Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-16 / 217. szám
1959. szeptember 16., szerda NÉPOJSAg ff Egy nap a Mezőgazdasági Kiállításon Vasárnapot követő napon — a sportversenyeken elért kimagasló eredményekhez hasonlóan — új „csúcseredményről” számoltak be a legfrissebb híreket közlő fővárosi lapok: 250 ezret meghaladó látogatója volt egy nap alatt a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállításnak. A budapestiek mellett nagyszámú vidéki nézte meg a kiállított korszerű mezőgazdasági gépeket, a nagyüzem termesztési módszereit, eredményeit, s a tenyészállatokat. A kiállítást szép számmal keresték fel megyénkből érkezett vendégek is. A sok látnivaló után legtöbbször az atkáriak, a nagygombosiak, s az egriek vörösborát árusító pavilonok környékén találkoztak, hogy a jó „hazai” borral felfrissülve, folytassák a látogatást. Körülbelül 15—20 ezren keresték fel egy nap alatt a Kertészeti Pavilont. A bejárattal szemben Magyarország térképe fogadja a belépőt. A tájegység szerint beosztott térképen a tájjellegnek megfelelő termék látható. Megyénket a híres hevesi dinnye és a gyöngyös—egervidéki szőlő képviseli. ködnek a bemutatott tenyészállatokban, s a kiváló külföldi versenyzők részvételével megtartott lovasversenyeken. Több országból kitűnően idomított lovakkal és jól képzett lovasokkal érkeztek a vendégek. A lengyelek közül komoly tudást képvisel Kuvaik, Bisewski és Paczinski, akik már nem egy nemzetközi találkozón bebizonyították jó felkészültségüket. Erős csapattal jöttek a Német A szolnoki Vízügyi Igazgatóság 40 négyzetméter területen hordozható csővezetékes öntözőrendszert épített. A szegedi Vízügyi Igazgatóság az eperjesi Ifjú Gárda Tsz épülő nagyüzemi rizsvetésforgóját varázsolta a látogatók elé. A bejárat baloldali részén egy dombvidéki halastó kicsinyített mása látható. A halastavat a szombathelyi Vízügyi Igazgatóság tervezte és építette fel a Sob I., II. és III. díjat hoztak el a megyébe Előkelő helyet foglalnak el a díjnyertes gyöngyöskömyéki szőlők, különösen sokat szerepel az atkári Micsurin, Petőfi és a Dózsa Tsz. A gyön- gyösoroszi Február 24, az atkán Micsurin és Szabó Miklós abasári dolgozó paraszt szőlői első díjat kaptak. A többi díjakat is nagyrészt a megyénkben termesztett szőlők vitték el. A termelőszövetkezetek közül az abasári Űj Élet, az egri. Nagy József Tsz, az egyéniek közül Tóth Gyula gyöngyöspatai, Angyalosi Gábor egri II., míg a karácsondi Dózsa, a gyöngyöspatai Petőfi Tsz, Ber- náth János abasári és Csutorás Ferenc egri szőlőtermelők III. díjjal térhettek haza.. A felnémeti Petőfi tagjai sem mennek ■ haza üres kézzel, gyümölcsükért IX. díjat kaptak. A hatvani Petőfi és az Üj Élet Tsz a zöldségtermesztésért, a Hevesi Állami Gazdaság a kerti magtermesztésért kapott III. díjat. Mégis csak lovas nemzet vagyunk ? A kiállításon fő helyet foglal el a bemutató pálya, ahol naponta 20—30 ezren gyönyörNagy sikert arattak a lovasbemutatók megnyitóján a huszárruhás trombitások. Demokratikus Köztársaság lovasai, akik nemcsak az egyéni számokban indultak eséllyel, hanem megnyerhetik a Nemzetek Díját is. Ausztria lovassportját két versenyző: Hollander és Budil képviseli. Jó lovasokkal vonul fel a Bolgár Népköztársaság csapata. Már az első versenyszámokban nagy mezőnyt és szoros küzdelmet láthattak a nézők. A jövő az öntözéses gazdái kodásé’ A vízgazdálkodás pavilonjának udvarán ózondús levegő fogadja a látogatókat. A debreceni Vízügyi Igazgatóság 80 négyzetméteres területen felépítette a földesi Rákóczi Tsz földalatti, csővezetékes, esőztető öntözésre berendezett telepét. Látjuk itt a valóságnak megfelelő vetésforgót, melyet kicsinyített szórófejjel öntöznek. Ha szükség van rá — ahogy a valóságban is történik — a szórófejeket gyorsabb, vagy lassúbb ütemre lehet kapcsolni. Hogy a látogató pontosan megértsen mindent, az öntözőtelep baloldali sarkán egy talajszelvényt helyeztek el. Ez metszetben tárja a látogató elé a földalatti öntözés minden részletét. nagvrécsei Vörös Október Tsz részére. Van bőven vásárolni való A kiállítás mellett sokan felkeresik a vásári részleget is. A Magyar Divatcsarnok teljes áruházi profillal vonult fel az állattenyésztési pavilon mögött. Néhány lépésre van csak a főbejárattól. Az Átex kereskedelmi vállalat pamut-, selyem-, gyapjúáruval, a Ruházati Bolt fehérneművel, öltönnyel, nagykabáttal vonult fel a vásár területére. De itt van a Pest megyei Ruházati Bolt is, amely különleges férfi-, női és gyermekkonfekciót, valamint méterárut mutat be és árusít. A Keravill az összes villamossági cikkekkel, az Ofotért több száz fényképezőgép típussal vesz részt. A gyermekeknek is van mit látni és megvásárolni. A Fővárosi Bútor, Hangszer és Sportszer Vállalat sportszert, hangszert, ajándéktárgyat ad el, a Magyar Diafilmgyártó diafilmet, Vetítőgépet, diahanglemezt árul. Százezer féle árucikk, több mint száz elárusítóhely várja a vásárlókat. Barátunk elvesztése iránt érzett láfdaSmunkat enyhíti, hogy nem harcéit hiába... — Eltemették Szőllősi Sándor elvtársai — Szeptember 15-én, délután 3 órakor, Mátraíüreden temették el Szőllősi Sándor rendőralezredes elvtársat, a munkás- mozgalom régi harcosát. Utolsó útjára hozzátartozói, gyászoló, megrendült felesége és gyermekei, elvtársai és barát- jai kísérték. Koporsójánál díszőrséget álltak: Putnoki László, j Lendvai Vilmos, Biró József, Szabó Imre, Tóth Sándor, Dor- kó József, Egri Gyula, Liber- j tény Sándor és Suha Andor elvtársak, a megyei párt-vég- | -óhajtó bizottság tagjai. Dísz- I őrséget álltak még Rózsa Andor rendőralezredes, Kucsera | László rendőrezredes, Veres ! István réndőrőrnagy, Nedics j rendőrőrnagy, Körmöczi rend- I őralezredes, Papp Sándorné, a : negyei tanács elnökhel'yette- j se, Mucsi Sándor, a megyei ta- i nács osztályvezetője, Záborsz- i ki őrnagy, a megyei munkás- 1 őrség parancsnoka, Csernik \ József, az egri Közgazdasági I Technikum igazgatója, Molnár ; Gusztáv, a' gyöngyösi városi i pártbizottság titkára, Varga Ferenc, a gyöngyösi tanács végrehajtó bizottság elnöke, Faragó százados, a partizánszövetség képviseletében, Suha Gyula AKÖV-igazgató, Kocs- már János, az egri városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Lintallér László rend- őrőmagy elvtársak. Ott álltak még Szőllősi Sándor elvtárs ravatalánál az öreg kommunisták képviseletében Kiss József, Balázs Sándor, Dar.cza János és Nagy Béla elvtársak, valamint számos munkásőr, rendőr és katona elvtárs. Az elhunyt búcsúztatását elsőnek Egri Gyula elvtárs, az Eger város pártvégrehajtó bizottságának titkára kezdte. Elvtársak! Barátaim! Búcsúzni jöttünk most barátunktól, elvtársunktól, aki pár napja, hosszú szenvedések után elhunyt. Szőllősi elvtárs bányász völt. Aki ismerte a bányászok életét a fasiszta Magyarországon, az tudja, hogy a legvadabb elnyomás alatt a munkások közül talán a bányászok szenvedtek. Emellett tűzzel és vassal irtották a szocializmus eszméjét és azok képviselőit. Szőllősi elvtárs agitátora, harcosa volt a szocializmus eszméinek. 1944- ben Tatabányán dolgozott, és itt érte a felszabadulás. Itt ismertem meg őt személyesei amikor a magyar fasizmus teljes szétzúzása csak hetek kérdése volt már. de .még tobzódott a fasiszta csőcselék — ő akkor is kommunistához méltóan harcolt. A felszabadulás után a párt a rendőrséghez küldte és a rendőrségnél dolgozott halála napjáig. Mi valamennyien emlékszünk arra, mennyi ellenséget kellett legyőznünk a felszabadulás óta. Minden lépés, melyet a szocializmus építése útján megtettünk, csak az ellenségeink aknamunkájának leleplezésével és szétverésével történhetett. Gondoljunk csak az ellenforradalomra. Tudjuk, minden rendű és rangú ellenséges erő megmozdult ellenünk, hogy a szocializmus erőit leverjék. Ez nem sikerült nekik, mert pártunk vezetésével, barátaink segítségével visszavertük az ellenséget Azoknak a harcosoknak soraiban, akik e győzelmet kivívták, ott küzdött Szőllősi elvtárs is. Hogy Egerben a munkásosztály hatalma megszilárdulhatott, hogy az ellenforradalmi erőket gyorsan leverhettük, abban része volt Szőllősi Sándor elvtársnak is. Azok a posztok, melyeket pártunk bizalmából az évek során betöltött, nem voltak könnyűek. Tőle azonban nem hallottunk panaszt. Mindig vidáman dolgozott, s buzdította társait. Élete .sok mindenre megtanítja a későbbi nemzedéket. Nem volt már egészen fiatal és élete nagyobb részén fizikai munkát végzett. Neki tehát nem jutott osztályrészül a főiskola, az egyetem. Amint azonban lehetősége nyílott, rögtön tanulni kezdett. A napi. amúgy is sok munkája mellett mindig volt ideje, hogy képezze magát. Szerette az embereket. Az 6 beosztása olyan volt, hogy sok becstelen bűnözővel kellett találkoznia. Üldözte a bűnözőket, szakadatlan harcban állt velük. De ehhez a harchoz igényelte az emberek becsületes többségének segítségét Szőllősi elvtárs szívesen ment az emberek közé. Pártunk bizottságának egyik legjobb agitátora volt. Űj és új feladatokat kért és járta az üzemeket, hivatalokat. Előadásokat tartott, értekezleteken adott tanácsokat. Mindig abból indult ki. hogy az emberek javíthatók,. csak nevelni kell őket. Szőllősi elvlárs megértette, hogy minden harcunk az emberért folyik. Olyan emberekért is. akiknek ma még vannak hibáik. Világosan látta, hogy mi a hibák ellen, de az emberekért és nem az emberek ellen küzdünk. Munkájának fontos iránytűje volt ez. Szőllősi elvtárs magánélete is példás volt. Miként a nagy család: elvtársai, barátai, munkatársai, ismerősei — éppen úgy, vagy még annál is jobban szerették őt kis családjának tagjai. Apa volt. s gyermekeinek még a gondolatát is leste. Azt szokták mondani, hogy a kommunista mindenekelőtt legszűkebb környezetét, családját neveli. Ö e tekintetben is példát mutatott mindannyiunk számára. A sok munka erősen igénybe vette szervezetét és végül is a halál elragadta közülünk. Barátunk elvesztése iránt érzett fájdalmunkat enyhíti, hogy nem harcolt hiába. Érdemes volt küzdenie, mert olyan műért küzdött, mely. az emberiség leggyönyörűségesebb alkotása. Most fájó szívvel búcsúzunk tőled, kedves barátunk. Megfogadjuk, hogy mi azt az épületet, amely építésének katonája te is voltál, tovább építjük és megvédjük minden erővel szemben. Nyugodj békében! Emléked közöttünk mindig élni fog! — fejezte be beszédét Egri elvtárs. A B. M. Heves megyei főkapitánysága nevében Libertény Sándor őrnagy elvtárs, a partizán szövetség nevében dr. Gyarmati Mihály elvtárs búcsúztatta el az elhunytat. Brnenské Vsorkové Veletrhy v Két nap Brnoban — a nemzetközi kiállításon ni. A budapesti Televízió egyik — és egyetlen — riportemőjé- vel, a Néphadsereg című katonai napilap és a Magyar Szemle egy-egy munkatársával, valamint a pécsi lap egyik szerkesztőbizottsági tagjával voltam együtt egy csoportban — s így öten ismerkedtünk Bmoval, a kiállítás és vásárral. Az első közös vacsora utáni beszélgetésen vendéglátóink figyelmességéből megismerhettük a Csehszlovák Köz- társaság fejlődésének néhány legújabb adatát, amelyek jelentősen kibővítették idevonatkozó ismereteinket. Csehszlovákia — amellett, hogy a különböző természeti szépségek és gazdag történelmi múlt földje — a fejlett ipar és mezőgazdaság, a magasszínvonalú. kultúra országa is. Csehszlovákia a felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt hátalmas fejlődésen ment keresztül az élet minden területén. A hagyományos könnyűiparágak továbbfejlődése mellett jelentősen megnőtt a nehézipar szerepe. Az ország iparának össztermelése 1958-ban az 1957. évinél több mint háromszorosára — 362 százalékkal — növekedett. A termelési eszközök gyártása ezen belül 237 százalékkal, a közszükségleti cikkek gyártása pedig 180 százalékkal haladta meg az 1937. évi színvonalat. Ez a két utóbbi szám jól mutatja a nehézipar előretörését. A bmoi nemzetközi kiállítás & vásár kiválóan reprezentálja a csehszlovák ipar nagyarányú fejlődését. A csehszlovák ipar gyártmányait az egész világra exportálja. A külkereskedelem súlypontja jelenleg a gépipar. Az egyes gépeiktől a teljes gépipari berendezésekig mindent szállítanak külföldre, a világ minden tája felé. Jelentős helyet foglalnak el a csehszlovák külkereskedelemben a könnyűipari áruféleségek is, mint például a világhírű üveg és poxcelánáruk, a jabloneci bizsutéria, cipők, textíliák és hangszerek, s mindezek mellett a híres prágai sonka és pilzeni sör. A külkereskedelem Csehszlovákia nemzeti jövedelmének egyik nagyon is jelentős forrása. Késő este volt, amikor szálláshelyünkre értünk. Lepihentünk — de már készültünk a másnapi programra: a got- waldovi kirándulásra. ★ Ami nekünk magyaroknak Sztálinváros, az Csehszlovákiában Gotwaldov. Űj ipari központ, amelynek középpontjában a ma már világhírnévnek örvendő Svit Cipőgyár áll. Kora reggel indultunk útnak — autóbuszokon. Az út annál is inkább érdekes volt, mert éjszaka utazván Budapestről Bmoba, a tájból vajmi keveset láttunk. A Gotwaldov- ba vezető úton láthattuk meg igazán, milyen nagy vonzóereje van a bmoi nemzetközi kiállítás és vásárnak. Volt utunknak olyan szakasza, hogy két kilométeren keresztül nem láttunk mást az úton, mint szembejövő, zsúfolásig megtelt autóbuszokat, amelyek messze vidékről, — Prágából, Ostravából és az ország távo- labb-nyugati vidékeiről is — hozták az érdeklődőket, a látogatókat a kiállításra. Hegyes-dombos vidéken utaztunk. Az út legtöbb szakasza nyílegyenes volt és szép látványt nyújtott, amint előttünk, hosszan ott emelkedett, s tűnt él egy völgy mélyén az út fehér betonszalagja. Utunk során jónéhány kisebb- nagyobb falun mentünk keresőül, amelyek a szó szoros értelmében már nem is kis falvak voltak, inkább illenék rájuk a kisváros jelző. Kísérőink , mondták el: a csehszlovák falvak fejlődése különösen az utóbbi években ugrásszerű volt, s ennek alapja az, hogy a mezőgazdaságban igen nagy léptekkel haladt előre a termelőszövetkezeti mozgalom. (A csehszlovák mezőgazdaságban ma már a közös gazdálkodást folytató termelőszövetkezetek vannak jelentős túlsúlyban!) Ha nem is említették volna kísérőink a csehszlovák falvak eme fejlődését, altkor is megláthattuk volna ezt. Amerre elmentünk, az utak mellett mindenütt nagy, összefüggő földtáblák fogadtak bennünket, — 100-200 holdas, szépen művelt földdarabok. A földeken —• amikor arra jártunk — a burgonyaszedést végezték, de sehol sem láttuk, hogy emberek görnyedtek volna a fészkek fölött: gépek végezték a burgonyaszüret nehéz munkáját. Az embereknek csak az volt a dolguk, hogy a gép által felszedett burgonyát zsákokba rakják és vontatókkal elszállítsák. S ez nemcsak azt példázta, hogy a csehszlovák mezőgazdaságban mindig is jelentős szerepe volt a gépeknek, hanem azt — és főként azt —, hogy itt már nagyüzemi módon, termelőszövetkezetekben dolgoznak a csehszlovák parasztok, s a legkorszerűbb gépek veszik le az emberek válláról a legnehezebb munkák gondjait. Az egyik faluban — ahol megálltunk egy pohár kitűnő sörre — kedves kis élményben volt részünk .:; Beözönlöttünk az ivóba, s már maga ez a tény is, de nem utolsó sorban magyar beszédünk ránkvonta a bentülők figyelmét. Kérdezték: kik vagyunk, honnan jöttünk, hová tartunk? ... Kísérőink válaszoltak a kérdésekre, mert itt már nem tudott senki magyarul. Azaz, dehogynem: Az egyik asztalnál egy pirosszínű bocskai sapkás öreg ember ült, aki, miután meghallotta, hogy magyarok vagyunk, odaintett né- hányunkat és jócskán törve a magyart, azt mondta, hogy 5 tud egy magyar katonanótát, amit még akkor tanult, amikor Ferenc József katonájaként Magyarországon szolgált. Szeretnénk hallani a nótát, — kértük az öreget, aki nem is sokat kérette magát, hanem rákezdte: „Harminckettes baka vagyok én ...” Sikere volt. Délelőtt 11 óra lehetett, amikor megérkeztünk Gotwal- dovba. A főtéren szálltunk ki autóbuszainkból, s megbeszéltük a programot. Abban állapodtunk meg, hogy meglátogatjuk a gyártmányairól világhíres Svit Cipőgyárat. A gyár a csehszlovák ipar egyik legkorszerűbb üzeme. Főépülete 15 emeletes és ennek tetején egy csodálatos kilátó terül el, ahonnan belátni az egész várost és a messze- környéket. A tetőre gyorslift. visz fel — szó szerint gyors, mert úgyszólván néhány másodpere kell, amíg a földszintről a tetőre érünk. Aki utazott, vagy ült repülőgépen, elgondolhatja, mit éreztünk, amikor megindult vélünk... Két üzemrészt néztünk meg. Az elsőben férfi és női cipőket gyártottak, a legkorszerűbb szalagberendezéssel. A munkások nagy része nő, — csupán a nehezebb munkát végzik férfiak. Minden munkás a gyártási műveletnek csak egy kis részét végzi el és az egyes munkafolyamatok úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint egy pontos óraszerkezet kerekei. Az üzem jelentős exportszállításokat bonyolít le. Láttunk egy szállítmányt, amelyet az NDK részére készítettek. Mind a férfi, mint a női cipők a legutolsó divat szerint készültek, illetve készülnek. Érdekes, hogy itt, Gotwadovban — ahol gyártják — sem népszerűek különösebben ezek az új vonalú cipők. A másik üzemrészben a gumicsizmák és a nálunk is nagyon ismert csehszlovák tornacipők gyártásával ismerkedtünk meg. Az üzemlátogatás után megnéztük a város legnagyobb áruházát, majd az egyik népbüfébe mentünk, ahol a kiszolgálásnak egy egészen újszerű formájával találkoztunk. Az ember bemegy, megváltja a menüblokkot, kap egy tálcát, amelyre — a blokk ellenében — akár háromfogásos ételt is raknak. A fogyasztó ezután asztalhoz ül, megebédel, s megy tovább. Ez a módszer a vendéglátásnak egy kulturált fokát jelenti és sokkal gyorsabb, mivel nem kell minden egyes ételféleségre külön- külön jegyet váltani, mindenért sorba állni. Délután két órakor indultunk vissza Gotwaldovból Brao-ba, s megérkezésünk után — sajnos — már készülni is kellett a hazautazásra. Gyorsan telt el ez a két nap, s valamennyien egyetértettünk abban, hogy szívesen maradnánk még néhány napig vagy akár egy hétig is. Este, az újságíró központban vendéglátóink fogadást adtak részünkre és az időközben megérkezett NDK-beli, bolgár, lengyel és csehszlovák újságírók számára. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le; csoportunk vezetője valamennyiünk nevében megköszönte a nagyon szíves, előzékeny és kedves vendéglátást. Csehszlovák barátaink kellemes népi muzsikáról, rövid műsorról is gondoskodtak búcsúzásunk idejére. Az utolsó órák, az utolsó Percek gyorsan múltak, eljött az 'éjfél — vonatindulásunk ideje. Azzal búcsúztunk el csehszlovák barátainktól, vendéglátóinktól: viszontlátásra! Reméljük, ez a viszontlátás hamarosan be is következik — itthon, nálunk, Magyarországon, itthon. Egerben. (Vége) DÉR FERENC
