Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

1959. október 23., péntek N E P Ü J S A G fl bikavér hírnevének védelméért FOLYIK A SZÜRET, folyik a must, — pezsdül már a le­ányka, olaszrizling az egri és a gyöngyösi pincékben... Az időjárás igen kedvező az idei: szüretre. A fehérborfajták szüretelése már nagyrészt be­fejezéséhez közeledik. A vörös­bor-szőlőfajták szüretelésével sem érdemes azonban tovább várni, mert a minőség javulása már nincs arányban a meny- nytség csökkenésével. Kedvezőtlen esztendőkben, a vörös bort adó szőlőfajtákat, amelyek a tökéletlen beérés következtében kevés színanya­got tartalmaznak, (a régi bor­készítési eljárással csak vilá­gos színű, nem elég fanyar, üres, összhangnélküli, savanyú, tehát jellegtelen vörös bort le­het így előállítani, és az ilyen bor nehezen értékesíthető) — hiába is tartjuk a tőkén, mert ott már számottevő színanyag- javulásra nem lehet számítani. Ez a megállapítás elsősorban a kadarkára vonatkozik, mert ez a későn érő szőlőfajta az el­maradt augusztusi meleg érlelő időt már nem tudja a langy- meleg vénasszonyok nyarában sem kárpótolni. A kadarkának sok értékes tulajdonsága mellett hibája, hogy hosszú a tény észideje, ezért sok napfényt és meleget kíván ahhoz, hogy megfelelően beérhessen és belőle szép színű vörös bort lehessen készíteni. A kadarka szőlőfajtát éppen ezért, — különösen itt a ke­leti megyében — csak jó me­leg fekvésben érdemes telepí­teni. Ha ez a feltétel nincsen meg, akkor még a többi vö­rösborfajtából is nagyon nehéz szép színű’ vörös bort készíteni. A KEDVEZŐTLEN évjáratú vörös borok színhiányát szok­ták az Othello és a Baco di- rekttermő szőlőfajtákkal javí­tani. Ez a színjavítási eljárás azonban a jövőben már nem látszik megoldhatónak, mert a direkttermőkkel festett vörös borokat* — miután vizsgála­tokkal ki lehet mutatni a di- rekttermők jelenlétét — a ke­reskedelmi forgalomban hova­tovább nem lehet értékesíteni. Tehát nagyon meggondolandó mindazok részére, akik vörös borukat a kereskedelmi válla­latoknak akarják átadni, a ke­reskedelmi vállalatoknak pe­dig, amelyek ezt a tételt expor­tálni kívánják, mert a minta nélkül eladott borokat a szín- vizsgálat után visszaküldik. Az egész világon körülbelül 9 millió hektár területen ter­mesztenek szőlőt, amiről át­lagban 200 millió hektoliter bort színétéinek; Ennek a mennyiségnek az elhelyezése mindig nagyobb nehézségbe ütközik, mert az önellátásra való törekvések mellett min­den országban igen intenzív szőlőtelepítés folyik, azonkívül pedig a minőségi követelmé­nyek a túlkínálat miatt mindig szigorúbbak lesznek. Magyarország a 3—4 mil­lió hektoliteres bortermésből elsősorban a minőségi fehéres vörös borokat tudja legköny- nyebben értékesíteni az export­HATVAN VÄROS ANY AKÖNYVÉBŐL Születtek: Józsa Zsuzsanna, Sa­mu Ilona. Csépe István, Szendrei Piroska Sára. Németi Gábor Zol­tán,' Vizer Gabriella, Karácsony Katalin, Hyross Márta, Csorvási Lajos. Benes György, Molnár László Kálmán. Házasságot kötöttek: Szécsi Jó­zsef—Kiss Piroska, Janik József— Kalmár Anna, Tóth Ferenc— Csaszll Erzsébet, Tordony István— Fehér Julianna, Vudi Antal—Or- szácski Magdolna, Horváth János— Kerekes Irén Franciska. Sisa Já­nos—T.aczkó Erzsébet. Gyimesi Já­nos—Nyilas Anna, Meghalt: özv. Molnár Istvánná (Fehér Erzsébet).- MOST KÖSSÖN szerző­dést nagysúlyú süldőjére, 1959. évre történő átadásra, mert a sertéshizlalási szerződéskötést 1959. október 31-vel megszün­tetjük. Szolnok—Heves megyei AHatforgalmi Vállalat. fronton. Az egri, szekszárdi, villányi és az alföldi vörös bo­rok iránt mindig, igen nagy volt az érdeklődés, még a vö­rös borok Mokkájával szom­szédos Svájcból, Németország­ból és Ausztriából is. Vörös borainkat a '.szép sötét rubin színük és kellemes zamatuk miatt vásárolták előszeretettel. A világpiaci túlkínálat kö­vetkeztében az importáló or­szágok újabban olyan minősé­gi előírásokat léptettek életbe, hogy pl. a vörös boroknál nem fogadják el a direkttermőkkel házasítottakat. Miután a di- relittermők jelenlétét minden kétséget kizáróan laboratóriu­mi eljárással ki lehet mutatni, ezt az előírást az exportálni kívánó országnak figyelembe kell venni. A VILÁGPIACI értékesítési nehézségek, tehát a különböző exportálni kívánó országok versenyében megszületet egy új vizsgálati módszer, amivel a színanyagok milyenségét ki le­het mutatni. Az eddig szokásos mennyiségi színvizsgálat — te­hát, hogy mennyire sötét, mély rubin színű, stb. — mellett a minőségi színvizsgálati mód­szerek kerültek előtérbe. Az úgynevezett kromato- grammos eljárással el lehet választani a tiszta európai (Vi- tís vinifera) értékű vörös borok színanyagát a direkttermőkre jellemző színanyagtól. Az ame­rikai fajták keresztezéseiből származó direkttermőfajták vö­rös színanyaga főként di- glukozidokból áll, míg az eu­rópai szőlőké csak monotglu- kozidokat tartalmaz. így eze­ket szét lehet választani és je­lenlétüket kimutatni. Ez tehát azt jelenti, hogy a direktter- mővel való fertőzöttséget meg lehet állapítani: A nem szép színű kadarkát, vagy egyéb vörös borfajtákat, ha akár 5—10 százalék Othel- lóval, vagy Bacoval is színez­nék, azt már meg lehet álla­pítani, annak ellenére, hogy azt esetleg érzékszervi vizsgá­lattal már nem lehet felfedez­ni. A szőlőikísérleti telep szőlő­nemesítő laboratóriumában megkezdtük a vörös borok szín vizsgálatát és az eredmé­nyek fajtagyűjtemény vizsgá­lata esetében — azt igazolják, hogy minden kétséget kizáróan Kimutathatók a direkttermőkre jellemző színanyagok jelenléte. Ha a külföld így vizsgálja az import borokat, akkor nekünk ugyanazokkal a módszerekkel kell saját borainkat itthon is védeni. MI A TEENDŐ? 1. Tökéletes erjesztéssel emelni a meglevő színanyagot. A jó minőségű, tiszta ízű vö­rös bor készítéséhez a szőlőt ok­vetlenül le kell bogyózni. Zú­zás után a kádon levő cefré­ből a must felét le kell en­gedni és ehhez még egyszer annyi mennyiségű zúzott vö­rösszőlő cefrét kell adni, hogy a kevesebb lére vonatkoztatva emeljük a színanyagot. Az ösz- szeöntött mennyiséggel együtt kell erjeszteni. (A cefre kéne- zéséről sem szabad megfeled­kezni!) A vörös borok erjesztése te­hát tulajdonképpen kettős mennyiségű — dupla paszta — kék szőlőhéjon történik. Ezál­tal a bornak a festőanyaga és csersava megkétszereződik. A kevesebb lé az összes héjakból így több színanyagot és cser­savat old ki. A zajos erjedés befejezése után a további mun­ka azonos az egyszerű vörös- borkészítési eljárással. Ezzel az egyszerű módszerrel az idei világos színű vörös bora­inknak a színét, különösen a kadarkáét, a kívánt mértékig javítani lehet anélkül, hogy Othelloval, vagy Bacoval kel­lene házasítani. A szép színű, és jó ízű vörös bort mindig magasabb áron lehetett értéke­síteni, most pedig fokozottab­ban kell erre vigyázni, hogy vörös borainkba direkttermő ne kerüljön, mert erre a bika­vér világhírneve is kötelez. 2. A későn érő vörösborszőlő fajtákat, így a kadarkát is, csak jó meleg fekvésben ér­demes telepíteni, mert külön­ben a beérése és a színanyag­termelése bizonytalan. 3. Addig is, amíg az új ne- mesítésű festő vörösborszőlő­fajták előállítása meg nem tör­ténik, a vörös borok színanya­gának a javítására csak az oportó szőlőfajtát érdemes és szabad felhasználni. Csizmazia József, tudományos kutató. T apasztalatcsere- értekezlet Hatvanban 41 A városi és járási művelő­dési házak igazgatói és a szak- szervezeti kultúrotthon-igazga- tók munkaközössége Hatvan­ban értekezletet tartott októ­ber 21-én. Ezen az értekezle­ten megvitatták a hatvani Vá­rosi Művelődési Ház munka­tervét és a Hatvan környéki munkástelepülések kulturális ellátottságáról tartottak tájé­koztatást. Megtárgyalták a so­ron levő feladatokat, s tapasz­talatcsere jellegű megbeszélést folytattak. A következő meg­beszélés Gyöngyösön lesz a jövő hónapban, ahol a gyön­gyösi Városi Művelődési Ház munkájáról, valamint a Váltó- és Kitérőgyártó ÜV. kulturális életéről lesz szó. Ezek a szak­mai megbeszélések minden­esetre hozzájárulnak a jobb munkához, s a tapasztalatok kicserélése föltétlenül a kul- túrházak szélesebbkörű mun­káját, látogatottságát eredmé­nyezi majd. — JÓ ÜTEMBEN végzik a talajelőkészítést az atkári Mi­csurin Tsz-ben. Az eddig fel­szántott 500 holdból 400 hold vetőszántás. Tegnap petróleumlámpa — ma neonfény A gyors változások korát éljük. Az atomkor már eddig is olyan óriási meglepetése­ket hozott az emberiség szá­mára, hogy szinte hajlandók vagyunk kijelenteni:, ma már semmi se lehetetlen. A „cso­dák” széniünk előtt játszód­nak le, és az ember tekintete egyre mélyebben néz be a vi­lágmindenség titkaiba. Ma valóság az, amiről néhány esztendővel ezelőtt még csak mesék, vagy fantasztikusnak vélt történetek szóltak és egy év alatt érünk el oda, ahová tíz esztendő múlva számítot­tunk. Ám nemcsak a nagy dol­gokkal vagyunk így, de a ki­sebbekkel is. Mérföldes lép­tekkel halad előre a kultúra és abban a községben, ahol tavaly még csak a maguk apró kis egyéni ügyeiken tör­ték fejüket az emberek, az idén már szocialista módon dolgoznak és százezer holdak gondjait forgatják fejükben. Egy éve sincs talán, hogy Egerszóláton jártam. Ott, ab­ban á községben, amelyet já- rásszerte úgy ismertek, mint „elmaradott” falut. Akkori­ban, amikor beköszöntött az este, a sötét utcákon botor­káltak a járókelők, vagy ap­ró, szentjánosbogárnyi lám­• • • pákát vittek, hogy megkeres’ sék az utat. Egy éve mindennek, egy éve és tegnap, amikor újra arrafelé vitt utam, már neon- fény égett a földművesszö­vetkezet boltjában, az ital­boltban is és az utcákon ég­tek a villanyok. — Sutba dobtuk a petró­leumlámpát — mondta egy fiatalember és arról beszélt, hogy nemsokára ünnepélye­sen átadják rendeltetésének az új kultúrházat is, ahol a fiatalság most már kedve szerint tanulhat, szórakozhat. Arról is beszélt, hogy hama­rosan kövezni akarják az utat, járdát építenek és hogy a faluban többen kezdenek újból lakásépítéshez. Meglátogattam egy ismerő­sömet is, de a legnagyobb meglepetésemre nem talál­tam a régi, öreg házat a he­lyén, mert azóta már felépült helyette egy modem, több ikerablakos épület. — Alig találtam ide — ma­gyarázkodtam, amikor talál­koztunk. — Igen ... igen — válaszolt, — Hiszen már nagyon rég... egy éve nem jártál nálunk... és azóta, bizony, a mi falunk­ban sok minden történt... (szálnyi) Aki kényelmesen végigsétál Verpelét aszfaltozott főutcá­ján, az a falu közepén egy roskatag, öreg kovácsműhelyt talál. Bizony nem szép és az avatatlan szemlélő joggal kér­di: miért nem bontották már le, miért csúfítja a falut ha­talmas kéményével? A kérdés jogos, ha csak az öreg épüle­jwaasi—g. Egy műemlékről... A MAGNETOFON ELŐNYE —- avagy ha szégyenlős az udvarló — tét nézzük és nem tudjuk, hogy itt egy páratlanul érdekes mű’ emlékről van szó, amit több száz évvel ezelőtt építettek. Falai letűnt korról mesél­nek, joggal ragadta meg hát a kutatók figyelmét. Eredetét többen kutatták, így Hegyi János, egri járási tanácselnök is. A műhelyről fennmaradt szóhagyományt ma is gyűjtik. Lovas Mária Vll/a. osztályos tanuló Főczén Józsi bácsit val­latta az épület eredetéről. Jó­zsi bécsi szerint a régi falu a mai Szólát mellett volt, de a törökök elpusztították, a la­kosság elmenekült. Az új fa­lut a mai helyén építették fel, miután az itt elterülő mocsa­rakat lecsapolták. Eger ostro­ma után az új falun vonultak vissza a törökök, s itt — mivel szükségük volt rá — egy ko­vácsműhelyt építettek. Fő ne­vezetessége az épületnek, hogy Rákóczi is itt patkoltatta meg a lovát. Kár, hogy mindezt kevesen tudják róla még a faluban is. Nincs emléktáblával ellátva és kevéssé propagálják történetét a falu dolgozói előtt. Pedig idegenforgalmi nevezetessége lehetne a községnek. Ez a még ma is üzemképes kovácsmű­hely a múlt egy eleven da­rabja. Itt még ma te állnak meg a patkoltatók a piciny, középkort idéző ahla­kok előtt, mint sok száz évvél ezelőtt. Tanulmányi kirándulá­sokat lehetne és kellene ide szervezni a helyi és környék­beli iskolákból, hogy lássák • tanulók az élő középkort, érez­zék: mi az idő a történelem­ben, mi a változás, hol vol­tunk, és hová jutunk? Egy műemlékről van szó» amit nem láttak el emléktáb­láival és így bizony rengete­gen nem tudják múltját, nem ismerik jövőjét és így nem is törődnek vele. Az iskola ta­nulói gyűjtöttek emléktáblára. Ebből azonban már nem való­színű, hogy lesz valami. Jó lenne azért, ha az illetékes szervek felfigyelnének rá és mielőbb emléktáblával látnák el a kovácsműhelyt Varga László Gazdag kultúrprogran Hovajon A betakarítás és az ősziek el­vetése után egy kicsit lanyhul majd a munka üteme falvaink- ban. Ha akad is tennivaló egész nap a ház körül, de es­ténként jobban ráérnek a dol­gozó parasztok. Ellátogatnak a kultúrházba, s ismeretterjesztő előadásokon vesznek részt, vagy éppen egy jó színdara­bot néznek meg. A novaji kulturális bizottság igen helyesen, minden eddigi év programját felülmúlóan gazdag, színes és érdekes mun­katervet dolgozott ki. A leg­érdekesebbnek az ismeretter- jesztő előadások ígérkeznek. A szőlőtermelés, a termelőszö­vetkezetek pénzgazdálkodása mellett foglalkoznak ezeken az előadásokon a tűzrendészet! szabályokkal, a babonákkal és csodákkal, majd előadássoro­zatot indítanak az „Utazás 8 Holdba’’ címmel. Gazdag programot ígér az idén a szülők iskolája is. Fo­lyamatban van a községi fel­nőtt énekkar és az asszonyok és lányok részére főző szak­körök szervezése is. Több fel­nőtt zenekar alakítását terve­zik, s rendszeresen kívánnak foglalkozni az ismert úttörő- zenelcarral. Több színjátszó- csoport kezdi meg működését Novemberben már az úttörők a közönség elé lépnek „A csu­dakarikás” című mesejáték­kal. A kultúrotthon színjátszói még ebben az évben bemutat­ják Gárdonyi: „A munka” cí­mű színművét. Ezeken kívül minden nevezetesebb ünnep alkalmával színvonalas kultúr­műsorral szórakoztatják majd a község dolgozóit. Daragó István, Novai | Kialakítják a sertés-torzsái-é lományt is. A most vásárolt 50 í (sertésből 10—15-öt továbbié- < n vesztésre állítanak be. A te-< 'hénállományukat 12 fejőstehéné vásárlásával állapítják meg. < i s j A nagy munka közben jut) egy kis idő a pihenésre is.) Ilyenkor előkerül a papír megí a ceruza és az eddig elért ered- < ményeket számba veszik, a? gazdasági év végének közeledé-é sével kiszámítják, csak úgy< hozzávetőleg, mit ér az idén< egy munkaegység? Ha az ügyesé számoló beleveszi azt, hogy azé idén a tervezettnél jóval maga-< sabb — 15 mázsás holdankéntié átlagtermés — eredményt ér-) tek el búzából, s a kukoricájuk, < cukorrépájuk dupláját termette< s ebből levonja a beruházásod kát, még akkor is meghaladjad a kijött szám — az egy munka- 5 egység értéke — a 70 forintot. \ szemben a tervezett 45—50 fo-< rinttal. < EZ A SZÁM mutatja. < _____________hogy az átkán < szövetke zetek az idén jó mun-< kát végeztek, jól gazdálkodtak< földjeiken. Most a jövő évi ke-< nyér megalapozásán fáradoz-d nak. Munkájukon meglátszik< ez, a jól előkészített magágy, az) időben végzett vetés azt mu-5 tatja, hogy a jövő évben is) ilyen szép eredményt akarnak) elérni s ez a látottak alapján) minden reményt megad rá. ) (P. E.) í Őszi munka Atkáron I A MICSURIN |Tsz-ben át-l ' _______________L alakitassalj ol dották meg az állatok elhe-| lyezésének problémáját. Közel | 100 ezer forintos költséggel szarvasmarhák részére alakí­tották át a juhhodályt, így 50 állat átteleltetését tudják meg­oldani. A másik juhhodályt nö­vendékszállássá építik át, ahol 30—40 darab növendéket tud­nak elhelyezni november kö­zepén.. Az istállók mellett szeszfőz­dét is építenek, ami üzembe helyezve 20—30 ezer forint jö­vedelmet jelent majd havonta a szövetkezetnek. ötvagonos kukoricagórét épí­tettek a Kossuth Tsz tagjai. A 100—150 ezer forintos költséget saját erőből, a konyhakerti nö­vényekből és a szőlő eladásából fedezték. Ugyancsak saját erő­ből építenek egy 50 vagonos magtárat. Az egyemeletes mag­tárat csővázakból állítják ösz- sze. Az építéséhez szükséges 200 ezer forintot, már biztosí­tották. MEGFELELŐ totókéi­ban vásároltak 26 növendék­szarvasmarhát, melyből tizet továbbtenyésztés céljából meg­hagynak, míg a többit a szer­ződés értelmében átadják az államnak. jól halad a vetés, s úgy hatá­roztak, hogy november 7-re minden szem gabonát elvetnek. Vállalásuk teljesítéséért min­dent megtesznek. A gépállomás is segít, újabb gépeket ad a munkához. Gyöngyösorosziból a teljes brigád jön át. 9 erőgép­pel gyorsítja a vetés munkáit. A tangazdaság a héten befejezi a vetést, s akkor hat géppel se­gít a termelőszövetkezeteknek. A szántóföldek mellett a sző­lőkben is serényen folyik a munka. A falut körülölelő 450 hold szőlőt már a szövetkezet részére szüretelik. A nagynyo­mású présgépekből a szövetke­zet mustja folyik a kádakba, hogy a gondos kezelés után jó minőségű borral teljenek meg a még üresen álló hordók. Fel­készülve várják a környékbeli szőlők jóízű nedvét, a tárolók már biztosítva vannak. Ugyancsak gondoskodnak a közös állatállomány elhelyezé­séről is. A Petőfi Tsz 100 férő­helyes szarvasmarha-istállót épít. A lovak elhelyezésére 50 férőhelyes lóistállót építenek saját erőből. > „f„ motorjának egy­> i ^ hangú zúgása tölti ?meg nap mint nap az atkári matárt. DT, SZ 80-as, G 35-ös, éZetor, belorusz traktorok szánt­éi ák a község három termelőszö- évetkezetének földjét, s vetik a éa jövő évi kenyérnekvalót. > A határban több mint 1600 ? holdon feketéink a frissen ^szántott föld. A mélyen szántó ?eke újabb és újabb barázdával ? növeli a már közösbe szántott é területet, hogy munkájának be- éfejeztével eggyé kovácsolja a ékisparcellákat. I Három termelőszövetkezet­ében folyik a munka. Az új és érégi tagok egyformán dolgoz­ónak, tudják, hogy a most vég­ezett munkájuktól függ: milyen élesz a jövő évi kenyér? Az elő- S készített talaj termőképességé­inek megtartása és fokozása ér- $ elekében nagy gondot fordítá­snak a trágyázásra. A fiatal ^Kossuth Tsz-ben 10 hóidon ? szórtak istállótrágyát és 300 é holdon végeztek műtrágyázást. ?A Petőfi és a Micsurin Terme­li őszövet kezeiben ugyancsak énagy szakértelemmel készítet­nék el vetéshez a talajt. )j * p v t O v t Termelőszö- <1 A PI IOFT vetkezet 30 »hold takarmánykeveréke, 100 »hold őszi árpája, 20 hold őszi »búzája és 20 hold rozsa már a ^földben van. A Kossuth és a »Micsurin Tsz-ben ugyancsak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents