Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-29 / 254. szám

t NßPÜJSAG 1959 október 29., esütörtüj Danton, a nagy francia forradalom egyik vezéralakja FILM: L ötszáz eve. 1759. október 27-én született Tryos- ban Danton, a francia nép nagy eposzának egyik éltetője. * 1789. és 1794. között eltelt öt ev hősies küzdelme — a nagy francia forradalom . ideje,' — túljut a forradalmi Párizs ka­puin. túl Franciaország hatá­rain, világtörténelmi jelentő­ségű. A forradalmi orkán ere­iét a francia nép joga és igaz­sága adta. A háromszínű francia tri­kolort, a páriasi nép fegyveres erővel kivívott győzelmének szabadságillatú szele lebegteti, és e jel valami új kezdetét sejtteti. Népi klubok és társa­ságok alakulnak, ahol megvi­tatja a nép a legégetőbb teen­dőket. Az „Emberi és Állam­polgári Jogok Barátainak Tár­sasága’’ (a Cordeliers-klub) tagjai között találjuk a for­radalom neveltjét, a hatalmas néptribunt, Danton ügyvédet is 1790-ben, egy évvel a Bas­tille ostroma után. Lángoló szónoklatokkal küzd a monar­chia megbuktatásáért, a köz­társaság kikiáltásáért. \ z égető belső átalakulási ' feladatokkal egy idő­ben halálos veszedelem fe­nyegeti a fiatal forradalmi Pá­rizst. Az egyesült porosz-oszt­rák seregek a reakciós euró­pai közvélemény nagy helyes­lése mellett vészesen közeled­tek Párizs felé. A forradalom megmentésének ügye egyet je­lentett az ország, a haza meg­mentésével. 1792. július 11-én elhangzik a törvényhozó gyű­lés vészjelzése: „Veszélyben a haza!” — egész Franciaország talpraállt. A mozgósítást a ja­kobinusok — a forradalom vezető gárdája — Danton, Ro­bespierre, Marat, Carnot — irá­nyították. Danton lenyűgöző, magával ragadó beszédeinek különösen nagy szerepe van a nép felvilágosításában és hang­ja eljut az ország legtávolabbi zugába is. A Marseille-ből jö­vők ekkor éneklik a világhírű Marseillaise!, az új forradalmi himnuszt, a haza önkéntesei pedig íelesküsznek a szabadság zászlajára. A- forradalmi haza megmen­tésére nem indulhattak Ivaré­ba a király nevében, ezért Danton és társai a trón meg­döntésére buzdítottak. „Mer­nünk kell” — hangzanak Dan­ton szavai — s a nép mer: 1792. augusztus 9—10-én megdöntöt­ték a király trónját. A tény­j legképzettebb feudális hadse- I regét. A győzelem órájában ! összeülő konvent első dolga, J hog5- Franciaországot hivata- S losan is köztársaságnak nyil- I vánítsa. A konvent választá- | sában csak a forradalom meg'- j mentésére elszánt kisebbség vett részt, akik között Danton is ott van. Képviselői a pol­gársághoz és a polgári értel­miséghez tartoztak, Danton az igazságügyi vezető. A konvent- ben igen nagy befolyással ren­delkeznek a kereskedő és ipari burzsoázia képviselőd, a giron- disták, akik a forradalmat be­fejezettnek tekintették, elle­nezték a terrort. A jakobinu­sok csoportja a kispolgárság és munkásság követeléseinek a hirdetője. Danton, bár a ma­gántulajdon alapján áll, „bár­miféle föld egyéni és ipari tu­lajdon örökös fenntartását” hirdeti, — megérti, hogy a nép erőinek összefogása kell a tel­jes győzelemhez. 1793-ban januárjában kivég- zik XVI. Lajost és a köztár­saság fenyegető valóságként hat a feudális Európára. Min­den előkészületet megtesznek a forradalom fészkének meg­semmisítésére. A bajt csak fo­kozza, hogy nagyszabású ellen­forradalmi felkelés is kezdő­dött Franciaországban. Danton javaslatára rendkívüli bizott­ságot alakítottak az ellenforra­dalom eltiprására, mivel a konventen belüli pártcsoporto­sulások is belső harcot jelen­tettek — a girondisták ui. nem jó szemmel nézték már az erő­teljes rendszabályok alkalma­zását — Marat, a forradalom egyik legbaloldalibb képvise­lője így határozza meg a jövő programját: „Ideje annak, hogy me^zervezzük ideiglene­sen a szabadság zsarnokságát, hogy eltiporjuk vele a királyok zsarnokságát.” A „szabadság zsarnokainak” első igazságszol­gáltatása a forradalom kerék­kötőinek, a tehetetlen gironde- nak a megsemmisítése volt. A hatalmat a jakobinusok veszik át. Danton ekkor már megtor­pan. Lánglelkű hazafi, bár­mely pillanatban kész felvenni az élethalálharcot a hazájára törő ellenséggel, a forradalom belpolitikájában azonban már nem ilyen határozott. Szociális kérdésekben szembehelyezkedett a forradalmi baloldallal. Meg­álljt kiáltott volna már szíve­sen a forradalomnak, csak népszerűségének megőrzése vé­gett nem tette. Forradalmi me­részsége már a múlté. Nagy vagyont szerez és 1793. őszén ideiglenesen visszavonul a ma­gánéletbe. Sttől kezdve a „mérsékelt” politika, a terror megszüntetése mellett foglalt állást. Követelte a forradalmi diktatúra megszüntetését, a Kegyelmi Bizottság megalakí­tását. A fronton elért győ­zelmeket túlértékelve, békés megegyezésre törekedett az ellenséggel. A jakobinus diktatúra irá­nyát megszabó Robespierre-po- litika számára azonban egye­lőre nagyobb veszélyt jelentett a forradalmi baloldal, a leg- radikálisabbak csoportja, akik tetteikkel és követeléseikkel a plebejus tömegek kívánsá­gainak adtak hangot. Robes­pierre először őket küldte vér­padra. Hat hónappal kivégzé­sük után kerül sor, március 30-án Danton letartóztatására. Védőbeszédé vád a konvent el­len. „Hadd lássam vádlóimat, s megsemmisülésbe döntöm o * • ...” — mondta többek kö­zött, Germinal 16-án (április 5.) lefejezték. Július 27-én a jakobinus dik­tatúra elbukott. A hatalom a vagyonos burzsoázia kezébe ke­rült. A diktatúra betöltötte hivatását, leverte a forradalmi köztársaság minden külső és belső ellenségét és így a terror szükségtelenné vált. Eredmé­nyeit a néptömegek harcá­nak köszönhette. A jakobi­nus vezérek forradalmi me­részsége és a nép hősiessége együtt adta a nagy francia for­radalom világméretű jelentő- égét. A forradalom lehetővé tette Franciaország gazdasági es társadalmi átalakulását: a kapitalizmus megszületését. Siettette a proletariátus kiala­kulását, amely egyedül képes mindenfajta kizsákmányolás megszüntetésére. Ebben áll a nagy francia forradalom igazi, jelentősége. Vezéralakjai, ha különfoö- ” ző mértékben is, de mindannyian a haladás szó­szólói voltak. Ezért őrzi ke­gyelettel emléküket a francia nép és a világ haladó embe­risége. Nagy Andomé, a. TIT tagja \yomoru It fiit 1959. október 29, csütörtök: 1&5G. Az egyiptomi nép függei lens égi harcának kezdete az angol, francia és izraeli intervenciósok ellen. 1923. Kikiáltották a Török Köz­társaságot. A Komszoniol napja. 1339-ben született Steincü líri.y építész, az Országház alkotója. 1849-ben született J. A. Flemin: angol fizikus, aki elsőnek a lkai mazta az elektroncsöveket elektro­mos hullámok vételére. 1889-ben halt meg N. G. Cseroi- sevszkij nagy orosz materialista fi­lozófus. kritikus és író. Névnap Ne feledjük: pénteken ALFONZ tf IDS — 197 SZÁZALÉKRA télie­sítetté eddig éves árutermelési tervét az atkári Kossuth Tér- \ meló szövetkezet. — MODERN önkiszolgáló üzlet nyílt Recsk központjá­ban: a régi üzlet- és raktár­helyiségből ízléses boltot ren­deztek be. — ECSÉDEN csütörtökön délelőtt Nagy Piroska járási tanácstag fogadóórát tart a községi tanács helyiségében, ahol a község dolgozói el­mondhatják. ügyes-bajos dol­gaikat, — A RECSKI Ércbánya bányászai több kutató jellegű vágathajtast kezdtek meg a Vörösvár nevű hegy környé­kén, bogy a mátrai éreesedés után kutassanak, — AZ ECSÉDI külszíni fej­tésen hat nagyteljesítményű lánctalpas traktor segít a szál­lítószalagok összeszerelésében és a gépek üzembe állításában. — JÖL SIKERÜLT hagyo­mányos szüreti bált rendez­tek szombaton a gyöngyösi óvónők a kórház kultúrter­mében. — 50 VAGON befogadóké­pességű gór ét építenek a kö­vetkező esztendőben a tervek szerint a gyöngyösi járás ter­melőszövetkezeteiben. Az épít­kezési költségek egy részét a termelőszövetkezetek saját erő­ből fedezik. A francia irodalom nagy alakjának, Vidor Hugo n a k Nyomorultak című regényét újra filmre vitték, és német- francia—olasz koprodukcióban kerül filmszínházaink műso­rára. A Jean Valjean-t játszó Jean Gabin a mai francia szí­nészet kimagasló egyénisége. A Nyomorultak színes, magyarul beszélő film. szélesvász­nú változatban is a közönség elé kerül: az egri Vörös Csillag Filmszínház október 29-től november 4-ig tűzte műsorára. Harc az influenzalárváiiy ellen Mint ismeretes, a tavalyi súlyos influenzajárvány ez idén is felütötte fejét Európá­ban. Angliában a gyógyszeré­szek különleges, új szérumot állítottak elő, amely a beteg­ség legfőbb vírusait tartalmaz­za, A tapasztalatok szerint 70 —80 százalékos immunitást biztosít a járvánnyal szemben —• közölte dr. Beric Wright, az angol gyógyszerkutató Inté­zet igazgatója. Az orvos szerint ! az új szérumnak megvan az az előnye, hogy egy injekció- ! ban beadható. Nagy mennyi- ; ségtí készlet áll a szigetország 1 lakóinak rendelkezésére, hogy | sms évenként visszatérő járvány ' áldozatainak számát a lche- ■ tőség szerint csökkentsék. EGRI VÖRÖS CSILLAG A nyomorultak (I,—II. rész) (szélesvásznú) EGRI BRÓDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bolond április GYÖNGYÖSI PUSKIN Rakéta támaszpont HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Az utolsó felvonás FÜZESABONY Hétköznapi tragédiák PÉTERVÁSÁRA Nincs előadás A színház műsora Egerben este Ve 8 órakor: Nyugtalan boldogság (Kisfaludy-bérlet) leges hatalmat a köztársaság.; kikiáltása után a jakobinusok? irányítása alatt álló község-; tanács — a konvent — vette át.? Dantonék szükségesnek látták| a forradalmi diktatúra beveze-| tését a nép ellenségeivel szem-, ben. Nem elég a királyság? megdöntése. „Ha egy hajó; hajótörést szenved, a legény-? ség mindent a tengerbe hajít,| ami biztonságukat veszélyez-? tetheti. ugyanígy a nemzetnek! is ki kell vetnie kebléből| mindazt, ami ártalmára le- = bet...” mondotta egyik beszé-? dében Danton. ­Az ellenség Párizst fenyegeti.? A belső rend biztosítása mel-? lett a haza megmentése most| mindennél fontosabb. Danton? látja a teendőket. Világos ma-; gyarázatokat ad azoknak, akik| hangoztattál!, hogy a „belső; árulástól tartani kell!”, s ez-? zel odázni akarták az inter-; venció elleni harcot. "Ha a ” ház lángban ég, nem gondolok; azokkal a gazemberekkel, akik? apró cókmókokat lopogalnak; belőle, hanem rohanok és ol-| tom a tüzet.” Bátor és erélyes, hangon buzdít, lelkesít, tobo-v roz. Rendíthetetlenül hitt a; győzelemben. Szoros kapcsolat-^ ba lépett a forradalmi kom-* münnel. „Halálbüntetéssel _ kell. ■ sújtani mindenkit — mondja —, aki nem akarja a hazát véde- • ni” — szól a riadó, de ez nem a rémület jele, hanem a haza| ellenségeinek szóló figyelmez-; tetés. Legyőzésükhöz bátorság-? ra, bátorságra és Ismét bátor-? ságra van szükség és akkor; Franciaország megmenekül. ­E gyújtó szavak hatá-? Sára a franciái! 1792.. szeptember 20-án hatalmas- ágyútűzzel fogadják az ellen-, séget és Valmynál fényes győ-- zelmet aratnak. A francia nép] hazafias lelkesedése meghat- ■ tálasra kényszerítette Európa! KÉT ESZTENDŐ SEM MÜLT EL az 1957. október 4-í emlékezetes esemény ^ óta, amikor a szovjet tudósok, mérnökök és munkások hősies erőfeszítéseinek eredménye­ként megjelent a világ első mesterséges égiteste: a Föld mesterséges útitársa. S íme az emberiséget ismét meglepte a világmindenség megszelídítői- nek újabb és újabb sikere: si­került lefényképezni a Hold eddig soha nem látott oldalát. A szovjet tudósoknak ez a nagyszerű győzelme újabb táv­latokat nyit meg a világűr meghódítása előtt. A Földön végbemenő bioló­giai folyamat, minden éghaj­lati sajátosság, minden energe­tikai tartalék végeredményben bolygórendszerünk központi égitestével — a Nappal —áll összefüggésben. Hogy a Földön végbemenő jelenségek sokasá­gát helyesen jósolhassuk meg, jól kell ismernünk és jól meg kell értenünk a Napon végbe­menő folyamatokat, amelyek közvetve, vagy közvetlenül sok földi folyamatra vannak ha­tással. De a Föld atmoszférá­ja leküzdhetetlen akadályt je­lent az ultraibolya, a röntgen- sugárzás & a Nap egyéb su­gárzásai szempontjából: a Föld atmoszférája teljesen elnyeli és szétszórja, vagy átalakítja a sugarakat másodlagos jelensé­gekké. E sugárzások tanulmá­nyozása különösen fontos a Napon végbemenő folyamatok megértése szempontjábóL Ezért tejesen világos, hogy űr­hajókat kell felhasználnunk a Földön hozzáférhetetlen Nap­sugárzások tanulmányozására. VALÓSZÍNŰLEG NINCS nagyon távol az az idő. amikor a Hold felületén olyan állan­dó működő automata műsze­reket helyezhetünk maid üzem­be, amelyek megfigyelhetik a Sorol következik a Mars és a Venus Napot és tájékoztatnak ben­nünket a Földön. A világűrben végbemenő bo­nyolult nukleáris folyamatok megértése szempontjából még nagyobb érdeklődésre tart számot az úgynevezett nem álló csillagok tanulmányozása Ezek a csillagok abban külön­böznek a mi Napunkhoz ha­sonló megszokott csillagoktól, hogy ezeken óriási mértékben mennek végbe azok a bonyo­lult fizikai folyamatok, ame­lyek összefüggnek az óriási energiák gyakorlatilag szem- pillantás alatt történő felsza­badulásával. E jelenségek ere­je is több százmilliószor és mil­liárdszar nagyobb. mint a napkitörések ereje, amelyek tulajdonképpen váratlan rob­banások és amelyekkel a Föl­dön végbemenő sok jelenség is összefüggésben áll. A nem álló csillagok tanul­mányozásának nehézsége ösz- szefügg azzal, hogy ezek igen nagy távolságban vannak és gyenge a sugárzásuk. A legfé­nyesebb nem álló csillag mil- liószor. illetve több milliárd- szor gyengébb fényt bocsát a Földre, mint a Nap. Ebbő’ megérthető, milyen nehézsé­gek merülne!! fel eme égites­tek tanulmányozása szempont­jából. Ezek tanulmányozása a Földre nem érkező sugárzások skálája szerint különösen fon­tos és értékes. DE E TÉREN IS MEGVAN minden alap annak feltétele­zésére. hogy nincs már nagyon távol az az idő, amikor a Hold felületén, vagy a stabilizált nehéz szputnyikon elhelyezett automata berendezések lehető­vé teszik majd a bennünket érdeklő, nem álló gyenge csil­lagok vizsgálatát, Annak ellenére, hogy ben­nünket minden oldalról eleven szervezetek vesznek körű1, kezdve a mikroorganizmu­sokkal és végezve az állatok­kal, még nagyon keveset tu­dunk az élet keletkezéséről. Teljesen nyilvánvaló,’ hogy a Hold és a legközelebbi boly­gók — a Mars és a Venus — tanulmányozása rendkívüli módon kibővíti elképzelésein­ket, hogy milyen formában je­lent meg az élet a világmin­denségben. és lehetővé teszi, hogy új oldalról, újabb té­nyekkel közelítsük meg az élet keletkezésének problémáját. Érthető az az óvatosság, amely az űrrakéták más égitestekre való elindításával kapcsolatos előkészületeket kíséri. Ezeken az űrrakétákon nem szabad semmilyen földi lénynek len­nie, ami elferdítené elképze- léseiriket más bolygók őskori viszonyairól. Ezért történt, hogy a Hold felületére jutott tartályt gondosan sterilizálták. A továbbiakban hasonló óvin­tézkedéseket foganatosítanak más űrhajók útbaindításánal is. LEHET-E SZÁMÍTANI AR­RA, hogy az ember más boly­gókra repülhet? Igen, ez az álom természetesen valósággá válik, bár valószínű, hogy nem olyan hamar, mint amilyen hamar felkutatják ezeket az égitesteket, automata műsze­rek segítségével. Hisz addig nem lehet a világűrbe embert küldeni, amíg nem szavatolhat­juk életét repülés közben, s azt, hogy kedvező feltételek között visszatérhet-e a Földre. E té­ren pedig még rengeteg nehéz­séget kell. leküzdenünk Először is az ember nem le­het kitéve a kozmikus suga­rak káros hatásának. Mint a szputnyikok és az első űrra­kéta segítségével végzett ku­tatások megmutatták, a boly­góközi űrben ez a veszély nem nagy, mert a kozmikus suga­rak sűrűsége eléggé jelenték­telen. De kiderült, hogy Föl­dünket nagy sűrűségű és nagy energiájú részecskék gyűrűje veszi körül. Ennek a gyűrű­nél! az áttörése életveszélyt je­lent. Következésképpen az embert szállító jövendőbeli űr­hajó röppályáját úgy kell ki­számítani, hogy ezt a gyűrűt elkerülhesse. , Másodszor az ember nem pusztulhat el a meteor testek­kel való találkozás következté­ben. Az e téren végzett meg­figyelések biztató eredmények­kel kecsegtetnek. Aránylag könnyű a védekezés a mikro- meteorok ellen, s gyakorlatilag kizárt dolog, hogy az ilyen űr­hajó nagyobb meteorrészekkel találkozzék. Igaz. a bolygóközi térségben sűrűbb meteor-rajok is száguldanak és ezért további kutatásokra van szükség, hogv elkerülhessük a velük való nem kívánt találkozást. Harmadszor, az űrhajónak nem másodpercenkénti több­kilométeres sebességgel kell a Hold felületére (vagy más bolygóra) ereszkednie, ami el­kerülhetetlenül az űrhajó pusz­tulásához vezet, hanem másod­percenkénti néhány méter se­bességgel. Következésképpen speciális fékezőberendezésre van szükség. De ez már mű­szaki kérdés, s mi tudjuk, hosv manapság ennél" sokkal bonyo­lultabb műszaki feladatokat is eredményesen meg lehet olda­ni HA AZ EMBERT SZÁLLÍ­TÓ űrhajót indítunk útjára, akkor annak annyi üzemanyag-, tartalékkal kell rendelkeznie, hogy elhagyhassa a Holdat (vagy más bolygót) és visszatér­hessen a Földre. Eközben fi­gyelembe kell vennie, hogy más bolygókon, legalább is kezdetben, nem lesznek olyan rakétakilövő-pályák, mint a Földön. Következésképpen a röppálya pontosságának bizto­sítására útközben kell majd helyesbíteni a repülési utat. Ehhez viszont további energe­tikai erőforrásra van szükség. Végezetül biztosítani kell, hogy a rakéta veszélytelenül szállhasson le a Föld felületé­re. Szerencsére, a Földnek sű­rű légköre van és itt elképzel­hető a fékezés reaktív eljárá­sánál! kombinálása az aero- dinamikus eljárásokkal. Mint látjuk, az ember űr­repülése nagyon bonyolult, de semmi okunk kételkedni ennek megvalósításában. Még egy lényeges kérdés van hátra: az emberi életé más bolygókon. Nagyon valószínű, hogy a más bolygókra kerülő jövőbeli embereknek be kell hatolniok eme égitestek kérgé­nek belsejébe, ott hermetikus feltételeket kell maid megte­remteniük és az ott létesített helyiségeket levegővel • kell maid megtölténiölc. amelyek­nek sűrűsége megfelel a’ földi levegő sűrűségének. A bolygók felületén speciális. 1 záródó készülékekkel közle­kedhetnek majd. Nincs okunk kételkedni abban, hogy ezt a problémát műszaki1"n -■e,d'- iuk. A VILÁGŰR ÉS A LEG­KÖZELEBB’ bolygók meghó­dítása kétségtelenül igen sok érdekes felfedezéshez vezet maid. olyanokhoz, amelyek lé- nyeaes szereoet iájának az emberiség fejlődésében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents