Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

4 NEPOJSAg 1959. szeptember 30., szeri* SZÁZ ESZTENDEJE. • • . KISBACON ... Api'ó székely falucska. Itt született kerek száz esztealdővel ezelőtt, s ugyancsak itt halt meg kerek harminc esztendeje Benedek illek. Délelőtt még Kaszált a kertben, gyümölcsfáit -gon­dozta, aztán asztalához ült és levelet írt barátjához, a költő Szentimrei Jenőhöz. Szemére tótéi homály ereszkedett, tolla végigszántott a kockás papí­ron s a lap aljám megállt. „ö elhanyatlutt. vén fenyő a szíriről Igí dől: füvestől, ám töretlenül Földinduláskor gyárkémény Is így dűl. Ktfésa ember így dől ki. emberül, neáni intöjeiüi Lévele végén húrom sző maradt- -f ű. hogy dolgozzanak (Szentimrei Jenő: Vágtat az élet) A kiiíbaconi ház ttia is épp­olyan, mint harminc esztendő­vel ezelőtt. A kertben Elek apó kedvenc gyümölcsfái, édes, Budai Domonkos-almái, a pol­cokon kedves könyvéi, az asz­tal fiókjában sárgult kézira­tok. levelek. A falon berámá- aott írás, az utolsó három szó­val, azzal a szörnyű elrándu- lássai. Mindennek története van -itt. Bánya, Flóra néni őr­zi most a házat, a régi _ apai szokásrendet a ház körül. A mesemondó Elek apót mindenki ismeri. Az 6 meséin épültünk, az ő szavaiból is­mertük meg először az igazsá­got, amely győz a hamisság felett, tőle ismertük meg a jó­ságot, umely felülkereked k minden gonoszságon, az ő nő­sei élnek bennünk, akik min­dig levágják a hétfejű sár­kányt. A szőpiró Benedek Elekre, akinek karcolatai, novellái, re­gényei magasabb fokon már a mindennapi élet társadalmi fe­szültségei között villantották meg álom és valóság, fény és árnyjátékait, — kevesebben emlékeznek. És még keveseb­ben tudnak arról a harcos köz­íróról, aki emberséges álmo­kat, vágyakat kért számon ko­rának rideg társadalmától, az Osztrák-r-Magyar Monarchia romlott és szívtelen uraitól; nem ismerik eléggé e romlott világ bírálóját és ostorozóját. Erről a Benedek Elekről na­gyon kevesen tudnak. A LETŰNT VILÄG korlá­tozta Benedek Elek szárnyalá­sát. akadályozta mozgását, el­torzította és meghamisította emlékeit. Mi már ismerjük igazi értékeit. V áltoztatni akart a kapitalista világ bű­neibe és nyomorába roskadt nép sorsán. Ezért vált ellenzé­kivé az országgyűlésben, s ezért dobatta ki magát gróf Tisza Kálmán mameluk-párt- jából, amelybe ifjan és bohón bele tévedt. Ezért gyürkőzött neki a lehetetlennek, s próbál­ta megakasztani a székely sze­génység kivándorlását. Ezért akarta Székelyföld iparosítá­sát, s ezért hangoztatta a bá­nyák feltárásának szükségét. Ezért fordított hátat az égész székely népmentő moz­galomnak; nem akart grófok­kal, bárókkal, főispánokkal és bankelnökökkel paktálni. Ezért mozgósította Benedek Elek a tanítókat, ezért küzdött meg­becsülésükért és tisztességes fizetésükért, élükre állott, azt akarta, hogy mindenféle urak és papok helyett ők tanítsák és vezessék a népet, hivatásuk őszinteségével. Mi volt a fi­zetsége ezért? Életében: — megaláztatás, félrelökés a hi­vatalos körök részéről. Benedek Elek csak azután, hagy népbarát tervei füstbe­mentek és akciói csődöt mond­tak, csak azután, hogy képvi­selőségből', ' lapezerkesztőségbőí, a politikai szerepből kiszorult, — adta oda magát teljesség­gel a gyerekeknek. Ez a mese­mondó Benedek Elek politikai genezise. Űj társadalomnál), kellett születnie, hogy a har­cos Benedek Elek megtorpa­náséra fény derüljön .;. BENEDEK ELEK ifjúkora hevével, férfikora keménysé­gével küzdött a dualista tár­sadalom kinövései, a földbir­tokosok és nagytőkések ural­mának erkölcstelensége ellen. Benedek Elek ugyan eljutott az új osztály, a kibontakozó munkásság küszöbéig, de nép­nevelő moralizmusa nem volt képes a szocialista világnézet befogadására, megérielésére. A leghaladóbb értelmiség már akkor ismerte Marx és Engels tanítását, ebben az időben már csendőr-sortüzektől hullottak el a proletárok a polgári for­radalom elárult demokratikus eszméiért, Párizsban, Moszk­vában felvöröslött a kommün, égre szökkent a szocialista for­radalom lobogója, és Benedek Elek még mindig a polgári hu­manizmus. a szeretet, a .csalá­diasság erkölcsi eszményeivel akarta az elnyomás és úri ka- landorság fenevadjait kiűzni a világból. Következésképpen, nevetségessé vált, ezért mene­kült a mesébe. S lett belőle a legnagyobb magyar meseíró. Benedek Elek jámbor, nén- barát moralizmusának tör­vényszerűen el kellett buknia. Ellenségeit ő maga nem tudta legyűrni, azokat csak egy olyan erő küzdhette le, amely mássá változtatta a újjá teremtette a társadalmat.. Benedek Elek különös szere­pet töltött be az első világhá­borút követő évtizedekben. Felébredt benne légi harcos kedve, a reakciós magyar kör rökkel ő is megvívta a maga Ady-harcát. És felismerte a legfőbbet: a néppel való együttlélegzés, a népért való kiállás kéll ide, de minden nemzeti különbség nélkül! SZÁZ ESZTENDEJE, 1353. szeptember 30-án született Be­nedek Elek. A hegyek kellős közepén megbújó Kisbacon­ban centenáriumra gyülekez­nek most az emberék, romá­nok és magyarok: Felidézni jönnek el minden sötét kor­szak tagadóját és kitagadott­ját, Benedek Elek emlékét, fel­idézni valóságos alakját, úgy. amilyen Volt. írók, művészek, öregek és fiatalok, barátai és ta­nítványai értékelik újra Bene­dek Elek egyéniségét. Egyben áll elénk a mesegyűjtő és me- sémondó, a szerkesztő, az író, a kritikus és a publicista. As egész ember. Csak barátja, a költő Szent­imrei Jenő nem lesz már ott a sokaságban. Néhány hete el­költözött teste a nemlétbe, a megsemmisülésbe. Csak verse maradt ránk, amit egykori ba­rátja emlékének szentelt élete utolsó fellobbanásávai. S ott van a levél berámázva a kis­bacon! pátriában, azzal a há­rom szóval, amit harminc esz­tendeje írt papírra Benedek Elek: „Fő, hogy dolgozzanak .; * Pataky Dezső Meá»edélelő<t Egerben Benedek Elek születésének 100: évfordulóján, szeptember 30-án;' a£ egrT Várüsi Művelő­dési Házban mesedele'öttöt rendez a TIT és a Művelődési Ház vezetősége. Délelőtt fél 9 órától az alsós általános isko­lás növendékek, 11 órakor pe­dig az óvodásoknak rendezik meg a mesefilm-vetítéssel és meséléssel egybekötött emlék- műsort. Vak Bottyán emlékünnepség a gröngjösi gimnáziumban 1959. szeptember 30, szerda: 1859-ben született Benedek Elek író (100 éve.) 1939-ben halt meg Sigmond Elek magyar kutató, a hazai talajtan egyik megalapítója. 1834-ben született Kari Schol’- lemmer német vegyész. 1684-ben halt meg P. Corneille francia drámaíró. <2 Névnap <2 Ne feledjük, csütörtökön: MALVIN limit — HAMAROSAN megkez­dik a cukorrépa szedését a kiskörei Űj Élet Tsz tagjai. Az 51 holdas cukorrépa-föld­jükről holdanként 150 má­zsás, összesen 17 vagon ter­més betakarítására számíta­nak.- 1825 NORMÁLHOLDDAL túlteljesítik éves tervüket a kongresszus tiszteletére tett vállalások alapján a Péteré4- sári Gépállomás dolgozói. Ta­vaszi-nyári tervüket túlteljesí­tették, így remény van arra, hogy éves tervük, mellett válla­lásaikat is teljesítik. — A GYÖNGYÖSI MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat KISZ-fiataljai az atkári Pe­tőfi Termelőszövetkezetnek a 100 férőhelyes istállóhoz tető- szerkezetet építettek társa­dalmi munkáltán.- MEGKEZDTÉK A VETŐ- SZÁNT ÁST a makiári Rákóczi Tsz tagjai. A műtrágyát már kiszórták, a magágy megfelelő előkészítése után megkezdik 310 holdon az őszi búza veté­.<•»#>'uvs-mw .n insw — A PÉTERVÁSÁRI Já­rási Népfront-bizottság a hé­ten ülést tart. Megbeszélik az eddig végzett munkát, va­lamint a sorra kerülő nép­front-oktatási feladatokat.-102 FÉRŐHELYES szarvasmarha-istállót építenek a viszneki Béke Tsz tagjai. A felmenő falak már elkészültek, a födém építését a najiokban megkezdik, a jövő hónapban tető alá kerül az épület, s a tagok beköthetik az állatokat. 250 évvel ezelőtt halt meg Vak Bottyán, a szegény nép vé­delmezője, ukit a parasztok „Jótevő Jánosnak” hívtak A nevét viselő gyöngyösi Vak Bottyán Gimnáziumban az el­múlt hét szombatján ünhepély- lyel és meleg szeretettel emlé­keztek meg róla. A ldszisták az emléktábla előtt díszőrséget álltak, majd a himnusz el- éneklése utáh Seteg József, a gimnázium igazgatóiénak meg­nyitója után Fülöp Lajos tanár ünnepi beszéde következett, Beszédében Vak Bottyán küz­delmeit. hazaszeretetét, a nép­pel való összeforrottságát mél­tatta. Az ünnepség után a vá­rosi KISZ-szefvezet. a II. Rá­kóczi FeVenc Általános Iskola úttörőcsapata és a gimnázium KlSZ-szervezete koszorút he­lyezett el az emléktáblánál. A megemlékezés után a tanárok­ból, diáitokból álló küldöttség.a ferencesek templomában lavő Vak Bottyán emléktablóné! is koszorút helyezett el. Miért szólnak* oly sűrűn a tűzoltóautó szirénái f Az embert szemekben rémü I let ül, ha egy tűzoltó-gép jármű j a városon, vagy egy községen rohan keresztül. De még na­gyobb a rémület, ha ismerősök háza előtt áll meg a kocsi és tűzoltók mennek a keletkezett tűz megfékezésére. Ilyen ese­tekben —b amelyek igen sűrűn ismétlődnek az utóbbi Időben, különösen a gyöngyösi járás­ban —. az emberek első szava: ,,Ki tehette, mitől gyulladha­tott meg” —, s legtöbb esetben a válasz: gyermekjáték. Ebben a szóban rejlik a szülői gondat­lanság. Gondol-e az a szülő, aki hozzáférhető helyre teszi a gyu­Mosik műsorn: Világot, VÖRÖS CSILLAG Bővítik a recski bánvásy-kultúroltlion könyvtárát polcai egy-egy könyvtári óra után, az utánpótlás biztosított, lesz könyv, tudnak olvasni a recskiek. K. J. Kenyér, szerelem, fantázia EGRI BRÖDY Ketten a nagyvárosban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Halál a nyeregben GYÖNGYÖSI PUSKIN Akiket a pacsirta elkísér HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szerelem csütörtök HATVANI KOSSUTH Gitáros lány HEVES Életem árán PÉTERVÁSAjRA Tertgerészruvü FÜZESABONY A boldogság vasárnap jön műsora Egérben este Va 8 órakor: ÉRDEKHÁZASSÁG (Bérletszünet, Blanco-bérlet) Kömlőn este */a 8 órakor: Warrenné mestersége fát. vagy aZ egyéb, tüzet okozó eszközt, hogy ebből a gondat­lanságból halált is” okozhat? Ebben a hónapban csak a gyön­gyösi járásban hat nagyobb tűzeset fordult élő, s mindegyik okozója a gyermek volt, Há csak a viszneki tűzesetet réz- zük. hat dolgozó paraszt egész évi munkája pusztult el. Ezek a szomorú példák arra' intik a szülőket, hogy he .hagy­janak tűzszerszámot gyerme­kük előtt, ne hagyják felügye­let nélkül őket. s ezzel nagyban segítik a tűzoltóság munkáját, is. ■ / Ambrus Sándor tű. nadgy n Budapest Nagycirkusz Gyöngyösön A napokban tartotta bemu­tatkozó előadásét Gyöngyösön a Budapest Nagycirkusz. A villanyfényben úszó sátor- erdő előtt várakozott a közön­ség. Pár perc múlva az előadáson találkozunk. Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy mellőzték a cirkuszosok „hasonló” produk­cióit és újat adtak mindannyi­unknak. Művészet, ügyesség, bátorság, magasszínvonalú elő­adás jellemezte az estét betöl­tő műsort. Kiemelkedett a két Bernét erőművész, Garai Nándor és balettkara, a három Balázs, kiknek légtomász mutatványa­it lélegzetvisszafojtva nézte a közönség. Az izgalmat fokozta a zsákkal lekötött Balázs fivér ■dupla-szaltója. Nagy tetszést aratott a két Pifkó idomított kutyáival, amelyek a boxmér- kőzés mellett jól megállták he­lyüket a zenészek szakmájában is. A második részben kiemelke­dett a bécsi VIT-en nagy siker­rel szereplő dél-amerílcai együt­tes. ízelítőt adtak kultúrájuk­ból. Művészien kidolgozott tánc-, zene- és énekszámait vastapssul jutalmazta a közön­ség. Asita — svájci vendég — a kígyóbűvölés magas iskoláját mutatta be idomított óriás­kígyóival és két krokodiljával Tagóra. osztrák fakir, a kard­nyelés és tűznyelő száma mel­lett, hölgye nyakán vágta ketté kardjával a krumplit. Sorolhatnám a neveket Chaplin, 3 Galicz, a 2 Boor-op keresztül a népszerű Snupi bo­hócig, de ugyanígy a produk­ciókat is. Minden fellépő sze­replő sokat és művészit nyúj­tott a közönségnek. Az Attrakciók randevúja cí­mű előadás szünetében keres­tem fel Ács Sándor igazgatót; egy kis beszélgetésre. — Százhúszan vagyunk. Kö­zel 10U. kocsival érkeztünk Gyöngyösre, A. nézőtér befoga­dóképessége 2200 'fő. Magvak- ország egyik legnagyobb cirku­sza a miénk. ­— Mennyi -'a' villanyfógyasz- tás egy előadáson? — kérdem a fényárban úszó cirkuszt szemlélve. — Megfelel egy kisebb falu villanyfogyasztásának. — Mi a külföldi vendégmű­vészek véleménye hazánkról, a közönségről? — Elragadtatással nyilatkoz­nak mindenről. Hálás a ma­gyar közönség — mondják, de legjobban a magyar konyha íz­lik a vendégművészeknek. Élményeikről szólva elmond­ja, hogy mielőtt Gyöngyösre jöttek volna. Nyíregyházán és Debrecenben egy hétig filmez­te a cirkuszt dr. Homoki t\íac]y István. A Cimborák című film folytatásához, a Hegyen-völ- gyön című filmhez készítették: felvételeiket. — Mi volt a véleményük a cirkuszról? — — Olvassa el talán a feljegy­zéseket! — adja át a kis könyvet, amelyben ez áll: „Megszerettük a ..sátorváros” lakóit és öröm­mel gondolunk vissza a cirku­szi filmforgatás napjaira” — S van-e gyöngyösi étmé- nye, rövid itt tartózkodása alatt? — kérdem, miközben - visszaadom az elismerésekkel leleírt könyvet. — Hogyne. Délelőtt látoga­tott meg bennünket Irina és Pjotr Scsentir.ini, a Szovjetunió két érdemes művésze Elisme­réssel nyilatkoztak életünkről,: művészetünkről. ­— Mik a további tervek? — Gyöngyös utón tovább, megyünk, előreláthatólae Sal­gótarjánba, — Távolabbi terv? — A magyarországi turné után novemberben németor­szági vendégszereplés. Megköszönöm a nyilatkoza- ^ tot. Búcsúzni készülök. Meghív í és a legközelebbi látogatásnál módot ad a cirkusz életének ' megismeréséhez. (Murcsányi) TIT hír — Lutter Tibor egyetemi ta-, nár (Budapest) B. Shaw cím­mel tart előadást folyó hó 30- án 20 órai kezdettel a TIT klubban. (Knézich K. u. 8.) A hosszú téli esték unalmát falán elsősorban a könyv űzi el. Nagy forgalma is van a recski bányászotthon könyvtá­rának: majd ezer álíandó lá­togatónak ad ki szépirodalmi és szakmai könyveket a kul- túrház könyvtárosa. De a meglevő könyvkészlet vajon elég lesz-e a télre, tud­nak-e válogatni a könyvtár-lá­togatók? — ezekre a kérdések­re szeretnék választ kapni Gál Mihály tói, a kultúrház igazga­tójától. — A meglevő 1300 szépiro­dalmi könyv között válogat­hatnak a könyvtár látogatói. Jókai, Móricz, Mikszáth, és a többi magyar és külföldi klasz- szíkusok munkáinak egész so­rozata megvan. A bányászok — különösen a vájárok és a mű­szakiak — szeretettel foglalkoz­nak a szakkönyvekkel. Az olvasók száma az őszi és a téli hónapokban emelkedik, jelenlegi könyvtárunk nem tudja mindenki igényét kielé­gíteni, ezért már most meg­kezdtük a könyvek vásárlását. A napokban érkezett kétezer forint értékű könyv és további könyvszállítmányt is várunk. Az év hátralevő részében még 7000 forint értékben vásáro­lunk könyveket. Az új könyvek megvásárlá­sával könyvtárunk már a leg­magasabb helyi igényeket is kielégíti. Ezután nem kell fél­ni, hogy kiürülnek a recski bányászotthon könyvtárának Egerben. A direktórium veze-s tői a kérelmet elfogadták és> szerződést kötöttek a sátor-? aljaújhélyi társulattal. Ennek? értelmében a társulat köteles? július 6-tól november 1-ig ; előadásokat tartani. A társu- ? let műsorán szerepeltek a Lili; bárónő, a Sztrájk, a Világ; proletárjai egyesüljetek cfmű; darabok. Mivel a közoktatás-^ ügyi népbiztc.ság rendeletéi értelmében 14 éven aluli gyer-i mekek az előadásokat nem lá-i fogathatták, ezért az egri kor-i mányzótanácsi biztos megálla-i podott a színtársulat vezetői-? vei, gyermek-előadások tartá- > sára. ? A színház- és mozielőadáso- i kon kívül a dolgozók szórakoz-i tatását szolgálták az egri ma-i gántisztviselők szakszervezete* kultúrbizottságának műsoros? estéi is. Ezeken az estéken is; magasszínvonalú és gondosan | válogatott műsorszámokban? gyönyörködött a közönség. > SZECSKÓ KAROLY í ■ esték keretén belül szociális ; problémákról szóló előadások i tartására is gondoltak: A meg­nyitót június 1-re tűzték ki. • Eixe az ünnepélyes alkalomra • a városi direktórium propa­gandaosztályának sikerült 1 megnyerni Győrjfy Irént, a budapesti Madách Színház ki­váló művésznőjét. A művésznő ! a Tanítónő, a Dada, a Remény, : stb. darabok női főszerepeit i alakította. Már az első estén • telt ház volt. Az estét az Inter- i nacionálé és Marseillaise ének­■ lése vezette be,, majd Sáffár ■ Kornél szavalta el Az utolsó ■ álom című költeményét, utána énekszámok bemutatása követ­kezett, Érdekes előadás hang-» ’ zott el ezen az estén a művé­szet és a szocializmus kérdé­• seiről is. Június végére az igazi szín- . házi esték problémái is meg- , oldódtak. Hilday Kálmán, asá- i toraljaújhelyi színház megbí- : zott ja, kérte a központi direk­■ tóriumot, hogy a nyári sze­■ zonban tarthasson előadásokat Mozi- és színházviszonyok Egerben a Tanácsköztársaság ideién vörös-este forró sikert aratott Megmutatta, hogy Eger váró: közönsége mennyire vágyik i nélkülözött szellemi szórako­zásra, mért mozit és más elő­adást már régóta nem élvezett Egerben a Tanácsköztársa­ság idején nem volt állandc jellegű színház, s néha-néha vetődött erre el egy színtár­sulat. De a Tanácsköztársaság első három hónapjában még ez sem volt. Ennek ellenére í város proletárjai mégis szóra­koztak. A városi direktóriurr propagandaosztálya nagyszabá­sú tervet dolgozott ki, amely­nek megalkotásában nagy sze­repet játszott Juhász Árpáé sajtóelőadó. A tervezet leg­lényegesebb része az volt, hogj Egerben hetenként állandóar legalább két színielőadást tart sanak, ahol fellépnek majc helyi műkedvelők, de emeltet hétről hétre neves budapest művészek is. A tervezők igei változatos és tartós, amellétl irodalmi színvonalú műsoro­kat ígértek, s a színházi vörös A proletáruralom minden erejével arra törekedett, hogy a kultúra és művészet szépsé­geit szétárassza a tömegek kö­zött. A Tanácsiköztársaság a mozikat és színházakat is a dolgozók rendelkezésére bocsá­totta. Az egri mozikat — az Urá­niát és az Apollót — még már­cius végén köztulajdonba vet­ték és gondoskodtak valóban oktató filmek vetítéséről. Emellett az igen szegény pro­letárok részére hetente egy­szer ingyen előadást is tartot­tak. Igen szép és értékes kez­deményezés volt az úgyneve­zett vörös mozi-esték rende­zése. A vörös mozi-esték má­jus 21-én kezdődtek az egri vöröskatonák és proletárok szórakoztatására. Ezekén a fil­mek levetítése utón proletár- verseket és dalokat adtak elő. Az első estén Várnai Zseni és Ernőd Tamás verseiből szaval­tak, előadták Gábor Andor egy vígjátékét és a munkás­dalárda énekelt. Már az első

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents