Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-10 / 212. szám

MSB. szeptember 1B., csütörtök

NÉPÜJSAg

s

Tizenöt év képekben

F ényképkiállitás nyílik Egerben

Az egri Városi Művelődési Ház fotoszakköre Eger város felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából fényképkiállítást rendez a Városi Művelődési Ház klubtermében. A szakkör tagjai a kiállításon bemutatják a várost, közvetlenül a felszabadulás időszakában, a továbbiakban pedig 15 év fejlődésének eredményeit. A legjobb fényképet fel- küldik a Budapesten megrendezendő nemzetközi fényképkiállításra is.

— A NAGYTALTAI vi harsarok Tsz 50 szarvasmarhát, 10 hússertést és egy kant vásárolt. A termelőszövetkezet tagjai most építik az állatok részére az istállót.

Lehet-e segíteni a tófalui munkásokon?

Naponta mintegy száz- nyolcvan ember kerekedik, fel jókor reggel Tófaluban, hogy idejében eljusson munkahelyére, a falutól elég nagy távolságra levő siroki Mátra- vidéki Fémművekbe. Egyik részük Aldebrö felé veszi útját, a másik' csoport meg Kápolna felé igyekszik, hogy elérje a vonatot. Nagy kerülő, nagy távolság ez mindenképpen, s többlet fáradságot is jelent.

Pedig lehetne segíteni a Sírokra utazó tófalui munkásokon, s senkin nem múlik kérésük teljesítése, csak a MÁV-on. A falu lakói ugyanis társadalmi összefogásból építenének egy kis vasúti megállót a közelében futó vágányok mellé. Akkora peront létesítenének, amekkorát csak a vasút kíván, sőt egy kis szolgálati épületet is

felhúznának szívesen csak engedélyeznék az illetékesek egy — ha állandót nem is — legalább feltételes megálló működéséi. Ez azt jelentené, hogy az összes, napközben ezen a vonalon közlekedő vonatnak nem kellene megállnia, csupán csak azoknak, amelyek viszik és hozzák a gyárban dolgozó embereket.

Nem nagy kérés az egész, s — úgy véljük — teljesíthető is. Nem kell mást tekintetbe venni a vasút ez ügyben illetékes szerveinek, csak a 180 ember külön fáradozását, az igyekezetét, amellyel hajlandók mindent megtenni a MÁV külön költségeinek elkerülésére s azt, hogy ez a vonal nem olyan elsőrendű fontosságú és nagy forgalmú, s így ilyen indok sem zárhat* ja ki a kérés teljesítését.

(w)

Bemutatjuk új színészeinket

Gyulai Gaál Ferenc

lékezetes sikert.

— Jelenleg az Érdekházasság című szezon-nyitó zenés vígjáték hangszerelésén dolgozom — mondja Gyulai Gaál Ferenc. A munka, mint minden zenei feladat, izgat és remélem.

hogy a bemutatón a vígjáték sikere nem marad el.

— Úgy hiszem, az egri közönség is ismeri a rádióból szinfónikus zenekarra írt alkotásaimat. Szeretném megvalósítani azt a nem titkolt tér* vemet, hogy az egri Írókkal együtt alkotnánk egy egri tárgyú operettet. Bizonyára fűződik az egri tájakhoz és a Bükk gyönyörű helyeihez valami feldolgozásra alkalmas legenda, ami a mondanivaló magját adná.

— Nagyon hálás vagyok Egernek, a város vezetőségének és a színháznak, hogy Egerbe kerültem: úgy gondolom, hogy nemcsak a művészegyüttesben, hanem a városban is megtalálom helyemet és a könnyűzenét egri alkotásokkal fogom gazdagítani.

A nyilatkozat után joggal várja feszült érdeklődéssel Eger közönsége Gyulai Gaál Ferenc karnagy bemutatkozását.

(f. a.)

Több százmillió forintot érő nagyüzemi öntözéses kezdeményezés megyénkben

Egerben kedden igen hasznos megbeszélést tartottak Heves megye öntözési szakemberei, a szolnoki, miskolci, valamint az országos vízügyi hatóságok, a Földművelésügyi Minisztérium képviselői és több Heves megyei termelőszövetkezet elnöke. Ezen a megbeszélésen a nagyüzemi öntözéses gazdálkodás bevezetését és továbbterjesztését vitatták meg. Az öntözéses gazdálkodás további kiszélesítésének alapja adva van Heves megyében, mivel a föld felszínétől 6-12 méA nőgyógyászok vándorgyűlése előtt

Beszélgetés dr. Onódi János főorvossal

Néhány nap múlva, szeptember 12-én a gyöngyösi napok keretében Mátraházán összeülnek Észak-Magyarország nőgyógyász orvosai, hogy szokásos évi vándorgyűlésükön a szakma legégetőbb problémáiról, a hónapok során végzett munka legújabb eredményeiről előadásokat, beszámolókat tartsanak, s a következő időkre ezáltal segítséget is nyújtsanak egymásnak.

— Az észak-magyarországi nőgyógyász szakcsoport első ízben öt esztendővel ezelőtt rendezett gyűlést — emlékezik vissza egy pár perces beszélgetés alkalmával, a szakmabeliek ilyenirányú tevékenységének kezdetére dr. Onódi János, Heves megye nőgyógyász főorvosa. — Egerben 1956-ban tartották a gyűlést, s most két esztendő elteltével, a harmadikban ismét megyénkre került a sor. Az előadásokat, a műsort dr. Karikás László gyöngyösi nőgyógyász kollégánk szervezte és állította össze, s már így a meghívó elolvasásakor is kitűnik: nagy munkát végzett.

— A vándorgyűléseknek

ugyanis alapjában véve az a céljuk, hogy nemcsak abszolút tudományos, elvont alapon, hanem a gyakorlati munka tapasztalatai alapján szóljanak a hibákról, eredményekről, s megállapítható, hogy a kötetlenség következtében ebben az esztendőben is igen változatosnak, sokoldalúnak ígérkezik találkozónk programja.

— Vegyük most csak megyénk nőgyógyász orvosait a gyűlés előadói közül. Dr. Ltt- dányi Bélát, aki a rosszindulatú daganatos betegségek elhanyagolásának okairól szól majd Mátraházán. Dr. Buko- vinszky László adjunktus A nővédelem jelenlegi helyzete és jövője címmel tart előadást, s olyan problémákat boncolgat, amelyek a dolgozó nők megváltozott társadalmi viszonyai, a munka utáni második, sőt harmadik műszak miatt is napirendre kellett, hogy kerüljenek a születésszabályozás mai gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban.

— A gyöngyösi nőgyógyászok közül ugyancsak ketten tartanak előadást a vándorgyűlésen. Dr. Napák kollégánk a magzati álhalál kérdéseiről beszél, annak okairól, kezeléséről, s az eredményekről számol be minden bizonnyal érdekes, bizonyító adatokkal. Dr. Karikás László viszont a szívbeteg, szülés előtt álló nők műtéti tűrőképességének vizsgálatáról szóló beszámolóra készül, s ez az előadás megint azok közé tartozik majd, amelyek nagy segítséget jelentenek a következő időkben szakorvosaink munkájában.

— Általában elmondhatjuk, hogy esztendőről esztendőre változatosabb a nőgyógyász szakorvosok vándorgyűlésének témaköre, s ez számunkra csak öröm. Ha sok szakember időnként beszámol tapasztalatairól, munkája eredményeiről, váratlan felfedezéseiről, közreadva azok tanulságait is, akkor abból csak egy származhat: még alaposabb, körültekintőbb, tudományosabb gyógyítása, kezelése a dolgozó, s minden tiszteletet megérdemlő nőknek, anyáknak — fejezte be a rövid beszélgetést dr. Onódi János megyei nőgyógyász főorvos, (w)

tér mélységből egyszerű, úgynevezett expressz-kutak segítségével már az elmúlt években is több száz hold területet öntöztek. Ezekből a kis kutakból, amelyeket a termelők saját maguk készítettek el, másodpercenként 6—8 liter vizet lehet a felszínre hozni. A megbeszélésen részt vett szakemberek véleménye szerint ezzel a módszerrel, valamint a helyi lehetőségek kihasználásával a közeljövőben Heves megye területén mintegy 20 ezer holdat lehet öntözni. Megállapították azt is, hogy országos viszonylatban 60—70 ezer katasztrális hold az a terület, amelyet expressz-kutak segítségével pár év alatt kertészkedésre alkalmassá lehet tenni.

A tanácskozás részvevői megvitatták a már elkészített intézkedési tervet is, melynek alapján a közeli hetekben egykét Heves megyei termelőszövetkezetben 50—100 holdas, expressz-kutak ból öntözött nagyüzemi mintaparcellákat létesítenek. Több tsz-ben 20—30 holdas öntözéses táblákat alakítanak ki. Ezenkívül azokban a községekben, amelyekben még ezt a módszert nem alkalmazták, kutatófúrásokkal fogják megállapítani, van-e elegendő mennyiségű talajvíz az öntözéses nagyüzemi gazdálkodás bevezetésére.

A tamabodi és a boconádi termelőszövetkezetek elnökei, akik ugyancsak részt vettek a megbeszélésen, elmondották, hogy náluk már ebben az évben is alkalmazták a nagyüzemi öntözéses rendszert. A víz mennyisége mindenkor elegendő volt, és terméseredményeik az öntözés segítségével megháromszorozódtak. A tamabodi Rákóczi Tsz elnöke például elmondotta, hogy máskor egy katasztrális hold paprikán 40

mázsa volt a termés, az öntözési rendszerrel 160 mázsát szedtek egy holdról az idén. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek az elnökei vállalták, hogy területükön meg fogják valósítani az 50—100 holdas táblákon a nagyüzemi öntözéses gazdálkodást, amely példának szolgál majd a megye többi termelőszövetkezetei részére.

A Heves megyei kezdeményezés igen jelentős országos viszonylatban is, mivel a helyi tapasztalatok alapján a közeljövőben megvalósítandó nagyüzemi öntözéses gazdálkodás több százmillió forint többletjövedelmet jelent a termelőszövetkezeteknek és a népgazdaságnak.

(Készéi)

000000000E

PESTI

DIVAT

divatlap

Szabásminta

melléklettel:

ÄRA: 20 forint.

KAPHATÓ:

Postahivataloknál, divatlap boltokban és hírlapárusoknál.

0000000000

ü z a páx sor itt, nem tör^ ténet és nem is történelem, bár jóllehet mindkettő lehetne, mert alkalmas a téma az írás minden lehető változatára. Nagy eseménye« színhelyéről íródott ez a pár sor, mert a mező, a föld nagy események színhelye manapság. Egy falucska néhány emberéről szól, meg arról a tíz esztendőről, amit együtt átéltek, amiről ha azt mondanánk: úgy telt el megrakodva búval és örömmel, az örömöt éreznék sokkal többnek.

Megírják ezt majd a történelemkönyvek, de bizonyára sokan lesznek még, akik a korszak színes epizódjait is lejegyzik illő igénnyel. Ahány ember, annyi megváltozott sors és annyi változata előfordul ennek a nagy átalakulásnak, hogy győzni kell csak összegyűjteni. Külső erőkről, belső forrongásokról szólnak ezek a történetek;

Ez itt csak néhány vonás: a nyersanyag.

Mit sem tudtam Hort község múltjáról, nem többet a jelenéről, azaz mindkettőről sejtettem valamit Ahogy a községbe befelé tartunk és megnéz az ember három új házat, aztán feltűnik egy régi. azonnal megérzi: itt is csalt úgy van, mint bármelyik faluban, az új a régi fölé nő, rogyadozik az áporodott, szűkös, suta régi. Megírták már, de mégiscsak idekívánkozik, mert eszembe jut: sok mindenről árulkodnak az ablakok. Kicsik a régiek, nagyok az újak. Sötét és világos. Gürcölés, nyomor — szabad, új élet Ez az, amit mondtam, sejtettem, amit Hart községből látatlanból tudtam;

XT arton tízesztendős a Pe- tőfi Termelőszövetkezet Ide tartottam, abba a kis irodába, amely első látásra véletlenül sem ébreszti azokat a gondolatokat, mint előbb az új házak. Kopott, szegényes, átmeneti jellegű. Megtudtam; a jövő változtat ezen, majd ha kiteljesednek az új, nagy méretek::. így elfogadható.

Az élnökasszany telefonál A másik kagylónál valaki ugyancsak kieresztette a hangját, mert az elnökasszony úgy is megérti, hogy a fejkendőn kívül szorítja fülére a hallgatót. Megállapodnak, jön az autó délután az utolsó dinnyeszállítmányért A kis mosolygós, kendős asszony elégedett — intézkedett

Beszélgetni kezdenénk, de valami zavar, mert mást szeretnénk hallani. Mást. Azt hogy a tíz esztendő miként zajlott együtt Arra a pillanatra voltam kiváncsi, mikor először Indultak közösen a mezőre. A megrázkódtatások és a szaporodó örömök érdekelték. Amit hallok viszont: számok. Huszonnyolcán kezdték 190 holdon, most 76-an vannak 518 hold birtokon, de rövidesen 318 tag lesz és 1280 hold. Beszél, szavai: növény- termesztés, állattenyésztés, fo- gatosok, brigád, És így tovább, csupa új szó.

Bosszant először, mert ez nem a „népnyelv”, így gondoltam, mert kísért még néha, hogy a népiest keressem, holmi népszínművek sablon a nyomán. Később rájöttem aztán, hogy Molnár Jánosné, az elnökasszony szavai mögött a közös tíz év áll, a forma innen ered és ez nem hátrány, ez nagyon is lényeges eredmény. Rájöttem, de akkor már kint voltunk a mezőn.

\ z emberek kint a lóhe- rét vágták. Az elnökasszony egy kis alacsony embert mutat: Kovács Béla. Együtt kezdtek tíz esztendeje, azt kell megkérdezni, meg amott lent, idős Rigó Jánost. Az is régi tag.

Megy lefelé a nap, vége felé a napi munka, ráérnek egy kicsit az emberek. A két «mberrel és az elnökaszszonnyal a tíz esztendőt emlegetjük. ötven felé járnak, nem öregek és nem fiatalok. Egykori titulusuk: uradalmi cseléd. Ügy kaptak négy-négy holdnyi földet 1945-ben, hogy megszűnjék vele a fojtogató nincsen és más is, minden, ami ezzel együtt járt, ami megalázó és keserű volt. Egyre világosabb, hogy miért fo- gatos most már a kocsis, miért állattenyésztő a béres, a kondás, és hogy növénytermesztő lett a kapásból. Tíz esztendő együtt Korrigálta a szótárt, nem emlegetik aminek az emléke rosszul esik;

A földön, amit összeadtak, változni kellett a munkának, módszernek, a szónak.

Tartozéka a tíz év történetének, hogy jutott Molnáráé az elnöki címhez. Erről ám csak később, előbb talán azt, kinek mit jelentett a kezdet.

Kovács Béla tíz esztendeje a kolhozba ment. Mert kolhozról beszéltek. Csajkázásról, meg az ördög tudja mitől félt, mert az emberek akkor ilyesmit meséltek, és, hogy tűrni kellett az újabb kósza beszédet: az megy a csoportba, aki dolgozni nem szeret, mert azokat eltartja a rendszer.

igó Jánost a meggyőző- dése vezette. A cselédember fiát katomáéknál tiszti- sorba emelték, az egyik lányából könyvelő lett. Rigó Jánost azok hívták a csoportba, akik megismertették vele az apai büszkeséget. Ment.

Együtt mentek kezdetben a mezőre, mindahányan voltak, cselédemberek. Folyt, patakzott az izzadság a hátukon, gyöngyözött a homlokukon és viselték, hogy a faluban ez vigyorogjon, amaz sajnálkozzon. Felverte a gaz itt-ott a vetést, mert bármint is csikorgóit a fog, míg égjük parcellától a másikig jutottak, nem maradt látszata a munkának.

— Rá kellett jönni, hogy elosszuk az esőt — mondja Rigó János. — Mikor aztán szétadtuk egymás közt a munkát, jött a termés, hogy elég volt a padlásnak tartani.

Néhány tehenüket a vásárra szánták, nem tudtak velük mit kezdeni. Eladni valamennyit! Molnár Jánosné akkor vállakozott, hogy majd ő gondozza, és az elnöki cím itt vette kezdetét, nagy szorgalma később az elnöki iskolán érvényesült. Ö mondta:

— Sosem felejtem el, az első nap nem tudtam leírni, hogy 25 025 és a végén még egyszer vizsgáztam matematikából. Nem mondom, nehéz volt.-.; bizony nehéz — emlékezik.

Nagy fejezet íródhatna erről, ahogy ez az asszony a számokat böngészi.

I/* ovács Bélának felépült a háza. Rigó Jánosnak minden hónapban megvolt az 1800 forintja. Góré, hizlalda épült a gazdaságban, vontató segített a lovak helyett. Gyarapodnak esztendőről a másikra. Kell-e jobb téma: örülnek, mert szereztek valamit.

És mikor védeni kellett az évek munkáját?

, 1956. őszén hordták a répát.

Valaki elment a terepet vizsgálni, mehet-e a szekér, hagy- 1 ják-e menni, napról napra ha- i lógatták a széthullás idejét.

■ Hordták a répát, és sóhajtottak: megtermett, de holnap vajon kié lesz, meddig tudunk még együtt maradni? Megismerték a féltés igazi kínját, mert már volt mit félteni.

Végül is megőrizték, ami az ' övék, a krízis elmúlt.

— Nem kellett sehová menni: te hová tetted a terményt, a jószágot, a zsákot — szól Rigó János. — Minden együtt maradt, lehetett egy

’ nagyot lélegzeni. és folytat- • ni mindent rendje szerint; i Felzúdult néha az ember. —

■ Azelőtt mondtam, hogy kilé- ‘ pék a csoportból, de sose

mentem — így Rigó János;

— Gondoltam elmegyek, de . sose mondtam — így Kovács

■ Béla.

Az ellenforradalom vihará- [ ban egyik sem mondta és j nem is gondolta.

Az elnökasszony megint i csak számokat diktál. Ennyi > tanúság után, most már másként hallom, restellnivalóm j van az előbbi bosszúság mi- s att. A jászágállomány: 20 te■ hén, 12 ló, 120 hízó, koca 24, 1 95 malac, 400 juh. Egy adat. . Teherautót vesznek. Ez egy , másik. Kertészet jövőre 150

■ holdon lesz. Így a harmadik. Talán sikerül az idén egy

" munkaegységre 56—58 forin- . tot fizetni — írom tovább a , füzetembe.

t — Eddig jó volt — mondja Rigó János.

1YT ielent> hogy eddig?

iTA Éppen most lenne- rosszabb?

I — Üj tagok jönnek, ejh, ki ’ tudja;; Ml már tudjuk mi ' ez. Egykori cselédeit, akik a magukét művelik.

)

— Nehéz ezt másokkal is megtanítani?

z Int Rigó János: — Nem ’ olyan nehéz.

’ S ha meggondoljuk, nem is.- Sikerül minden bizonnyal.

s Majd kiforr ebben az erő- . sen izzó kohóban . s,

Kiss János

Tíz esztendeje kezdték

A színház új karnagya sikeres pályára tekinthet vissza már eddig is. Amikor 1939-ben tanulmányait befejezte, ösztöndíjasként az Operaházhoz került. A havi S0 pengőt kitevő ösztöndíj a családi körülmények miatt nem volt elegendő, ezért a Royal revü színházhoz szerződött. 1940-ben írta első filmzenéjét és sorban következtek a Gorodi fogoly, Eladó birtok, Cigány. Behajtani tilos című filmek kísérőzenéi.

1943-tól 1954-ig a Fővárosi Operettszínháznál működött kamagyi minőségben, majd egy évi szerződési szünet után 1955-ben a szolnoki Szigligeti Színházhoz került. Az elmúlt télen kirándulás keretében, meglátogatta Egert és a várost, valamint Szöllösi Gyulának, a színház igazgatójának személyes hatására vállalta az egri színház kamagyi állását.

A felszabadulás után a Vígszínházban nagy sikerrel futott a Peleskei nótárius című vígjáték, amelynek zenéjét Gyulai

Gaál Ferenc szerezte. A Blaha Lujza Színházban az Újpesti lány című darabja aratott em-