Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-16 / 217. szám
4 NÉPÜ JSÁG 1959. szeptember 16., szeré* Kai vannak a tavalyi nyolcadik osztályosok? R;port egy városi és egy falusi iskolából A GYÖNGYÖSI 1. SZÁMÚ Iskolában tízpercet jelez a csengő. Az előbb még néma folyosók egyszerre benépesülnek és a diákok kitódulnak a tantermekből. — Mindössze néhány napja kezdődött el az új iskolai év, de máris olyan, mintha egy hónapja járnánk iskolába, — mondja egy szőke hajú kislány és nagyot harap a tízóraira hozott vajaskenyérből, j A pöttömnyi elsősök is • 'tt sétálnak az udvaron, a folyosókon és csodálattal nézik a „nagy” nyolcadikosokat, akik bizony már öreg diákoknak számítanak, hiszen már a nyolcadik szeptembert érik meg ebben az iskolában. A tízperc élénk, zajos és j most talán csak az igazgatói iroda az egyetlen csendes sis sziget, ahol zavartalanul elbeszélgethetünk Fere nefal v i Kálmánná igazgatónővel, akinek így tanév elején tengernyi gondja akad. de j azért szíves készséggel áll rendelkezésünkre. . Ezúttal nem a mostani diákokról, hanem a tavalyi nyolcadikosokról beszélgetünk. Hová kerültek, ,mi van velük? Az íróasztal fiókjából előkerülnek a mindent tudó papírok, naplók és statisztikai ívek, amelyek alapján tiszta kép tárul elénk és sok mindent megtudunk a volt nyol- cádikosok felől. A gyöngyösi I. számú általános iskolában a múlt tanévben 93 tanuló végezte el a nyolcadik osztályt és dicséretükre legyen mondva! egyikük sem elégtelen eredménnyel. Azóta bizony eltelt- néhány hónap, de az öreg iskola nem felejtette él volt tanítványait. NEGYVENHÁRMÁN KERÜLTEK GIMNÁZIUMBA és ezekben a napokban valamelyik gimnázium kis elsőseiként hallgatják a tanárok magyarázatait. Öten mezőgazda- sági technikumba kerültek, olyanok, akik élethivatásul választották a mezőgazdasági pályát. Tizenkettő azoknak a tanulókngjt a száma, akik kiskereskedő-tanuló szakiskolába járpak és akik közül a jövő kereskedői, reméljük kiváló kereskedői kerülnek ki. A tanulók közül három gyors- és gépíró iskolába, a többi, vagyis nem kevesebb, mint harminc, ipari tanulónak jelentkezett és egyetlen olyan volt nyolcadikosa sincs az iskolának, se fiú, se lány, aki odahaza maradt volna. Néhány órával a gyöngyösi I. számú iskolában tett látogatás után máris a mátra- derecskei igazgatói irodában ülünk. Éppen a délutáni tanítás kezdődik, „műszakváltás”. Az egyik apró legénykét, aki még csalt elsős, ölében hozza édes anyja, úgy látszik, neki még I szokatlan az iskola, noha barátai már önfeledten, jókedvűen fickándqznak. az iskola udvarán a tanítás megkezdése előtt. — A TAVALYI NYOLCADIKOSOKRÓL akar kérdezni? — kérdi az igazgató és máris hozza a múlt évi nyolcadikos i naplót. Közel húsz esztendeje itt van már a faluban, úgyhogy nincs szükség statisztikára, csak a névsort olvassa és beszél minden gyerekről. — Huszonötén végeztek ta- j valy, tizenöt belőlük fiú. Emberül megállták a helyüket és nem féltem őket kint az életben sem. — A szavak büszkén hangzanak és aki hallja, nem kételkedik egy percre se azok igazságában. És nézzük csali, mit mondanak a számok? Hatan gimnáziumba kerültek, vegyesen fiúk, lányok. Ketten technikumba mentek, hatan ipari tanulónak jelentkeztek, a többiek az állami gazdaságban, az erdészetnél helyezkedtek el. íme, város és falu. És ha e számokon egy Kicsit elgondolkodik az ember, akkor köny- nyen lemérheti azokat a hatalmas változásokat, amelyek a Kultúra, az iskoláztatás terén végbementek az utóbbi esztendők sorún. Nincs messze még a múlt, de mégis oly távolnak tűnik már az az idő. amikor egy-egy faluból húsz, esetleg tíz évenként ment csak el tanulni egy-egy jómódú, vagy jófejű gyerek azért, hogy pap, vagy tanító lehessen ... Ledőltek a korlátok, eltűntek a. különbségek és ma városi és falusi ifjúságunk egyaránt tanulni, művelődni akar. Ez nem niás, mint a kultúrforradalom nagyszerű győzelme. Szalay István 1959. szeptember 16, szerda: 1944. Szovjet csapatok felszabadították Szófiát. 1944. Athénben megkezdődött a görög mhnkások és alkalmazottak nagyméretű sztrájkmozgalma a fasiszta megszállók ellen. Mexikó nemzeti ünnepe. k? Névnap C? Ne feledjük, csütörtökön: LUDMILLA — HUSZONNÉGYEZER forint értékű társadalmi munkát végeznek a bükkszenter- zsébeti sportkedvelők a községi futballpálya mellett készülő öltöző építésénél. A szépen felszerelt létesítmény így a községi tanácsnak mindösz- sze 22 000 forintjába kerül. — RÉGI ISTÁLLÖÉPÜLET tatarozásával, ■felújításával oldják meg a lovak közös elhelyezésének vroblémáját a tarna- bodi Petőfi Tsz tagjai. A felújításhoz közel 50 ezer vályogtéglát. s 67 ezer forintot használnak fel. — ÉPÍTŐBRIGÁD alakult a pétervásári járásban, amelynek az a feladata, hogy a járás községeiben levő községfejlesztési alapból készülő létesítményeken a különböző szakmunkákat végezze el. A brigád jelenleg Sírokon dolgozik. — 52 FÉRŐHELYES szarvasmarhaistállót építenek a tenki Béke Termelőszövetkezet tagjai. A munkálatokat jó ütemben végzik, s így minden remény meg van arra, hogy október 1-én beköthetik új helyükre az állatokat. — A RECSKI NOTANÄCS asszonyai érdekes szokást vezettek be. Névnapok alkalmából felkeresik az ünnepeiteket és ajándékokkal kedveskednek nekik. Ez nagyban hozzájárul a jó kollektív szellem kialakításához és jelentős szerepe van abban, hogy a recski nőtanács munkáját a légjobbak között emlegetik a pétervásári járásban. „Fatulagxi“ Bekölcén Minden esztendőben megtartják Bekölcén a hagyományos „falulag- zit”. Ott van ilyenkor a falu apraja-nagyj a — nem hiányzik a vidám lakodalmas menetből még az öreg Vitéz Józsi bácsi sem, aki immáron 77 esztendős, de azt mondják, amikor ő elkurjantja magát, nagyot néznek még a fiatal legények is. Jön, hullámzik a lakodalmas rhe- net az utcán. Elöl a hagyományok szerint papnak öltözve egy legény, mögötte a lakodalmas pár. A menyasszony is férfi, fején őszirózsából font koszorú, arcán fátyol és így lépeget megillető- dött arccal „ jövendőbelije” oldalán. A menetben furcsa figurák. Kezükben meszelő, hosszú póznára tűzött virágcsokor, lósóska díszítéssel. A legények kezében borosfiaskó, sörösüveg, a cigány pedig húzza a csárdást, csak úgy reszketnek bele a főutca ablakai. A néphagyomány, népszokás szerint körüljárja a jókedvű, szívet derítő menet a falut, majd megállnak a kovácsműhely előtt, ahol a „pap” összeesketi az új párt, mégpedig úgy, hogy a fiatal pár bevonul a kovácsműhely előtti ökörpatkoló kalodába, a pap pedig a kaloda tetejéről, a helyzet magaslatáról mondja el kenetteljes beszédét, az összegyülteknek, amin szívből . kacag mindenki. Az esketés után az italbolt udvarán kerül sor a menyecsket'íncra, ahol a bekölcei legények ugyancsak kitesznek magukért és alaposan megforgatják nemcsak a falubeli lányokat, hanem még a vendégeket is. A lagzi másnap reggelig tart, a jókedv, a kacagás pedig szinte kifogyhatatlan mindvégig. Az érdekes népi szokás eredeti bekölcei hagyomány. A bekötceiek megőrizték a múltból és amint látszik, nem is akarják elfelejteni az érdekes, vidám népszokást. Jól teszik! (sz...y) " 11, M j Fák merő ssív Színes szovjet—jugoszláv történelmi film, Oleko Dun- dics, a bátor, rettenthetetlen, vakmerő katona és Galja, egy szép fiatal lány szerelmének romantikus történetét meséli el a film, amelyet az egri Vörös Csillag Filmszínház szélesvásznú változatban mutat be szeptember 17—21-ig és a hatvani Vörös Csillag szeptember 25—28-ig. . Szakmai előadás a Bervában A Gépipari Tudományos Egyesület szeptember 17-én délután 6 órakor „A program- vezérlés alkalmazása szerszámgépeken” címmel szakmai előadást tart a bervai V. sz. lakótelep GTE helyiségében. Előadó: Lajtai István, a csepeli Vas- és Fémművek sáar- számgépgyárának vezető, tervező gépészmérnöke. A GTE helyi csoportjának tagjait és minden érdeklődőt szívesen látnak. Gyöngyös város Születtek: Dér János, Sőregi Mária Katalin, Tomik Lívia, Hajnal Gábor, Kovács-Hanka Erika Julianna, Nagy Irén, Varga Magdolna Erzsébet, Herczeg Erzsébet, Farkas Ignác, Kocsis Zoltán, Hegedűs Gabriella, Eichübel János, Csík Márta, Borbély Attila, Major József, Tóth Erzsébet, Sidló Klára Kinga, Kovács- Ildikó, Kovács Lajos, Balogh László. Bánya Endre Pál. Bódi György. Potos Sarolta, Wfticzheim Erika Márta, Bognár Mária Ágnes, Mezei Eszter. Vona Zsuzsanna. Házasságot kötöttek: Faragó József—Tilicki Friderika Margit. Juhász Pál—Csupek Katalin, Balogh László József—Laska Erzsébet, anyakönyvéből Gréczl László Tibor—Takács Anna Mária, Madár Sándor—Csiba Zsuzsanna, Horváth Andor Imre— Tóth Viktória Erzsébet. Csaba Ferenc—Kádár Erzsébet, Sípos János —Gréczl Mária. Meghaltak: Gelencsér József, Dér János, Molnár Mihály Ferenc- né (Farkas Erzsébet), Szatmári Mihály, Mezei Antal, Kiss JánoSné (Szllädi Erzsébet Mária), Hucaka József, Szabó János. Bádi Ferenc, Bódi Ferencné (Csábi Erzsébet), Sípos Dezső, Bardóczi Andrásáé (Koczka Rozália), Vas István, Tóth Mihályné (Danyi Rozália), Med- y-eczki János, Mikula István, Horváth Józsefné (Makrai Ilona), Tóth János, Gajdos! Jenő Károly, EGRI VÖRÖS CSILLAG Sabella nagymama EGRI BRÖDY Felfelé a lejtőn EGRI KERTMOZI Mi .ketten egyedül GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerelemcsütörtök GYÖNGYÖSI PUSKIN Don Quihote HATVANI VÖRÖS CSILLAG Bum a katona HATVANI KOSSUTH Dani HEVES Érettségi után PÉTERVASARA Fények a föld alatt FÜZESABONY Amit nem lehet elfelejteni 62. Sok szó esett a Szabad Europa Rádióról, s annak szerepéről a strasbourgi úgynevezett „forradalmi tanács” ülésén is. Ezen már részt vettek az új emigráns vezérek. Ott pöffesz- kedett Király Béla, Kéthly Anna és Kővágó József, de ott volt Nagy Ferenc, Pfeiffer Zoltán, Auer Pál és a többi régi disszidens vezér is. A strasbourgi „Forradalmi Tanács” alakuló ülésén, amelyet 1957 januárjában a strasbourgi Pax Hotelban tartottalt, a jó urak agyba-főbe dicsérték a Szabad Európát. Egy pillanatig -sem titkolták: ahogy addig is együtt dolgoztak a Szabad Európa szervezettel, később is együtt kívánnak vele dolgozni. Elhatározták (és később meg is valósították) egy kémiroda megszervezését, amelynek feladatául szabták: híreket és értesüléseket kell szereznie Magyarországról. Csakhogy a kém- és diverzáns-tevékeny- séghez pénz kell. Részben ^ a Szabad Európa Rádiótól kértek és kaptak ehhez segítséget, részben az Európa Tanácstól. Király Ernő, a Szabad Európa Rádió egyik vezetője, „megnyugtatta” az értekezlet részvevőit, hogy teljesen mindegy, kitől kapják a pénzt. Ha az Európa Tanács, ha a Szabad Európa szervezet finanszírozza is a Forradalmi Tanács kém- irodáját, egyformán amerikai pénzről van szó. A strasbotegi „Forradalmi Tanács” vezetői egyébként nagy szerepet töltöttek be a kémek és diverzánsok szervezésében. 1957 januárjában alakult meg a Tanács, s 1957 tavaszán már el is fogták Magyarországon az első kémcsoportot, amelyet Király Béláék küldtek Magyarországra. A strasbourgi „Forradalmi Tanács” és általában a magyar emigráció vezetői közönséges szállítói a különböző helyeken és különböző rendeltetésekkel működő amerikai kém iskoláknak is. Egy ilyen kémiskpla működik például a többi között az Egyesült Államokban, Fort Jacksonban. Az U. S. News and World Report című lap riportere, mint egy gondos tanfelügyelő — aki idejében töviről-hegyire megvizsgál mindent, nehogy a gyerekek később megbukjanak — körülnézett a Fort Jackson-i iskolában. Igaz, itt nem tiz— tizenkét éves szőke, buksifejű gyerekek tanulnak, hanem tizennyolc-harminchat éves „nebulók”. S nem is a betűvetés csínját-binját oktatják számukra, hanem a hazaárulás, a diverziö mesterségét. Érről az Iskoláról,, amely az Egyesült Államok South Carolina államában működik, közölt a lap háromoldalas, képekkel gazdagon ^illusztrált riportot. Érdemes ezt a riportot végigböngészni. Mindjárt rájövünk, miért a riporter nagy lelkesedése. Azért, mert itt képezik ki az amerikai hadsereg Új harcosait, a „vasfüggönyön keresztül átmenekült fiatal lázadók tömegéből”. A lap azt is megírja — nehogy valamelyik olvasó azt higgye, hogy a Fort Jackson-i hőspalánták egyszerű G. I.-k, közönséges gyalogos közlegények lesznek —, hogy az említett fiatalemberekből az Egyesült Államok a „különleges amerikai katonák” egyre növekvő légióját toborozza. A „különleges katonák” — „különleges iskolát” végeznek. A cikk még azt is elárulja (vagy elfecsegi?), hogy a Fort Jackson-i csak egy a sok azonos rendeltetésű iskola * közüL Nos, tanulmányozzuk ezt az egyet, így megismerhetjük a többit is. Az U. S. News így ír: „Fort Jackson S. C.-ban, az Egyesült Államok hadseregének ezen az állomásán a vasfüggöny mögül menekült kommunista ellenes ifjúság kiválogatott csoportját szervezik meg és képezik ki. A kommunista országokból jött menekültek kis csoportja érkezik ide háromnégy hetenként. németországi Frankfurtból, az amerikai hadsereg egy gyűjtőközpontjából küldik ide őket repülőgépen, minden feltűnés nélkül...” Ha a feltűnést kerülik is, nem kerülik a jelentkezők gondos „kivizsgálását”. Ne higgye egyetlen nyomorgó disszidens sem, hogy csak jelentkeznie kell, s egyszeriben tejben-vajban fürdő, whiskit szürcsölő és rágógumit rágcsáló növendéke lehet a kémiskolának. Az amerikai adófizető pedig legyen egészen nyugodt: a hadsereg vezetői gondoskodnak arról, hogy „megbízható” emberekre fordítsák a pénzt. A jelentkezőket hónapokig gondosan „vizsgálják” és jelenleg az önként jelentkezetteknek csak tíz százalékát fogadják el. Ezért van az is, hogy — s most ismét szószerint idézünk a cikkből — „eddig még nem sokat vettek fel ennek a programnak keretében a hadseregbe a több ezer magyarból, akik Budapestről Nyugatra özönlöttek. Hónapokig tart, amíg leellenőrzik a jelentkezők származását, snem volt élég idő ahljoz, hogy ezt lebonyolíthassák a magyaroknak novemberben kezdődött tömeges kiáramlása óta” Szerencse, hogy a riporter megnyugtat bennünket: a jelek arra mutatnak, hogy a kémiskola magyar hallgatóinak létszáma rövidesen növekedni fog, „amint a magyarországi menekült áradat több elfogadott jelentkezőben, fog tükröződni”. De erre egyelőre még várni kell. Az Egyesült Államok hadseregének „speciális kivizsgáló csoportjai” most válogatják ki „speciálisan” a disszj- densek közül — kik a legmegbízhatóbbak. Értsd: kik gyűlölik legelszántabban a munkáshatalmat, kik a mindenre kaphatók, kik képesek a legnagyobb aljasságokra volt hazájukkal szemben. A riporter nem mulasztotta el azt sem megvizsgálni, milyen szempontok szerint döntenek a felvételről, a Fort Jackson-i növendékeknek megyek a közös jellemvonásaik. Le is írja őket szép sorjában, pontokba szedve. Ilyen az igazi amerikai alaposság... • Hát először is: „Valameny- nyien gyűlölik a kommunizmust”. Másodszor: „Valameny- nyi foglalkozási ág képviselve van közöttük”. S ez, így van jól. Az amerikai „demokrácia” . csak nem tehet, különbséget azok között, akik a szocialista országokból szöktek és teljesítik az alapvető követelményt — vagyis, mint, idéztük —. „valamennyien gyűlölik a kommunizmust”. Harmadszor — Írja a lap — „valamennyi menekültnek, tekintet nélkül nemzetiségére vagy származására, két hatalmas előnye van. amely felbecsülhetetlen érték lehet, ha kitör a harmadik világháború. Ezek: legalább két, a vasfüggöny mögött használt nyelv alapos tudása és az oroisz birodalom (értsd: a szocialista tábor országai) valamely fontos részének részletes ismerete”, A szemfüles riporter még azt is kiszagolta és közhírré tette, hogy a Fort Jacksonban végzettek egy részét szuper speciális egységekbe szánják, ..ezeket most partizánharcra képezik ki. az ellenség vonalai mögötti harcra az eljövendő háborúban. Ebben az esetben természetesen különösen' hasznos lesz, hogy ismerik a kelet- európai nyelveket és szokásokat”. Igazán érthetetlen, hogy a tudósító, aki cikkének nagy részében éles szemről és gyors felfogásról tesz tanúbizonyságot, hirtelen gyerekesen naiv lesz és csodálkozva állapítja meg, hogy. az iskola növendékei „nemigen engedik meg. hogy kiírja a nevüket vagy lefényképezze őket”. Még szerencse. 'hogy a fáradhatatlan riporter nem törődik a tilalommal. s fényképeket is készít. Ráadásul a legjobbkor kattintottá el a fényképezőgépet. Éppen azt a pillanatot örökítette meg, amikor a diverzáns-jelölt a kelet-európai államokat ábrázoló . térkép előtt felel. Sajnos, a fényképről nem lehet megállapítani, hogy az aznapi lecke zsarolás, kémkedés, robbantás vagy éppen gyilkosság volt-e. de az kitűnően látszik a képen, hogy az ifjú „különleges amerikai katona” ujja éppen Magyarországra mutat a térképen. Lehet, hogy találkozunk maid néhány esztendő múlva vele a budapesti bíróságon. amint — igaz. hogy egészen más módon — ismét felel? (Folytatjuk)
