Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-27 / 252. szám

1989. »fctober 2*7., kedd nepüjsag I „Nemcsak a kommunisták, de a pártonkiviiliek is várakozással tekintenek a párt kongresszusa eié“ Eger Táros kommunistáinak tanácskozásáról Mint előző lapszámunkban már beszámoltunk róla, Eger­ben a városi tanács nagyter­mében került sor a városi párt­értekezlet megtartására, ame­lyen több mint 200 kommunis­taküldött vett részt. A pártértekezlet azzal a cél­lal ült össze, hogy értékelje az ellenforradalom óta végzett munkát, megszabja a további feladatokat, megválassza a me­gyei pártértekezlet küldötteit és a pártbizottság tagjait. A városi pártbizottság beszá­molójában Egri Gyula elvtárs a következőket mondotta: — Nemcsak a kommunisták, de a pártonkívüliek is várako­zással tekintenek a kongresszus elé s nemcsak passzív szemlélői a kommunisták készülődésének, de aktív részvevői is. Egri elvtárs ezután arról be­szélt, mi tette lehetővé az el­lenforradalom utáni konszoli­dációt és milyen kedvezően fej­lődött azóta a párt és a töme­gek kapcsolata Egerben is. Ezt bizonyította a .tanácsválasztás, hogy a párt rendezvényeit szí­vesen látogatják az emberek, hogy az üzemek dolgozóinak többsége részt vesz a kong­resszusi munkaversenyben. — A kongresszusi munkaver- seny során a város ipari és ke­reskedelmi vállalatai és szövet­kezeti dolgozói 40 millió forin­tos felajánlás teljesítésével akarnak hozzájárulni a népgaz­daság fejlesztéséhez. A mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatban megjegyezte Egri elvtárs, hogy a szőlőterületeket jól művelik a dolgozó parasz­tok s az utóbbi három év alatt 417 hold szőlőt telepítettek. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésével is részlete­sen foglalkozott Egri elvtárs s megdicsérte az ÉMÁSZ, a Do­hánygyár, a Téglagyári Egye­sülés és az Erdőgazdaság kom­munistáit, akik sokat tettek a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításáért. A város munkássága, dolgo­zó parasztsága és értelmisége jövedelmének alakulásáról is képet adott beszámolójában Egri elvtárs. majd arról be­szélt. hogy el kell érni az 1960-as szintet a termelésben. — A mi üzemünkben — Az 1 159 000 forintos vállalást a kongresszus napjára 100 száza­lékra teljesítjük, s emellett je­lentős segítséget adunk az ál­talunk patronált termelőszövet­kezeteknek is — fejezte be hoz­zászólását Vendrei elvtárs. Az Erdőgazdaság kommunis­táinak küldötte. Adamkó Jó­zsef. arról számolt be, hogy vállalatuknál a párt Központi Bizottságának felhívására a kért 40 százalék helyett 48 szá­zalékra növelték a szerfa ará­nyát és 4500 köbméter ipari célra felhasználható faanyagot mentettek ki a tűzifából. Az erdőgazdaság dolgozói, akik az élüzem címet akarják megsze­rezni, 7—800 000 forint megta­karítást is tervbe vettek, amelynek teljesítése biztatóan halad. Dr. Buk-ovinszki László arról beszélt, hogy milyen nehéz és türelmet igénylő feladat az ér­telmiség körében végzett fel- világosító,. nevelő munka, s miként lehet kialakítani a ha­mondotta —. a dolgozók 80 százaléka vesz részt a kong­resszusi versenyben és ladó alkotó értelmiséget, meg­szüntetni a múlt rendszer csö- kevényeit. Helyeselte, hogy az egyetemre egyre több, ko­rábban fizikai murik-t végzett fiatal kerül. Bárt József a KISZ városi titkára a fiatalok tevé­keny részvételéről szólt a szo­cializmus építésében, s példá­kat sorolt, hogy a Hanságtól kezdve a város szépítéséig mi­lyen hasznos munkát végzett az ifjúság, majd hangsúlyozta, mennyire fontos a fiatalok világnézett nevelése, amelynek össztársadalmi üggyé kell vál­nia. Felszólalt a vita során Bíró József elvlárs, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának má­sod titkára is, aki többek között a- ötéves terv távlatait ismer­tette, hogy a megye ipara ro­hamosan fejlődik, majd a terv során; duplájára nő a Gyön- gyösoroszi Ércbánya, fejlődik a Szerszám- és Készülékgyár, az Egri Finomszerelvénygyár. az ecsédi külszíni fejtés és a kommunistáknak minden határozat nélkül is többet kell tenniök, hogy gyorsabban haladjunk előre a szocializmus építésében. mar egyes ágazatokban elérték az l(>60-ra tervezett szintet. ez a nagymérvű iparosítás áj feladatokat ró a pártszervezetekre. A város kulturális életét, is­mertetve elmondotta, hogy az értelmiség egyre nagyobb ré­sze látja a párt igazát és kész eszével és szívével a szocialista haza szolgálatába állani. Hang­súlyozta. hogy fel kell élénkí­teni azokat a termékeny vitá­kat, amelyek gyümölcseként tisztázódtak a' helytelen néze­tek az értelmiség körében. A beszámoló további részében a párt belső szervezeti életével kapcsolatos eredményekről, hi­bákról, majd feladatokról szólt Egri elvtárs. Megállapította, hogy a város kommunistái kö­vetkezetesen végrehajtották a párt helyes politikáját s meg- védték a párt eszmei egységét az opportunista nézetekkel szemben. Majd arra hívta fel a pártszervezetek figyelmét, hogy törődjenek többet azokkal a becsületes emberekkel, akik az MDP tagjai voltak, de még nem kérték felvételüket az MSZMP-be. — A párttagság szívesen vett részt az oktatásban, ez bizonyít­ja, hogy az elmúlt évben 1186- an vettek részt a szervezett pártoktatásban — mondotta Egri elvtárs. majd hangsúlyoz­ta. mennyire fontos a pártszer­vezetek munkájában ma még fellelhető fogyatékosságok meg­szüntetése. A tömegszervezetek munká­ját is értékelte a beszámoló s elismeréssel beszélt azok tevé­kenységéről, a tömegszerveze­tekben dolgozó kommunisták munkájáról. Befejezésül arra kérte a város kommunistáit, tö­rekedjenek arra, hogy — Sokkal hozzáértőbben kell foglalkozni a termelési kérdésekkel — hangsúlyozta Bíró elvtárs —, politikai mun­kával elő kell segíteni a gazda­sági vezetés eredményes tevé­kenységét a tervek teljesítésé­ben. — Fontos — mondotta —, hogy a pártszervezetek vezetői állandóan fejlesszék szakmai­politikai tudásukat, hogy ered­ményesebben járulhassanaK hozzá az ipar fejlesztéséhez, mert a pértmunkát az üze­mekben, a termelés eredmé­nyein mérhetik le legjobban. A termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolat­ban felhívta az üzemek kom­munistáinak figyelmét: tekint­sék igen fontos feladatuknak a tsz-ek patronálását. Dancz Pál. az egri pincészet vezetője arról a fejlődésről be­szélt, amely 1954 óta jellemzi Eger szőlészetét, borászatát. Dr. Osváth Gábor, a Megyei Kórház igazgatója a szociális reformok jelentőségét hangsú­lyozta, dr. Némedi Lajos, a Pe­dagógiai Főisola igazgatója ar­ra hívta fel a kommunisták fi­gyelmét, hogy a türelmetlen­ség árt a tömegekkel való kapcsolatnak és bizalmatlan­ságot szülhet. Majd a Pedagó­giai Főiskola jövőjét ismertet­te, s kérte, hogy a kommunis­ták továbbra is szívügyüknek tekintsék a nevelés ügyét. A több órás vita után ke­rült sor a revíziós bizottság beszámolójára, majd megvá­lasztották a városi pártbizott­ság 41 tagját és kilenc póttag­ját, a revíziós bizottság hét. tagját, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. A titkos szavazás után Mucsi Sándornak, a pártértekezlet elnökének zárószavaival ért véget az egri kommunisták ta­nácskozása. h hibák kijavításával, még: nagyobb eredmények elérésével köszftntsék a párt kongresszusát, A gépjárművezetői igazolványok kicserélése utána részletesen vitassák a kongresszus határozatait s te­vékenyen vegyenek részt azok megvalósításában. A vita során felszólalt Bárá­nyos József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tö­megszervezeti osztályának he­lyettes vezetője, aki a Központi Bizottság üdvözletét tolmácsol­ta a városi pártértekezletnek,' majd arról szólt, hogy a pár­tonkívüliek is szívesen vesznek részt az országépítő tervek megvalósításában, a párt már­ciusi határozatának végrehajtá­sában. Nem szabad elfeledkezni az állandó politikai felvilágosító munkáról, a kapcsolat javításá­ról a dolgozó emberekkel — hangsúlyozta. Ezután arról beszélt, hogy ma kedvezőbb a helyzet, nincsenek Nincs a napnak olyan idő­szaka, amikor unatkoznának a gyöngyösi 117-es számú cseme­geüzlet dolgozói. Fejkendős pa­raszt nénik, városi emberek, férfiak és nők egyaránt, sokan vásárolnak itt. jólesik válogat­ni a bő árukészlet között. A ki­rakatok ízlésesek, valósággal csalogatják a vevőket. Varga László üzletvezető­helyettes örömmel újságolja, hogy az üzlet napi forgalma át­lagosan 40—45 ezer forint. Amikor § nagy forgalom oka után érdeklődünk, így válaszol: — Az ok elsősorban az. hogy itt mindent megkap a vásárló: a kenvér-, csemege-, gyümölcs­ös édességosztályokon mindig van bőven áru. Ezenkívül az is. hogy reggel 7 órától este 9-ig tartunk nyitva. A hát évvel ezelőtt létésítétt súlyos hibák, amelyek ronta­nák a párt és a tömegek közötti kapcsolatot s könnyebb az em­bereket meggyőzni arról, hogy a párt politikája helyes, mint évekkel korábban. Felszólalt Simon Antal, az ÉMÁSZ Egri Üzletigazgatósá­gának igazgatója is, aki * fal­vak villamosításában elért ha­talmas fejlődésről számolt be és elmondotta, hogy újabb egy­milliós vállalást tettek az üzem dolgozói, mert korábbi vállalá­saikat, amelyeket a kongresz- szus tiszteletére tettek, már si­kerrel teljesítették. Vendrei Géza, az Egri Do­hánygyár igazgatója hangsú­lyozta. hogy jelentős feladatot ró a kommunistákra a párt márciusi határozatának megva­lósítása. miszerint ez év végére modern csemegeüzlet arculata az elmúlt évek során sokat vál­tozott. Évről évre korszerűsí­tik, szépítik, teszik még gyor­sabbá a kiszolgálást a vásárlók örömére. Az édességosztályon kívül „tükrözték” a többi re­szortokat Í6. Sokan fordulnak meg mos­tanában a gyümölcsosztá'von. Ez érthető is. hiszen kapható a legkeresettebb áru, az Ízletes sampinyongomba is. De nem lehet kifogás a többi osztályok­nál sem. Az édességosztályon a legkü­lönfélébb cukrászsütemények, mindig friss készítmények vá­sárolhatók. Igen nagy előnye az üzletnek, hogy az édességosz­tálynak saiát üzeme van és így mindig a vásárlók igényeit fi­gyelembe véve készíthetik elő áruikat. Megtudtuk azt ie, hogy a kő­A B. M. Heves megyei Rendőrfőkapitányság felhívja azoknak a gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkező sze­mélyednek figyelmét, akik még nem cseréltették ki veze­tői igazolványukat, hogy az alábbi időpontokban jelenhet­nek meg jogosítvány-cserére a járási székhelyükön: Hatvan­ban a hatvani járás területén lakók: október 26-án, 27-én, és 28-án. Füzesabonyban a füzesabonyi járás területén la­kók: október 29-én, 30-án. Gyöngyösön a gyöngyösi járás területén lakók: november 2- án, 3-án, 4-én, 5-én, 6-án. He­vesen a hevesi járás területén lakok: november 9-én, 10-én. Pétervásárán a pétervásári já­zeljövőben egy újítást vezetnek be a kiszolgálásnál. Szeretnék megvalósítani az úgynevezett tolás-rendszerű elárusítót. En­nek az a lényege, hogy magát a kirakatot e«v tolós szerkezet­tel belső pultnak is használhat­nák és így a vásárlók a kira­katban kiválasztott árut az üz­lethelyiségben azonnal meg­kaphatják. Egy gvöngyösoroszi nénikét is megkérdeztünk: mi a véle­ménye erről a csemegeüzletről? Röviden azt válaszolta: szere­tek ide járni vásárolni, mert itt mindent megkapok. Ügy gon­doljuk, ez a vélemény nemcsak egy vásárlóé, hanem sokan egyetértenek vele. Bizonyára az üzlet dolgozói is büszkék er­re és a jövőben még sok-sok el­ismerést kapnak. (K B ) rás területén lakók: november 11-én, 12-én. Egerben az egri járás terü­letén lakók és a megye egyéb városaiban és községeiben la­kó és a jogosítvány-cserével elmaradt személyek november 16-tól december 31-ig minden munkanapon (kivéve szombat) megejthetik jogosítvány-cseré­jüket. A jogosítvány-csere csak ak­kor hajtható végre, ha min­denki a jogosítványba beírt legutolsó lakáscímének megfe­lelő járási székhelyen jelenik meg. Jogosítványuk cseréjét kér­hetik mindazok a személyek, akik érvényes kis- és nagymo­tor, alapfokú vagy szakmásí­tott személy-, teher- és vonta- Jtó, illetve képesített (középfo- Xkú) gépjárművezetői igazol­vánnyal rendelkeznek; • Vállalatok gépkocsielőadói, {illetve az áltáluk megbízott «személyek a gépkocsielőadói «értekezleten meghatározott {időpontban jelenjenek meg a {korábban összeszedett gépjár- ♦művezeti igazolványokkal. ♦Azok a személyek, akik 1959. ♦december 31-e után is régi tf- ♦pusú vezetői igazolvánnyal ♦rendelkeznek, gépjárművet ♦nem vezethetnek, mert azt az el­lenőrzést végző rendőrök be­lvonják, mivel az érvényét |vesztetteí f AB. M. Heves megyei «Rendörfőkapitányság Rözrend- í védelmi és Közlekedési Osztálya t — JÓL FIZETETT az idén Za karácaondi Dózsa Tsz kukori- tcaföldje. A tavalyi 14,5 mázsás tmorzsolt kukorica holdánkénti átlagterméssel szemben az idén tn—is mázsát értek el holdan- *kéat Egy óra a gyöngyösi csemegeüzletben 5 I / ( í A tenneiési eszközök és a fogyasztási cikkek aránya Az ötéves terv irányelvei ipari termelésünkben nagy előrelépést irányoznak elő. A terv végrehajtása biztosítja, hogy népgazdasági érdekeinknek megfelelően, a kívánt arány biztosítva legyen a termelési eszközök termelése és a fogyasztási eszközök között. Az irányelvek rögzítik: „Az ipari termelés 65—70 százalékos emelkedésén belül a ter­melési eszközök termelésében legalább 70—75 százalékos, a fogyasztási cikkek termelésében 45—50 százalékos emel­kedést kell tervezni.” Ez a termelési arány messzemenően biztosítja népgazdaságunk ipari fejlődését, a dolgozók élet- színvonalának kellő ütemű és állandó jellegű emelkedését. Kiegészítés egy jellemzéshez Jellemzés akadt a kezem­be, amely egy emberről mon­dott véleményt. Egy ember­ről, aki, mert úgy érezte, nem döntöttek igazságosan ügyé­ben, nem orvosolták vélt sé­relmét — felsőbb szervekhez fordult. A felsőbb szerv meg­vizsgálta R. S. panaszát, el­lenőrizte azokat az indoko­kat, amelyekkel a panaszt el­utasították, amiért R. S.-nek ide, ehhez a szervhez kellett fordulnia. S hozzátehetjük: teljes lelkiismeretességgel tet­te ezt, s csak azután készí­tette el véleményét, javasla­tát az ügyről. Többek között azzal is igazolni próbálta ál­lásfoglalását, hogy röviden jellemezte R. S. politikai és emberi magatartását, azért, hogy megkönnyítse a döntést azok számára, akik végső so­ron is illetékesek erre. Ezeket írta többek között: „R. S. 1950-ben lépett a pártba. 1954-ben és 1955-ben pártbüntetésben részesítette az alapszervezet, mert része- geskedett, botrányosan élt. Nem él rendezett családi éle­tet. Ha berúg, feleségét üti- veri, a gyermekeit az utcára zavarja... Az ellenforradalom idején sztrájkra uszított. Nem bizonyítható, de többen való­színűnek tartják, hogy ő ütöt­te le 1956. október 31-én S. A. párttitkárt...” S végül: „1956 novembere után nem kérte átigazolását a pártba és azóta sem kérte felvételét az élcsa­patba ...” Ez az utóbbi kijelentés az, amely feltétlenül magyará­zatra szorul, s amely — úgy gondolom — vitatható is. Mert a jellemzés szerint R. S. „bűn­lajstromára” azzal tette fel a koronát, hogy „1956 novem­bere után nem kérte átigazo­lását a pártba...” Ha csak egyszerűen fogalmazási hiba, akkor sem jó ez. Nem ez az egyetlen jellemzés, vélemé­nyezés, amelyben láttam, hogy egy ember felsorolt hi­bái után odabiggyesztették: „és nem kérte felvételét..." stb. Nem ezt kellene, lega­lábbis nem ilyen formában. Hanem például Így: „Becsü­letére legyen mondva, nem kérte felvételét a pártba.. Mert az olyanoknak, mint R. S., semmi keresnivalója a pártban. Az utóbbi napokban R. S. kérte felvételét a párt­ba, és az alapszervezet ve­zetősége elutasította kérését, — de nem azért, mert „1956 novemberében nem kérte át­igazolását”. — p — Neon-ügyben... Az egri Őrá- és Ékszerbolt a Széchenyi utca egyik leg­szebb üzlete. Csillogó kiraka­tait sokan megnézik napon­ta, s benn az üzletben az íz­léses berendezés, a nagy vá­laszték, s a kulturált kiszol­gálás mind-mind arról tanús­kodik, hogy a vállalat köz­pontja törődik ezzel az üzlet­tel. Mi most a dicsérő jelzők további sorolása helyett mé­gis egy hiányosságra hívjuk fel a vállalat figyelmét. Meg­szoktuk már az utóbbi idő­ben, hogyha valami jó, akkor még jobbat akarunk, s ha valamit szépnek tartunk, sze­retnénk, ha még szebb lenne. S így van ez jól. Az Őrá- és Ékszerbolt szép üzlet, s épp ezért joggal elvárhatjuk a fő­városi vállalattól, hogy neon­világítással díszítse az üzlet portálját. Bár az ékszcrboltről írunk, azért érthetnek belőle a töb­bi vállalatok is. Ha már neon­fény világít az egri Széchenyi utcán, hadd csillogjanak a neonfények az üzleteken is. (márkusz) Megszépült az ostorosi kultúrotthon A napokban fejezték be az ostorosi kultúrotthon tatarozá­sát, javítását. A megyei tanács a kultúrotthon felújításához tízezer forinttal járult hozzá, s ugyanannyi értékű társadalm munkát végzett a község lakos­sága is. Rétiéi Miklós kultúrott­hon igazgató vezetésével úttö­rők és felnőttek egyaránt rés/1 vettek ebben a munkában Különös ékessége a kultúrott- honnak a szép új csillár, amit az ostorosi Szétencsik Kálmán készített. Télen igen látogatott helyi­ség a kultúrotthon, hisz a Sza­bad Föld Téli Esték látogatói­nak száma sokszor eléri a négy­százat is. Ezenkívül itt próbál­nak a község színjátszói, a tánc­csoportok is. Sajnos, terem­hiány miatt könyvtárat itt nem tudnak létesíteni, mert. ahhoz egy olvasóteremre is szükség lenne. A következő terv az. hogy a kultúrház mellé két ki­sebb helyiséget építenek az ol­vasók számára. Ugyancsak a jövő évre tervezik a kultúr­otthon körülkerítését, és a kör­nyék parkosítását is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents