Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-01 / 204. szám
1959. szeptember 1., kedd nepüjsAg s Emlékezzetek a történelemre: i939. szeptember 1. Húsz esztendővel ezelőtt, 1939. szeptember elsején Hitler légierődéi rátörtek az alvó lengyel városokra. A határsorompók reccsenve dőltek le a „Ferdinánd”-ok, a „Tig- ris‘'-ek előtt. A nácj hordák átlépték a lengyel határt, német szöges bakancsok taposták a lengyel paraszt vetését. Zuhanóbombázók motorjai bőgtek, hullott a láncosbomba, emberek jajgatásától, ha- lálhörgéstől visszhangzottak a lángban álló városok utcái. Húsz esztendővel ezelőtt kezdetét vette a második nagy világégés, a második világháború, hogy emberek tízmillióit gyilkolja halomra a halál a háború arénájában. 1939. szeptember elsején feszes német katonák verték a díszlépést a berlini platzokon, a ledőlt határsorompók mellett. Menetelt a „keresztyéni megváltást" hirdető regiment, előre, Kelet felé — Moszkva irányába. A szemekben a döbbenetes fanatizmus, az őrültek vak hite tüzelt, hevített. Danzig volt az első város... Aztán sorba következett a többi: Varsó, Oradur, Lidice: Hollandia, Dánia, Franciaország, a Benelux-államok városai. Pusztulás, romok üszkös halmaza jelezte útjaikat. Szuronnyal átdöfött csecsemők ártatlan, hótiszta testén taposott a lakkozott tiszti csizma. Döbbenetes erejű víziók, megrettentő látomások: földi od- vakba bújtakról, megfagyottakról, éhenhalókról, meg- becstelenített és meggyilkolt szüzekről, tehetetlen öregekről. „Hunde, wollt ihr ewig leben?!” — Kutyák, örökké akartok élni?! — kiáltják a feketekesztyűs gyilkosok kérlelhetetlen artikulációval a zokogó, jajveszékelő tömegnek. És újabb ezrek, tízezrek lába alatt nyílik meg a náci lágerek fürdőinek vaslemeze. Emberek égnek el a nagyfeszültségű áramok lángjaiban. De már torzul a mosoly az ajkakon. Sztálingrád... a 6. német hadsereg körül örökre és kérlelhetetlenül bezárul a gyűrű, a szovjet hadsereg harapófogója. A Führer utolsó pillanatban is biztatja katonáit: „Ennek így kellett történnie! Pusztulástokat katonai szükségszerűség kívánta __” És megindult a szovjet haderő. Az első csapást, a többi végzetes kilenc csapás követte. A szovjet katonák Berlinig nyomultak előre. Saját barlangjában fojtották meg a fasiszta fenevadat. 1939. szeptember elsején még nem gondoltak Hitleré1.? Sztálingrádra. A második világháború kezdetén nem számoltak a csúfos vereséggel, nem érezték azok történelmi jelentőségét. A hitleristáknak nem voltak ilyen gondolataik. A vezérkarban piromániás őrültek voltak, s a hadsereg, a nép: félrevezetett tömeg. Hitler kezébe az amerikai, az angol, a francia imperializmus adta a tűzszerszámot, hogy az európai kontinens keleti felét lángokba borítsa. Münchenben dobták áldozatul Csehszlovákiát a telhetetlen gesüknek a nagy „antifasiszta kereszteshadjáratban’’. 1939 márciusában a nyugati hatalmak Moszkvába is elküldték külön megbízottaikat, hogy egy antifasiszta szövetség létrehozásáról tárgyaljanak. Képmutatás volt ez a világ felé! Mert a moszkvai tárgyalás csak szégyenteljes komédia volt. álarc, amelynek árnyékában Hitlerrel paktál- hattak Churchillék. Az emberiség nem felejtette el 1939. szeptember elsejét, és nem felejtette el azoknak a nagyhatalmi politikusoknak nevét sem, -akik lehetővé tették a gyilkosok orvtámadását. Nyugat szándékai nem változtak München óta. Amerika vezetőköreiben ma is kereszteshadjáratot hirdetnek a háború kardinális urai, amerikai—német kereszteshadjáratot a szocializmus ellen. Esztelen anakronizmus ez, és végzetes, kockázatos katasztrófát szülhet. A Szovjetunió és a közel egymilliárd embert számláló szocialista tábor — a kommunista eszmék térnyerésének bizonyítéka. Minden eszközzel rendelkezünk ahhoz, hogy halálos, megsemmisítő csapást mérjünk bármilyen agresszor- ra, aki kezet merészel emelni nemzeteinkre. A szovjet—amerikai tárgyalások megoldhatják a hidegháború problémáját és reméljük, új történelmi szakasz nyílik az emberiség történetében. Mert nem feledkezhetünk meg a húsz évvel ezelőtti táDachau, Buchenwald, Birkenau, Auschwitz, Mauthausen — Koncentrációs táborok. A gázkamrák, a krematóriumok árnyékában, az árammal telített szögesdrótok szövevényei mögött zsidók és kommunisták százezernyi tömege. Sok százezer halálraítélt. Keretlegények szortírozzák az embereket. Családokat szakítanak szét, anyát és gyermekét tépik el egymás görcsös öleléséből. Nő az áldozatok légiója baloldalt. Hány és hány embert küldtek el a náci hóhérok balra, a túlsó balra — a halálba —, ahonnan nem tértek vissza soha többé. fasiszta minotaurusznak. Cseh- madás tanulságairól, arról, Szlovákia volt az ára annak, hogy 1939. szeptember elsejét hogy a nyugati nagyhatalmak 1945. május kilencediké kö- megnyerjók Hitlert szövetsé- vette. P. D. A NövényTédő Állomás Is részt vés* a Mezőgazdasági kiállításon A megyénkben működő Növényvédő Állomás is képviselteti magát a 63. Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron, ezért nagy ütemben végzik az előkészületeket. A kiállításon bemutatják a főleg szőlőtermelő gazdaságokban és termelőszövetkezetekben ma már nélkülözhetetlen meteorológiai állomási, továbbá a különböző rovar és gomba kártevőket és kártételeit, s az ellenük való modem védekezés módszereit. Egy szám és néhány mondat Az erdőgazdasági dolgozók segítségével Megyénkben a tavasszal felfutó és alakult termelőszövetkezetek jelentős építkezésekbe kezdtek az állatok, termények közös elhelyezésére. Az építkezések azóta megkezdődtek, sok helyen már befejezéshez közelednek. A szükséges anyagiakat egyes termelő- szövetkezetekben saját erőből tudják fedezni, . de vannak olyan termelőszövetkezetek is, ahol ez meghaladja erejüket. A nehézségek leküzdésében nem maradnak egyedül —, segít szövetségesük, a munkásosztály. Az erdőgazdasági dolgozók — látva a s aradi Kossuth és. az Üjlőrincfalvi Május 1. termelőszövetkezetek problémáit — elhatározták, hogy önköltségi áron, társadalmi munkával építenek egy 20—20 férőhelyes sertésfiazta- tót. Az építkezés munkáit azóta megkezdték, s a tervek szerint október elején átadják rendeltetésének az új sertés- fiaztatókat. Hely kell a bornak Országos viszonylatban nagy problémát jelent a bor tárolása. A múlt év jó termése után ez az év is jó termést ígér. A bort tároló hordók és pincehelyiségek még a tavalyi borral vannak telítve. A Hatvani Konzervgyárban előreláthatóan a tavalyi mennyiséget, 130 vagon mustot sűrítenek majd, hogy könnyítsenek a pincegazdaságok helyzetén. A szám 23. 1959. augusztus 23. A baleseteket összesítő könyvben ez a nap, amit úgy tartanak nyilván a rendőrségen, hogy a legutóbbi hetekben megtett szigorú intézkedések nyomán ekkor szűnt meg a különböző közlekedési szerencsétlenségek hosszú, bslát- hatatlannak látszó sora, s azóta nem is fordult elő egy sem a megyében. Az intézkedés, úgy látszik, mégsem volt hiábavaló. Ha azonnal nem is. valamivel későbben meglátszik eredménye. A közlekedést ellenőrző rendőrök örömmel újságolják, hogy különösen nagy arányú a javulás az ittas vezetés terén. Már nem egy alkalommal találkoztak olyan motorossal, aki, ha megállt egy italbolt előtt gépével, s meglátta a rendőrt, messziről is odakiáltotta: csak kifliért megyek, mert éhes vagyok. Az egyetlen baj még a fővárosból, vagy a más vidékről érkező gépkocsivezetőkkel, motorosokkal van. Nem nagyon akarják tudomásul venni azt. hogy az Eger környékén tett kirándulások alkalmával elfogyasztott bor már mennyi balesetet okozott. Sokan helytelenítik a rendőrség szigorú intézkedését, s inkább azt javasolják, vezessenek be olyan rendszert, mint amilyen egyes nyugati államokban van. Engedjék meg, hadd igyék annyit a vezető, amennyihez kedve van, engedjék meg azt is, hogy ittas állapotban vezessen, de ha valamilyen balesetet okoz, akkor ha kell, még húsz esztendei börtönbüntetést is kaphasson. Az ilyen okoskodóknak csak egyként lehet válaszolni. A mi szocializmust építő társadalmunkban nemcsak szólam az, hogy a legfőbb érték az ember, sha a különböző munkahelyeken nem az, akkor miért legyen éppen a közlekedés kivétel? Miért kelljen az utcán nyugodtan haladó gyalogosnak egy-egy útkereszteződésnél attól rettegnie, hogy egy ittas gépkocsivezető bármelyik pillanatban elgázolhatja gépével. A megyei rendörfőkapitány- ság intézkedése nagyon is helyes volt — ezt bizonyítja a balesetek sorozatának megszűnése. Most már csak az kell. hogy a Heves megyei gépkocsi- és motortulajdonosokon kívül szigorú kézzel és eljárással fékezzék meg a fővárosi és vidéki, a mások épségét és saját biztonságukat is semmibevevő gépjárművezetőket is. (w) 19-es veterán előadása a sorköteles fiataloknak Jól sikerült előadást tartott Heidrich Márton elvtárs. a volt 39-es dandár egykori vöröska- tonája. a füzesabonyi kultúr- házban sorozáson levő fiataloknak. A fiatalok nagy figyelemmel hallgatták az egvkori vöröskatona előadását, több kérdést is feltettek az akkori hadsereget illetően, amelyekre szívesen válaszolt a jelenlevőknek. (Szigetváry) Megkezdték az fisz! munkát megyénk termelőszövetkezeteiben Megyénk termelőszövetkezeteiben lelkiismeretes felkészülés előzte meg a nyári munkákat, ezért mindenütt gyorsan és jó minőségben tudták ezt elvégezni. Az aratási, be- hordási, majd a cséplési munkából felszabaduló gépek megkezdhették a tarlóhántást. A traktorosok jó munkájának eredményeként jól, halad a vetőszántás megyénk termelőszövetkezeteiben. Ahoi a föld- rendezést már befejezték, ott a már kialakított nagyüzemi táblákon folyik a munka. A füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben 6900 holdon végezték el a vetőszántást. A | poroszlói Béke Tsz 60 holdon | végzett másodvetést repcéből. A dormándi Vörös Hajnal 200 köbméter kukoricát siiózott. A pétervásári járásban még a tarlóhántást végzik. Nyoic DT lánctalpas és hat Zetor végzi a munkát. Ezt a munkát ugyancsak a jövő hónap közepére fejezik be, de több termelőszövetkezetben már végeztek másodvetést. Az őszszel beinduló ivádi Űj Élet Tsz-ben 10 holdon vetettek takarmányrépát, silókukoricát és az Ivádi Dózsa Tsz-ben 6 hold silót vetettek és uborkát is ültettek. j A kiskörei Dózsa Tsz-ben I— befejezve a nyári mélyszántást — 45 holdon végeztek másodvetést silóKukoricá- ból. Hevesen a Haladás és az Ezüstkalász termelőszövetkezetekben első közös tevékenységük, a tarlóhántás után kölest és silókukoricát vetette*. A hatvani Búzakalász Tsz- ben kukoricát, silókukoricát, muhart és kölest vetettek másodvetésként. A sztixséges vetőmagot közösen összeadott pénzből vásárolták. Az ugyancsak hatvani Béke Tsz-ben 10 holdon vetettek silókukoricát, Éppen tíz esztedeje történt. Mezötárkányon a volt uradalmi cselédek, újgazdák, és szegényparasztok egy lelkes kis csoportja nagy dologra szánta el magát. Tíz évvel ezelőtt, augusztus 20-án mondták ki először, hogy ezután pedig közösen gazdálkodunk. Jóformán a semmivel kezdték. Saját szegénységünket adtuk össze annak idején — így emlékezik vissza a kezdetre Ondó Miklós bácsi, a szövetkezet egyik veterán alapító tagja. Munkához láttak hát. Nem volt könnyű dolguk, de amint teltek az esztendők, egyre inkább gyarapodtak. A sok-sok fáradság, a szorgos munka kamatostól gyümölcsözött. Ez a szorgalom és igyekezet jellemzi a munkájukat ma is, amikor a tízéves jubileumra való készülődést összekapcsolták a pártkongresszus tiszteletére tett szívből jövő felajánlásokkal. Az ő életüket és munkájukat mutatjuk be az alábbiakban. ★ Kazalban állt már az idei termés. A tagság éppen arról tárgyalt, hogy melyik cséplőgépet hívjál? majd ide. A tárgyalás közben egyiküknek jó ötlete támadt. — Tudjátok mit, — mondta — olyan cséplőgépet hívjunk, amelyiknél nincsenek cséplőmunkások. Elvégezünk mi minden munkát a gép körül, és akkor a közösnek, tehát nekünk marad meg a cséplőmunkások része. — A vezetőség számolni kezdett. — Nem is olyan rossz — mondták örvendezve, mert ez éppen 80 mázsa búzát jelent a szövetkezetnek. Tíz esztendeje kezdték Képek a mezőtáekányi Szabadság Tsz életéből Egy másik példa: Tavasszal a tagság lelkes szavakkal szorgalmazta, hogy vessenek minél előbb több kendert. A vezetőség, amely hallgatott az okos szóra, nem bánta meg. Tizenöt holdat vetettek be ezzel a fontos ipari növénnyel, és éppen a napokban fejezték be a bő termés aratását. Soha ilyen örömben nem volt részük, mint amikor a jó termés láttán kiszámították, hogy a 15 hold tiszta jövedelme kerek 110 ezer forint lesz. Lám, a tagság öntevékenysége, leleményessége és fáradságot nem ismerő szorgalma meghozza a maga gyümölcsét. ★ Gyakran ellátogatnak mostanában a patronálok a szövetkezet tanyájára. Kovács János elnök meg is van velük elégedve. — Eddig is patronáltak bennünket, de az legtöbbször csak papíron szerepelt, formális volt. De most. ehhez fogható támogatást még nem tapasztaltunk. Az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat iolgozói kiépítették a tanyában o villamos vezetéket, rendbehozták, és üzemkész állapotba helyezték a daráló villanymotorját, vontatójukkal segítettek a behordanál, és az állatgondozók munkájának megkönnyítésére szivattyút szereltek a kútra. A budapesti Duna Cipőgyár dolgozói sem vonják ki magukat a segítségadásból. Űk villamos búvárszivattyúkkal akarják felszerelni a kutat, ezenkívül a budapesti sörgyárból értékes abraktakarmányt, sörtörkölyt szereznek a jószág- állomány számára. De nemcsak a Szabadság Tsz, hanem a többi, és az egész község is érzi a lelkes patronálók segítő munkáját. A termelőszövetkezeti község dolgozói most már világosan látják; hű szövetségesük. és igaz barátjuk a munkásosztály. ★ A tíz év alatt gyökeresen más lett az emberek élete, gondolkodásmódja a szocialista közösség nagy nevelőiskolájában. Itt nem csupán arról van szó, hogy Zsóka András tisztességesen felnevelte gyermekeit, hogy házat vett, s hogy többen is új házzal rendelkeznek. Más lett az életük abban is, hogy fogékonyabbak lettek az új iránt. Sok egyéni gazdától saját fülemmel hallottam, amint lebecsüli, sőt kineveti a hibrid kukorica termesztését. Itt a tagság nem is akar mást, mint hibrid kukoricát termelni. S hogy ez mennyire igaz, bizonyítja, hogy már a háztáji földekről is régen kiirtották a régebbi fajtákat, és mindany- nyian csakis fajtiszta Óvári 5-ös hibridet hajlandók vetni. Új otthonra találtak és új életet kezdenek azok a cigányok, akik itt dolgoznak. Pu- soma Zoltán, Kállai Bertalan, Kökény Tibor és a többiek szorgalmát sok-sok munkaegység dicséri már. Hogy miben változott meg az életük? Először is megkeresik és beosztják az egész évi lrenyémekva- lót. Megszűnt tehát a kóborló, kéregető életmód. Csaknem mindegyiküknek 2-3 hízó röfög az ólban, javítgatják a házaikat, ruházkodnak, rádiót vesznek és így tovább. Tervszerűen és beosztással gondolnak a holnapra, s megszűnt az a sors, hogy csak a mának éljenek. Az új környezet, a szocialista közösség elvezette őket az em- berréválás útjára. ★ A szövetkezet tagjai a tíz év alatt nagyon jól megtanulták, mert lépten-nyomon érezték, hogy mivel tartoznak a pártnak. Örömmel fogadták hát az egyik patronáló vállalat igazgatójának javaslatát, hogy ők is indítsanak kongresszusi munkaversenyt. Elkészült a felajánlás, amit tettek követtek, s íme, itt az eredmény. Vállalták, hogy aratásra befejezik a növényápolást. Szóról szóra eleget tettek, mert minden talpalatnyi kapásnövény szépen megmunkálva, szakszerűen gondozva érte meg az aratást, ígéretet tettek silózásra is, s nemrég 45 köbméter vegyes silót készítettek el a szarvasmarháknak, ezt megelőzően pedig 12 köbméter zöld lucerna és borsó silót raktak el a sertésállomány téli táplálására. Vállalásukhoz híven rendezték ez évi adójuk 80 százalékát, kifizették a gépi munka diját, a cséplés után azonnal átadtak 220 mázsa adóbúzát, sőt még ezenfelül is adtak el gabonát a Terményforgalminak. Nem maradnak adósok vállalásuk utolsó pontjával sem, amely szerint a betervezett termésátlagokat miiidenből egy százalékkal túlszárnyalják. Búzából például 12,80 mázsás holdankénti átlaggal túlteljesítették ezt a fogadalmat, s a várható termésátlagok arra engednek következtetni, hogy itt is becsülettel eleget tesznek az adott szónak. Erre kötelezi őket a hála és hűség érzése. ★ Egyre szaporodnak a bejegyzések Halász Lászlóné könyvelő bevételi naplójában. A sörárpáért kapnak 74 ezer forintot, a borsótermés 103 ezer forint jövedelmet hozott. Jól ügyeskedett Sugár Sándor juhász is, mert a gyapjú ára 35 ezer forinttal gyarapítja a közös jövedelmet. A kenderbevétel 110 ezer forint lesz, a cukorrépáért 100 ezer forintot kapnak, a közeljövőben elszállításra l?erülő 120 hízó 180 ezer, a 25 hízómarha pedig 150 ezer forintot hoz a házhoz. Súlyos ezrek és százezrek röpködnek tehát a levegőben, amelyek ségy cél, a szövetkezet kasszája felé tartanak. Érdemes volt jól dolgozni, s most már mindenki ‘tudja, lesz mit osztani az ősszel. ★ Még nem nagy a szövetkezet múltja, de annál nagyobb és ragyogóbb lesz majd a jövendője. Az idei felfejlődés, és a további gyarapodás tervei röviden a következők: Mindenek- előtt 1-2 éven belül visszafizetik az összes állami hiteleket és gazdaságilag is a saját lábára áll a kis közösség. Sok hízómarhára kötnek szerződést ezután is, úgyhogy márciustól kezdve már minden hónapban pontosan elszállítanak 10-et. Ezzel elérik, hogy állandó, rendszeres és havonkénti tervszerű pénzbevételhez jutnak évközben is. Nemsokára építik a 33 férőhelyes juhhodályt, jövőre pedig az 50 férőhelyes, magtár- padlásos tehénistállót. Továbbra is üzemeltetik a kovács és kerékgyártó műhelyt, a darálót, a tejfölöző gépet, és a tagság kívánsága szerint fehér hússertésállományt szereznek be. Ez a hizlalda a fejőzde melléküzemágaként kitűnően fog majd működni. Az éltéit idő csak a kezdet volt tehát. A jövő még előttük van. ★ Tíz évvel ezelőtt tíz ember vágott neki a nagy útnak. Egyszerű proletáremberek,, a párt katonái, akik mindvégig kitartottak, s a legnagyobb nehézségek idején is helytálltak. Ök voltak azok, akik itt a faluban mint úttörők, diadalra vitték a szövetkezés ügyét, s akik az ellenforradalom viharában is szilárdak maradtak, s ki merték mondani; mi pedig ezután is csak közösen gazdálkodunk. S most a tízéves évfordulón méltán lehetnek büszkék a hátuk mögött álló tíz esztendőre. S hogy még szebb és ragyogóbb lesz a jövőjük, hogy még eredményesebbek lesznek az elkövetkezendő évek, arra biztosíték az eltelt tíz esztendő.
