Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-17 / 218. szám

2 NPPÜJSA G 1959. szeptember 17., csütörtök Ahol az „Egri csillagok66 ötlete született A kalendárium 1882. augusz­tus 30-át mutatott. A Mecsek fehér országúti án egy városi szekér döcögött a nyárvégi ve­rőfényben. A szekéren vilá­gosszürke ruhában, barna ga­rabonciás diákköpenyben egy 19 éves fiatalember ült. Lábai már teljesen elzsibbadtak a sok üléstől. Szőlősgyörökről, Tabról, Lengyeltótiból, öreg­lakról hosszú és fáradságos volt az út Pécsig ... Elbúcsúzott a szekér gazdá­jától, leszállt a kocsiról és gya­log folytatta útját. Időnként meg-megállt és elgyönyörkö­dött a Mecsek természeti szép­ségeiben. — Szép, igen szép vidék — mondotta magában, azután áb­rándozva, lassan leereszkedett a városba. A fiatalember Ziegler Géza — a későbbi Gárdonyi Géza — népiskolai tanító volt. Azért jött Pécsre, hogy szerencsét próbáljon, hátha tanítónak al­kalmazzák. Végigjárta a vá­rost, de útja éppen olyan ered­ménytelen volt, mint Lengyel­tótiban, öreglakon, vagy édes­anyja lakóhelyén: Szőlősgyörö­kön. Pécsről 1882. szeptember 2-án érkezett haza Gárdonyi. Olyan fáradt, összetört volt, hogy két napig egyfolytában aludt. Mire felébredt, egyszer­re két helyre is kapott tanítói állásajánlatot: Szőlősgyörökre és Devecserbe. Gárdonyi ekkor elővette naplóját, feljegyezte pécsi útját, majd csomagolt és a Veszprém megyei Devecser­be ment tanítónak. ★ A kalendárium 1897. novem­ber 17-ét mutatott. Pontosan 15 év telt már el Gárdonyi Gé­za pécsi tartózkodása óta. A Mecsek, a pécsi emlékek még mindig frissen éltek benne. El­határozta, hogy kétkötetes tör­ténelmi regényt ír, amely a Mecseken kezdődik, Eger vá­rának ostromával végződik, főhőse pedig egy pécsi kovács­mester fia lesz. Egerből ezért 1897. novem­ber 13-án levelet írt Pécsre, Majorossy Imre polgármester­nek. Megírta, hogy Egerben regényt készül írni és ennek főhőse Bornemissza Gergely lenne, aki — mint azt Tinódi Lantos Sebestyén döcögő pen­nájával megírta — Pécs város szülötte, pécsi kovács fia. Le­velében a polgármestert arra kérte, hogy a föld alól is (ezt a hárorp szót levelében kétszer is aláhúzta), de kerítsen neki egy olyan írást, könyvet, vagy levelet, amiből kibetüzhető va­lami a Gergő gyerek múltjá­ból. Bornemissza Gergelynek, a király főhadnagyának alakja ragadta meg legjobban. Ö volt, akiért legjobban lelke­sült. és akinek tettein szívből kacagott. S nekem a gyerme­ki lélek érzékeny tükrében kellett meglátnom, hogy csakugyan ő a legérdekesebb alakja az egri ostromnak. Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak az életét meg kellene írnom regénynek. Micsoda kedves, vidám, bátor és eszes ember! Hogy a fiamat annyira fel­izgatta ez az alak, magam is foglalkoztam vele. Olvasgat­tam a kor történelmét: Vere- nesieset, Hammert, Busbe- quet Dselabzade Musztafát, Ortéliust, s akkor láttam, hogy mi a török—magyar kor eseményeit csak a képzelet hamis képeiben ismerjük. Fogalmunk nincs egy várost­romról, vagy török—magyar csatáról, s az akkor élt sze­mélyek csak azért nem ér­dekelnek bennünket, mert árnyalakok. Ha valaki ezeket az alakokat úgy állítaná elénk, hogy látnánk szemei­ket. hallanánk a szavukat, éreznénk a szívük dobogá­sát... Az én nagy kérdésem ez volt: — Lehet-e olyan regényt ír­ni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevi­lágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehet-e igaz történelmet írni regény alakjában? Két neheze volt a felelet­nek. Az egyik az, hogy Wlassich