Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

1950. szeptember 4., péntek népújság * Érdemes volt a közös utat választaii / — Fél esztendő mérlege Vjlőrinefalván — (Tudósítónktól.) MEGYÉNK egyik legfiata­labb közös gazdasága az Űj- lőrincfalvi' Május 1 Termelő- szövetkezet. A szövetkezet 103 tagja közel 1000 holdon kez­dett, hozzá ezen a tavaszon a közös munkához. Nagy és me­rész vállalkozás volt ez, s an­nak idején bizony még mind- annyiukban felmerült a kér­dés, vajön eredményes lesz-e fáradozásuk. Őszi vetéseik ugyanis még egyéni módon, kis szétszórt parcellákon ke­rültek a földbe és ebből kel­lett megteremteniük az idei kenyérnek. valót. Nem sok idő telt el azóta, nem több egy fél esztendőnél és ha a mai eredményeket meg­nézzük, világosan kitűnik, hogy semmi ok a kétségbeesésre. A szövetkezet tagjainak szorgal­mas és becsületes munkája eredményessé tette az eszten­dőt. Az első lépések, kezdeti nehézségek után talpra álltak, megtanultak járni a saját lá­bukon, s azóta is egyre erősö­dik, egyre fejlődik és eredmé­nyekben gazdagodik a .szövet­kezet. Érdemes visszapillanta­ni. hogyan is csinálták? Azzal kezdték a működésü­ket, hogy kijelölték a táblákat és a tavasziakat már közösen, egy táblába vetették, Így ke­rült a földbe 65 hold vöröshere, 180 hold árpa, 70 hold zab, 150 hold kukorica, ezenkívül a borsó, a cukorrépa, és még a többi növényféleség is egy táb­lába került. Munkához látott a szövetkezet építő-brigádja és egymás után készültek el az istállók, pajták, nyári szállá­sok. Munkájukat mindvégig hathatósan segítette a gépállo­más, amely vontatót adott a szállításokhoz, Zetort a kuko­ricakapálás idején. Mivel a Sarudi Gépállomásnak nem volt fűkaszája, azt is megtet­ték, hogy Pétervásáráról hoz­tak le fűkaszát a szövetkezet­nek, SEGÍTETT a gépállomás, de szorgalmasan dolgoztak ma­guk a tagok is. A kukoricának háromszori kapálást terveztek és azt sikerült is elvégezniük. A cukorrépa ötszöri kapálás­sal várja a betakarítást, kazal­ban áll ötezer mázsa takarmá­nyuk és csaknem minden ter­mékféleségből felülmúlták a betervezett átlagokat. • Búzá­ból — tekintettel a kis parcel­lás egyéni vetésre — 8 mázsát terveztek, és ezzel szemben 10 mázsát arattak holdanként. A 8 mázsás árpatermelési tervü­ket 12 mázsára teljesítették és a kukorica termésátlaga is jó­val felülmúlja a várakozást. Messze még a zárszámadás ideje, de a szövetkezet tagsága már előre tervezget, már most számítgatja, milyen lesz az idei jövedelem. — Biztató a helyzet — mond­ja Bede elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Most már világosan láthatjuk, hogy mennyi min­dent tudunk osztani az év vé­gén. Kezdetben még elég sze­rényen 37 forint 50 fillért ter­veztünk egy munkaegységre, de most már látjuk, hogy jóval felülmúljuk ezt az átlagot. Nemrég előleget, osztottunk a borsó árából. ötvennégyezer forintot osztottunk szét a ta­gok között a munkaegység ará­nyában. Voltak olyan tagok — mint Csizmadia József, vagy Kovács Géza — akiknek 1000 forint ütötte a markukat. Lesz tehát mit és lesz miből osztani, ezt mutatják a példák. Szépen jövedelmezett a borsó, a marhahizlalás 98 ezer forintot hoz a közös kasszába, s annyi 25 vagon takarmányt, 5 vagon vetőmagot hordtak össze eddig a tarnaörsi Dózsa Tsz új tagjai Az elmúlt esztendőben a tarnaörsi Dózsa Tsz 260 holdon gazdálkodott, most azonban birtokuk meghaladja a 3400 holdat. A termelőszövetkezet az őszi munkákat úgy irányí­totta, hogy 800 holdon máris elvégezték a szántást és 400 holdat műtrágyáztak. Az állatállomány téli átte­leltetése is biztosított, hiszen eddig 23 vagon Kazalba rakott takarmányuk van, amit az új tagok hordtak össze. Nincs gond a vetőmaggal sem, hiszen máris öt vagonnyi az a meny- nyiség, amit a tagok eddig a közösbe adtak. A termelőszövetkezet a felül- vetésből 50 mázsa heremagot nyer, amely igen komoly mennyiség. Feltétlenül meg kell emlí­teni, hogy a tarnaörsi Dózsa Termelőszövetkezet az orszá­gos görögdinnye-versenyben a harmadik helyezést érte el. a dohánytermésük, hogy alig tudják elhelyezni. Szilágyi Já­nos dohányos és munkacsapata 10 holdon közel 150 ezer fo­rint értékű szabolcsi dohányt termelt. Az elmondottakon kí­vül pénzjövedelmet várnak még a vöröshere magjából, a napraforgó, s a cukorrépa ter­méséből. Nemcsak pénz, ha­nem termény is jut mindenki­nek, amennyi kell, mert 2 ezer mázsa búzájuk, ugyanannyi árpa termett, nem is beszélve a várható kukoricatermésről. A SOK-SOK jövedelemből arra is jutott, hogy napról nap­ra gyarapítsák a közös va­gyont. Saját erőből vásároltak 50 sertést, nemsokára 150-re gyarapodik a juhállomány, te­heneket vásároltak és lassan­ként megteremtik a közös ál­lattenyésztés alapját. Nehéz jóslásokba bocsátkozni arról, hogy kinek mennyi lesz majd a jövedelme, ez még csak a zárszámadáskor tűnik ki véglegesen. Annyi azonban bi­zonyos, hogy aki jól dolgozott, nem csalódik. A szövetkezet el­nöke szerint a tagság zömének már most jobb jövedelme lesz, mint egyéni korukban. Lovász György például a múlt évben 14 holdon gazdál­kodott. Két tehénnel, apró par­cellákon, elavult módszerekkel dolgozni nem valami nagyszerű és eredményes dolog. Ma már Lovász György és társai rájöt­tek arra, hogy csakis a közös­ségi, a nagyüzemi munka le­het a jövő alapja. Jó jövedelemre számít Lá­nyi Mátyás is, aki 15 hold földdel lépett be a szövetkezet­be. Himer Dezső harmadmagá­val dolgozik és munkaegysége már megközelíti a 400-at. Hi­mer József 350 munkaegység tulajdonosa. Molnár András a fiával együtt dolgozik a szö­vetkezetben, Kovács Géza mun­kaegységét pedig felesége és apósa segítő munkája is szé­pen szaporítja. Sok-sok tagot lehetne még felsorolni, akik szorgalmas munkájuk után méltán számíthatnak jó jöve­delmekre. FÉL ESZTENDŐ munkáját és eredményeit rögzíti ez a rö­vid számvetés. Sok-sok fára­dozás, de mindenképpen ered­ményes munka van a számada­tok mögött. Beszédesen bizo­nyítják be itt Űjlőrincfalván is a társas gazdálkodás, a nagy­üzemi termelés életképességét és döntő fölényét a múlttal szemben. Azok az emberek, akik bíztak a párt szavában, akik bátran és merészen neki­vágtak az új életformának, ma már világosan látják, hogy he­lyesen cselekedtek. Gondolatok egy pohár szódavíz mellett Találmányszámba menő újítással kedveskedik nap mint nap a fogyasztóközön­ségnek az egri szódavízgyártó üzem. Az örökirón után szabadon, az örökké tartó szódavíz lett az egriek tulajdona. — Az újítás lényege egyszerű, mint minden zseniális találmányé (én is kitaláltam volna). „Nem kell szénsavai tenni a szódásüvegbe” — ez által a benne levő víz nem vész kár­ba, nem pocsékolódik, köny- nyelmű emberek nem herdál­ják el a drága nedűt, — mert a vizet az Istennek se lehet kisajtolni az üvegből. — Akad ugyan egy-egy el­avult rendszerrel töltődött üveg (fehér holló gyanánt) — amelyből aztán rendszerint pillanatok alatt elfogyasztjuk a buborékos vizet, mint a megszomjazott utas a siva­tagban. De ezeknek az ósdi csö- kevényes töltésű üvegeknek csak azok örülnek, akik még nem vetkőzték le konzervatív szokásukat, vagy az önzők, kik ellenértéket akarnak kap­ni pénzükért (vagy szom­jasak). Méltánytalannak tartom, hogy ez újítók még nem nyerték el méltó jutalmukat. Javaslom: az ez ideig ki­fizetett sok-sok forint ötve- net, amely áltál tulajdonunk­ká vált ez újítás, vonják le a készítőktől — s biztos vagyok benne, hogy ezáltal a szóda­vízgyártó üzem is levonja a megfelelő tanulsáogt. (P.-P) Gyűjtik a közős állatok takarmányát a füzesabonyi járás új tsz-tagjai A füzesabonyi járás ősszel kezdő és mór több éve működő termelőszövetkezeteinek új tagjai jó ütemben végzik a kö­zös állatállomány szálastakar- mány-szükségletének gyűjté­sét. A 367 vagon szükséglet­ből eddig 295 vagon már közös kazlakban van, s a többi rész gyűjtése is jó ütemben halad. Ez a munka különösen a szi- halmi Kossuth, a felsőtárkányi Szabadság, a herédi, mezősze- merei Kossuth és a nagyúti Petőfi termelőszövetkezetek­ben halad jól, ahol nagyobb­részt már közös kazlakban van a teljes szükséglet. Dinnyessüret (A képes riport folytatása az 1. oldalról) • ® • Folyik a szüret. Felnőttek és gyerekek szedik a görög­dinnyét, s kosarakkal hordják egy-egy csomóba, hogy ami­korra befut az autó, felrakhassák, s irány: a vasútállomás. Ez is a szü­rethez tartozik. U A gyerekeknek | nemcsak a sző- I lőszüret, hanem a dinnyeszüret is örömet je­lent, hiszen iga­zán nagyszerű dolog felvágni egy 10 kilós dinnyét és azt hárman jóízűen bekebelezni. Hány ember élt eddig? Becsben a napokban nyílt meg a nemzetközi néprajztudo­mányi kongresszus, amelyen a világ minden részéből szárma­zó néprajztudósok tárgyalják meg a Föld lakosságának prob­lémáit. Az egyik legérdekesebb elő­j~ Érdokos J/LU^tlfL * I HÁZASSÁG —- FEJJEL LEFELÉ Margaret Smith újdonsült menyecske lefelé lógva vágta fel esküvői tortáját. Huszon­négy éves férje, Peter Prasner, ugyanabban a testhelyzetben várta, hogy a tortát felemeljék hozzá. Mondanunk sem kell, hogy az ifjú házasok trapéz­művészek, akik augusztus 22-én esküdtek össze az ang­liai King’s Lynn-ben. GYERMEK, AVAGY ÖRÖKÖS? Egy nyugatnémet gyárban a ve- •érigazgató kegyesen fogadja egyik sjkalmazottját dolgozószobájában, így szól hozzá: „Gratulálok ön- ■ek a tegnap született trónörökös­höz”. „Kedves vezérigazgató uram — felel az alkalmazott —, amíg a jelenlegi fizetésemből vagyok kény­telen megélni, örökösről nemigen lehet szó. Nekem egészen egyszerű­en csak gyermekem születhetik.” A SZÁZÉVES ARAM PAJMAN ÜJRA LÄT-----iu_»ii)-i A százéves ■ V Aram Pajman I í t örmény mun. I i kás a napok­nyerte látását! ) ' Hét évvel ez. '•"'■■hí előtt, 93 éves korában vauult meg, s már be­lenyugodott, hogy soha többé nem látja meg a napvilágot. Idén májusban fiához, Le- ninakanba utazott. A város hí­res szemészprofesszora meg­vizsgálta a beteget, s elhatá­rozta, hogy megoperálja a száz éves embert. Mindkét szeméről eltávolította a szürke-hályo­got. Az operáció sikerült, a 100 éves Pajman újra lát Nagyok Eger életéből KOHÁRY ISTVÁN I TT oháry István neve igen tiszteletre méltó helyet foglal el Eger történetében. Bár utca is megörökíti nevét, de mégis kevesen ismerik sze­mélyét, pedig Eger várát a töröktől visszavevő császári magyar csapatok parancsnoka volt Csábrág váréban született 1649-ben. A nagyszombati, majd a bécsi egyetemen vé­gezte tanulmányait, ö kö­szöntötte a bécsi egyetemet meglátogató Zrínyi Miklóst, a költőt és hadvezért. A mór 15 esztendős korában elnyert fü­leld vár parancsnokságát, egyetemi tanulmánya után foglalja el. Merész Kicsapásai során .nemegyszer egészen az Al-Dunáig szorította a törö­köt. Hamarosan magára is vonta a szultán seregeinek ha­ragját, s gyűlöletét. Jellemző volt az az eset, amikor egy Eger környéki falucskát fosz­togatott a török, egy paraszt- gazda elkiáltotta magát, hogy „jön Koháry!” A hír hallatá­ra hanyatt-homlok menekült az ellenség. Egyre gyakrab­ban érkeztek a panaszkodó levelek Sztambulba. 1682-ben körül is záratta Fülek várát a váradi basa Thökölyvel. Ko­háry a végsőkig védekezett. A tüzes gránátok úgy hullot- stak, mint „vérszínű holdgöm- <bök’*, — írja egy nagyszebeni <szenátor, aki bentszorult a <várban. A vár kicsiny volt és <szűk, úgyhogy egy-egy- becsa- spódó lövedék nemegyszer 30 ^embert is elpusztított. A vár­iba szorult nemesek feleségei, ^lányai siránkozásba kezdtek, ezzel megtörték a védők ön­bizalmát, akik később megad­ták magukat. Senkinek sem görbölt a hajaszála sem, csak Koháry került fogságba. Thö­köly 23 hónapig őriztette Ré­géé várában. Innen Munkács várába került, hol nedves, bű­zös börtönben szenvedett to­vább, kézen-lábon feszülő bi­linccsel. Ruhája rongyokba foszlott testéről. Itt írta „Mun­kács kővárában szereztetett versek*’ c. kötetének verseit. A tokaji, pataki és ungvári rabság után végre kiszabadult; A dunántúli, Tiszán-inneni részek és a bányavárosok al­tábornagya lett és újra réme a töröknek. A székesfehérvári és az 1686-i budavári ostrom­ban tűnik ki katonai képessé­geivel. | 687-ben, magyar csapa­■L tok élén, Eger alatt ta­láljuk Koháry Istvánt. Eger már csak török sziget az or­szágnak ezen részében, A Cap- rara—Mersy—Heister hadse­reg elvágta a Budával való kapcsolatát, október 19-én ke­zükbe került már Szolnok vá­ra is, majd Heves és Jászbe­rény erőssége is elesett. Majd elesik Hatvan, Sírok, Cserép- és Szarvaskő vára. A felsza­badító csapatok fővezére D’ Oria János, a bajor választó- fejedelem tábornoka, — a had. sereg létszáma alig 10 000 fő- nyi, A csapatok fele magyar ■ hajdúk és huszárok, Koháry ■ István vezérlete alatt. Keze i alá tartozott ajnácskői és put- . noki idevezényelt várőrség ■ magyar csapata is. Az alig 10 000 főnyi sereggel szemben, 1 a 4000-es fanatikus mohame­■ dán, jól begyakorolt és vitéz ■ törökség állott Eger városában ■ és várában; A vezérek a ve- i szélyes és veszteségekre szá­■ mottartó ostrom helyett, a : biztosabb és kockázatnélküli ' kiéheztetéshez folyamodtak; Aratás előtt felégették az Eger . körüli földeket. D'Oria serege a várostól délre, Koháryé pe- • dig nyugatra települt, a Haj- ! dű-hegy felől. Ezért nevezték a Szépasszony-völgyet Koháry- völgynek, s az ott levő kutat Koháry-kútjának; Az egri tö­rök sereg keményen tartotta ■ magát, ki-kitört a várból. Egy ilyen kirohanás alkalmával a ' szóláti völgyben lelte halálát ■ a török várparancsnok, Os- 1 mán basa; Hetekig folyt már ■ az ostrom, mikor egy kiroha- ' nás alkalmával Koháry Ist­■ ván „... derék magyarjaival ■ visszaverte ugyan az egri tö­rök katonákat, de midőn eze­ket a Hatvani Kapuig (a mai Mártírok tere) nagy mészárlá­sok között kergeté, egy golyó­bis által, amely a várbástyá­ról ő reá vala arányozva, a pogányák vérétől akkor is pá­rolgó jobb karját megsebesít­1 vén, ötét az öldökléstől való fwvvwyy^wfvavvvvwir»»»v»»»»»» > megszűnésre kinszeritette." A; tábori sebészek veszedelmes-; nek találták sérülését, gyógyí-; tották is, de „nem a seborvo-; si regulák szerint*’. Ezért; Becsbe ment, de ott megrósz-; szabbul járt, elmetszették egy; fontos inát, úgyhogy ettől; kezdve nem használhatta jobb; karját. Említésre érdemes,; hogy amidőn később ország-; bíróvá lett, az 1715. évi; XXIX. törvénycikkel engedé-; lyezték neki, hogy „nevét; ezüst petsét-nyomóra vagy in-; kább táblátokéra metszve az; oklevelek alá nyomtathassa,; ami annyit érjen, mintha tu-; lajdon kezével íródott volna.*’ ! Koháry, azonban a vár át-; adásánál, a hősi csaták szín-; helyén, 1687; december 17-én; megjelent. ; Béna keze megakadályozta,; hogy tovább is katonáskodjék.; Élete utolsó éveit a csábrági; várban tölti; Ö, aki annyi ha-; Iáit látott, nem félt a halál-; tói. Koporsóját élőre elkészít-; tette és sokat elmélkedett mel-; lette. 1731-ben halt meg, 83: éves korában. ; Gokat áldozott a közjóra,; 700 000 forintot adott; közcélra; Megalapította a; kecskeméti algimnáziumot, a; debrecenit pedig kollégium-; mai látta el. A könyvek sze-j relmese volt, még a táborban; is hordott magánál mindig; néhány könyvet ; A bátorság és a hősi kato-! nai magatartás képét hagyta! ránk Koháry István. Az egri! vár rögei róla is beszélnek—í nekünk, kései unokáknak. < Sugár István < adás, amelyet Wilhelm Wink­ler bécsi professzor nyújtott be, azzal a problémával foglalko­zik: Hány ember élt eddig Földünkön? A professzor csu­pán hatszázezer évre becsüli az emberiség történetét, noha egyes kutatók szerint már több millió éve élnek emberek Föl­dünkön. Így is szédületes szá­mok szerepelnek a professzor előadásában. Becslése szerint az emberiség fennállása óta 4—5 billió ember született élt» szenvedett és halt meg. Hogy erről a számról képet alkothassunk magunknak, kép­zeljük el a következőket: A népsűrűség ma Földünkön átlag négyzetkilométerenként 27 ember, ha az emberiség ke­letkezése óta Winkler profesz- szor számításai alapján senki sem halt volna meg, egy négy­zetkilométer területen jelenleg ötvenezer embernek kellene élnie. Ez azt jelentené, hogy mindenkinek legfeljebb annyi hely állna rendelkezésére, ame­lyen egy ágyat felállíthat magá­nak. Egy 325 érés iskola jubileumi ünnepségére készül Néhány nappal ezelőtt nyi­tották meg Gyöngyösön a Vak Bottyán Gimnáziumban az is­kola 326-ik tanévét. E nagy­múltú intézet ugyanis néhány hónappal több mint 325 éve nyitotta meg először kapuit a tanulni, művelődni vágyó fia­talok előtt. A szép évforduló ünnepségeit most összekötik a szinte már hagyományossá váló gyöngyösi napok esemé­nyeivel, s a jubileumi megem­lékezést szeptember 12-én ren­dezik meg. A gyöngyösi gimnázium nem mindennapi eseményére elláto­gat Ilku Pál művelődésügyi miniszterehelyettes is.

Next

/
Thumbnails
Contents