Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-17 / 218. szám
J NÉPÚJSÁG 1959. szeptember 17., csütörtÄ Könyvtárosi gondok és tervek Hatvanban A HATVANI járási könyvtárat a városi tanács egyik épületszárnyában találjuk. Nem valami kényelmesen, mert a négy helyiségben igen szorosan vannak a könyvek és a könyvtár látogatói; a raktár zsúfolt, az olvasóterem kicsiny, alig nagyobb egy lakószobánál. Elképzelhető, hogy amikor a televíziós adásra negyvenen megjelennek, a levegő nem a legfrissebb a műsor végén. — Laktunk kényelmesebb helyen is — mondja Békés György a könyvtár vezetője —, annak azonban az volt a hibája, hogy nem volt a város belsejében, vagy nem eléggé volt a központban. Ott jobb körülmények között dolgoztunk, itt forgalmilag kedvezőbb helyen igyekszünk az olvasóközönség igényelt kielégíteni. — 1953-ban a városi tanácstól a járás vette át a könyvtár gondozását. Azokban az években a könyvtár állománya szegényes volt. 1953-tól kezdve mennyiségben és minőségben egyaránt gyarapodott a könyvtár és jelenleg Hatvan dolgozói 11 000 kötetből válogathatnak, míg a járás tizenegy községében 14 000 kötetünk van forgalomban. — Az állami költségvetés 23 ezer forintot irányzott elő az idén is könyvek vásárlására, míg Hatvan város 5000, Apc és Csány községek 3—3000 forinttal, Boldog község 2000 foront- tal járultak hozzá a könyv- állomány gyarapításához. — 1956—1957-ben a könyvtár forgalma erősen visszaesett, de ezen a hullámvölgyön már túljutottunk: Hatvanban 1200 állandó olvasó forgatja az intézmény könyveit és a forgalomra jellemző, hogy naponként mintegy száz kötet fordul meg az olvasók kezén. Nagy keletje van az olvasmányos írásoknak. Az útleírások, mint pl. Zikmund és Hanzelka cseh utazók élvezetes és szórakoztató kötetei állandóan kézen forognak. De előjegyzéssel biztosítják maguknak a könyvtártagok Berkesi András: Októberi vihar című regényét is. — EBBŐL A REGÉNYBŐL, sajnos, csak egyetlen példánynyal rendelkezünk, és érthető, hogy hetekre előre lekötik olvasóink. — Olvasóink szeretik és igénylik az új magyar irodalmat. A könyvtár azonban nagyon sok esetben nem tudja az érdeklődőket könyvvel ellátni, mert kevés a példányszám. — Sajnálatosan hiányzik az ifjúsági irodalom polcainkról. Van ugyan egy-két hasznos ifjúsági kötetünk, de ezzel az állománnyal nem tudjuk gyarapítani fiatal és művelődni vágyó olvasóink számát: a tizennégy éven aluliak csak harminc százalékát teszik az olvasótábornak, jóllehet városon ez az arány gyengének mondható. — A járás községeiben jó á könyvtár forgalma és eredményes, ahol a tanács támogatja a könyvtáros munkálát. Meg kell említeni Apc községet: rendszeres és komoly könyvtárhasználat jellemzi a község kultúrmunkáját. Ellenpélda is akad Horton, ahol a könyvtár most is az iskola több helyiségében kap férőhelyet és így nem lehet rajta csodálkozni, hogy a horti könyvtárat nem gvakran keresik fel a dolgozók. — Nagyon sok múlik a könyvtáros személyén is. Ahol a könyvtáros lelkiismeretesen dolgozik, ott nemcsak a könyvtár forgalma mutat jő képet, de gondosan őrzik és védik a könyvállományt is: nem piszkolódnak be. nem rongyolód- nak össze a könyvek. — AZ ÜZEMI KÖNYVTÁRAKKAL jó a kapcsolatunk. Ebben a vonatkozásban Pef- tőfibányát kell kiemelnünk. Októberben értekezletet tartanak a könyvtárosok részére és a megbeszélés is segíteni fogja a problémák megoldását. — Hatvan 17 000 lakója két városrészben él. Öhatvan 9000, Űjhatvan 8000 lakossal rendelkezik. A két városrész forgalmilag és területileg külön egységek. Ezért jó lenne, ha az újhatvani könyvtárrészleg megnyitása megtörténne, mert az újhatvani olvasók nem jönnek át könyvekért a járási könyvtárhoz. Minden bizonynyal jelentős fejlődés lenne a városi művelődés életében, ha a kereskedelmi szeryek a tervbevett helyiséget átadnák: a könyvtár — nagymérvű minisztériumi és megyei támogatásira kapott ígéretet ez ügyben — sokkal biztosabban tudná teljesíteni feladatát a hatvani lakosság érdekében, ha Űjhatvan könyvtárat kapna. — A könyv megszerettetésére válogató polcot rendszeresítettünk: kihelyezzük a könyveket a bejárathoz közel fekvő polcra és kevés látogató figyelmét , kerüli el az ilyen ajánlás. Tavaly is, az idén is pályázatot írtunk ki a KISZ- korosztály részére „Legkedvesebb könyvem” címmel. A pályázat mindkét esetben meghozta a kívánt sikert. — Szeretnénk az egész könyvtárat jobb helyre vinni, mert Itt nagy a zsúfoltság. Ígéret hangzott el már erre nézve is. Ügy gondoljuk, a városi tanács többet törődne ezzel a fontos intézménnyel, ha hivatalosan is lenne köze hozzá.- HUSZONHÁROM folyóirat és időszaki lap jár a könyvtárnak. Ezeket is, de a könyvtár anyagát is olykor- olykor nemcsak a könyvtár olvasói használják kizárólag, hanem a. középiskolák tanárai és diákjai is hasznosítják munkájuk során. Könyvtárunk anyaga azonban elég szegényes ahhoz, hogy bármilyen irányú tudományos munkát lehessen itt végezni. Azt várjuk, hogy sürgetett problémáink — elsősorban a helyiségek kérdése — megoldódjanak és akkor merünk majd nagyobb igényű irodalmi estek, műsorok megrendezésére gondolni. — A . könyvtár vezetőjén kívül itt dolgozik még Püspöki Mihály író is, akinek Gunár Péter című regénye a közelmúltban jelent meg. Nem elhanyagolható munkaterület Erdélyi Zoltánné ügyköre sem, aki szorgalmasan és türelmesen foglalkozik közönségével. — Arra szeretnénk kérni a nyilvánosság előtt a könyvtár sorsában érdekelteket, hogy az eddig megkezdett1 támogatást erősítsék irányunkban, tartsák szívügyüknek Hatvan és a járás művelődési problémáit, mert az iskolánkívüli nevelésnek igen komoly tényezőjévé válhat a könyvtár, komoly fejlődés esetén. Jelenlegi nívója nem szolgálhatja méltóan az egyre fejlődő város és az iparvidék lakosságát. <f. a.) 1959. szeptember 17, csütörtök: 1344-ben született Puskás Tivadar, a telefonközpont és a telefon- hírmondó feltalálója. 1864-ben született Mihail Koc- jubinszkij ukrán író. Névnap <3 Ne feledjük, . . pénteken: .TITUSZ ill ¥1 cl — A HATVANI Járási Tanács VB pénteki ülésén Hort község termelőszövetkezeteinek megszilárdításával kapcsolatos feladatait tárgyalja. — A RECSKI ÉRCBÁNYA műhelyében igen jelentős összeggel felújítottak egy régi esztergagépet. A transzmissziós meghajtásról egyedi meghajtásra tértek át, új villanymotort szereltek fel, hogy megkönnyítsék az esztergagép mellett dolgozó munkáját. — ESZMEI-POLITIKAI nevelésről kétnapos KISZ alapszervi titkári értekezletet tartanak a jövő hét folyamán a gyöngyösi járási KlSZ-bizott- oágon. — A PÉTERVASARI Vegyesipari Ktsz-nek egyre nagyobb tekintélye lesz a környék kisiparosai előtt a pontos időre elvégzett, minőségi munkák miatt. Már eddig 28 kisiparos kérte felvételét a szövetkezetbe. — AZ ELMÚLT NAPOKBAN megkezdték a mátra- derecskei téglagyárban a négyszáz mázsás tartógerendák lei- szerelését a körkemence épületére. A nagy súlyú betongerendákat egy húsztonnás árbocdaruval rakják fel a falakra. műsora Abasár: Warrenné mestersége (Honvédség) 7 órakor Bemutatjuk új színészeinket jliag^da (^abi A szezonnyitó Érdekházas- jár: fejlődni, tanulni, elitté* Ságban Évát fogja alakítani, lyülni. Fiúsán nyírt haja, kecses moz- ■— A bemutatót komoly műngása, az arcában vibráló mosoly ka és nagy szorongás közben fiatalságról árulkodik. Most vé- várom, Nemcsak. hizseraegezte a főiskolát és az isko lupádból közvetlenül az egri színpadra perdült. Operett ben mutatkozik be, táncol majd és énekel, aho gyan azt Évi- egyénisége meg kívánja az Ér dekházasságban — szerződé sem előtt nem láttam még Egert. A pái hét alatt nemcsak a várost Nemcsak bizserge- 'n de veszélyes 'ladat is isme- ztlen közön- igét meghódítani: ezt úgy karom elérni, ogy a színpadot és a nézőteret komolyan veszem, 'qyekszem megér erhteni a apcsolatot és karom, hogy negszeressenek. — Már az én fjemet is bekötötték: férjem, Sára Sándor, szerettem meg, hanem jó lakást VIT-díjas, akinek Pályamunká- is tudtam szerezni. Ez nagy do- sok c. kisfilmjét díjazták. Ez log olyannak, aki nem járatos nem jelenti ázt, hogy elveszí- lakásszerzési ügyekben. A vá- tem művészi önállóságomat és ros nagyon tetszik, határozott a családban én lennék a má- egyénisége komoly hatást tett sodhegedűs. Ezért is jó a vidélcí rám. szerződés. — A főiskolán. prózát ját- Ügy hiszem, nemcsak fiatal- szottam a vizsgadarabban, Gór- sága, hanem közvetlenségei kij Ellenségek-jében, de szere- egyéni bája egycsapásra meg-' tem a könnyebb műfajt, az ope- szeretteti majd Eger közönsé- rettet is. Azért jöttem vidékre, gével Magda Gabit. Ha fogadásmert tanulni akarok, sok jó sze- ra menne a dolog, én tennék rá. repet átélni és ami ezzel együtt- — fa. — Szerkesztői üzenetek Karmok László. Kápolna. Levelét megkaptuk. Tudomásunk szerint jogában áll a tsz-nek munkaegységgel elszámolni. Bővebb felvilágosítást levélben küldünk. Kele Istvánná, Petőfibánya: Nehéz körülményeit megértjük, azt tudjuk tanácsolni, hogy ismételten érdeklődjön a környező üzemekben és munkahelyeken elhelyezkedése ügyében. Lakásügyben pedig forduljon a bányához, vagy kísérelje meg helyben elcserélni, valakivel lakását. Taksás Imre, Hatvan, Művelődési Ház. Az ,-.Évadnyitó értekezletről” megírt cikkét megkaptuk. Sajnos, felhasználni nem tudjuk, mert a keddi lapszámunkban már foglalkoztunk az Irodalmi Színpad munkájával. Kérjük, hogy később írjon a további munkájukról, s azt időben juttassa el szerkesztőségünknek Cikkeit várjuk. Mozik műsora: több dollárhoz juttassák. S ha valahol van pénz Nyugaton, az a kém- és diverziós munka területe ... A hírhedt amerikai százmillió dolláros törvény végeredményben olyan százmillió dollárt jelent, amelynek kisebb-nagyobb része hozzáférhető az emigráns vezérek számára. A részesedés nagysága az emigráns vezetők ügyességétől függ. Egyfelől attól, hogy milyen sikerrel juttatják a kémfőnökök kezére a disszi- denseket, másfelől pedig attól, hogy az emigráció vezetésében milyen pozíciót tudnak kiharcolni magúknak. Folyik is a marakodás nyakra-főre. A mindenható dollárért egymásnak ugranak a jó urak, akik — természetesen, amikor jelenlegi gazdáik csekkjeit lesik — nem feledkeznek meg arról sem, hogy megfelelő helyet biztosítsanak maguknak arra az időre, amikor „majd győztesen hazatérhetnek”. A strasbourgi Forradalmi Tanácsról már szóltunk, s most említsük meg annak elődjét, a Varga Béla-féle „Magyar Nemzeti Bizottmány”-!; is. A Forradalmi Tanács csakúgy, mint a hírhedt Bizottmány kísérlet volt arra, hogy véget vessen az emigráció vezetői közötti marakodásnak, ugyanakkor valamiféle „parlamentáris”, koalíciós alapot teremtsen az emigráns politikához, az azzal járó jövedelem elosztásához. De a Forradalmi Tanács is, a Bizottmány is csődöt mondott; nem szüntette meg, EGRI VÖRÖS CSILLAG Vakmerő szív (széles) EGRI BRÖDY Nincs előadás EGRI KERTMOZI A tarkák ügye GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kenyér, szerelem, fantázia GYÖNGYÖSI PUSKIN Keften a nagyvárosban MÁTRA KERTMOZI Trapéz (széles) renctől Kéthly Annáig a különböző emigráns vezetők megegyeztek abbgn, hogy Magyar- országon — ha hazatérnek — „nem csinálják vissza a földreformot, az egészen nagy gyárakat, bányákat, bankokat nem adják vissza volt tulajdonosaiknak, de kártalanítják őket és ők a magántulajdon Magyar- országáért harcolnak”. Nehogy félreértés legyen, még abban is megállapodtak, hogy Magyar- ország államformája köztársaság lesz, megszüntetik a népközt; mot. Ennek a platformnak alapján született meg a Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete, amely a Szabad Európa anyagi dotációjával kezdte meg tevékenységét. De még meg iem száradt a tinta a megállapodáson, amikor Pfeiffer Zoltán egymás után három, öles cikkben támadta meg az 3ZMNK-t. Pfeiffer kifejtette: Nem ért egyet a programmal, mert az fenntartandónak Ítéli a földreformot, a bányák és a nagyüzemek államosítását. — Pfeiffer ezzel a cikkével jelt adott barátainak a Nemzeti Képviselet elleni általános támadásra. Céljuk: az „egységes” szervezet szétzúzása, új emigráns csú esszén/ alakítása, amely, természetesen ellátná elődeinek funkcióit, ami a különböző hírszerző irodák és kémközpontok szolgálatát illeti, s egyben megkaparintani a Szabad Európa szervezet e célra szánt pénzét. A marakodás még újabb akciója Eckhardt Tibortól indult ki. Eckhardt jobbkeze, Falussy Alajos, az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági tagja, vezérével való előzetes megbeszélés után határozati javaslatban kérte a Szövetséget, hogy az amerikai hatóságoknál követelje a Nemzeti KépviseHATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Denevérraj ____...... HE VES Érettségi után PÉTERVÁSARA Nincs előadás FÜZESABONY Amit nem lehet elfelejteni let működésének betiltásót, azon az alapon, hogy a „szervezet marxista elveket vall, fl ilyen szervezet működése Amerikában törvényellenes”. Ezt a javaslatot ugyan az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósága elvetette, de ezek után Barankovics is jobbnak látta, ha nekitámad a régi „egységes” szervezetnek és beáll az új „egységes” szervezet megteremtésén fáradozók közé. Barankovics terjedelmes körlevelet küldött szét, amelyben lerántotta a leplet arról, hogy az SZMNK megalakulásánál, mi történt a kulisszák mögött. Közben nagy ellentétek mei rültek fel a szociáldemokraták és Varga Béla csoportja között is. Kéthlyék mindenképpen ve* zető szerepre törekedtek és törekednek. Ugyan a'J' or a Varga B-’a-csoport sem hajlandó lemondani a pozíciókról és a koncról. Az alapító okmány áthidalta ezt a nagy „elvi ellentétet”: bölcsen két testületet szervezett, s a „nagy tanács elnökének” Varga Bélát, az „intéző bizottság’” fejének pedig Kéthly Annát tette meg. Azonban Kéthlyék addig-addig kutattak, amíg újabb vitalehetőséget találtak. Abban ugyan nem volt ellentét, hogy Varga Béla legyen a „nagy tanács” elnöke, de Varga Béla azt követelte, hogy ne válasszák, mert „személye csak jogfolytonossági alapon, beiktatás.rútján kerülhet a nagy tanács $lére”. Kéthly és Szélig viszont ázt követelte, hogy Varga Bélát válasszák meg a „nagy tanács” fejének. Addig-addig m$*ak<j$~ tak azon, hogy a válaszbAt Varga Béla, vagy a jogfoljto- nos Varga Béla legyen az vari hoppmester, amíg Kéthlyék is otthagyták az alig néhánf hetes SZMNK-t. ‘ <Folytatjuk* József, Brünauer Sándor, Horváth János, B. Rácz István, Korányi Tibor, Szélig Imre, Kéthly Anna, Kovács Imre és Kővágó József. Ezek aláírásukkal is vallatták, hogy az SZMNK az emigráns politika egyetlen csúcsszerve. Az alapító okmányban meghatározták a'„Nemzeti Képviselet” programját is. Nagy Fehanem fokozta a veszekedéseket, a botrányokat. Ilyen körülmények között a Szabad Európa szervezete megvonta tőlük támogatását, s ezzel egy csapásra szétesett mindkettő. Az egyik emigránsvezér, dr. Szent-IványiGéza maga fecsegte el a Katolikus Magyarok Vasárnapja című emigráns lap egyik számában: „A megboldogult Bizottmányról csak annyit akarunk megjegyezni, hogy mihelyt a Free Europe megvonta tőle az anyagi se- gélyt, az egész ■ szervezet jel- ■ bomlott és a jő JH /)MZ» emberek azon- V U/lfíf nal sietnek egy M IIIuíolyan szerveze- I p tét életrekelte- I wK'^ ni, amely alkal- I % r/ más volna arra, ■ * f fíf hogy az előd jé- ■ tői elvont anya- gi dotációt meg- < A magyar 0 emigráció új ? „egységes” szer- V vezete a „Sza- V« bad Magyaror- szág Nemzeti '‘'s !\t Képviselete”, 11V amelynek ala- MA pító okmányát 1957 októberében írták alá _____ Ne w Yorkban. Ezt a felemelő aktust hosszas vita és hosszas veszekedés előzte meg Mindjárt kezdetben kihullott a hadakozó vezérek sorából Fábián Béla, Bakách-Bessenyey György és Kállay Miklós, ök, a „szélső- jobboldaliak” önérzeteskedtek. s nem voltak hajlandók együttműködni Nagy Ferenccel, Kéthly Annával és a többiekkel, mivel azokat túlságosan baloldalinak tartották. Kimaradt a sorból Eckhardt Tibor is, aki nem volt hajlandó megosztani kitűnő amerikai pénzforrásait másokkal. Végül is az alapító okmányon .ott díszelgett az emigráció ismert és kevésbé ismert vezetőinek álá- írása: Király Béla, Nagy Ferenc, Varga Béla, Kiss Sándor Auer Pál, Szabó Pál, Baran- kovics István, Pfeiffer Zoltán Hajdú Németh Lajos, Adorján 63. Egy szó mint száz: a cikk — amiből egyébként még azt is megtudtuk, hogy eddig ezer ilyen „különleges amerikai katonát” képeztek ki, de összesen tizenkétezer kiképzését tervezik — nagyon tetszett nekünk. Végre megtudtuk, milyen körültekintéssel képezik ki az Egyesült Államokban azokat a kémeket és diverzán- sokat, akiket a mi földünkre akarnak küldeni. Hosszú stúdiumot kell végezniük, vizs- gázniok kell, s aki elbukik a vizsgán — az mehet cipőfűzőt árulni —, abból nem lehet kém. A „tanulók” mindent megtesznek, hogy ne bukjanak el. Mi viszont mindent megteszünk majd, hogy — ha az iskola vezetősége kémtevékenységre „érettnek” nyilvánította s elindította őket az „életbe”, vagyis átdobta határainkon, hogy folytassák tanult mesterségüket — lebukjanak. Ennek a Fort Jackson-i kém- iskolának is az emigráció vezérkara szállítja a „tanítványokat”, mint ahogy az emigráns vezetők szállítják a „nyersanyagot” más kémközpontok számára is. Ebben egységes a magyar emigráció vezérkara, a különböző politikai árnyalatokat képviselő emigráns vezetők kivétel nélkül a különböző kémszervezetek rendelkezésére állnak. Már csák azért is, mert „politikájuk’ lényege, hogy e politika hirdetőit, szekértolóit minél nagyobb jövedelemhez, minél
