Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-23 / 223. szám

nepüJSÁg 1959. szeptember 23, szerda Kommentárok, vélemények Hruscsov leszerelési javaslatáról és amerikai utazásáról hogy ne üdvözölje ezt a java»“ latot. Egyesek úgy vélik, hogy ez csak manőver. De vajon miért nem találkoznának és t-írgvalnának a felelős állam­férfiak erről a javaslatról? Megvizsgálnák, mit lehetne belőle megvalósítani és lega­lább egy részében megegyez­nének. . — Ezért kijelentem, hogy a világon és különösen Jugoszlá­viában egyetlen olyan béke­szerető ember sincs, aki ne ér­tene egyet Hruscsov elvtárs ja­vaslatával. Mi az ilyen építő javaslatokat mindig a legna­gyobb lelkesedéssel üdvözöl­jük és támogatjuk -*■ állapítot­ta meg végül az elnök. PÁRIZS: A párizsi lapok arról írnak, hogy N. Sz. Hruscsov San Francisco-ban végre találko­zott az átlagamerikaival, aki forrón megtapsolta a szovjet kormányfőt. A francia jobbol­dali sajtó beszámolói ugyan­akkor igyekeznek kihasználni azt a „viharos estebédet”, ame­lyen Hruscsov a jobboldali szakszervezeti vezetőkkel ta­lálkozott. Pierre Courtade az Humanl- téban hangsúlyozza, hogy az amerikai monopóliumok szolgái funkcionáriusaivá vált szak- szervezeti vezetők nem képvi­selték az amerikai munkáso­kat. „Nem ők az amerikai­munkások” — mondotta Pierre Courtade-nak Harry Bridges, a maccartyzmus elleni harc hőse. akit többször bebörtönöztek és aki ma a csendes-óceáni hat­vanezer dokkmunkás élén egyi­ke az amerikai munkások leg­harcosabb képviselőinek. Los Angelesba táviratok és levelek érkeztek a szovjet kül­döttséghez. íróik, feladóik azt kérték, ne vegyék figyelembe a helyi politikusok udvariatlan­ságát, és provokációit. San Franciscóban egy egész szobát kellett fenntartani a Mark Hopkins szállodában a beérke­zett ajándékok számára. A Combat vezércikkben fog­lalkozik a csúcsértekezlet eshe­tőségeivel. Megállapítja, hogy a szovjet kormányfő amerikai látogatásának az lehet a gya­korlati eredménye, hogy idén télen összeülhet a csúcsértekez­let, amelyen megtalálhatják a modus vivendit. A Combat ve­zércikke a továbbiakban azt állítja, hogy a közeledés gondo­lata nem tett még előrehala­dást, de az együttélés szükség­szerűségének gondolata talán igen. Mindenesetre véget ért a hisztérikus kommunistaelle- nesség korszaka. A kölcsönös érdekek igazságosabb elisme­rése mindig haladás. (MTI) nincs konkurrencia, e nincs fél­nivalónk attól, hogy egy kuta­tóintézet képviselői egy más intézetet megkárosíthatnának, ahogy ez a tőkés kutatócégek­kel előfordul. E tekintetben előnyösebb helyzetben va­gyunk, mint a tőkés rendszer." „Önöknek nem tetszik, hogy a szovjet emberek nem hallgat­ják Amerika Hangja szovjet­ellenes adásait. De hiszen önök maguk is elhallgatnak bizonyos jó amerikai hangokat. Mi, szov­jet emberek, mint sokan má­sok, szeretjük Amerikának azt a nagyszerű hangját, amelyen Paul Robeson énekel. Önök pe­dig tudják, hogy kormányuk hosszú éveken át nem■ engedte Robesont külföldre vendégsze­repelni. Hát miért hallgattat­ták el ezt a hangot? Hiszen Paul Robeson hangja csodaszép és mi is örömmel hallgatjuk. Azt a hamis hangot pedig, ame­lyet önök a rádióban használ­nak, nem kívánjuk hallgatni. Más lesz a helyzet, ha az önök hangja egészséges és barátsá­gos lesz. Az ilyen hangot nem fogjuk zavarni és örömmel meghallgatjuk”. „... azért jöttem ide. hogy barátságot kössek az amerikai néppel. A szovjet emberek akarják ezt a barátságot és erő­síteni kívánják együttműködé­sünket az amerikai néppel. Azt akarják, hogy megszilárduljon a világbéke”. (Hruscsov elvtárs válaszaiból^ amelyeket a New York-i gazdasági klubban elhangzott kérdéseKM adott.) LONDON (MTI) Az AP jelentése szerint Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter hétfőn este egy vá­lasztási rádióbeszédben kije­lentette, hogy „gondosan és al­kotó szellemben kell megvizs­gálni” Hruscsov leszerelési ja­vaslatait. E javaslatok meg­vizsgálása és megvitatása a jövő év elején összeülő tíztagú leszerelési bizottság feladata. RÓMA: Az AFP jelentése szerint Pella olasz külügyminiszter hét­főn repülőgépen az Egyesült Ál­lamokba utazott, hogy részt ve­gyen az ENSZ közgyűlésén. Elutazása előtt Hruscsov és Eisenhower megbeszéléseiről kijelentette, hogy „azok olyan légkörben zajlottak le,' amely bátorítja a népeket reménye­ikben”. FRANKFURT: A DPA közli, hogy Strauss nyugatnémet hadügyminiszter héfőn este Kanadába repült Elutazása előtt ő is nyilatko­zott a szovjet miniszterelnök leszerelési javaslatairól. Ezút­tal Strauss sem fordult nyíl­tan szembe Hruscsov nagy visszhangot keltett elgondolá­saival. Azt mondotta, hogy a szovjet kormányfő javaslatait „alaposan, előítéletektől mente­sen és részleteiben kell meg­vizsgálni”. Mindenesetre azzal igyekezett kétséget támasztani Hruscsov javaslatai iránt, hogy azokat „a kommunizmus olda­láról” terjesztették elő. Hozzá­fűzte még, hogy, Nyugat-Né- metország . „igen fontosnak tartja” az ezzel összefüggő ellenőrzési rendszer gondos megvizsgálását is. Végezetül megjegyezte, hogy a szovjet javaslatokkal szem­ben inkább az angol javasla­tokat pártolja, mert azok sze­rinte „kézzelfoghatóbbak és reálisabbak”. NEW YORK: A New York Times szintén azt a véleményét hangoztatja, irő szerint az EAK tta Hónát, hogy nem láeiai kapcsolatokat íz DiUK’val szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság kormánya biztosította a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nyát, hogy nincs szándékában diplomáciai kapcsolatokat lé­tesíteni a Német Demokrati­kus Köztársasággal. (MTI) hogy Selwyn Lloyd leszerelési terve „valószerűbb” a szovjet miniszterelnök javaslatainál. A Washington Post Hrus­csov Los Angeles-i fogadtatá­sát kommentálja. Megállapítja: az őszinte megbeszélésekhez úgy tudjuk legjobban megte­remteni a megfelelő légkört, ha Hruscsov iránt a Fehér Háztól kért udvariasságot ta­núsítjuk. A lap hozzáteszi, hogy a Los Angeles-i incidenst valószínű­leg a vendéglátók hatásvadá­szata sugallta, márpedig az kárára vált volna Amerikának, ha Hruscsov megbántódva el­utazik. LONDON: Mint a Reuter közli, több an­gol napilap határozottan hely­teleníti, hogy Kaliforniában egyes elemek igen barátságta­lanul viselkedtek Hruscsowal. A News Chronicle szerint egyesek úgy fogadták az elnök hivatalos vendégét, mintha fa- jankók lennének. Mit szólná­nak azonban akkor, ha Eisen- howerrel is hasonlóképpen bánnának a Szovjetunióban — írja a lap. A Yorkshire Post reméli, hogy az amerikaiak minden udvariasságot megadnak Hrus- csovnak. „Sok hónap fáradsá­gos tárgyalásainak eredményeit tönkre teheti egy rosszul ne­velt alak otromba viselkedése, aki azt hiszi, hogy Hruscsov- val szemben rosszízű tréfát engedhet meg magának és ez­zel saját bölcsességét fitogtat­hatja” — írja a konzervatív lap. A Daily Worker méltatja Hruscsov tervét, amely meg­ragadta a népek millióinak képzeletét. Megállapítja, hogy csaknem hisztérikusak a ha­ragtól mindazok, akik pénzü­ket a háborúba fektették. BELGRAD: Tito jugoszláv elnök a crna­gorai Ivangradban beszédet mondott, amelyek külpolitikai részét N. Sz. Hruscsov lesze­relési javaslatának szentelte. Hruscsov elvtárs az ENSZ közgyűlésén mondott beszédé­ben — jelentette ki többek kö­zött Tito — egész sor javasla­tot terjesztett elő a nemzet­közi összetűzések megoldására, a világbéke megteremtésére és a háború megakadályozására. Maximális programot terjesz­tett elő, amelyet én is ideális­nak tartok. Más kérdés, hogy ez az elgondolás megvalósul­hat-e. A békét óhajtó egyetlen becsületes ember sem teheti, Hruscsov elvtárs beszédeiből tereünöke, ide utaztam ven­dégségbe önökhöz: kijelölték számomra az útvonalat, meg­mondták, mit nézhetek meg önöknél hová mehetek... Jöj­jenek el hozzánk, ha akarnait, mi elvisszük önöket ahová kí­vánják, sétálhatnak az utcá­kon, parkokban és biztosítha­tom önöket, hogy üdvözlet és a tisztelet szavain kívül kül­földi vendég a szovjet embe­rektől semmi egyebet nem hall. Mit mondjak amerikai utam szervezőiről? ... Nem abból áll az én biztonságom szavatolása, hogy beültetnek egy csukott autóba és a nap sugarai alatt aszalnak. Azt hittem, hogy szabadon járha­tok kelhetek az önök országá­ban, találkozhatom az ameri­kaiakkal. Most azonban azt mondják, hogy ez lehetetlen. Ez a fordulat keserű sajnál­kozást kelt bennem és nem hallgatom el csalódásomat. (Hruscsov elvtársnak a 20—th Centuri Fox filmgyárban el­hangzott beszédéből.) ★ „Mi a Szovjetunióban min­den tudományos munkát közöl­ni igyekszünk, ha valóban nagy jelentőségű. Csak a hon­védelmi jellegű titkos kutatá­sokkal teszünk kivételt. Jól tudjuk, hogy ha egy állam min­den tudományos kutatást titko­san kezel, saját tudományos fejlődését fékezi. Mi pedig nem akarunk ártani magunknak. Szocialista társadalmunkban verejtékeznünk, hogy utolér­jük önöket. NekigyürkőzünK, utolérjük, elhagyjuk önöket és tovább megyünk előre. Ez az én meggyőződésem, önök egy­előre nevethetnek ezen, de jobb lesz várni a nevetéssel, amíg utolérjük önöket és azt mondjuk: kapitalista urak, a viszontlátásra, a mi vonatunk megy tovább.” „Most felteszek önöknek egy kérdést: melyik ország­ban a legfejlettebb a balett­művészet? Önöknél? Nem. önöknek még állami operá­juk és balettszínházuk sincs. Az önök színházai gazdag em­berek adományaiból élnek. Nálunk pedig az állam ad pénzt a művészet fejlesztésé­re. Az egész világ elismeri, hogy a balettművészet legfej­lettebb a Szovjetunióban és ez büszkeség számunkra.“ „Mi mindig erős, jól szer­vezett államnak tekintettük az Egyesült Államokat, amelynek népe igen művelt. Ide jöttem az önök városába, itt olyan emberek élnek, akik a művé­szet sava-borsát teszik, aho­gyan önöknél mondják a film­csillagok. Élnek itt gyári mun­kások. egyszerű amerikaiak is, a legkülönbözőbb foglalko­zási ágak képviselői. — Sze­rettem volna találkozni ve­lük, megnézni hogyan élnek, dolgoznak és hogyan töltik szabad idejüket. És ime, ilyen helyzetbe hoztak. Én, szovjet ember, a Szovjetunió minisz­ért nem hajlandók elfogadni, hogy esetleg téves a kommuniz­musról alkotott mai vélemé­nyük”. (Hruscsov elvtársnak az ameri­kai kongresszusi vezetőkkel és a szenátus külügyi bizottságának tagjaival folytatott beszélgetésé­ből.) ★ „Róma kultúrája, akárcsaa a görög kultúra... azért pusz­tult el, mert ezt a kultúrát rabszolgamunkával teremtet-1 ték, amely bilincsbe verte az emberek erejét, akaratát, sza­badságát. A tudomány és a művészet csakis az egyén és a társadalom legtel jesebb sza­badsága mellett érheti el iga­zi virágzását. — Ebben a Kér­désben merőben eltérő a fel­fogásunk. Önök azt mondják, hogy az emberek energiájá­nak, gondolkodásának, kezde­ményező készségének legfőbb motorja a nyereség, vagy ahogy önök mondják — a bu­siness. Mi mást hangoztatunk: a legfőbb mozgatóerő az em­beri tudat, az a tudat, hogy szabad, hogy saját magának, saját hozzátartozóinak, saját társadalmának dolgozik, hogy a termelési eszközök, a tár­sadalom és nem egyes szemé­lyek birtokában vannak, akik más munkájának kizsákmá­nyolásából gazdagodhatnának meg." „Gazdasági téren önök most előttünk járnak, nekünk még jócskán kell dolgoznunk és ! Hruscsov elvtárs ame­rikai kőrútjának eddigi állomásain több beszédet mondott. Elbeszélgetett az amerikai kongresszusi vezetőkkel és a szenátus külügyi bizottságának tagjaival, beszélt a Los Angeles-i városházán és válaszolt a New York-i gazdasági klubban csü­törtökön elhangzott kér- n, désekre. Hruscsov elvtárs > eme legutóbbi beszédeiből közlünk szemelvényeket. \ * > „Ügy gondolom, hogy népe­S ink és az elkövetkezendő nem­zedékek hálásak lennének ne- > künk, ha átirányítanánk erőfe­szítéseinket a fegyverkezési >versenyről a gazdaság, a kultú- >ra fejlesztését célzó versengés­ire, a népek jólétének felemelé­sére. Mi készek vagyunk erre”. | „Ha mindenki elfogadja a (más államok belügyeibe való (be nem avatkozás elvét — s ez (azt jelenti, hogy el kell ismer­íni minden egyes állam népé­inek jogát ahhoz, hogy olyan <állami berendezést, olyan ren- ídet válasszon magának, ami- ilyen neki tetszik —. akkor a \ földön biztosítva lesz a béke. s Mi csupán ezt akarjuk”. | „Szeretném nyíltan megmon­2dani, hogy kongresszusuknak (az a döntése, amelynek értel­emében anyagi eszközöket for- Ídítanak felforgató tevékenység- .ire a szocialista államokban, i ínem kedvez a békés együtt­élésnek, a békének”. ' í „Valamikor az embereket -i megégették azért, mert azt ál- | lították, hogy a Főid forog. Ma í már nem találni olyan együgyű i embert, aki est ne hinné el! Mi­Hruscsov látogatása a San Franciscoi IBM számítógépgyárban nül megfogalmazott mondatot mond — jegyezte meg Hrus­csov. A díszvacsora vendégei vi­haros tapssal fogadták Hrus­csov következő kijelentését: „San Francisco lakossága ha­tározottan elbűvölt bennünket. Ügy éreztem magam, mintha igazi barátok körében lennék, akik ugyanúgy dolgoznak, mint a Szovjetunió népei. ★ Mint a Reuter tudósítója megjegyzi, Hruscsovot San Francisco-i tartózkodásakor mindénütt szívélyesen fogad­ták és hétfői látogatása Kali­fornia fővárosában eddigi amerikai kőrútjának legsikere­sebb napja volt. (MTI) változatlanul szeretné, ha Nor­ris Poulson Los Angeles-i pol­gármester elfogadná meghívá­sát és meglátogatná Moszkvá­ban. Hruscsov azt mondotta, Poul­son kijelentése a Los Ange­les-i fogadáson „szerencsétlen incidens” volt. Tekintsük az ügyet befejezettnek. A polgármester nyilván bal­lábbal kelt fel aznap — mon­dotta -Hruscsov — legyünk el­nézőek. A keresztény vallás azt tanítja, meg kell bocsátani a vétkesnek. Ügy értesültem, hogy Poulson sajnálja a sze­rencsétlen incidens megtörtén­tét. Mindenesetre előfordul, hogy valaki egy szerencsétle­(Folytatás az 1. oldalról.) másik oldalról és mégsem ér­tettük meg.” „Nagyon sajnálom, hogy nem kereshettem fel a Stanford Kutató Intézetet. Sajnos, nem láthatok mindent, ami érde­mes a megtekintésre az önök gyönyörű államában — tudják, hogy van ez” — mondotta. „Nagyon hálásak vagyunk, hogy meghívtak a kikötőmun­kások szakszervezetébe, ahol találkoztam a szakszervezet el­nökével és a munkások érdek- képviseletének elnökével is — mondotta, miközben beszámolt San Francisco-i benyomásairól. Hruscsov végül harsogó ne­vetés közben említette meg, Bőr erősek vagyunk, nem akarunk háborút SAN 'FRANCISCO (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn a csendes-óceáni kikötő­munkások szakszervezetének székházában tett látogatása után felkereste a San Francis­co-i IBM számítógépgyárat. A gyárban Hruscsovot és kísére­tét Thomas Watson, az IBM társaság igazgatója, a gyár ve­zetői, mérnökei és munkásai fogadták. A gyárba lépő Hruscsovot a gyár munkásai „Béke!”, „üd­vözöljük Önt!” és „Mi is békét akarunk!” feliratú táblákkal köszöntötték. Watson melegen üdvözölte Hruscsovot és bemutatta neki a gyár vezetőit, majd együtte­sen felkeresték az üzemi étke­zőt ahol a gyár munkásaival, mérnökeivel és tisztviselőivel együtt villásreggeliztek. Éz alkalommal Hruscsov és Watson rövid beszédet mon­dott. Watson üdvözlő beszédé­ben kifejezte azt a reményét hogy Hruscsov amerikai láto­gatása eredményes lesz és hogy a legközelebbi hónapokban je­lentős haladás történik az igaz­ságos béke biztosításában. Hruscsov válaszában min­denekelőtt megköszönte a me­leg fogadtatást, majd hangsú­lyozta annak fontosságát, hogy a nemzetközi kérdéseket a köl­csönös megértés és megbecsü­lés szellemében vitassák meg. Kijelentette, hogy nem kell a vitákra törekedni. ahogyan egyes amerikai politikusok és szakszervezeti vezetők teszik, főképp olyan kérdések esetében, amelyeknek megoldását úgyis meghozza majd az élet. Hruscsov hangsúlyozta, hogy nem szabad kiélezni a meglevő ellentéteket és a vitás kérdése­ket. hanem ; úgy kell vezetni a tárgya- j lásokat és a beszélgetése- < két, hogy mérséklődjék a < nemzetközi feszültség, < hogy fokozódjék a kölcsö- < nős megértés és barátság < a Szovjetunió és az Egye- < sült Államok között. A szovjet kormányfő foglal- < kozott a különböző társadalmi < és politikai rendszerű országok« együttélésének jelentőségével. ; kijelentette, hogy a szovjet nép < ég a szovjet kormány békében j és barátságban akár élni az \ Egyesült Államokkal és min-5 den más országgal. Az asztalnál ülő Watson di-< csérte a gyárban dolgozóknak; nyújtott ellátást. Hruscsov < megjegyezte, „valahányszor üz-\ letemberekkel találkozunk,; megértjük egymást. Nem j igyekszünk beleavatkozni egy- \ más belügyeibe. De nem min- j dig ez a helyzet, ha szakszerve- J zeti vezetőkkel, vagy politiku-', sokkal találkozom”. „Szeretném az egyik orosz! népmesét példának felhasznál- ■ ni — folytatta a beszélgetést! Hruscsov. — A fajdkajras és a! Időjárás jelentés Várható időjárás szerda estig:< Felhöátvonulások. Az ország észa-. ki felében néhány helyen eső.; Megélénkülő délnyugati-nyugati. szél. Enyhe éjszaka. _ ! Várható legmagasabb nappali hő-; mérséklet szerdán: északon 19—22, délen 22—25. legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet: 8—12 tők között.: Távolabbi kilátások: Szeles idő.; felhőátvonulások, futó esőkkel. (MTI) szalonka találkozott egyszer egymással. Miért szeretsz te a mocsárban élni? Miért nem élsz az erdőben? —- szólt a fajdka- kas a szalonkához. A szalonka . csodálkozott a furcsa kérdésen és azt tudakolta a fajdkakastól, miért él ő az erdőben és miért nem jön mocsaras területre.? Hruscsov levonta a következ­tetést. hogy mindketten a saját életmódjukat szerették és tar­tották jobbnak. „Mi is mindketten hiszünk benne, hogy a magunk rendsze­re a jobb. Kölcsönösen úgy vé­lekedünk. hogy a másik mo­csárban él. ... Mindenesetre a mi kommunista Lunikunk elér­te a Holdat és most várja, hogy amerikai testvére is megérkez­zék” — mondotta Hruscsov. A szovjet vendég ezután ar­ról beszélt, hogy Watson, a gyár elnöke olyan hangot ütött meg üdvözlő beszédében, mint ami­lyet egy jó zenekar karmestere adhat meg. „A hang békés volt és ugyanilyen hangon óhajtok beszélni. Minél jobban belebonyoló­dunk a bennünket szétvá­lasztó vitákba, annál in­kább megterheljük idege­inket. Ezt mi nem akarjuk. Több köz­vetlenséget és békességet kívá­nunk megvalósítani kapcsola­tainkban. A barátságot óhajt­juk mind az amerikai néppel, mind az amerikai kormánnyal és nem kívánunk kettőjük kö­zé elválasztó vonalat húzni. Csak így tudjuk elérni célun­kat: a békés együttéléstt”. Hruscsov és kísérete ezután behatóan megismerkedett a gyár munkájával. A szovjet kormányfő barátságosan elbe­szélgetett a munkásokkal, ér­deklődött élet- és munkakörül­ményeik, a termelési folyamai megszervezése iránt, A San Jose-i kiránduláson Hruscsovot az • útközben leve San Mateoban az iskola égés? diáksága felsorakozva megélje­nezte. Hétfő délután a kirándulók gépkocsiia visszaérkezett Sár Franciscóban, ahol Hruscsov meglátogatott egy korszerű nagy áruházat. Hruscsov meg­jelenése nagy feltűnést keltett e bevásárló háziasszonyok köré­ben, akik pillanatok alatt kö­rülfogták a szovjet államférfit Hruscsov kezet fogott néhánj vásárló asszonnyal. A jelenleve fotóriporterek kisebb riadalma' okoztak, amikor mindent össze­törve igyekeztek alkalmas „ál­lásokból” megörökíteni a jele­netet. A húszperces látogatás utár Hruscsov megtekintette Sár Francisco Forest Knolls neví délnyugati kerületét, ahol épü­lő családi házakat mutattak bt neki. Amikor Hruscsov visszatér szállodájába, a várakozó tömés éljenzéssel és tapssal fogadta. (MTI) Nyugatnémet szót kormánya biztosíts szándékszik diplon létesíteni BONN (Reuter): A bonn kormány rosszalását fejezte k kairói illetékes köröknél amiatt, hogy Kairóban a Né met Demokratikus Köztársasáj külkereskedelmi kirendeltségé főkonzulátussá változtatták át A bonni külügyminisztériun

Next

/
Thumbnails
Contents