Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-06 / 209. szám
2 nepojsäg 1059. szeptember vasárnap ff »Ugy dolgoztunk, mint az állatok“ Idős bányászok emlékeztek a veteránok-ifik találkozóján ÉLETREVALÓ ötletet valósított meg a Hazafias Népfront és a KISZ Petőfibányáh. Fél- száznyi fiatalt és 30 idős bányászt hívott össze, hogy baráti beszélgetésen megismerjék a fiatalok, miként küszködtek apáik a föld mélyén és a bányabárók szeszélyeivel. Nagyon hasznos volt ez a megemlékezés, különösen a bányásznap előtt. Hasznos volt azért is, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a fiataloknak nagyon halvány és sokszor téves elképzeléseik vannak a múltról. Itt, Közép-Európa egyik legjobban gépesített bányájában ugyanis már nagyon nehezen hihető a fiatalok számára, hogy egykor szinte csak az emberi erő volt a „gép” a tőkés bányájában. Meg is kérdezték ... — Mennyire könnyítették akkor a gépek a bányász munkáját? Rácz József adott először választ. — Két ember hámot akasztott a nyakába, úgy húzta a csillét. A többiek tolták —. ha hozzáfértek. A meredeken néha visszacsúszott a csille... kezet, lábat tört, leverte a lábáról az embereket... — Nekem is oda kellett mennem dolgozni, ahol az apámat agyonütötte a kő. Tizenhárom éves voltam akkor... AZ EMLÉKEZÉS visszaröpíti a veterán bányászokat a huszas évekre. Papp János kér szót, aki majd négy évtizede jár a föld alá”. — Ügy kaptunk levegőt, hogy a csillés hajtotta a „fugert” {kézi légszivattyú), s ha kifáradt... alig volt levegő. 1938- ban megjött a csúzda. Tudjátok milyen nagy dolog volt az! Kombájnok, gumiszalagok, ré- selőgép — hol volt még akkor. A 60 centis „magas” munkahelyen hason vagy háton fekve lehetett csak dolgozni. Elgondolhatjátok, milyen volt a helyzetünk ... Úgy dolgoztunk, mint az állatok... a kenyeret csak úgy tudtuk megenni, ha valaki addig elvégezte helyettünk a munkát. — emlékezik vissza a sanyarú évekre az őszhajú bányász. Aztán egy fekete bajsza, szépszál ember emelkedett szólásra. — Én nem is csillével — talicskával kezdtem. Olyan alacsony volt a bánya, hofiy a bőr lement a hátunkról — talicskázás közben. Akkor 12 éves voltam — öregíteni kellett magam, hogy felvegyenek. De más most a helyzet, gyerekek — sóhajtott fel megkönnyebbülten a szomorú emlékek idézése után. (Tudósítónktól.) EGYSZERŰ kis fehérre meszelt szoba, kopott íróasztallal. egy hosszú lóca, és néhány szék. Ez a szerény helyiség, és a gyér bútorzat Jelenti egyelőre a dormándi Új Élet Tsz irodáját. Hiába, nem kezdhetik mindjárt szőnyegekkel és csőbútorral, hiszen még csak alig néhány napja kezdte meg önálló életét a szövetkezet. A falon barna keretbe foglalt működési engedély függ. A kis helyiségben a szövetkezeti tagok beszélgetnek, vitatkoznak, szövögetik a jövendő terveit. Az elnök — Járdán Albert — javakorabeli, alacsony, komoly ember. Néhány héttel ezelőtt még 24 hold földön gazdálkodott, most már egy 636 holdas birtok vezetésének ezernyi gondja nehezedik a vállára. Hozzáértő ember, jó gazdálkodó hírében áll, s nem is kétséges, hogy határozott kezű, jó vezetőre talált benne a szövetkezet. Az Új Élet Táz hivatalosan néhány napja működik csak, de a valóságban már régebben, hónapokkal ezelőtt hozzáláttak a munkához. Nincs is a környéken olyan új szövetkezet, amelyik ennyi eredménnyel dicsekedhetne már a kezdet kezdetén. A tanácstól 50 hold tartalékföldet kaptak tavasszal, ezen azonnal munkához láttak. Nyolc hold földön termett 43 mázsa zab, szép kukorica díszük 11 holdon, egy hold árpájuk is volt, a 8 katasztrális hold szudáni fű pedig 250 mázsa takarmányt adott. Csend követi szavait. Most a képzelet, az emlékezés keríti hatalmába a fiatalokat, öregeket — az elbeszélés alap ján egy kép jelenik meg. A kép központja egy cső. Koszos, piszkos cső. de élet jön rajta: levegő. Odább a „fugert” hajtó fiú tekintete fúródik a sötét vágatok felé. Fáradt. De a levegőre éhes. szénporos, verejtékes bá- nyászarcok fenyegetően merednek felé. — Te fiú, hajts — kell a levegő. S A „FUGER” kínlódva löki a kevéske levegőt, amelytől erőtlenül pislákolnak a lámpások — kevés az oxigén. — De az ember sokszor kevesebb levegővel is dolgozni kényszerült — emlékeznek az öregek. — Aztán tudjátok-e. hogyan történt a felvétel a zsilvölgyi bányánál? — fordul a fiatalok felé Gyöngyösi Feri bácsi. A „vaddisznó” — úgy hívtuk csak — megtapogatta a karját a bányásznak, két ujjal meglobogtatta az inget, hanem töltötte be az egészet a karizom és gúnyosan mondta. — Ezzel akarsz te bányász lenni? _ Akkor az volt a legfontosabb. Az izom. De még az étel se esett jól, úgy hajtottak — utána meg gyalog haza ... gyalog munkába. Aztán az életkörülmé'nyekre terelődik a szó. Milyen volt a megélhetés? Hol szórakoztak? Milyen lakásuk volt? Milyen beleszólásuk volt a bánya dolgába? — csak úgy záporoztak a kérdések — s rá a válaszok. — Sokszor éheztem — így kezdte visszaemlékezését az egyik bányászasszony. Háromszor háromméteres „lakásban”, amelyen se ablak, se plafon, csak a fal és a tető volt — abban éltünk s fizettünk 20 pengő lakbért. A villany helyett karbidlámpa, szék helyett fatönk, meg kecskelábú asztal. S nekünk mennyországról beszéltek... a konyhát meg 21-en használtuk. — Dehát ezt nehéz megérteni nektek — fordult a fiatalok felé — ti, akik összkomfortos lakásban lakhattok. — Tudjátok mi a „macsán- ka”? — fordult az egyik idős bányász a fiatalokhoz —. s amikor nem érkezett válasz a kérdésre, ő maga adta meg a feleletet. — AZ A BÄNYÄSZ „kenyere” volt. A barakkokban (ahol volt akkor még az üzemi konyha) — ezt főzték majd minden nap a bányászok. Paprikás krumpli-féle étel ez. Sokat ettük. — Aztán tudjátok-e, mi az a „kredit”? Azt se. Nem is tudhatjátok. Az a bányászoknak nyújtott hitel neve volt — azután jött a „resz”-cédula. ami azt jelentette — fizetés lefogva a hitel miatt — adósság ennyi, meg ennyi. Nagyon félt minden bányász ettől a cédulától, mégis gyakran a kezébe nyomták. — Szórakozásunk? — ismétli a kérdést Rácz bácsi. — Kivittünk az erdei tisztásra egy csomó bányafát széknek, asztalnak — vállon. Zeije is volt — utána meg hordtuk vissza a fát, mert megfizettették volna velünk. Meg benézegettünk a tiszti, meg altiszti kaszinóba — no csak az ablakon, mert akinek nem volt rézfokosa, meg a sárgaréz sugárzója, az be se mehetett. — Dehát, hogy tűrhették ezt? — fakadt ki a sok igazságtalanság hallatán az egyik fiatal — Hogy tűrhettük? — komoradnak el az öregek. — kényszerűségbőL — Engem csak azért rugdostak ki az irodából, mert véletlenül meghallottam, miként akarnak elbánni a felügyelők az elégedetlen bányászokkal — így Tóth Mátyás bácsi, aki 1912-ben kezdte a földalatti munkát. — A csendőr egy füttyentésre ott volt. Aki „pofázott” — verték. Akaszthatott keresztet a nyakába, mehetett koldulni. A tizes években még a kikötés is divatba volt — így éltünk. Éltünk? Hát most nézzetek körül csak otthon a családban, a bányában, a telepen. Csak nézzetek szét, mire fordult a bányász sorsa... de ne felejtsétek, hogy milyen embertelen körülmények közt teremtette meg a korábbi bányásznemzedék azt az alapot, amelyet nektek fiataloknak kell tovább építeni — így szól Jakab bácsi a fiatalokhoz. S A FIATALOK, akik nemcsak meghallgatták, de megértették e beszélgetés lényegét, azzal az elhatározással kerekedtek fel: máskor is gyakran összeülnek az öregekkel, de még többen és hosszabb időre — tanulni, emlékezni, megismerkedni a bányászsorssal, hogy eredményesebben dolgozhassanak annak jobbrafordu- lásán. Kovács Endre Biztató a kezdet a dormándi Új Elet Tsz-ben NINCS KÜLÖNÖSEBB baj a vetőmag és a takarmány összegyűjtésével sem, amint ezt a tények bizonyítják. A tervezett 138 mázsa búzából már 124 mázsát behoztak a tagok. Ugyancsak együtt van 82 mázsa árpa, a tervezett 108 mázsa szálastakarmány helyett pedig már 130 mázsát hoztak be. Az új szövetkezet tagjai lassanként megteremtik az állatállományukat is. Az elnöknek az a véleménye, hogy két és fél hold földre számítva legalább egy számosállatot kell beszerezni. Vona István juhász már 40 juhot gondoz, ehhez még 140-et vesznem. Lesz ezenkívül 44 lovuk, 5 tehén, ehhez az idén még ötöt vásárolnak, és az a tervük, hogy minden belépő tag egy- egy malacot, és két-két tyúkot hoz be a közös sertés- és baromfiállomány megteremtésére. A sok jószágnak takarmányra, és férőhelyre van szüksége. Az Új Élet tagsága erről is gondoskodott. Sok takarmányuk termett, másreszt szívesen adták össze a hiányzó mennyiséget. Hat katasztrális holdon silónakvalót vetettek, és rövidesen 138 köbméter silót készítenek télire. Igen életrevaló és ötletes módon gondoskodtak a férőhelyről. Leszerződtek 3 hold napraforgó, egy hold fehérbab termelésére, és a termés árából 15 ezer vályogtéglát veretnek. Gerendának való fát az erdőgazdaság ad nekik, a tetőfedő anyagot — nádat, zsúpot — pedig itt helyben kitermelik. Megszerveztek egy 10 tagú építőbrigádot, amely Kasza János szövetkezeti kőműves vezetésével elkészíti az épületeket, így építik fel az 50 férőhelyes növendékmarha-istállót. Nemrég állították össze az előregyártott elemekből készült 20 férőhelyes sertésfiaztató helyiséget. BIZTATÓ A KEZDET, szépek az eredmények, s mindez a tagság aktivitásának érdeme. Ötven hold földet megművelni — mindenkinek a saját munkája mellett — nem kis dolog, de az emberedből nem hiányzott a lekesedés. Bessenyei Sándor, Godó Lukács, Ferenc János és a többi fogatosok mindig készséggel és unszolás nélkül mentek a közös munkára. A gyalogosok közül | különösen Godó József tett a legtöbbet a közös termésért. Igaza van Járdán Albert elnöknek, amikor azt mondja, hogy ilyen tagokkal nem félti a szövetkezet jövőjét. Ami pedig a jövőt illeti, készen vannak már a következő gazdasági év szép tervei. A föld már egybeszántva várja az őszi vetéseket A frissen Az Egyesült Államok késsül a szovjet miniszterelnök fogadására szántott földet gyűrűshenge- rezték. kiszórtak rá 100 mázsa nitrogén műtrágyát az őszi Kalászosok alá. A jövő évi dinnye-, cukarrépa-, burgonya- és dohányföldeket istállótrágyával szórták meg. Alapos és jó munkát akarnak végezni, hogy bő termésük legyen, és a tagság jövedelme már az első évben is magasabb legyen, mint az egyéni gazdaságokban volt. Nemsokára megkezdődnek az őszi vetések, amikor is a földbe kerül 150 hold kenyér- gabona. 10 hold rozs, ugyanannyi pannonbükköny és őszi árpa. A további tervek a tavasziakról beszélnek; Hetven hold tavaszárpa 100 hold kukorica, 40 hold szerződéses borsó, 10 hold cukorrépa képezik a terv főbb részelt, de ezeken kívül igen sok konyhakerti növényt is termelnek Vetnek majd egv hold őszi salátát, egy hold vöröshagv- mát. fokhagymát, öt hold do- hánvt, 10 hold dinnyét, ezenkívül paradicsomot, mákot és kánosztát is tudnak a kör- nvekbe1 i piacokra szállítani. —1 Minden szövetkezetnek olvan lezz a lövőié, amiivet a tagság kialakít saját macának ez a véleménve az Üj Élei Tsz elnökének, aki a beszélgetés végén tanulságként,summázza ezeket a "gondolatokat — AZÉRT VAGVTTNK emberek. hogy legvőzzük a nehézségeket. és látva a tagsás akaratát, hízom abban hogv a nehéz, de biztató kezdel után csak jót hozhat a jövendő. í WASHINGTON (Reuter): A < Reuter értesülése szerint < Hruscsov szovjet miniszterel- <nök szeptember 15-én, magyar < idő szerint 14 órakor érkezik s meg az Egyesült Államokba. A s Washingtontól húsz mérföld- S nyíre; fekvő Andrews-i repülő> térre érkező Hruscsovot teljes í katonai díszpompával fogadják. >megjelenik üdvözlésére Eisen> hower elnök, Herter külügymi- \ niszter és Cabot-Lodge, az > Egyesült Államok ENSZ-kül< döttségének vezetője, aki ame- S rikai útja során a szovjet mi> niszterelnök kísérője lesz. < Hruscsov kétnapos washing> toni tartózkodása alatt a Fehér 2 Házhoz közeli Blair House-ban 1 száll meg, amely az elnök vendégei számára van fenntartva. Még aznap délután tárgyal Eisenhower elnökkel, aki este díszvacsorát ad tiszteletére a Fehér Házban. é Szeptember 16-án Hruscsov látogatást tesz a kormány Beltsville-i kíséi'leti farmján, majd a nemzetközi újságíró klubban ebédel. Ebéd után válaszol az újságírók kérdéseire, s ezt a televízió közvetíti. Este a szovjet nagykövetségen vacsorán látja vendégül Eisenhower elnököt és feleségét. Hruscsov' szeptember 17-én reggel vonaton New Yorkba utazik. (MTI) I d ŐS nr ás ic i e n tép Kisebb felhőátvomilásak. legfeljebb a déli megyékben néhány hegyen kevés esővel, máshol eső nélkül Mérsékelt keleti-délkeleti-széb A nappali felmelegedés olyan lesz, mint tegnap volt. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 21—24. legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 6—9 fok között. (MTI) MOSZKVA (MTI):. Mint a TASZSZ jelenti, a Moszkvában megrendezett lengyel ipari kiállítás megnyitása alkalmából a moszkvai lengyel nagykövetségen pénteken fogadás volt, amelyen Hruscsov és Cyrankiewicz mondott beszédet. — Büszkék vagyunk barátainkra, jó szomszédainkra, mert a Moszkvában ma megnyílt kiállításuk a testvéri lengyel nép eredményeit, a lengyel munkások, dolgozó parasztok, mérnökök, tudósok, értelmiségiek munkáját tárja szemünk elé. A kiállítás ugyanakkor a népek barátságát, a hatalmas szocialista tábor erejét is kidomborítja. Büszkék vagyunk a szocializmus sikereire. Válasszuk ki akármelyik szocialista országot és nézzük meg, mi volt a kapitalizmus idején és mivé lett a szocializmus feltételei között. Az emberek dolgoznak a kapitalista országokban is, méghozzá nem kevesebbet, hanem többet, mint a szocialista országokban. Munkájuk gyümölcseit azonban az emberek a szocialista országokban élvezik, mert itt maguknak, népüknek dolgoznak. — Egyre többen és többen győződnek meg világszerte a szocialista rendszer előnyeiről. Mi azonban nem akarjuk erő- nek-erejével rákényszeríteni más országokra a mi társadalmi rendszerünket. Miért kellene az embereket kötélen vonszolni a paradicsomba? Győződjenek meg saját maguk, hogy a szocializmus megszabadítja őket a kapitalista szolgaságtól. A rossz helyzetbe került ember, ha esze van, jobbat kíván. — Minden ember egyszer tudatára ébred annak, hogy be kell vezetni az új, a szocialista társadalmi rendszert. Mi azt mondjuk a kapitalista világ vezetőinek: előbb-utóbb önök is rájönnek, milyen bűnt vesznek a lelkűkre, amikor görcsösen ragaszkodnak a kapitalista rendszerhez és síkra szállnak a kommunizmus ellen. A bűntől azonban sohasem késő megszabadulni. A szovjet—lengyel viszonyról szólva kijelentette, hogy a Szovjetunió kapcsolatai Lengyelországgal, a Lengyel Népköztársaság vezetőivel olyan jók, mint még soha. — E kapcsolatok — folytatta — ma szélesebbek, mélyebbek és erősebbek, mint a múltban valaha is. 1956-ban volt egy epizód, amelynek a szűk- látókörű emberek örültek. Ámde ez csak epizód volt, azóta kiküszöböltünk mindent, ami árnyékot vetett ' kapcsolatainkra. Megszüntettük azokat a zavaró mozzanatokat, amelyek megakadályozták, hogy a maga valóságában lássuk a dolgokat. — A szocialista országokban jól mennek a dolgok — folytatta ezután Hruscsov. — Olyan időszakba jutottunk, amikor a békés együttélés eszméi egyre több hívet szereznek a kapitalista országokban. Ma már egyes agresszív tényezők is kezdik elisrwemi a békés együttélés szttksé«- ségét. Hogyan is lehetne már- képp? A szocialista és a kapitalista országok egy bolygón vannak. Igaz, hogy most már kísérleteket teszünk, hogy eljussunk más bolygókra is, elérjük a Napot és a Holdat, ámde senki sem szándékozik oda átköltözni. Maradjunk csak a mi öreg földanyánkon. A Föld meg tudja adni mindenkinek azt, amire szüksége van. Csak az kell, hogy az emberek nyugodtan dolgozhassanak és békében élhessenek, azért dolgozhassanak, hogy jobbá tegyék az életet, nem pedig, hogy pusztító eszközöket készítsenek. Ezért mi szilárdan a békés együttélést kívánjuk és mindent megteszünk ennek megvalósulásáért. — Mint már mondottam, a békés együttélés elvei egyre nagyobb megértésre találnak Nyugaton. De még sok fáradságra. nagy türelemre, szívós felvilágosító munkára van szükség, hogy megértsék. nincs más út a háború megakadályozására, mint a békés együttélés útja. Kedves elvtársak! — folytatta Hruscsov, most poharamat a Szovjetunió és Lengyelország népének testvéri megbonthatatlan barátságára, minden szocialista ország megbonthatatlan testvéri barátságára ürítem. Azt szeretnénk, ha minden név között baráti kapcsolatok alakulnának ki. Meg akarjuk teremteni minden név barátsá- X gát. hogy biztosítsuk a tartós < békét világszerte! (Taps.) i A tőkés országok valamelyik < képviselője szemrehányással < illetett, mintha kijelentettem < volna, hogy mi el akarjuk te- fmetni a kapitalizmust. Már ? megmondtam j egy dolgot kel- í lene jól megérteniük. Az impe- írialisták maguk ássák meg zsírjukat. Ez az imperializmus < természetében rejlik. Marx <már régen kifejtette, hogyan t történik ez. de ők még mindig znem értették meg. Csak egy \ dolgot szeretnék figyelmükbe <ajánlani: tartsák szem előtt, \ hogy mi fizikailag nem ássuk zezt a sírt. Ha nekik annyira tetszik a kapitalista rendszer, ám váljék egészségükre* és éljenek a kapitalizmusban, ameddig élhetnek. Azt pedig, hogy milyen hosszú lesz az életük, nem tudom. Mi nem, avatkozunk be az ő belügyeik- be, de bennünket se akadályozzanak meg abban, hogy úgy éljünk, ahogy nekünk tetszik. S ne avatkozzanak be a mi belső ügyeinkbe. Versenyezzünk még jobban, ki termel egy lakosra számítva többet, például az igen nagyszerű sonkából, amivel bennünket lengyel barátaink megvendégeltek. Ha ezt a kapitalizmus teszi, akkor tovább él, ha a szocializmus, akkor ez azt jelenti, hogy a kapitalizmusnak már nem marad hátra hosszú ideje. A népek azt a társadalmi rendszert választják majd — hangsúlyozta Hruscsov —, amely a legjobb életet és fejlődési feltételeket biztosítja az embereknek. Azt, hogy milyen utat kövessenek az emberek, maguk a népek döntik el minden országban. („Helyes” — hangzik a teremben.) A szovjet Minisztertanács elnöke ezután megállapította beszédében, hogy a kapitalista országok közül a legmagasabb életszínvonal az amerikai Egyesült Államokban van, majd utalt a szocialista és a tőkés országok közötti békés versenyre. Ez tisztességes verseny — mondotta — és ha a tőkés országokat valami fenyegeti, ez csak győzelmünk lehet ebben a békés versenyben. Részünkről a kapitalista országokat sem rakéták, sem légi egységek, sem más hadieszközök nem fenyegetik, A Szovjetunió semmiféle fegyvert nem alkalmaz más államok ellen, ha bennünket vagy barátainkat nem éri fegyveres támadás. Hruscsov befejezésül éltette a lengyel népet, a hős lengyel munkásosztályt, a lengyel és a szovjet nép közötti megbonthatatlan örök barátságot, a lengyel kormányt, a Lengyel Egyesült Munkáspártot, a világ minden népe közötti barátságot és a világbékét. Jozef Cyrankiewicz válaszában többek között kijelentette: a lengyel és a szovjet nép barátsága a múlt háború éveiben született. Ezt a barátsár got megpecsételte a szovjet és a lengyel katonák együtt kiontott vére. Felépítettük az új Lengyel- országot és ez a Lengyelország erős, nemcsak saját erejénél, hanem a Szovjetunióval való barátságánál fogva. A lengyel anyák és apák csak azért lehetnek nyugodtak gyermekeik sorsa felől, csak azért nézhetik félelem nélkül a nyugatnémet militaristák űzőiméit, mert mi most a szocialista tábor soraiban haladunk és velünk van a Szovjetunió — fejezte be beszédét Cyrankiewicz. (MTI) Minden ember egyszer tudatára ébred annak, hogy be kel! vezetni az éj, a szocialista társadalmi rendszert Hruscsov és Cyrankiewicz beszéde a moszkvai lengve] nagykövetség ((Kiadásán
