Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

195?, október 4., vasárnap

NÉPtJSAG

5

Felliivás a lorfermeiekliöz

Köböljük a bortemelőkkel, hogy 1959. július 1-tŐl kezdődően csak azok tó.' a bortermelőktől veszünk át adóköteles italt — bort és mustot — szőlőt. akik szcmleívvel, vagy egyéb módon igazolják termelői mivoltukat, illetőleg az értékesíteni szándékolt ital, borszőlő származását.

Ezért a termelők, vagy az adóköteles italt, borszőlőt átadó személyek a szemleíveiket, vagy az alábbiakban ismertetett igazoló irataikat saját érdekükben vigyék magukkal az Állami Pincegazdaság pincészetéhez.

Azok az új termelők, akik eddig szemleívvel ellátva nert) lettek, a földhasználati jog, Illetve a termelői mivoltuk megfelelő igazolása mellett — a termésbe.ielentés megtétele után — soronkívül kérhetik a szemleív kiállítását és kiadását az illetékes pénzügyi szakasztól. Ilyen esetben igazolásul elfogadják a pénzügyőri szakaszok a telekkönyvi kivonatot, a városi. vagy községi tanácsnál nvilvontatásba vett felesbérleí Kétéves a* első * mesterséges Kőid

1957. október 4-re virradó éjjel a Szovjetunióból fellőtt rakéta útjára indította Földünk első mesterséges holdját. E ,,műhold ’ cirkdlása első ilyen jelenség a bennünket környező l világegyetem történetében. Űj korszaknak, a mesterséges égitestek korának a kezdete e nap.

A meglepetés erejével hatott akkor ez a hír. Pedig Szedőn, akadémikus már 1955 nyarán, a koppenhágai űrhajózási kongresszuson kijelentette, hogy a közeli években fel lehet bocsátani az első mesterséges égitestet. A terv végrehajtása fokozatosan haladt, abból valóság lett. Közel ezer kilométer magasságban a hol- j dacska levált az üres tar- j tályról s ■ megkezdte önálló j l keringését a Föld körül. I A szputnyik elsőrendű feladata a felső légkör tüzetes és folyamatos vizsgá- lása. Azóta küldözgeti üzeneteit elektromos nyelvezetével a kutató tudósokhoz.

Í S hirdeté, hogy a világ megismerhető.

^ (Z. E.)

ti, vagy haszonbérleti szerződéseket, nem termelők esetében pedig a termelők arra vonatkozó igazolását, hogy az értékesíteni szándékolt italt, borszőlő munkabért, vagy munkaegység, stb. címen szándékoznak kiadni, illetve átadni. Az esetenkénti igazolást az átvételkor a pincészetnél bevonják.

Tehát azok részére, akik nem minősülnek bortermelőnek (telekkönyvileg nem tulajdonosok, nem haszonélvezők, nem szerződéses felesművelők), de italkészlettel (borszőlő, must, vagy bor) rendelkeznek, s az italt és borszőlőt az Állami Pincegazdaság pincészeténél értékesíteni akarják, részükre az illetékes pénzügyőri szakasz írásbeli igazolást ad ki Ebben az esetben azonban — a már említett módon — igazolni kell az igazolást kérőnek azt, hogy az italt és borszőlőt, milyen. címen szerezte meg (el nem ismert felesbérleti jogviszony, munkabér, munkaegység járandóság, stb.).

Az Állami Pincegazdaság borpincészete csak a termelői szemleív, vagy az előbbiekben ismertetett igazolás mellett '■esz át adóköteles italt és borszőlőt.

Eger—Gyöngyösvidéki

Állami Pincegazdaság

Eltűnt a legendás papucs

Ki ne ismerné a papucshoz fűződő sok ezer, a valóságban és a szájon forgó történeteknek egyes részleteit, amelyeknek terhes, vagy néha kellemesnek is mondható igáját mi, jámbor férfiak tűrni és szenvedni voltunk kénytelenek.

De úgy látszik, a demokrácia világában az egyenjogúságnak még mi. férfiak is részesei leszünk, mert a ..papucs”. amely a nők, illetve a feleségek szimbolikus erejét és fölényét jelentette — eltűnt. Az ilyet venni szándékozók azt a választ kapták az üzletekben, hogy nincs, de még Pesten sem Itapható.

Hogy kiknek a jóvoltából és miért nem gyártanak férfi papucsot. az égy előre titok, pedig már a megszokás miatt mégis jó lenne, ha születés-, vagy névnapunkra papuccsal is meglephetnének hozzátar- tozóinlc.

De ha a sors általunk érthetetlen akaratából gyártását beszüntetnék, azt indítványozom férfi társaimnak, hogy a nőkkel való végleges egyenjogúságunk dicső emlékére csináltassunk egy pár utolsó férfipapucsot. Helyezzük el a múzeumban ilyenszerű felirattal: a női fölény gyakorlásának egyik kimúlt hathatós eszköze itt nyugszik! Béke poraira.

Méray István

Tíz esztendeje kezdték

Érdemes volt hinni a párt szavában, bízni az újban

A maki ári termelőszövetkezetek növelik állatállományukét

A makiári termelőszövetke- rolt, most az Űj Élet is követzetek tagsága nagy jelentőséget tulajdonít az állattenyésztésnek és az ősz folyamán valamennyi tsz növeli állatállományát. A Béke Termelőszövetkezet, mint már közöltük, nemrég szarvasmarhákat vásáte példájukat és a meglevő 50 növedékmarha mellé újabb 30 szarvasmarhát vásároltak. A Rákóczi Termelőszövetkezetbe is rövidesen megérkeznek az újonnan beszerzett állatok, ők 30 vemhes üszőt vesznek.

Jó terméseredményeket ért Vl az Idén u gyöngyösi üj Élet Tsz

Gyöngyösön a legeredményesebben gazdálkodó Űj Élet Termelőszövet kezet tagjai terméseredményeikkel ismételten bebizonyították a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit.

Őszi árpából 22, tavaszi árpából 16, az őszi búzából 13 mázsás holdankénti átlagtermést értek el. A kiváló eredmények a többi termények betakarításakor sem maradtak el. Kukoricájuk 40 mázsát, cukorrépájuk 210 mázsát fizetett holdanként. A kísérletképpen vetett aranyalma burgonyájuk 95 mázsát adott, egy holdról.

Negyven holdas szőlőjükről az idén 800—900 hektoliter bor szüretelésére számítanak.

Duslombú, magas fák övezik azt a kistomyos kastélyt, amely a poroszlói Béke Tsz központi helyisége. Mintha őrt állnának az irodahelyiség, a sok-sok magtár, műhely és dohánypajta körül. Valóságos kis paradicsom az egész a rajta, levő tengernyi értékkel, amelyet a ■szövetkezeti tagok szorgalma kerek 10 esztendő alatt megteremtett. ■ S ha áz itt levő jószágállomány, a termény, vagy éppen ez a sok épület beszélni tudna, bizonyára sok érdekeset mondana el iti agáról, és igaz szava kkal mesélné el nekünk az eltelt 10 esztendő küzdelmes történetét.

KEKEK TlZ

esztendővel ezelőtt, 1949 szeptemberében hozták létre ezt a kis közösséget azok a volt uradalmi cselédek, szegény emberek, akik azelőtt mindig csak másoknak szolgáltak. Új világ hajnala köszöntött rájuk, űi életformát kezdhettek, és rájöttek arra, hogy sokkal eredményesebb lesz a munkájuk, és más 'lesz az életük, ha így összefogva, közösen gazdálkodnak. A kastély régi ura már rég eltűnt erről a környékről, amikor idejöttek, és itt alapították meg úi gazdaságuk központját.

Az alapító tagok Szalag István. Fazekas Vince. Csató János, Kocsis Vince és a többiek most már nem a Graefl uraság cselédeiként, hanem a maguk gazdáiként jöttek ide tanácskozni és dolgozni, összesen lien és 160 hold földdel. Kicsi mag, kicsi palánta volt ez. ami az idők során mély gyökeret vert a falu életében, és terebélyes fává fejlődött. ,

A kezdet bizony nehéz volt, mint ahogv általában minden kezdet nehéz. De ahol a nehézség, ott van nyomban az állam segítsége is. Állami segítséggel vásároltak két pár lovat, 12 tehenet. ezenkívül saját maguk hordták össze darabonként a csirkét, aki tudott, egy-egy malacot hozott a közösbe. Az első időkben még szűkében voltak a takarmánynak is. ezen pedig úgy segítettek, hogy egyik nap az egyik tag, a ■ másik napon pedig egy másik ember hozott egy kis kukoricát, darát, zabot, vagy takarmányt a sajátjából.

Kevés volt még akkor a gépi segítség, hisz a gépállomások is akkor alakultak, és szervezési nehézségekkel küzdöttek. Két kezük munkájára voltak utalva a szövetkezet ■ tágjai, így az első évben gyengén jövedelmezett a gazdaság. Nem vittek haza sok terményt, nem dicsekedtek magas jövedelmekkel a zárszámadásnál, éppen csak elláthalták magukat a kenyérnek- valóvaJL És mégsem volt elégedetlenkedő ember, kilédő sem akadt. Az emberek törhetetlen hite az új életforma győzelmében. úrrá lett a nehézségeken, mertthittek a párt szavában, s. bíztak benne, hogy a jövő majd nekik ad igazat. És nem is érte őket csalódás, v

I A KŐVETKEZŐ évek !___________ mar

jobban sikerültek. 1950-oen a gépi munka vette át a szót. és a második évben jobban jövedelmezett a közösség fáradozása. Megacélosodott, összeková- csolódott ebben az évben a kis közösség, sót a következő esztendőben már számbelileg is gyarapodott. Huszonhárom csa-j Iád apraja-nagyja járt már ide dolgozni 1951-ben. és minden szövetkezeti tag telj zsákokat, sok pénzt vitt haza a zárszámadás idején. Gyarapodott a ió- szágállomány, megteltek az istállók, úgyhogy' 1953-ra a környék leggazdagabb közösségévé lett ez a szövetkezet. Milliós vagyont tartottak számon, s a környék dolgozó parasztjai ide látogattak el. ha jó példát akartak látni.

Ekkor kisebb szélvihar érte a szövetkezetét, az ismeretes Nagy Imre-féle kormányprogram. Nem sok kilépő akadt, jó néhány középparaszt csupán, akik ismét az egyéni életben és gazdálkodásban vélték megtalálni boldogulásukat. A munka folyt tovább, a megindult szekér bátran és biztosan haladt. Az 1954-es esztendőt a nagy építkezések évének lehet- nevezni. Állami hitellel, meg a tagok támogatásával férőhelyeket készítettek az állatoknak, sertésszállást, süldőfiaztatót, istállót építettek, s amint nap mint nap gyarapodtak, úgy nőtt jó hírnevük és népszerűségük a község lakói között. Az ő példájukon felbuzdulva alakult meg a Rákóczi, a Haladás Termelőszövetkezet. majd egv egész sor kisebb-nagyobb I-es

tipusú termelőszövetkezeti csoport.

Alig múlt el hét vagy hónap a szövetkezet életében a következő időkben, amikor ne gyarapodtak volna egy-egy épülettel, i. jószággal. 1956. tavaszán nagy építkezéshez . láttak. Akkor épült a nagy dohányszárító pajta Prisztai Sándor vezetésével. Főleg saját erőből oldottak meg ezt az építkezést. Nádat, zsúpot, tetőfedő anyagot eleget lehet találni a községben, a munkaerő pedig kitellett a szövetkezeti tagokból.

talán

ÉS ÉPPEN AKKOR,

lej 16désük legvirágzóbb szakaszában tjrte őket az 1956-os ellenforradalom sötét vihara. Ma már mindenki büszkén emlékszik vissza arra. hogy a szövetkezetét nem tudta semmilyen erő feloszlatni. A nagy vihar letört ugyan egy-két gallyat a közösség fájáról, egy kissé megtépázta. de eleven, és egészséges maradt a törzs és a gyökér. A tsz kommunistái, alapító tagjai szilárdak maradtak, példáiul! a többiekre is halott, hisz tudták még. a saját bőrükön érezték. mit jelentett és mit jelentene számukra megint a múlt rendszer, a Graefl urasáa. A 173 tagból 67 kilépő akadt, a zöme hű maradt továbbra is a szövetkezés eszméjéhez.'

Egy kis meghátrálással, kevés töréssel, de tovább fejlődött a szövetkezet. Traktorost vásároltak, 1958-tól kezdve nár három erőgép dolgozta a iöldeket, úgyhogy a gépi mun- la szempontjából már önellátó ett a poroszlói Béke. Ma pe- lig. az alapítás tizedik eszten- lejében. öröm szétnézni itt, a Tortán és a határban, annyi írték látható. Van elegendő »azdaságl épületük, ló- és te- iénistálló, iuhhodály. daráló, izenkívül önálló kovácsmű- íely, géplakatos- és bognár- izem is. Messzi környéken hí- •es a fűrészüzemük, ahol a negrendelők kívánsága szerint écnek, padlónak, vagy éppen gerendának vágják fel a fát.

A másfélmilliós vagyon, a 18 ó, a 32 tehén, a 25 mangalica inyäkoca, a 91 hízósertés, a 20 íízómarha — minden tag büsz- cesége. Nem csoda, hisz ők lolgoztak meg érte. szorgalmas nunkával hozták létre.

AMILYEN BIZTATÓ a,íe* _______________________len,

)Iyan jónak ígérkezik a jövő. \z 1056, hold föld kettő és fél ■zerre gyarapodott, s a 118-as aglétszám pedig 240-re. A köziégben több elismert, jó gazda rta alá a belépési nyilatkoza- ot. Kovács Bálint 24, Botos Sándor 22 hold földdel kívánt :bbe a szövetkezetbe tartozni.

\ lóállomány 40-re, a tehén- illomány 45-re gyarapodik, 'zenkívül sok gazdasági felszerelés, és egyéb érték növeli a cözös vagyont.

Itt vannak már azok az emberek, akik 1956-ban kiléptek. Varga István a tavasszal visz- izajött, Unzelmann Andor, Széles János, Koncz István és nég többen is újra tagjai letek a közösség nagy családjá- íak. Az élet a szövetkezetiek- lek adott igazat, a kilépettek lelátták, hogy csak a közösség erejével lehet boldogulniok.

Nem üres szólam, hanem /aló igaz, hogy haladni és bol- logulni tud minden szövetkezeti tag. Sokan új házat építetek, így Nagy János, - ifj, Ha- öóczki Antal, Sárközi Sándor is még többen is. Meghaladja l tizet azoknak a száma, akik lázat vettek, a motorkerékpár iem újdonság már a szövetkezeti tagok között. Nap- mint lap szebb és egyre boldogabb i Béke Tsz tagjainak élete, ikik nemcsak otthonra és ház- •a tettek szert, hanem az eleit 15 év alatt hazára is talál- - ;ak ebben az országban.

i Sokat, nagyon sokat le- j | hetne még regélni erről a |

szövetkezetről, lúszen tíz >

| év története, gondja baja. 1 ! fejlődésének minden öröme1' f regénybe kívánkozik. Dió- í j héjba rövidítve, csupán j [ ennyi a történet, tanulsága <

> pedig az, hogy érdemes o v | várt szavára hallgatni, hin- j I ni és bízni a születő új győ- j>

' zelmében, mint ahogyan ezt j ! a poroszlói Béke Termelő- I

szövetkezet tagsága tette. I

Császár István

ti bolgár falu felemelkedésének nrogramia

nista társadalom felépítésének feladata most már nem olyan távoli álom, hanem közeli és megvalósítható cél, amelyhez: az út nyitva áll és világos. Ennek a komák egyik feladata — 1 fokozatosan felemelni a termelő-; eszközök tulajdonát az össznépi tulajdon színvonalára, tökéletesíteni a munkabér szocialista elvéneik alkalmazását a mezőgazdaságban.

A tézisők a kérdések még egész sorának megoldására tesznek javaslatot, amelyek hozzásegítenek az anyagi érdekeltség felemeléséhez, a mező- gazdasági és mechanikai munkások fegyelmének kialakításához, a termelő mezőgazdasági: szövetkezetei! anyagi—termelési bázisának kiszélesítéséhez.

Ezzel a céllal tervezik a gép-; állomások átszervezését, javasolják a mezőgazdasági tenné- ; kék állami szállításának teljes kiküs zöbölését, megs züntetve

ezzel a gépállomások terme- ;j szetbeni fizetését. Fokozatosan ő de lassan tökéletesíteni a mun- 5 kabért a termelőszövetkezetek-1 ben azért, hogy egy színvonal- > ra helyezzék a vállalatok fize-í tebével, és hogy bevezessék a > fizetés egységes módszerét vá-í roson és falun.'Azért, hogy ezj megvalósuljon a közeli 3—4 > évben, maximálisan fejleszteni kell a termelőszövetkezeti közös gazdálkodást, megvalósí-1 tani az ugrást a gazdasági fej- J lődésben. |

A felkészültség és munkás! ^ aktivitás, amellyel a \ dolgozó parasztság fogadja aj Bolgár .Kommunista Párt Köz-! ponti Bizottságának tézised ál-' tál felállított feladatokat, a , biztosítéka annak, hogy azok meg is valósuljanak.

(Fordította: Nagy Sándor.) <

, let nagyságát 12 000 hektárra Azonkívül az egész területet amely kukoricával, naprafor- ! góval és gyapottal volt bevetve, bőségesen megtrágyáztál műtrágyával. Ezzel szemben a múlt évben ebben az időszakban csak egészen kis területe! műtrágyáztak. Megteszik a; alapvető intézkedéseket a kö | vetkező évre. Ilyen alapokrs helyezik a munkát az ország többi mezőgazdasági szövetke- | zetében is.

A fentebb vázolt prograrf realitása nemcsak a számítás- ; ban, a jó és helyes intézkedé- • sek tervezésében van, hanerr ' abban, hogy ezek az intézke- . dések a mezőgazdaság fáradha- , tatlan munkásainál^ szívügye, vé váltak.

így már most a téli hóna- 1 pókban a szövetkezeti földeken kis tavak épülnek,' szivattyúállomások. csatornák a

2 öntözés- és a ■ lecsapolás számára, kisajátítanak új terüle- ; teket, megtisztítják a legelőkel és a réteket stb.

A BKP KB tézisei a nép- r gazdaság gyorsított fej- lesztésének kérdéseiről, a néj , anyagi és kulturális helyzetének javításáról és az állami é< gazdasági vezetés átszervezé- ; séről — ez a marxista eiméle . konkrét kidolgozása, a szocia- . Hzmushól a kommunizmusba való átmenet gyakorlati megvalósításának programja a m. feltételeink között A kommuhelyes felhasználására. Azért, hogy biztosítani lehessen az állattenyésztésben a költségek megtérülését mindenekelőtt növelni kell az állatállományt és fokozni kell a termelékenységet. 1962-ben el kell érni a tehénállomány 800 ezerre, 1985-ben pedig minimum egymillióra való növelését, a juhok számát az 1958-as nyolcmillióról 1962-re 12 millióra és 1965-re 13—15 millióra kell emelni. Határozott ugrás következik be a szárnyas baromfi-állomány fejlődésében is, a szárnyasok állományát 1962-re 40—50 millióra, 1965-ben 73— 80 millióra kell növelni.

A mezőgazdasági fejlődés fentebb vázolt programjának valóra váltásához hatalmas, eddig fel nem használt lehetőségek állnak rendelkezésre. Egy megnagyobbított, összevont termelőszövetkezeti falu, például a Blatec Szlivenszki kerületben egyesit 9 szövetkezetei 116 800 hektár földdel. 1958-ban ezek a szövetkezetek mezőgazdasági termékeikért közös summaként kaptak 22 344 000 levát. Az egyesített gazdaság terve szerint ebben az évben ez az összeg 58764000 levára rúg,tehát majdcsak két és félszer több, mint az elmúlt évben. Hogy ezt él- ■ érjék, a szövetkezeti tagok saját erejükből már ebben az évben lecsapolás és a pusztuló erdő és más területek kisajátításával a gazdaság megművelt földterületét 12 800 hektárral növelik, új szivattyúállomásokat építenek fel. meghosszabbítják a meglevő öntözőrendszer csatornáit, kiszélesít'/: ilyen modem az öntözött terűhústermelést (élő súlyban) az ! 1958-as 402 ezer tormáról 1962- : re 1 800 000 tonnára, 1965-re pedig 1 300 000 tonnára, a tej- : termelést hasonlóképpen

884 600 tonnáról 1 300 000, ü- < letve 3 300 000 tormára keli i emelni.

A mezőgazdasági fejlődés ilyen grandiózus programjának teljesítése lehetővé teszi, hogy ! megoldják az ipar nyersanyag bázisának a kérdését, megteremtsék a mezőgazdasági tér- < mékek bőségét és hogy a sző- ■ vetkezeti dolgozók jövedelmét a néhány szorosára növeljék, t Bulgária így megszerzi az ■ egyik első helyet a mezőgaz- í dasági termékek termelésében és fogyasztásában.

Todor Zsivkov elvtárs beszámolójának téziseiben nem- ! csak a feladatokat, hanem ; azok teljesítésének konkrét i gyakorlati módját is megmu- 1 tatta.

Az alaptartalékok közül • egyik legfontosabb a korábban ! felhasználatlan földterület je- ; lentős részének átalakítása, j az ■ elposványosodott, pusztuló, ; parlagon heverő erdőrészek ] művelt és termőfölddé tétele, j Az országban így rövid idő 1 alatt kisajátíthatunk két-há- J rom millió hektár ilyen föld- i területet. t t

Adva is! van minden feltétek i az építés meggyorsítására, . aminek eredményeként az ön- < főzött területek is megnőve- i kednek 4,5 millió hektárról 1962-ben 19 millió hektárra.

ma;d 1965-ben elérik a 20 millió hektárt. A tézisek jelentős -figyelmet fordítanak az ásvány* és • ■ *kus trágyák tér- . meló ; növelésére és azok :

{T' odor Zsivkov elvtárs- -*■ naiv, a BKP első titkárának, a Központi Bizottság 1959. január 16—Í8-ig lefolyt plénumán elhangzott beszámolója. az össznépi megvitatásra közzétett tézisei „A népgazdaság fejlődésének meggyorsításáról, a dolgozók anyagi és kulturális jólétének emeléseiről, az állami és gazdasági vezetés átszervezéséről*’ és a beszámolónak a népi gyűlés által törvényként való elfogadása, a mezőgazdasági és ipari munkások, az egész ország dolgozói figyelmének központjában állanak. A tézisek megjelölik az ország gazdasági fejlődésének éles fellendülését, a lákosság anyagi és kulturális színvonalának új, jelentős növelését. Hatalma^ fényszóróként világítja meg a szövetkezeti bolgár falu útját a kommunizmus felé.

A tézisekben a mezőgazda- sági termelés növekedésének olyan méretei figyelhetők meg, amelyek lehetővé teszik 1962- re az 1958—62-es ötéves »érv befe'ezése után a nemzeti jövedelemben a mezőgazdaság részarányát a kétszeresére felemelni. Az atapvető mezőgazdasági javak össztermelését a következőképpen emelni kell: a szerves termékek termelését az 1957-es 2 206 ezer tonnáró! 1962-re 5 millió tonnára, 1965- re 6 600 000 tonnára — a cukorrépát hasonlóképpen 1433 ezer tonnáról 2 880 ezer, illetve hárommillió tonnára — a gyapotot az ! 958-as 48 800 tonnáról 1982-re 170 ezer tormára, a szőlőt 572 800 tonnáról 1962- re 1 500 000 tormára, 1965-ré 2 24*000 tortáira kell emelni

Ü

' gyanebben az időszakban határozott ugrás kövei’- .. to az áh a? t enyésztésben. A tervezet szerint a