Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

4

NEPOJSAG

1959. október i, vasárnap

Madách Imre

(1823-1864)

Rejtvény

| FÜGGŐLEGES: l. Hruscsov amé- rikai utazásának célja. 2. Hullatja I könnyeit. 3. Vendégmarasztaló. 4. } Világhírű magyar festőművész. 5. Nem keveset. 6. Ó-germán istenség. 7. Kenyér Bécsben. 8. Fizikai mértékegység. 9. Mutatószó, visz- szafelé. 14. Elkeseredett (küzdelem). 16. Kicsit. 18. Ferde. 20. Ahonnan a halott végső útjára in- j dúl. 2?. Kutyája. 24. Enyhén. 26.

I Gazdasági cseléd régen. 28. Pálih- ka-féle. 29 Tejtermék. 32. Vonatko* 1 zónévmás. 33. Kérdőíveken szereplő szó. 35. Gyógyvíz. 36. „Rejtvénykirálynő/* 38. Ritka férfinév. 39. Időhatározó, visszafelé. 46. Dús. 43. Fegyver a vitatkozásban, visz- szafelé. 50. Fa része. 53. Tiltó szó.

műsora:

pétervAsAra

4- én: Fiú vagy lány?

5- én: Nincs előadás

*

MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: október 4-én de. u órakor*

Két kapitány

október 4-én du. 5 és 7 órai kezdettel: Sóbálviny. Magyar

f

műsorai

Egerben vasárnap délután SS 4 és este 8 órakor: ÉRDEKHÁZASSÁG

Hevesen este fél 8 órakor: Warrenné mestersége

{Állami Gazdaságban)

a kísérletezés és a tapasztalatszerzés jegyében tervezték őket. Az eredmények azonban biztatóak és további tervezésre buzdítják a tanárokat, diákokat egyaránt.

Mégis, milyen tanulságok szűrhetők le a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium Berva- mopedekkel megtett túráiról? Elsősorban bebizonyosodott az, hogy az új alapokra helyezett politechnikai oktatás helyes úton jár. Szükség van arra, hogy minél sokoldalúbb, minél több dologhoz értő érettségizett fiú és lány hagyja el az iskolákat Hogy ez megvalósítható és ez a jövő útja, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy lányaink szívesen és lelkesedéssel tanultak a motoros szakkörökben. Bátran és ügyesen kezelték a Berva mopedeket, ezzel sokakban megdöntve azf-a-Jóvhitet, amely szerint a műszaki oktatás csak fiúiskolákban jár sikerrel és eredménnyel. Minden iskolának érdeke, hogy a diákok minél többször és minél kevesebb költséggel utazzák be hazánkat. A könnyen kezelhető, rendszám nélküli kis motorok napi átlagos teljesítménye 170—180 kilométer volt, s a rossz utak és az emelkedők sem jelentettek akadályt.

A motoros szakkör ebben az esztendőben is folytatja munkáját. Jelentkező van bőven, mert a 20 országjáró lány színes élménybeszámolói sok társukba» felkeltették a motorozás és az utazás iránti vágyat. A Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium diákjai lelkesen készülnek már a következő nyárra, hogy az eddigi tapasztalatokat felhasználva még szebb, még sikeresebb moped-túrákkal Öregbítsék iskolájuk szakkörének ., és sportolóinak hírnevét.

/

leány a túrák ideje alatt minél többet lásson épülő, szépülő országunkból. A szép tájak mellett természetesen megismerkedtek néhány fontosabb ipári gócponttal és termelőszövetkezeteket is meglátogattak. Egyetemekkel, múzeumokkal, képtárakkal ismerkedtek, régi magyar városok műemlékeiben gyönyörködtek.

Teljességre természetesen : nem törekedhettek ezek a kirándulások, hiszen elsősorban

Tíz nap alatt kilenc vármegyén keresztül

— Gimnazista lányok országjáró körútja Berva-mopedokkei ■ ségeket és ügyes kézzel javítgatták időnként megbokrosodó és makacskodó moped paripájukat. A fáradságért bőségesen kárpótolta valamennyiöket az ezernyi látnivaló és azok az élmények, amelyeket az eseményekkel teli tíznapos úton szereztek.

Az útitervek összeállítóinak szeme előtt az a cél lebegett, hogy az idén érettségiző 20

A libasorban vonuló egyenruhás kis csapat, elején és végén a kísérő tanárokkal, minden városban és faluban, de még az országúton is nagy feltűnést keltett a fiatalok és idősebbek körében egyaránt. Ez nem is csoda, hiszen a csoportos kirándulásnak ez a formája, különösen lányoknál, még egyedülálló és szokatlan Az általános érdeklődés és az

egyes helyeken tapasztalt barátságos fogadtatás azonban azt sejteti, hogy az úttörő példát a közeljövőben sokan fogják követni, s amelyik iskola csak teheti, hasonló, tanulással

egybekötött nyári szórakozást igyekszik majd biztosítani

diákjai számára.

A hosszú, egyenként több mint kétezer kilométeres túrán a lányok derekasan megálltak a helyüket. Szívesen tűrték az apróbb kellemetlenutánonként piros, kék és zöld, kétkerekű barátaikkal.

Aztán elérkezett az oly nagyon várt júliusi nap. Az első csoport tagjai útnak indulhattak. A letisztított, gondosan megvizsgált mopedek mellett ott álltak az utasok, az iskola hollós címerével díszített kék melegítőben,, izgatottan várták az indító szót. Még egy utolsó pillantás a gimnázium falaira, egy utolsó intés a körbenállő szülők és ismerősök felé, aztán már csak a tíz moped egyre halkuló berregése hallatszott.

A szakkört irányító tanár és az igazgató nagy körültekintéssel készítették elő a kiránduló csoportok útját. Előre biztosították a szállásokat, megszervezték az étkeztetéseket, és számoltak az esetleg bekövetkező kisebb-nagyobb motor- hibákkal, defektekkel is. Ezen a téren egyébként jóformán semmi fennakadás nem történt, amiért külön köszönet illeti a Finomszerelvénygyár vezetőségét, amely mindkét csoport kirándulásához szerviz-kocsit biztosított.

Az első túra részvevőinek útvonala a következő volt: Eger—Szolnok—Cegléd—Kecskemét — Szeged — Hódmezővásárhely — Békéscsaba — Debrecen— Nyíregyháza — Tokaj — Miskolc —Mezőkövesd — Eger. Hosszabb és fárasztóbb útra vállalkoztak az augusztusban induló második túra részvevői, akiknek állomáshelyei így következtek egymás után: Eger —Cegléd — Kecskemét — Kalocsa — Pécs — Harkányfürdő — Kaposvár—Tihany — Balatonfüred — Veszprém — Székesfehérvár — Tatabánya—Esztergom—Visegrád— Vác — Gyöngyös — Eger.

Nem mindennapi teljesít- : ménnyel dicskedhetnek az egri i Szilágyi Erzsébet Leánygim- j názium motoros szakkörének ; tagjai.

| Félévi lelkes, szorgalmas ; munka után vállalkoztak arra, 1 hogy csoportos utazás kereté- ; ben Berva-mopedekkel bejár- I jak hazánk legszebb, legkere- ; settebb tájait. A szakkör nyári j túrája eddig egyedülálló a kö- ; zépiskolák, különösen a leány- ; középiskolák történetében.

\ Két országjáró csoport in- I dúlt el a nagy kirándulásra és I útjuk minden tekintetben ered- ! ményesnek, jól sikerültnek \ mondható, s ez elsősorban az

• új célkitűzésekkel rendelkező \ politechnikai irányú oktatás- ; nak köszönhető. A gimnázium- ; ban a gyakorlati oktatás hiva- ítalosan csak az 1959/60-as fen- ! évben beiratkozott első osztá- í lyokban kezdődik meg, az el- : múlt évben működő szakkörök ; munkája úttörő kezdeménye- j zésnek is nevezhető. A főző-, | és cukrász szakkör mellett a

■ motoros szakkör tagjai dolgoz- ; tak a legnagyobb buzgalommal. I Vezetőjük, Antal József tanár, ; valamennyi lányt részletesen ’ megismertetett a kismotorok ; szerkezetével, a motorszerelés ! legapróbb részleteivel, az el- : mélea“ órákon pedig' mindany- inyian szorgalmasan tanulták a ! KRESZ szabályait.

A kis csoport számára öröm- I ünnep volt az a nap, amikor az | Egri Finomszerelvénygyár te- ; herautója begördült az iskola ! udvarára a szebbnél szebb szí- | nekben pompázó tíz mopeddel.

■ Ezután megkezdődhettek a ter- | vezeti országjárás főpróbái, I persze egyelőre csak a kevés■ bé forgalmas útszakaszokon. ' Motorberregés és benzinszag

• töltötte be ettől kezdve az is- ! kolaudvart, könyékig olajos,

■ kipirult arcú és csillogó szemű ‘ lányok foglalatoskodtak dela Tragédia felé, itt azonban meg kell jegyezni, amire megint csak Révai József utal, hogy Gorkijt nyilván azért érdekelte a Tragédia, mert benne azt remélte, hogy az író túlment az ún. „fausti típuson”. És jegyezzük itt meg azt is, hogy itthon is sokféle érdeklődés, bírálat érte a művet pro és kontra egyaránt. A bírálók, kritikusok közül még az író életében a legjobban fogta meg a Tragédia problematikájának kérdését Erdélyi János haladó polgári filozófus, akivel a szerző ez ügyben levelet is váltott, s 1862. szeptember 13-án írt levelében például visszautasítja az Arany János- féle értelmezést, amely szerint jogos Madách pesszimizmusa (jegyezzük meg, hogy e pesz- szimizmus a fentebb vázolt kiábrándulással kapcsolatos), va-» lamint, ha van benne pesszimizmus — márpedig van —, iákkor ez „nem Madáchtól, hanem Lucifertől származik”, akinek célja az, hogy „kétségbe ejtse Adámot” és az „emberiséget”. Ebből viszont (Erdélyi nyomán) kikövetkeztethető, hogy akkor a mű inkább az „ördög komédiája”, mintsem az ember tragédiája. „Inkább írtam legyen rossz Ember tragédiáját — írja Madách —. melyben nagy s szent eszméket nem sikerült érvényre hoznom, mint jó Ördögi komédiát, melyben azokat nevetségessé tettem.” Ennek figyelembevételével viszont érvényessé válik (és itt megint csak Erdélyire kell hivatkoznunk) az, hogy a Tragédia „alaptendenciája” valóban pesszimista.

★

a mű vizsgálatakor kimu- tatható, hogy az első három, ún. keret-színben a következő két kérdés vetődik fel:

1. El tud e az ember szakadni mindenféle természetfeletti támasztól?

2. Ha igen, képes-e megállni helyét a földön; képes-e arra, hogy ezt a világot megismerje és irányítsa?

E kérdésekre keresi a választ Ádám az „álom-jelenetekben”, az egyiptomi (XV.) színtől egészen az „eszkimó-világig”, amely színekben mindenütt csalódást érez, kivéve a IX.

színt, amely a francia forradalom történetét mutatja be Ádám a forradalmi álomból ébredve, csodálattal néz visz- sza Párizsra:

Mi nagyszerű kép tárul fel szememnek!

Vak, aki isten szikráját nem érti, Ha vérrel és sárral volt is befenve. Mi óriás volt bűne és erénye És mindakettő mily bámulatos, Mert az erő nyomá rá bélyegét... Tehát csak álom volt, és vége van. De nem mindennek. Az eszmék erósbek

A rossz anyagnál. Ezt ledöntheti Erőszak, az örökre élni fog ...

Az utolsó (XV.) színben (amely megint csak a mitikus keret) Ádám visszatér az Űrhöz, s ezáltal a végkicsengés az lesz. hogy nem tud a természetfölötti támasztól elszakadni, egyedül nem képes megállni helyét a földön. Miből fakadhat ez? Föltétlenül abból, hogy Madách — bár rendíthetetlenül küzdött magával — mégsem tudta végrehajtani a „világnézeti lázadást”, azt, hogy szakítson neveléséből fakadó idealista nézetével, hogy új világnézetet alakítson ki magának. Ez a megoldás tipikusan kompromisszumos éppen olyan kérdésekben, amelyben annak semmi helye nincs, s most befejezésül szól- junk arról: miért tartjuk mggis Az ember tragédiáját nagy műnek, miért tartjuk Madách Imrét nagy írónak. Elsősorban azért, mert hű maradt 48—49 eszméjhez, még az elnyomatás legsötétebb éyei- ben is, sőt még akkor is, amikor a liberális 48-as nemesség kiegyezni készült a Habsburgokkal. Helytállása tükröződik nagy művében, a Tragédiában is, épp a (IX.) párizsi színben. De tükröződik még más is, éspedig a kapitalizmus világából való kiábrándulás és „a kapitalizmuson való túlhaladásnak, a kapitalizmus után kövfetkező új felé fordulásnak tendenciája is”.

Lőkös István

ilpspl

1959. október 4, vasárnap:

1957. A Szovjetunió fellőtte az

első mesterséges holdat.

1669-ben halt meg Rijn Rembrandt holland festő és rézkarcoló.

1949. Magyarország felveszi a dio- lomáciái kapcsolatot a Kínai Nép- köztársasággal.

1864-ben halt meg Madách Imre író.

1959. október 5, hétfő:

1934. Spanyolországban megkezdődött az általános sztrájk,, majd a fegyveres felkelés a fasiszta forradalom ellen.

Névnap ^

Ne feledjük.

hétfőn: AURÉL

kedden: BRUNO

— HATVAN DARAB növendékszarvasmarhát vásárol a nagytályai Viharsarok Termelőszövetkezet. Ugyanakkor 20 fehér hússertés kocát is vesznek a tsz tagjai a közeljövőben.

— ÁTADTÁK rendeltetésének Átány községben az új kultúrházát. A község vezetői, iskolájának tanárai azon fáradoznak, hogy a 750 000 forintos költséggel épült kultúrház valójában a kultúra otthonává váljék.

— MEZŐGAZDASÁGI kiállítást rendeztek az elmúlt héten Kisnánán. A kiállításon részvevő gazdákat a legközelebbi tanácsülésen jutalomban részesítik.

— BEFEJEZTÉK a rizs aratását a kiskörei Üj Élet Tsz- ben. Teljes kapacitással folyik a csáp lés. Az aratási munka befejezése után megkezdték a cukorrépa ásását is.

— A MÁTRAFÜREDI Petőfi KISZ-szervezet szombaton ifjúsági gyűlést tartott, amelyen a nemzetközi helyzetet, valamint a KlSZ-szer- vezet további feladatait beszélték meg.

— ÜJ HlD építését kezdik meg Pétervásárán az Orgona utcában. A hatvanezer forintos költséggel épülő betonhíd november második felében kerül átadásra.

VÍZSZINTES: 1. Napjaink egyi fontos külföldi eseménye. 10. Az< nos magánhangzó. 11. Keni sze: szám. 12. Ei zúkszérv. 13. Jó szít van. 14. Mélyedés. 15. Antik ruhí darab. 17. Könyörög. 19. Értékje zés. 21. Borit. 23. Középkori lovai 25. Elmélet. 28. Virág része. 2 Folytonossági hiány. 29. Határo régen. 30. Gyors eső. 31. Déligyt mölcs. 34. Közel-keleti állam. 3’ Előjel. 38. Harap. 40. Régi hoss; mérték. 41. Verssor vége. 42. Te karmányt télire készít elő. 44. Ner szabad. 45. így vész el az ebb< szerzett jószág. 47. Kút része. 4i Ellentétes kötőszó, visszafelé. 5: Ékes menyasszony. 52. KRR. 51 Névtelen.

Moxik

EGRI VÖRÖS CSILLAG 4—5-én:

Akiket a pacsirta elkísér EGRI BRÓDY 4—5-én:

Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 4—5-én:

Kenyér, szerelem, féltékenyéé GYÖNGYÖSI PUSKIN 4—5-én:

Sabella nagymama HATVANI VÖRÖS CSILLAG 4—5-én:

Rosemarie

HATVANI KOSSUTH 4—5-én:

Ketten a nagyvárosiján FÜZESABONY

4—5-én: A dzsungel könyve HEVES

4- én: Ninas előadás

5- én:

Egy halálraítélt megszökött

'nTörténelmi—családi hagyo- A mányokkal rendelkezi famíliából származott Madáct Imre, aki csak néhány hétté: később (1823. január 21-én) látta meg a napvilágot, mint £ forradalom nagyszerű költője Petőfi Sándor. Ősei a XVII században éppúgy jelentős személyek, mint a felvilágosodás korában. Az egyik XVII. századi ős, Madách Gáspár például Rimay János személyes jó barátja, mi több, „költőtanítványa” volt; nagyapja pedig szabadkőműves, a Marti- novics-per vádlottjainak védője. Az apa, Széchenyihez hasonlóan, az angol közgazdasági elméletek híve.

E hagyományok 48 idején sem apadnak el, a család több tagja aktívan részt vesz a szabadságharcban. Anyja „katona-nevelés” céljára szeretné sztregovai régi házukat felajánlani; öccse, Károly, lelkesedéssel számol be levélben a pesti forradalomról, Lamberg kivégzéséről, Kossuthról; Pál pedig (szintén távollevő Ma- dách-fiú) beáll a honvédseregbe, részt vesz a téli hadjáratban, s fogadalmat tesz, bátran kijelentve: „legutolsó percig hazám pártját el nem hagyom”.

A legfélszegebb, leggyengébb testalkatú Madách-fiú, Imre is igazán csak betegsége miatt maradt távol a harcoktól, hisz tanulmányait is kénytelen félbehagyni.

Ezek az élmények nem maradtak hatás nélkül a fiatal Madách életének, világnézetének alakulására, kivált, ha hozzávesszük azt a szomorú tényt, hogy Erdélyből menekülő nővérét, Máriát sebesült férjével és kisfiával együtt étonállók gyilkolták meg.

Mindezen események, az események legapróbb mozzanatai rendkívül szövevényessé, bonyolulttá teszik az íré életpályáját, életművét egyaránt. Igaz, 48—49 eszméi mellett politikai síkon mindvégig kitartott, ami írásaiból, de főleg politikai szerepléséből Világosan kiolvasható.

A

z Ausztriával való egyezkedésről a következőképpen nyilatkozik: „Egyezkedni annyit tesz, mint követeléséből is engedni akarni, a mi követeléseink pedig éppen úgy nem lehetnek engedés tárgyai, mint a lenni vagy nem lenni, mint az élet és halál.” Azonban mindezek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, amire Révai József nemrég megjelent Madách-tanulmányában felhívja a figyelmet. Ez pedig az, hogy a múlt század ötvenes éveinek irodalmában „összevegyült a forradalomból való kiábrándulás és a szabadság- harc veresége, az abszolutizmus győzelme feletti elkeseredés”. Madáchnál — mint mondja Révai tovább — „a vereség fölötti fájdalom” vegyült „magából a forradalomból való kiábrándulással”. Ez a kiábrándulás a korban Madáchnál, helyesebben Az ember tragédiájában a legerősebb; „erősebb! mint akár Arany, akár Vörösmarty 50-es évekbeli költészetében”. Ezt a kiábrándulást pedig föltétlenül a liberális középnemesség kiábrándulása táplálja Madáchban, ti. az, hogy ez az osztály elindult a társadalmi átalakulás felé, de „a forradalmi konzekvencia előtt mégtorpant”. És mindezekhez hozzátehetjük még azt, hogy a 48—49-es európai forradalmak mind kudarcba fulladtak, és ez mind csak mintegy „fokozta és aláhúzta” Madách kiábrándultságát.

★

F étségtelen, hogy Madách- " nak legjelentősebb, legtöbbet emlegetett műve Az ember tragédiája, amely, mondanom sem kell, hogy Európa- szerte ismert irodalmi alkotás; lefordították csaknem minden jelentősebb európai nyelvre, Megjelent német, angol, francia, román, lengyel, szerb, szlovén, bolgár, sőt még eszperantó fordításban is. Az oroszok közül maga Gorkij fordult rendkívül nagy érdeklődéssel