miniszter egy meggondolat­lan rendeletével az összes vi­déki írókat kizárta a Nemzeti Múzeum könyvtára (a nemzet könyvtára) használatából, s így a magam csekély jöve­delméből kellett az összes könyveket, adatokat beszerez­nem. A másik nehézség maga az érdekes hős élete. Ez a vi­dám, szép alak tragikus véget ért. Lehetetlen olyan élet­rajzot írnom, hogy azt sírva tegyék le a kezükből. Ezen úgy segítettem, hogy az elejé­re fordítottam annak a nehéz sorsnak a képét, amely öt érte. Az olvasó a regény el­ső felében megismeri a ma­gyar rabok útját és a kéttor­nyú börtönt, hogy mikor a regény végére ér, gondolat­ban visszahelyezhesse az ér­dekes hőst a regény első fe­lében rajzolt állapotokba. Furcsa munka, ugye? Munkának furcsa. Olvas­mánynak nem. Az olvasó csak az utolján veszi észre, mint a fasorban menő em­ber, aki az út végén vissz­fordulva látja meg a fák egységét, s visszafelé is el­méláz a megtett út érdekes­ségén” — fejezi be naplóját Gárdonyi Géza. ★ Ilyen előzmények után lá­tott hozzá Gárdonyi 1897 te­lén az „Egri csdlagok” című kétkötetes történelmi regényé­nek megírásához. A pécsi ko­vácsmester fiát, Bornemissza Gergelyt, mint a regény hő­sét olyannyira megszerette, hogy regényének legelőször nem is az „Egri csillagok”, hanem „Gergő diák” címet ad­ta. Később ezt a regényeimet „Holdfogyatkozás”-ra változ­tatta meg. Ez sem tetszett ne­ki & ezért „Hol terem a ma­gyar vitéz?” lett a regény cí­me. Később ezt a címet „Tö­rök gyűrű”-re változtatta. Egy hónap múlva „Hold és csilla­gok” címet adta a regénynek, amiből végre a maradandó re­gényeim: „Egri csillagok” ala­kult ki. A regény eredetileg nem úgy kezdődött, ahogy ma olvassuk, hanem ott, hogy Éva asszony az urának a ruháját foltozza Fejérvárott. Rátapint a ruhá­ban az egri vár rajzára, a tö­rök gyűrűre, s ugyanakkor megjelenik a félszemű Ju- murdzsák és elrabolja Éva gyermekét. A regény nehézkesen indult és ezt Gárdonyi maga is érez­te, főleg 1897. december 9-én, amikor a 135. lapnál úgy el­akadt a regényírásban, hogy egy hónapig nem tudta folytat­ni, mert regényvázlat nélkül kezdett az Íráshoz, s ez meg­bosszulta magát. Hozzálátott a regény elejének átdolgozásá­hoz. 1899 karácsonyán a „Pesti Hírlap” már elkezdte az „Egri csillagok” közélését úgy, aho­gyan Gárdonyi Géza azt átdol­gozta. Könyvalakban 1901-ben jelent meg először Budapesten. ★ A kalendárium ma már 1959-et mutat. Immár hetven­hét év telt el azóta, hogy Gár­donyi Géza Pécsett járt és megismerte a Mecseket, ame­lyet regénye kezdetének szín­helyéül választott. Pusztai József (Pécs) Majorossy Imre polgármes­ter azonban hiába kutatott Bornemissza Gergelyről szóló írások után, nem talált egyet sem. Válaszlevelében csak annyit írt Gárdonyinak: „A Gergő gyerek végleg eltűnt.” Gárdonyi ekkor Pécs után, Bécs felé fordult, a császári levéltárban kutatott tovább. Miért izgatta Gárdonyi fan­táziáját éppen a pécsi kovács- mester fia: Bornemissza Ger­gely, és miért éppen erről a jobbágyfiúról, erről a népi hős­ről akarta megírni regényét? A kérdésre maga Gárdonyi adja meg a feleletet ez időből származó naplójában, amely­ben a következőket írta: „Egy tavaszi napon felve­zettem a fiamat az egri vár­ba. Azt mondtam neki: Hunyd be egy pillanatra a szemedet és gondold azt, hogy az idő kereke vissza­fordult az 1552-ik esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, te­le van sárgacsizmás, sisakos, fegyveres katonával. Lent meg, amerre látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög. A török minden oldalról lövi a félmázsás ágyúgolyót, vasgo­lyót ...Az ágyúk úgy dörög­nek, mint az ég a zivatarban. Puff! ide csattan egy golyó a lábunk elé. Szétütötte a kö­vet. Egy magyar katona le­esett. Puff! Itt a másik golyó is. Félsz, ugye? Bezzeg azok a hősök nem féltek. Ha fél­tek volna, nem maradtak vol­na itt. Nézd, amott az akác­fánál jön Dobó, lóháton __ Vas ba öltözötten, mint a többi... Elénk színekkel festettem eléje az ostromot. A gyermek napokig ezt forgatta az elmé­jében, de ami engem megle­pett, az volt, hogy figyelmét Vezetőségválasztás hírei: Vexetőségválasxtő taggyűlések megyeszerte Vidéki és megyeszékhelyi párt alapszervezeteinkben to­vább folynak a vezetőségvá­lasztások. Kedden az erdőtelki Űj Élet Termelőszövetkezetben, a tamaszentmiklósi Kossuth Tsz-ben, Tenk, Poroszló közsé­gekben és az ottani tsz-ekben. a selypi MTH iskolában, az egri Téglagyári Egyesülés alapszervezetében. Demjén köz­ség alapszervezetében tartottak többek között vezetőségválasz­tó taggyűléseket. Tegnap Egei1 I-es körzetében, a Vegyesipari Vállalatnál, a TÜZÉP telepen, a Mátravidéki Erőmű IV-es alapszervezetében, a detki gép­állomáson, a horti Búzakalász Termelőszövetkezetben is meg­választották az új alapszerve­zeti vezetőségeket. Eger II. körzetében és a Vas­nagykereskedelmi Vállalat alapszervezetében ma tartják a vezetőségválasztó taggyűlést. Új kirakatok Gyöngyösön Aki Gyöngyösön jár, elgyö­nyörködhet a szép kirakatok­ban. Az áruház és a Gyön­gyös és Környéké Kiskeres­kedelmi Vállalat vezetői és dekoratőrei igyekeznek csinos­sá, széppé tenni az üzletek ar­culatát. Munkájukban sok nehézsé­get ielentett a kirakatüvegek korszerűtlen elhelyezése. A vaskeretbe helyezett kirakat­üvegek könnyen eltörtek. A közelmúltban már négy kira­kat volt bedeszkázva és majd­nem komolyabb balesetet oko­zott a legutóbbi kirakatbetö­rés. Télen a kirakatok bepárá­sodtak, befagytak, tönkremen­tek a kirakatba kitett áruk s emiatt sok volt a selejt, a vál­lalati veszteség. A vállalat ve­zetősége ezért igyekezett jobb megoldást találni. A hatvani Vegyesipari Ktsz 140 000 forintos költséggel el­vállata, hogy a vaskeretes ki­rakatüvegek helyébe fakeretes új üveget készít. A napokban már elkészültek az új kirakat­üvegek. A kirakatok átcseré­lése után felújítják a felső vi­lágító ablakokat és a bejárat fölé már felszerelt modem reklámmal Gyöngyösön is az áruház méltó külsőt fog kap­ni és dísze lesz a városnak. (B. P.) Idő járásjelentés Felhőátvonulások, néhány helyen, elsősorban az északi és keleti ré­szeken eső. Mérsékelt, időnként megélénkülő délnyugati-nyugati, később északnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet csütörtökön: északon 19 —22, délen 22—25, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 6—9 fok kö­zött Történél I I i találkozás Közlemény Hruscsov és Eisenhower első tanácskozásáról WASHINGTON (MTI): Nyu­gati hírügynökségek egybe­hangzó jelentése szerint Wa­shingtonban közleményt adtak ki Hruscsov szovjet miniszter- elnök és Eisenhower elnök el­ső tanácskozásáról. A csaknem két óra hosszat tartó baráti és őszinte megbe­szélésen — hangzik a közle­mény — átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi kérdé­sekről. A két kormányfő elhatároz­ta, hogy szeptember 25-én há­romnapos tanácskozást kezd a hidegháború problémáiról a Maryland állambeli Camp Dá­vidban, Eisenhower elnök nyaralójában. Bejelenti a közlemény, hogy Gromiko szovjet és Herter amerikai külügyminiszter szer­dán az amerikai külügyminisz­tériumban eszmecserét folytat a soron következő Hruscsov— Eisenhower tanácskozások elő­készítésére. ★ Mint az AP jelenti, a Fehér Ház szóvivője hangsúlyozta, hogy a keddi, történelmi je­lentőségű találkozón általános­ságban megvitatták mindazo­kat a fontos problémákat, amelyekben a Szovjetunió és az Egyesült Államok nézete eltér egymástól. Ezek között volt feltehetően a berlini kérdés, Nyugat-Né- metország helyzete, a leszere­lés, valamint a nukleáris fegy­verkísérletek megszüntetésé­nek kérdése. A keddi tanácskozás legna­gyobb részén jelen voltaic Nixon alelnök, Gromiko szov­jet és Herter amerikai külügy­miniszter, valamint a két kor­mányfő más tanácsadói. Az utolsó 12—13 percen át Hruscsov és Eisenhower csu­pán a tolmácsok jelenlétében folytatott megbeszélést. (MTI) „Eisenhower és Hruscsov találkozója bevonul a történelembe66 Amerikai vélemények NEW YORK (MTI): A kedd esti amerikai lapok a legrész­letesebb közleményekben és nagyszámú méltató cikkben is­mertetik Hruscsov amerikai látogatását — jelenti a TASZSZ. A New York Journal Ame­rican „Eisenhower és Hruscsov találkozója bevonul a történe­lembe” című cikkében hangoz­tatja, hogy a két nagyhatalom vezetőinek tárgyalása mér­földkő a szovjet—amerikai kapcsolatok történetében. A New York Post diplomá­ciai szemleírója szerint ez a legfontosabb tárgyalás a má­sodik világháború óta. Ugyan­csak a New York Post közli Eleanor Roosevelt asszony cik­két. Az egykori elnök özvegye így ír: „A világ népeinek több­sége forrón reméli, hogy e tár­gyalások olyan légkör megte­remtésének kezdetét jelenthe­tik világszerte, amely problé­máink békés megoldását szol­gálja.” A New York Post vezércik­ke is üdvözli a két vezető tár­gyalásait és így ír: „Az Egye­sült Államok hallgassa meg, mit mond Hruscsov, s Hrus­csov hallgassa meg, mit mond az Egyesült Államok. A leg­fontosabb, hogy folytassuk a párbeszédet.” (MTI) háború pártja Döntő vereséget szenvedett a Amerikában PÁRIZS (MTI). A párizsi sajtó oldalas be­számolókat közöl Hruscsov Washingtonba érkezéséről. A jobboldali lapok — így a Figa­ro és az Aurore — kiemelik Hruscsov első nyilatkozatából: nyílt szívvel, jószándékkal el­telve jöttünk önökhöz... A Figaro megjegyzi, hogy amíg Eisenhower olvasta üd­vözlő beszédét, Hruscsov oda­tartotta kalapját az amerikai elnök kezében levő papír fölé, hogy a nap ne süssön rá... — kedves figyelem — írja a Fi­garo tudósítója. A lap beszámolója egyébként hangsúlyozza, hogy sehol sem lehetett látni egyetlen ellensé­ges gesztust sem, Washington­ban pedig nagy tömeg sora­kozott fel Hruscsov és Eisen­hower bevonulásának útvona­lán. Az Humanitében Pierre Courtade így ír: Amikor a szovjet felségjeles repülőgép leszállt, a legfásul- tabb nézők, a ceremóniákhoz hozzászokott újságírók és po­litikusok is érezték, hogy olyasvalami kezdődik el, ami valóban történelmi jelentőségű lehet az emberiség jövőjére nézve. A Tupoljev-gép tövében lezajlott első találkozó bizo­nyára nem jelentette azt, hogy minden megoldódott, de Hrus­csov puszta jelenléte az ame­rikai földön világosan jelezte, hogy a háború pártja talán döntő kudarcot szenvedett. Courtade ezt írja a tömegek hangulatáról: Hruscsovot — le­het — nem úgy fogadják, mint — írja as Humanité barátot, de nem is csupán „korrekt módon”. Reménység­gel, komolyan és méltóságtel­jesen fogadták, ami dicséreté­re válik az amerikai népnek, és arról tanúskodik, hogy az amerikaiakban sok kérdés ve­tődik fel az utóbbi évek po­litikájáról. Ami a megkezdődő tárgya­lásokat illeti, Courtade felhívja a figyelmet Hruscsov szavaira, amelyekkel azt a kívánságát fejezte ki, hogy a Szovjetunió 9 jetunióba továbbra is érkeznek levelek és táviratok a testvéri kommunista és munkáspártok­tól, a különböző országok ál- lamférfiaitól, a szovjet űrraké­ta sikeres holdat érése alkal­mából — jelenti a TASZSZ. A már eddig ismertetett üd­vözleteken kívül megérkezett Moszkvába a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Dán Kom­munista Párt. a Finn Kommu­nista Párt, a Norvég Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának üdvözlete. Jókívánságai­kat fejezték ki Harry Pollit és és az Egyesült Államok erőfe­szítéseit egyesítsék a nukleáris energia felhasználására. A washingtoni sajtó nyomban erősen hangsúlyozza ezt a kér­dést. Kétségtelen, hogy a világ két legnagyobb ipari hatalmá­nak atomerő területén való együttműködése révén meg­nyíló perspektívák különösen lelkesíthetik az amerikaiakat, akik mindenkor szenvedélye­sen érdeklődtek a felfedezé­sek és tudomány csodái iránt. John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának vezetői, az Argentin Kommunista Párt és a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságai. Todor Zsivkov és Anton Ju- gov. a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár kormány nevében kifejezte a hazája dolgozóinak rendkívül nagy örömét és lel­kesedését. A koreai nép nevé­ben Kim ír Szén, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nevében pedig Ho Si Minh elnök fejezte ki jókíván­ságait. (MTI) Nem adtak amerikai beutazási vízumot a londoni Daily Worker szerkesztőjének LONDON (Reuter): Az Egye- zási vízumot Frank Gullett- sült Államok londoni nagykő- nak, a londoni Daily Worker vétségének szóvivője — min- szerkesztőjének, hogy Hruscsov den kommentár nélkül —meg- látogatása alkalmából az Egye- erősítette azt a tényt, hogy a sült Államokba utazhasson, nagykövetség nem adott beuta- (MTI) Újabb üdvözletek a Szovjetunióhoz a holdrakéta sikere alkalmából MOSZKVA (MTI): A Szov­Mozaik a „Gyöngyösi szüret“-ről Véget ért a híres Gyöngyösi szüret, de emléke még sokáig él­ni fog a gyöngyösiek, a részvevők szívében. A lapban megjelent fényképek és cikkek sok mindenről beszá­moltak az olvasóknak, de nem tudták min­den esetben közölni azokat a kedves apró­ságokat, amelyek kü­lönösen az emberek szívéhez nőttek, felejt­hetetlen emlékké vál­tak. íme két apró ese­mény az 1959-es Gyöngyösi szüretről: A szüreti napokra ellátogatott Gyön­gyösre Kodály Zoltán is, a Gyöngyös Gyön­gyi szép ezerelme cí­mű daljáték kórusmű­veinek szerzője is. Ko­dály Zoltánnak na­gyon tetszett a kórus éneke és szívből gra­tulált a fiataloknak. A kórustagok a sze­replés után autoqram- mot kértek a mester­től, aki szívesen adott ugyan alávrást, de csak akkor, ha az il­lető sikeresen tudott „szolmizálni”. A nagyérdemű ze­neszerzőt a jól sike­rült előadás végén a szereplők magasba emelve vitték a szín­padra a közönség lel­kes éljenzése közepet­te. ★ A dísztribün előtti sok érdekes esemény közül különösen ki­emelkedett a ovön- gyöspatai menyecs­kék tánca, a párnás tánc. A menyecskék díszes párnával a ke­zükben ropták a tán­cot, híres népvisele­tükben. Az egyik szemfüles menyecske észrevett hirteien a közelben egy rádióri­portért. aki leste, fi­gyelte táncukat. Nosza odadobta neki a hím­zett párnát és meg­szólalt: — Járja csak maga is! — csókot kap érte. A riporter ügyetle­nül tett néhány lé­pést a párnával, de bizony a tánc nem si­került, így elmaradt a beígért csók is. (Szabolcsi Éw*

Next

/
Thumbnails
Contents