Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-27 / 252. szám

4 NEPÜJSAG 1959. október 2í., kedá Kazinczy Ferenc (1759- 1831) VJ a 200 éve annak, hogy a magyar irodalom egyik legérdekesebb és leghasznosabb egyénisége, Kazinczy Ferenc, megszületett. Petöli Sándor ti­zenhat évvel halála után be­szélt róla, mint aki félszázadig Atlaszként tartotta vállán a ma­gyar nemzetiségnek ügyét. — Születésének 100. évfordulóján, a Bach-korszak nyomasztó lég- kőiében példátlanul harcos életére visszaemlékezve talál magára először igazán a nem­zet. Ma egészen más körülmé­nyek között ünnepeljük a szép­halmi „szent öreg” születésének évfordulóját. Ma olyan szabad országban élünk, melyben rz ő álmai a jó ízlésről és a magas- színvonalú magyar kultúráról egyre szebben kezdenek meg­valósulni. Példája tisztán ra­gyog előttünk, a nemzeti műve­lődésért égő szent heve és tiszta hazafisága a szocializmust épí­tő nemzedékeket is tettekre buzdítja. Mindannyian, akik magyarul beszélünk és írunk, mindmáig adósai vagyunk. ★ Kazinczy Ferenc birtokos nemesi családból származott. Érsemjénben született. Iskoláit a sárospataki kollégiumban vé­gezte. Bessenyei György kul­túrpolitikai röpiratai éppen ak­kor jelennek meg, amikor 1779-ben megkezdi joggyakor­latát. Kazinczy életének is mindvégig uralkodó csillaga marad a felvilágosodás. Hivatá­sának érzi. a világosság terjesz­tését, és a nemzet nyelvét mű­vészi fordítások hosszú sorával igyekszik alkalmassá tenni az új európai gondolat árny7alt és színvonalas kifejezésére. A XVIII. század utolsó * harmadában nálunk még nincs számottevő magyar polgárság. Ezért a felvilágoso­dás zászlóvivője az akkor ki­alakuló nemesi és nem nemesi származású értelmiség lesz. Ez a réteg érzi, hogy a korhadó feudalizmus rendszere már nem tudja eltartani. Életlehető­ségeiben érintve válik tehát a polgári átalakulás eszméinek hordozóivá. Ehhez az elég szűk körhöz csatlakozott a fiatal, művelt joggyakomok, Kazinczy Fe­renc. 1786-ban állami szolgála­tot is vállal. II. József uralko­dása alatt az új állami egysé­ges iskolák tanfelügyelője lesz Kassán. Meggyőződése jozefi­nista, mint a protestáns értel­miség javarésze. Állami iskolá­kat alapít nagy számban, ezek érdekében vitatkozik a katoli­kus egyházi hatóságokkal, így az egri püspökkel is. Sokat vitatott kérdés, miért szövetkeztek a magyar felvilá­gosítok II. Józseffel? — Az ún felvilágosult abszolutizmus is­meretes problémája ez. Olyan illúzió, melyet a legkövetkeze­tesebb francia materialisták, Holbach és Diderot is osztottak. A lényege az, hogy az ész által diktált társadalmi, reformokat, tehát a feudalizmus.épületének lebontását egy felvilágosult uralkodó fogja véghezvinni. Csoda-e. ha Kazinczy és társai a felvilágosult abszolutizmus mégiscsak legjobb szándékú képviselőjében, II. Józsefben, szövetségest kerestek. Nem lát­ták (amit ma persze már sokkal j könnyebb is meglátni), hogy a j császárnak a feudalizmus tar- j tóoszlopait rázó rendeletéi is j csak a forradalom megelőzését és nem a tényleges polgári át­alakulást kívánták szolgálni. Kazinczy viszont komolyan veszi a felvilágosítást, a sötét­ség elleni harcot. Folyóiratokat alauít. lefordítja Rousseau Tár­sadalmi szerződését. Voltaire. Rousseau és Heivetius segítsé­gével akarja ..kicsikarni a szu- persztíció kezéből a véres tőrt és irtóztató képéről lekapni az álarcát”. A magyar felvilágosodásnak .special's vonása, hogy benne a felvilágosító szándélc összefo­nódik a nemzeti nyelv művelé­sének kötelezettsegével. a fe­nyegetett nemzeti lét védelmé­ben. Az idegen elnyomás alatt élő nemzetet a tudománnyal lehet kiemelni a sötétségből valliáv Bessenyei és Kazinczv A tudományokat viszont leg­könnyebben az anvanvelven lehet elterjeszteni Innen van a korban az irodalom nemzet- mentő missziótudata és a rend­kívüli erős érdeklődés az anya­nyelv művelésének kérdése iránt. Így értjük meg. miért válik a felvilágosító Kazinczy Ferenc egyben a nemzeti nyelv apostolává is. |i azinczv igaz magyar ér­zéseit nem rontja meg a németesítő császár iskolapoliti­kájának szolgálata. Midőn 1790-ben a patrióta nemesség mozgalma elemi erővel elsöpri II, József önkényes rendeletéit, Kazinczy és társai fenntartás nélkül csatlakoznak a nemzeti lelkesedés táborához, hiszen nem a császár, hanem a nem­zet sorsa érdekelte őket. — A radikális-demokrata értelmiség legjobbjai a francia forradalom hatására a nemesi-nemzeti el­lenállás újabb hirtelen apálya idején, 1792 után most már a köztársasági gondolat jegyé­ben a feudalizmusnak forradal­mi úton való megdöntésére szervezkednek. A magyar jako­binusok között, Hajnóczy Jó­zseffel való barátsága révén ott van az akkor már közismert és becsült író. Kazinczy Ferenc is. 2387 nap nehéz várfogságot szenved elveiért, melyeket éle­te végéig nem tagadott meg. 1801. júniusában, 41 éves ko­rában kerül haza. Az országra a reakció nyomasztó csendje borul. A szabad gondolatot csírájában fojtja el a megfé­lemlítés és a papi cenzúra. Őszülő fejjel, de'töretlen hittel, tarsolyában új fordításokkal tér haza Kazinczy. A Sátoralja­újhely melletti Széphalmon alapít családot és felveszi újra a harcot a magyar művelődés és haladás ügyéért. Most azon­ban már sokkal nehezebbek a körülmények. A XIX. század első két évti­zedében az ő működése hatá­rozza meg a magyar irodalom alakulását. Ő viszi barátaival diadalra azt a mozgalmat, me­lyet az egyszerűség kedvéért nyelvújításnak szoktunk nevez­ni. Valójában nemcsak a nyelv megújításáról és bővíté­séről, hanem az ízlés nemesíté­séről, az egész kulturális szín­vonal emeléséről volt itt szó A harc a maradiság és az elva­kult nacionalizmus ellen folyt. A polgári haladásról van itt szó, de a harc kényszerűségé­ből nem politikai síkon folyik, hanem a szellemi élet frontján. 1 811-ben Tövisek és virá* 1 gok címen elegáns és szúrós epigrammák kis gyűjte­ménye jelenik meg Kazinczy tollából. A devalváció által súj­tott országban, a nyomor, a csüggedés és sötétség légköré­ben friss harci kedvvel moz­gásba hozza a szellemeket, olyan kérdésekkel, melyek ak­kor veszély nélkül felvethetők voltak. De mégis alkalommá vált e felvetés arra, hogy szel­lemi harc fejlődjék ki, hogy a haladók és maradiak megüt­közzenek nyelvi és irodalmi kérdéseken. Közben pedig csi­szolódott a nemzeti nyelv, fej­lődött az ízlés, terjedt a kultú­ra, a csüggedés helyét újra a bizakodás foglalta el. Kinevelő­dött egy új írói nemzedék és nyitva állt az út a nagyobb te­hetségek, Kisfaludy Károly. Vörösmarty Mihály számára. Élete utolsó évtizedében már nem az öregedő Kazinczy az irodalmi harcok vezére, de elég­tétel számára, hogy megérte az új idők hajnalát. Látta, amint nemzete a reformmozgalmak útjára lép. A magvak, melye­ket zord időben ő vetegetett el a magyar ugaron, kikeltek és dúsan növekedtek. A kicsiszolt magyar szó hamarosan elfog­lalta helyét a nemzeti élet min­den területén, a tudományban a törvénykezésben és a színpa­dokon. Irodalmunk ügyet sokan szol­gálták már nagyobb tehetség­gel. de lelkesebben és kitartób­ban senki sem. — Voltak téve­dései. A „fentebb stílt” követel­te az írótól és eltávolodott a népi talajtól, attól félve, hogy póriassá válik. Nem ismerte fel Csokonai kivételes tehetségét és istenítette a tehetségtelen Kiss Jánost. De egyben sohasem tévelygett: mindig nemzete ja­vát kereste. Nemes patriótiz- musa ma tanulságos Nem­zete hibáival szemben nem volt vak. következetesen összekap­csolta a haladás és a haza ügyét. Mélyen elítélte azokat, akik ‘ „a tanulást, látást, okos­kodást veszedelmes újításra va­ló hajlósásmak” nézik, s azt tartják „jó hazafinak, aki va­kon marad”. ("'saknem a „szenvedhetet- lenségig” tüzes magyar volt. De a más népek javát is kívánta, a polgári humanizmus szintén elérhető legnemesebb internacionalizmussal. „Az igaz­ság minden nemzettel, minden felekezeti el közös — írja IVIu- siczky Lucián szerb költőnek —, s a jók és bölcsek fellelik egy­mást különböző feleken is. Jaj. annak a nyomorultnak, kínét- szemei felakadnak a ru­hán és a hangzaton.” Kazinczy nem volt nagy köl­tő és nem volt nagy eredeti gondolkodó sem. Fordította nemzete számara a világiroda­lom legjavát, közvetített, iro­dalmi közvéleményt formált, biztatott, bírált, harcolt egész életében. A levélírás volt leg­főbb fegyvere. A XVIII. és XIX. század fordulójának sem kultúrtörténete, sem története nem írható meg 22 vaskos kö­tetet kitevő levelezésének is­merete nélkül. A levelekén kívül Fogságom naplója c. önéletrajzi művében él legjobban egyénisége. Még mindig haszonnal vesszük kéz­be a Pályám emlékezetét, hogy megismerjük a kort s a rend­kívüli tömörséggel megírt feje­zetekben nyelvünk ereiében gyönyörködjünk. ★ Petőfi Sándor 1847-ben meg­látogatta az akkor nagyon elha­nyagolt állapotban levő Szép­halmot és a „nemzet hálátlan­ság égbekiáltó némaságáról” írt költeményt. — Azóta hálá- sabb már a nemzet. Kazinczy nevét iskoláinkban tisztelettel emlegetik. De még mindig van törleszteni valónk anyanyel­vűnk nagy apostolával szem­ben. Néhány kötetre való újab­ban előkerült levele vár ki­adásra. Tanulmányai gyakorla­tilag nehezen hozzáférhetők. Modem monográfia nem fog­lalkozik még ellentmondásossá­gában is érdekes egyéniségével és korszakos hatásával. A Magyar Irodalomtörté­^ neti Társaság ma orszá­gos ünnepséget rendez Széphal­mon. Reméljük, hogy az évfor­dulón adósságaiból is törleszt a magyar irodalomtudomány, s újabb kiadványokkal erősíti Kazinczy Ferenc és a magyar olvasóközönség baocso'atát NEMEM LAJOS 1959. október 27, kedd: 1929. Lőwy Sándort, a Komm«- nista Ifjúmunkás Szövetség Köz­ponti Bizottságának titkárát meg­ölték a börtönben. 1759-ben született Kazinczy Fe­renc író. 0? Névnap ^ Ne feledjük. szerdán: SIMON Kosztüm — sonkából Mozik miísorn: EGRI VÖRÖS CSILLAG A hetedik kereszt EGRI BRÖDY A hetedik kereszt GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szombattól hétfőig GYÖNGYÖSI PUSKIN Fiú vagy lány HATVANI VÖRÖS CSILLAG Önvád HATVANI KOSSUTH Rómeó és Júlia FÜZESABONY Hétköznapi tragédiák PÉTERVÁSÁKA Sport és szerelem maxin a Egerben este fél 8 órakor: Nyugtalan boldogság (Petőfi-bérlet) . — ma délután négy órakor tartja e havi rendes ülését a megyei népművelési tanácsadó az egri Városi Művelődési Házban. Az ülé­sen a megye járási kultúrott- henainak múlt havi munká­ját, valamint a november ha­vi művelődési tervet beszélik meg. — AZ EGRI szabadegyete­men ma délután öt órakor a következő előadások lesznek: Technikai tagozaton: A foto­cella és a televízió, elvadó Len­gyel Gábor gimnáziumi tanár. Világirodalmi tagozaton: Ma­xim Gorkijról tart előadást Nagy Andor, TIT megyei tit­kár. Az előadások a Pedagó­giai Főiskolán lesznek. — A VISZNEKI Községi Tanács végrehajtó bizottsága ma ülést tart. Napirendi pont­ként tárgyalják a községi földművesszövetkezet eddig végzett munkáját és a téli áruellátással kapcsolatos fel­készülési feladatokat.- A BIOLÓGIAI fehérje szintézis mai állásáról tart elő­adást külföldi tanulmányi út­járól hazatért Ulman Ágnes tudományos kutató. Az előadás Egerben, szerdán este 7 órai kezdettel lesz a TIT-klubban. — A KISNÄNAI falusi KISZ-szervezet a Zsuzsi cí­mű színdarabot tanulja. Ügy tervezik, hogy karácsonykor tart iák a bemutatót. 3903 HOLDON, a tervezett terület felén fejezték be eddig a szántást az egri járás ter­melőszövetkezeteiben. A vető­szántás 80 százaléka már kész van, — OKTOBER 27-ÉN. ked­den. két német úttörőt lát vendégül a gyöngyösi IV. sz. Állami Általános Iskola út­törő-csapata. A vendégek el­látásál ól a gyöngyösi úttörők gondoskodnak. A legteljesebb megelégedéssel konstatáltam a hírt, hogy a New York-i nők felta­lálták az ehető ka­lapot, amelyet szá­rított gyümölcsből, főzelékből készít a női fejékesítőszer mestere. Végre egy okos gondolat, ál­lapítottam meg magamban és rög­tön el kellet is­mernem azt is, hogy a női egyen­jogúság jogos va­lami, a nők betör­tek a szellemi élet olyan területére is. ahol még egy férfi is tanácstalanul botladozna: racio­nális elmére, sok­oldalúságra és két­ségkívül merész kezdeményező készségre vall ez az ehető talál­mány. Fantáziám ter­mészetesen rögtön dolgozni kezdett és továbbszőttem a találmány lehető­ségeit, s felujjong­va állapítottam meg, hogy ez az ehető kalap olyan perspektívákat nyitott meg az em­beriség számára, hogy azt ma még felmérni jóformán lehetetlen. Az ehe­tő kalap mellett az ehető ruha, az ehe­tő cipő, hogy csak kettőt említsek az ezernyi közül, min­den bizonnyal for­radalmasítani fog­ja nemcsak a diva­tot, de a nők és férfiak, a férjek és feleségek viszo­nyát is. Mert micsoda öt­let: kisestélyi gép­sonkából, derékba húzva téli szalá- vtival; körömcipő füstölt marha­nyelvből, középe* ecetes tormával; avagy kis kosztüm karmonádliból, sült burgonya-gombok­kal, ecetes uborka: csattal. Ennivaló nők, ennivaló ru­hában, pikáns és magárai ragadó dolog! Egyetlen férj sem fog zúgo­lódni neje új ru­hája miatt, mert vacsorára megeszi, az új cipő miatt sem, mert azt elvi­szi másnap tízórai­ra, és nem lesz szükség ruhaszek­rényre sem. he­lyette frigider őrzi majd a nők ruha­költeményeit. Nagyszerű dolog lesz, csak ne kell­jen sokáig várni, mert jobb ma egy ehető rakott szok­nya, mint holnap egy egész kosztüm! (egri) A társadalmi hilaldoit és áss erdőtüzek A társadalmi tulajdon-meg­védése ma minden becsületes embernek egyformán feladata, sőt kötelessége. A társadalm tulajdon szocialista gazdálko­dásunknak. termelésünknek túlnyomórészben alapja. Mind- annyiunknak egyformán érde­ke, hogy a társadalom tulajdo­nában levő minden dolgot — legyen az föld és növényzete, épület, gép, jármű, szerszám, stb. — minden károsodástól, rongálástól, használatból való kivonástól. elidegenítéstől megvédjünk. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a tárgyaltnak elvétele, megrongálása, kar­bantartásuk elmulasztása, csök­kenti a termelőerők és terme­lőeszközök használati lehető­ségét, tehát csökkenti a ter­melést is; csökkenti a terme­lés eredményét. A népgazdasági terv a szo­cialista államokban nem egyes tőkés kizsákmányolok gazda­god'■ érdekeit, hanem a ■ "> jólétét,jobb, köny- 1 hetesét, anyagi és 1 szükségleteinek és ig„ . minél tökéletesebb kielégítését szolgálja. Azt. hogy több, olcsóbb legyen az élelmiszer, a ruházat, a közle­kedés. a szórakozás, a szelle­mi szükségletek kielégítése, a pihenés és üdülés, stb. ★ Az utóbbi hetek szép őszi vasárnapjain a környező er­dőkben sétálva, itt is, ott is fel- fénylenek a barátságos kis tü­zek, amelyek mellett vidám kirándulóik, turisták — felnőt­tek, diákok — szalonnát csur­dítanak, főzőcskéznek. Ügy hozzátartozik ma,ez már a Ki­ránduláshoz, mint a kabáthoz a gomb. — Ugyanakkor ezeí: az ártatlannak látszó tüzek mégis sok bajnak az okozói: A hozzávetőleges adatok sze­rint ebben az évben megyénk­ben és csak az egri erdőgaz­daság területén a gondatlanul okozott (eldobott cigarettavé­gek, visszahagyott hamu, pa­rázs) erdőtüzekkel körülbelül 60 000 forint kár érte erdő- gazdaságunkat. Érte akkor, amikor országunk évente sok- sok millió forint értékű fabe­hozatalra szorul, amikor — az ültetvény-anyag kötségeitől el­tekintve — sok százezer mun­kanap fekszik az erdőtelepíté­sekben és az erdőik gondozá­sában, amikor a háztartások tőzelőfa-ellátása még mindig nehéz probléma. Az okozott kártól eltekint­ve. az engedély nélküli tűzra­kás mint szabálysértés is ko­moly következményekkel jár. A nagyobb arányú kárral' járó gondatlan tűzokozást pedig büntető törvénykönyvünk (B- HÖ. 235 §. 1—2. p.) 10 évig terjedhető börtönbüntetéssel bünteti. Az előbb felhozott példa is bizonyítja. mennyire nem ment még át társadalmunk széles rétegeinek tudatába a társadalmi tulajdon megvédé­sének kötelessége, bizonyítja azt, hogy társadalmi rendünk­höz hű, egyébként derék, dol­gos emberek is mennyire meg­feledkeznek e tekintetben a kötelező óvatossági-ól. J. Sz. Központi porszívó Stockholmban a közelmúlt­ban több modern lakástömböt építettek, amelyeket „központi porszívóval” láttak el. Ez a modern porszívóberen­dezés a központi fűtéssel azonos elv alapján működik. Minden szoba falába szívócső-rendszert építettek be, amelyet gombnyo­mással lehet beindítani: a csö­vek magukba szívják a port. majd automatikusan a központi hulladékégető kemencébe szál­lítják. nys százalékát ők kapták meg és ebből az összegből fejleszt­hették könyvtárukat. Kevés idő egy óra ahhoz, hogy mindent elmondjon egy­másnak az ember, de azért búcsúzóul még megtudjuk, a könyvesbolt vezetőjétől, hogy jól dolgoznak a könyvbizomá­nyosok is, szám szerint mint­egy huszonketten. akik a heve si járás községeiben terjesztik a könyvesbolt által kihelyezett könyveket. Örömmel újságolja Gottschalk Róbert azt is. hogy Komlón, Tarrvtmérán, Kiskö­rén, Pélyen dolgoznak a leg­jobban a bizományosok és ezekben a községekben vásá­rolnak legtöbb könyvet az cm berek. AZZAL AZ ÉRZÉSSEL bú­csúzom el a hevesi könyves­boltból, hogy itt igazán min dent megtesznek, hogy a falusi emberek kezébe is egyre több és jobb könyv jusson el. hogy ők is köze'ebb kerüljenek a könyvhöz: a legjobb barátlux: Szalay István VAN ITT VALAMI békés, ünnepi hangulat, ami már az első pillanatra felkelti az em­ber érdeklődését, ügy kislány, mamája kíséretében könyveket válogat és közben csendesen, szinte suttogva beszélgetnek. — Ez már megvan nekem, anyu — mondja a kicsi és egy másik vaslcos könyv felé mu­tat, amely, úgy látszik, jobban megnyerte tetszését. Kevés idő után belép egy fiatalember, határozottan a pulthoz lép és megmondja a keresett könyv címét. Ö már régi tervét valósítja meg most, mert örömmel távozik az üz­letből a becsomagolt könyvvel. Gottschalk Róbert, a hevesi könyvesbolt vezetője udvarias hangolt ajánlja a könyveket és közben ellop egy-egy percnyi időt, hogy megadja a kért fel­világosítást. — Jól megy az üzlet — mond­ja és mintegy bizonyságtételül néhány feljegyzést vesz elő. — Az elmúlt negyedévi ter­vünket 133 százalékra teljesí­tettük — mutatja az írást, majd arról szól, hogy az elmúlt ne­gyedévi száznyolcvanötezrei forgalommal szemben a múl esztendő hasonló időszakában csak százhúszezret árultak. — Szeretnek az emberek ol­vasni, egyre többet és többe olvasnák — magyarázza elége­detten, majd pillanat türel­met kér, mert egy új vásárlc érkezett, aki felvilágosítási sze­retne kapni. Kíváncsi cinbe: lévén, magam is megkérdezen az új vevőt. — Mit szeretne vásárolni? Misi Józsefné, egy heves fiatalasszony a vásárló, aki nem is csak szeretné, de mer, is veszi Buga doktor leönyvét Jó egészség falun, tanyán, az­tán a közkedvelt Olcsókönyv tár-sorozatban válogat. KÖZBEN A BOLTVEZETŐ visszajön és folytathatjuk ai előbb félbeszakadt beszélge test: — Engedje meg, hogy meg­említsem a hevesi fiatalokat is — kezdi újból a szót —, akik az elmúlt vasárnapokon nagyszerű eredményt értek el a könyv­terjesztésben. Kiszesek, úttö­rők házról házra jártak és csu­pán egyetlen vasárnapon négy­ezerkétszáz forint értékű köny­vet adtak el a községben. Százhúsz szaliácskönyv, hatvan horgolókönyv, számos szépiro­dalmi munka talált gazdára, de soha eddig nem látott mér­tékben keltek el mezőgazda­sági szakkönyvek és könyves­boltunkból már ez ideig ki­került mintegy ötszáz munka­egységszámítási könyvecske, amelyek iránt változatlanul nagy továbbra is az érdeklő­dés. A fiatalok annál is inkább szívesen kapcsolódtak be a könyvterjesztésbe, mivel az el­adott könyvek értékének bizo­Egy óra a lie vési könyvesboltban

Next

/
Thumbnails
Contents