: Az é.iszalwt lehűlés mérséklődik. (MTI) Amíg a vonat elindul • • • — Ezzel meg baj lesz — mondja K. J. tizedes és várat­lanul előkapja sípját. A sípszó élesen hasít a levegőben és va­laki megtorpan a vágányok kö­zött. Egy asszonyka iparkodott volna át csomagéival a teher­kocsik között. Udvarias figyel­meztetés és az asszony elpi­rulva indul tovább. — Budapest felől vonat ér­kezik a második vágányra ... — kiabálja a hangos bemondó és néhány pere alatt benépe­sedik a peron és fújva, csahol­va befut a budapesti szerel­vény. Alig áll két percet még, amikor egy fiatalember szalad izgatottan hozzánk. — Tizedes elvbárs, elveszett a bőröndöm. Ebben a jfercben még ott láttam a kocsiban. Kinéztem az ablakon és ... K. J. TIZEDES engedőimet kér. Felugrik a kocsiba és in­tézkedni kezd. Ám a vonat nem állhat meg egy csomag miatt, de az ügy nem marad annyiban. A fiatalember meg­adja nevét, pontos címét és le­írást ad a bőröndről. Üjabb fütty... a vonat továbbindul. Újra elnéptelenedik a peron, tovább sétálhatunk. Egy idősebb férfi jön hoz­zánk, kezében egy fényképező­géppel. — A vonaton talál­tam, kérem — mondja és má­ris átnyújtja a megtalált hol­mit a rendőrnek. — Ilyenek is vannak szép számmal — mosolyog felém a tizedes elvtárs és annak mód­ja szerint elintézi a fényképe­zőgép ügyét. — Köszönöm, elvtárs! — szorít kezet az idős bácsival, aztán máris tovább kopognak léptei, ezúttal már bent az ál­lomás épületében. — Látja azt a nőt? — mu­tat a sarokba. — Igen. — Nem utazott el a pestivel, itt ül már hosszabb ideje. Az előbb egy férfivel beszélge­tett ... — tovább haladunk és mire visszafelé jövünk, már eltűnt a nő a sarokból. — Sajnos, akadnak ilyenek is — bólogat K. J. tizedes. — Dolgozni nem szeretnek, pe­dig már nem egynek mi ma­gunk szereztünk egészen elfo­gadható állást. Természetesen ismerjük őket és mindent el­követünk, hogy eltűnjenek a múlttal együtt. Újra a hangosbemondó veszi át a szót Vonat érkezését, in­dulását jelzi és néhány perc múlva hangos csnholássa] be­fut a gőzös. Az előbbi „italos” bácsi kapkodva fizet, aztán megkésve rohan a vonat felé. Útközben szétszórja holmiját, még gyorsabban pakol, heve- nyéből összecsapja táskáját, aztán ugrani próbál a már mozgó vonatra. Megkísérli egyszer-kétszer, de harmad­szor már nincs ideje, mert K. J. tizedes „galléron csípi". A vonat már messziről za­katol, emberünk zavaros sze­mekkel áll a tizedes előtt, va­lamit mondani próbál, mente­getőzik. — Én, én .. í kérem, felug­rottam volna, ha enged, de... — És ha nem sikerül? A vonat alá kerül? Vág szavába a rendőr, de emberünkkel oko­san beszélni ma már úgyse le­het. Elégedetlenül, morogva indul vissza a váróterem felé — Szóval. így telik a szol­gálat. Ez a mi munkánk, — tárja szét karját magyarázólag K. J. tizedes, de búcsúzóul még megemlíti: — Itt nálunk, Hatvanban a resti éjjel-nappal nyitva van. Csupán a takarítás néhány percére szünetel a kiszolgálás. Ilyen sehol sincs, még a Ke­letiben sem. Ott is van zár­óra. Valamit tenni kell és fon­tos, hogy a kiszolgáló személy­zet különös figyelmet fordít­son az ittas emberekre, illetve arra. hogy azok ne juthassa­nak italhoz. ÜJABB VONAT fütyül, szól a hangosbemondó és K. J. rendőrtizedes kezét sapkájá­hoz emelve tiszteleg. Barátsá­gosan rázunk kezet. Szalay István . f MOSZKVA (TASZSZ): Eljött . fáz ideje annak, hogy geofizikai, i rvagy pontosabban „planerofizi­■ fkai” berendezést juttassunk el ■ ea Holdra és a többi égítestek- ' "re — írja Jurij Reznyicsenko. la Szovjetunió Tudományos • “Akadémiájának levelező tagja ■ -a Vecsernvaja Moszkvában ; - Tanulmányoznunk kell az légitesteken a földrengéseket , |(csak a bolygó-rengéseket), a . |vulkánikus, a mágneses, az ' |elektromos, a gravitációs és • legyéb jelenségeket, amelyeket " fez ideig csak a Föld viszonyla- ' fiában ismerünk. ’ f Vlagyimir Krilov belorusz . lakadémikus, kibernetikai szak- ; fértő kiemeli a mechanikai és a- fmatematikai számítások külön- lleges szerepét a harmadik űrra­I fkéta felbocsátásában Ezeket a ■ Iszámításokat csak a legtökéle­- |tesebb matematikai gépek segit­• őségével lehet elvégezni. A bolv- igóközi állomás műszereinek 'óriási távolságokról való irá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents