Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-29 / 254. szám

1939. október 29., csütörtök nepcjsag 5 Négy hónap után újra Hevesen Traktorok zúgásától han­gos, vetésen munkálkodó em- bereklűl mozgalmas a hevesi határ. Két régi és hét ú.i ter­melőszövetkezetben folyik a munka, szorgoskodnak a iövő évi kenyér megteremtésén. Több mint négy hónapja, hogy itt i ártunk, írtunk az új termelőszövetkezetek megala­kulásáról s terveikről. Főleg terveikről írtunk, mert minden ember úgy van valahogy az új­jal, hogy eleinte idegenkedik tőle, de amikor belekóstol, ak­kor már igyekszik mennél job­bat teremteni magának, s azon­nal hozzáfog a tervezgetéghez. így voltak az új tsz-ek tagjai is Hevesen. Szövetkezetét alakítot­tak, a közös gazdálkodást vá­lasztották .lövőjüknek, s már az első közgyűléseken a tervek ké­szítésén fáradoztak: mit, ho­gyan vessenek, termeljenek, hogyan oldják meg az állatok közös elhelyezését, takarmány­ellátását, s egyáltalán miből tudják majd megvalósítani eze­ket a terveket? Tervezgettek, de nem sokáig, mert úgy mondták, hogy „a terv, ha csak tervezgetünk, az mindig terv marad, de ha. mi­előbb megkezdjük a munkát, az rövidesen valóság lesz’’. Ezt mondták és munkához is lát­tak, mert Cseh Sándor, Inczédi Zsigmond, Szabados Ferenc. Laszka Lajos és Orosz József nem hagyták, hogy a kezdeti lelkesedés kimerüljön a ter­veztetésben. Inczédi Zsigmon- déknak, meg a többi embernek — akiknek nevét talán nem is ismerik — köszönhető, hogy ma már mind a hét új terme­lőszövetkezet fel tud mutatni eredményeket, s most nemcsak a tervekről, de azok megvaló­sulásáról is írhatunk. Nem sok­kal azután, hogy megtörtént a döntés, s nagyjából kialakult a hét új termelőszövetkezet tag­sága — azért nagyjából, mert egészen a vetés megkezdéséig voltak olyan emberek, akik ta­lán azért, mert a másik terme­lőszövetkezet kezdeti munkái­ból ítélve, jobb eredmények el­érését sejtették, vándoroltak egyik tsZ-ből a másikba — megkezdték az első közös mun­kát. ELSŐ KÖZÖS tevékenysé­gük természetesen a közös ta­karmányvetés, a közös állatál­lomány takarmányalapjának biztosítása volt. Herét, lucernát vetettek, a vetőmagot maguk adták össze. Lelkes munkájuk eredménye, hogy ma már ma­gas kazlak állnak a gazdasági udvarokon, s ezekkel teljes mértékben biztosítva van a kö­zös állatállomány szálastakar- mány-szükséglete. Az abrak­takarmányt is biztosították részben, a többit vásárlás útján pótolják. Mintegy 1000 köbmé­ter siló készült el eddig siló- kukoricából, kukoricaszárból és csalamádéból. Az Ezüstkalász Tsz a napokban fejezte be 120 köbméter takarmányának siló­zását. a Búzakalász tagjai a hét elején kezdték meg ezt a munkát. Ők 100 köbméter silót készítenek a télre. A takarmány biztosításánál talán nehezebb volt az állatok elhelyezését megoldani. Nem panaszkodhatnak, mert a köz­ségi tanács mindent megtett a tagosítás befeiezése után is, hogy minden tsz részére jusson olyan épület, amely átalakítva, kisebb költséggel újjáépítve, az állatok elhelyezéséül szolgálhat. Talán az Ezüstkalász Tsz tagjai voltak a legszerencsésebbek, mert kevés átalakítással — amelyben a helyi ktsz dolgozói nagy segítséget nyújtottak —, 40 szarvasmarhát tudnak e'be- . 5e >€ Dán ludós |{ mr. Rtuinrobbsnlásró! o 51 „Az A és H bombákkal $ f nagyszámú atomiobbaníási kí-5t sérletet hajtottak végre 1957- 51 ben és 1958-ban. A káros su-5t garak hatásai azonban mini- 5 egy 15 év múlva mutatkoznak?^ csak meg a maguk valósága-> ban és borzalmában” — jelen- > tette ki Albert Scheitzer egy|r Koppenhágában tartott sajtó- >í konferencián. A tudós ismétel- 5 r ten hangsúlyozta, hogy ezek a<{ kísérletek az emberiség nagyíj többségének akarata ellenére 5f folynak, s a jövő generációi-5 e nak érdekében minél előbb, haladéktalanul véget kell vetni í \ m robbantásoknak. Is lyezni a régi, ezelőtt is istálló céljait szolgáló épületben. A Búzaikalász Tsz régi istál­lójának átalakításánál segíte­nek a föidművesszövetkezet dolgozói és a KISZ-szervezet tagjai is. 1200 munkaóra el­végzését vállalták társadalmi munkában. Az ő segítségükkel már a jövő hónapban beköt­hetik az állatokat. A régi termelőszövetkezetek közül a Petőfi egyre több épít­kezéssel növeli férőhelyeinek számát. Közvetlen befejezés előtt áll az új 50 férőhelyes szarvasmárha-istalló építése, s már á jövő héten be is kötik az állatokat. A háromszáz fé­rőhelyes juhhodály is hama­rosan felépül. AZ EGYETÉRTÉS tagjai tegnap tartottak közgyűlést, s itt döntötték el, hogy bérbe vesznek két épületet, s átala­kítással biztosítanak állataik részére férőhelyet. Az átalakí­táshoz szükséges faanyagot sa­ját területükről termelik ki, s a munkát egy kőműves irányí­tásával saját erőből végzikel. Ugyancsak saját erőből építet­tek egy három vagonos kuko- ricagórét. Már 250 mázsa csö­ves kukoricát helyeztek el benne, amit a tagok adtak össze úgy, hogy az árát a jö­vő évben kapják meg; Inczédi Zsigmond, a tsz ve­zetője nem panaszkodhat, mert a tagság nem vonja ki magát a közös munkából. A sátor­pusztai részen elsők között kezdték meg a területük ösz- szeszántását. A gépállomás — mivel kevés géppel rendelke­zik — nem tudta a nagy igé­nyeket kielégíteni, s így csak a talajmunkát fejezték be, a vetést már a tsz tagjai saját fogatokkal végezték. A vetés­nél minden tag megjelent, s közös munkájuk eredménye­ként minden szem gabonát el­vetettek. Az Üj Barázda területén a gépállomás traktorai már be­fejezték a vetőszántást, a tsz tagjai holdanként másfélmá- ; zsa szuperfoszfátot és 50 kiló j kálisót szórtak el, hogy megfe- ' lelő magágyba kerüljön a ve­tőmag. A rozs, az árpa és a ta- ! karmán ykeverék vetését befe­jezték. 240 holdas búza vetési tervükből 170 holdat már tel­jesítettek. Az Ezüstkalász Tsz- ben is befejezik hamarosan a még hátralevő 70 hold búza vetését. Míg a vetés munkáit végzik a határban, addig a község­ben folyik az új tsz-tagotk ál­latainak értékelése, selejtezé­se; A Kossuth és a Petőfi tsz­ekben megkezdték az állatok bekötését. A Kossuthnál 11 ló, míg a Petőfiben 9 ló és 5 szarvasmarha már a közös is­tállóban eszi a takarmányt. Az Ezüstkalász Tsz tagjai még a megalakulás Idejében elhatározták, hogy minden tag erejéhez mérten hizlál egy-egy sertést. Az elhatározást tett követte, s 30 darab átadására leszerződtek az Állatforgalmi­nál. A sertések azóta meghíz­tak, s hamarosan átadják, ami körülbelül 65 ezer forint jöve­delemhez juttatja a szövetke­zetét. Az összegből sertéseket vásárolnak, kialakítják a ser­tés törzsállományt. AZ ÜJ BARÁZDA tagjai követik az Ezüstkalász tagjai­nak törekvését, s ők is fejlesz­tik állományukat. Huszonhat­ezer forintért vásároltak egy 32 kalapácsos villanydarálót, külön épületet készítettek ré­szére, s így a darálás költségét megtakarítják, sőt bérdarálást is vállalhatnak. Hevesen jó úton haladnak a fiatal termelőszövetkezetek, az elmúlt pár hónap alatt bebi­zonyították létjogosultságukat. Eredményeik azt mutatják: megszerették az újat, s szor­galmukkal, szaktudásukkal azon lesznek, hogy jövőre meg­mutassák: jó gazdálkodással nagy eredményeket lehet elér­ni, ha az ember szívükének tartja ennek megvalósítását. Pilisy Elemér Aj járda épfii Keséden Ismeretes, hogy a hatvani járás községei közül Ecséden a legrosszabbak az út- és járda- viszonyok. Bár az elmúlt év­ben nagyarányú javításokat eszközöltek, azonban mégis ke­vés volt a probléma megoldá­sához. Ez évben újabb 156 000 fo­rintot biztosítanak a községfej­lesztési alapból járdaépítésre. A háromkilométeres szaka­szon, ahol most épül a járda, a község dolgozói is nagyará­nyú társadalmi munkát végez­nek. Eddig már 60 000 forint az elvégzett társadalmi munka értéke. Nagy Piroska A „Kis csalogány“ A rigai Popov rádiógyárban elkészült a zsebrádió modellje. A konstruktőrök félvezetőket alkalmaztak, ennek révén a készülék súlya mindössze né- hányszáz gramm. Kezelése na­gyon egyszerű. A rádiógyár dolgozód tréfásan „kis csalo­gánynak” hívják az új modellt. Gyakorol a gyilkos ts ívégzö gyakorlatokat tartottak Nyugat-Németor- szagban. A gyakorlat sikerének biztosítására a ..kísérleti nyulak” szíve tájékára krétajelet rajzoltak, ne­hogy eltévesszék majdan a célzást... A hír kapcsán, a megdöbbenéssel párhuzamosan, óhatatlanul eszébe jut az embernek: minek ezt gyakorolni? Minek ezt nekik gyako­rolni, akik két világrészen keresztül, több mint félévtize­den keresztül gyakorolták a kivégzés mesterségét kicsiny­ben és nagyban, mindenféle kréta jel nélkül? Mióta kell gyakorolni a keselyűnek és hiénának, mióta a farkasnak és a tigrisnek? Bár azért mégis érthető! Tizenöt év alatt a leggyakor­lottabb gyillcos is sokat felejt, S a legnagyobb bűn elfelej­teni olyasvalamit, amit már egyszer megtanult az ember. Most gyakorolnak, hogy ne felejtsenek. Mi sem felejtünk! (látó) Ä barátság filmje. Megjegyzés egy széljegyzethez A Népújság egyik múltheti szántában (1959. X. 21. sss aláírással) cikkecske jelent meg a Megyei Könyvtár új­rendszerű kölcsönzéséről, an­nak egyik negatívumáról. A cikket köszönettel vettük, mert a javítás, a jobb körül­mények megteremtésének szándékát olvastuk ki belőle. Gondolkodni is fogok, hogy a jelen ruhatári megoldás he­lyett, e kölcsönzési forma fenntartásával, valami jobbat okoskodjak ki. De három dolgot azért meg kell jegyeznem. Az egyik. A világ és az or­szág minden valamirevaló leönyvidrának van ruhatára, ahol — természeténél fogva — az emberek felöltőiket, tás­káikat elhelyezhetik. így van ruhatár a hazai szabadpolcos könyvtárakban, Békéscsabán és Győrött is. A másik. Véleményem sze­rint a színházakban sem azért tűm ruhatár, mintha a színházak vezetői attól tar­tanának, hogy a nézők, a szí­nészeket, díszleteket, és egyéb kellékeket haza kívánnák vinni. Ma már senki sem sértődik meg azon, ha a szín­házakban elkérik kabátját, táskáját és esernyőjét, de azt is természetesnek veszik az emberek máshol, hogy a könyvtárak ruhatáraiban le­teszi!: a holmijukat. Elisme­rem, ez Egerben még szokat­lan, de biztosan tudom, hogy egy év múlva természetes lesz. Mindez idő és nevelés kérdése. A harmadik. Hasznos és jó lenne az egri könyvkultúra kibontakoztatása szempontjá­ból — és ennek a szocialista könyvtárügy látná hasznát -s ha a Népújság egy-két újság­írója ezt az új konstrukciót egészében és mozgásában nézné meg. Nem is azonnal, hanem egy későbbi időpont­ban lenne hasznos ez a láto­gatás, amikor az eredmények elmossák a negatívumokat amikor már gazdag anyaggal igazolható ennek a módszer­nek a fölénye a korábbi