Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-29 / 254. szám

N É P O J S A O 195D. október 89., esötSrtöl I testnevelés szerepe a sxoeialista ember nevelésében A gondolkodó gép 1 AZ MTST KIBŐVÍTETT ÜLÉSE | a közelmúltban határozatokat ho­zott a testnevelés és sport fejlesz­téséről. A gyakorlati feladatokat megjelölve, hangsúlyozta, hogy fo­kozni kell a sport elméleti, mód­szertani és technikai kérdéseinek tudományos feldolgozását. Nem véletlen, hogy ez a határo­zat született, hiszen marxista nagy­jaink kivétel nélkül vallották, hogy a testnevelés és sport a szocialis­ta nevelés fontos része. A szocia­lizmus építésében az ifjúság és a felnőtt dolgozók testnevelése, Sportja nagyjelentőségű feladatot tölt be: segítenie kell a szocialista ember kialakítását. A szocialista embernek egészsé­? {esnek, erősnek, kitartónak kell ennie, hogy tudjon kiválóan küz­deni népéért, a -szocializmus győ­zelméért. Legyen képes kiállni bármilyen megpróbáltatást, s le­küzdeni bármilyen nehézséget. Ügy véljük, mindenki előtt ért­hető, hogy sem gazdasági, sem po­litikai kérdésektől nem lehet elvá­lasztani a sportot, s annak fizikai, Valamint szellemi, erkölcsi nevelő jellegét. Nincs semmi alapunk ar­ra, hogy az embereket okossá, ugyanakkor satnyává tegyük, hogy a feje nagy legyen, a lába meg kicsi. Sportmozgalmunk igazi célja csak az lehet, hogy az ember eszé­nek fejlődése mellett testének szép­sége is meglegyen. A testi képes­ségek formálása szoros kapcsolat­ban kell, hogy legyen a kommu­nista világnézetiéi és erkölccsel. Meg kell azonban mondanunk, hogy még mindig vannak sportkö­rök, sportvezetők, edzők, testneve­lők, akik a sportolók nevelésére nem fordítanak kellő figyelmet, Vagy csak alkalomszerűen foglal­koznak vele. Főleg labdarúgóink­nál észlelhető nagymérvű sport­szerűtlenség, fegyelmezetlenség, de a többi sportág művelői sem men­tesek ezektől a hibáktól. Mindennek főleg az az oka, hogy egyes sportvezetőink nem fejlesz­tik ideológiai tudásukat, elmarad­nak az élettől és elvtelen dolgo­zókká, szőrszálhasogatókká válnak. Az ilyen vezetők és edzők elnézik a sportetikai szabályok megsérté­sét, a sportolóknál jelentkező be­képzeltséget, erőszakoskodást és kúíárszellemet. Éppen a közelmúltban történt, hogy egy NB m-as játékosunk — miután alattomosan megrúgta el­lenfelét — cinkosan kimosolygott szakosztályvezetőjére, aki e „vitézi tettet” hasonló mosollyal nyugtáz­ta, több néző Őszinte megbotrán­kozására. 1 SPQRTTARS AD ALMUNKÉIS fokozott szigorral és engesztelhe- tetlenül áll szembe ezekkel az er­kölcsi felfogásokkal, azért a spor­tolók szocialista nevelésére foko­zottabb munkát követel meg. És erre mind a sportkörökben, mind pedig a szakosztályokban, iskolák­ban és az üzemekben megvan a lehetőség. Sajnos, az is nagy baj, hogy egyes edzők és oktatók a sporto­lók szakmai nevelését különvá­lasztják az ideológiai neveléstől. Az az edző, aki csak a sportoló által elért eredményeket nézi és közben nem találja meg az utat tanítványa szívéhez — nem meg­felelő. A jó edző rendszeresen ér­deklődik sportolóinak munkája, •magatartása, általában egész ma­gánélete iránt. És nem engedi spor­tolni a tanulásban, munkában el­maradottakat. Kérlelhetetlenül^ el­fojtja a neveltjeinél jelentkező be­képzeltséget, hencegést, sportnyel­ven „nagy mellényt”, a laza erköl­csi felfogást. Ugyanakkor a mun­ka megbecsülésére neveli sporto­lóit, fokozza bennük a bajtársi és az ellenfél iránti megbecsülés ér­zését, eredményeik állandó javítá­sára, a társadalmi munkában való részvételre neveli őket. Mik az edzők és sportvezetők ne­velési segédeszközei? A sportolók helyesen megszerve­zett gyűlései, ahol minden sporto­lót érdeklő, aktuális kérdéseket tárgyalnak meg, és a sportolóknak versenyek, mérkőzések alatt tanú­sított magatartását. Jelentős hatása van ilyenkor a kritikának azok felé, akik a sportolók becsületét megsértették. Á sportkörök gon­doskodjanak tagjaik politikai ne­veléséről. Meg kell értetni dolgo­zóinkkal, fiataljainkkal, hogy a marxi—lenini elmélet gyakorlati végrehajtása rájuk azt a feladatot rója, hogy kitartóak és ügyesek le­gyenek. És még egy: az emberek szocia­lista nevelésének egyik leglényege­sebb láncszeme az iskola. Amolyan .elsődleges laboratórium”, mely a szocialista társadalom új emberé­nek tulajdonságait formálja, s testi fejlődését elősegíti. Nem vitás tehát, hogy a testnevelés a vezető iskolai tantárgyak sorában a szám­tannal és a nyelvtannal egyenran­gúan az első helyen all. E szemlé­let betartása nélkül az iskolák rossz idegzetű, satnyatestű, végzett diákokat bocsátanak ki, akiket minden évben üdülőkben kell gyó­gyítani ... Sajnos, nálunk a pedagógusok egy része nem értékeli eléggé a testnevelés fontosságát, a torna­órákat elhanyagolják, könnyen fel­cserélik más tantárgyakkal, nem gondolnak arra, hogy ezzel bűnt követnek el a tanulókkal szemben. A komoly tudású edző és testne­velő tanár mindig követendő pél­dakép az ifjúság szemében. Ezért kell a tanárnak. ed~' íek, sportve­zetőnek vigyázni arra, hogy min­den cselekedetében jó hatással le­gyen tanítványaira. | VÉGSŐ FOKON I“** az MSZMP művelődéspolitikájának tézisei előírják —. hogy a testkul­túra legyen az egész népé, váljon általános tömegmozgalommá! Hazánk testnevelési és sportmoz­galmának távlatai biztatóak. A szo­cializmusban elért sikerek bizto­sítják a testnevelési es sportmoz­galom állandó fejlődését, s e mun­kában pártunk minden sportoló, edző, sportvezető, testnevelő, sport­orvos, játékvezető, versenybíró és szurkoló segítségére számít. Somody József iicsl tartott a tuiu»í «paríakiáfJ megyei szerve*»» bizottsága A technikusak az utóbbi évek során számos csodálatra méltóan működő elektronikus agj'at szerkesztettek meg, ame­lyek képesek a leghihetetle­nebb műveletek végzésére, pél­dául sakkoznak, könyvet ol­vasnak, idegen nyelvből fordí­tanak, gyököt vonnak stb. Itt persze nem a szokott értelem­ben vett „gondozásról'’ van szó. A tudósok azonban komo­lyan foglalkoznak azzal a gon­dolattal, nem lehetne-e fel­használni az emberi agyból származó idegimpulzusokat elektronikus program-műsze­rek vezérlésére. Ez a fantasz­tikusan hangzó ötlet talán nem is megvalósíthatatlan. A mechanikus kéz Az ember és a technika kö­zött szoros kapcsolatot Kell ki­alakítani. Az idegenül, „érzés- telenül” működő elektronikus agyat közvetlenül be kell kap­csolni az emberi gondolkodás körébe, vagyis teljes szimbió­zist kell létrehozni az ember és a gép között! Annak elle­nére, hogy az effajta elméle­teik, első pillantásra nagyon merésznek tűnnek, a tudósok kutató lelkesedése e téren már elérte a kezdeti sikereiket. A mechanikus kéz első pil­lantásra nem különbözik a jól ismert robotgépektől, amelyek évtizedekkel ezelőtt nagy szen­zációt jelentettek. A mechani­kus kéz könyvet tart, megfog­ja a kalapácsot vagy a csavar­húzót, átvesz kávéscsészét vagy szivéli'es kézszorítással kö­szönti a látogatót. Sárga kesz­tyűvel fedett ujjainak érinté­se azonban kemény és hideg. Csuklói golyóscsapágyak, inait vékony huzalok képezik, iz­mait pedig sűrített levegővel működtetett kis dugattyúk. Viszont hiába keresnénk rajta a megszokott vezérlőkarokat és nyomógombokat, amelyek­kel a mechanikus kezet moz­gásba lehetne hozni. Nincs rajta semmilyen! A „vezérlő agy" Az egész szerkezetet vezér­lő „agy1 egy keskeny karkötő­ben rejlik, amelyet nehezen különböztethetnénk meg a kar­óra szíjától, ha vékony huzal segítségével nem lenne össze­köttetésben a mechanikus kéz­zel. A karkötő a készüléket kiszolgáló mérnök alkarjára van erősítve. Belső részét né­hány kisebb elektródával lát­ták el, amelyek felfogj ák a mérnök agyából kiinduló ideg­impulzusokat. Az impulzusok először erősítőbe érkeznek, majd elemzés után átalakul­nak vezérlő impulzusokká, amelyek aztán sűrített levegő segítségével irányítják a kis dugattyút, vagyis a mechani­kus kéz „izmait1’. A mechanikus kéz ily mó­Egerben tartotta meg első ülését falusi dolgozók spartakiádjának megyei szervező bizottsága. Az ülést Trezsenyik Sándornak, az MISB elnökének vitaindító elő­adása vezette be, melyben a spar- takiád jelenlegi helyzetével foglal­kozott. Eszerint Heves megyében — a gyöngyösi és a pétervásári járás kivételével — szeptember elsejével megkezdődtek a községi versenyek küzdelmei és általában jól halad­nak. Az említett két járásban csak nemrégiben történt TST elnökvál­tozás, ez hátráltatta a munka megkezdését. örvendetes fejlődés tapasztalható a füzesabonyi és a hevesi járás­ban, de kielégítő eredményekről érkeznek hírek a hatvani és az egri járásból is. Végezetül a legközelebb meg­valósítandó feladatokról beszélt Trezsenyik sporttárs, arról, hogy a két elmaradt járásban meg kell gyorsítani a munkát a mulasztot­tak behozására. Mindent el kell követni, hogy a községi és járási versenyek minél tömegesebbek le­gyenek, a minőségi javulásnak Is itt kell elkezdődnie, hogy az or­szágos döntőn már jól kiegyensú­lyozott, jól felkészített gárda küzd- liessen Heves megye színeiért. Ezután széleskörű vita indult meg, melynek keretében számosán szóltak hozzá a spartakiád problé­máihoz. Püspöki Győző, a hatvani JTST elnöke igen értékes javaslatot tett a téli spartakiád-munka megjaví­tására. A javaslat szerint a lőrinci Erőmű fedett tekepályáján meg kellene rendezni a járási telcevülo- gatottak tornáját, a selyp! általá­nos iskola korszerű, nagyméretű tornaterme pedig kiválóan alkal­mas röplabda- és kézilabda-villám- tomák lebonyolítására. Ehhez kapcsolódva, Csaba József, a megyei sakk-szövetség elnöke bejelentette, hogy a jövőben első osztályú sakkozókat küldenek ki Atlétikai verseny a pártkongresszus tiszteletére a falvak sakkozóinak segítésére, Bély Miklós, a pedagógiai főiskola testnevelési tanszékének vezetője pedig a községi és járási verse­nyek sikeres lebonyolításához fel­ajánlotta a tanszék hallgatóinak segítségét, így mindkét fél jól jár­na, a falusiak szakembereket kap­nának a verseny rendezéséhez, a főiskolai hallgatók, a jövő testne­velői pedig tapasztalatokat szerez­nének, idejében megismerkedné­nek a falu sportéletével, problé­máival. A felszólalásokra Trezsenyik Sán­dor válaszolt, majd arra kérte a megyei atlétikai szövetséget, hogy a falusi atléták téli, rendszeres fog­lalkoztatására dolgozzanak ki ter­veket. A spartakiád propaganda-mun­kájának megjavítására a Népújság sportrovata külön rovatot nyit „A spartakiád hírei” címmel. E rovat rendszeres tájékoztatást ad majd a megye területén folyó spartakiád- eseményekrőL A megyei rendező bizottság ez­úton is kéri a járási s községi rendező bizottságokat, a JTST-ket, falusi pedagógusokat és sportkörö­ket, hogy leveleikkel segítsék e rovat munkáját. SPORT­érdekességek Nagy a forgalom .., A hatvani JTST a pártkongresz- szus tiszteletére atlétikai versenyt rendezett Hatvanban. A versenyen mintegy 70 induló vett reszt, sajnos, a sok érvényte­len dobás, valamint a közép- és hosszútavukon elért eredmények miatt néhány versenyző minősí­tetten maradt; Eredmények. Vők. 100 m: 1. Nagy K. (II. Gimn-) 13.6. 2. Gyenes (HVSE) 14.1. 3. La- ezik (H. Gimn. 14.2, 4. Zahorák 'H Gimn.) 14.3, 5. Horváth (H. ITSK) 14.5, 6. Hódi (H. ITSK) 14.7. 400 m: 1. Gyenes (HVSE) 67.9. 4x100 m váltó: 1. H. Gimn. 55.2. 2. H. Kinizsi 56.9, 3. H. ITSK— HVSE 58.3. Távolugrás: 1. Nagy Katalin 478, 2 Laczik 396, 3. Horváth K. 396, 4. Radnóti (H. Gimn.) S91, 5. Gyenes K. SG7, 6. Zahorák 361. Magasugrás: 1. Laczik J30. 2. Nagy K. 130, 3. Horváth 115, 4. Za­horák 1Ó0. Diszkoszvetés: 1. Ivádi (H. Gimn.) 27.80, 2. Garamszegi (H. Gimn.) 13.90. Gerely: 1. Ivádi (H. Gimn.) 28.10. 2. Garamszegi 19.15. Súly: 1. Laczik 720. 2. Ivádi 715. 3. Hódi 686. Férfiak. 100 m: í. Deák (H- Gimn.) H.9, 2. Jáger (H. Gimn.) 12-1. 3. Bartók r Selypi ITSK 12.2, 4. Juhász (H. Gimn.) 12.3. 5. Varga (Selypi ITSK) 12.5, 6 Varga E. (Selypi ITSK) 12.6. 4x100 m váltó: 1. H. Gimn. 48.1. 2. Selypi TTSK 55.3. 3. Hatvani ITSK I. 56-3. 4. Selypi ITSK II. 57.2. o. Hatvani ITSK II. 58.1. 6. H. Kinizsi 59.2. 4M m: 1. Jáger 55.2. 2. Deák 56.8, 3 Varga I 58.1. 4. Szusazi ,Selypi ITSKj 58.3. 800 in: 1. Mátrai (HVSE) 2:13. 2. Horváth (H. Kinizsi) 2:14. tsoo m: 1. Schmidt (Hatvani ?*»SK> 8KJ6.2 3, Török (Selypi ITSK) 5:09.1, 3. György (Selypi ITSK) 5:10. Súly: 1. Gorácz (H. Gimn.) 12.80, 2 Hévász (H ITSK) 12, 3. Horváth (H. Kinizsi) 11.90, 4. Fodor (H. Gimn.) 11.85. Diszkosz: 1. Csáki (H. G v 23.10, 2. Révász (H. ITSK) 20.30. 3. Gorácz 19.10. Gerely: 1. Horváth 34.15, 2. Szőke (H. Gimn.) 31.04, 3. Csáki (H. Gimn-) 27.10. Távolugrás: 1. Jáger 539, 2. Ju­hász A. (H. Gimn.) 500, 3. Deák 4S2, 4. Rónaszéki (H. ITSK) 450. Magasugrás: 1. Bartók 'Seivni ITSK) 145, 2. Varga 145, 3. Rónaszé­ki 140. 4, Gorácz 140. Argentína eddig hús- és gabona- exportjáról volt ismert — írja a Neue Fussball Woche —, újabban azonban már inkább labdarúgó- exportjáról. Az idén például a vá­logatott keret 11 tagját adták el külföldre, pontosabban: Spanyol- és Olaszországba. Próbaidőre bevezették Hollandiá­ban is a labdarúgó-totót. Bevezeté­sül az ottani pénzügyminisztérium csak úgy engedélyezte, hogy a nyereményeket értéktárgyakban és nem pénzben adják ki. # Peruban a labdarúgás a fővá­rosra, Limára korlátozódik, s tíz klub küzd az elsőosztályú bajnók- ságért. A mérkőzéseket a Nemzeti Stadionban játsszák, szombaton és vasárnap. A tíz csapatnak össze­sen három pályája van, így a csa­patok egy része kosárlabda-játék­tereken és réteken tartja edzéseit. % A 11 Specchio olasz lap azt írja, hogy a Milan csapatának titkos készüléke van, mely lehetővé teszi a játékosok formájának magas szinten tartását. Ne csodálkozzék tehát senki, ha Leidhilm és a töb­biek még 50 éves korukban is ki­emelkedő teljesítményt nyújtanak majd. s j Nagy- a forgalom az Egri Vendéglátóipari Vállalatnak a piacté­ren nemrégen megnyílt új büféje előtt. Ezt az új egységet a Mártírok terén levő, illetve volt, és a városképet igencsak rontó kis talpon­álló helyet építette fel a vállalat — jelentős költséggel. Az új létesít­mény nemcsak külsejében, hanem jellegében is különbözik a régi­től: állandóan friss lacipecsenyét, sültkolbászt és hurkát árusítanak benne az italokon kívül. A piacozók és piacra járók között igen nép­szerű az Egri Vendéglátóipari Vállalat „Szabó bácsi” büféje. TANFOLYAMOT végzett szakács állami gazdaságban, vagy tszcs-ben elhelyezkedne. Ferenci Lajos. Eger, Verőszala 236. MÄTRAFÜRED, Felszabadulás u. 13. számú háromszobás, villa és egy kombinált szekrény eladó. Cím: Felszabadulás 13. Céllövészet A Gyöngyösi Váltó- és Kitérő- j gyár MHS alapszervezete kitűnően előkészített lőterén, rendezték meg a járási lövészverseny harmadik | fordulóját. Ezen a versenyen dőlt j el véglegesen, hogy a gyöngyösi I járást melyik két csaoat kénviseli 1 majd a november elsején Egerben megrendezésre kerülő járások kö­zötti versenyen. Eredmények. Csapatban: L Váltó- és Kitérö- gyár 913 kör, 2. Gyöngyöstarján 706, 3. Gyöngyössolymos 660, Egyéniben: 1. Tóth József (Kité­rőgyár. 2. Soltész András) Kitérő­gyár), 3. Várhelyi Árpád (Kitérő- gyár), 4. Herczeg István (Kitérő- gyár.) A három forduló összesített eredménye: 1. Váltó- és Kitérőgyár 2546, 2. Gyöngyössolymos 1878, 3. Gyöngyöstarján 1828 köregység. Az egyéni verseny első cárom helvezettie értékes díiázásban ré­szesült, a díjakat a verseny utáni rövid kis ünnepség keretében osz­tották ki Az ünnepségen felszólalt Katona Béla, & megyei elnökség képviseletében és ismertette az el­következendő feladatokat. Jankovich Jenő A Népújság ioió-iippjei 44. hét: 1. FTC—Bp. Honvéd x 2. BVSC—Csepel 3. Ü. Dózsa—Salgótarján 4. Szombathely—Pécs 5. Szeged—Tatabánya 6. ZTE—Győr 7. Oroszlány—B. Spartacus o. Pénzügyőr—Debrecen 9. Szolnok—Bp. Előre 10. St. Etienne—Reims 11. Bordeaux—Stade Francais 12. Csehszlovákia—Olaszország Pótmérkőzések: 13. Szállítók—Vác 14. PVSK—Sztálinváros 15. Nagybátony—Borsodi B. 16. Egyetértés—Kecskemét A HATVANI Vegyes Ktsz azon­nali belépésre építésvezetőt keres, megfelelő szakmai végzettséggel és gyakorlattal. Jelentkezni lehet te­véiben: Hatvan, Horváth M. u. 9. szám. BÉCSI gyártmányú, angol me- chanikás pianínó eladó. Miskolc. Kazinci u. 2. Molnár. SZTK ügyintézői és adminisztra­tív munkakörben Egerben elhe­lyezkednék többéves gyakorlattal. Cím: Kiadóhivatalban. AZ EGRI 32. sz. Autóközlekedési Vállalat azonnali belépéssel fel­vesz 1 fő épület-gépészmérnököt és 1 fő építész-technikust. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen a vállalat igazgatój ánál, vagy a sze­mélyzeti vezetőnél. BELSŐ ellenőrt felveszünk számviteli képzettséggel és gyakor­lati tapasztalattal. Hatvani Föld­művesszövetkezet, Hatvan, Mártí­rok u. 2. sz. 2. 1 2 1 1 1 X 1 2 X X 1 1 1 X 2 X 2 1 1 X 1 1. X X 2 1 NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suba Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vá'lalat. Felelős kladő: Tóth Jőzset. Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz a. 3. Telefon: 56-74 56-73. Postafiók 33. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44. Postaflók: 23. Hevet megyei Nyomda Vállalat. E'j'er. Bródy Sándor u. 4. Fele' ős vezető: Mandula Ernő. Terjeszti a Magyar Posta Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij: egy hónapra ti. Ft. PATTANÁSOS arcok legújabb módszerű kozmetikai kezelése, zsí­ros és száraz arcbőr tökéletes ki­ápolása. Eger. Dobó tér 1. Az ÉM Heves megyei All. Építőipari Vállalat több éves gyakorlattal ren­delkező szakipari építésvezetőt. valamint mérnököket és technikusokat keres felvételre. Jelent­kezés: Gyöngyös, Egri út 30. sz. alatt. dón tehát hűségesen másod a mérnök kezének mozgását. Gondolat vezérli a gépet A fejlődés itt sem all meg: miért kellene az embernek először bonyolult mesterséges kezet szerkeszteni, amelyet végül ismét csalt vezérlő ka­rok kezelnének? Hisz az ideg­impulzusok Közvetlenül is ve­zérelhetik a gépeket! Számos termelési folyamatnál manap­ság csalt azért nem valósítha­tó meg a teljes automatizálás, mert még nem léteznek olyan mérőműszerek, amelyek elér­nék az emberi szem megfigye­lő képességét. Az ember tehát nélkülözhetetlen ezeken a he- Iveken. Az orvostudományban egy idő óta diagnosztikai célokra mérik az izom- és ideg impul­zusokat (többek között az isi­mért elektrokardiogramm for­májában), itt is egészen új le­hetőségek nyílnak, ha az im­pulzusokat vezérlésre is fel­használják. Lehetséges, hogy az idegim- pulzusoknak gépek vezérlése­re való közvetlen felhasználá­sa megszabja az elektronikát agyak fejlődésének tovább i irányát is, ahogyan azt Csabai L. Ernő kimutatta. Noha az elektronikus agy szinte tetszőleges gyorsan ké­pes számolni és semmiféle fel­adat sem nehéz számára, hisz teljesitményét további memó­riaegységek beiktatásával le­het bővíteni, nincs semmiféle fantáziája. Maga nem jön rá új gondo­latra. Akár ezerszer is megis­métli ugyanazt a számítást, ha ez lesz munkaelöírásában. de nem jön rá arra a gondolatra, hogy az előbbi eredményeket egyszerűen átírja, s így mun­kát takarítson meg. A mechanikus kéz impul­zus-átalakítója tulajdonképpen amolyan kis elektronikus agy, hisz az idegimpulzusok új cso­portjává alakítja át, amelyek „érthetőek” a motorok és a mechanikus kéz nyomódugaty- tyúja számára. Amennyiben az impulzus-átalakítást nagy elektronikus számológéppé módosítanánk, elektronikus úton másodpercéli: alatt követ­kezetesen megvalósulhatnának az ember pillanatnyi gondola­tai és szándékai is. Ilyen mó­don az elektronikus agy „fan­táziát” is kap. A ma még talán tudományos fantáziának tűnő gondolat megvalósításához a szükséges technikai és fiziológiai előfel­tételek lényegében már meg vannak adva. A „mechanikus“ agy holnap talán már való­ság lesz! Ezúton mondunk kö­szönetét mindazoknak, akik drága jó édes­anyánkat utolsó útjára elkísérték. BAEDOS-csaiád A Heves megyei Tanács Kórháza érettségizett leányok részé­re, 18—32 év korhatárral, 800 forint havi fizetéssel, MUNKAMELLETTI Apolönöképzö TANKOLT AMOT indít. Jelentkezés a Heves megyei Tanács Kórház Igazgatóságán, Eger, Szé­chenyi utca 27—29. szám. Nyílt tér* Alulírott versenyre hívtam Kovács Imrét, hogy me­lyikünk nevel több és jobb ál­latot. Nevezett a versenyt elvesz­tette ugyan, de nem átallotta kijelenteni, hogy én csak azért lettem győztes, mert állataim takarmányába ERRÁ-t kever­tem. Ez igaz ugyan, de az ERRA ma már mindenkinek rendelkezésére áll, tehát Ko­vács Imre is beszerezhette vol­na azt a földművesszövetkezet­nél 80.—• forint.' kilogrammon­kénti áron. Ha nem vásárolt ERRÄ-t, ő látta a kárát. ' Kiss Pc'cr s. Ív., Homokdűlő 157. * E rovatban közeitekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal nem vállai felelősséget.

Next

/
Thumbnails
Contents