Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

4 NEPOJSAG 1959. október i, vasárnap Madách Imre (1823-1864) Rejtvény | FÜGGŐLEGES: l. Hruscsov amé- rikai utazásának célja. 2. Hullatja I könnyeit. 3. Vendégmarasztaló. 4. } Világhírű magyar festőművész. 5. Nem keveset. 6. Ó-germán isten­ség. 7. Kenyér Bécsben. 8. Fizikai mértékegység. 9. Mutatószó, visz- szafelé. 14. Elkeseredett (küzde­lem). 16. Kicsit. 18. Ferde. 20. Ahonnan a halott végső útjára in- j dúl. 2?. Kutyája. 24. Enyhén. 26. I Gazdasági cseléd régen. 28. Pálih- ka-féle. 29 Tejtermék. 32. Vonatko* 1 zónévmás. 33. Kérdőíveken szerep­lő szó. 35. Gyógyvíz. 36. „Rejtvény­királynő/* 38. Ritka férfinév. 39. Időhatározó, visszafelé. 46. Dús. 43. Fegyver a vitatkozásban, visz- szafelé. 50. Fa része. 53. Tiltó szó. műsora: pétervAsAra 4- én: Fiú vagy lány? 5- én: Nincs előadás * MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: október 4-én de. u órakor* Két kapitány október 4-én du. 5 és 7 órai kezdettel: Sóbálviny. Magyar f műsorai Egerben vasárnap délután SS 4 és este 8 órakor: ÉRDEKHÁZASSÁG Hevesen este fél 8 órakor: Warrenné mestersége {Állami Gazdaságban) a kísérletezés és a tapasztalat­szerzés jegyében tervezték őket. Az eredmények azonban biz­tatóak és további tervezésre buzdítják a tanárokat, diáko­kat egyaránt. Mégis, milyen tanulságok szűrhetők le a Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnázium Berva- mopedekkel megtett túráiról? Elsősorban bebizonyosodott az, hogy az új alapokra helyezett politechnikai oktatás helyes úton jár. Szükség van arra, hogy minél sokoldalúbb, minél több dologhoz értő érettségi­zett fiú és lány hagyja el az iskolákat Hogy ez megvaló­sítható és ez a jövő útja, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy lányaink szívesen és lelkesedéssel tanultak a mo­toros szakkörökben. Bátran és ügyesen kezelték a Berva mo­pedeket, ezzel sokakban meg­döntve azf-a-Jóvhitet, amely szerint a műszaki oktatás csak fiúiskolákban jár sikerrel és eredménnyel. Minden iskolá­nak érdeke, hogy a diákok mi­nél többször és minél kevesebb költséggel utazzák be hazánkat. A könnyen kezelhető, rend­szám nélküli kis motorok napi átlagos teljesítménye 170—180 kilométer volt, s a rossz utak és az emelkedők sem jelentet­tek akadályt. A motoros szakkör ebben az esztendőben is folytatja mun­káját. Jelentkező van bőven, mert a 20 országjáró lány szí­nes élménybeszámolói sok tár­sukba» felkeltették a motoro­zás és az utazás iránti vágyat. A Szilágyi Erzsébet Leánygim­názium diákjai lelkesen ké­szülnek már a következő nyár­ra, hogy az eddigi tapasztala­tokat felhasználva még szebb, még sikeresebb moped-túrák­kal Öregbítsék iskolájuk szak­körének ., és sportolóinak hír­nevét. / leány a túrák ideje alatt mi­nél többet lásson épülő, szépü­lő országunkból. A szép tájak mellett természetesen megis­merkedtek néhány fontosabb ipári gócponttal és termelőszö­vetkezeteket is meglátogattak. Egyetemekkel, múzeumokkal, képtárakkal ismerkedtek, régi magyar városok műemlékeiben gyönyörködtek. Teljességre természetesen : nem törekedhettek ezek a ki­rándulások, hiszen elsősorban Tíz nap alatt kilenc vármegyén keresztül — Gimnazista lányok országjáró körútja Berva-mopedokkei ­■ ségeket és ügyes kézzel javít­gatták időnként megbokrosodó és makacskodó moped paripá­jukat. A fáradságért bőségesen kárpótolta valamennyiöket az ezernyi látnivaló és azok az élmények, amelyeket az ese­ményekkel teli tíznapos úton szereztek. Az útitervek összeállítóinak szeme előtt az a cél lebegett, hogy az idén érettségiző 20 A libasorban vonuló egyen­ruhás kis csapat, elején és vé­gén a kísérő tanárokkal, min­den városban és faluban, de még az országúton is nagy fel­tűnést keltett a fiatalok és idősebbek körében egyaránt. Ez nem is csoda, hiszen a cso­portos kirándulásnak ez a for­mája, különösen lányoknál, még egyedülálló és szokatlan Az általános érdeklődés és az egyes helyeken tapasztalt ba­rátságos fogadtatás azonban azt sejteti, hogy az úttörő példát a közeljövőben sokan fogják követni, s amelyik iskola csak teheti, hasonló, tanulással egybekötött nyári szórakozást igyekszik majd biztosítani diákjai számára. A hosszú, egyenként több mint kétezer kilométeres tú­rán a lányok derekasan meg­álltak a helyüket. Szívesen tűrték az apróbb kellemetlen­utánonként piros, kék és zöld, kétkerekű barátaikkal. Aztán elérkezett az oly na­gyon várt júliusi nap. Az első csoport tagjai útnak indulhat­tak. A letisztított, gondosan megvizsgált mopedek mellett ott álltak az utasok, az iskola hollós címerével díszített kék melegítőben,, izgatottan várták az indító szót. Még egy utolsó pillantás a gimnázium falaira, egy utolsó intés a körbenállő szülők és ismerősök felé, aztán már csak a tíz moped egyre halkuló berregése hallatszott. A szakkört irányító tanár és az igazgató nagy körültekintés­sel készítették elő a kiránduló csoportok útját. Előre biztosí­tották a szállásokat, megszer­vezték az étkeztetéseket, és számoltak az esetleg bekövet­kező kisebb-nagyobb motor- hibákkal, defektekkel is. Ezen a téren egyébként jóformán semmi fennakadás nem tör­tént, amiért külön köszönet il­leti a Finomszerelvénygyár vezetőségét, amely mindkét csoport kirándulásához szer­viz-kocsit biztosított. Az első túra részvevőinek útvonala a következő volt: Eger—Szolnok—Cegléd—Kecske­mét — Szeged — Hódmezővásár­hely — Békéscsaba — Debrecen— Nyíregyháza — Tokaj — Miskolc —Mezőkövesd — Eger. Hosszabb és fárasztóbb útra vállalkoztak az augusztusban induló máso­dik túra részvevői, akiknek ál­lomáshelyei így következtek egymás után: Eger —Cegléd — Kecskemét — Kalocsa — Pécs — Harkányfürdő — Kaposvár—Ti­hany — Balatonfüred — Veszp­rém — Székesfehérvár — Tata­bánya—Esztergom—Visegrád— Vác — Gyöngyös — Eger. Nem mindennapi teljesít- : ménnyel dicskedhetnek az egri i Szilágyi Erzsébet Leánygim- j názium motoros szakkörének ; tagjai. | Félévi lelkes, szorgalmas ; munka után vállalkoztak arra, 1 hogy csoportos utazás kereté- ; ben Berva-mopedekkel bejár- I jak hazánk legszebb, legkere- ; settebb tájait. A szakkör nyári j túrája eddig egyedülálló a kö- ; zépiskolák, különösen a leány- ; középiskolák történetében. \ Két országjáró csoport in- I dúlt el a nagy kirándulásra és I útjuk minden tekintetben ered- ! ményesnek, jól sikerültnek \ mondható, s ez elsősorban az • új célkitűzésekkel rendelkező \ politechnikai irányú oktatás- ; nak köszönhető. A gimnázium- ; ban a gyakorlati oktatás hiva- ítalosan csak az 1959/60-as fen- ! évben beiratkozott első osztá- í lyokban kezdődik meg, az el- : múlt évben működő szakkörök ; munkája úttörő kezdeménye- j zésnek is nevezhető. A főző-, | és cukrász szakkör mellett a ■ motoros szakkör tagjai dolgoz- ; tak a legnagyobb buzgalommal. I Vezetőjük, Antal József tanár, ; valamennyi lányt részletesen ’ megismertetett a kismotorok ; szerkezetével, a motorszerelés ! legapróbb részleteivel, az el- : mélea“ órákon pedig' mindany- inyian szorgalmasan tanulták a ! KRESZ szabályait. A kis csoport számára öröm- I ünnep volt az a nap, amikor az | Egri Finomszerelvénygyár te- ; herautója begördült az iskola ! udvarára a szebbnél szebb szí- | nekben pompázó tíz mopeddel. ■ Ezután megkezdődhettek a ter- | vezeti országjárás főpróbái, I persze egyelőre csak a kevés­■ bé forgalmas útszakaszokon. ' Motorberregés és benzinszag • töltötte be ettől kezdve az is- ! kolaudvart, könyékig olajos, ■ kipirult arcú és csillogó szemű ‘ lányok foglalatoskodtak del­a Tragédia felé, itt azonban meg kell jegyezni, amire me­gint csak Révai József utal, hogy Gorkijt nyilván azért ér­dekelte a Tragédia, mert ben­ne azt remélte, hogy az író túlment az ún. „fausti típu­son”. És jegyezzük itt meg azt is, hogy itthon is sokféle ér­deklődés, bírálat érte a művet pro és kontra egyaránt. A bí­rálók, kritikusok közül még az író életében a legjobban fogta meg a Tragédia problematiká­jának kérdését Erdélyi János haladó polgári filozófus, aki­vel a szerző ez ügyben levelet is váltott, s 1862. szeptember 13-án írt levelében például visszautasítja az Arany János- féle értelmezést, amely szerint jogos Madách pesszimizmusa (jegyezzük meg, hogy e pesz- szimizmus a fentebb vázolt ki­ábrándulással kapcsolatos), va-» lamint, ha van benne pesszi­mizmus — márpedig van —, iák­kor ez „nem Madáchtól, ha­nem Lucifertől származik”, akinek célja az, hogy „kétség­be ejtse Adámot” és az „em­beriséget”. Ebből viszont (Er­délyi nyomán) kikövetkeztet­hető, hogy akkor a mű inkább az „ördög komédiája”, mint­sem az ember tragédiája. „In­kább írtam legyen rossz Em­ber tragédiáját — írja Madách —. melyben nagy s szent esz­méket nem sikerült érvényre hoznom, mint jó Ördögi komé­diát, melyben azokat nevetsé­gessé tettem.” Ennek figye­lembevételével viszont érvé­nyessé válik (és itt megint csak Erdélyire kell hivatkoznunk) az, hogy a Tragédia „alapten­denciája” valóban pesszimista. ★ a mű vizsgálatakor kimu- tatható, hogy az első há­rom, ún. keret-színben a kö­vetkező két kérdés vetődik fel: 1. El tud e az ember sza­kadni mindenféle természet­feletti támasztól? 2. Ha igen, képes-e megállni helyét a földön; képes-e arra, hogy ezt a világot megismerje és irányítsa? E kérdésekre keresi a választ Ádám az „álom-jelenetekben”, az egyiptomi (XV.) színtől egé­szen az „eszkimó-világig”, amely színekben mindenütt csalódást érez, kivéve a IX. színt, amely a francia forrada­lom történetét mutatja be Ádám a forradalmi álomból ébredve, csodálattal néz visz- sza Párizsra: Mi nagyszerű kép tárul fel szememnek! Vak, aki isten szikráját nem érti, Ha vérrel és sárral volt is befenve. Mi óriás volt bűne és erénye És mindakettő mily bámulatos, Mert az erő nyomá rá bélyegét... Tehát csak álom volt, és vége van. De nem mindennek. Az eszmék erósbek A rossz anyagnál. Ezt ledöntheti Erőszak, az örökre élni fog ... Az utolsó (XV.) színben (amely megint csak a mitikus keret) Ádám visszatér az Űr­höz, s ezáltal a végkicsengés az lesz. hogy nem tud a termé­szetfölötti támasztól elszakad­ni, egyedül nem képes meg­állni helyét a földön. Miből fakadhat ez? Föltétlenül abból, hogy Madách — bár rendíthe­tetlenül küzdött magával — mégsem tudta végrehajtani a „világnézeti lázadást”, azt, hogy szakítson neveléséből fa­kadó idealista nézetével, hogy új világnézetet alakítson ki magának. Ez a megoldás tipi­kusan kompromisszumos ép­pen olyan kérdésekben, amely­ben annak semmi helye nincs, s most befejezésül szól- junk arról: miért tart­juk mggis Az ember tragédiá­ját nagy műnek, miért tartjuk Madách Imrét nagy írónak. Elsősorban azért, mert hű ma­radt 48—49 eszméjhez, még az elnyomatás legsötétebb éyei- ben is, sőt még akkor is, ami­kor a liberális 48-as nemesség kiegyezni készült a Habsbur­gokkal. Helytállása tükröződik nagy művében, a Tragédiában is, épp a (IX.) párizsi színben. De tükröződik még más is, és­pedig a kapitalizmus világából való kiábrándulás és „a kapi­talizmuson való túlhaladásnak, a kapitalizmus után kövfetkező új felé fordulásnak tenden­ciája is”. Lőkös István ilpspl 1959. október 4, vasárnap: 1957. A Szovjetunió fellőtte az első mesterséges holdat. 1669-ben halt meg Rijn Rembrandt holland festő és rézkarcoló. 1949. Magyarország felveszi a dio- lomáciái kapcsolatot a Kínai Nép- köztársasággal. 1864-ben halt meg Madách Imre író. 1959. október 5, hétfő: 1934. Spanyolországban megkez­dődött az általános sztrájk,, majd a fegyveres felkelés a fasiszta for­radalom ellen. Névnap ^ Ne feledjük. hétfőn: AURÉL kedden: BRUNO — HATVAN DARAB nö­vendékszarvasmarhát vásárol a nagytályai Viharsarok Ter­melőszövetkezet. Ugyanakkor 20 fehér hússertés kocát is vesznek a tsz tagjai a közel­jövőben. — ÁTADTÁK rendeltetésé­nek Átány községben az új kultúrházát. A község vezetői, iskolájának tanárai azon fára­doznak, hogy a 750 000 forintos költséggel épült kultúrház va­lójában a kultúra otthonává váljék. — MEZŐGAZDASÁGI ki­állítást rendeztek az elmúlt héten Kisnánán. A kiállítá­son részvevő gazdákat a leg­közelebbi tanácsülésen ju­talomban részesítik. — BEFEJEZTÉK a rizs ara­tását a kiskörei Üj Élet Tsz- ben. Teljes kapacitással folyik a csáp lés. Az aratási munka befejezése után megkezdték a cukorrépa ásását is. — A MÁTRAFÜREDI Pe­tőfi KISZ-szervezet szomba­ton ifjúsági gyűlést tartott, amelyen a nemzetközi hely­zetet, valamint a KlSZ-szer- vezet további feladatait be­szélték meg. — ÜJ HlD építését kezdik meg Pétervásárán az Orgona utcában. A hatvanezer forin­tos költséggel épülő betonhíd november második felében kerül átadásra. VÍZSZINTES: 1. Napjaink egyi fontos külföldi eseménye. 10. Az< nos magánhangzó. 11. Keni sze: szám. 12. Ei zúkszérv. 13. Jó szít van. 14. Mélyedés. 15. Antik ruhí darab. 17. Könyörög. 19. Értékje zés. 21. Borit. 23. Középkori lovai 25. Elmélet. 28. Virág része. 2 Folytonossági hiány. 29. Határo régen. 30. Gyors eső. 31. Déligyt mölcs. 34. Közel-keleti állam. 3’ Előjel. 38. Harap. 40. Régi hoss; mérték. 41. Verssor vége. 42. Te karmányt télire készít elő. 44. Ner szabad. 45. így vész el az ebb< szerzett jószág. 47. Kút része. 4i Ellentétes kötőszó, visszafelé. 5: Ékes menyasszony. 52. KRR. 51 Névtelen. Moxik EGRI VÖRÖS CSILLAG 4—5-én: Akiket a pacsirta elkísér EGRI BRÓDY 4—5-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 4—5-én: Kenyér, szerelem, féltékenyéé GYÖNGYÖSI PUSKIN 4—5-én: Sabella nagymama HATVANI VÖRÖS CSILLAG 4—5-én: Rosemarie HATVANI KOSSUTH 4—5-én: Ketten a nagyvárosiján FÜZESABONY 4—5-én: A dzsungel könyve HEVES 4- én: Ninas előadás 5- én: Egy halálraítélt megszökött 'nTörténelmi—családi hagyo- A mányokkal rendelkezi famíliából származott Madáct Imre, aki csak néhány hétté: később (1823. január 21-én) lát­ta meg a napvilágot, mint £ forradalom nagyszerű költője Petőfi Sándor. Ősei a XVII században éppúgy jelentős sze­mélyek, mint a felvilágosodás korában. Az egyik XVII. szá­zadi ős, Madách Gáspár pél­dául Rimay János személyes jó barátja, mi több, „költő­tanítványa” volt; nagyapja pe­dig szabadkőműves, a Marti- novics-per vádlottjainak védő­je. Az apa, Széchenyihez ha­sonlóan, az angol közgazdasági elméletek híve. E hagyományok 48 idején sem apadnak el, a család több tagja aktívan részt vesz a sza­badságharcban. Anyja „kato­na-nevelés” céljára szeretné sztregovai régi házukat fel­ajánlani; öccse, Károly, lelke­sedéssel számol be levélben a pesti forradalomról, Lamberg kivégzéséről, Kossuthról; Pál pedig (szintén távollevő Ma- dách-fiú) beáll a honvédsereg­be, részt vesz a téli hadjárat­ban, s fogadalmat tesz, bátran kijelentve: „legutolsó percig hazám pártját el nem ha­gyom”. A legfélszegebb, leggyengébb testalkatú Madách-fiú, Imre is igazán csak betegsége miatt maradt távol a harcoktól, hisz tanulmányait is kénytelen fél­behagyni. Ezek az élmények nem ma­radtak hatás nélkül a fiatal Madách életének, világnézeté­nek alakulására, kivált, ha hozzávesszük azt a szomorú tényt, hogy Erdélyből mene­külő nővérét, Máriát sebesült férjével és kisfiával együtt étonállók gyilkolták meg. Mindezen események, az események legapróbb mozza­natai rendkívül szövevényessé, bonyolulttá teszik az íré élet­pályáját, életművét egyaránt. Igaz, 48—49 eszméi mellett po­litikai síkon mindvégig kitar­tott, ami írásaiból, de főleg politikai szerepléséből Világo­san kiolvasható. A z Ausztriával való egyez­kedésről a következő­képpen nyilatkozik: „Egyez­kedni annyit tesz, mint köve­teléséből is engedni akarni, a mi követeléseink pedig éppen úgy nem lehetnek engedés tár­gyai, mint a lenni vagy nem lenni, mint az élet és halál.” Azonban mindezek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, amire Ré­vai József nemrég megjelent Madách-tanulmányában fel­hívja a figyelmet. Ez pedig az, hogy a múlt század ötvenes éveinek irodalmában „össze­vegyült a forradalomból való kiábrándulás és a szabadság- harc veresége, az abszolutiz­mus győzelme feletti elkesere­dés”. Madáchnál — mint mondja Révai tovább — „a ve­reség fölötti fájdalom” vegyült „magából a forradalomból va­ló kiábrándulással”. Ez a ki­ábrándulás a korban Madách­nál, helyesebben Az ember tra­gédiájában a legerősebb; „erő­sebb! mint akár Arany, akár Vörösmarty 50-es évekbeli köl­tészetében”. Ezt a kiábrándu­lást pedig föltétlenül a liberá­lis középnemesség kiábrándu­lása táplálja Madáchban, ti. az, hogy ez az osztály elindult a társadalmi átalakulás felé, de „a forradalmi konzekvencia előtt mégtorpant”. És mind­ezekhez hozzátehetjük még azt, hogy a 48—49-es európai forradalmak mind kudarcba fulladtak, és ez mind csak mintegy „fokozta és aláhúzta” Madách kiábrándultságát. ★ F étségtelen, hogy Madách- " nak legjelentősebb, leg­többet emlegetett műve Az ember tragédiája, amely, mon­danom sem kell, hogy Európa- szerte ismert irodalmi alkotás; lefordították csaknem minden jelentősebb európai nyelvre, Megjelent német, angol, fran­cia, román, lengyel, szerb, szlo­vén, bolgár, sőt még eszperan­tó fordításban is. Az oroszok közül maga Gorkij fordult rendkívül nagy érdeklődéssel

Next

/
Thumbnails
Contents