Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-27 / 252. szám

1959, október 27., kedd NEPCJSAG 8 A Heves megyei Statisztikai igazgatóság jelentése 1959. első kilenc hónapjának gazdasági eredményeiről A hároméves terv célul tűzte ki az ellenforradalom okozta gazdasági károk pótlását, gazdasági életünk stabi­lizálását, és a korábbi aránytalanságok enyhítését, A terv végrehajtása kéllő ütemben halad. Ma már mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés megközelíti, sőt eléri az 1960-ra előirányzott színvonalat. Különösen fellendítette gazdasági életünk munkáját az MSZMP Központi Bizott­ságának határozata alapján egyre szélesebb körben ki­bontakozó munkaverseny. Eredményeinkhez hathatósan hozzájárult, hogy a párt helyes politikájának következ­ményeként kedvező fordulat történt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében. Mindezek a tényezők lehetővé teszik, hogy a követ­kező években az ország termelőerői az eddiginél gyor­sabb ütemben fejlődjenek, és az ország lakosságának, va­lamint a megye lakosságának jólétét is nagyobb mérték­ben növeljük. oen Ipar A megye szocialista ipara a III. negyedévi vállalati teljes termelési tervét 110,8 százalék­ra teljesítette és 20 százalékkal termelt többet, mint 1958. ha­sonló időszakában. Az 1959 évi Minisztériumi Ipar Állami helyi ipar Szövetkezeti ipar termelési tervből szeptember 30-ig 71.9 százalékot teljesítet­tek. A túlteljesítés eredményei­ben különösen a minisztériumi ipar vállalatai és a kisipari szövetkezetek eredményei ki- emelkedőek. 1959. ra. ne- 1959. éves terv­gyedévi vál- böl szeptember lalati teljes 30-lg teljesítve termelési terv teljesítési »/,-a <•/„) 113,6 71,7 95.3 71,1 113,9 76,4 Szocialista Ipar összesen: 110,8 71,9 Az iparban termelt és nép-1 cikk mennyiségi tervét túltel- gazdaságilag is fontos legtöbb I jesítették. így például égetett téglából égetett cserépből villamosenergiából cementből 1 766 ezer darabbal 7,5 százalékkal 1 584 ezer darabbal, 56,6 százalékkal 13 074 MWO-val 5,7 százalékkal 7027 tonnával 11,7 százalékkal termeltek többet a tervezett­nél. Természetesen legtöbb cikk III. negyedévi termelése meghaladta az 1958. III, ne­gyedévit. A jobb szervezés és iparve- zetés, valamint a munkaver­seny hatására a vállalatok ter­melékenysége javult. Termelé- Kenységi tervét 1959. III. ne­gyedévében a megye szocialis­ta ipara 109,8 százalékra telje­sítette. Megjegyezzük, hogy az álla­tni helyiipari., vállalatok nem teljesítették termelékenységi tervüket. X&Lza . Az új bányaüzemek kapaci­tása egyre növekszik. A III. negyedévben a megye barna­szén termelésének több mint 20 százalékát a szarvaskői szénbánya adta. Kalóriaértéke megközelítette az egercsehi minőségi barnaszén kalóriaér­tékét. A Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt termelésében egyre nagyobb súllyal szerepel az ecsédl külfejtés. A III. ne­gyedévben a megye lignitter- mei ősének 21,4 százalékát külfejtéssel bányászták. Hiba viszont, hogy kalóriaértéke az elmúlt negyedévekhez viszo­nyítva romlott: A vállalatok jó eredményei­nek elérésében fontos szerepet játszott a kongresszusi felaján­lások teljesítése. Ez számos cikk termelésének növeléséhez járult hozzá, a vállalatok je­lentős megtakarításokat értek ei, s javult a gyártmányok mi­nősége is. Fokozódott az iparcikkek exportja. A cukorgyárak az újonnan gyártott cukor egv részét már szeptember hónap­ban exportálták; a Hatvani Konzervgyár különféle konser- reken kívül göngyöleget is szállít külföldre, mintegy 8 millió forint értéltben. 1959. iparvállalatainak exportja meghaladta a 85 millió forin­tot. Augusztus hónapban fizet­ték ki a bányászatban a hű­ségjutalmat. Megyénkben 17 millió 350 ezer forint hűségju­talmat osztottak ki a szén-, érc- és ásványbányáit dolgozói­nak, 6,1 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Legma­gasabb volt a hűségjutalom a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél. Itt egy munkásra átlagosan 2267 forint hűségju­talom jutott. 1959 III. negyedévében a megye szocialista iparvállala­tai 20700 munkást foglalkoztat­tak, 250 fővel többet a terve­zettnél, és 1480 fővel többet, mint 1958 hasonló időszaká­ban. A munkások jövedelme növekedett, a megye iparvál­lalatainál a munkások átlagos havi keresete a IU. negyedév­ben 1560 forint volt. Mezőgazdaság Az elmúlt időszakban mező- gazdaságunknak kettős felada­tot kellett megoldania. Ugyan­is a szocialista átszervezés mellett biztosítani kellett a jó termésbetakarítást is. Az ered­ményed azt bizonyítják, hogy mindkét feladat megoldásában jelentős sikereket értünk el megyénkben. A nyári kedvezőtlen időjá­rás miatt a behordós és cséplés mind országos, mind megyei viszonylatban késett. Ennek ellenére a tavalyinál jóval na­gyobb mennyiségű gabona el- cséplése számottevő veszteség nélkül befejeződött. Megyénk ez évi terméseredményei kedve­zőbbek, mint az előző években bármikor. Például a búza ter­mésátlaga több mint 2 mázsá­val, a tavaszi árpa termésát­laga 3,3 mázsával magasabb a" alatta maradt a vártnál, s ke­vesebb lett az elmúlt évinél. Sokat ártott a szőlőnek a nyárvégi kedvezőtlen időjárás. A csapadékszegény hónapok nagymértékben hátráltat­ták a szántás-vetési munkákat. Ennek ellenére a gépállomá­sok több mint 30 ezer holdon végeztek szántást. A termelő­szövetkezeti mozgalom erősíté­sére megyénk gépállomásai több mint 150 traktort és 300 egyéb mezőgazdasági gépet kaptak, A betakarítási munkák elvégzése után az új termelő­szövetkezetek nagy része — a gépállomások segítségével — kialakította a közös, nagyüzemi táblákat. A jövő évi termés megalapozására a tsz-tagok — szeptember 30-ig — kenyérga­bonából 272 vagon, árpából 110 vagon vetőmagot adtok be a közösbe. Ez mintegy 30—35 ezer hold bevetésére elegendő. Az állatállomány áttelelteté- sének biztosítására az új ter­melőszövetkezetek takarmány- gabonán kívül saját erőből mintegy 600 vagon szénát is biztosítottak. A mezőgazdasági munkák ütemére jellemző, hogy míg szeptember 30-ig a gépállomá­sok 4800 holdon végezték el a vetési munkát, október 20-ig ez a szám már több mint 23 000 holdra növekedet|. A gabonafelvásárlás a bő termés következtében 385 va­gonnal több volt, mint az elő­ző év első kilenc hónapjában. Csökkent a felvásárlás azonban kukoricából. Zöldség- és gyü­mölcsfélékből összesen 806 va­gonnal (23,3 százalékkal) vásá­Háront hónap alatt 80 kilót híznak roltak fel többet, mint 1998- ban. Itt mutatkozik meg, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák is egyre jobban rátérnek a zöldség-gyümölcs termelésére. Növekedett a fel­vásárlás vágóállatokból, azon­ban az átadott állatok átlag­súlya csökkent. Vásárlóerő, áruforgalom A lakosság vásárlóereje a III. negyedévben tovább nőtt. Szemléltetően bizonyltja ezt a tokáré'{betétállomány alakulá- j sa. A takarékbetétek összege év elejétől csaknem 24 millió i forinttal növekedett, s így « betétek összege széptetnbéi vé­gén meghaladta a 80 millió forintot. Az év elejétől szeptember végéig forgalomba hozott értik értéke meghaladta az 1300 millió forintot. Ez a tervezett­nél 74 millió forinttal, az előzői évi forgalomnál pedig 125 mii- ] Hó forinttal több. Nagymér-: tékben megnövekedett a tártós | fogyasztási cikkek eladása. (Rádió, televízió, motorkerék­pár, háztartási gépek, stb.). Az elmúlt negyedévben ismét gya­rapodott az új kiszolgálási for­mát alkalmazó boltok száma, például az Eger és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat négy új önkiszolgáló boltot nyitott. A kulturáltabb, új kiszolgálási formák vidéken is egyre na­gyobb számban tért hódítanak. Például a földművesszövetke­zetek szeptemberben 17 önki- szolgáló és 7 önkiválasztó bol­tot üzemeltettek. Az 1959. első kilenc hónapjában elért gazdasági ered­mények azt bizonyítják, hogy Heves megye dolgozói je­lentős mértékben járultak hozzá az ország gazdasági éle­tének javításához, s megyénkben is biztosítva vannak a hároméves terv sikeres befejezésének feltételei. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Heves megyei Igazgatósága Vidáman kocogtak az országúton a kis kunkorgó farkú malacok, nyolcvanon vannak — négy hónapja mindössze, hogy meglátták a napvilágot. Mintha ikrek volnának valamennyien, olyan egyformák, súlyuk 40 kiló, fehér hússertés fajtájú va­lamennyi. A Füzesabonyi Állami Gazdaság íiaztatójából a má­sik telep felé, a hizlaldába tartanak. Ott megy mögöt tűk Nagy Mi­hály, az állami gazdaság hiz­laldájának a brigádvezetője, aki elmondta, hogy a kis ma­lackákból ja­nuárra 120 ki­lós hízók lesz­nek, azaz már a jövő év ele­jén; sok-sok jó Császárszalonna. Az étrendjük­ből következ­tethetünk a mi­nőségre, meri nem akármi­lyen kosztot fogyasztanak ám a jövőben. Két liter tejet, egy kiló árpa- darát, 15 deka szójababot fo­gyasztanak fe­jenként ezek a malacok. A mi­nőségre aligha lesz kifogás.- i i i i ■ ■ i i i i • i i * i i ini i ■ 1.1 i ■ i ■ i i i i ii ii i i i ii i:ii i i i t i iiii i i i i iii ii i ii.ii .1 i,i. iüi i i i mii n i i i ■ ini iiiinii.lull,nri .i:,Ilim Zárszámadás előtt a ni Új Világ ~ (Tudósítónktól) SZORGALMAS évben a megye minisztérium: 1958. évinél. 1954—58. 1958 1959 évek termésátlaga q/kh Búza 7,6 7,3 9,5 Roz« 6,7 6,2 7,9 Őszi árpa 10.4 10.5 13,3 Tavaszi árpa 9,0 7,8 11.1 Xab 7.2 6.7 7.7 A kedvező terméseredmé­nyek következtében lényegesen több kenyér- és takarmányga­bonával rendelkezünk, mint az előző években. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemi, az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek kimagasló terméseredményéi nagymértékben hozzájárultok. a termelési színvonal növelésé- i hez. A szocialista szektor ter-l mésátlagai jóval magasabbak,; az egyéni gazdaságokénál. Tér- i mészetesen itt domborodnak ki i a fejlettebb agrotechnikai eljá­rások alkalmazásai, elsősorban \ a fokozott műtrágvafelhaszná- lás. (1959. év) Állami Mg. lenne- Egyéni és aan<lai,é»Ali lA.imKjinilen C "VŐl) Búzái zetek gazda: termésátlaga q/ 15,3 12.8 8,6 lioz& 12.1 9.9 7,2 Őszi üirpa, 17.5 15,4 0,7 Tavaszi árpa, 14.1 13,3 I0.fi 7ab 10,8 M 6,0 Jo u*rtti<fiíeredményelv vártig-1 bói és, cukorrépából is A sző­tök a kapások közül kukorieá-liő termésátlaga valamivel munkával _______________eltöltött, do lgos év végére tesznek pon­tot rövidesein a mezöszemerei Űj Világ Tsz tagjai. Hetven- három szövetkezeti tag sok-sok verejtéke és küzdelme érleli gyümölcsét ezekben a napok­ban, mígnem a zárszámadás alkalmával mindegyikült előtt világossá válik igyekezetük eredménye. A szövetkezet kis irodájában az idei zárszám­adás esélyeiről beszélgetünk Jakab Joachim könyvelővel és Papp Miklós bácsival, aki a pénztárosi teendőket látja el. Már a beszélgetés elején tisztázódott az a tény, hogy a kilenc éve működő szövetkezet évről évre egyre jobban gya­rapodik, egyre több a közös jövedelem, és ezzel együtt egyenes arányban növekszik a tagok részesedése is. Külö­nös jelentőséggel bír az idei zárszámadás, mert a 73 régi ta­gon kívül csaknem 150 új be­lépő is feszült figyelemmel várja az idei eredményeket. Nem csoda, hisz saját sorsukat, saját jövőjüket látják benne. — Sem az új belépők, sem a régiek nem fognak csalódni — mondja Jakab bácsi. — Igaz, nem tartozunk a legkiválóbb tsz-ek közé, de azért nincs okunk a szégyenkezésre sem. A bevételek és kiadások eddigi alakulása szerint az idén kb. 52—55 forint lesz az egy mun­kaegységre jutó átlagkereset. Nem sok éppen, de nem is ke­vés, minden szövetkezeti tag emberségesen megélhet belőle. A nagy pénztárkönyv, a ki­adások és bevételek nyilván­tartása sokat elárul nekünk a Közös jövedelmeik alakulásáról. A Nemzeti Bank számlájára közel másfélmillió« bevétel MIK VOLTAK folyt be a szövetkezettől, s eb­ben az állattenyésztés 386. a növénytermesztés pedig 361 ezer forinttal járult hozzá. Sú­lyos ezrekkel növekedett a közös vagyon értélte, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az idén 70 ezer forintos beniházást végeztek el saját erejükből. ezek a be­ruházások? Mindenekelőtt elkészítettek egy kombájn-szérűt betonból, 320 négyzetméternyi alapterü­leten. Körülikerítették a major épületét mintegy 600 méternyi hosszúságban betonoszlopon drótkerítéssel. Többek között rendbehoztak és tataroztak hat istéllóhelyiséget a megnöveke­dett jószágállomány számára, s elkészítették a kovács-, vala­mint a bognárműhely helyi­ségeit. Több-kevesebb sikerrel járt az idei gazdasági év, ezt bizo­nyítják az egyes termékfélesé­gekből származó bevételek. — Sokkal több lett volna a jövedelmünk — mondja a könyvelő —, ha minden ter- melVényünk igen jól beválik. sok szép terméseredmény mellett nem minden termény hozta még, amit vártak tőle. A vöröshere, a lucerna és a salá­ta magfogása a tervezettnél gyengébben sikerült, és ez több ezer forint kiesést jelentett a közös jövedelemből. Egy kissé mellé fogtak a kukoricával is, mert a vetőmagnak termelt lengyel fajkukoricát túl ritká­ra vetették. Csak később jöt­tek rá arra, hogy ez a kis nö­vésű kukoricafajta sűrűbb ve­tést igényel ahhoz, hogy ter­melése gazdaságos legyen. No, de hát, ugye, holtig tanú] az ember. A hibákon kívül sokkal több dicsekednivaló van azokkal a terményekkel, amelyek jól si­kerültek. Jól fizetett a búza, közei 16 és fél mázsa termett holdanként. A környéken ta­lán itt csépelték el a legjobb borsótermést, pár kiló híján 17 mázsás holdanként! átlag­gal. Az őszi árpa 12 és fél mázsát, a tavaszi árpa 10, a zab pedig 8 mázsát adott egy- egy holdon. A jó termésátlagok természe­tesen sok-sok pénzt is jelen­tettek a közös gazdaság szám­lájára. Az 55 hold borsó 270 ezer forintot, a 15 hold hagy- mamag 91 ezer forintot hozott. Elég jónak mondható a bur­gonyatermés, mert a 100 má­zsás holdankénti átlag holdan­ként 10 ezer forint bevételt jelentett. Igaz, rögtön hozzá­tehetjük, hogy több jövedel­met is hozhatott volna szá­mukra, ha többször megkapál- jáik. — ezt az igazságot ők ma­guk, a szövetkezet tagjai is elismerik. ÉRDEMES VOLT a hízómarhával, mert az elszál­lított 15 után 112 ezer forintot kaptak. Az 50 hízott sertéséit közel 100 ezer forintot fizetett az Állatforgalmi. Súlyos ezrek­ről, szép jövedelmekről beszél­nek a számadatok, amelyek egytől egyig az Űj Világ tag­jai szorgalmának beszédes bi­zonyítékai. A szorgalmas dol­gozók pedig nem fognak csa­lódni várakozásaikban. Az ed­digi jövedelmek, az előlegosz- tások máris igen nagy meg­elégedést váltottak ki, hisz munkaegységet! ként többek kö­zött 4 kilogramm búzát, 2,20 kilogramm árpát, 4 kiló takar­mányt és havonta 10 forint készpénzt kaptak kézhez, de a végleges szétosztás, a zárszám­adás még előttük van. Akkor majd munkaegységenként még 15 forintot kapnak, úgyhogy a jövedelmük fele értéke pénz­ben, a másik fele pedig ter­ményben jut el hozzájuk. Jó jövedelmet várhat min­den szövetkezeti tag, de kü­lönösképpen Bukta Gábor ko­csis, áld október végéig már 400 munkaegység boldog tulaj­donosa. A növénytermesztésnél dolgozó Jakab Boldizsár 390, felesége pedig 190 munkaegy­ség után várja és viszi majd haza a szép jövedelmet. Ha­sonló eredményekkel dicseked­het Jakab György, vagy még rajta is túltesz Papp József állatgondozó 528 munkaegysé­gével. Nem fognak tehát csalódná a régi tagok, nincs okuk ború­látásra az újaknak sem, hisz mindenkor bőven jut a közös jövedelemből a zárszámadások alkalmával. Ez ad nekik erőt és lelkesedést most is, amikor a következő esztendő alapjait rakják le az őszi munkák so­rán. A betakarítással most már csaknem teljesen végeztek, és a traktorok egyre-músra vetik el a búza, az őszi árpa, a ta­karmánykeverék, a rozs, és a káposztarepce magvait a meg­növekedett közös parcellákba. A SZÖVETKEZET | «£ újult erővel és lelkesedéssel látnak a munkához. Céljuk, hogy jövőre, a növekedés elle­nére se csökkenjék jövedel­mük, és mindenki megtalálja a maga számítását. Nem is találni hibát a szorgalomban és az igyekezetben, hisz tud­ják: a jobb munka, a nagyobb jövedelem mindannyiuk közös érdeke.

Next

/
Thumbnails
Contents