zárt rendszerű kölcsönzéssel szem­ben, ami alapjaiban valóban sértette minden olvasó önér­zetét, hiszen minden könyvet elzárták előle. Ismételten köszönöm meg­jegyzésüket, de addig %s, amíg a jelenlegi megoldáson nem változtathatunk, utasítottam a könyvtárost, hogy olvasóink önérzetét — akiket igen nagy- rábecsülök, akikért ez a könyvtár valóban van — szem előtt tartva, lássa el munká­ját. Ebergényi Tibor Iraki filmművészek filmszalagra veszik városaink, fal­vaink életét, népünk munkáját s az ország szebbnél szebb vidékeit. A felvételek során ellátogattak Egerbe is, ahol meg­örökítették többek között a Kálvária című új magyar film felvételeit. Képünkön az iraki filmoperatőr új barátjával, Agárdi Gáborral. (Foto: Márkusz) U{, korszerű tanműhely Gyöngyösön Az elmúlt években sötét, korszerűtlen, zajos tanműhely­ben sajátították el a gépek ke­zelését. a szakma titkait a Gyöngyösi Szerszám- és Ké­Tervekből valóság... Újjáalakul a „Forgácsológyár" — Több száz szakmunkásra lesz szükség 1958-hoz viszonyítva az összlét-! szám 59 százalékkal, míg az! éves tervhez viszonyítva 18! százalékkal emelkedik. Más! szóval másfélszer annyi mun-; kással mint tavaly, most az; utolsó negyedév alatt teljesítik; az 1958-ban előírt terveket. ; Az ^eredményeket minden! hónapban értékelik. A leg-! utóbbi értékelés azt mutatja,! hogy az év végéig a termelési! vállalási tervükből már csak! 43 százalék van hátra. Ez vi-3 szont azt követeli, hogy a dől-! gőzök tovább is akadályozzák! meg a szerszámok törését, fe-i lesleges kopását, hogy a selejt-! százalék a minimum legyen.! hogy a vállalásukat becsülettel.! emberséggel teljesítsék. Bátran! alkalmazzák az újításokat.! amely náluk is nem egyszer! meglepő eredményeket hozott.! Az anyagfelelősök továbbra is! így biztosítsák az anyagot, az; állásidő — mint munkakiesés; —. ismeretlen legyen, minden-; ki érezze, hogy saját magáért.; mindnyájunk boldogulásáért; emelik munkára a szerszámot.; Ott. ahol olyan szakmunká-I sok vannak, mint Cseh Berta-', lan. Szilváéi András eszterga-! lyosok, Bauman József TMK-! lakatos. Barta János TMK-ve-í zető, Mészáros László vízveze-! tékszerelő, vagy akár Soós Sán-'< dór. Nagy István, Tóth József! lakatosok, az adott szónak be-< csülete és eredménye is van ■ Ezek a dolgozók a legelsők kö-! zött voltak, akik vállalták e! nagyszerű tervek végrehajtását ! Fazekas István í szülékgyár ipari tanulói. Ez 32 év nagy változásokat hozott az ő életükbe is, mert az üzem vezetősége új tanműhelyt je­lölt ki számukra, melyet csü­törtökön adnak át ünnepélye# keretek között. Az átadás előt­ti napokban már csak a taka­rítás volt hátra a szépen be­rendezett tanműhelyben. Elké­szítése sok pénzbe került, de az ipari tanulók is jelentős munkával járultak hozzá tan­műhelyük berendezéséhez, melynek eredményeként ott sorakoznak a zöld refestett gé­pek, áramot szállítanak a sár­ga veretékek, nappali fényt ont a neon — minden készen áll, hogy birtokba vehessék a leendő szakmunkások. A második ötéves terv során tehát jelentős beruházással nagy gyárrá bővül Egerben a „Forgácsoló”. S hogy ez meg­történhessék, áldozatos, fá­radságot nem ismerő munkára van szükség nap mint nap. Nö­velni kell a termelékenységet és teljesíteni kell azt a válla­lást, amit a gyár dolgozói tet­tek pártunk VII. kongresszu­sának tiszteletére. Ez a vállalás kötelez mindenkit. Mint Csabai Ernőtől, a terv- és munkaügyi osztály vezetőié- a tői és Tassy László termelési főnöktől megtudtuk, az dolgozói év elején az üzemi gyűlésen elhatározták, hogy az MSZMP VII. kong­resszusának tiszteletére 1959- ben teljesítik az 1960-ra elő­irányzott termelési tervet, sőt, azt még két százalékkal túl is haladják. Nagy ígéret ez. A számok elgondolkoztatok. A termelés 1958-hoz viszonyítva 165,3 szá­zalékkal emelkedik 1959-ben, amellyel ez évi tervének 60 szak- százalékos túlteljesítését érik el. Azaz. az utolsó negyedévben annyit kell termelnünk, mint 1958-ban összesen. A munkáslétszámot tekintve? A termelés emelkedésével-■itöto ... hogy most, amikor az őszi munka idején olyan nagy szükség van tárcsákra és gyű­rűshengerekre, hogy jó mag­ágyat tudjanak biztosítani az őszi búza alá, egyes gépállo­másokon kihasználatlanul áll ilyen munkaeszköz. A nagy- rédei határban a Kossuth Termelőszövetkezet egyik tábláján napokig állt egy gyűrűshenger, egy fogas és egy társa, — az Atkári Gép­állomás tulajdona. Remélhető, hogy azóta már felfedezték a gépállomás ille­tékes vezetői is. s nem sokáig áll kihasználatlanul a Gizel- la-telepi táblán e fontos mun­kaeszköz hanem munkába ál­lítják ott, ahol nagy szükség van rá a vetés gyors befeje­zéséhez. A természet pihenni készül, de bent a gyárban pihenés he­lyett még fontosabb, még oda- adóbb, lelkiismeretesebb mun­kára készülnek az emberek. Az Egri Autóipari Forgácsológyár környékén az őszi átalakulás nemcsak a külső természeti ké­pekben hozott változást, hanem bent a gyári életben is. Kék overálos munkások forgolód­nak egy tábla körül, amely ha­marosan a bejárat fölé kerül, s az irás a következő lesz rajta: BUDAPESTI HAJTÓMŰ- GYÁR EGRI TELEPE. Igen — mint Rózsa László igazgató elmondotta —, a „For­gácsoló” ez év október elsejétől a Budapesti Hajtóműgyár egyik részlege lett. s október elsejével megkapták az egri ön­tödét is, amely azelőtt a Laka- tosárugyárhoz tartozott. Az előző híradásoktól eltérően te­hát nem a Budapesti Hajtómű­gyár „költözött” Egerbe, hanem budapesti gyár kebelébe fogad­ta az egri üzemet és az egri ön­tödét. — Mennyiben hozott ez újat? — Annyiban — mint ez is­meretes —. hogy a szocialista útra lépő mezőgazdaságunk­nak égetően szüksége van gé­pekre. különösen kombájnra. Ezt pedig itt gyártják. Helye­sebben a hajtóművet, amelynek előállítására rendezték be a volt forgácsológyárat. Ma már itt készülnek a kombájnhoz szükséges alkatrészek, hajtó­művek. az öntödében pedig ön­tik a hajtómű-alkatrészeket, haitóműházakat, stb... Ez nagyon jelentős a nép­gazdaság szempontjából, hi­szen számtalan forintot lehet azzal megtakarítani, hogy a szükséges öntvényeket nem kell már Mezőhegyesről és Budapestről ide szállítani, ha­nem saját maguk állítják elő. Ez az átalakítás gyorsítja az üzem fejlődését, súlyos millió­kat költ rá az állam. A jövő évben például 11 millió forin­tot fordítanak az építkezésre, a következő években még ennél is többet. Mint halottuk, már kicölöpölték a gyár bővített, jövőbeli körvonalait. Hat és félezer négyzetméterrel bővül a terület és előreláthatólag 343 gép fog itt az emberek keze alatt dolgozni. Az öntödében is felújítási munkák elvégzésére kerül sor. Ennek célja: a jelenlegi terme­lést a kétszeresére növelni. A tervek szerint az építő, bővítő munkákat 1962 végére befejezik. Ezer munkása lesz a gyárnak, így több száz szak­munkás felvétele válik szüksé­gessé. Tízszer annyi er ergiát fogyaszt majd az üzem, mint jelenleg, úgyhogy van min tör­ni a fejüket a tervezőknek és az üzem vezetőinek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents