Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

1359. szeptember 6., vasárnap NCfClüAG 3 A pártegység néhány kérdése megyénkben nem lépnek fel helytelen gya­korlatokkal szemben. A lényeg most nem az, hogy ez jobb-, vagy baloldali nézetből ered, hanem az, hogy az ilyen csele­kedet idegen a marxizmus- lemnizniustól elvtelenséghez romboVa a pártegységet, taglalja a revizlonizmust. Ez ellen a taggyűléseknek, párt- vezetőségeknek — mint kollek­tív, testületeknek — a leghatá­rozottabban fel kell lépniök. Bátrán kell harcolniok hely­telen irányzatokkal és gyakor­latokkal szemben. }\ ülönösen fontos, hogy a párttagság egységes né- Z0tet valljon és cgj’sége's-en cselekedjék a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdésében. A termelőszövet­kezeti ^ mozgalom fejlesztésé- ben. többek között azért si­került jelentős eredményt el­emi, mivel a pártban á leg­fontosabb kérdéseikben egysé­ges állásponra jutottunk,’ le­lepleztük és elszigeteltük mind a jobb- mind a baloldali néze­teket. Azonban a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének kérdésében ma is találkozunk meg helytelen, a párttól ide­gen nézetekkel. Egyesek nem ismerik el a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének szük­ségességét. Azt kénytelenek megállapítani hogy szétapró­zott, kisparcellás mezőgazda­sággal nem lehet a versenyt felvenni a fejlettebb országok mezőgazdaságával, nem lehet a növekvő- élelmiszer-szükség- letet kielégíteni, de a megol­dás útját nem a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekben látják, hanem valamiféle más utal ) snek. A szocialista or­szágok mezőgazdaságának fej­lődése bizonyítja, hogy a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének fő útja a termelő­szövetkezeti út. Hiába próbáltak más utat keresni (kert-Magyarország, munkaegység nélküli tsz-ek, stb.), a mezőgazdaságban á "agy próbát, a munkaegysé­gen alapuló mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek állták ki ezeké a jövő. . mindenképpen látni kell, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ide­jén — éppen bonyolultságánál fogva azáltal, hogy kisáru- termelok százezreivel van dol­gunk — könnyen elterjednek a. párt politikájától eltérő, re­vizionista, szektás, dogmati­kus nézetek. Ezért az ellene folyó eszmei és politikai harc egy pillanatra sem szűnhet meg. Különösen fontos hogy a termelőszövetkezetekben az újonnan alakult pártszerveze­tek fokozzák az eszmei, politi­kai nevelőmunkát. Azok a ter­melőszövetkezeti párttagok, akik közül sokan még tegnap egyénileg dolgozó, pártonkívü- h parasztok voltak, sok kér- desben kistulajdonosi módon gondolkodnak, nem ismerik a marxizmus-leninizmus alapél- veit, könnyen, elfogadnak hely­telen nézeteket. Szü’cséges ezeknek a parttagoknak esz­mei es politikai nevelése, mert C?5;L.fnnek segítségével erő­wil?1!5 a párt eS}'ségét, győz­hetik le a helytelen nézeteket. A revizionizmus elleni küz- delemben nem szabad megfeledkezni a baloldali túl- dogmatikus, szektás vezetek elleni harcról. Számos Pártszervezetben ez jelenti ma a fo veszélyt Ez mindenek­előtt a tömegek szerepének a politikai meggyőző munka je­len-ősegének lebecsülésében, a parancsolgatásban, az elbizako­dottságban jelentkezik. Ma amikor fő gondunk a 3 éves terv időelőtti befejezésének biztosítása, a tsz-ek politikai . Sazdasagi megszilárdítása igen veszélyesek a baloldali tuizasok, szektás nézetek. Az élet ezer és ezer problé- rnat vet fel. amelyekre választ hell adni, meg kell oldani azo­kat. A dogmatikus, széki,ős ma­gatartás veszélye abban van. hogy nem képes eligazodni a kö?«H1UK' sokrétű problémák hozott, beszajkózott dogmákból el. egyoldalúan tájékozódott, ami kifejezésre jut helytelen válaszaiban, melléfogott intéz­kedéseiben. Ezt még csak bete­tőzi a helytelen elgondolásai­hoz. intézkedéseihez való me­rev ragaszkodása. Nem hajlan- ° ete°ndolásait, kimondott v, rnegváItoztatni akkor sem, ha az élet mást követel n^nlVen, elvtársafc előbb, vagy ntí^j eLszij>etelődnek a töme­gektől, eredményt csak párán- csolgatással, hatalmi szóval ké- pesek elérni. Ez viszont gyen­gíti a vart egységét, a párt kap­csolatát a tömegekkel. Pártunk célkitűzéseit csakis a tömegekkel egyetértésben, az °Z°k k07;0tt végzett politikai meggyőző, nevelőmunkával va- os^atjukmeg. Ezt nem he­lyettesítheti a parancsolgatás, az adminisztratív rendszabály Noha esetenként erre is szűk- S?-\.u'an’ ez elkerülhető, leg- aiabbis minimálisra csökkent- neto. ha a kommunisták a tö­megek között élve nap mint "ap "győzik őket célkitűzé­KróíelyeSSéSerŐ1' Pártunk Hány ember fejében él az -i . a gondolat, hogy a me­zőgazdaságot azért kell átszer­vezni mert a parasztság job­ban el mint a munkásság, s ezt vaiamilyen formá- ban kifejezésre is juttatja az az éíet?-,3"', Micsoda helytelen. zet if a zÜS7akadt szektós né­zet ez. Azért szükséges a mező­gazdaság szocialista átszervezé­se, mert csak így leszünk ké­pesek. mezőgazdaságunk vi­szonylagos elmaradottságát be­hozni, a gépek segítségével töb­bet és többet termelni, ami fel­tétlen a jobb életet eredménye­zi. nemcsak a bérből és fizetés­ből élők, hanem általában a dolgozó parasztság számára is. Semmi sem ártalmasabb a pártegységre nézve, mint az. ha valaki a párt politikájával ellentétes nézeteket, elgondo­lásokat juttat kifejezésre, ér­vényesít munkájában. Ahhoz minden párttagnak joga van. hogy megfelelő pártfórumokon kifejtse nézetét, elgondolásait. De amikor azokat megvitatták, kialakult a párt politikája, ha­tározat született, 'Csakis annak alapján, annak szellemében le­het beszélni és cselekedni. Er­re azt mondhatná valaki, hogy ez korlátozza a gondolkodás és a cselekvés szabadságát. Szó sincs erről. A marxizmus— leninizmus eszméinek, pártunk politikájának vonzó ereje ép­pen abban van, hogy kifejlesz­ti, ösztönzi az emberek gondol­kodási és cselekvési szabadsa­gát. Olyan fegyver ez a pártta­gok kezében, amelynek segít­ségével a legbonyolultabb, leg­részletesebb problémák is meg­oldhatók. Egyesek azzal is gyengítik a párt egységét, amikor alaptala­nul intrikálnak, rágalmaznák becsületes párttagokat, párt­vezetőket. Közvetlen az ellen- forradalom után pártszerveze­teink eredményesen küzdöttek az intrikával szemben. Azóta elvétve találkozunk ilyennel. Egyesek azonban még mindig nem gyógyultak ki ebből a be­tegségből. Régi. lezárt hibákat újból és újból feszegetnek, vagy koholt vádakkal illetnek egyeseket. Véget kell vetni en­nek a helytelen gyakorlatnak, s vissza kell verni mindenfajta intrikát. Természetesen, az sem szerencsés dolog, ha vala­ki az építő jellegű bírálatban is intrikát lát. S ezen a címen fojtja el az egészséges bírála­tot. Ez semmi esetre sem en­gedhető meg. tudni kell kü­lönbséget tenni az intrika és a bírálat között, az előbbit visz- szaszorítani és bátorítani a bí­rálatot. A pártvezetőségek úijá- választásával, a VII. pártkongresszusra való felké­szüléssel erősítsük tovább pár­tunk eszmei, politikai és szer­vezeti egvsését, a párt tömeg­kapcsolatát. Ez nagy erőforrása további előrehaladásunknak, a szocializmus építésének. BÍRÓ JÓZSEF, az MSZMP Heves megyei Pártbizottságának másodtitkára. Egy utasítás sok mindent elbír Néhány nappal ezelőtt cikk jelent meg a Népújság hasáb­jain a 32. Autóközlekedési Vállalat kalauzainak és Qép- kocsivézetőinek ma még elég gyakran fellelhető udvariat­lanságáról, gorombaságáról. Erre a cikkre rövidesen meg­érkezett a válasz, Faragó Im- réné kalauz és 21 társa alá­írásával, akik tiltakoznak a bírálat ellen. hivatkozva a KRESZ előírására, a vállalati Forgalmi Utasításra, s egye­bekre. A levélre az első, — s őszintén szólva felületes — válasz az lehetne: akinek nem inge. ne vegye magára. Csakhogy érdemes e levelet alaposabban elolvasni, s úgy válaszolni rá. Az első pont miikijárt azt. mondja: általá­nosítva példáz a Cikk a kalau­zok gorombaságáról, a máso­dik arról szól hogy ezzel szemben időközönként olyan írás is megjelenik a lapban, amelyik dicséri a kalauz egy- egy helyes, emberséges intéz­kedését. A harmadik azt em­líti, hogy a vállalati Forgalmi Utasítás kötelezően kimondja: aki nem tartja be annak elő­írásait, nem méltó a kalauzé vagy gépkocsivezetői munká­ra, s a kollektívának ki kell vetnie magából. Nos, mindjárt nem szól­nánk többé általánosítva —. mert ma még lehet, annyi a panasz — a kalauzok gorom-, baságáról, ha ennek, a való­ban hasznosnak látszó utasí­tásnak Faragó Imréné és kol­légái igyekeznének érvényt szerezni, s nemcsak erre hi­vatkozni ilyen esetekben, s ha eszerint járnának el maguk között, minden bizonnyal nem fordulna elő még egy olyan eset, hogy dicséret helyett bí­rái»; legyen kénytelen a lav az AKÓV kalauzait. Mert ° Forgalmi Utasítás azt is elő­írja. hogy türelmesen kell megmagyarázni, miért nem vehet fel több utast a már tömött busz. s nem olyan módszerekkel, mint azt eddig néhányon tették. ■ (w> H !J* ftllgj osi (‘jjt‘»l/st‘j{tijjj i szerveknek A minap idézést kaptam, hogy gyermekemet a negyedik kötelező gyermekbénulás elleni védőoltásra szombat délután 5 órára vigyem be az egészség­házba. őszintén megvallva, nem kis izgalommal indultam el. ma­gam elé képzelve a nagy töme­get, a türelmetlen szülőket, és főleg a különböző hangulatú gyerekeket. A legnagyobb meg­lepetésemre, . a várószobában ketten voltunk. Ezt a szombat délutáni örömteli meglepetést nem lehetett szó nélkül, illetve kérdezősködés nélkül hagyni, hogy ezen az általános egész­ségügyi kezelésen ilyen keve­sen jelentünk meg. így. tud­'] tam meg azt, hogy az idézése­ket különböző időpontokra küldték ki. — gondolom okul­va az előző helytelen gyakorla­ton —, s így összetorlódás, fennakadás és huzamos vára­kozás nélkül folytak le a védő­oltások. minden valószínűség szerint nem kis örömére a szü­lőknek, gyerekeknek és ezer túlmenően a hivatásukat telje­sítő orvosoknak sem. Ezúton mondok köszönetét a többi szülőkkel egyetemben, az illetékes egészségügyi szervek­nek, hogy ezt a nagy jelentősé­gű betegség elleni küzdelmet ilyen precízen, mondhatni óra­mű pontosságra szervezték meg. Dr. Tompa József né Újabb közös munka a ma kiári Új Élet Jsz-ben A makiári Űj Élet Termelő- szövetkezet tagjai — bár csak az ősszel kezdik meg a közös gazdálkodást — nem ülnek tétlenül, nem várták meg a kezdés idejét, hanem már előtte végeztek közös tevé­kenységet. Közösen végezték a vetés egy részét, közösen vásároltak állatokat. A napokban újabb közös munka eredményeként 1000 métermázsa silótakarmányt készítettek édescirokból, siló- kukoricából és napraforgóból, így bőségesen fedezni tudják a közös állatállomány téli takarmányszükségletét. Kpítkezik az adácai Kossuth Tsz Az adácsi Kossuth Termelő­szövetkezettel emelkedett me­gint megyénkben az építkező termelőszövetkezetek száma. A Kossuth Tsz tagjai egy 50 fé­rőhelyes szarvasmarha-istállót építenek, amelynek anyagi fe­dezetét bankhitelből biztosít­ják. A napokban megkezdték az épület elkészítéséhez szüksé­ges építőanyag szállítását, s így hamarosan megkezdhetik az alap ásását, lerakását. Az építkezési munkák tervét úgy készítették, hogy az még ez év végére befejezést nyerjen, s átadása után a termelőszövet­kezet tagjai beköthessék a? állatokat. Qlar . esfdk alatt álmodik a itjöinév Olasz mozaik II. az olajfák selymes zöld villo­gása. De szép szó is ez a Pastasuta... ...Csak ne lett voina para­dicsomos makaróni! ★ Nekem Julius ’ Caesar ne hencegjen. Mi az, hogy „alea iacta est’, mi az, hogy „a koc­ka el van vetve”? Átlépett a Rubiconon. Na és aztán. Én mindennap átléptem, volt úgy, hogy kétszer is, a vize nem ért feljebb, mint a lábszár kö­zép: a torkolatnál. Mondom, mindennap átlép­tem a folyót, de meg vagyok győződve róla, hogy engem nem fog felemlíteni a kései történéttudomány. Ostoba lé­temre, én elfelejtettem kockát vinni a Rubicon mellé. Ilyen apróságon múlik az ember halhatatlansága! ★ Nézem a filmplakátckat. Üj virágzását éli a rémirodalom, pontosabban a rémfilm-művé- szet. Frankenstein és fia; dr. Sátán, Rémület a Rio Grande mentén; Véres nász... S még ennek ellenére is, a minden­napi új műsor ellenére is, negyven, ötven ember a négy­ötszáz személyes moziban, Vagy éppen emiatt? ★ Egyik olasz barátunkat meg­kínáltuk egy kis hazai szilva pálinkával, lévén, hogy reggel volt és bizony hűvös. Ivott egy gyűszű nyit, elvörösödött, levegő után kapkodott és sze­me messze kiugrott üregéből. Mikor magához tért, hálát adott a Madonnának, hogy most az egyszer megúszta és nem halt meg. S le akart fogni bennünket, amikor meg­húztuk az üveget! Aggódott értünk- A naív... Olaszországban egyébként, ahol a tömegborok rosszak, nem látni részeg embert. Azaz, hogy egyet láttam, ép­pen Velencében, amint éppen előadást tartott a nagyszámú hallgatóság előtt, és időnként a hallgatóság gyönyörköateté- sére könnyed dalokat is éne­kelt. Egyébként egyedül állt egy tér közepén! ★ A BAR ZSÚFOLT. N‘IUS------ -­sz abad asztal, még egy szabad szék se. Mindenki nézi a te­levíziót és senki se fogyaszt. A televíziót nézi az ásítozó pincér, a poharakat törölgető esapos... Bemegyünk 'eülünk, kérünk egy kávét. A pincér­től kezdve a vendégekig min­denki ránknéz, szemükben fel­háborodás: ostoba külföldiek! Utóvégre a bár nem arra va­ló, hogy igyon, hanem arra, hegy nézzen az ember. Ezt is Olaszországban ta­nultam meg! Gyurbó Géza (Vége.) ! lag az Adria naptól forró lio­■ mokja kiváló gyógyír a reuma i ellen. Az emberek tehát fe- i ködnek a homok alatt, 40 fo­■ kos melegben, a hőgutától ke­rülgetve. S amikor nem bírják i tovább, elhúzódnak a hűvösbe, : ahol nyirkos és hideg a homok, amitől viszont megint kiújul a reumájuk. Akkor rohannak vissza a homok alá, onnan vissza a hűvösre... És így to­vább. az idők végezetéig mind- örökkön örökké. Amen. ★ Furcsa és veszélyes nyelv az olasz. Beszélgetek egy társa­sággal, amelyben lányok is akadnak. Hencegni akarok nyelvtudásommal és egyénisé­gemmel . Imigyen: — Io sono cavallo! Borzasztó nevetés. Nem ér­tem, már mint azt nem értem, hogy mit kell azon nevetni, ha én lovagnak vallom magam. Aztán megtudtam. Cavalle- ro — ez lovag. A cavallo? Nos, amin az a bizonyos lovag ül — a lova. Hát ezzel valóban nincs mit hencegnie az embernek. ★ Pastasuta. Dallamos olasz szó. Mikor először hallottam, elringatott zenéje, mint az Ad­ria lágy hullámai. Pastasuta: színe is van ennek a szónak. Benne tükröződik az olasz ég kéksége, a magasba nyúló hegycsúcsok párás, lila színe. hogy tudok olaszul! —, hogy 5t kilométerre. Tudniillik a Forli- ba induló busz megállója után érdeklődtem és helyébe azi kérdeztem, hogy hány kilomé­ter a város. Még szerencse, hogy nem Kómába akartam utazni. Az majd 500 kilométer ide. ★ Forli főterén menetrend­tábla. Rajta: mikor és hová in­dul a busz. Nézem, nézegetem, s egy-kettőre megállapítom, hogy délután 6 órakor indul. — Hová akar utazni, Signor? — kérdi tőlem egy kis ember­ke. Megmondom és már azt -'s tudja, hogy nem vagyok olasz. Tehát segít. Mások is látják, hogy segít, tehát mások is jön­nek és azok is segítenek. Már negyedórája folyik a vita, már csődület van körülöttünk, már égnek töködnek az öklök is, végül a kis ember — summáz­va a vitát — hozzám fordul és közli velem: — Kedves uram, megállapí­tottuk, hogy a busz pontosan 6 órakor indul, innen... üröm­mel segítettünk! — Gracia — rebegem. — Prego — mondta olyan büszkén, mintha valami titkos hieroglifát fejtett volna meg, kizárólag az én kedvemért. ★ A tengerparton kis buckák, a buckák alatt emberek. Állító­▼ ♦ XIII. 11 AZ EMBER ranez ogy kep­11 ____________re, eloszor az ^e gészet látja. Aztán job- ^ban megnézi és feltűnnek a Irészletek is. És később, mikor 7visszagondol a képre— lám! —, fa részletek mellett egész apró- óságokra is emlékezik. Nem lé­nyegesek ezek, nincs meghatá- Irozó erejük, de valahogy egyé- Tniséget adnak a képnek, hozzá- f tartoznak és maguk is részesei f lesznek az emléknek, ó Most, hogy az olaszországi ó emlékek szépen, rendre papír­ára kerültek — már amennyire ( "papírra kerülhet teljes részle­teiben és mélységeiben egy f ilyen út millió élménye —, ó eszébe jut még az embernek i néhány apróság, kis mozaik. S Tjól is esik elmondani őket! ’ Hogy még teljesebb legyen a (kép... ♦ * ó Utazni akartunk, már az el- ^ső nap. Autóbusszal és Forliba. a A kis üdülőhely két tenyérnyi Tfőterén magabiztos öntudattal főtt állt a fehérruhás rendőr. | Odamentünk és megkérdeztem — már ahogy tudtam —, hogy (hol az autóbuszmegálló. Fogal- (mám se volt, mit jelent az S autóbuszmegálló olaszul. Ille­tőleg azt hittem, hogy tudom: slacio-t kérdeztem. , A rendőr udvariasan megha­jolt és már mondta is — lám, ^ szocializmus felépítésé­nek alapvető kérdése, hogy minden módon biztosít­suk a párt eszmei, politikai és szervezeti egységét. Elért ered­ményeink titka abban van, hogy az ellenforradalom óta pártunk következetesen har­colt a pártegységért, kétfrontos harcban leküzdötte a revizio- nizmus iránti békülékenysé- get és nem engedett a ..balol­dali” szektás befolyásnak. Ez persze nem azt jelenti, mint­ha a pártban nem jelentkez­nének revizionista, dogmati­kus, szektás nézetek, hiszen mindkét nézetnek társadalmi alapja a városi és falusi kis­polgárság, amelynek ideológiá­ja, erkölcsi felfogása így, vagy úgy, behatol a pártba. Ez el­len állandó, szívós, eszmei és politikai — esetenként admi­nistrative is — harcot kell folytatnunk, meg kell védeni a pártot mind a revizionista, mind a dogmatikus irányzat­tal szemben. Pártunk egész történelmé­ben vörös fonálként húzódik végig a pártegységért folyó harc: hol balról, hol jobbról próbálták gyengíteni, bomlasz­tani a párt egységét. Volt ami­kor hol az egyik, hol a másik irányzat kerekedett felül, ilyenkor mindig súlyos csa­pás érte a pártot, a munkás­osztályt, egész népünket. Az ellenforradalom tanulságai különösen igazolják a párt- egység megbontásának rombo­ló hatását. Ezért őrködnünk kell a párt eszmei, politikai és szervezeti tisztasága felett. A pártegységet jelenleg is fő­leg a revizionizmus és a szek­tás, dogmatikus irányzat ve­szélyezteti. Ezek közül hazailag és nem­zetközileg is a fő veszélyt a revizionizmus képezi. Termé­szetesen nálunk sem a pár­ton belül, sem pedig a pár- :ton kívül nem lépnek fel nyíl­tan revizionista nézetekkel. De az emberek, főleg egyes kis­polgári, értelmiségi emberek gondolkodásában élnek és hat­nák revizionista nézetek. Ezek közül legveszélyesebb a szo­cialista forradalom, a szocia­lizmus építése nemzetközi tör­vényszerűségének tagadása: a revizionizmus tagadja a párt vezető szerepét, feladja a pro­letárdiktatúrát és a proletár- internacionalizmust, nem is­meri el a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének szük­ségességét. így akarva, aka­ratlanul is a hazai és nem­zetközi reakció támaszává, szö­vetségesévé válik, és mint ilyet, a reakció támogat, ösztö­nöz, s a maga javára fel is használ. Ebből a koncepcióból kiindulva, megkeresik azokat a módszereket, amelyeket fi­nom csomagolásban alkalmaz­nak. Különösen megmutatko­zik ez a párt vezető szerepé­nek lebecsülésében. A z ellenforradalom egyik legfontosabb , tanulsága, hogy a munkásosztály, a dolgo­zó nép csakis egy egységes' marxista-leninista forradalmi párt vezetésével győzheti le a, kapitalista restaurációs kísérle­teket és tarthatja meg hatalmát. Ezért a párt vezető szerepe a' szocializmus építésével nem-1 hogy csökken, ellenkezőleg — < egyre növekszik. Egyesek fi-, gyeimen kívül hagyják ezt az alapvető lenini igazságot, le­becsülik a párt vezető szere-' pét. Nem arról van szó, hogy I a párt vezető szerepének lebe-| csülése minden esetben revi-: zionista nézetekből táplálko­zik, fakadhat ez önteltségből, elbizakodottságból, avagy ha-^ nyagságból is. Azonban az vi-l tathatatlan, hogy az ilyen né-{ zet vagy gyakorlat a revizio-i nizmust táplálja, végül is a párt vezető szerepének tagét dósához vezet. ! Számos jel mutatja, hogy ál-^ lami, gazdasági szervekben,! intézményekben, üzemekben j és községekben nem érvénye-: sül megfelelően a párt vezető, szerepe. Egyes vezetők igye- ’ keznek magukat a párt fölé! helyezni, kivonni magukat a! párt ellenőrzése alól. Gyakori \ jelenség egyes vezetők részé­ről, hogy a párttitkárt, párt-{ vezetőségi tagolcat alárendelt-í ként kezelik. Olyan légkört! igyekeznek teremteni, amely-! ben a pártvezetőség — félve al hivatali megtorlásoktól — el-l néznek káros nézetek felett,4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents