Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

■

képújság

1959. október SS., péntek

Esztétikai jegyzetek:

Gorkij é§ Dosztojevszkij vitája az ember és a forradalom kérdéséről

FILM:

tíeteg lelkiismeretiünk — M így nevezte Gorkij Dosztojevszkijt, mikor az Októberi Forradalom előestéjén sorba- vette az orosz nép legnagyobb művészeit. A Dosztojevszkij- probléma, mint határozott, kitapintható fonál, végigkíséri a szocialista realizmus szülőatyjának életútját, közírói munkásságának állomásait. Ha elelhalványul olykor ez a kérdés a közvetlen, forradalmi problémák előtérbe kerülésével,' mindegyre visszatér hozzá. Hol a „karamazovizmust” elemzi, bontja alaposan ízekre, hol, a világirodalom legnagyobb elméjének nevezi — Tolsztoj mellett — Dosztojevszkijt, aki tehetségével, egyedülálló, vajúdva megalkotott lelki típusaival Oroszországra irányította Európa csodálkozó tekintetét; később szenvedéllyel, harcos határozottsággal bírálja Tolsztojt és Dosztojevszkijt azért, mert türelmet és meg- hunyászkodást hirdettek egy olyan ország földjén, ahol az erőszak és az irgalmatlan barbárság nem ismert semmiféle emberi határt. Gorkij publicisztikájában, irodalmi leveleiben, tanulmányaiban mind, mind cáfolhatatlanul sorakoznak ‘föl a tények. „Az anya”, a „Vergődés”, az „Éjjeli menedékhely”, az „Artamono- vok”, stb. írójának fokozatosan lelkiismereti kérdéssé vált az, hogy' ki gyógyítsa a szenvedésben gyönyörködő elesetteket ebből a szörnyű-szomorú betegségből, hogy még élesebben forduljon szembe mindazokkal, akik Dosztojevszkij tehetségéből csak ezt értékelték, csak ezt akarták meglátni.

Gorkij, míg élt, mindvégig szemben állt Dosztojevszkij nézeteivel, Dosztojevszkij jámborságot hirdető filozofikus eszméivel, kemény és kegyetlen harcot vívott a Doszto- jevszkij-tanítványok és epigo- nok ellen.

A századfordulón, Dosztojevszkij halála után harminc évvel jelent meg Gorkij — nálunk egyáltalán nem, vagy csak alig ismert elbeszélése — a „Hárman”. Gorkij ebben az írásában Raszkolnyikowal vitázik, a „Bűn és bűnhődés” központi kérdését veti fél. Hogy mennyire kibékíthetetlen Dosztojevszkij és Gorkij álláspontja, azt minden magyarázatnál jobban bizonyítja az a párhuzam, ami a két írasmű hősének, Lunyev és Raszkol- nyikov szembeállításánál mutatkozik.

D aszkolnyikov nyomorgó,

* *- mély lelkiségű diák. Lakószobája rideg és sivár. Nélkülözésében, sanyarúságá- ban oda jutott, hogy az apjától kapott óráját is zálogba adja, s az uzsorás vénasszony, Aljona Ivanovna, csak pár garast, másfél rubelt kínál érte. Raszkolnyikov, ahogy távozik a vénasszonytól, az élő-halott Mamerladowal találkozik a kocsmában, aztán megismerkedik családjával is, a hekti- kás, fejét falba verdeső Katye- rina Ivanovnáv 1, a gyermekekkel, s közöttük a tizenhét éves Szonjával, aki családja pénztelensége miatt már áruMozik műsora

SGfRI VÖRÖS CSILLAG Rosemario (szélesvásznú)

EGRI BRÖDY

A. hetedik kereszt GYÖNGYÖSI PUSKIN Fiú vagy lány GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szombattól hétfőig HATVANI VÖRÖS CSILLAG Akiket a pacsirta elkísér HATVANI KOSSUTH Vágvak szárnyán FÜZESABONY Nincs előadás PgTERVASAUA Nincs 'elődé;

MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: 1959. okt. 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor:

Az Emirátus bukása 1969. okt. 25-én, vasárnap délután 5 és 7 órakor:

Legenda a szerelemről

V WO V ® 9 V « «'S

\

A színház műsora

Egerben este fél 8 órakor Nyugtalan boldogság ICSárdonyi-bérle^

ba bocsátottá ártatlanságát is. Később anyjától kap levelet és a levélből arról értesül, hogy nővére, Dunyja, alighogy megszabadult a kéjenc Szvidrigal- jovtól. újra csak aljas csapdába esett: kénytelen volt feleségül menni Luzsinhoz, a romlott, és ugyanakkor képmutató „űri emberhez”.

Miért gyilkolt Raszkolnyikov? „Gazdaságilag kényszerült bűnözésre” — így fogalmazta meg Bjelinszkij. Raszkolnyikov nem született gyilkos, gyávaságból ölt, lelke nem romlott és nem elvetemült ember lelke.

Kicsoda Gorkij „Raszkolnyi- kovja”?

Parasztfiú. A falu kapitali- zálódása a városba űzte. Ilja Lunyevnek hívják. A városi környezet erős hatást tett rá, kétarcúvá válik: együtt érez a tömeggel, az önkény tagadásában a tömeg álláspontjára helyezkedik; de anarchista hajlamai is kiütköznek, „hős” akar lenni. Végül is szatócsboltot nyit, kispolgárrá vedlik át. ennyiben áll „forradalmi- sága”. Látja maga körül az éhezők sokaságát, sorskavarodását, látja, hogy minden ember csak a nagyobb falat kenyérért gürcöl, s közben ebben a tusakodásban eltapossák, felfalják egymást.

T unyev Is gyilkosságba J keveredik, megöli Polu- ektovot, a vén uzsorás kereskedőt, aki erőszakot követett el egy fiatal lányon. Lunyev csodálkozik azon, hogy senki sem rőkönyödik meg, senki sem botránkozik meg tette miatt. Mikor letartóztatják, így töpreng magában: — Ha nem öltem volna meg Poluektovot, akkor most semmi bajom nem lenne. De ki volt ez az ember? Boldogtalanságom gátja ^ és nem a bűnöm... Más szóval: nincs bűn, csak elkeseredett, éhező emberek tömege van.

Mennyire másként hangzik ez, mint Dosztojevszkij Rasz- kolnyikovjának lelki gyötrődése, vívódásának belső monológjai. Dosztojevszkij a bűn nehezékeit nem a rosszul megszerkesztett társadalomra, hanem a rosszul megalkotott emberre helyezte s az egyes emberek megváltásával akarta az egész társadalom megváltását. Itt különösebb ellentét Gorkij és Dosztojevszkij között nincs, ami mutatkozik — az a hangsúly kérdéséből adódik. Gorkij nem tagadta, hogy az embertől is vezet út a társadalom felé, de azt már határozottan cáfolta, hogy ez az egyetlen járható út van csak a kérdések megoldásában. Mert Dosztojevszkij ezt mondotta ki a Bűn és bűnhődésben.

Az egri járásbíróság, mint fiatalkorúak bírósága egy szomorú és egyben igen tanulságos ügyben hirdetett nemrég ítéletet. L.. J., alig tizenhét esztendős fiatalembert egyévi börtönbüntetésre ítélte a társadalmi tulajdon sérelmére betöréssel ismételten elkövetett lopás és vagyonrongálás bűntette miatt.

Az egymondatos ítélet mögött azonban súlyos és messzire ható indokolás áll. L. J. falusi parasztgyerek, népes család egyik tagja. A tárgyalás során azonban kiderült, hogy a fiú apja iszákos, izgága, kötekedő és már többször ült börtönben. A példa,

az apa közvetlen hatása

ja gyermeken igen hamar kisütött: feltűnő mértékben ío> gyászt ja az italt.

L. J. az idei húsvétig a szülői házban lakott. Szülei addig >is gyakorta szidták a mértéktelen italozásért, de nem sok [eredménnyel. L. J. anyja a

> húsvéti ünnepre 50 forint zsebpénzt adott a tizenhétéves gyedeknek. aki azt barátjaival ; együtt elitta. Késő este ment ;haza a falusi mulatságról, és »lefeküdt a szénásfészerben

I Alig szundított egyet, azzal az [elhatározással ébredt.' hogy a í helyi szövetkezetbe be fog torjai. A betörés sikerült, « vegyesRaszkolnyikov önszántából jelentkezett a hatóság előtt. De ez már, — a gyilkosságot követő napok és hetek lelki- ismeretfúrdalásai után — megkönnyebbülést jelent számára. Raszkolnyikovot lelkiismerete, jámbor istenfélése készteti arra. hogy önként vállalja a bűhődést, a szibériai száműzetést, amiért két emberéletet oltott ki.

Lunyev is beismerte bűnösségét. de nem lelkiismereti kérdésből, nem lelki gyötrődéstől összetörve. „Nincs leik'ismeret! — mondja. — Én nem hiszek az Istenben!” S ezekből a szavakból nem lehet a megátalkodott . cinizmust érezni. Ezek a szavak vádolnak. Vádolják azt a világot, amelyből kihalt az emberi lelkiismeret. í 1 orkij és Dosztojevszkij ^ az isteniüt, a vallásosság kérdésében kerül legélesebben egymással szembe. Ha egyáltalán létezik isten, a felelősséget a világért ő viseli; s az emberi bölcsesség itt csak annyi, hogy teljesíteni kell az isteni akaratot. De ha nincs isten, akkor az ember vállára nehezedik a felelősség súlya, az ember vállalja magára a világ gondját, baját. Ezért nyugszik meg Raszkolnyikov jámborul a kiszabott büntetésben, — s ezért lázad istent tagadva Lunyev.

Raszkolnyikovnak Lázár- bibliai történetét olvassa föl Szón ja, mikor a fiú a lány liba elé borul. Lunyevnek csak két barátja van, aki tanácsait adja: Jakov azt ajánlja, vonuljon remeteségbe, távol az élettől, mindentől, — Pável a munkásosztályt jellemzi, ő arra biztatja Lunyevet, hogy a tömegnél, a közösségben keressen támaszt és segítséget; ez a nagyszerűbb út. Hogy Lunyev végül is az öngyilkosságba menekül, az azt példázza és jelképezi csupán, milyen tragédiák fordulhatnak elő útkeresés közben, ha az ember meg- hasanlottá, hitehagyottá lett.

Gorkij és Dosztojevszkij vitája, végső fokon, az ember és a forradalom kérdése körül mozog. A történelem feladta a kérdést: megvalósítható-e emberi erővel az új társadalom, minden dolgozó ember társadalma, legyőzhető-e a nyomor, a szenvedés és a bűn, vagy tovább kell tűrni jámbor birka módjára és szükségszerűnek, sőt áldásosnak tekinteni a fejünkre taposott nyomorúságot? Dosztojevszkij komoran és lehangolóan válaszolt: „ Béliülj meg, büszke ember!*’ Gorkij hitt a forradalmi harcban, a munka emberi értelmében, nála az élet elesettjei azt mondják: „Ember, mily büszkén hangzik e szó!’*

Pataky Dezső

A hetedik kereszt

MAGYARUL BESZÉLŐ AMERIKAI FILM

1959. október 23, péntek:

19:34. A Hazafias Népfront alakuló kongresszusa.

1844-ben született E. Braniy francia fizikus, a kohérer feltalálója.

V Névnap O

Ne feledjük.

szombaton: SALAMON

tiiisilr

— A GYÖNGYÖSI XH-es akna KISZ- és sportbizottsá- 1 ga november 7 tiszteletére bála sportstal'étát indít a városban. A versenyen részt vesznek a város és más járások KISZ-fiataljai is.- MÁSFÉLMILLIÓ forintot osztanak fel a tagság között a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezetben. Az idei jó termés következtében egy munkaegység értéke jóval nagyobb, mint az elmúlt évben volt.

— SZÜRETELNEK a Do- mcszlói Állami Gazdaságban. A szüreti munkában mintegy háromszáz ember vesz részt.- BEFEJEZTÉK a rozs, az őszi árpa és a lucerna vetését uz egri járás termelőszövetkezetei, a búza több mint ötven százaléka már a földben van. Jó ütemben végzik a szántást is, a teljes terület 60 százalékán fejezték be ezt a munkát.

— A NAGYRÉDEI Községi Tanács végrehajtó bizottsága tegnap VB-ülést tartott. Az ülésen a községi tűzoltóság munkáját beszélték meg.- TALAJVIZSGÁLÓ kutatásokat kezdtek meg Kápolna és Halmajugra határában.

— SZERDÁN a gyöngyösi Eöldművesszövetkezetek Járási Központjában a mező- gazdasági üzemágvezetők értekezletet tartottak, amelyen Győri József, FJK főagronó- mus beszámolt a III. negyedévi munkáról és előterjesztette a IV. negyedéves terv- javaslatot.- TERMELÉSI tanácskozásokon tárgyalták meg a téli felkészülést, a kongresszusi munkaverseny eddigi eredményeit és a negyedik negyedév feladatait az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat munkahelyein.

— HATNAPOS autóbusz- kirandulást szervez Csehszlovákiába a gyöngyösi Idegen- forgalmi Hivatal az üzemek dolgozói részére. A több várost érintő kirándulás 1150 forintba kerül. A csoport november 20-án indul.

A westhofeni koncentrációs táborból megszökik hét ember. Az ellenük indított izgalmas hajtóvadászatot és egyikük < szerencsés megmenekülésének történetét mondja el a film, amelyet az egri Bródy Filmszínház október 23—28-ig, az egri Vörös Csillag október 27—28-án mutat be.

Egy kérdés,

amelyre jó tenne válaszolni

Mar rég kialudtak a szabadtéri színpad reflektorai, a szüreti játékok ruhái is pihennek már a szekrények mélyén, s a szereplők kipihenték a próbák és előadások lázas izgalmait. Most már tavaszt várva, üresen ásítoznak a gyöngyösi szabadtéri színpad széksorai, s az őszi szél hulló falevelekkel takarja a színpadot.

Ott voltam a színpad építésénél, láttam a társadalmi munkások százait, s együtt lelkesedtem a gyöngyösiekkel a megnyitó előadáson, amikor csaknem ötezer ember töltötte meg a széksorokat.

Szép, nagyon szép munkát végeztek a gyöngyösiek. S alig halkult el munkájuk zaja, új kezdeményezés hírét röpítettük szét e lap hasábjain: tervezik és építik a hatvani szabadtéri színpadot, állami támogatással és soksok társadalmi munkával. A hatvaniak úgy mondják, még szebb lesz, mint a gyöngyösi.

Szebb lesz-e, nem-e? Nem is ez a fontos, hanem az, hogy lesz. Az, hogy hozzáfogtak, építik és a következő őszre elkészül. Néztem a leendő hatvani színpad helyét, és figyeltem a lelkes tervezgetést: itt lesz a színpad, amott magasodik a nézőtér, ide kerül a mozi, s emitt, kissé arrébb a püfé és a sörkert! Gondolatban már a megnyitó előadás műsorát rendezgettük, mert a hatvaniakat ismerve, biztosak lehetünk tervük megvalósításában.

S ahogy beszélgettünk, tervezgettünk a lelkes hatvaniakkal, egyszer csak nekem szegezték a kérdést:

— Mikor épül az egri szabadtéri színpad?

Tizenhétéves gyerek az italozás miatt vált betörővé —

egyévi börtönt kapott

boltboi 1750 forintot lopott, meg zsebkést, két töltőtollat, egy üveg kölnit, két fésűt, két öngyújtót, hét doboz cigarettát.

Az első siker nagyobb lehetőségek felé, a városba kergette a rosszhajlamú fiút. Egerbe jött, itt vásárolt magának a lopott pénzből ruhát, majd Budapestre indult, a nagyobb lehetőségek után, de vallomásában azt mondta, hogy munkát ment keresni. Pesten esp» hétig ődöngött, csavargóit, míg munkát kapott egy kisebb vállalatnál. A munkásszálláson ivott és kártyázott. A havi 1200 forintos kereset azonban kevésnek bizonyult az italos életmódhoz, ezért elhatározta L. ,T. hogy

lopással szerzi meg

az italra a pénzt.

Az egyik nyári este a Mátyáskert vendéglőben sörözött és ivés közben felmérte a terepet: hogyan lehet zárás után visszajönni és lopni. Az esti kártyázás után nem feküdt le a munkásszálláson. hanem visszament a vendéglőbe. A betörést azzal kezdte, hogy megivott egy üveg sört. majd három helyiségen át bejutott a konyhába és a raktárba;, talált is 140 forintot, amit zsebre vágott. Amit még magával vitt: 4 doboz cigaretta, 3 doboz gyufa, egy darab mosószappan és egy konyhai nagykés.

Júliusban hazament falujába Apja elszedte tőle igazolványait, hogy fia ne tudjon visszamenni Pestre. A fiút nem izgatta az igazolvány sorsa, bejött Egerbe. A tikkasztó napot a strandon töltötte, de nem egészen munka nélkül: mindent megfigyelt az esti lopás érdekében. Alkonyaiig az utcákon csavargóit, meg a Népkertben, aztán visszatért a néptelen strandra. Az értéktárgy-megőrzőből ellopott egy úszósapkát, egy személyi igazolványt és hét kulcsot. Még átnézett a tej büféhez: ott megivott két deci rumot., zsebretett négy konzervet, felbontott egy üveg bort, de nem ízlett neki és otthagyta. A strandi betörés után napokig kószált az egri utcákon, éijeleit pedig a parki padokon töltötte. Az élelmet úgy szerezte, hogy betört a Zalár utcai kenyérboltba: a védőrács nem volt akadály a fiatal betörő számára. A kasszából kiemelte a 200 forint váltópénzt és még egy pokrócot vitt

el. A pénzt nyomban elitta. A népbüfében is fizetett és fogyasztott, hogy aztán oda is betörhessen. A földszinttől három méter magasan fekvő és nyitvalevő ablakon bejutni L. J-nek nem volt probléma

A kasszát itt is kitakarította.

A 200 forint váltópénzt kimarkolta, majd megivott egy üveg sört és távozott. A leértékelt áruk boltjáig ment, de a kirakatüveg megrepedt, zajt csinált és L. J. kénytelen volt a „munkát” abbahagyni. A sikertelenség nem törte meg terveit, újból betört a Zalár utcai kenyérboltba: itt újabb 200 forintot szerzett. A sütemények közül a pogácsa ízlett neki a legjobban. mert abból tizennyolc darabot vitt magával. Ezen az éjjel végképp nem tudott nyugodni és mert gyanúsan viselkedett. a rendőrjárőr előállította őt a kapitányságra. Ott sok mindenre fény derült.

A puszta tények felsorolásán túl meg kell említenünk még t szomorú ismertetésben, hogy az alig tizenhét esztendős fiú a büntetőeljárás során közömbösen. cinikusan viselkedett. Védekezése nem mutatott bűntuCsakugyan, mikor épül? Mire és meddig várunk mi, egriek régi terveinkkel? Csak tervek maradnak, tervek e papíron? Talán az egriek nem szeretik úgy a kultúrát, mint a gyöngyösiek, vagy a hatvaniak? Vagy nem igénylik a nagyszabású opera-, vagy balett-előadásokat, amelyektől színpad hiányában elesik az egri közönség?

Nem., ez a feltevés nem igaz. Az egriek nagyon szeretik a kultúrát, a művészetet, nem egy bizonyságot adtak már erről. S igénylik, nagyon is igénylik a szabadtéri színpadot, sőt, a város dolgozóinak kulturális törekvése nagyszerűen találkozik a párt terveivel is.

Fogjunk hát hozzá minél előbb, s építsük fel az egri szabadtéri színpadot! E lap írói elsőként ajánlják segítségüket, s jönnek majd az üzemek, hivatalok dolgozói, a;, diákok ezrei, de jönnek, segítenek a kultúrmunkások lelkes csoportjai, akik majd énekelni, táncolni, s játszani fognak a maguk építette színpadon. .

Na, és a népfront tábora, s a kiszesek ifjú serege tatán nem kérne részt a lelkes munkából? Dehogynem. Csak kezdeményezni, szervezni és csinálni kell. El kell kezdem végre jól megszervezett társadalmi munkával, lelkesítő példamutatással, és a lehetőséghez mért állami támogatással.

Tűzzék ki a- célt a város vezetői, s a végrehajtáshoz' hívják segítségül az egész városi: Én úgy érzem, ott leszünk, s alig fordul egyet a naptár, felavathatjuk az egri szabadtéri színpadot is.

datra, szavaiból a zabolátlan és

neveletlen gyermeknek az az állítása kerekedett ki: ő nem tud megélni és italozni is havi 1200 forint jövedelemből, mert

nem 1ud ivás nélkül élni.

A tárgyalás adatai és a lefolytatott nyomozás alapján meg kell és meg lehet állapítani a- szülők felelősségét. Az apa rossz és elítélendő példája indította el a gyermeket a züllés útján. Az italos és börtönhöz szokott apa mellett a tizenhét esztendős fiú a társadalomra nézve nagyfokú erkölcs* és társadalmi veszélyességet jelent. Ennek megfelelően a bíróság nem adta meg a felfüggesztés kedvezményét az elítéltnek. De nyilatkozik az ítélet a szülőkről is, akik kimondatlanul is vádlottal az ügynek „a vádlott szüleitői sem várható. hogy a büntetés mellett ke: lő nevelő és visszatartó hatás gyakoroljanak a vádlottra, mer a vádlott a szüleitől egyáltalán nem l'ügg” A bíróság idézel' megállapítása ítéletként hangzik a szülők felé.

L J ügye nem tipikus, mégis figyelmeztetésként el kellett mondanunk, hogy a szülő!« hibáit a gyermek vétkeiben felmutatva. hassunk lelkiismeretükre.

íí. '