Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-16 / 192. szám
iPSS, augusztus 16., vasárnap flÉPŰJSád Augusztus 28, A román nép legnagyobb nemzeti ünnepe A2 1944. augusztus 23-án diadalra jutó népi fegyveres felkelést a hazafias népi erűk. valamint a hazafias katonák, tisztek és tábornokok egységes fellépése vitte győzelemre, a Román Kommunista Párt vezetésével, miközben a felszabadító szovjet hadsereg megsemmisítő csapásokat mért a fasisztákra. A fegyveres népi felkelés fordulatot hozott Romania történelmében; megszűnt a tömegek elnyomásának és kizsákmányolásának legkegyetlenebb rendszere, — az Antonescu-féle fasiszta diktatúra —, s ez egyben a népi forradalom kezdetét jelentette, amely alapjában megváltoztatta a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség sorsát Romániában. Az ország felszabadulásától eltelt 15-ik évben a román nép az egész népgazdaságban a szocialista termelési viszonyok teljes diadalához közeledik, miközben szilárdan halad előre a munkásosztály pártja által megjelölt úton: a szocializmus építésének útján. II Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti együttműködés fejlődésének újabb szakasza 4 román—magyar gazda- " sági kapcsolatok a roman és a magyar nép közötti baráti együttműködés egyik jelentős formáját képezik. A romár,—magyar gazdasági kapcsotok 11 évvel ezelőtt, 1948- bafT az első kereskedelmi és fizetési egyezmény aláírásával a fejlődés új útjára léplek. Azóta a magyar és a román Ipar különféle árut szállított egymásnak, s a kereskedelmi áruforgalom számottevően hozzájárult a két ország gazdasági szükségleteinek kielégítéséhez. A Román Népköztársaság az elmúlt években a szomszédos és baráti országtól különféle berendezéseket, hengerelt árut, alumíniumot és egyéb ipari cikkeket vásárolt. A Magyar Népköztársaság cserében ipari berendezéseket, fúróberendezéseket, fát, kőolajipari termékeket, tömegfogyasztási cikkeket és egyéb termékeket kapott. A tavalyi bukaresti és budapesti kiállítások módot nyújtottak arra, hogy a két ország megismerje egymás új ipari termékeit, valamint kiviteli és behozatali lehetőségeit. A Román Népköztársaság és a Magyal Népköztársaság közötti különféle együttműködési megállapodások tovább mélyítették a román—magyar gazdasági kapcsolatokat. Az együttműködés egyik gyakorlati eredménye például az Ocna-Mures-i szódagyár kibővítése. A román—magyar együtt- működés másik formája a nyersanyagszállítás, amely biztosítja a különböző iparágakhoz tartozó vállalatok kapacitásának maximális kihasználását. A két ország közötti testvéri kölcsönös segélynyújtás a román—magyar gazdasági együttműködés egyik jellemző formája. A két ország áruszállításokkal segíti Magyarország, illetve Románia fejlődését, vagy elsőrendű alapanyagokat kölcsönöznek egymás iparának. A román és a magyar szakemberek ' tudományos téren is együttműködnek, mint pl. az egyes iparágak fejlesztéséhez szükséges, különféle berendezések megtervezésében és gyártásában. Röviden ezek jellemzik a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között létrejött gazdasági kapcsolatokat. Idén az együttműködés a fejlődés új szakaszába lépett. Az 1959-re szóló kereskedelmi és fizetési egyezmény szerint a Román Népköztársaság vasúti teherkocsikat, elektromotorokat, traktorokat és más mezőgazdasági gépeket, magas- feszültségű berendezéseket, villamossági kábeleket, fa- és vegyipari termékeket, sőt építőanyagot és egyéb árut szállít. A Magyar Népköztársaság ezzel szemben a többi között hengerelt árut, csövet, alumínium-blokkokat és félkészárukat, különféle gépeket és berendezéseket, telefonközpontokat és egyéb távközlési berendezéseket, mérőműszereket, tűzálló anyagokat, gyógyszereket, különféle vegyszereket és egyéb árukat szállít a Román Népköztársaságnak. A fejlődés új távlatait nyitja meg áz az államközi jegyzőkönyv, amelyet ebben az évben írtak. alá a két ország között és amely az 1960—1965. közötti évek gazdasági együttműködésére és áruszállításaira vonatkozik. E jegyzőkönyv értelmében a Román Népköztársaság- az elkövetkező hat évben hengerelt acélt, alumíniumot és alumínium hengerelt árut, könnyű- és gyógy- szeszipari nyersan3’agokat, gyógyszereket és különféle gépipari termékeket kap a Magyar Népköztársaságtól. Ezzel szemben a Román Népköztársaság vegyipari termékeket, műanyaggyártáshoz szükséges nyersanyagokat, faipari termékeket, gördülőanyagokat, kőolajkokszot, valamint különféle gépeket és berendezéseket szállít. A jegyzőkönyv ugyanekkor olyan közös intézkedéseket foglal magában, amelyek a két ország együttműködésének fejlődéséhez vezetnek a népgazdaság különböző ágazataiban. jV/íindez jelentős mértékben-‘-'-‘•hozzájárul a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti gazdasági együttműködés megszilárdulásához, a baráti kapcsolatok további fejlődéséhez, a hatalmas szocialista tábor gazdasági megerősödéséhez. Két őre alatt t@lj@sitiftc a napi tervet A temesvári vasúti műhelyek öntői, termelési értekezleten elhatározták, hogy Románia felszabadulásának 15. évfordulójára készülve, hét óra alatt teljesítik napi tervfeladatukat. Az öntök ellenőrizték a formákat, felfrissítették az öntőJ homokot és kiszámították, mennyi alkatrészt kell önteni- ök naponta ahhoz, hogy a tervet egy órával hamarabb teljesíthessék. Azokból az alkatrészekből például, amelyekből 2 óra alatt 21 darabot öntöt- .tek, ma már 25 darabot készítenek. Francia tudós a bicazi víziei'őinűről Albert Caquot francia tudós, a l’Institut de France tagja, kiváló hidrotechnikai szakember, romániai látogatása alkalmából megtekintette a bi- cäzi „V. I. Lenin” villamos vízierőmű hatalmas víztárolójának építkezését. „Benyomásaim a víztároló kivitelezéséről, a technikai megoldásról, a berendezésekről és a betonépítkezésröl egészen kedvezőek” — jelentette ki Albert Caquot, az AGER- PRES egyik munkatársának. „A beton kiváló minőségű. A munka megszervezése kiváló. Következésképpen megállapítottam, hogy önök a jelenben és a jövőben a legnagyobb feladatok megoldására is képesek”. Hagi Mustafa, Ada-Kaleh szigetének egyik legidősebb lakosa, hagyományos kávéját készíti. A román művészet külföldi sikerei ROMÁNIÁT, határain kívül I közönség. A román SzínműKépűnk a bukaresti Republica Üzemek korszerű hengerművét mutatja be. A romániai magyar autonóm tartományban hasznosítják a terület gazdaságát Irtat Molnár János, a Magyar Autonóm Tartomány pártbizottságának titkára TARTOMÁNYUNK szocialista szektorának fejlődése nagy lehetőséget rejt magában a mezőgazdasági termelés áljándó fokozására. A Magyar Autonóm Tartományban az ossz-mezőgazdasági terület 63 százalékán folyik szocialista gazdálkodás. A tartomány 137 kollektív gazdaságában 16 000 parasztosakul 60 000 hektár területet művel még: a mezőgazdasági társulások száma körülbelül 600-al növekedett, ezekben 62 0Q0 család 14 000 hektár területet tesz termővé. Az utóbbi időben Sepsiszent- györgy és Székelykeresztúr ra- jonokban befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása. .Tartományunkban az. állat- tenyésztés az egyik legfejlődő- képesebb mezőgazdasági ág, a szocialista szövetkezeti szektor állandó gyarapodása pedig ehhez jó feltételeket teremt. Például a Magyar Autonóm Tartományban a $zarvasmar- ha-állomány 13,6 százalékkal, a juhállomány 10 százalékkal, a sertésállomány pedig 127 százalékkal növekedett a háború előtti időszakhoz képest. A mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak Constanta-i értekezlete ' rámutatott, mennyire fontos az állatállomány szakadatlan növelése és produktivitásának fokozása, a kollektív gazdaságok megszilárdulása, a dolgozók ellátásának megjavítása szempontjából. Ezért tartományi pártbizottságunk tervet dolgozott ki az állattenyésztés továbbfejlesztésére. Elhatároztuk, hogy beható politikai munkát folytatunk, s elérjük, hogy a kollektív gazdaságok 100 hektár mezőgazdasági területére 1960 végén 45 szarvasmarha (ebből 20 tehén), 70 sertés (ebből 12 koca), 86 juh, 200 baromfi, stb. jusson. AMIKOR A MUTATÓKAT megállapítottuk, figyelembe vettük a mérnök és tecnikus kollektívák helyszíni tanulmányait, valamint a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozó parasztok és egyéb dolgozók vállalásait és javaslatait. Már sok kollektív gazdaságban jó eredmények születtek. Így például a szentimrei kollektív gazdaságban 100 hektár mezőgazdasági területre 38 szarvasmarha (ebből 12 tehén) és 111 juh, a cozmoni kollektív gazdaságban pedig 30 szarvasmarha (ebből 14 tehén), és 159 juh, 100 hektár szántóra pedig 99 sertés (ebből 20 koca) jut. A tartományi pártbizottság által javasolt intézkedések nemcsak az állatállomány növelését célozzák, hanem, hogy fokozódjék az állatok produktivitása is. A tartományi terv előírja, hogy a legrövidebb időn belül el kell érni a 2250 literes fejési átlagot, egy-egy juhról 2,5 kiló gyapjút kell lenyírni. Számos eredmény azt bizonyítja, hogy ezek a célok teljesíthetők, sőt túlteljesíthetek. A tartomány állami gazdaságaiban az elmúlt eszterídőben egy-egy tehéntől átlag 2900 liter tejet fejtek. A catalinai állami gazdaságban az évi átlagos tejtermelés tehenenként 3000 liter volt. TARTOMÁNYUNK jelenlegi viszonyai között különösen a tejelő tehenek számát növeljük, mert ezek nagy jövedelemhez juttatják a gazdaságokat. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk néhány problémát. Elsősorban a takar- mányalap még nem elegendő. Tartományunkban hatalmas legelők és természetes kaszálók találhatók. Az utóbbi időben a talajjavító munkák eredményeként több mint 21 000 hektárral növekedett a legelők területe. A tartományi pártbizottság határozata értelmében nagy gondot fordítunk a legelők és a kaszálók feljavítására, különösen a hegyvidéken. E területeken egyre több trágyát használunk fel. Meg kell azonban mondani, hogy néhány rajonban, mint például Tapolcon és Székely- keresztúron nem fordítanak elég gondot a legelők javítására. Ezekben a rajonokban hatalmas területeket cserjék borítanak, pedig ha e területeket meghódítanák, nagy hasznukat vehetnék. AZ ELMONDOTTAKON kívül még sok más problémát említhetnénk az állatállomány gyarapításával kapcsolatban. E tekintetben a siker elsősorban attól függ, hogy a párt és az állami szervek mennyire lesznek következetesek e feladat végrehajtásában. azelőtt búzájáról és kőolajáról, híres borairól és ritka nép- művészeti motívumairól ismerték. Ma a román ipar gyártmányai bejárják a földkerekséget csakúgy, mint a Román Népköztársaság művészetének követei. A román festészet, szobrászat és grafika nagy sikert aratott a szocialista országok moszkvai képzőművészeti kiállításán. A román pavilon szemléltetően mutatta a szocialista-realista művészet fejlődését, magára vonta a látogatók figyelmét, akik több ízben csodálattal emlékeztek meg a román művészek mesterségbeli tudásáról. A velencei és a milánói hagyományos biennálékon a román képző- és díszítőművészet mindannyiszor a közönség tetszésével találkozik. A román fotóművészet anyagait a világ legnagyobb kiállításain mutatják be, s a román fényképészek gyakran komoly díjakat nyernek ezeken a nemzetközi bemutatókon. DÖRGŐ TAPSSAL jutalmazta a román színház-művészek teljesítményét a moszkvai, a velencei es a párizsi vek — Finnországtól Chiléig — a különböző színházak műsortervében szerepelnek. Még a népi demokratikus rendszer előtt létrejött fiatal román filmművészet is babérokat szerzett a nemzetközi versenyeken. Az Állami „George Enescu” filharmonikus zenekar, Geor- gescu és Mircon Basarab karmesterek vezényletével az elmúlt esztendőben -rendkívüli sikert aratott a Szovjetunióban, Finnországban és Svédországban, idén pedig a „Prágai tavasz” fesztivál közönsége tapsolt a román művészeknek. MINTHOGY külföldön ismerik a román művészetet, számos művész és kulturális személyiség, sok művészcsoport és fiatal előadóművész látogatott el tavaly Bukarestbe, hogy részt vehessen a híres nemzetközi rendezvényeken, a nemzetközi „George Enescu” fesztiválon és versenyen, a bábszínházak nemzetközi fesztiválján, stb. Idén a világ különböző tájairól érkeznek majd szakemberek a Népzenei Tanács konferenciájára. Oktatás 15 nyelven Románia felszabadulása óta eltelt években a párt és a kormány biztosította, hogy az ország 15 nemzetiségének fiai saját anyanyelvükön tanulhassanak. Az együttlakó nemzetiségek iskoláinak száma a népi demokratikus rendszerben 100 százalékkal emelkedett 1939- hez képest. Üj egyesített iskolákat létesítettek. amelyekben az oktatás román és nemzetiségi nyelven folyik. 1939-ben az együttlakö nemzetiségek 123 pvodával, 1424 elemi és 153 középiskolával (gimnáziummal és líceummal) rendelkeztek. Az 1948—49-es Állandóan fejlődnek a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatok A párt iparosítási, valamint a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének erősítését célzó politikája alapján állandóan fejlődik a város és a falu közötti árucsere. A munkás- osztály az iparosítás zászlóvivője, seüíti a mezőgazdaság fejlődését, mert ettől függ az ipar nyersanyag-, s a lakosság élelmiszer- ellátása. A dolgozó parasztság is érdekelt az ipar fejlődésében, mert az ipar tette lehetővé, hogy traktorokkal és korszerű mezőgazdasági gépekkel művelhesse meg földjét, hogy vegyi műtrágyát és közszükségleti cikkeket kaphasson. Mindkét osztály tehát érdekelt abban, hogy minél szorosabb kapcsolat alakuljon ki az ipar és a mezőgazdaság között. ' A legtöbb mezőgazdasági terményre m> natkozó kötelező be- szolgáltatási rendszer helyett a felvásárlási és a szerződés- kötési rendszer bevezetése nagymértékben élénkítette a város és a falu közötti csereforgalmat. Ez, mint kiderült, a dolgozó parasztságot a mezőgazdasági termelés fokozására serkentette és hozzájárult a város és a falu közötti árucsere állandó növekedéséhez, a munkásparaszt szövetség erősödéséhez. A parasztság egyre nagyobb mértékben vesz részt a közös munka elvégzésében. A dolgozó parasztok pénzzel és önkéntes munkával járulnak hozzá a lecsapolási munkákhoz, az út- híd- és szociális-kulturális építkezésekhez. tanévben, a romániai oktatási reform után, a nemzetiségi iskolák száma 2944-re emelkedett (537 óvoda. 1699 általános iskola 4 évfolyammal. 596 általános iskola 7 évfolyammal, 112 középiskola, összesen 282 589 tanulóval.) Az 1958—59-es tanévben az együttlakó nemzetiségek gyermekeit már 1142 óvoda. 2288 általános iskola (4 és 7 évfolyam). 93 középiskola, összesen 3523 iskola várta, amelyekbe!) 486 546 gyermek tanult- *' Tanulmányi terveket dolgoztak ki. amelyeknél figyelembe vették az együttlakó nemzetiségek anyanyelvi oktatásának sajátosságait. A nemzetiségi iskolák részére majdnem minden évben több mint 400 tankönyvet adtak ki. több mint egymillió példányszámban. A nemzetiségi iskolák tanszemélyzetének száma az 1958 —59-es tanévben meghaladta a 14 000-et. Az együttlakó nemzetiségek soraiból mintegy 6300 hallgató látogatia a főiskolák napi előadásait. Ä kolozsvári „Babes- Bólyai” Egyetem létrehozása újabb bizonyítéka annak, hogy a párt és a kormány milyen rendkívüli gondot fordít a Román Népköztársaság dolgozó népének ügyéhez hű, magas szakképzettségű káderek nevelésére. nemzetiségekre való különbség nélkül. 9
