Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
1059. október 30., péntek NÉPI J s Őszi munkák idején a Detki Gépállomáson (Tudósítónktól.) Vetni, vetni, vetni! Ezt a jelszót napokkal ezelőtt hallottam Karácson dón, Nagyfüge- den, Ludason. Ugyanezt mondták a Detki Gépállomáson is, amikor ott jártam. Hogy menynyire vált valóra ez a jelszó, mindennél jobban bizonyítja a gépállomás körzete. Boza Ernő elvtársat jó néhány kimutatás között találtam az irodában. A fiataligazgatónak úgyszólván se éjjele, se nappala nincs mostanában. Jön, megy, intézkedik, utasít, ahogy éppen a helyzet megkívánja. És ezek a napok mindig megteremtik a maguk kívánalmát, aminek rendszerint az a vége, hogy Boza elvtárs éjfélkor kerül ágyba, de hajnalkor újra talpon van, hogy ott folytassa, ahol abbahagyta. Majd pihenünk, ha esik az eső A gépállomás udvara egyébként olyan árva, mint az a ház, ahonnan az imént hur- colkodtak el. Csendesek a műhelyek, gépszínek, irodák. A környező községek határa azonban annál forgalmasabb, 63 traktor zúg a földeken. A traktorosok váltott műszakban dolgoznak és még ünnepnapjaikon is gépeiken ülnek. Ennek eredményeként október húszadikára az őszi munka kétharmada lett elvégezve, ami pedig még hátra van, november 7 tiszteletére be lesz fejezve. Persze, addig még sok munkát kell elvégezni, hiszen a hat szövetkezeti községben annyi tennivaló jelentkezett, hogy igencsak talpon kell lenni a gépállomás minden dolgozójának. Ök azt vallják, hogy ráérnek majd pihenni, ha esik az eső. Az eddigi eredmények azt mutatták, hogy a szövetkezetekkel karöltve képesek a munkát határidőre befejezni. Halmajugnán, Detken és Ludason igyekeztek a betakarítással és ez olyan előnyt jelentett, hogy a hét végére minden szem gabonájuk a földbe kerül. Nagyfügeden, Karácsondon viszont kissé megkésett a betakarítás és ez késleltette a szántás-vetés megkezdését. Az említett községek jó eredménye azonban lehetővé tette a gépek nagyobb arányú átcsoportosítását, ami azt jelenti, hogy Nagy- íügeden 24, Karácsondon pedig 18 gép dolgozik. , Minden erővel segilik a termelő- szövetkezeteket Vetőszántás, tárcsázás, fogasolás, műtrágyaszórás, vetés, silózás, mélyszántás — mindmind olyan munka, amit idejében kell elvégezni. A Detki Gépállomáson úgy vették számba az erőket, hogy mindenre legyen idő. A száraz időjárás következtében kétszer is kell a talajt tárcsázni, a gépe<k is könnyebben rongálódták, mégsem volt még különösebb fennakadás. A bri- gádszerelők szinte kint élnek a földeken és ha a szükség úgy kívánja, kimennek a műhelymunkások is, hogy segítsenek ahol kell. Ha ez nem így lenne, nem feketéline a 4000 holdas detki, a 3000 holdas ludasi. az 5000 holdas fü- gedi és a 3000 holdas halmaj- ugrai határ. A munkákkal persze még jobban állnának, ha a két Sz —80-as üzemképes volna. Ezeknek a nagyszerű erőgépeknek érbhetelen módon nincs meg az alkatrész utánpótlása és ezeknek a következménye. hogy többet állnak, mint dolgoznak. Boza elvtárs azonban úgy ellensúlyozta a kiesést, hogy kölcsönkérte a Gyöngyösi Növényvédő^ Állomás négy Zetorját a vetés idejére. Ezek a Zetorok Nagyfügeden és Karácsondon dolgoznak és az eddigi tapasztalatok szerint vezetőik jól megállják a heljúiket. Hogy néhány számadattal is jellemezzük a teljesítményt, a gépállomás terve 43 ezer normálhold. Ezt a tervet a kongresszus tiszteletére, november 7-re nemcsak befejezik, de 3600 normálholddál túl is fogják szárnyalni. Nem fordult még élő a gépállomás fennállása óta, hogy dekádonként 4200 normálholdat teljesítsenek, mert az örökös házalások rengeteg munkakiesést eredményeztek. Most viszont a 150—200 holdas táblákon a teljesítmények sokaiénak szinte hihetetlenül hangzanak. A traktaristáK keresete 3—5000 forint között mozog havonként. Van olyan traktoros is, mint például Csorba Béla, akinek az e havi keresete el fogja érni a 8000 forintot. Nyíl-1- vánvaló, hogy mindezek a tényezős: kedvezően befolyásolják a teljesítményeket éppen úgy, mint az emberekről való »Vérünket a szabadságért" A romantikus Mexikóban még mindig mindennapos dolog, hogy emberek vérüket adják a szabadságért. Közelebbről megnézve, persze kevésbé romantikusan fest a dolog: a Mexikó City-i börtönben az a szokás, hogy a véradásra jelentkező raboknak mididen liter vérért egyhavi börtönbüntetést engednek el. A vért jó pénzért eladják az Egyesült Államoknak. Az akciónak nagy sikere van — a foglyok hétről hétre sorbaállnak, hogy vérükön megválthassák szabadságukat. más irányú gondoskodás. A Detki Gépállomáson nem dátum, hanem az időjárás alakulása szerint adták ki a vat- taruháüat. A dolgozókat úgy osztották be, hogy közel legyenek az otthonukhoz és így naponta hozzájutottak meleg ételhez. Akinél ez mégsem lehetséges, azok számára brigádszállást létesítettek és kétnaponként hazaviszik őket, hogy megfelelően tudjanak tisztálkodni, Egyszóval minden olyan bürokratikus vonást kiiktattak a vezetők, amelyek fékjei lehetnének a tervek teljesítésének. A brigádvezetők és a tsz-einökök kapcsolata Itt bizony még akad javítanivaló. Antal Lajos, a detki brigád vezetője, minden reggel részt vesz az „eligazításnál” és napközben is megbeszélik az elnökkel a teendőket. Itt nincs is szükség arra, hogy a tsz-elnök Irányítsa maga a gépeket, mert ezt elvégzi a brigádvézető, mégpedig úgy, hogy az ellen soha nincs kifogása a szövetkezetnek. Más brigádvezető viszont éppen a fordítottját teszi. A tsz-elnökök szabják meg a különböző munkafázisokat, ők szólnak a brigádvezetőknek, ha valamelyik táblán befejeződött a munka, ami helytelen, mert egyrészt ez nem a tsz-elnök feladata, másrészt a tsz-elnök fizikailag képtelen erre és az ilyen munka előbb- utóbb kapkodóvá, tervszerűtlenné válik. Azért vannak a brigádvezetők, hogy irányító és szervező feladataikat maradéktalanul lássák el anélkül, hegy erre naponként utasítást várnának. A tavalyi nadrágszí .(-parcellák helyett összefüggő táblákon dolgoznak, nem kell annyit lótni-futni, jobban a kezükben tudják tartani brigádjukat és ez szükségszerűen jobb eredményeket hoz, aminek nemcsak a tsz, de á brigád is nagyobb hasznát veszi. tkokra került o „Véres kéé" egyik ujja Egész Nyugat-Európát izgalomba hozta az esztendő folyamán azoknak a terrorcselekményeknek a sokasága, amelyet egy „Véres kéz” elnevezésű csoportnak tulajdonított a közvélemény. Lapunk egyik számában is megjelent egy cikk arról, hogy miként dolgozott ez a banda, s miként semmisített meg fizikailag több olyan nyugatnémet kereskedőt, akik az algériai felszabadító mozgalomnak fegyvereket szállítottak. A „Véres kéz” tagjai azonban olyan jól konspiráltak a legutóbbi időkig, hogy az ez ügyben amúgy sem szorgalmas francia rendőrség és nyomozóhatóság semmiképpen nem jutott nyomukba. A közvélemény igazsága és feltevése azonban ennek ellenére is beigazolódott. A francia—belga határon utazott keresztül gépkocsijával és két társával Jean Berthommier, a fasiszta poujeadista párt volt képviselője, akinek autójában a vámtisztek pokolgépet találtak. A szokásos kifogások, miszerint a csomagot úgy találta és nem tudja, mi van benne, nem nyugtatták meg a belga hatóságot, s a nyomozás és a további vallatás során Jean Berthommier beismerte, hogy az algériai antifasiszta front egyik Belgiumban élő vezetője ellen akartak merényletet elkövetni. A lakásán végzett házkutatás során valóságos arzenált találtak, s az is kiderült, hogy a hírhedt „Véres kéz” egyik ujja akadt hurokra. Lehetséges, hogy a francia bíróság rájuk olvassa a nyugatnémet kereskedők, Kaita Asen Nyugat-Németországban tevékenykedő algériai, ügyvéd, több párizsi gyilkosság és két hajó elsüllyesztésének vádját, de ahogy a De Gaulle-i igazságszolgáltatást és annak algériai érdekeltségét ismerjük, úgy gondoltuk, hogy a „Véres kéz” többi ujjai ezután sem maradnak tétlen. Telj es gőzzel (Folytatás az 1. oldalrőt) A pályafenntartók gondoskodnak arról, hogy teljes sebességgel roboghassanak a szerelvények. Képünk a Heidrieh- brigádot mutatja be munka közben. Naponta 400 szerelvény fut keresztül a hatvani állomáson. Egy félóra sem telik el a nap 34 órájából, hogy ne érkezne, ne indulna, vagy ne robo i a át szerelvén fci lom non. ri nag .vet egy f nyitója G á l Lajos forgalmi szolgálattevő, ö kezeli a biztosító berendezéseit, s percenként adja ki utasításait az asztalnál levő hat telefon, egyikén. Amikor szolgálatban van, ő a felelős a rendért, zavartalan és balesetmentes közlekedésért. A nagy üzlet reményében... Párizs, Place de la Madeleine, Cook utazási iroda. Kissé feszélyezetten odamegyek az egyik tisztviselőhöz: — Bocsánat, uram, a holdutazás iránt hol lehet érdeklődni ? Arcán a mosoly árnyéka sem jelenik meg. — Első emelet, Monsieur Pinguet irodája. Gyerünk! Már valamivel közelebb jutottam a Holdhoz. — Tessék! Hold-utazás? Igen. már foglalkozunk vele, mint külföldi szolgálat... Nem, nem álmodom. Az ablakon át látom, hogy egy MlilnlÜli.lllllllllltlfl'llji l i: l l i I i Mii I I I I I ■ i I lllilll i!;i'ii;iiiiiii|i:iiiiMi;'i.;iiiiiii!ii"l!!liiiiiii!llili!liilíilri;ii’ rendőr bírság-cédulát ragaszt a szélvédőmre, annak bizonyságául, hogy nagyon is a Földön vagyok. — Kíván feliratkozni? Kissé nehezen, de kimondom a boldogító „igen”-t. — Nos, akkor parancsoljon, ime, a feltételek: 135 000 frank előleg; ezt visszakaphatja egy év múlva, ha letesz a tervéről... — Es a teljes ár? — A teljes ár induláskor fizetendő: '16 millió frank. Az elsőosztályú repülőgépjáratok díjszabása szerint számítjuk az árakat; a turista-rakéta egyébül !iiiiiiiniiiiiiiiii!iiiii:iiiiiiiiiiiiiiiiiii|jiiiini«iiii,i Megifjodik a hatvani dreg malom Az ország legkorszerűbb kísérleti malmát építik megyénkben HATVAN az építkezések városa. Bárhova néz, bárhova megy az ember, mindenütt pirosló téglafalak emelkednek a magasba és a munka zaja veri fel a városka csendjét. Még alig két hónapja, hogy átadták a lakóknak a harmincnégy új lakást, s máris épül a másik hetvenkettő, a város másik pontján pedig a honvédség építkezik és szintén lakások félig kész falai emelkednek egyre magasabbra. A hatvani tsz-ek sem maradtak alul az építkezésben és egymás után kerülnek tető alá az istállók, férőhelyek, hol mire volt szükség. A hatvani főutcán, a régi malom helyén ugyancsak munkások szorgoskodnak és az igazat megvallva a régi malomépületből maradt is, nem is valami. Valaki észre is veszi kíváncsi tekintetemet és csak úgy megjegyzi:-r- Ez lesz az ország egyik legkorszerűbb malma. — Eny- nyit mond, aztán már el is siet és távolról int búcsút. Ludányi Lajos, a malom vezetője, talán a legilletékesebb a dologban, ezért ha már a kedves ismeretlen felhívta a figyelmet, így tőle érdeklődöm az építkezés felől. Ludányi elvtárs elmondja, hogy a régi malom elavult, korszerűtlen volt és ötven esztendős gépei bizony nem dolgoztak már úgy, mint ahogyan azt elvárták tőle. Panasz volt a liszt minőségére, de alacsony volt a teljesítés is. EZÉRT határozták el a Malomipari Központ szakemberei, hogy újjáépítik a hatvani öreg malmot, mégpedig úgy, hogy a legkorszerűbb malmi gépekkel szerelik fel és a malomnak egyben kísérleti jellege is lesz. Arról van ugyanis szó, hogy néhány évvel ezelőtt egy magyar molnár szabadalmat nyújtott be, amelynek lényege abban áll, hogy az őrlésre kerülő búzaszemet felszeletelik, illetve két végét levágják, és az így nyert csíraképes részeket - a két véget — vetőmagnak használják, míg a búzaszem nagyobbik felét megőr- lik. Egy pillanatra sem lehet kétséges senki előtt, hogy ezzel az eljárással nagy meny- nyiségű búzát takarítanánk meg, hiszen ugyanaz a búzaszem, amelyet lisztté őrölnek egy „ördöngős” eljárással, jövőre még új termést is hoz. A Rajkai-féle eljárást, illetve szeletelési módot azóta szabadalmaztatták, sőt a brüsz- szeli világkiállításon már be is mutatták az egyébként is világhírű malomipar új gépezetét, a Rajkai-féle szeletelőt. A külföld óriási érdeklődést tanúsított a magyar gép iránt és igen jelentős megrendelést helyeztek kilátásba a magyar szeletelőgépből, ha az a gyakorlatban is bevált, illetve a külföldi cégek előtt is bebizonyítást nyert helyes munkájuk. ENNEK az újfajta eljárásnak a bizonyítására épült most a hatvani malom mintegy hatmillió forintos költséggel. A malomnak — mint arról a malom vezetője beszámol — három és fél vagonos kapacitása lesz és mind a hengerek, mind a sziták, felvonók és egyéb tisztítóberendezések is a legkorszerűbb eljárásokkal működnek. — őrlés közben is nyugodtan lehet majd sötét ruhában a malomban sétálni — mondja Ludányi Lajos és talán ő örül legjobban annak, hogy a régi, öreg malom néhány hónap múlva teljesen új képet ölt. A gépek jelentős része már meg is érkezett, és most már a kőműveseken a sor, hogy mielőbb befejezzék az építkezést. A malom egyik büszkesége lesz. hogy valamennyi gépét az EMAG gyár készítette és minden bizonnyal a beindulás után sokan megnézik majd azt a malmot, amely kísérletképpen Magyarországon elsőnek dolgozik a Rajkai-féle szeletelő eljárással. Szaíay István ként rendkívül kényelmes lesz. — Csomagok? — Harminc kilogramm, mint rendesen. — Legyen szíves, itt írja alá — tolta elém Monsieur Pinguet a jelentkezési ívet. Mellesleg szólva, kétféle utazás lehetséges: „üzleti úf’ és „turista kirándulás”. Újságíróknak és kutatóknak elsőbbséget biztosítanak. A többiek nyilván a feliratkozás sorrendjében kerülnek sorra. — A hölgyek aránya igen csekély — jegyezte meg Monsieur Pinguet — legfeljebb tíz százalék. — Kik jelentkeztek az utánzásra? | Monsieur Pinguet hivatalos í mosollyal megtagadja a vá- \ löszt; az urak és hölgyek a élegteljesebb diszkréciót óhajt- | ják. Csak egy francia kémikus |van köztük. Monsieur Stein- ! metz, aki már februárban fel- líratkozott és reméli, hogy miinél többen követik példáját. | Monsieur Pinguet szemrebbenés nélkül válaszolt kérdé- Iseimre, amelyek az ellátásra, |idegenvezetőkre és szállodákra ^vonatkoztak. Még azt is meg- -kérdeztem, hogy kutyát lehet-e § vinni. 1 — Mindezeket a kérdéseket !még tisztáznunk keli. Ha ismét •eljön egy hónap múlva, már |tudok adni prospektust, amelyben megtalálja a válaszokat ! összes kérdéseire. összeállították-e már a szerelvényt? — nézi Balogh János III., a hatvani állomás térfelügyelője. Állandó telefonösszeköttetésben van a forgalmi szolgálattevővel, tőle kapja az utasításokat és továbbítja a jelzéseket. Térségében ő ■ felelős. Bosszú a rosszul szabott öltönyért New Jerseyben az egyik szabó elrontott egy öltönyt, de a felháborodott megrendelő tiltakozása ellenére sem volt hajlandó visszavenni. A vevő erre „Ezért a szörnyen elrontott öltönyért száz dollárt fizettem, C. M. Murphy szabónak, Mainstreet 219” szövegű tábl H készített, felvette az elrontott öltönyt, a nyakába akasztotta a táblát és így parádézott végig az egész városon. A szabó még aznap ismét mértéket vett róla és két napon belül elkészült a kifogástalan új öltöny.
