Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-27 / 227. szám
népújság 1959. szeptember VI., vasár«*® s A vitás kérdéseket ne as erő, hanem a jósán éss segítségével áldjuk meg Hruscsov elvtárs pittsbnrghS beszéde PITTSBURGH Hruscsov szeptember Pittsburghban taUílkozott az üzleti és társadalmi körök képviselőivel. A találkozón Hruscsov beszédet mondott- Iteszéüé ben többek között a következőket mondotta: — Örömmel talál kozom önökkel. Talán azért, meri városuk, ez a nagy iparváros élénken emlékeztet engem a múltra, gyermekkoromra és ifjúságomra, arra az időszakra, amikor még a Donyec-medencében dolgoztam. Lehet, hogy azért, mert általában szeretek talál-, kozni üzletemberekkel. Azt hiszem azonban, hogy ezért is, azért is szívesen találkozom önökkel. Engedjék meg, hogy hálás köszönetét mondjak a szívélyes fogadtatásért is, és sok sikert kívánjak önöknek. Városukban különböző emberekkel találkoztam. Ügy érmár kialakult köztünk. némi kapcsolat. Nekünk, szovjet embereknek, régóta tetszik a pezsgő amerikai üzleti élet, a vállalkozó szellem, s az, hogy az időt értékelni tudták. Természetesen csak néhány amerikai tulajdonságot soroltam fel. Bennünk, szovjet emberekben. szintén vannak sajátos vonások: forradalmi lendület, bátorság, kezdeményezés. Ha egyesítenők a két nép erőfeszítéseit valamilyen közős alapon, például a békéért és az emberi haladásért folytatott harc talaján, ez jó eredménnyel járna (taps). Az önök országa magas színvonalat ért. el az ipar fejlődésében. Az egész világot me glepte az Amerikai Egyesült Államok iparának gyorsütemű fejlődése, lelkesedést, sőt irigy- kedést keltett más országokban. Azelőtt a fejlődés üteviét illetően öröknek nem voltak méltó partnerük, ma már van: a Szovjetunió. Forradalmi körülményeik között, új, szocialista alapon mi felhasználtuk mindazt, ami önöknél létrejött és hasznos volt és megmutattuk, hogy az önök eredményest nemcsak megismételni, hanem túlszárnyalni is lehet. Ma már egyben-másiban utolértük az önök országát. Ha képletesen akarunk beszélni, azt mondhatjuk, hogy már haüótávolságba kerültünk egymással. A mi hangunkat önök egyre erősebben- és közelebbről hallják. E hant) évről-évre erősebben lesz hallható és nincs messze az a nap. amikor egy vonalba kerülünk önökkel. Üdvözöljük önöket és tovább haladunk. ékkor azonban már mi leszünk elöl. nem pedig önök. (Taszsz); zfím, hogy 24-én A második helyről ax első helyre akarunk kerülni Ne legyenek nagyon szigorúak és ne ítéljenek ei azért a szilárd meggyőződésemért, hogy az események fejlődésének ez lesz a menete. Mi hajlandók vagyunk versenyezni olyan nemes alapon, mint a népei? anyagi és kulturális igényeinek biztosítása. önök bizonyára tudják, hogy a Szovjetunió már ma a világ második ipari hatalma. Mellesleg szólva, valamikor az önök országa is második voll Aztán első lett és önök ezt egészen természetesnek tartották. Hát akkor miért tartják egyes honfitársaik lehetetlennek, sőt megengedhetelennek, hogy mi ezt a feladatot tűzzük ká magunk elé, hogy a második helyről az első helyre akarunk kerülni? Mi komoly versenyt szeretnénk az önök országával. Hruscsov ezután a hétéves terv főbb célkitűzéseit ismertette, majd hangsúlyozta: Nagy léptekkel szándékozunk haladni, ehhez meg is van a képességünk. Országunk értékes tapasztalattal rendelkezik az ipari, a tudományos és a műszaki fejlesztésben. Elmondhatjuk, hogy nálunk jobban használják ki a kohók hasznos terét, mint az önök országában. Vajon fel lehet-e mindent sorolni? Én csak a kohászatot említettem. Képletesen szólva, két. olyan ipari nagyhatalomnak, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok. a kölcsönös kapcsolatait a technika nyelvén párhuzamos vonalakon történő mozgásként lehet elképzelni, mi is a magunk vonalán megyünk, önök is a magukén haladnak. Van aki talán elégedett az események ilyen alakulásával Természetesen. még egy ilyen párhuzamosan és elszigetelten történő fejlődés is jobb. mint a Viszálvkodás és a konfliktus. A kölcsönösség alapján Ámde másképp is el lehet képzelni országaink viszonyát. Az említett vonalak valahol, egy bizonyos ponton közelednek egymáshoz. Másképpen kifejezve: érintkezés jön létre, gazdasági, kulturális, tudományos és technikai csere alakul ki. Mi ilyen fejlődést kívánunk és hajlandók vagyunk feltárni önök előtt technikai vívmányainkat anélkül, hogy titkot csinálnánk belőlük, feltéve, hogy önök hasonlóképpen járnak el a mi országunkkal, igaz, önöknél nem szokás így cselekedni. Mindenki őrzi a maga technikai titkait és még ■ szomszédjának sem hajlandó bármit is elárulni, nemhogy egy más országnak. Akkor hát hogyan is legyen? Azt ajánljuk, hogy csináljuk a dolgot a kölcsönös előnyök alapján. Népeink ugyan különbözőképpen élnek, különféle életformát vallanak a magukénak, szokásaik is eltérőek. Mégis egy égbolt alatt kell élnünk. Az önök országában az éghajlat lényegesen enyhébb és melegebb, mint a mienkben, mégis, önök felől és nem felőlünk árad a politikai hideg. Igaz. mi „Érjük utol ci as Egyesült Megtörtént a jó kezdet, s mindkét részről látogatás kicserélésére kerül sor a legmagasabb szinten. Meggyőződésünk szerint az én látogatásom az Egyesült Államokban és az amerikai elnök közelgő látogatása a Szovjetunióban, lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük és megértsük egymást, megtaláljuk az együttműködés útját. Ha mindkét részről megvan rá az óhaj. akkor meg is találjuk ezt az utat. Országunkban most, igen népszerűvé vált ez a jelszó: „Érjük utói és előzzük meg az Egyesült Államokat”. Az önök honfitársai közül egyesek megijedtek ettől a jelszótól. Fenyegetést látnak benne Amerikára De hol itt a veszély, amely őröket, amerikaiakat fenyeget? Gazdasági érdekeink sehol sem ütköznek. Talán a mi országunk, amely ilyen hatalmas és békés építőmunkával foglalkozik, nem tartja érdekének a tartós és a szilárd békét, a sokoldalú gazdasági, technikai és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését? De igen, érdekének tartja. Vajon az iparilag erősen fejlett országok nem tudnának lényeges és növekvő segítséget nyújtani a gazdaságilag elmaradott országoknak? Biztosíthatom önöket, hogy északabbra élünk és nem félünk a hidegtől, mégis azt szeretnek, ha a világon kedvezőbb, melegebb szelek fújdo- gálnának. Sem a mi népünk, sem az önök népe nem akar háborút. Éljünk tehát jó szomszédokként, tegyük kapcsolataink alapjává a békés együtté’és elvét. Ez az elv nem részesít senkit egyoldalú előnyben, senkinek sem okoz károkat és senkitől sem igényel áldozatokat. Viszont ennek alapján mindenki csak nyerhet és süni a fő, a béke ügye nyer. i elüssük meg Államokat hétéves tervünk békés irányzatú. Célja az emberek életkörülményeinek megjavítása. Sajnos, olyan időket élünk, amikor nem minden kiolvasztott acél megy békés célokra. Milyen boldogok lennének országaink népei, a világ minden népe, ha az összes acél, amelyet Amerikában, például itt, Pittsburgh-ban, a Szovjetunióban és más országokban olvasztanak, csupán békés célokra használnának. (Taps.) Azt hiszem, önök egyetértenek velem, ha azt mondom, hogy ha még két életünk lenne is. azt is e magasztos és hozzánk méltó feladatnak kellene szentelnünk: a népek közötti béke megszilárdításának. (Taps.) Nem érkezett el az ideje, uraim, hogy a martin kemencékbe küldjük beolvasztás végett a felhalmozott fegyvereket? Nincs-e itt az ideje, hogy a tankokat átalakítsuk traktorokká, az ágyúkat cséplőgépekké. s az atomenergiát kizárólag békés célokra fordítsuk? Ami a Szovjetuniót illeti — miként már az Egyesült Nemzetek Szervezetében mondottam —, mi akár ma is hajlandók vagyunk erre. I Szovjetunió és ax Egyesült Államok felelőssége Igaz. vannak olyan emberek. akik attól félnek, hogy ha nem lesznek katonai megrendelések, a békés termelés nem hoz nyereséget Aggódnak, hogy ha megszűnik a fegyvergyártás és a termelés áttér békés vágányokra, akkor az ipar s a gazdasági élet állandóan lázas tüneteket mutat majd. Ezek a nézetek azonban csak rövidlátás következményei Az ilyen emberek nem látnak az orruknál tovább. Valóban, ha odáig fejlődnek a dolgok, hogy használják a mai készülő fegyvereket akkor a háború tüzében nemcsak a fegyvergyártásban felhalmozódott nyereség hamvadhat el, hanem e nyereségek gazdái közül is igen sokan. Kérem, ne értsenek félre. Senkinek sem akarok szemrehányást tenni, csupán kidomborítani igyekszem azt a gondolatot, hogy a vagyont csak akkor lehet felhasználni, ha az nem válik szénné és hamuvá. Nem titok, hogy a béke fenntartásában különösen nagy felelőssége van a mi országainknak. Gondolják el, milyen lenne a nemzetközi helyzet, ha az Egyesült Államok — a kapitalista világ legerősebb országa — és a Szovjetunió, a szocializmus országai között a legnagyobb és legerősebb ország, jó kapcsolatokat teremtene egymással, sőt megteremtené az együttműködést, melyet mi úgy szeretnők — fejlődne és barátsággá válnék. Egyetértek Eisen howemek egykor leírt szavaival: „ha megvan a kölcsönös bizalom Amerika és a Szovjetunió között, akkor semmiféle államközi nézeteltérés nem fenyegetheti az egyetemes összefogást és a békét”. Nincs akadály Ezek a szavak nem sokkal a második világháború után hangzottak eh Abban a háborúban Eisenhowernek kiemelkedő szerepe volt. Most Eisenhower az amerikai Egyesült Államok elnöke. Vajon miért ne lehetne megvalósítani a fenti szép gondolatot? Mi a magunk részéről hajlandók vagyunk mindent elkövetni, hogy biztosítsuk a kölcsönös bizalmat Amerika és a Szovjetunió között és ezzel elősegítsük a béke biztosítását minden nép számára. Nincs semmi komoly akadálya annak, hogy országaink békében és barátságban éljenek. Természetesen vannak ideológiai különbségek országaink között. Ez azonban nem akadály. A második világháború idején is megvoltak e különbségek. Mégsem akadályozták meg, hogy jó barátok legyünk. Most sem szabad, hogy megakadályozzák erőink egyesítését a tartós békéért vívott harcban. Örömmel tölt el az a tény, hogy itt, az Egyesült Államokban is reálisan gondolkozó emberek hajlanak e véleményre. Minél több lesz az ilyen ember, annál jobb. Értsük meg egymást. Mi nein békét kérünk, hanem egyszerűen az a véleményünk, hogy nem a háború, hanem a béke az emberiség természetes állapota. Amerikai látogatásommal kapcsolatban egyes országokban különféle magyarázatok születtek. Akadtak, akik azt mondták: Iám, Hruscsov „osztozkodni akar Esenhowerrel a világ felett”. Ki kell jelentenem, hogy az ilyen magyarázatok teljesen alaptalanok. Ez badarság. Azok, akik így vélekednek, haramiaként ítélnek meg minden eseményt. A maguk szájaíze szerint gondolkodnak: ha erős vagy, kaparints meg mindent. amit csak tudsz, nekünk azonban egészen más az erkölcsi felfogásunk. A mi erőnk csak népünk és a többi nép javát szolgálja. Erőnket a béke és az egyetemes biztonság megszilárdítására használjuk fel, csupán arra és semmi másra. Nagyszerű benyomást szereztünk A tátogatáscsere, a nemzetközi helyzetről és a szovjet- amerikai viszony kérdéseiről folytatott beszélgetéseink hasznosak nemcsak a mi országainkra, hanem minden más országra is. Ha csak néhány vitás kérdés rendeződik is a Szovjetunió és az amerikai Egyesült Államok között, az feltétlenül kedvezően hat az egész nemzetközi légkörre és országainknak az összes kis és nagy országokkal való kapcsolataira. Most mai benyomásaimról szeretnék beszélni — mondotta a továbbiakban. Pittsburghról és lakóiról nagyszerű benyomást szereztünk. Nagyon elégedettek vagyunk azzal, ahogyan kiváló városuk lakosai bennünket, szovjet embereket fogadtak. Megelégedést kelt bennünk szívélyességük és örömük és mi a legfontosabb, az, hogy megértették amerikai látogatásom jelentőségét: meg kell javítani országaink viszonyát. Engedjék meg, hogy őszinte köszönetét mondjak John Wright püspöknek, aki — erről Lodge úrtól értesültem — felhívással fordult a hívőkhöz, hogy jó gazda módjára fogadjanak engem és kíséretemet és teremtsék meg a feltételeket országaink viszonyának meg- javulásához. Hálásan köszönöm azt az imát is, amelyet a lelkész mondott itt ebédünk elején. Miként a fordításból megtudtam, azért fohászkodott, hogy kapcsolataink javuljanak, béke legyen az emberek között, országaink & minden nép között. Meg kell mondanom önöknek, uraim, hogy a mi országunkban minden ember — az ateisták és a hívők egyaránt — a különféle vallások lelkészei (országunkban pedig sok nép és sokféle vallás van) egy gondolatnak élnek. Minden szovjet ember, függetlenül vallási meggyőződésétől és bőrének színétől, békét akar és mindent elkövet, hogy biztosítva legyen a népek és az egész világ békéje. A lelkészek, a mullahok, a rabbik ugyanúgy, mint az önök lelkészei, püspökei Istenhez fohászkodnak, hogy béke legyen a földön és barátság a népek között (Taps.) Könnyű dolgom van itt önökkel, mert a jelenlevők közül sokan jártak a Szovjetunióban és van valami fogalmuk államunkról, népünkről és vendégszeretet ünkrőL Biztosíthatom önöket, hogy mi ugyanúgy szeretjük hazánkat, államunkat mint ahogyan önök szeretik hazájukat és államrendjüket A mi dolgozóink ugyanúgy szeretik családjukat gyermekeiket mint önök. Az önök hazája gazdag, önök magas életszínvonalat értek el. Amikor önöknél kiadták a felhívást, hogy imádkozzanak a „kommunizmus rabjainak” fel- szabadulásáért, tréfásan megjegyeztem a Moszkvában vendégeskedő Nixon alelnöknek: — Nézze csak, hogyan élnek „a kommunizmus rabjai”. Beszélgessen velük. Kérdezze meg, nem panaszkodnak-e élet- körülményeik miatt. Meggyőző dósunk, hogy utolérjük és megelőxxük önöket Most, itt, az önök vendégeként szeretném megismételni ezt a tréfát. Ne ítéljenek meg szigorúan. Idejöttem, hogy megnézzem hogyan élnek a kapitalizmus rabjai. Meg kell mondanom, hogy önök nem élnek rosszul, de mi sem maradunk el önök mögött. Jól élünk, és még jobban akarunk élni. Helyt állunk magunkért, hazánkért és meggyőződésünk, hogy utolérjük és megelőzzük önöket. Hazánk gazdagságát, megsokszorozni és önöket utolérni nem kalóz módszerekkel akarjuk, miként ez a múltban szokásos volt. Az a célunk, hogy az anyagi javakból többet állítsunk dó, mint önök. Ismétlem: meggyőződésem, hegy utolérjük és megelőzzük önöket. Mint becsületes versenytársak, figyelmeztetjük önöket, szedjék össze magukat, különben mögénk kerülhetnek. Mi art mondjuk, hogy javainkat sohasem fogjuk valamely nép kárára felhasználni. A béke javáért vállvetve kell haladnunk önökkel és minden néppel (ylharos taps). Önöknek uraim, tetszik a kapitalista rendszer. Mi nagyon szeretjük szocialista rendszerünket, amelyet népünk teremtett. Önök azt mondják, hogy az önök rendszere jobb. Nos, éljenek ebben a véleményben, amíg meg nem győződnek az ellenkezőjéről. Mi őszintén mondjuk önöknek, hogy a szocialistarendszer jobb, kedvezőbb feltételeket teremt a termelőerők fejlődéséhez és jobban elősegíti a gazdasági és kulturális fellendülést. Önök egyel őre non ismerik el ezt, jóllehet, a Szovjetunió és más országok példája világosan mutatja a szocializmus előnyeit. A társadalmi rendszerre vonatkozó nézetek különbözősége azonban nem akadályozhatja együttműködésünket. Önöknek a kapitalizmus tetszik. Nos, hát isten önökkel, éljenek a kapitalizmusban, folytassák útjukat kivénhedt lovukon. Mi pedig a fiatal, Hruscsov beszéde befejező részében Eisenhowerrel folytatandó tanácskozásairól beszélt Hangsúlyozta: Ha a tanácskozásokon túl- merev álláspontot foglalunk el — én a magamét, az Egyesült Államok elnöke a magáét — akkor nem lesz eredményes a ' beszélgetésünk. Akkor nem olyan beszélgetésekre kerülne sor, amelynek célja megkeresni az ésszerű megoldásokat hanem'olyan huzakodásra, amely például emlékeztetne két bika összeakasz- kodására: melyiknek erősebb a lába. melyiknek erősebb a homloka, melyiknek hosszabb a szarva, melyik ökleli fel előbb a másikat? Vajon ezt várják tőlünk a Szovjetunió népei, Amerika népei, s az egész világ népei? Önök erős lábakon állnak, de a mi lábunk sem reszket. Versenyezzünk hát abban, hogy a vitás kérdéseket ne az erő, hanem a józan ész segítségével oldjuk meg. Est várja tőlünk minden nép. (Taps.) Örömmel tárgyalok az olyan államfővel, aki élvezi népének támogatását tiszteletét és szeretctét, (Taps.) Én a szovjet népet képviselem. Hálás vagyok azért a bizalomért és megbecsülésért, amelyben a erőteljes szocialista paripán ülünk. S könnyen utolérjük és elhagyjuk önöket. Ez azonban a két rendszer gazdasági versengésének kérdése. Ha mi a békés versengés útjára lépünk, ezen minden nép nyer, mi vei nem lesz háború az államok között, nem fog embervér folyni. (taps) szovjet nép részesíti kormányát és részesít engem, mint a szovjet kormány fejét, aki önöknél a Szovjetuniót, a nagy szovjet népet képviseli. Ilyen körülmények között könnyebb lesz megkeresni a kölcsönösen elfogadható megoldásokat, vagyis az olyan megoldásokat, amelyeket mindkét nép elfogadhat. Ha pedig a nép nem egységes, nem támogatja a kormányfőt, az ilyen ■ kormányfő nem tud ésszerű megoldást találni. Népem és kormányom teljes bizalmával jöttem' az Egyesült Államokba, Ez fog vezérelni azokon a találkozókon és megbeszéléseken, amelyeket Dwigth Eisenhower úrral, az Önök tisztelt elnökével fogok folytatni. Ha a mi két országunk a bizalmatlanság helyett megteremti az egymás között a bizalom légkörét és közös erővel küzd a béke megszilárdításáért a maga és mindenki más érdekében, akkor az egész világ népei lámogatni fognak bennünket. Köszönöm szives figyelmüket. (Hosszantartó taps, mindenki feláll). Népem é» kormányom bizalmából jöttem