Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

4 N E P 0 J s A G 1955. október 9#., p-e-ntek Radnóti Miklós (1909 1944) O ..Híred jövő, lialaí korokon vonul át égi fényeknél fé­nyese bben4’. | íven éves s iéisz.ubacluki- sunk utáni irodalmunk kiemelkedő alakja lenne, ... hu élne, de tizenöt éve hallgat. Az agyongyötört költőt befogadta a föld,, a számára oly drága anyaföld. Ősszel ment el közülünk. A fák levelei november-színnek voltak és az egész természet búcsút integetett a nyárnak- Az ország nyugati határához közel, Abda község mellett, egy nagy csoport halálraítélt dol­gozik. Sirt ásnak. A sajátjukat. S aztán elhangzik a vezényszó. Ö is ott áll a gyilkos fegyverek elölt, míg a fasiszták golyója ki nem oltja életét. Beállt a tél... Halál az élethez, tél a tavasz­hoz még sohasem volt oly kö­zel Magyarországon, mint 1944-ben. A kivégzőosztagok lövésének hangja egybeolvadt a felszabadító csapatok fegyve­reinek szavával. A jeltelen tö­megsírok fölött megjelentek a vörös zászlót vivő, szabadságot, életet hozó szovjet csapatok. Radnóti ezt már nem élhette meg. Művei azonban felszaba­dulásunktól kezdve itt vannak közöttünk, eleven életet élnek s nagy felkiáltójelként állnak elénk, figyelmeztetve a múltra, emlékezteivé a költőm "i em­ber maradt az embertelenség­ben. Korát Radnóti így jellemez­te: „Oly korban éltem én e földön mikor ki szót emelt, az bújhatott, s rághatta szégyenében ökleit, — az ország — megvadult s egy nagy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen,.. Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, » az asszony boldog von, lia elvetélt. az élű Irigylé a férges slri holtat, m(g habzott asztalán a sűrű méregoldat... Egy haláltáncát járó társada­lom képe vetődik elénk ebből a néhány sorból. Fasiszta bar­bárság, .'«lemberteienedés, má­nak élés, az igaz és művészi el­vetése volt e kornak leginkább jellemzője. Radnóti is azt val­lotta, amit Babits: „Vétkesek közt cinkos, aki néma”. Költé­szete egyetlen nagy tiltakozás a fasizmus terrorja, a perc- emberkék dáridója ellen. Rövid életét az ember és a művészet szolgálatába állította. Budapesten született 1909- ' ben. Igen hamar megízleli az árvák kenyerét. ,,Éjfélre s/.ült anyám, hajnalra, meghalt, elvitte a láz;,.. Apámat éjjel elvitte egyszer a kórházi ágyról, szájtátó orvosok közül a gond .. [ehéz az út. mit már fia­talon is járnia kell. Csupa megvalósulatlan vágy és terv a fiatal Radnóti. Költői hajlamú, de nevelőapja gya­korlati pályát jelöl ki számára. Középiskolái elvégzése után származása miatt csak külföl­dön tanulhat tovább. Prágában hamar kapcsolatot talái a munkásmozgalommal. Jó isko­la ez számára, amelynek ta­pasztalatait később itthon hasz­nosítja. A szegedi egyetemnek lesz bölcsészhallgatója, majd egyik alapítója és harcos tagja a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának, amely maga köré tömörítetté a haladó fia­tal írókat, költőket, művésze­ket. tudósokat. Bejárják Sze­ged tanyavilágát., tanulmányoz­zák a parasztság életét, feleme­lik tiltakozó szavukat az elnyo­mó rendszer ellen, tanulmányo­kat, versköteteket adnak ki. Itt jelenik meg Radnótinak is több tanulmánya. Jóllehet. Horger Antal úr nem tanácsolta őt is el az egye­temre1 tanári katedra azonban nem jutott számára. Radnóti József Attilához hasonlóan. „nem középiskolás fokon” taní­totta népét. Nyomorgás volt osztályrésze. Alkalmi munkák­ból tengette életét. Fordított és verseket írt sokszor kényszer­ből. hogy meglegyen a minden­napi. 1930-ban jelent meg első verskötete (Pogány köszöntő), amelynek költője még az „iz­musok” útját járja. Kortársai az öncélú „tiszta költészet* baj­nokai. Radnóti azonban hamar kieme1k°cliir kortársa; közü1 egyszerű formával, világos, ha­tározott mondanivalóval. Még * következő — egy évvel cé­,N< sóbb megjelenő — kötete (Üj- módi pásztorok éneke) is ma­gán viseli a formabontás je­gyeit, de javára legyen írva, kötetét az ügyészség elkobozza. A költő „megtanulta, shogy fegyver s szerszám a toll, s ugyancsak nyaktörő az, ha mél­tón peng a lant...” Következő kötetei "egyre ha­tározottabb tiltakozások az el­lenforradalmi rendszer ellen. S ahogyan erőteijesedik, egyér­telművé válik verseinek tartal­ma, úgy fejlődik művészi ki­fejezőkészsége is. Az új .szocia­lista tartalomhoz megtalálja a megfelelő nemzeti formát. Lá­badozó szél (1933), Üjhoid (1935) . Járkálj csak halálraítélt (1936) , majd a Meredek út (1938) című köteteiben egye­nes vonalú fejlődés , mutatható ki. József Attila mellett . új proietárköltő jelentkezéséről beszélhetünk. Számos rokonvo- nása van költészetüknek: hűen ábrázolják a népet, a nép élen­járó harcosait, az illegalitásban élő forradalmárokat. Mindket­ten világosan látják, hogy né­pünk problémái azonosak más népekével, (Férfi r.apíó-c'kius) A költő szíve együtt dobban a világ valamennyi elnyomottjáé- vál. S a kilátástalan, egyre in­kább íasizálódó világban Rad­nóti optimizmusa élesztgeti a lankadó szíveket, erősíti . sza­badságvágyukat, a jobb jövő­ért vívott harcot. Biztatja a függetlenségért küzdő kínai né­pet, testvériséget vállal John Love-val, a jneglincselt néger költővel s a polgárháború véré­ben fürdő spanyol népnek dia­dalt ígér. őzben költői hangja is megváltozik. A lágyan zengő lírikusból harcos ke- ménj’ségű forradalmár lett, a csendes szemlélőből agitátor. A természeti és szerelmi költésze­tét is áthatja forradalmisága. A fasizmus fölött diadalmaskodó szabadságot pl. a következő ter­mészeti képbe sűríti: ..Mert fagy készül itt, utána hull a hű maid, s alákerül kegyetlen a földi mozgalom, de bujdos ott s egy hajnalon az új fű kidugja tőrét.. badságot. eletet hozo vörös hadsereg. A fasiszták is érez­ték ezt a közelséget, ezért haj­tották' át „erőltetett menetben” a bori haláltábor lakóit ma­gyar földre, hogy innen továb­bítsák azután, akiket még tud­nak — Németországba. A költő az iszonyatos pusztulást látja, de a békéről ír. körötte a vad embertelenség és ő a hitvesé­hez küld finom hangú lírai le­velet. Óriási ellentét tátong a finom verssorok, a gyönyörű metszetű képek és a helyek között, ahol e versek születtek. A lírikusból azonban olykor korának hiteles krónikása lesz. Beszámol a látottakról, az ag- resszorok szörnyű öldöklésé­ről: „Falhoz verdesik itt is. amott is a pötty csecsemőket, fáklya j a templom tornya, kemence a j ház, a lakója megsül benne, a j gyártelepek fölszállnak a füst- ] ben. Égő néppel az utca rohan, j majd .búgva elájul, s fortyan a i bomba nagy ágya, kiröppen a j súlyos ereszték, csupán azért, J hogy öljenek, elvetemülten és j gyáván gyilkoljanak, szertehe­vernek a holtak a város te­rein ...” tábor i • néptele- nebb lesz, az ország­úton mind kevesebb halálra­ítélt. halad. A költő, még von­szolja testét és szinte élete utolsó percéig alkot. Egyik versében társa halálát írja meg: „Mcllézuíiantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, lia pattan, Tarkólövés. — így végzed hát te is, — súgtam magamnak. — csak feküdj nyugodtan Halált virágzik most a türelem. — Der springt noch auf, — hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen”. S ahogy leírta a költő társa halálát, úgy végezte ő is. Ha­zája földjén idegen gyilkosok fegyvere által halt mártírha­lált. „Nem menekült. Meghalt. Igaz is, hova futhat a költő?” 1949-ben tárták fel az abdai tömegsírt s találták meg Rad­nóti viharkabátját, benne egy kis noteszt, három nyelvű fel­írással: „Ez a jegyzökönyvecs- ke Radnóti Miklós magyar köl­tő verseit tartalmazza.” E sír- szagú kis füzet őrizte meg szá­munkra a költő legnagyobb al­kotásait, élete- utolsó útjáról szóló szomorú krónikát. A kkor halt meg, amikor “ szabadságunk született. Pelszabadult népünk kegyelet­tel adózik nagy mártírja előtt. Nagy Andor, a TIT tagja lí)59. október 30, pernek; iS5ó\ A Szovjetunió kormányának I nyilatkozata a Szovjetunió és a | többi szocialista állam közötti ba- ! rútság és együttműködés tovább-j fejlesztéséről. 1920-ban alakult meg Ausztrália | Kommunista Pártja. 1919-ben megalakult Mexikó- Komniimista Pártja. xy Névnap v ; feledjük: szombaton I AKKAfe A szakasza a II. világháború ki­törésével kezdődik. Az impe­rialista-fasiszta háborúban még sokkal inkább előtérbe kerül a terror, az embertelenség. Radnóti Miklós életútja a mu n katá borokba vezet. Mun- fcatáborokba, amelyek „mozgó vesztőhelyek” és ,.testet-lelket ölő kegyetlen rabszolgaságot” jelentenek. A költő kitart, bár látja jövőjét: „írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint ott az a tölgy él; tudja, Idvágják, s rajta fehérük bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap már a favágó, — várja, de addig is új levelet hajt.” Verseiben egyre többet sze­repel a halál rémítő képe. Kö­zeledni látja a végét, költésze­te mégsem válik pesszimistává. Dolgozik, ír szakadatlan, „új levelet hajt”. Hazaszeretet, bé­kevágj7, szerelem kap hangot költészetében. A költő Radnóti fölemelt fővel jár é: tervezgeti jövőjét, míg az ember roska­dozik a kíméletlen élet súlya alatt. A hitlerizmus magjTar meg­szállottái sárga csillaggal bé­lyegzik meg. Fáj neki a meg­különböztetés. Még az utcát sem járja. Verseket ír, Shakes­peare Vízkeresztjét fordítja s egyszer bekopogtatnak hozzá a halólbaszóló behívóval. Nem a frontra viszik, rosszabb helyre annál. Jugoszláv bá­nyákban végez kényszermun­kát. Költészetének ekkor kez­dődik -meg harmadik, s egyben utolsó szakasza. A rettenetes testi-lelki szenvedés, a halál közelsége, mintegy csiszolói költészetének. A test sovány, beteg, kész a halálra, de a lé­lek még mindig remél. Boldo­gan gondol otthonára, szerető feleségére, aggódik hazája sor­sán, tiltakozik a fasizmus el­len. S ez az éltetője. Mennyire örülhetett társaival, amikor hallotta, hogy „Bulgáriából vastag, vad ágyúszó gurul Már közel volt honájuk a star fent — BEFEJEZTÉK az őszi gabonafélék csávázását a He­ves megyei Növényvédő Át­ló mis dolgozói. Köz”) 90 o vagon gabonát csáváztak, fő­leg termelőszövetkezetek ré­szére. — NAGY TELJESÍTMÉNYŰ vízszivattyúk mentesítik az ecsédi külszíni fejtést a fel­törő talajvíztől. A levezető árkokban és a gyűjtő meden­cékben elhelyezett szivattyúk sikerrel dolgoznak. —- PONTRENDSZERRE tértek át a kongresszusi ver­seny értékelésénél a gyön­gyösi Szerszám- és Készülék- gyárban. A verseny győztes j brigádja 1500 forint jutalmat} kap a havi értékelésnél. — A LIGNIT minőségét több | mint két százalékkal javították a gyöngyösi XII. akna bánya-1 szai. Ezzel a harmadik ne­gyedévben több millió forint \ eredményjavulást értek el. — K( i ERBEN, a szabad- egyetem lélektani tagozatán „A megismerés, mint lélek­tani folyamat” címmel elő­adást tart dr. Bérén ez János, főiskolai tanszékvezető, ma délután 5 órai kezdettel a fő­iskola II. emelet 78. számú termében. — AZ ÉM. HEVES megyei Állami Építőipari Vállalatnál sok fiatal dolgozik, akiket két KISZ-alapszervezet fog össze. A fiatalok nevelésére igen nagy gondot fordít a vállalat vezető­sége és pártszervezete: külön­féle politikai tanfolyamokat indítanak számukra. — 116 000 HOLDON szán­tottak eddig megyénkben a gépállomások traktorosai. Jól halad a vetőszántás, ezt a munkát 70 ezer holdon, a tervezett terület 80 százalé­kán fejezték be. Pereg a film, pe­reg, s kibontako­zik előttünk a konfliktus: a he­lyes kis frusliának nem tetszik a réz- tányérokkal, meg egyéb hasznos in­gósággal (és tekin­télyes pocakkal) rendelkező udvar­ló, inkább egy éhenkórász bicik­listával szórako­zik, aki melléke­sen egyetemre is jár. A mama, eré­lyesen közbelép, no, mi lesz ebből... Az előttem ülő kö­zépkorú férfi né­zőtársamnak, ágy látszik, halasztha­tatlanul fontos kö­zölni valója tá­madt. mert egé­szen közel hajol feleségéhez, s va­lamit suttog a fü­lébe. Nézd, öre­gem, te is voltál fiatal — nyugtatom meg magam, s tel­jes törzzsel ötven- centis eltolódást hajtok végre a má­sik oldalra, eddig ugyanis a kettejük feje közötti résen I néző tv re if figyeltem a cse­lekményt. Nos, ki- áerül-e vajon, hogy gyereke van a főszereplőnek... Már majdnem ki­derül, amikor film helyett egy fej van előttem. Kicsit kezdek dü­hös lenni, lehet, hogy azért is vé­lem olyan nagy­nak. ezt a fejei, egy valami azon­ban holtbiztos: semmit se latok tőle. Miközben visszafoglalom eredeti helyzete­mel. apró kár­öröm-félét érzek: ejha, eddig tartott a nagy felbuzdu­lás? Hát nem. Alig gyönyörködöm pár pillanatig a zavar­talan kilátásban, az én drágalátos nézőtársamnak ha­laszthatatlan fon­tosságú mondani­valója támad. Szép, szép a házastársi ragaszkodás, gon­dolom magamban, de ami sok, az sok. Átlendülök újra a másik oldalra. Azt a romantikus ... hát ez az alak té­vedésben él: úgy hiszi, hogy a gyé­ren őszülő hajszá­laiban való gyö- nyörködés kedvé­ért váltottam je­gyet ide, az erkély­re. Megint kezdi... Ha el akarom ke­rülni az idegsok­kot — márpedig el akarom —, akkor itt az ideje, hogy finoman, feltűnés nélkül figyelmez­tessem. legyen oly szíves és maradjon egy helyben. Mér óvatosan nyúlok a válla felé, már szólásra nyitom e. számat. amikor hátulról gyengé­den oldaibavág valaki, s csöppet sem diszkrét han­gon dübörgi a fü­lembe: — Besózták ma­gát, fiatalember? Ne fészkelődjék annyit, mint egy tojógalamb, elvég­re nem egyedül van a moziban! TUZA ISTVÁN Több áeii a dolgozóknak naojubli jövedelem a szövetkezetnek A termelőszövetkezetek már must ezekben a napokban ér­tékelik, hogyan állnak az éves áruértékesítés! terveik teljesí­tésével, A gyöngyösi járásban xt. EGRI VÖRÖS CSILLAG A nyomorultak (I—II. rész) (szélesvásznú) EGRI BRODY A szülői ház GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bolond április GYÖNGYÖSI PUSKIN Rakéta támaszpont HATVANT. VÖRÖS CSILLAG Rendkívüli történet, (1—II. rész) j HATVANI KOSSUTH AZ utolsó felvonás FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVÁSARA Nincs előadás - • MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: November 1-én délelőtt 11 óra­kor matiné: .Mexikói November 1-én délután 5 és 7 órai kezdettel: Félkegyelmű (I.) Egerben este */2 8 órakor: Nyugtalan boldogság (Vörösmarty-bérlet) 00C00C00CX)CK3CCO0C00CC0C00C.X^CO0C0D00C'000-. máris szép eredményekről szá­molhatnak be ezen a téren, noha még a szőlő, illetve a bor értékesítése jórészt hátra vám A tervek szerint a gyöngyösi járásban 12 millió forint a ter­melőszövetkezetek áruértéke­sítési terve, eddig ebből 10 milliót teljesítetteli. Kimagasló eredményeket ért el az atkári Kossuth, ahol 197, a vámos- györki Haladás, ahol 170. nagyrédei Kossuth, ahol 169^ detk; Szabadság, ahol 165 vécsi Rákóczi Tsz, ahol« százalékra teljesítették eddig is az egész évre ' termelési tervet. ClUlYCUi a j nos- jf 70 a 169, a 5 mr zr Beszelő esin I A St. Lousri állati: régiben 1500 dollárén súrolta „a világ egyetu szelő csimpánzát’.' \ A csimpánz, „akit?’ Misit Meke-nak hívnak, saját nevét ugyan nem tudja kiejteni, de ki tudja mondani a „nem” és a „mama” szavakat. Ápolója tanította erre a szókincsre, megfelelő helyzetben tartva « majom száját, míg meg nem tanulta a kívánt szavakat. Mis-; tér Meke egyébként tud tán­colni, görkorcsolyázni, bicilo- lizni és le tudja írni nevének első két betűjét. t e s 2ZOOOOOCOOOOOOCO; Egy falu művelődési terveiről, ami több lehet, de kevesebb nem lyi adottságokat ügyelve ter­veztek. Tófalu kis község, mindösz- sze ezer lakója van, de mint­ha róluk írta volna Ady .End­re: „Éhe a szórjak, éhe a szép­nek, hajt titeket“. Az ismeret- terjesztő előadásuknak, a mo­zinak, a színielőadás nak min­dig megvolt a közönsége, a legnagyobb dologidőben is el­mentek a Művelődési Házba az emberek. Kovács Emil, a művelődési otthon pedagógus igazgatója mondta, hogy a ter­vek készítésénél egyetlen szempont érvényesül és még gazdasági okokból sem enged­tek ebből, mert a népművelés munkájában nincs helye sem­milyen megalkuvásnak. Körülbelül 20—25 színjátszó­ra számíthatnak. Ez a kis gár­da nagy lelkesedéssel, tehet­ségesen és igen szívesen ját­szik, azonban erejükből nem futja nagy monumentális szín­házi előadásra. Nem is lesz az idén még háromfelvonásos mű sem a művelődési otthon szín­padán. Egyfelvonásosokat ját­szanak, de valamennyi színda­rab a mai élettel, a mai prob­lémákkal foglalkozik majd. A feladatuknak így fognak meg­felelni a színjátszó csoport tagjai ÖSSZESEN kilenc ismeret- terjesztő előadást tartanak az év folyamán. Valamennyi elő­adáshoz filmet is hoznak, ve­títéssel kapcsolják össze. Meg­ismertetik az emberekkel a világmindenség „csodáit”. Tó­falun elmondják majd, hogy nincs messze az idő, mikor a Holdba utazik az ember, be­szélnek a babonákról, a cso­dákról, és lesz előadás a gyer­mekvédelemről, az ifjak egész­séges életéről is, sőt a gyü­mölcsfák gondozásáról is. Tófalu népének egy része már a közös gazdálkodás útjá­ra lépett, termelőszövetkezet­ben dolgozik. A művelődési terv készítői a termelőszövetkezeti tagokra is gondoltak; munkaegység-szá­mító tanfolyamot rendeznek számukra november 15-től. Ám a lányok és asszonyok ré­szére is indul egy tanfolyam, a tél folyamán kézimunkázni tanulnak. Ezeken az összejö­veteleken időnként előadáso­kat tartanak, meghívják majd Bódi Gábort, uz 1919-es vörös­katonát, mondja el a régi har­cos emlékeit Időnként meg­hívják e legényeket is, hogy kellemesen teljék az este. Mondtuk már, hogy Tófalu népének csak egy kis része az, amelyik a szocialista gazdál­kodás útját választotta'. Az emberek jó része nem ismeri még a mezőgazdasági nagy­üzemet, éppen ezért csoporto­san ellátogatnál! majd Kiskö­rére; megnézik, hogyan - .tör­ténik a rizstermelés, az igazi szocialista gazdálkodás. De el­látogatnak Egerbe is — benne van a tervben —, színházba mennek, s megnézik a város nevezetességeit. Lesznek táncmulatságok és nagy ünnepségek, valamennyi­re már jó előre készülnek. Nagy gondot fordítanak a könyvtár fejlesztésére. Az egész terv a közösség, a kollektíva erejére épült. A rendezők mindig a KISZ-szervezet, a Nőtanács, a Tűzoltó Egyesü­let, az iskola, a művelődési ház vezetői lesznek. A bevé­telből mindenki egyformán ré­szesül és tíz százalékát min* den szert' köteles a bönyvtáí fejlesztésére adni. Négy alka­lommal tartanak majd könyv­ismertetést is. ENNYI RÖVIDEN a terven? lénj'ege, amiről azt mondják a helyi vezetők, hogy csak több lehet, de kevesebb semmi - ■set- re sem. Egy pillanatra sem rugaszkodtak el a valóság ta­lajáról, minden terv megfelel a lehetőségeknek ess a megva iósitásának sem lehet semmi­lyen akadálya — ^ — TÓFALUBAN elkészítették :gy esztendőre a kulturális érvét, papírra vetették az el­képzeléseiket, a művelődés rányelveit. A Művelődésügyi Minisztériumban átolvasták a ,erveket és egy televíziós ké- izüléket küldenek a község­iek ajándékba. De nemcsak a ninisztériuír.ban és hivatalok- >an olvassák Tófalu népmű­velési munkájának egyéves irogramját, hanem elkérték a szomszéd községek is, nézege- ;ik, tanulmányozzak, a példát akarják követni. Nem is ma- •adt Tófaluban a tervből csak ügyetlen példány, a művelődé- »i ház igazgatójánál. A bevezetés összefoglalja a érv készítésének irányelveit: Kulturális tevékenységünknek i nevelést kell szolgálnia első- jorban. Az emberek gondolko­dásmódját kell megváltoztat­nunk. segíteni kell őket, báto­rítani, hogy átlépjenek az új, i szocialista útra. Tovább kell vinnünk a kultúrforradalrriat, amelynek feladata, hogy meg- jzüntesse, fokozatosan felszá­molja a falu és a város közöt­ti lényeges különbséget. Az if­júságot akarjuk nevelni, akik tudnak lelkesedni a szépért, a jóért, a nemesért, s akik sze­retik a munkát, akik a fizikai tevékenységet egyenrangúnak tekintik a szellemi munkával. A TERVEKET valóban a be­vezetés szellemében készítet­ték eb A falu pedagógusai, ve­zetői, körültekintően, minden lehetőséget számbavéve, a he-

Next

/
Thumbnails
Contents