Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-07 / 235. szám

1959, október 7.. szerda

népüjsag

8

Szám veién a pártkongresszus előtt:

Nyomor helyett - virágzó szocialista ipar

Az a nagyarányú fejlődés, amelynek nyomán hazánk agrárországból mind fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező ipari ország lett. lemérhető és kimutatható a mi megyénkben is. Itt, ahol a rüspöki és káptalani uradalmak szaggatták a bőrt. a ruhát a summásokról, cselédekről; itt, ahol a hegyvidékeken sziklába vájt barlangokban laktak; itt, ahol néhány kis üzem. téglagyár, néhány apró akna és az egercsehi bánva embertelen munkakörülményei adták a megye „jellegét”. — most alapvetően más az egész élet jellege.

A felszabadulás óta eltelt rövid másfél évtized alatt ebben a megyében is, ahol eladdig csak a szőlő és a Mátra szépsége volt a híres és a nyomora hírhedt, új, szocialista nagyipar bontakozott ki, új hírnevet adva Heves megye munkás népének. Egyetlen esztendő alatt, 1958-ban kereken 170 millió forintot ruháztak be a megye iparába, s ez az összeg lényegében nem is úi üzemek létesítésére fordítódott, hanem a már felépült üzemek további felszerelésére, új üzemrészek létesítésére.

Mert csak milliárdokban lehet kifejezni azt az összeget, amellyel a nép állama iparosította az egykor elmaradt, kimondottan mezőgazdasági jellegű Heves megyét. Ma már úgy járunk-kelünk az üzemek előtt, az üzemek udvarán, mintha azok mindig, évtizedek óta ott álltak volna, munkaalkalmat biztosítva a dolgozni akarók számára. Pedig hol volt akár csak jó néhány esztendeje is a modem Petőfibá- nya. a Szerszám- és Készülék- gyár, a Siroki Fémművek, a Berva, a Gyöngyösi Váltó és Kitérőgyártó Ü. V„ a gyöngyösi modern XII-es akna, az Egri Autóalkatrész és Forgácsológyár. a Gyön'gyösoroszi Ércelőkészítőmű —. hogy csak a nagyobbakat említsük, s azokból se mindet. Az iparosításnak

köszönhető, hogy megváltozott egy olyan község élete, kultúrája, mint Sirok, hogy Gyöngyös ma iparvárosnak számit, hogy Egerben is számottevő ma már a munkásosztály.

Heves megyében 1958-ban közel 20 ezer ember dolgozott a szocialista iparban, öt év alatt több mint háromezerrel emelkedve létszámuk. S az öt év alatt nemcsak a munkások létszáma, de átlagkeresetük is jelentősen emelkedett: a nehéziparban kereken 700 forinttal, az iparban átlagban több mint 500 forinttal.

A szocialista ipar kialakulása az állandó munkaalkalom, a növekedő keresetek érthető

módon járultak hozzá, hogy megváltozott az egész megye egészségügyi, kulturális ellátottsága, hogy gyarapodik, évről évre gazdagodik ez a megye. amely egykor csak nyomoráról volt híres.

Jogos büszkeséggel és megelégedéssel lapozgathat az ember a jelentések között, amely- lyek ezt a nagyarányú változást tükrözik. S a megelégedéshez méltán csatlakozik a hit és a bizalom: az új ötéves tervben tovább fejlődik, gazdagodik Heves megye szocialista ipara, gyarapodik munkásosztálya, emelkedik a Mátra hazája lakóinak életszínvonala.

(Gy. G.)

Jól sikerült szüreti felvonulás volt Ecséden

Jól sikerült szüreti felvonulást rendeztek a KISZ-fiatalok Ecséden. Évek óta megrendezik a hagyományos szüreti felvonulást, de ilyen jól, mint ez alkalommal, még nem érezték magukat a részvevők.

A felvonuláson a helyi tánccsoport színvonalas műsorral szórakoztatta a lakosságot, a zenét a Mátravidéki Erőmű tánczenekara szolgáltatta. A felvonuláson Kaszner István MÁVAUT-kalauz és Fekete János, mint sofőr igen ötletesen vonultatták fel egy szamarat és egy ökrösfogatot — jelképezve a „helyijáratot”.

A felvonulást bállal fejezték be az ecsédiek. (Nagy Piroska.)

A tanács mindig segít

RÉGEN elkongatták már a vacsora óráját, de a tarnabodi tanócsház ablaka még mindig világos. Bent a kis tanácselnöki szobában Pethő István hajlik a papírok fölé, ilyenkor van egy kis csend, s ilyenkor intézi legtöbbször a napi papírmunkát. Persze előfordul, hogy még ilyenkor sincs erre ideje, mert látva a világosságot, hol az egyik, hói a másik termelőszövetkezet elnöke lép be egy szóra. Mert hová is mennének ezernyi gondjukkal, ha nem a tanácselnökhöz. És a tanácselnök akármelyik órában is — szívesen hallgatja végig a problémákat, s ahol csak lehet, azonnal segít is.

Ezernyi gönd van egy ilyen kis faluban, ahol ezekben a napokban kezdiK meg a közös gazdálkodást az emberek. Persze, volt akkor is, amikor még csak előkészítették ezt a nagy munkát. Az elmúlt tavaszon a harmincezer parasztcsalád között voltak a tamabodiak is. Hagyománya volt már ebben a községben az összefogásnak, az egymást segítésnek, jól dolgozó szakcsoportjukat megye- szerte emlegették, — s a meglevő termelőszövetkezet is egyre jobban bizonyságává vált javuló munkájával annak, hogy csak összefogva lehet igazán boldogulni. Így nem véletlen, hogy amikor megmozdult a hevesi járás népe, a tamabodiak is hozzáláttak,

hogy másiKént formálják tovább az életükét. S ebben a nagy munkában ott volt mindig a község tanácsa, a tanács kommunistái, akik maguk mutatták a helyes utat a többieknek.

A KEZDÉS ezernyi gondjából tetemes részt vállalt magára a községi tanács. Ott voltak minden megbeszélésen, ahol a jövő gazdálkodásról esett szó, ott voltak, ha biztatni kellett az embereket, ha arról volt szó, mire van szüksége az új szövetkezetnek, s ott voltak akkor is, amikor az elhatározás után a következő lépést Is meg kellett tenni, — összegyűjteni a közös állomány részére a takarmányt, a közös vetéshez a vetőmagot.

A tanács emberei —elsősorban az elnök és a titkár —, de maguk a tanácstagok többsége is szívén viselte a szövetkezet ügyét, azt, hogy biztosítva legyen a zavartalan kezdés.

A végrehajtó bizottság és a tanácsülés rendszeresen foglalkozott a termelőszövetkezetek munkájával, azzal, milyen lépésekkel haladnak előbbre a kezdés biztosításához és ahol kellett, ott szép szóval maguk a tanácstagok is segítettek.

A TANÁCSON gondolnak a jövőre is, arra, hogy a következő esztendőben könnyebb legyen már a szövetkezeti tagok munkája. A költségvetés

készítésénél már most gondoltak arra, hogy kell majd egy ideiglenes napközi otthon, ahol az asszonyok a legnagyobb nyári munkák idején elhelyezhetik gyermekeiket. A tanácstagi beszámolók most a termelőszövetkezetek munkájáról, az első félév előkészületeiről, s a munkakezdésekről szólnak, s arról, mit tett eddig a tanára, hogy segítse a falu dolgozóit nagy elhatározásuk valóra váltásában.

Ott van a tanács akkor is, amikor már a kezdés van napirenden. Szorgalmazzák a betakarítást, s azt, hogy a gépállomás gépei mellett -r - ha úgy hozza a szükség — fogatokkal is vessenek az új termelőszövetkezetekben.

NÉHÁNY napja még csupán, hogy a tamabodiak hivatalosan is megkezdték a közös munkát — ezt azért kell hangsúlyozni, mert lényegében már a tavaszon megkezdték, amikor felülvetést végeztek, vagy a gazdasági épületeket rendbe- hoztók —- s a tanára máris igen sokat tett azért, hogy az emberek megtalálják helyüket a szövetkezeti életben is. A feladatok nagyja persze még hátra van. de a kezdés maga is biztosíték arra, hogy a községi tanács emberei ott álljanak majd mindig a termelő- szövetkezetek mellett, amikor segítségre, hasznos tanácsra, támogatásra lesz szükség.

DR.

Mezőgazdasági termelés

„A mezőgazdaságnak ki kell elégítenie a hazai élelmiszerfogyasztás növekvő szükségleteit, biztosítania kell az Ipar jobb ellátását mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal és nagymértékben hozzá kell járulnia az export növeléséhez. E feladatok megoldása céljából tovább folytatjuk a mezőgazdasági termelés szerkezetének belterjes irányú átalakítását, a területegységen termelt érték állandó növelését. Az életszínvonal emelése és a nemzetközi piacokon való versenyképesség biztosítása megköveteli, hogy a termelés fejlesztése gazdaságos legyen és együtt járjon a munka termelékenysége növelésével és az önköltség csökkentésével. A tervben a mezőgazdaság termelését az 1954— 58-as évek átlagához képest az 1961—65. évekre mintegy 30—32 százalékkal magasabban kell előirányozni. ... A termelés gyors és nagyarányú növelését azonban csak a kis- parcellák nagyüzembe való egyesítésével érhetjük el, mert csak ez teszi lehetővé a modern technika és tudomány alkalmazását a mezőgazdaságban. A dolgozó parasztság anyagi felemelkedésének útja épp ezért a szocialista mező- gazdasági termelőszövetkezet.” (A Központi Bizottság irányelveiből.)

Munkában a detki új pártvezetésén

Talán éppen ma egy hónapja, hogy Detken megválasztották az új pártvezetőséget. Szabó Imre párttitkár szavai szerint harmincnyolcán vettek részt a vezetőségválasztó taggyűlésen és nem akadt egyetlen kommunista sem, aki igazolatlanul, hanyagságból mamaradt volna távol a taggyűlésről.

Szabó elvtárs szívesen emlékszik vissza még egy hónap távlatából is erre a taggyűlésre — Ünnepélyes volt. Igazán

ünnepi hangulat volt nálunk ezen a napon —, mondja és a tagság valóban komolyan vette ezt a munkát.

Detken héttagú vezetőséget választQttak. Vannak benne új, régi tagok is vegyesen, de ami a legfontosabb: újak és régiek egyaránt teljes lendülettel kezdtek a munkához.

Legfőbb céljuk és feladatuk természetesen közös az egész faluval, mégpedig az, hogy Detk termelőszövetkezeti községben minél könnyebb legyen a kezdés, minél gyorsabban a földbe kerüljenek az ősziek és

Nap mint nap sok — jogos, vagy éppen jogtalan — panasszal fordulnak a munkások a vállalati egyeztető bizottságokhoz, hogy ott orvosolják vélt vagy való sérelmüket, igazságosan rendezze ügyeiket. A vállalati egyeztető bizottságok munkája azonban nem minden esetben mondható eredményesnek. Ezután a panaszos a Területi Egyeztető Bizottsághoz fordulhat igazsága keresésére.

Eltűnt 22 mázsa liszt — ki a felelős ?

Nyílik az ajtó, belép a panaszos, Hajdú Gerzson, a füzesabonyi pékség raktárosa, a vállalat vezetője és a szakszervezet megbízottja.

— Elismeri az ellenőrzés alkalmával kimutatott hiányt?

— Igen, de az ellenőrzés az én figyelmeztetésemre indult, mert szóltam a művezetőnek a rossz fajlag miatt, — védi igazát a megkérdezett raktáros.

Ellenőrzés, persze akkor, ha már a 22 mázsa hiányt észrevették. de közben bizonylatokkal nem lehet Követni akiadott liszt útját. A raktáros csupán magánszorgalomból vezetett kimutatást a napi termelésről, a brigádok munkájáról, de ezzel sem lehet ellenőrizni a kenyérsütést.

A raktárost a vállalat 4825 forint kártérítésre kötelezte. A Területi Egyeztető Bizottság határozata alapján csak 50 százalékát kell megfizetnie mert a vállalat és a brigád tagok is felelősek az okozott hiányért. A raktáros felelős a kiadott liszt, kenyér súlyáért, a hiányért is természetesen elsősorban ő a felelős.

Mi okozta a hiányt, ezt nem lehet megtudni. Kenyeret vitIGAZSÁGOS UTÓN

Panaszok vizsgálata a Területi Egyeztető Bizottságon

tek-e el a pékek mindennap és a nyolc embernél ez mér napi 16 kilogramm, vagy a liszttel kereskedtek, egy ,a biztos: nem egyedül a raktáros csinálta a 22 mázsa hiányt egy negyedév alatt. A többiek felelősségre vonása is természetes:

Gyermeket vár — elküldték az üzemből

A Felnémeti Fűrészüzemnél az évi termelés mennyiségét csökkentették. A munkát kisebb létszámmal is el tudják végezni a fűrészüzem munkásai, tehát létszámcsökkentést kellett végrehajtani az üzemnél, hogy a vállalat béralapját a rendelkezések érteimében tudják felhasználni.

így bocsátották el Pintér Sándornét, akinek a férje is dolgozik. Augusztus 29-én kapta meg a felmondólevelet a vállalattól, a két hét felmondási idővel s a fizetéssel együtt. A tisztiorvosi bizonyítvány szerint gyereket vár a fiatalasszony, s ezért jogtalan volt az elbocsátás. A panaszt kivizsgálta a TEB és igazságos döntést hozott, amely szerint a fiatalasszonyt vissza kell venni régi munkahelyére, mert az nő- és anyavédelem, s az alkotmány paragrafusai ezt biztosítják.

Több emberséget a MESZÖV-nél

Balesetben rokkant ember lép a Területi Egyeztető Bizottság elé, Még magán viseli

az 1956-ban bekövetkezett baleset nyomait. Fáradtnak látszó arcán a gond barázdái ülnek.

Három helyen tört el a hátgerince a balesetnél és több mint fél évig feküdt mozdulatlanul, amikor egy év után lábra állhatott. Gulyás Gáspárnak, a tarnaszentmiklósi szövetkezett bolt vezetőjének újabb kálváriát kellett megjárni, míg a TEB-hez jutott.

A betegség idejére járó fizetett szabadságát a MÉSZÖV vezetői halogatják elismerni és megadni:

—> Ilyen eset még nem volt, — ezzel Igyekeznek az ügyet húzni, halasztani. A Területi Egyeztető Bizottság tagjai azonban már több esetben tapasztalták a MESZÖV-nél, hogy a fizetett szabadságot pénzzel váltják meg, ami szabálytalan, mert csak katonai bevonulás és a munkaviszony megszűnése után lehet alkalmazni a kifizetést

Hogy a MESZÖV-nél nem ismerik a rendeleteket, példa erre Gulyás Gáspár esete is. Amikor a boltvezető egyéves betegségéből felépült, rokkant lett, munkáját nem tudta ellátni. A munkakönyvét — beleírva a munkaviszony megszakítását — ki kellett volna adni, hogy az SZTK azonnal megindítsa a rokkantsági járulék kiszabását és folyósítását. Most két év után küldtéic át az SZTK-nak a mun Ka - könyvét és nem írtak bele semmit, hiszen nem tudták mit kell ebben az esetben csinálni.

— Két éven át járta a MÉSZÖV kálváriáját Gulyás Gáspár. Az ígérgetésektől nem lett boldogabb a balesetet szenvedett ember. 1957-től 1959-ig „intézték” ügyét, nem csoda, hogy a TEB-nél Keresett támogatást, és most mosolyogva távozott, mert érezte, hogy útja nem volt hiábavaló.

Gyorsan lehetett volna intézkedni — amit a TEB határozata is mutat —. csak több emberséggel intézték volna Gulyás Gáspár ügyét a MÉSZÖV munkaügyesei.

Összefogással lehet segíteni

A Mátravidéki Fémművekben délutános munkára helyeztek egy anyát, akinek egyéves gyereke felügyelet nélkül marad, vagy ha odahaza marad a férj. akkor sem tudja helyettesíteni az édesanyát.

A gyár bölcsődéjében délutános műszak nincs, tehát ide se vihetik gyermeküket a szülők, mit csináljon tehát? Somogyi Jánosné a vállalati egyeztető bizottsághoz fordult. Itt a vállalat tervteljesítésére hivatkozva — elutasították kérését.

— Amikor lehet, megcsináljuk. hogy délelőttre jöjjön mint szeptemberben is, de amikor a munka, a tervteljesítés megkívánja, délutánra kell jönnie —, magyaráz, érvel helytelenül a gyár vezetőségét képviselő párttitkár.

Az eddigi segítőszándékért elismerés illeti a gyár vezetőségét de á tervre hivatkozva és ezzel védekezve több kérdés is felmerül az anya védelmére.

Egyéves kisgyermeket az apa nem tud még gondozni, az anya féltő szeretete kell a kicsinek.

— Zúgolódnak a lányok, asszonyok a kivételezésért —. így vélekedett a vállalat képviselője a TEB ülésén.

De hogy megmagyaráznák ezt a nem kivételezést, hanem jogos cselekedetet, arra már a „nagy” munkában nincs idejük.

. — Próbáljanak lányokat beosztani délutánra az anya helyett.

— Azt nem lehet, mert megsértjük őket.

A lány, ha elvégzi munkáját hazamegy, nincs gondja, de az anyának ott van a háztartás, a gyerekek. Akik most lányok, egy-két év múlva ők is boldog kismamák lesznek és milyen jólesiK majd akkor, ha rajtuk is segítenek, hogy a gyermekük mellett több idö+ tölthessenek. A családvédelem; ezt nézzék az üzem vezetői és segítsenek a gyár lányai is, hiszen az ő érdekűn is ez. Ne húzódjanak a tervteljesítés rideg számai mögé a gyár vezetői, és ne a véletlenre bízzák Somogyi Jánosné sorsának jórafordulását.

Emberséges, segítő módon meg lehet ezt a kérdést is oldani, mint már oiy sokszor tették a Mátravidéki Fémmű- veK vezetői, csak egy kis szív és utánajárás kellene hozzá. Segítsenek az üzemrész lányai!!

A TEB ülése véget ér;. Kohajda János, az elnök bezárja füzetét és elégedetten ül a határozatok megírásához. Igazságos úton intézte el a panaszos ügyeket, megelégedett, mert mint mondotta: itt emberi sorsokat lehet rendezni, ha igazságos úton járunk és ez a legszebb feladat.

Kovács János-mielőbb befejeződjék az épít- *kezés.

■= És az, hogy Detken a dolgok -nem mennek rosszul, elsősorban a kommunistáknak köszönthető. akik nem sajnálnak időt ?.fáradságot, felvilágosító szót, Ide ott vannak akkor is, amikor •a munka nehezebb végét kell Emegfogni.

= Csupán néhány, számot az ^eredmények megvilágítására: A ^szükséges vetőmagot már 96 |százalékig összeadták a termelőszövetkezet tagjai, helyesebiben a község dolgozói. Ezer tlhold föld már elő van készítve |vetés alá és a mai nappal beindult a búza vetése is. Nyolc- |száz mázsa nemesített vetőmag lérkezett már a faluba és folya- |matosan végzik a vetést. -Ugyancsak örömmel állapítható meg, hogy a detkiek 180 hold fősz! árpája már kel. Most van ^folyamatban a kukorica össze- |gyűjtése, amit részint vetőmagénak, részint, abraknak szánt a |tagság. örömmel hallottuk azt jjjis, hogy Detken már közvetlenül befejezés előtt áll az ötven ^férőhelyes Istálló építése és a |napokban megkezdték a közös -jószágánomány felvásárlását is. ^amivel biztosítani kívánják az ■■állattenyésztés jövedelmezősé- |gét.- A detkiek munkájára, a kom- "munisták aktivitására mi sem |jellemzőbb mint az, hogy a kö- fzös évítkezésnél mintegy 700 émunkanapot végeztek társadalomi munkában a szövetkezet -tagjai és pártolói.- Mindezek a példák igazolják. Ihogy a detki pártszervezet és ?az új vezetőség iparkodik ■mindazokat a célkitűzéseket ?valóra váltani, amelyeket .mos’ -egv hónapia tűzött ki célul ma- iga elé.