Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-24 / 224. szám

1959. szeptember 21.. csütörtök népüjsag Segítenek, mert érdemes • •. A TELEP közepén egy jó­kora épületre fé­nyes fémbetűkkel írták: iroda­ház. Az udvaron mindjárt két ajtó közt választhat az ember, melyiken menjen be, aszerint, hogy mit akar'intézni. Az egyik ajtó fölött ez olvashat: Műsza­ki osztály. A másikon: Bérosz- íály. Mintha nem is a Tisza men­tén járnánk, a rizstáblák, szán­tók szélében, hanem valami gyár, vagy üzem központjában. A Kiskörei Állami Gazdaság irodaháza már maga megte­remti a tekintélyt az egész gazdaságnak. Az idegen aligha mondhat mást, amikor ide be­lép: no, innen biztos nem va­lami kis parcellácska dolgát intézik. Nem is csalódik aztán a jö­vevény, mert valóban nem kis parcella négy és félezer hold a Tisza mellett, amelynek éppen a központjába, a főhadiszállá­sára tette be a lábát. A gazda­ság kilenc esztendő tapaszta­latain épült, fejlődött a mai színvonal magasságáig. A gya­korlat során alakult ki az ilyen meg az olyan osztály az iroda­házban. Szakemberek jöttek, gépek, munkások ... szó ami szó: az állami gazdaság immá­ron valóban üzem, a földek üzeme. A szomszédok a falu terme­lőszövetkezetei. Négy is van: Dózsa, Üj Élet, Rákóczi, Pető­fi. A Dózsa tíz esztendeje ala­kult, ez a legrégibb, a Petőfi az idén, a legfiatalabb jelzőt érdemli. A termelőszövetkezetek sem parcellácskák, a földet itt is ezer holdakban számítják, a szomszédi viszonyból így köny- nyen lehetett jó barátság. Igaz, a termelőszövetkezetek, ami a tapasztalatot illeti, még nem tartanak ott, ahol az állami gazdaság. Más ez is, meg az is. Az állami gazdaság előrébb tart és nem fukarkodik a se­gítséggel. Hogy mennyire nem, erről nagyon sokat lehet be­szélni. A GAZDASÁG igazgatója — Molnár Ist­ván — úgy ismeri a termelő- szövetkezetek dolgát, mintha ezeknek az igazgatása is rá lenne bízva. De így van ezzel itt majd mindegyik vezető em­ber. A szakszervezeti bizottság elnöke, Sipos László, tollba- mondta, mit segítettek az idén a négy termelőszövetkezetnek. Külön sorolta föl valamennyit. Elmondta, hogy a Dózsa Tsz- nek a tavaszon vetőgépet köl­csönöztek, majd a betakarítás­hoz öt fogatot bocsátottak ren­delkezésükre. Az állatállomá­nyuknak korpát kölcsönöztek, ugyanakkor odaadtak a terme­lőszövetkezetnek egy Zetort fűkaszálóval: Az Űj Élet Tsz számára leértékelt áron átad­tak egy tej-szeparátort, egy napig kombájnnal arattak a termelőszövetkezet földjein az állami gazdaság dolgozói. A Rákóczi Tsz-nek is learatták 30 hold őszi búzáját az állami gazdaság kombájnjával, az aratógépjük 44 holdról vágta le a búzát. A Petőfi Termelő- szövetkezetnek 40 férőhelyes istálló tervdokumentációját ké­szítette el az állami gazdaság építésvezetője. Ez a munka is jelent vagy tízezer forintot. Így lehetne sorolni hosszú­hosszú oldalakon keresztül, hogy az állami gazdaság mi­ként igyekszik a termelőszö­vetkezeteken segíteni. Azt már a gazdaság igazgatója mondta, hogy ezt a segítést ők felada­tuknak tekintik és gyakran előfordul, hogy ha a szomszé­dokról van szó, bizony még a saját munkájuk is háttérbe szorul. dolog­időben- A LEGNAGYOBB — magyarázza a gazdaság igaz­gatója — az Üj Élet Termelő- szövetkezetnek tönkrement a Zetorja. Ilyenkor el lehet kép­zelni, hogy nálunk is sok mun­ka van a műhelyben, mégis megcsináltuk a motorcserét. Egy hétig dolgozott rajta a fő­gépész és egy szerelő. Megcsi­náltuk, mert szükség volt a gépre. Ha a termelőszövetkezetek­nek segítségre van szükségük, mindig az állami gazdasághoz sietnek először tanácsot kérni, meg mást-is. A Dózsa Tsz-nek a földjein nagy kárt tesz a fagy, ha az állami gazdaság annak idején nem adja köl­csön a gépkocsiját, hogy a ködgyertyákat kihozzák vele. Ha valami elromlik; gép, szer­szám, mindjárt az állami gaz­daságba sietnek. Tanúskodnak erről az állami gazdaság kimu­tatásai: ebben az évben a ter­melőszövetkezeteknek 13 000 forint értékű gépjavítást vé­geztek el. — Igyekszünk segíteni — mondja Molnár István igaz­gató —, legtöbbnyire társadal­mi munkában végezzük el a termelőszövetkezet számára a szükségesi munkát. Persze, van, amikor mi is eladunk a tsz-eknek egyet-mást, mert végeredményben az állam va­gyonát nem lehet csak úgy el­ajándékozni. Azonban ebben az esetben is igyekszünk min­dig úgy kalkulálni, hogy a ter­melőszövetkezetek minél jutá- nyosabban jussanak hozzá a vetőmaghoz, géphez, vagy ép­pen amit adunk. A termelőszövetkezetek dol­gozói el-ellátogatnak az állami gazdaságba, megnézik a vetést, a munka menetét, tanulmá­nyozzák a gazdaság munka- módszereit, egyszóval — átlá­togatnak tapasztalatcserére időközönként. Az állami gazdaság vezetői a közgyűléseket látogatják, meg elmennek akkor is a termelő­szövetkezetekbe, ha a vezető­ség ülésezik. Előadásokat is DR. MÜLLER JENŐ körzeti orvos — díszeleg a kis tábla egy parádi ház falán, a kapu mellett. Harminc évvel ezelőtt 1929-ben hallották a község lakói először dr. Müller Jenő nevét. A debreceni belkliniká­ról érkezett ide a betegeske­dő főorvos helyettesítésére, mindössze néhány hónapra. A két hónapból három, a há­romból öt lett, aztán egyszer csak azon vette észre magát, hogy végképp itt ragadt, s ma jubilál. Harminc esztendő telt el azóta, hogy először vizsgált beteget Párádon, 25 év pedig azóta, hogy a községen kívül Bodony, Sírok, Recsk és rrjóg néhány apróbb település OTI orvosa lett. Magas, szikár, nyughatatlan ember. Nem azért, mert soha­sem pihenne szívesen, hanem mert tudja, hogy a nap min­den órájában, minden szaká­ban bőségesen van munkája s minél hamarabb el akarja vé­gezni azt. — Nem volt furcsa, szokat­lan, a nagyvárosi jellegű Deb­recen után ez az akkor még II Gondoljon a télre! SZEREZZE BE TÉLI BURGONYA ÉS VÖRÖSHAGYMA SZÜKSÉGLETÉT a Szövetkezeti Értékesítő Központ akcióján keresz­tül. Megrendelhető Ella burgonya és vöröshagyma. Legkisebb mennyiség burgonyánál 50 kg vörös­hagymánál 10 kg. Megrendeléseket minden fmsz. zöldség-gyümölcs szakbolt és piaci stand felvesz. SZEPTEMBER 25-TÖL OKTÓBER 10-IG. Átvétel minden zöldség-gyümölcs szaküzletben és standon október 15-től november 15-ig. SZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI ÉRTÉKESÍTŐ KÖZPONTJA. tartanak a faluban a gazda­ság szakemberei. Nemrégen az állatenyésztésről beszélt Cseh András főállattenyésztő. A jö­vőben kéthetenként megren­dezik ezeket az előadásokat, diafilm vetítéssel. Az állami gazdaság pártszervezete segí­tett életrehívni a nemrég ala­kult Petőfi Tsz pártszerveze­tét. Ez a kommunisták segít­sége volt. I ELŐFORDUL |1(-szftvet.kezeteik ben, hogy hanyagságból na­gyobb kár származik, nem elég erős a vezetők keze. A gazdaság igazgatója mondta, hogy az Űj Élet Termelőszö­vetkezet juhállományának mintegy ötven százaléka bü­dös sántaságot kapott. Megbe­tegedtek az állatok, mert ha­nyagul bántak velük. Mikor már egész komoly formában lépett fel a baj, akkor fordul­tak az állami gazdasághoz. Az állami gazdaság juhász brigádvezetője és felesége na­pokig kint volt a termelőszö­vetkezetben és meggyógyítot­ták a juhokat. — Én azért szóltam a szövet­kezeti állatgondozónak — mondta a gazdaság igazgatója —, hogy megfizettetném vele a kárt, amit okozott. Hanyag­ság ez és rendkívül nagy fele­lőtlenség a tagokkal szemben, akik rábízták a vagyonukat. A termelőszövetkezetek tag­sága megbecsüli a segítséget, amit az állami gazdaságtól kapnak. Ezt az állami gazda­ságban mondták, hogy szíve­sen segítenek termelőszövetke­zeteknek, szívesen dolgoznak, mert a tagság tudja, hogy mit jelent az a segítség. Tudják a termelőszövetkezetekben, hogy a gazdaság áldozatokat hoz sok esetben, hogy megoldja a tsz problémáit, s ezért megbe­csülik a gazdaság dolgozóit, hálásak a termelőszövetkeze­tek tagjai. A gazdaság dolgozói úgy A GAZDAoAG látják> hogy segítségüknek megvan az ér­telme, nem vész kárba a fá­radság, mert a termelőszövet­kezetekből is az lesz rövidesen, ami ma az állami gazdaság: igazi mezőgazdasági nagyüzem. Kiss János A láncot egy amerikai páter indította el • • • s ha ez így van, nagy utat kellett megtennie, hogy Petőfibányára is elérjen a lánc vége. Jó néhány bányász- asszony ugyanis a na­pokban névtelen leve­let kapott, amelynek a címe: Szent Antal lánca. Küldője imi­gyen mentegetőzik a levél első soraiban. „Nekem is utasításra küldték... és olyan személynek kell kül- denem, akinek szük­sége van rá...” Már­mint a bányászasszo­nyoknak. S itt van a tévedés, merthogy a bányászok és felesé­geik nem kedvelik a láncot — még ilyen­formában sem —, az ezúttal is nyilvánvaló­vá vált, hiszen a név­telen levelek odake­rültek, ahová valók. Volt aki felháborodva dobta el, volt aki el­égette. vagy — félve küldőjétől — odaadta a gyerekeknek: vi­gyék el olyan helyre, hogy senki se akadjon rá, ahol nem tud ár­tani. Egy pedig hoz­zám is elkerült, s arra használom fel, hogy a küldőjének kedvez­ve, tovább terjesztem a láncot, meg arra is, hogy választ küldjék annak a bizonyos „amerikai páternek”, aki ezt a láncot állító­lag elindította, s azok­nak, akik tovább fű- zögették jóhiszemű­ségből, vagy félve, a fiatalok és idősek fe­nyegetésére, mételye- zésére. Most, a XX. század második felében azzal rémítgetni az embe­reket, hogy „ha elol­vasod és nem küldöd tovább, csapás ér, s egy férfi, aki egy nap elmulasztotta elkül­deni. a 13. napon meg­halt’. Túlságosan nagy naivitás kell ahhoz, hogy az emberek többségére ezzel ko­molyan lehet hatni, talán ezért „moderni­zálták” a láncot oly­képpen, hogy meg­csillantották a to­vábbküldők előtt a gyors meggazdagodás reményét. Ezek sze­rint „... egy pesti asszony 130 000 forin­tot nyert”, mert „... mindennap, 13 napon keresztül el­küldte” e levél, lánc­hoz szükséges fenye­getésekkel vegyes kö­nyörgéseit embertár­sainak. A pesti asz- szony tehát megkapta 130 000 forintos jutal­mát, de csiklandoz az ördög, hogy megkér­dezzem, ha nem lotó- zik, lottózik az a pesti asszony, miként nyer ilyen töméntelen pénzt? Nagyon kérem, hogy egy levélben küldje­nek erre választ, mert mi tagadás, Szent An­tal láncának ez a sze­me erősen foglalkoz­tat engem. Mert ha 13 napig küldözgetem a leveleket — csak a 130 000 forintot véve alapul —, napi tízezer forint a díj és ennyi­ért még stencilezni is hajlandó az ember. De ha ez sem sike­rülne, akkor még min* dig könnyen meggaz­dagodhatok, mert bár­mennyit lopok, rabo­lok, esetleg gyilkos­sággal is kombinálva —, megment a „lánc”. „A 13. napon megjön a segítség...” mint ama dicső férfiúnak, akit valami hasonló ügyből kifolyólag ha­lálra ítéltek, s a ki­végzését a 13. napon a „lánc” megakadá­lyozta. „Sajnos”, nem volt alkalmam az egész le­vél közlésére, s mivel a 13 napos határidőt sem tartottam be, ez­úttal kérem frissen szerzett ismerősö­met, az amerikai pá­tert, hogy az eme sze­rény népszerűsíté­sért járó nyeremény­részt intézze el szá­momra. Lottószelvényt a jövő héten veszek, hogy legyen idő gon­doskodnia a nyere­ményről. Legalább tízezret várva, mara­dok új „láncosa”. Kovács Endre Neonfény a füzesabonyi vasútállomáson Mint már közöltük, a füzes­abonyi állomáson ebben az év­ben nagyméretű korszerűsítési, vágány-felújítási munkákat vé­geztek. A munka nagy része szeptember hónapban befeje­ződik. A korszerűsítési munkák so­rán Füzesabony lesz az ország első olyan állomása, ahol neon­csövek világítják meg a pályát. Hatvanöt világítótestet szerel­nek fel az állomáson és a vá­gányok között, de az oszlopok­ra szerelt neoncsövek mellett még két világítótorony is segí­ti a balesetmentes közlekedést. Nyári emlék • S&l A nyughatatlan ember csendes kis falu? — kérdez­zük s elmosolyodik amikor válaszol: — Nem. Miért lett volna furcsa? A feleségem a fővá­rosból, Budáról került ide s ő is hamar megszokta. Sok volt már akkor is a munka, jöttek a gyerekek is, nagy el­foglaltságot adtak. Pedig fele­ségem egyszer, még 1927-ben, egy társasággal eljött kirán­dulni Párádra s a gyalogtúrán a lábát erősen feltörte a ba­kancs, határozottan kijelentet­te: ő többet Párádra be sem teszi a lábát. Igaz, akkor még ki gondolta volna, hogy az én feleségem lesz. mégis, a fővaros, az csak sokat jelent minden or­vos számára. Dr. Müller Jenó erre csak legyint: — Persze, sokat jelent. Va­lamikor hét végén mi is ko­csira ültünk és felruccantunk egy kicsikét szórakozni, vagy a kollégákkal vitatkozni, de aztán jött a háború. Én 1948- ban kerültem ki belőle, s mi­kor visszajöttem, azt láttam, hogy a házban, amit bérel­tünk, már alig van helyünk. Űjabb családok költöztek be, nem volt rendes rendelőm, egyáltalán nem rendelkeztem ’ várószobával, összezsúfolód­tunk a lakásban is. Nem is gondolhattunk hát ismét ko­csi vásárlásra, hanem csak egyre, saját házépítésre. Most már egy esztendeje elkészü't ez az új ház. Sokba került, de megérte, mert nyugodtan, ké­nyelmesen dolgozhatok; egé­szen más, sokkal jobb Körül­mények között gyógyíthatom betegeimet. Beteg, az mindig van. Pá­rád. Parádfürdő, Parádóhuta, Parádsasvár, Bodony, Sándor- rét lakói keresik fel rendsze­resen kisebb-nagyobb bajaik­kal az orvost, vagy hívják la­kásukra. Ilyenkor az idős fér­fi felül kis 125-ös Csepeljére s ha esik, ha fúj, éjszaka, vagy nappal, de megy. Sok a szép­sége ennek a munkának. Az orvos számára egyik legna­gyobb öröm, ha mindent idő­re, pontosan tud elvégezni. Dr. Müller Jenő a napi rendelé­sen. beteglátogatáson kívül 21 év óta ellátja a hozzátartozó községekben az iskolafogász feladatait is, ezenkívül pedig sok helyen tisztiorvosi vizsgá­latokat végez. Most, az elmúlt hetekben a körzetéhez tartozó gyerekek a kötelező védőoltá­sokat kapták meg, nemsokára pedig megkezdődnek az oltá­sok a Heine-Medin-kór ellen is. Sokszor reggel 8-kor elindul kis motorkerékpárján s csak a késő este veti haza. Egy ilyen nehéz nap után is nem­régiben éjfélkor újra felkeltet­ték is indulnia kellett. Vasár­napja, ünnepnapja nincs. Va­lamikor lejárt Parádfürdőre néhány barátjához egy kis kártyára, beszélgetésre. Most már azt is beszüntette, mert félóránál tovább ott sem tu­dott az utóbbi időben nyugod­tan ülni. Jöttek érte azok, akik mondókájukat azzal kez­dik minden esetben: mi csak vasárnap érünk rá, máskor nincs időnk. Hiába mondja kérlelve őket: gyertek hétköz­nap, én is szeretnék egy ki­csit pihenni, szórakozni, az orvos csak orvos, mennie kell ha csak egy kis múló rosszul- léthez hívják is. AZ UTÓBBI ÉVEK örökös munkájában szerzett nehéz szívbajáról nem beszél. Csak ennyit lehet kiszedni belőle, mert hiszen egyelőre nem ér rá törődni vele: — Sok már azért ez a mun­ka nekem — mondja — s el­sősorban azért, mert nagy a körzetem. 1952-ben megkap­tam az érdemes orvos címet azért, mert minden nehézség ellenére igyekeztem becsülete­sen ellátni munkámat. De most már jó lenne, ha jönne egy fiatal segítség, akivel megoszthatnám a területet, a gondokat, a munkát. Akkor egy kicsikét többet foglalkozhat­nék talán bélyegeimmel, ame­lyeknek itthon ülő szenvedé­lyes gyűjtője vagyok— mond­ja befejezésül s már készülő­dik, mert nemsokára megkez­dődik a délutáni rendelési idő. — ger. Az egri Dobó István Gimná­zium tanulói a nyár folyamán vidám táborozást rendeztek a Balaton partján. A fiatalok ma­guk készítették az ízletes ebé­det. 40 mázsa kukorica A kiskörei Űj Élet Termelő- szövetkezet tagjai az elmúlt hét elején kezdték meg a kukorica törését, s ezzel egy időben két Zetorral és hét lófogattal a szál­lítását. A szövetkezet tagjai a múlt évi holdankénti 26 mázsás át­lagterméssel szemben az idén 40 mázsás termést értek el. Az idén elért kiváló eredményt a hibrid vetőmagnak, s a holdan­ként leszórt 130 kiló műtrágyá­nak köszönhetik. Az idei kukoricatermés hol­dankénti átlageredményével túlszárnyalták az egyéni terme­lőket is, akik 28—30 mázsás termést takarítottak be holdan­ként BAB FELESLEGÉT MINDEN KÖZSÉGBEN ÁTVESZI A HELYI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET! Átvételi ár: Fehér speciál-bab — — — — 360.— Ft/q Szokvány fehér — — — — — 320—. Ft/q Fürjbab (fajtakeverék mentes) — 320.— Ft/q Vegyes fürjbab — — — — — 280.— Ft/q Egyszínű színes-bab — — — — 280.— Ft/q Vegyes színes-bab — — — — — 200.— Ft/q Értékesítési szerződésre lekötött mennyiség után q-ként 20 forint felárat fizet az fmsz. Az átvételi áron felül dupla értékesítési visszatérítést fizet a földművesszövetkezet. v ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ » ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A TELEVÍZIÓ-KÉSZÜLÉK VÁSÁROLJON TELEVÍZIÓ-KÉSZÜLÉKET!!! Részletre is kapható! Forgalomba hozza a Heves megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. Eger. és a megye állami és szövetkezeti szaküzletei és az Állami Aruház ► # P # i a hosszú őszi és téli estéken OTTHONÁBA VISZI A SZÓRAKOZÁST o o AT. 403. V ♦ AT. 602. ara: 5200.— Ft, ára: 6200.— Ft. Munkácsy 5900.— Ft. ♦ ♦ ♦ I f í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents