Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-24 / 224. szám

i \ÉP(JJSAg 1959. szeptember 24., esütörtVc Gitár-est Gyöngyösön MINDENKÉPPEN dicséret­re méltó és igen hasznos Kul­turális programmal kedveske­dett a gyöngyösi zenekedve­lőknek az. állami zeneiskola, amikor egy évvel ezelőtt hang­versenybérletet hirdetett és in­dított be, élvonalbeli művé­szeink, Európahírű előadóink közre m űködésével. A szereplőket meghívó és a műsorokat összeállító zeneis­kolai tanárokat az a határo­zott cél vezette, hogy közön­ségünk látókörét kibővítsék, bemutassák az összes hangsze­reket, amelyeket koncertsze­rűén használnak, megismer­tessék a kamarazenét, az együttmuzsdkálás adta külön­leges szépségeket és hangha­tásokat, s különösen, hogy népszerűvé tegyék a kevésbé vagy egyáltalán nem ismert fúvós hangszereket, amelyek nélkül komoly zenekari mu­zsika nem létezhet. A nívós esték, a hálás kö­zönség és a hálás művészek ritka egymásratalálása, a ze­neiskola termének családias légköre mar eleve biztosítot­ták a tavalyi hangversenyek idei folytatását. Az ősszel be­indult hangversenyévad első koncertjét Szendrey Karper László fiatal gitárművészünk adta. A művész műsorát 3 rész­ben mutatta be. Az elsőnek ezt a címet adhatnánk: Üt T. S. Bachhoz. Luis Milan: Pa­vane-ján — ahol még termé­szetesen hangzik az üres kvint — Prescöbaldi és Róbert de Visée műveken keresztül hall­hattuk azt a formai és tech­nikai fejlődést, melynek csú­csa, beteljesedése a nagy Bach. HA A MŰSOR ELSŐ ré­sze kissé oktató jellegű volt, annál inkább élvezhették a második részt a romantika kedvelői. (Guliani, F. Sor mű­vek.) A harmadik részben Bartók és Kováts Barna mű­veket, valamint Albeniz, Wal­EGRI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem, fantázia EGRI BRÓDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Halál a nyeregben GYÖNGYÖSI PUSKIN Akiket a pacsirta elkísér HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Szerelem csütörtök HEVES Ismerték egymást PETERVASÄRA Nincs előadás kér és Gomez feldolgozásokat mutatott be Szendrey Karper. Az előadott gitárművek há­rom csoportba oszthatók. El­sőbe sorolom a prae-klas.szikus irodalmat képviselő számokat, melyek lantram klavichordra, vagy cembalóra íródtak. E művek alig polifónikusak, alig találunk bennük többszólam új­ságot. Technikai problémát nem nyújtanak, a megszólal­tatott hangszer színében és hangzásában is hű maradt a zeneszerző korához: egyszóval „érezzük a levegőt.” A eredetileg is gitárra írt művelt voltak a műsor legra­gyogóbb számai. Egy rendkí­vül intelligens, hangszerét biz­tosan uraló, annak lehetősé­geit tökéletesen kihasználni tudó muzsikust ismertünk most meg, aki lehelet finom pianóival, üveghangjaival, ra- fináltan alkalmazott vibrálói­val soha nem hallott és más hangszerekből ki nem hozható hatásokat tudott elérni. A harmadik csoportba az átiratok jönnek. Az a tény, hogy a gitár hathűros hang­szer, könnyen csábít arra, hogy művésze a hegedűiroda­lomból vegyen át darabokat. Szendrey Karper is játszott egy Bach-fugát, a szóló hege­dűre írt g-moll szonáta fugát, amelyet egy orgona darabjá­ban maga Bach is feldolgo­zott. A műsoron szerepelt még — Kováts Barna átiratában — Bartók: Este a székelyek­nél című kis darabja. NEHÉZ SZEREPRE vállal­kozott művészünk, amikor népszerű, hangzásában, tecn- nikai megoldásában közismert művek átiratait tűzte műsorá­ra. Csak olyan átiratokat sza­bad kézbe venni, s főleg mű­sorra tűzni, amelyek hangzás­ban és technikai kivitelben konikurrálnak, versenyezni ké­pesek az eredetivel. Ha egy hangszer már elvileg meg nem oldható problémát ad művé­b'ÜZESABONY Örvényben Egerben este fél 8 órakor: ÉRDEKHÁZASSÁG (KSsfaludy-bérlet) PéterváBán este fél 8 órakor: Warrenné mestersége szénák, amikor egy kiművel- tebb istrumentumom (jelen esetben hegedűn, orgonán és zongorán) közismertté, sőt népszerűvé vált darabokat akar lejátszani, primitívvé vá­lik, nem versenyképes. Meg­győződésünk, hogy a Bach-fu- gában és a Bartók darabban Szendrs> Kar per kihozta hang­szeréből a maximumot, még­sem volt a két darab meggyő­ző. Utalnom kell a címre: Gyön­gyösön, egy zeneileg idáig el­maradott, a muzsika ezernyi titkaival most ismerkedő vá­ros közönsége hallgatta ezt a műsort. S véleményem sze­rint e vitatott két számból nem vitt semmit haza. A műsor azonban egészében nagyon tetszett. A közönség vastapsa, a ráadások, a hang­verseny utáni elragadtatott vélemények egyszeriben elfe­ledtették velünk azt a szoron­gató érzést, azt a ki nem mon­dott, be sem vallott aggodal­mat, amellyel, ezt a hangver­senyt meghirdettük. Nem volt ugyan telt ház, még a bérle­tesek közül sem jött el min­denki, de jóindulatú vélemé­nyünk szerint ez a tény nem a hangszereknek, vagy a mű­vésznek a negligálása, sem a zongora, a hegedű, vagy a harmonika egyeduralmának a néma hangoztatása volt. SOKAT VESZTETTEK ve­le. Emlékezetes szép este volt. Borhy Ottó Önkiszolgáló ínűanyagbolt nyílik Egerben Az egész világon nagyon el­terjedtek s igen Kedveltek a különféle műanyagból készült árucikkek. -Nálunk is szívesen vásárolják az ízléses kivitelű, célszerű és igen olcsó ruhá­zati és háztartási műanyag­árukat. Egerben eddig szinte csak mellék-cikként árusította egy-egy áruda, a közeljövőben azonban már egy teljes üzlet foglalkozik mű anyagáruk el­adásával. Előreláthatóan a jö­vő hét elején megnyílik Eger­ben a Kis Csemege helyén az Egri Kiskereskedelmi Vállalat műanyagboltja. — Ebben az árudában mindenki saját ma­ga választhatja ki a polcokról a megfelelő árut. Pár nap múlva az önkiszolgáló Mű- anyagboltban minden mű­anyag-újdonságot egy helyen vásárolhatunk. Mozik műsora: 1959. szeptember 24, csütörtök: 1952. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése egyhangúlag megszavazza az új alkotmányt. 1929-ben halt meg Richard Adolf Zsigmondy osztrák fizikus, az ultramikroszkóp létrehozója. Névnap ^ Ne feledjük, pénteken: KLEOFAs ISI — ÜJ TŰZOLTÓ-AUTÓ­VAL ajándékozta meg a me-j gyei tűzoltó-parancsnokság a i recski önkéntes tűzoltóegye-1 sületet, amelynek tagjai min­dig jól szerepeltek a járási és megyei versenyeken, alapos j felkészültségről téve tanúsá­got.- AZ EGERCSEHI úttörő- csapat ez év januárjától szep­tember 1-ig 156 mázsa vasat gyűjtött. A pajtások nagy igye­kezettel vettek részt e társa­dalmi munkában. Az új isko­lai évben is már több mázsa papírt és rongyot gyűjtöttek össze. Az ősz folyamán össze­gyűjtött vashulladék árából karácsonyra televíziót szeret­nének vásárolni a csapat ré­’i'ZPTP — AZ ÚJ TÖRVÉNY- KÖNYV-ttervezetről vitatkoz­tak néhány nappal ezelőtt az egri járásbíróságon az igaz­ságügyi szakembereit. A ter­vezetet ismertető előadás után számosán elmondták annak egy-egy pontjával kapcsolatos véleményüket. • - A FÜZESABONYI Járási Tanács végrehajtó bizottsága ma délelőtt ülést tart, amely­nek keretében megtárgyalja az Egerfarmosi Községi Tanács VB munkáját, valamint a ta­nács bizottságainak működését és tömegkapcsolati munkáját. — KÖZELEDIK az őszi i csúcsforgalom, s a füzesabo­nyi vasútáJlomás dolgozóira nagy feladat vár. Az állomás vasutas gárdája augusztusban 101,7 százalékos eredménnyel zárta a hónapot, s a nagy munka „előmelegítéseként” szeptemberben sem akarják kevesebbel beérni. Lasslí vicinális — bérelt szakasz Kétségtelen, hogy a vasúd forgalmunkban az utóbbi idő­ben jelentős javulás észlelhe­tő, elsősorban a menetidő pon­tos betartása tekintetében. Az is elvitathatatlan, hogy a va­súti pályák építésére, a ko­csipark felújítására hatalmas összegeket áldoz évenként a MÁV. Bizony, az épülő buda- pest—miskolci vonal villamo­sítása felé irigykedve tekint­hetünk, az egyvágányú Eger— Füzesabony között közlekedő vicinálisról, amelynek sebes­sége az utóbbi évtizedekben is alig emelkedett. De sajnos, a délutáni órákban Füzesabony­ból Eger felé még ezen a kis „vicinálison" sem közleked­hetnek azok a dolgozók, akis­nek munkaideje négy óráig, vagy fél ötig tart. Jó hosszú időt kell tétlenül eltölteníöK, míg hazaérkeznek Egerbe. A másik, egrieket érintő probléma a budapest—mis­kolci útvonalon közlekedő sze­relvény túlzsúfoltsága, amely szinte lehetetlenné teszi az utazást. A szerelvények rendkívüli zsúfoltságát fokozza az a kö­rülmény is, hogy — különö­sen a hét végén — különböző sportszervek részére lefoglal­nak bérelt szakaszokat és a megmaradó utasok alig né­hány kocsira zsúfolódnak. Ügy gondolom, jobb körülte­kintéssel, hathatós intézkedés­sel ezen a vonalon is biztosít­hatnák a kényelmes utazást, mint sok más útvonalakon. Kovács György, Eger Üzlethelyiséget keres a „népművészet4* Kevés olyan kedves város van az országban, mint Eger. Azt hiszem ezt legjobban bi­zonyítja az utóbbi években kü­lönösen fellendült nagy ide­genforgalom, amikor sok kül­földi vendég is látogatja vá­rosunkat. A sok régi épít­mény, műemlék mellett sok új színfolt is akad. Ilyen az a kis népművészeti pavilon is a színház mellett. De érthe­tetlen, hogy ősztől tavaszig zárva van. Tudjuk, hogy a pavilont a tél hidege miatt nem lehet nyitva tartani, mert nem fűthető a helyiség, de számtalanszor felmerült a kér­dés, hogy miért nem létesíte­nek Egerben is egy állandó jel­legű „népiművészeti bolt’‘-ot, mint például Gyöngyösön, Debrecenben és más városok­ban. Hiszen városunk forgal­ma ősszel sem csökken és té­len is járnak hozzánk idege­nek, de a város lakói is szí­vesen vásárolnak népművé­szeti tárgyakat. Balogh Petemé, Eget A korán elhunyt tudósnak, megyénk szülöttének a „Ma­gyar népmesetípusok” című néprajzi és az „Égigérő fa” című mithológiai műve meg­jelenését, közkinccsé tételét fia: Dr. Berze Nagy János pécsi lakos szorgalmazta. Aty­jával és nemzetével szemben érzett felelőssége indította ar­ra, hogy mindkét művet meg­jelentesse. Azzal, hogy a „Ma­gyar népmesestriusok” érték- összefoglaló, terjedelmes beve­zető tanulmányát orosz, angol, német, francia és finn nyelvre is lefordította, hozzáférhetővé tette a külföld számára is. A mű így kikerült az ország ha­tárai közül és azóta hatalmas nemzetközi visszhangja van. Nemcsak ennek, hanem az „Égigérő fá”-nak is. A szerző fiának tengeren in­nen és tengeren túlról egymás­után érkeznek levelek, ame­lyekben külföldi tudósok, egyetemi tanárok, neves nép­rajzkutatók, tudományos inté­zetek kérik a két mű meg­küldését, vagy elismeréssel nyilatkoznak a már megkül­dött könyvekről. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Ethnographial Intézete (Leningrad) kérte, hogy a fenti műveket az in­tézet, valamint a múzeumuk, továbbá Vasziljevics és V. N. Csemecov professzoroknak küldje meg, hogy a sajtóban ismertessék. A Szovjeunió Felsőoktatási Minisztériumának Gorkijról elnevezett Uráli Állami Egye­tem rektora (Szverdlovszk) le­velében azt írta, hogy egy ilyen hatalmas mű az össze­hasonlító néprajz és mithológia területéről az egyetem dolgo­Dp. Berze l\agy János néprajzi műveinek nemzetközi visszhangja zóit nagyon érdekli es kö­szönettel venné a művet. Az „Indiana Egyetem” pro­fesszora: Dr. Stith Thompson (Bloomington, USA) szerint a „Magyar népmesetípusok” el­sőrendűen fontos számára a most készülő „Mesetípusok” című munkája revíziójához és e mű anyagát, az új kiadásba kívánja bedolgozni. Amint Írja: „a mű az összes nemzeti és táji népmese-áttekintések kö­zül kétségtelenül egyike a leg­jobbaknak s példaképül fog szolgálni a későbbi kutatók­nak.” Dr. John Lotz, a New York-i Columbia Egyetem Ural-Altáji Nyelvek Szakosztályának veze­tője (USA) többek között a kö­vetkezőket írta: „Tudok arról a jelentős munkáról, amelyet atyja a népmesék analízise te­rületén végzett. Mi itt a Co­lumbia Egyetemen nagy öröm­mel fogadnánk műveit. Annál is inkább, mert a közeljövőben a magyar nyelv stúdiumát szé­lesebb alapokra óhajtjuk fek­tetni.” Dr. G. B. Pighi, a Bolognai Egyetem professzora azt írta, hogy különös örömmel fogad­ná az „Égigérő fa” című mű­vet és igen hasznos lenne szá­mukra, mert náluk hivatalo­san tanítják a magyar nyel­vet és irodalmat, valamint a finn-ugor nyelvészetet is. E művet a „Convivium”-ban kí­vánja ismertetni. Dr. Bozena Filova, a bratis- lavai Slovenska Akadémia Vied Néprajzi Intézetének ve­zetője ezt írta: ,nagyon örü­lünk, hogy országának népi vezetése egy olyan híres tudo­mányos munkásnak, amilyen atyja valóban volt, már máso­dik néprajzi művének kiadását teszi lehetővé.” Az „Égigérő fá”-t a „Slovensky Národo- pis” című fo­lyóiratban is­merteti majd. Dr. Walter An­derson pro­fesszor, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ból, Kiéiből küldött leve­lében így írt: „Hogy milyen nagy értéket tulajdonítok a „Magyan nép- mesetípusok”- nak, azt abból is láthatja, hogy a „Fabu­la” című. me­sekutató fo­lyóiratban ki­lenc sűrűn nyomtatott oldali szenteltem ismertetésének. Kö­zép- és Nyugat-Európában szin­te elképzelhetetlen ilyesmire kiadót találni.” Az Arab Tudományos Aka­démia főtitkára: Dja’ far alt Hassani is különös érdeklődés: mutat az „Égigérő fa” címí mű iránt. Miként levelébe! írja, a magyar nép érintkezés« a történelem folyamán a Ke let hódító, vándor és egyél népeivel hatással kellett, hős legyen a magyar ethnogaphi­Dr. Berze Nagy János ára és folklórra, amit a mu ismertet. Ha a művet megkap­ják, úgy az Arab Akadó* mia Szemléjében kíván ar­ról beszámolni. A Kínai Tudományos Aka­démia titkárságától érkezett levélben írója kéri az „Égig­érő fa” című művet a Kínai Tudományos Akadémia Iro­dalmi Kutató Intézete Népi Irodalmi Cso­portja veze­tője: Csia-Cső részére. A Román Népköztársa­ságból három levél is érke­zett: Dr. Szabó T. Attila, a ko­lozsvári egye­tem professzo­ra a következő sorokat írta: „köszönöm a hozzám megérkezett „Ma­gyar népmesetípusok” című ki­advány két hatalmas, világvi­szonylatban is rendkívüli je­lentőségű kötetét. A munká­ról az egész világon elterjedt „Korunk” című folyóiratban : (1959. év, 279-282, lap) írtam ismertetést. Ami a vélemé­nyem közlését illeti, én édes- : apját olyan nemzetközi érték- . nek tekintem, aki nem szorul az én dicséretemre. Édesatyja ■ életművénél semmi sem hir- - détheti jobban ezt a jelentős tudományos teljesítményt, amely immár országhatárokon túl ismertté és tiszteltté teszi nemcsak az ő nevét, de a ma­gyar néphagyomány kutatás — legméltóbban — tőle képviselt ügyét is. Bukarestből már ér­deklődtek, nem adom-e el a „Magyar népmesetípusok”-at, de természetesen nemmel vá­laszoltam.” Dr. Faragó József, a kolozs­vári Folklór Intézet igazgatója levelében így írt: „A két kö­tet állandóan kezem ügyében van, mert mind nekem, mind munkatársaimnak, mind pedig az érdeklődő íróknak, tanárok­nak, a népmese bármilyen kér­désében és vonatkozásában nélkülözhetetlen segítséget nyújt. Az egész magyar nép­mesekincset és összes nemzet­közi vonatkozásait végre könnyedén áttekinthetjük és ezt Berze Nagy Jánosnak kö­szönhetjük. Hasonló érdeklődéssel vár­tuk az „Égigérő fá”-t is, mely megérkezése óta kézről kézre jár közöttünk.” Dr. Molnár István, a Szé­kelykeresztúri Múzeum igaz­gatója írja: „Az egyetem bir­tokában levő példány mind a román, mind a magyar nép­mesekutatás hazánkbeli sike­réhez is hozzá fog járulni. A magam részéről arra fogok törekedni, hogy ezt a nagybecsű és egy élet munkásságát fel­ölelő művet minél szélesebb körben segítsek közkinccsé tenni. Édesatyjának' csak ez a munkája, nevét örökre halha­tatlanná tette, s ezt az „Égig­érő fa” még inkább öregbíti.” Dr. Weiss Richard, a zü­richi egyetem professzora (Svájc) nyomtatásban megkül­dött méltatásában így írt: „E mű terjedelem és teljesítmény szempontjából egyaránt impo­náló mesemű. A nemzeti és nemzetközi mesekutatást fogja szolgálni, s így tiszteletre mél­tó helyet fog elfoglalni a me­sekutatás áttekinthetetlen er­dejében.” Dr. Jan de Vries, az utrechti egyetem professzorának (Hol­landia) véleménye szerint a „Magyar népmesetípusok” cí­mű, a magyar mesekutatásnak kétségkívül standard műve, mely értékes helyreigazításokat szolgáltat dr. Stith Thompson- nak, az Indiana Egyetem pro­fesszorának „Népmesekutató” cimű művéhez. — Nyomtatásban megjelent méltatásában pedig a következőket írta. „Nem em­lékszem, hogy a mesekutatás területén találkoztam volna munkával, amely élete mun­káját pontosságban, teljesség­ben és lelkiismeretességben tá­volról is megközelítette volna. A jövő mesekutatása nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a gazdag és ösztönző művet.” Berze Nagy András mind­két néprajzi művét ma már belföldön és külföldön egy­aránt nagyértékű kútfordas­ként használják fel és művei hírnevet szereznek a magyar néprajztudománynak. ? (PUSZTAI JÖZSm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents