Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-17 / 218. szám

J NÉPÚJSÁG 1959. szeptember 17., csütörtÄ Könyvtárosi gondok és tervek Hatvanban A HATVANI járási könyv­tárat a városi tanács egyik épületszárnyában találjuk. Nem valami kényelmesen, mert a négy helyiségben igen szorosan vannak a könyvek és a könyvtár látogatói; a raktár zsúfolt, az olvasóterem kicsiny, alig nagyobb egy lakószobá­nál. Elképzelhető, hogy amikor a televíziós adásra negyvenen megjelennek, a levegő nem a legfrissebb a műsor végén. — Laktunk kényelmesebb helyen is — mondja Békés György a könyvtár vezetője —, annak azonban az volt a hibá­ja, hogy nem volt a város bel­sejében, vagy nem eléggé volt a központban. Ott jobb kö­rülmények között dolgoztunk, itt forgalmilag kedvezőbb he­lyen igyekszünk az olvasókö­zönség igényelt kielégíteni. — 1953-ban a városi tanács­tól a járás vette át a könyv­tár gondozását. Azokban az években a könyvtár állománya szegényes volt. 1953-tól kezdve mennyiségben és minőségben egyaránt gyarapodott a könyv­tár és jelenleg Hatvan dolgo­zói 11 000 kötetből válogathat­nak, míg a járás tizenegy köz­ségében 14 000 kötetünk van forgalomban. — Az állami költségvetés 23 ezer forintot irányzott elő az idén is könyvek vásárlására, míg Hatvan város 5000, Apc és Csány községek 3—3000 forint­tal, Boldog község 2000 foront- tal járultak hozzá a könyv- állomány gyarapításához. — 1956—1957-ben a könyvtár forgalma erősen visszaesett, de ezen a hullámvölgyön már túl­jutottunk: Hatvanban 1200 ál­landó olvasó forgatja az in­tézmény könyveit és a forga­lomra jellemző, hogy napon­ként mintegy száz kötet fordul meg az olvasók kezén. Nagy keletje van az olvasmányos írá­soknak. Az útleírások, mint pl. Zikmund és Hanzelka cseh utazók élvezetes és szórakoz­tató kötetei állandóan kézen forognak. De előjegyzéssel biz­tosítják maguknak a könyvtár­tagok Berkesi András: Októ­beri vihar című regényét is. — EBBŐL A REGÉNYBŐL, sajnos, csak egyetlen példány­nyal rendelkezünk, és érthető, hogy hetekre előre lekötik ol­vasóink. — Olvasóink szeretik és igénylik az új magyar irodal­mat. A könyvtár azonban na­gyon sok esetben nem tudja az érdeklődőket könyvvel ellát­ni, mert kevés a példányszám. — Sajnálatosan hiányzik az ifjúsági irodalom polcainkról. Van ugyan egy-két hasznos if­júsági kötetünk, de ezzel az ál­lománnyal nem tudjuk gyara­pítani fiatal és művelődni vá­gyó olvasóink számát: a ti­zennégy éven aluliak csak har­minc százalékát teszik az ol­vasótábornak, jóllehet városon ez az arány gyengének mond­ható. — A járás községeiben jó á könyvtár forgalma és eredmé­nyes, ahol a tanács támogatja a könyvtáros munkálát. Meg kell említeni Apc községet: rendszeres és komoly könyv­tárhasználat jellemzi a község kultúrmunkáját. Ellenpélda is akad Horton, ahol a könyvtár most is az iskola több helyi­ségében kap férőhelyet és így nem lehet rajta csodálkozni, hogy a horti könyvtárat nem gvakran keresik fel a dolgo­zók. — Nagyon sok múlik a könyvtáros személyén is. Ahol a könyvtáros lelkiismeretesen dolgozik, ott nemcsak a könyv­tár forgalma mutat jő képet, de gondosan őrzik és védik a könyvállományt is: nem pisz­kolódnak be. nem rongyolód- nak össze a könyvek. — AZ ÜZEMI KÖNYVTÁ­RAKKAL jó a kapcsolatunk. Ebben a vonatkozásban Pef- tőfibányát kell kiemelnünk. Októberben értekezletet tarta­nak a könyvtárosok részére és a megbeszélés is segíteni fog­ja a problémák megoldását. — Hatvan 17 000 lakója két városrészben él. Öhatvan 9000, Űjhatvan 8000 lakossal ren­delkezik. A két városrész for­galmilag és területileg külön egységek. Ezért jó lenne, ha az újhatvani könyvtárrészleg megnyitása megtörténne, mert az újhatvani olvasók nem jön­nek át könyvekért a járási könyvtárhoz. Minden bizony­nyal jelentős fejlődés lenne a városi művelődés életében, ha a kereskedelmi szeryek a terv­bevett helyiséget átadnák: a könyvtár — nagymérvű minisz­tériumi és megyei támogatásira kapott ígéretet ez ügyben — sokkal biztosabban tudná tel­jesíteni feladatát a hatvani la­kosság érdekében, ha Űjhat­van könyvtárat kapna. — A könyv megszerettetésére válogató polcot rendszeresí­tettünk: kihelyezzük a köny­veket a bejárathoz közel fekvő polcra és kevés látogató fi­gyelmét , kerüli el az ilyen ajánlás. Tavaly is, az idén is pályázatot írtunk ki a KISZ- korosztály részére „Legkedve­sebb könyvem” címmel. A pá­lyázat mindkét esetben meg­hozta a kívánt sikert. — Szeretnénk az egész könyvtárat jobb helyre vinni, mert Itt nagy a zsúfoltság. Ígé­ret hangzott el már erre néz­ve is. Ügy gondoljuk, a városi tanács többet törődne ezzel a fontos intézménnyel, ha hi­vatalosan is lenne köze hozzá.- HUSZONHÁROM folyó­irat és időszaki lap jár a könyvtárnak. Ezeket is, de a könyvtár anyagát is olykor- olykor nemcsak a könyvtár olvasói használják kizárólag, hanem a. középiskolák tanárai és diákjai is hasznosítják mun­kájuk során. Könyvtárunk anyaga azonban elég szegé­nyes ahhoz, hogy bármilyen irányú tudományos munkát le­hessen itt végezni. Azt várjuk, hogy sürgetett problémáink — elsősorban a helyiségek kér­dése — megoldódjanak és ak­kor merünk majd nagyobb igényű irodalmi estek, műso­rok megrendezésére gondolni. — A . könyvtár vezetőjén kí­vül itt dolgozik még Püspöki Mihály író is, akinek Gunár Péter című regénye a közel­múltban jelent meg. Nem el­hanyagolható munkaterület Erdélyi Zoltánné ügyköre sem, aki szorgalmasan és türelme­sen foglalkozik közönségével. — Arra szeretnénk kérni a nyilvánosság előtt a könyvtár sorsában érdekelteket, hogy az eddig megkezdett1 támogatást erősítsék irányunkban, tartsák szívügyüknek Hatvan és a já­rás művelődési problémáit, mert az iskolánkívüli nevelés­nek igen komoly tényezőjévé válhat a könyvtár, komoly fej­lődés esetén. Jelenlegi nívója nem szolgálhatja méltóan az egyre fejlődő város és az ipar­vidék lakosságát. <f. a.) 1959. szeptember 17, csütörtök: 1344-ben született Puskás Tiva­dar, a telefonközpont és a telefon- hírmondó feltalálója. 1864-ben született Mihail Koc- jubinszkij ukrán író. Névnap <3 Ne feledjük, . . pénteken: .TITUSZ ill ¥1 cl — A HATVANI Járási Ta­nács VB pénteki ülésén Hort község termelőszövetkezetei­nek megszilárdításával kapcso­latos feladatait tárgyalja. — A RECSKI ÉRCBÁNYA műhelyében igen jelentős összeggel felújítottak egy régi esztergagépet. A transzmissziós meghajtásról egyedi meghajtásra tértek át, új villanymotort szereltek fel, hogy megkönnyítsék az esztergagép mellett dolgozó munkáját. — ESZMEI-POLITIKAI ne­velésről kétnapos KISZ alap­szervi titkári értekezletet tar­tanak a jövő hét folyamán a gyöngyösi járási KlSZ-bizott- oágon. — A PÉTERVASARI Ve­gyesipari Ktsz-nek egyre na­gyobb tekintélye lesz a kör­nyék kisiparosai előtt a pontos időre elvégzett, minő­ségi munkák miatt. Már eddig 28 kisiparos kérte fel­vételét a szövetkezetbe. — AZ ELMÚLT NAPOK­BAN megkezdték a mátra- derecskei téglagyárban a négy­száz mázsás tartógerendák lei- szerelését a körkemence épüle­tére. A nagy súlyú betongeren­dákat egy húsztonnás árbocda­ruval rakják fel a falakra. műsora Abasár: Warrenné mestersége (Honvédség) 7 órakor Bemutatjuk új színészeinket jliag^da (^abi A szezonnyitó Érdekházas- jár: fejlődni, tanulni, elitté* Ságban Évát fogja alakítani, lyülni. Fiúsán nyírt haja, kecses moz- ■— A bemutatót komoly műn­gása, az arcában vibráló mosoly ka és nagy szorongás közben fiatalságról árulkodik. Most vé- várom, Nemcsak. hizserae­gezte a főisko­lát és az isko lupádból köz­vetlenül az egri színpadra per­dült. Operett ben mutatkozik be, táncol majd és énekel, aho gyan azt Évi- egyénisége meg kívánja az Ér dekházasságban — szerződé sem előtt nem láttam még Egert. A pái hét alatt nem­csak a várost Nemcsak bizserge- 'n de veszélyes 'ladat is isme- ztlen közön- igét meghó­dítani: ezt úgy karom elérni, ogy a színpa­dot és a néző­teret komo­lyan veszem, 'qyekszem meg­ér erhteni a apcsolatot és karom, hogy negszeressenek. — Már az én fjemet is bekö­tötték: férjem, Sára Sándor, szerettem meg, hanem jó lakást VIT-díjas, akinek Pályamunká- is tudtam szerezni. Ez nagy do- sok c. kisfilmjét díjazták. Ez log olyannak, aki nem járatos nem jelenti ázt, hogy elveszí- lakásszerzési ügyekben. A vá- tem művészi önállóságomat és ros nagyon tetszik, határozott a családban én lennék a má- egyénisége komoly hatást tett sodhegedűs. Ezért is jó a vidélcí rám. szerződés. — A főiskolán. prózát ját- Ügy hiszem, nemcsak fiatal- szottam a vizsgadarabban, Gór- sága, hanem közvetlenségei kij Ellenségek-jében, de szere- egyéni bája egycsapásra meg-' tem a könnyebb műfajt, az ope- szeretteti majd Eger közönsé- rettet is. Azért jöttem vidékre, gével Magda Gabit. Ha fogadás­mert tanulni akarok, sok jó sze- ra menne a dolog, én tennék rá. repet átélni és ami ezzel együtt- — fa. — Szerkesztői üzenetek Karmok László. Kápolna. Levelét megkaptuk. Tudo­másunk szerint jogában áll a tsz-nek munkaegységgel elszá­molni. Bővebb felvilágosítást levélben küldünk. Kele Istvánná, Petőfibánya: Nehéz körülményeit meg­értjük, azt tudjuk tanácsolni, hogy ismételten érdeklődjön a környező üzemekben és mun­kahelyeken elhelyezkedése ügyében. Lakásügyben pedig forduljon a bányához, vagy kí­sérelje meg helyben elcserélni, valakivel lakását. Taksás Imre, Hatvan, Műve­lődési Ház. Az ,-.Évadnyitó értekezletről” megírt cikkét megkaptuk. Saj­nos, felhasználni nem tudjuk, mert a keddi lapszámunkban már foglalkoztunk az Irodalmi Színpad munkájával. Kérjük, hogy később írjon a további munkájukról, s azt időben jut­tassa el szerkesztőségünknek Cikkeit várjuk. Mozik műsora: több dollárhoz juttassák. S ha valahol van pénz Nyugaton, az a kém- és diverziós munka te­rülete ... A hírhedt amerikai százmillió dolláros törvény végeredményben olyan száz­millió dollárt jelent, amelynek kisebb-nagyobb része hozzáfér­hető az emigráns vezérek szá­mára. A részesedés nagysága az emigráns vezetők ügyessé­gétől függ. Egyfelől attól, hogy milyen sikerrel juttatják a kémfőnökök kezére a disszi- denseket, másfelől pedig attól, hogy az emigráció vezetésében milyen pozíciót tudnak kihar­colni magúknak. Folyik is a marakodás nyakra-főre. A mindenható dollárért egymás­nak ugranak a jó urak, akik — természetesen, amikor jelenle­gi gazdáik csekkjeit lesik — nem feledkeznek meg arról sem, hogy megfelelő helyet biztosítsanak maguknak arra az időre, amikor „majd győz­tesen hazatérhetnek”. A strasbourgi Forradalmi Tanácsról már szóltunk, s most említsük meg annak előd­jét, a Varga Béla-féle „Magyar Nemzeti Bizottmány”-!; is. A Forradalmi Tanács csakúgy, mint a hírhedt Bizottmány kí­sérlet volt arra, hogy véget vessen az emigráció vezetői közötti marakodásnak, ugyan­akkor valamiféle „parlamentá­ris”, koalíciós alapot teremt­sen az emigráns politikához, az azzal járó jövedelem elosz­tásához. De a Forradalmi Ta­nács is, a Bizottmány is csődöt mondott; nem szüntette meg, EGRI VÖRÖS CSILLAG Vakmerő szív (széles) EGRI BRÖDY Nincs előadás EGRI KERTMOZI A tarkák ügye GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kenyér, szerelem, fantázia GYÖNGYÖSI PUSKIN Keften a nagyvárosban MÁTRA KERTMOZI Trapéz (széles) renctől Kéthly Annáig a kü­lönböző emigráns vezetők meg­egyeztek abbgn, hogy Magyar- országon — ha hazatérnek — „nem csinálják vissza a földre­formot, az egészen nagy gyára­kat, bányákat, bankokat nem adják vissza volt tulajdonosaik­nak, de kártalanítják őket és ők a magántulajdon Magyar- országáért harcolnak”. Nehogy félreértés legyen, még abban is megállapodtak, hogy Magyar- ország államformája köztársa­ság lesz, megszüntetik a nép­közt; mot. Ennek a platformnak alap­ján született meg a Szabad Magyarország Nemzeti Képvi­selete, amely a Szabad Európa anyagi dotációjával kezdte meg tevékenységét. De még meg iem száradt a tinta a megálla­podáson, amikor Pfeiffer Zol­tán egymás után három, öles cikkben támadta meg az 3ZMNK-t. Pfeiffer kifejtette: Nem ért egyet a programmal, mert az fenntartandónak Ítéli a földreformot, a bányák és a nagyüzemek államosítását. — Pfeiffer ezzel a cikkével jelt adott barátainak a Nemzeti Képviselet elleni általános tá­madásra. Céljuk: az „egységes” szervezet szétzúzása, új emigráns csú esszén/ alakítá­sa, amely, természetesen ellát­ná elődeinek funkcióit, ami a különböző hírszerző irodák és kémközpontok szolgálatát ille­ti, s egyben megkaparintani a Szabad Európa szervezet e cél­ra szánt pénzét. A marakodás még újabb ak­ciója Eckhardt Tibortól indult ki. Eckhardt jobbkeze, Falussy Alajos, az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági tagja, vezérével való előzetes meg­beszélés után határozati javas­latban kérte a Szövetséget, hogy az amerikai hatóságoknál követelje a Nemzeti Képvise­HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Denevérraj ____...... HE VES Érettségi után PÉTERVÁSARA Nincs előadás FÜZESABONY Amit nem lehet elfelejteni let működésének betiltásót, azon az alapon, hogy a „szerve­zet marxista elveket vall, fl ilyen szervezet működése Ame­rikában törvényellenes”. Ezt a javaslatot ugyan az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósága elvetette, de ezek után Barankovics is jobbnak látta, ha nekitámad a régi „egységes” szervezetnek és be­áll az új „egységes” szervezet megteremtésén fáradozók közé. Barankovics terjedelmes kör­levelet küldött szét, amelyben lerántotta a leplet arról, hogy az SZMNK megalakulásánál, mi történt a kulisszák mögött. Közben nagy ellentétek mei rültek fel a szociáldemokraták és Varga Béla csoportja között is. Kéthlyék mindenképpen ve* zető szerepre törekedtek és tö­rekednek. Ugyan a'J' or a Varga B-’a-csoport sem hajlandó le­mondani a pozíciókról és a koncról. Az alapító okmány át­hidalta ezt a nagy „elvi ellen­tétet”: bölcsen két testületet szervezett, s a „nagy tanács elnökének” Varga Bélát, az „intéző bizottság’” fejének pedig Kéthly Annát tette meg. Azon­ban Kéthlyék addig-addig ku­tattak, amíg újabb vitalehető­séget találtak. Abban ugyan nem volt ellentét, hogy Varga Béla legyen a „nagy tanács” elnöke, de Varga Béla azt kö­vetelte, hogy ne válasszák, mert „személye csak jogfolyto­nossági alapon, beiktatás.rútján kerülhet a nagy tanács $lére”. Kéthly és Szélig viszont ázt kö­vetelte, hogy Varga Bélát vá­lasszák meg a „nagy tanács” fejének. Addig-addig m$*ak<j$~ tak azon, hogy a válaszbAt Varga Béla, vagy a jogfoljto- nos Varga Béla legyen az vari hoppmester, amíg Kéthly­ék is otthagyták az alig néhánf hetes SZMNK-t. ‘ <Folytatjuk* József, Brünauer Sándor, Hor­váth János, B. Rácz István, Korányi Tibor, Szélig Imre, Kéthly Anna, Kovács Imre és Kővágó József. Ezek aláírásuk­kal is vallatták, hogy az SZMNK az emigráns politika egyetlen csúcsszerve. Az alapító okmányban meg­határozták a'„Nemzeti Képvi­selet” programját is. Nagy Fe­hanem fokozta a veszekedéseket, a botrányokat. Ilyen körülmé­nyek között a Szabad Európa szervezete megvonta tőlük tá­mogatását, s ezzel egy csapás­ra szétesett mindkettő. Az egyik emigránsvezér, dr. Szent-IványiGéza maga fecseg­te el a Katolikus Magyarok Va­sárnapja című emigráns lap egyik számában: „A megboldogult Bizott­mányról csak annyit akarunk megjegyezni, hogy mihelyt a Free Europe megvonta tőle az anyagi se- gélyt, az egész ■ szervezet jel- ■ bomlott és a jő JH /)MZ» emberek azon- V U/lfíf nal sietnek egy M IIIuí­olyan szerveze- I p tét életrekelte- I wK'^ ni, amely alkal- I % r/ más volna arra, ■ * f fíf hogy az előd jé- ■ tői elvont anya- gi dotációt meg- < A magyar 0 emigráció új ? „egységes” szer- V vezete a „Sza- V« bad Magyaror- szág Nemzeti '‘'s !\t Képviselete”, 11V amelynek ala- MA pító okmányát 1957 októberé­ben írták alá _____ Ne w Yorkban. Ezt a felemelő aktust hosszas vita és hosszas veszekedés előzte meg Mindjárt kezdet­ben kihullott a hadakozó ve­zérek sorából Fábián Béla, Bakách-Bessenyey György és Kállay Miklós, ök, a „szélső- jobboldaliak” önérzeteskedtek. s nem voltak hajlandók együtt­működni Nagy Ferenccel, Kéthly Annával és a többiek­kel, mivel azokat túlságosan baloldalinak tartották. Kima­radt a sorból Eckhardt Tibor is, aki nem volt hajlandó meg­osztani kitűnő amerikai pénz­forrásait másokkal. Végül is az alapító okmányon .ott díszel­gett az emigráció ismert és kevésbé ismert vezetőinek álá- írása: Király Béla, Nagy Fe­renc, Varga Béla, Kiss Sándor Auer Pál, Szabó Pál, Baran- kovics István, Pfeiffer Zoltán Hajdú Németh Lajos, Adorján 63. Egy szó mint száz: a cikk — amiből egyébként még azt is megtudtuk, hogy eddig ezer ilyen „különleges amerikai ka­tonát” képeztek ki, de össze­sen tizenkétezer kiképzését ter­vezik — nagyon tetszett ne­künk. Végre megtudtuk, mi­lyen körültekintéssel képezik ki az Egyesült Államokban azokat a kémeket és diverzán- sokat, akiket a mi földünkre akarnak küldeni. Hosszú stú­diumot kell végezniük, vizs- gázniok kell, s aki elbukik a vizsgán — az mehet cipőfűzőt árulni —, abból nem lehet kém. A „tanulók” mindent megtesznek, hogy ne bukjanak el. Mi viszont mindent megte­szünk majd, hogy — ha az is­kola vezetősége kémtevékeny­ségre „érettnek” nyilvánította s elindította őket az „életbe”, vagyis átdobta határainkon, hogy folytassák tanult mester­ségüket — lebukjanak. Ennek a Fort Jackson-i kém- iskolának is az emigráció ve­zérkara szállítja a „tanítvá­nyokat”, mint ahogy az emig­ráns vezetők szállítják a „nyersanyagot” más kémköz­pontok számára is. Ebben egy­séges a magyar emigráció ve­zérkara, a különböző politikai árnyalatokat képviselő emig­ráns vezetők kivétel nélkül a különböző kémszervezetek rendelkezésére állnak. Már csák azért is, mert „politiká­juk’ lényege, hogy e politika hirdetőit, szekértolóit minél nagyobb jövedelemhez, minél

Next

/
Thumbnails
Contents